Kelet-Szib Szibéria és s a Transzszibériai riai expressz
Szerkezeti magva: - Kolima-massz masszívum - Omolon-massz masszívum - ősi kristályos kőzetek k felszínen Kolima völgy mentén - ó- és s középideik üledékek 20 22 ezer méter!! - középidőben meggyűrődtek: Verhojanszki-hg hg, Cserszkij-hg hg, Anjuj-, Csukcs-hg Felszínfejl nfejlődés
Középidő: tengerelönt ntés 700-800 m vastag üledék - kréta: gyűrődések gránitintr nitintrúzió ércesedés s (Sn( Sn,, W, Mo, Cu, Zn, Au) Harmadidőszak: nyugodt periódus középidei hegységek gek lepusztultak Negyedidőszak: emelkedés s (K-en, D-en) folyók k erózi ziós tevékenys kenysége megnőtt, teraszok alakultak ki - süllyedés s (É-on)( alföldek ldek feltölt ltődése, Új-Szibéria- szgk.. leválása - Nagy-Anjuj folyó mentén n kisebb vulkanizmus
Eljegesedések: sek: kevés s csapadék kicsi az eljegesedés mértéke - síksági eljegesedés leginkább északon - hegységi gi eljegesedés 3 eljegesedést st mutattak ki; jégárak U-alakU alakú völgyeket formáltak, kárfk rfülkék k sorozatát alakított tották k ki Jelenkor: jégtakaró,, gleccserek visszahúzódása sa - ma: hóhatár 2300-2600 2600 m - jégmezők, gleccserek nagy része: r Felső-Ingyigirka medencéjét övező hegyvidékeken - visszahúzódóban vannak a gleccserek
Kelet-Szib Szibéria tájait
1. Jégárakkal J átformált, hosszú íves hegyláncok Felépítése: - krétában felgyűrődött, negyedidőszakban kiemelt hegyláncok - 12 000 15 000 méter m vastag ó- és s középidei k üledék (homokkő,, agyagpala) Éghajlata: - hideg és s csapadékos (500 1000 mm) viszonylag vastag hótakarh takaró - fordított hőrétegzh tegződés: magasabb területeken a jan. kh. -30 - -36 C alacsonyabb területeken a jan. kh. -48 C - nyár r hideg, gyakoriak az erős s szelek
Növényzete: alacsony növésű, n, ritka tajga - É-on 250-400 m-ig m hatol fel - D-en 1000 m körülig - magasabban: alhavasi cserjés, s, hegyi tundrák, örökfagy Larix gmelinii (vörösfenyő)
Nyugati hegységövezet vezet: Verhojanszki-hegys hegység - erős s aszimmetria - D-felé magasodik Kulár-hegyvonulat ÉK felé ágazik ki Szuntár-Hajata DK-i csapású legmagasabb csúcsa: csa: 2959 m (legtöbb csapadékot kapja 700 1000 mm)
Suntar Hayata
Középső hegységövezet: Cserszkij-hegys hegység - szélesebb, tagoltabb, magasabb - gerinceken felszínre bukkan a kréta időszaki gránitt nittömzs - É-Cserszkij 1500 2000 m magas fennsíkok sorozata - Középső-Cserszkij legmagasabb részr - Pobeda: : 3147 m (K-Szib Szibéria legmagasabb pontja) - legküls lső vonulata, a Moma-hegyvonulat (szerkezeti vonal mentén n vulkánoss nosság g a negyedidőszakban) - Dél-Cserszkij legjobban tagolt - legmagasabb csúcsai csai 2100 2500 méteresekm
Balagan-Tasz Cserszkij-Kolima-hg
Keleti hegységövezet: Ekiatap (1522 m) Pegtimel (1810 m) Anjuj-hegyvid hegyvidék középidei homokkő,, pala, fillit - fiatal szerkezeti mozgások bazaltvulkánoss nosság Anjuj-folyó
Oloj-hegyvonulat (1797 m) Kolima-vid vidék: - Felső-Kolima felföld ld fennsíkok: 800 1200 m gránithegyek: 2000 2500 m (Aborigen( Aborigen: : 2586 m) - Kolima-hegyvid hegyvidék vízválasztó és éghajlatválasztó - növényzete: nyzete: lomboserdők,, hegyi köves k tundra - medencék: legmelegebbek K-SzibK Szibériában (júl.kh( l.kh. 16 C), de szárazak
Kolima- vidék
2. A leghidegebb telű,, száraz, örökfagy-formálta felföld ld-medencék 400 1200 m magas felföldek ldek kettős övezete Évmilliók k alatt lepusztultak fiatal kiemelkedések folyók k felszabdalták Gyakori a fordított hőrétegződés télen leghidegebb vidék k a lakott földf ldön n (jan.kh( jan.kh. -38-50 C) Hőmérsékleti széls lsőségek (37 C-ot is mértek m már) m Nyugati felföld ld sorozat vastag triász sz-jura üledéksorok ritka-,, színes nes- és s nemesfémércekben gazdag
Jana-felf felföldld legészakibb és s legalacsonyabb (400-500 m) - Verhojanszki-katlan katlan 130 m magas - legmagasabb szigethegye: 1726 m! Elginszkij-felf felföldld Ojmjakon-felf felföldld 1000 1300 m - Ojmjakon-katlan katlan 700-800 m -77,8 C! jan.kh. -50 C C körüli, k júl.kh.. 15 C C (csapadék: 170 mm) növényzete: nyzete: sajátos kelet-szib szibériai sztyep (lénai( csenkesz, karcsú fényperje, veronika stb.) Nyéra felföld ld 1100 1400 m középidei széntelepek Judoma-Maja felföld ld 700 1800 m: 1000 m-ig m tajga borítja
Ojmjakon
Keleti felföld ld sor - észak felé nyitottak, nincs medence jellege Alazejai-felf felföldld szigethegyként emelkedik ki legmagasabb része r 1000 m körülik Jukagir-felf felföldld 300 700 m magas legmagasabb pontja: Csubukulah: : 1128 m
3. Az örökfagy formálta zord északi alföldek ldek Formakincsük és s zord éghajlatuk hasonló Szerkezeti alapjuk és növényzetük k eltérő Északkelet-szibériai alföld ld vastag középidei alapzaton 300 400 m laza jégkori j üledék - nagyon enyhén n lejt észak felé
- Tavak: - nagyon gazdag (több tízezer) t - part mentén n sekélyek, sósaks sak - néhol gránitk nitkúpok emelkednek ki az alföld ld síkjs kjából - K-Szibéria legnagyobb tavai - 8 hónapig h jég j g borítja a tavakat - tél enyhe csak -30 - -38 C Jana-Ingyigirka alföld ld mammutcsontvázak kerültek elő Kolima alföld ld
Új-Szibériai-szigetek összetöredezett ó- és középidei kőzetek k (mészk szkő,, homokkő,, pala) - vastag negyedidőszaki rétegek - jégtakaró borítja - jellemzőek: ek: fagykarsztos mélyedések, fagyos talajfolyások - tél l enyhébb, nyár hidegebb, mint a szárazf razföldön - csapadék k 70 100 mm
Vrangel-sziget Kelet-Szib Szibéria leszakadt pereme - Déli része r erősen felszabdalt középhegysk phegység g (1000 m) - Északi része r negyedidőszaki kaviccsal borított alföld ld - Éghajlata nagyon zord évi kh. -11 C - Növényzete: nyzete: sarki tundra - Állatvilág: jegesmedvék, sirályok, dunnaludak, fóka, f rozmár
Transzszibériai riai express
Habarovszk Moszkva Jaroszlavszkij áll. Vlagyivosztok
Európa Ázsia határ Jekatyerinburg Novosibirsk Chita
Amur-folyó Bajkál-tó
Leghosszabb alagút 7 km Szelenga vidékén Mongol sztyep
Köszönöm m a figyelmet!