Az új Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció aktualitásai

Átírás

1

2 Az új Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció aktualitásai Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégia) A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért Kajner Péter főosztályvezető-helyettes Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává? Agrárkonferencia a Napi Gazdaság szervezésében május 31. Larus Étterem és Rendezvényközpont, Budapest

3 A stratégia célja, jelentősége A stratégia fő célja, hogy a vidéki térségeink nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító ok és intézkedések végrehajtási kereteit. A stratégia a következő területeken határoz meg tennivalókat: Vidékfejlesztés Agrárgazdaság Élelmiszerellátás Természeti értékek és erőforrások megőrzése, környezetvédelem Irányváltás: Agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika Családi gazdaságok elterjesztése, fejlesztése a mezőgazdaságban Monokultúra helyett tájgazdálkodás 3

4 A stratégia szakpolitikai keretei és kapcsolatrendszere Hazai meglévő, illetve készülő stratégiai dokumentumok EU-s kötelezettségek NVS Nemzetközi kötelezettségek 4

5 Vidéki térségek, közösségek - kihívások, fő problémák Demográfiai válság (a lakosság elöregedése, elvándorlás) Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek o munkanélküliség(2008-ban a éves korosztályban regisztrált munkanélküliség a vidéki térségekben 10,1%, a nem vidéki térségekben 4,3% volt) o szegénység(a szegények közel fele vidéki környezetben él, a nagyon szegény lakosság esetében kétharmados a vidéki arány) o vállalkozási aktivitás alacsony (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a nem vidéki térségekben 86, a vidéki térségekben 43 volt 2007-ben) o nő az inaktívak aránya (egyes vidéki kistelepülésen az arányuk a 70%-ot is meghaladja) o az alapellátások hiánya és alacsony színvonala (óvoda, iskola, posta, orvos) o elmaradottabb infrastrukturális ellátottság (közműellátottság, települési elérhetőség) Helyi közösségek szétesése A kölcsönösségen és munkamegosztáson alapuló vidék-város kapcsolat megváltozott (a vidék növekvő városra utaltsága) 5

6 Agrár- és élelmiszergazdaság - kihívások, fő problémák 1. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar GDP-ből és a foglalkoztatásból való részesedése jelentősen csökkent A birtokrendszer túlkoncentrált, a tulajdoni szerkezet elaprózott, az üzemszerkezet duális A mezőgazdasággal foglalkozó egyéni gazdaságok száma csökken (2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma 40%-kal csökkent, miközben a társas gazdaságoké 5%-kal nőtt) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részaránya a hazai foglalkoztatásban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részaránya a bruttó hazai termék (GDP) termelésben ,2 3,6 3,3 3,5 6,2 5,3 4,4 4, élelmiszeripar mezőgazdaság ,1 2,4 2 2,1 4 4,1 3,7 2, élelmiszeripar mezőgazdaság" 6

7 Agrár- és élelmiszergazdaság - kihívások, fő problémák 2. A termelési szerkezet a nagyüzemi kultúrák és a tömegtermelés irányába tolódott el, az élőmunka igény folyamatos csökkenése, alacsonyfokú a diverzifikáció A gazdatársadalom elöregedése (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül minden harmadik ember 50 évnél idősebb, miközben a 30 évnél fiatalabbak aránya alig éri el a 15%-ot) Az élelmiszeripar foglalkoztatása az elmúlt 10 évben 25%-kal csökkent A hazai élelmiszeripar a hazai piacról egyre inkább kiszorul, a belföldi értékesítés 10 év alatt 30%-kal esett vissza, az import aránya növekszik Értékesítési és jövedelmezőségi nehézségek A helyi feldolgozás, értékesítés a legtöbb térségben nem megoldott A külső tényezőknek való kiszolgáltatottság fokozódása: o o o EU agrárpolitika (piacszabályozás, támogatási keretek) Finanszírozás (bankok, hitelek) Energiahordozók (import), gépek, eszközök (jelentős részben import) 7

8 Vidéki környezet - kihívások, problémák Klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése A felszíni vízkészlet területi és időbeli megoszlása szélsőséges Az ár- és belvizek által veszélyeztetett területek kiterjedése jelentős A vizek minőségét veszélyeztető folyamatok (a felszíni vizeknél a diffúz mezőgazdasági terhelés 35%-ban, a halászati és horgászati hasznosítás 23%-ban szerepel az okok között) Gyakori az agroökológiai adottságoknak, a környezetérzékenységnek nem megfelelő földhasznosítás, gazdálkodás A talajok szervesanyag-készlete csökken, a termékenységet veszélyeztető degradációs folyamatok (Magyarországon víz-és szélerózió sújt 3,41 M ha-t, az évi talajveszteség 1,5 M tonna) A biológiai sokféleség csökken, a természetközeli élőhelyek jelentős része eltűnt A hazánkban előforduló 46 közösségi jelentőségű élőhely csupán 11%-ának állapota kedvező, 20%-a nem kielégítő, 67%-a rossz állapotú; a 211 közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete: 25% kedvező, 47% nem kielégítő és 12% rossz állapotú Stratégiai érdek az ország GMO-mentességének megőrzése 8

9 A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminőség termékminőség élelmiszerbiztonság foglalkoztatás szociális biztonság életminőség 9

10 Értékeink, amelyekre a kilábalást építeni lehet Kedvező agroökológiai adottságok - változatos termékszerkezet lehetősége Az egyéni gazdaságok azonos területre vetítve nagyobb foglalkoztatási kapacitással rendelkeznek, mint a nagygazdaságok Őshonos és tájfajták - termelésbiztonsági, alkalmazkodási potenciál A jó minőségű hazai termékek iránt növekvő hazai kereslet Az ország élelmiszer-önellátásának lehetősége adott GMO-mentességünk megtartása (piaci versenyelőnyt (is) jelent ) Természeti értékeink világviszonylatban is egyedülállóak A népművészet és kézművesség foglalkoztatási potenciállal rendelkező gazdasági szegmensek A vidéki gazdag építészeti örökség a vidéki turizmus egyik kitörési pontjává válhat A vidéki élet felértékelődése (táji szépség, környezetminőség, önellátási és megélhetési potenciál) 10

11 Hosszú távú jövőkép A többfunkciós, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Értékes, egészséges és biztonságos élelmiszerek, helyi energia és nyersanyagok előállítása során a talaj, ivóvízbázis, élővilág, a táj és benne az ember, közössége és kultúrája védelme. Egyúttal munka, megélhetés és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára. A biztonságos hazai élelmiszerellátásmegteremtése. Az eltérő természeti adottságokhoz és gazdálkodási tradíciókhoz alkalmazkodó, az egyéni/családi kis-és középbirtokok meghatározó szerepére épülő életképes mezőgazdaság. A hagyományokra épülő életvitel meghonosodása, életképes vidék létrehozása. Több lábon álló, sokszínű vidéki gazdaság, a térségek gazdasági autonómiájának növekedése. Az alapvető szolgáltatások fenntartása és fejlesztése, falumegújítás és -fejlesztés, a természeti és kulturális örökség védelme. 11

12 Stratégiai területek és teendők 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrásés tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség 3. Föld-és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek 12

13 NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti stratégiai ok Talajvédelmi Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Környezetbiztonsági Árvízvédelmi Vízkészlet- és vízminőségvédelmi Területi vízgazdálkodási Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási Ivóvíz Szennyvíz Települési vízgazdálkodás Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladékgazdálkodási Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési Föld- és birtokrendezési Üzemszabályozási Demográfiai föld, fiatal gazda életpályamodell Szociális föld Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási Ökológiai gazdálkodás Ártéri tájgazdálkodás Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási jai (MTÉT, Natura 2000) Kert-Magyarország kertészeti Gyepre alapozott és őshonos állattartási Állattenyésztés-fejlesztési Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése Növényi fehérje Halászati Vadgazdálkodási Agrármarketing, bel- és külpiaci Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás Ellenőrzött élelmiszerlánc Tudatos fogyasztó és vásárló Hungarikum Egészséges közétkeztetési Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) Falusi, tanyai vendéglátás Kézműves Helyi szövetkezetek, helyi pénz ok Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer K+F infrastruktúra rekonstrukció Vidéki kulturális és épített örökség Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése Nemzeti lovas Nemzeti erdő Térségi komplex vidékfejlesztési ok Tanyás térségek fejlesztési ja Tisza-völgy komplex fejlesztési Homokhátság Ormánság Cserehát Zöld Duna Program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek ja

14 A megvalósítás alapfeltételei 1. A közösségek államának visszaszerzése 2. Teljes körű elszámoltatás átlátható felelősségi rendszer 3. Társadalmi párbeszéd 4. Gyakorlati oktatás, ismeretterjesztés, tanácsadás, szemléletformálás 5. Nemzetközi tárgyalások és hazai törvényalkotás 6. Finanszírozás, forrásteremtés 7. A végrehajtás intézményrendszere 8. A folyamatok nyomon követése, monitoring 9. Hit és bátorság 14

15 Köszönöm a figyelmüket! videkstrategia@vm.gov.huvm.gov.hu Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Budapest 15