Helyiterm ermékek piacra jutásának lehetőségei Magyarországon gon Kajner Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok főosztálya főosztályvezető-helyettes IV. Kárpát-medencei térségfejlesztési műhely 2011. április 1 3. Antalóc, Kárpátalja 1
1. Valami megmozdult az országban gban 2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Nemzeti Parki Termék k védjegyv Forrás: A nemzeti parki védjegyrendszer v kialakítása a magyarországi gi nemzeti parkokban. Tóth PéterP előad adása az "Ökoturizmus" és s természetv szetvédelem fókuszban a helyi és s nemzeti parki termékek" konferencián, n, Őriszentpéteren,, 2010. június j 11-én 13
A nagyok is kapcsoltak 14
2. Nemzeti Vidékstrat kstratégia -alapvetés és s jövőképj 15
Jövőkép Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai többfunkciós, minőségi mezőgazdaság, a környezet-és tájgazdálkodás válik általánossá. Ez a mezőgazdaság úgy állít előértékes, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereketvalamint helyi energiát és egyéb nyersanyagokat, hogy közben védi talajainkat, ivóvízbázisainkat, az élővilágot, a tájatés benne az embert, közösségeit és kultúráját. Egyúttal munkát, megélhetést és elfogadható jövedelmet is biztosít a lehetőlegtöbb ember számára. 16
Jövőkép E gazdálkodás elsődleges célja a hazai és exportcélú élelmiszertermelés, illetve a takarmánytermesztés biztosítása, megteremtve ezáltal a biztonságos hazai élelmiszerellátást. A biztonságos élelmiszerellátást, a magas hozzáadott értékűfeldolgozóipart, a vidéki foglalkoztatást egyaránt a változatos termékszerkezetű mezőgazdaságbiztosítja. Ezt nem veszélyeztethetik az energiapolitikai célkitűzések és vállalások. Az energiamérleget vizsgálva sem célszerű az energiacélú növénytermesztésretörténőtúlzott átállás. 17
18
Változatos mezőgazdaság paradicsomfajták Tápiószeléről 19
2. Lépések L a helyi termékek piacra jutásának előseg segítése érdekében 20
Jogszabályi háttér Jogszabályi háttér áttekintése EU Higiéniai Csomag 2006. január 1-től(852, 853, 854/2004/EK rendeletek) Lefedi a teljes élelmiszerláncot ( farm to fork szemlélet) Kockázatalapú, rugalmas előírások Bizonyos tevékenységek szabályozását nemzeti hatáskörbe utalja 21
Jogszabályi háttér 852 és 853/2004/EK rendelet nem vonatkozik: a termelők azon tevékenységére, amellyel kis mennyiségű alaptermékkel közvetlenüllátják el a végsőfelhasználót, vagy a végsőfelhasználót közvetlenül ellátóhelyi kiskereskedelmi létesítményeket Csak a 853/2004/EK rend. nem vonatkozik még: a gazdaságban levágott baromfi és nyúlfélék húsának kis mennyiségével kapcsolatos hasonló tevékenységre Tagállamoknak nemzeti szabályozást kell alkotniuk ezekre! 22
Kezdeti szabályozás (14/2006.) Jogi szabályozás szükségessége EU régi tagállamaiban a közvetlen értékesítésnek hagyománya van 2006-ig hazánkban nem volt átfogó szabályozás EU-hoz valócsatlakozást követően a magyar termelők versenyhátrányba kerültek Megszületett a 14/2006. FVM-EüM-ICsSzEMegyüttes rendelet 23
Kezdeti szabályozás (14/2006.) A 14/2006. kistermelői rendelet célja Kistermelői szintű értékesítés megalapozása Hagyományos értékek védelme Fogyasztói igények kielégítése Gazdasági tevékenységek változatosságának figyelembe vétele 24
Új szabályozás (52/2010.) Hatósági ellenőrzési tapasztalatok Széleskörű társadalmi egyeztetés Civil szervezetek konkrét javaslatai Egyéni javaslatok Nemzetközi kitekintés alapján Új rendelet: 52/2010. (IV. 30.) FVM Módosítás: 4/2010. (VII. 5.) VM 25
Lényeges változások Új szabályozás (52/2010.) Értékesítési lehetőségek bővültek Nagyobb értékesítési terület Szélesebb körű értékesítési lehetőségek Több termék értékesíthető Nagyobb értékesíthető mennyiségek Kistermelői szolgáltatások (füstölés, aszalás, szárítás, őrlés, terménytisztítás, pasztőrözés, stb ) Falusi vendégasztal szolgáltatás 26
Új szabályozás (52/2010.) Bővített értékesítési lehetőségek (4. ) Termék Gazdaság / lakóhely Kisker., vendéglátó Vásár, piac,eng. id. ár., rendezvény Házhoz szállítás Falusi vendégasztal nem állati eredetű alaptermék, méz, méhészeti termék, élő hal IGEN megyénbelül, vagy 40km sugarú körben + Budapest egész ország egész ország IGEN állati eredetű alaptermék, előállított élelmiszer IGEN megyénbelül, vagy 40km sugarú körben + Budapest régión belül, vagy 40km megyénbelül, vagy 40km sugarú körben + Budapest IGEN sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsa IGEN megyénbelül, vagy 40km sugarú körben + Budapest NEM megyénbelül, vagy 40km sugarú körben + Budapest NEM 27
Tájbolt, gazdabolt 28
Állatvágás(7. ) Baromfi és nyúlfélék vágás előtt állományszintű vizsgálat vágás után húsvizsgálat nem kell húsvizsgálat, ha a vágási szám kevesebb a heti maximális mennyiség, 25%-ánál(50 házi tyúk, 25víziszárnyas, 13 nyúl), és az értékesítés közvetlenül avégsőfogyasztórészére történik a gazdaság helye szerinti településen a bejelentés ekkor is kötelező Egyéb állatok sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc, emu engedélyezett vágóhíd falusi vendégasztal (kivéve strucc, emu!) Új szabályozás (52/2010.) hatósági vagy jogosult állatorvos Csak helyben fogyasztásra 29
. 30
Könnyebb lett a kisvágóhidak élete 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról A rendeletmódosítás a vágóállatok vágás utáni minősítését szabályozza, meghatározza azt a vágási kapacitást, ami még mentesül a minősítési kötelezettség alól. A rendeletmódosítás megállapítja továbbá, hogy mekkora vágási kapacitásnál mentesül a vágóhíd a minősítő hely üzemeltetésének kötelezettsége alól. Ez kifejlett szarvasmarhára vonatkozóan éves átlagban hetente legfeljebb 75, sertés esetén 200 állatot jelent. Az eddigi magyar szabályozás szigorúbb követelményeket határozott meg a kisebb vágóhidakra, mint az EU szabvány. A mostani rendeletmódosítás lényege tehát, hogy megkönnyíti a helyi szintű ellátásban érdekelt kisebb vágóhelyek működését és a helyi húsforgalmazást. 31
Közbeszerzési si törvt rvény 2010. évi LXXXVIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról A közbeszerzési törvény módosítása augusztus 1-jén lépett életbe. Hatálya alól kikerült a hús és a zöldség-gyümölcs Így a kistermelők közvetlenül értékesíthetik termékeiket a közétkeztetésben. A kereskedelmi lánc lerövidítésével összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, feldolgozó és értékesítő vállalkozások és a helyi közétkeztető intézmények. 32
Másodlagos élelmiszervizsgálatlat 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-előállítással és forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségéről Célja: hogy az emberek asztalára jó minőségű, egészséges élelmiszer kerüljön. hogy megakadályozza a silány minőségűélelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra. Az előírás érint mindent raktárat, hűtőházat és szállítmányt. A dupla ellenőrzés dupla biztonságot jelent. A termékeket nemcsak az előállítás helyén(elsődleges élelmiszervizsgálat), hanem a kereskedelmi láncok állomásain is vizsgálják. A nagy kockázatúélelmiszerek (pl. hús, friss zöldség-gyümölcs, tej, tejtermékek) a felügyeleti szerveknek 2 nappal a szállítmány érkezése előtt be kell jelenteni a szállítmány mennyiségét, beszerzési árát, származási helyét, első magyarországi tárolási helyszínét. 33
Kibővült a Magyar Élelmiszerkönyv A három kötetből állómagyar Élelmiszerkönyv I. kötete az egyes termékcsoportokra vonatkozókötelezőelőírásokat tartalmazza. Az érvényben lévőszabályozás kiegészül egy második szinttel: a II. kötet irányelveket fogalmaz meg. Azzal a céllal vezette be a vidékfejlesztési tárca, hogy meghatározza: mi számít különleges minőségű, illetve hagyományos magyar terméknek, és népszerűsítseis ezeket. Elkészült a megkülönböztetőminőségi jelöléssel ellátott lekvár és szörp termékkategória szabályozása is. A második szintnek megfelelőszörpöknél és lekvároknál például nem alkalmazhatósem tartósítószer, sem színezék, sem aroma, sem pedig édesítőszer. A gyümölcstartalomra utalni kell a csomagoláson. 34
Készül l a hungarikum törvény Ahungarikumolyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltónemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minősít. A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt állónemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. A minisztérium összegzése alapján a készülő jogszabályhoz több száz javaslat érkezett mintegy 30 szervezettől, amelyek döntőtöbbsége hasznos, szakmailag megalapozott elképzelést tartalmaz. 35
100 millió forint a kistermelők bormarketingjére re A Bormarketing Bizottság javaslatára az Agrármarketing Centrum (AMC) nyílt pályázati felhívást tett közzéa 2011-benMagyarországon megvalósuló, a magyar borkultúrát, borászatokat, borokat népszerűsítő helyi kisprojektek megvalósítására. Az AMC nettó100 millióforintot különített el kifejezetten azzal a céllal, hogy a kistermelők projektjeit támogassa. A részvétel alapfeltétele, hogy a rendezvényeken minimum 10 borászat termékei vegyenek részt. Pályázni 30% önrész megléte mellett társkiállítóként helyi, regionális, valamint országos rendezvényeken való megjelenés támogatására, és publikáció, kiadványkészítés költségeinek támogatására lehet. 36
3. További fontos feladatok 37
Néhány, az érintettek által jelzett probléma a kistermelői rendelettel kapcsolatban Életszerűtlen és betarthatatlan követelményeket ró a kistermelőkre a nyilvántartásba vétel után előírt 210/2009 kormányrendeletáltal megkövetelt bejelentési kötelesség. /Minden Jegyző felé! Falusi vendégasztal szolgáltató, borát és párlatát gazdaságából csak 2literes, zárjegyes palackból adhatja vendégeinek, teljes adómegfizetéssel. Üzlet létesítés kötelezettséggel / OBI minősítési díj Termelői piac létesítése túlbonyolított és drága. 38
Tervek A kistermelők lehetőségei, esélyei jelentősen javultak Bár jobb a helyzet, mint 4 éve de a munka nincs befejezve! A cél most a különbözőterületek jogszabályai közötti összhang megteremtése (élelmiszer kereskedelem adók) 39
Mikor vennénk magyar terméket? Két t tulajdonságaiban megegyező élelmiszer közül k l hajlandó lenne-e e a magyar terméket megvásárolni a külfk lföldivel ldivel szemben AZONOS FOGYASZTÓI ÁR esetén? ha a magyar termék TÖBBE KERÜLNE? 10-ből l 3 fogyasztó ha Jelenleg a magyar 10termék TÖBBE KERÜLNE LNE, de tekinthető a terméken elkötelezettnek VÉDJEGY TANÚSÍTAN a magyar TANÁ élelmiszerek a magyar vásárlv rlása eredetet? szempontjából! 76,8% 25,3% 31,2% Forrás: Dr.SzakályZoltán, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék 40
Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) Program (1998-tól) Célkitűzés: A magyar hagyományos és tájjellegű élelmiszerek gyűjteményének létrehozása és gazdasági hasznosításuk elősegítése HÍR Gyűjtemény követelményrendszere: dokumentált történelmi múlt, legalább kétgenerációs (50 éves) ismertség hagyományos előállítási mód adott tájegységhez (település, régió stb.) kötődés előállításának legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapul ismertség (legalább az előállítási körzetben) az előállítás és forgalmazás megléte. 41 41
A HÍR-program főbb eredményei 2001: HÍR Gyűjtemény (300 termékleírás) 2002: HÍR védjegy bejegyzése 42 HÍR könyv 1. kiadása 2003: HÍR CD (HU) HÍR könyv 2. kiadás 2004: HÍR CD (EN, Dand HU) 2005: HÍR könyv 3. kiadás 42
HÍR védjegy pályázat Bírálati szakasz 2009. December 19. 2010. április 7. között: 58 pályázat értékelése 50 sikeres pályázat (40 régi és 7 új termék) A védjegyhasználati szerződések megkötve 2010. június Néhány példa: Hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, Erős Pista, Édes Anna, Piros Arany, Szentendrei-szigeti szamóca, Penyigeiszilvalekvár, Somlekvár, Bodzalekvár, Gubarúd, Házi jellegűkenyérmorzsoltkával, Kulcsos kalács, Mindszenti kalács, Orosházi banán, Paprikás kifli, Rétes, Sós kalács, Szegedi kenyér, Szegedi vágott kenyér, Szilvalekváros hájas tészta, Tepertős pogácsa; Dübbencs, Kenyérlángos, Kunsági perec, Kürtős kalács, Pászkakalács, Vesu, Matyókalács és perec, Miskolci krumplis kenyér, Fehérvári kukoricás kenyér, Pacsni, Rongyos kifli, Fumu, Győri páros zsemle, Hőkőnsült perec, Dobostorta, Zserbó, Grillázstorta 43 43
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti stratégiai programok Talajvédelmi program Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Környezetbiztonsági program Árvízvédelmi program Vízkészlet- és vízminőségvédelmi program Területi vízgazdálkodási program Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási program Ivóvíz program Szennyvíz program Települési vízgazdálkodás Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladékgazdálkodási program Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program Föld- és birtokrendezési program Üzemszabályozási program Demográfiai földprogram, fiatal gazda életpályamodell Szociális földprogram Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program Ökológiai gazdálkodás program Ártéri tájgazdálkodás program Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000) Kert-Magyarország kertészeti program Gyepre alapozott és őshonos állattartási program Állattenyésztés-fejlesztési program Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program Növényi fehérjeprogram Halászati program Vadgazdálkodási program Agrármarketing, bel- és külpiaci program Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás program Ellenőrzött élelmiszerlánc program Tudatos fogyasztó és vásárló program Hungarikum program Egészséges közétkeztetési program Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program Falusi, tanyai vendéglátás program Kézműves program Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer K+F infrastruktúra rekonstrukció program Vidéki kulturális és épített örökség program Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése Tanyás térségek fejlesztési programja Zöld Dunastratégia Tisza-völgy komplex fejlesztési program Nemzeti lovasprogram Nemzeti erdőprogram Térségi komplex vidékfejlesztési programok Homokhátság program Ormánság program Helyi termékek előáll llításához és kereskedelméhez legszorosabban kötődő programok Cserehát program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja 44
Köszönöm m megtisztelő figyelmüket! 45