Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Vagyongazdálkodási Iroda Iktatószám: U-3921-2/2009. Tárgy: Az ivóvízminőségi-javító program megvalósításához szükséges kistérségi társulás csatlakozási szándéknyilatkozata Melléklet: Javaslat Tájékoztató a pályázati projektstruktúrákról Tájékoztató a Szentest érintő Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányterv műszaki alternatívákról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete H e l y b e n Tisztelt Képviselő-testület! Ikládi András a Szentesi Víz- és Csatornamű Kft, mint Szentes Város vízi-közmű szolgáltatójának ügyvezető igazgatója és a Szentes az ivóvízminőség-javító program megvalósítására alakult Konzorcium Koordinációs Tanácsában képviselő tagja eljuttatta Szentes Város Önkormányzatához javaslatát melyet változatlan formában terjesztünk a Képviselő-testület felé. A Városrendezési, -fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság januári ülésén megvitatta az előterjesztést, és határozatában egyetértett azzal, hogy az előterjesztés a Képviselő-testület februári ülésén kerüljön megtárgyalásra. A társuláshoz történő csatlakozás (szándéknyilatkozat) esetén megkezdődhet a társulási szerződés előkészítési munkája. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a csatlakozási szándékra vonatkozó javaslatot elfogadni, és arról az alábbi határozatot meghozni szíveskedjen.. /2009.(II.20.) Kt. Tárgy: Az ivóvízminőségi-javító program megvalósításához szükséges, kistérségi társulás csatlakozási szándéknyilatkozata HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint Szentes Város vízi-közmű létesítményeinek tulajdonosa, megtárgyalta az ivóvíz-minőségi program végrehajtáshoz szükséges, szentesi kistérségi társulásban történő végrehajtására tett javaslatot és az alábbi határozatot hozza:
2 Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint Szentes Város vízi-közmű létesítményeinek tulajdonosa, az ivóvíz-minőségi program végrehajtáshoz szükséges, szentesi kistérségi társulásban történő végrehajtására tett javaslatot elfogadja, és csatlakozási szándékát nyilvánítja a társuláshoz. Egyidejűleg felhatalmazza Szentes Város Polgármesterét a társulási szerződés előkészítésében történő részvételre, valamint az előkészített társulási szerződés beterjesztésére. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester A határozatot kapja: - Szentesi Víz- és Csatornamű Kft. Szentes, Csongrádi út 3. - Szentesi Kistérségi Társulás Szentes, Kossuth tér 5. - Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája - Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Vagyongazdálkodási Irodája Szentes, 2009. február 3. Dr. Sztantics Csaba jegyző megbízásából Szilvássy Árpádné irodavezető
SZENTES-VÍZ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Szentesi Víz- és Csatornamű Kft. 6600 Szentes, Csongrádi út 3. Pf: 269 Telefon: (63) 311-433 Fax: (63) 311-433 Erste Bank Rt. 11652003-06914500-52000000 Polgármesteri Hivatal Szentes, 2009-01-15 ikt.sz.: /2009. ügyintéző: Ikládi András Tárgy: Az ivóvízminőségi-javító Közgazdasági Osztály Vagyongazdálkodási Iroda Szentes Kossuth tér 6. program megvalósításához szükséges, kistérségi társulási csatlakozás szándéknyilatkozatának javaslata 1998 novemberében kiadásra került az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv. Magyarországon az ivóvíz minőségi, ellenőrzés rendjének követelményeit, az erről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze. A Dél-alföldi Régió érintett települései Konzorciumi Szerződést írtak alá melyhez társult Szentes Város is - a régió ivóvízminőség-javító programjának megvalósítása érdekében. A pályázat benyújtásához és a program előkészítéséhez az 1. sz melléklet szerinti tervezői és szakértői feladatok ellátása szükséges. Az ivóvíz 3.1. projekt kidolgozásánál, az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítése során a tervezők, a Dél-alföldi Régió valamennyi településére kiterjedően társulási alternatívákat dolgoztak ki a pályázatok kisebb régiókban történő teljesítésére, meghatározva a társulással kapcsolatos faladatokat. 2.,3.,4 sz melléklet tartalmazza a Szentesre vonatkozó részleteket. A Konzorcium 2008.09.30-i taggyűlésén elfogadta a Koordinációs Tanács által előterjesztett, kistérségi társulások létrehozásra vonatkozó - 5. sz. mellékletet - képező javaslatát. Ennek megfelelően, a szentesi kistérség érintett önkormányzatainak megbeszélése során(4.sz. melléklet), jelen lévők megállapodtak abban, hogy valamennyi érintett önkormányzat rendelkezzen képviselőtestületek által elfogadott csatlakozási szándéknyilatkozattal, mely alapján megkezdődhet a társulási szerződés előkészítési munkája. Fentiek alapján javasolom az ivóvízminőségi-javító program megvalósításához szükséges, szentesi kistérségi társulási csatlakozás szándéknyilatkozat határozati javaslatának Szentes Város Képviselőtestület elé történő benyújtását elfogadásra. Tájékoztató jelleggel mellékelem a 3.1 projekt során kidolgozott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmánytervben szereplő, a kistérséget és elsődlegesen Szentest érintő műszaki projektváltozatokat, ezek jelenlegi előkészítési állapotban prognosztizált beruházási és díjnövekményeit.(7.,8.,9.,10. melléklet) Ezen projektváltozatokról a 3.1. projekt teljesülése és ennek alapján rendelkezésre álló hatósági engedélyek birtokában kell majd dönteni. Ikládi András ügyvezető igazgató Koordinációs Tanács tagja
1.sz.melléklet A Konzorciumi Szerződés alapján a program megvalósításában a DARFT Kht. a programban résztvevő települések nevében és képviseletében jár el. Dél-Alföldi Ivóvíz-minőség Javító Konzorcium keretében történő program előkészítés szakmai tartalma A Program előkészítése során sorrendben a következő dokumentumok készülnek el: Közbeszerzési eljárás Megvalósult ivóvíz 1 ivóvíz 2 Folyamatban lévők ivóvíz 3 Végső teljesítés: 2009.04.30. ivóvíz 4 végső teljesítés 2009. október 31. ivóvíz 5 végső teljesítés 2009. április 30. ivóvíz 6 közbeszerzési kírás alatt ivóvíz 7 előkésztés alatt Közbeszerzési kiírás tartalma Hidrogeológiai szakvélemény és adatbázis, A szükséges hálózatrekonstrukciót felmérő tanulmány Megvalósíthatósági előtanulmány Elvi engedélyes tervek Megvalósíthatósági tanulmány régiós szinten, Környezeti hatások nem műszaki összefoglalója, Környezeti hatástanulmányok, Előzetes költség-haszon elemzés Projekt struktúra javaslat PR stratégia, Régészeti Hatás Tanulmányok I., Optimális üzemeltetési struktúra tanulmánya Részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése projektenként Költség-haszon elemzés elkészítése Környezeti hatások nem műszaki összefoglalója elkészítése projektenként Ajánlatkérési tenderdokumentációk megrendelői követelményeinek meghatározása EU Kohéziós Alap Támogatási Kérelem (AF) és mellékletei elkészítése Rendelkezésre állás és közreműködés a Projekt tartalmi véglegesítését és az EU támogatási döntést megalapozó egyeztetéseken Ajánlati felhívási dokumentációk a vízmű fejlesztések kivitelezési munkáinak szerződésbeadásához (Red Book, Yellow Book), Régészeti Hatás Tanulmányok II.
2.sz melléklet Kistérségi társulások létrehozása A KEOP 1.3.0 A konstrukció általános célja: A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben rögzített határértékek teljesítése. Az eljárás rövid ismertetése a Dél-Alföldi Régió tekintetében A KEOP 1.3.0 pályázati felhívás kétfordulós, azonban a Dél-Alföldi Régió településeinek projektjeit csak a 2. fordulóra kell benyújtani. A 1067/2005 Kormány határozat alapján előkészítési támogatásban részesült projektek költséghatékonysági, fenntarthatósági és az elfogadott Operatív Programhoz, valamint akciótervhez való illeszkedés szempontjából történő átvilágításukat, szükség szerinti módosításukat követően a második fordulóba kerülhetnek. A pályázó személye A Dél-alföldön a KEOP 1.3.0. felhívása alapján az alábbi szervezeti formában lehet pályázni: 1. Települési önkormányzatok társulásai (a hatályos 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendeletben szereplő korlátozásokkal); A felhívásban szereplő további formák itt nem értelmezhetők. A pályázó kötelezettségei Fenntartási kötelezettség A kedvezményezettnek vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a Tanács 1083/2006/EK Rendelete alapján a projekt befejezését követő 5. év végéig az adott régióban fenntartja és üzemelteti. A kedvezményezett a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség fennállásáig csak az Irányító Hatóság vezetőjének előzetes engedélyével a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegenítheti el, adhatja bérbe, használatba, haszonélvezetbe, haszonkölcsönbe vagy terhelheti meg, kizárólag indokolt esetben, olyan célból és tartalommal, amely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg. A támogatás igénybevevője jogosult a meghatározott fenntartási időszak alatt a gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjére, amennyiben a fenntartási időszak alatt a tevékenység, szolgáltatás fenntartása az érintett régióban biztosított. A fenntartási időszakban a kedvezményezett a technológia vagy a fejlesztés korszerűsítésére támogatásban nem részesülhet. Egyéb kötelezettségek A megvalósíthatósági tanulmányban bemutatandó, megfelelő szakmai üzemeltetési koncepciót és kockázatkezelési stratégiát dolgoz ki, valamint a jogszabályoknak megfelelő üzemeltetési környezetet alakít ki a fenntarthatóság érdekében. A megvalósuló beruházások üzemeltetőjének és vagyonkezelőjének kiválasztása során a pályázónak alkalmaznia kell a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a közmű beruházások támogatására vonatkozó speciális szabályait (25-26. ). Olyan díjpolitikát alakít ki és alkalmaz, amely egyszerre biztosítja a projekt műszaki fenntarthatóságát és a szolgáltatás megfizetethetőségét az igénybe vevők számára. Támogatás mértéke és az önrész Támogatási intenzitás számítása: a kötelezően alkalmazandó útmutató szerinti elkészített és értékelésre benyújtott pénzügyi és gazdasági elemzés (CBA) által megállapított finanszírozási hiányból származtatott összeg alapján történik az alábbi megszorításokkal: A támogatás minimális aránya (az elszámolható költségekre vonatkozóan): 50 A támogatás maximális aránya (az elszámolható költségekre vonatkozóan): 90%. 1
A kedvezményezettől elvárt saját forrás összege tartalmazza a nem elszámolható költségeket, a teljes megtérülő projektköltség részt, valamint 90% fölötti finanszírozási hiány esetén a finanszírozási hiány 90% fölötti részét. A saját forrás a projekt finanszírozásában a támogatás összegén felüli rész, amelyet a pályázónak kell biztosítania. Pályázói saját forrásként természetbeni hozzájárulás nem elfogadható. A tagok a KEOP 1.3.0 pályázatához szükséges önkormányzati saját forrás egy részének kiváltása érdekében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 16/2008. (III. 28.) ÖTM rendeletében foglaltaknak megfelelően EU Önerő Alap pályázatot nyújthatnak be az illetékes minisztériumhoz. 1. A társulás célja A Társulás célja a Környezet és Energia Operatív Program (továbbiakban KEOP) 1.3.0. kódszámú ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukcióból igényelhető támogatással a településeken a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben rögzített határértékek, térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a kormányrendelet szerinti ivóvízminőségjavító program megvalósítása, a projekt gazdájaként annak menedzselése, a KEOP Irányító Hatóságával, valamint a pályázati dokumentáció kidolgozását végző szakértő szervezetekkel való együttműködés, a projektben érintett résztvevők munkájának koordinálása a teljes megvalósítás befejezéséig. 2. A társulás képviselője A pályázat benyújtására és a pályázati eljárásban a társulás képviseletére és a végrehajtás feladataira ki kell jelölni egy Önkormányzatot a Társulásból. A Társulás operatív végrehajtási feladatait, mint Pénzügyi Lebonyolító Szerv ez az Önkormányzat, illetve annak gazdálkodási, pénzügyi-gazdasági feladatait ennek az Önkormányzatnak (Polgármesteri Hivatal, más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv), mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerve látja el. 3.Atársulás munkafeladati 1. Szervezeti, gazdasági terület Együttműködési megállapodások megkötése az érintett települések között; A projekt kidolgozásáért felelős szervezet részére megbízás adása; A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása; Hazai támogatás pályázati feltételeinek biztosítása; A projekt teljes körű lebonyolítása, ideértve a beruházások teljes pénzügyi, a számviteli és adóügyi elszámolását és a tagokkal való belső elszámolást is; Működtetési költségek tervezése; Ivóvíz szolgáltató létesítmények költségkalkulációja; Költségfelosztás a települések között; Szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése; Lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás (PR) dokumentálása; Pályázati részvételek szervezése, koordinálása; Tervezési, szolgáltatási feladatok pályáztatásának kidolgozása; Beszerzési feladatok (gépek, eszközök) pályáztatásának kidolgozása; Építési feladatok pályáztatásának kidolgozása; Előkészíti a projekt végrehajtáshoz szükséges szerződéseket, megállapodásokat. 2. Műszaki, szakmai terület A projekt előkészítése során a hatóságokkal, irányító hatósággal, közreműködő szervezetekkel és a szakemberekkel való együttműködés, adatok szolgáltatása, műszaki, pénzügyi, jogi és üzemeltetési kérdésekben a döntések meghozatala; 2
A társulás tagjaiként szereplő önkormányzatok tekintetében a hozzájárulások, engedélyek kiadása, mint engedélyező hatóság, vagy szakhatóság; A megvalósítás során az építési terület előkészítése, biztosítása; Lakossági tájékoztatás; A projekt megvalósulása után, a projekt által kialakított rendszer üzembe adása,igénybe vétele; 3. Jogi terület Tagok hozzá kell járuljanak ahhoz, hogy a projekt keretében megépülő létesítmények a Társulás tagjainak osztatlan, közös tulajdonába kerüljenek, melyek eszmei tulajdoni hányadát ki kell alakítaniuk, melynek arányait a létrehozott vagyon tekintetében az érdekarányos felosztás elvei szerint érdemes megtenni. Ezeket az arányokat már a pályázat benyújtása előtt érdemes rögzíteni, hiszen az önrész vállalásának is ez kell, hogy az alapja legyen. A tagok megteremtik az ingatlanok tiszta jogi helyzetét. A létrejövő közös tulajdoni részarányok mértékét, megoszlásának kialakítását a tagok a beruházáshoz történő hozzájárulásuk arányához igazítják. A konkrét tulajdoni részarányok kialakításakor a Társulás tagjai figyelembe veszik továbbá az előkészítés során felmerült többletráfordításokat, különös tekintettel az előkészítés költségeire, az átadott terület értékére és a pályázatokon adott önkormányzat által elnyert összegek jelen projekt érdekében történő felhasználására. 4.Üzemeltetés Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt terv szerinti üzemeltetésére. Ennek során az üzemeltetőket a mindenkori hatályos magyar és EU jogi normáknak; jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, közösen választják ki. Az üzemeltetés során garantálják a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer életképességét, az eszközrendszer fenntartható fejlesztésének forrásait. A társuláson belül megalakítandó szervezetek Tagoknak Társulási Megállapodásban kell rögzíteniük a szervezeti rendszert és az azon belüli egységek feladatait és kötelezettségeit, melyet itt nem részletezünk. Szervezeti rendszer felépítése 1. Társulási Tanács 2. Társulási Operatív Tanács (ha indokolt) 3. Társulási Tanács Elnöke, aki egyben a Társulási Operatív Tanács elnöke is 4. Felügyelő Bizottság 5. Pénzügyi Lebonyolító Szerv (valamely Önkormányzat) 6. Valamely Önkormányzat szervezetében működő Projekt Menedzselő Egység (Projektiroda) A KEOP támogatási kérelmezési eljárásért, valamint a projekt végrehajtásáért felelős szervezet, mint Pénzügy Lebonyolító Szerv, azon önkormányzat legyen, amelyet a tagok ezzel a hatáskörrel felruháznak. A Pénzügyi Lebonyolító Szervnél képviseleti jogkörrel a polgármester rendelkezik. Szervezeti rendszer struktúrája: 3
Társulás > Felügyelő Bizottság (felügyeleti szerv) Társulási Tanács (döntéshozó szerv) Társulási Operatív Tanács (haindokolt) (Operatív irányító szerv) Pénzügyi Lebonyolító Szerv Projektiroda(Munkaszervezet) A projektcsoportok lehatárolásának szempontjai: 1. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokban végzett előzetes vizsgálat során a költségbecslésekre alapozott, optimálisnak minősített változatban meghatározott települési kör, mint projekt lehatárolási szempont 2. Közös (meglévő, ill. tervezett) vízmű rendszerekről ellátott települések köre, mint projekt lehatárolási szempont 3. A megvalósítás költsége, mint projekt lehatárolási szempont 4. Az üzemeltetői struktúra, mint projekt lehatárolási szempont 5. Területi homogenitás, mint projekt lehatárolási szempont 6. A régióban kialakult, meglévő többcélú kistérségi társulásokat alkotó települések köre, mint projekt lehatárolási szempont 7. Egyes önkormányzatok közötti együttműködési készség (vagy annak nyilvánvaló hiánya), mint projekt lehatárolási szempont 8. A szolgáltatási díj kiegyenlítésére való törekvés, mint projekt lehatárolási szempont 9. Azonos határidőre megoldandó ivóvízminőség-javítási feladatok figyelembe vétele projekt lehatárolási szempontként A régió ivóvízminőség-javító programjában érintett településeinek és vízellátó rendszereinek többváltozatú projektcsoportosítási javaslata van, mely a fenti szempontrendszer együttes figyelembevételével alakult ki. Az A és B projektváltozatból kiemelésre kerültek a Szentes érintő projektstruktúra változatok. 4
A két projekt a Szentesi kistérség műszaki projektjavaslatainak beruházási összegét nem befolyásolja, az A projektstruktúra javaslat szerint a makói, hódmezővásárhelyi és szentesi kistérség pályáztatása közös társulásban történne meg. A projekt-struktúrajavaslat (nagy projektcsportjavaslat) A-CS/III projektcsoport javaslat Az A-CS/III projektcsoport javaslat kialakításánál elsősorban a területi homogenitás, a területfejlesztési-statisztikai területi egység, azaz a kistérség, valamint az üzemeltetői struktúrajátszott nagyobb szerepet. A szolgáltatási díj kiegyenlítésének igénye a projektcsoporton belül jól realizálható, hiszen az érintett területen zömmel nagy üzemeltetők szolgáltatnak. A megvalósítás költsége, mint projektlehatárolási szempont úgy lett figyelembevéve, hogy törekedtünk arra, hogy a 25 millió Euro beruházási költség felett legyen. Közös (meglévő, ill. tervezett) vízmű rendszerekről ellátott települések köre, mint projekt lehatárolási szempont is jelentősen formálta a kialakított javaslatot, ugyanis a lehatárolt területen található tervezett kistérségi rendszerek hányada mértékadó. Mindezek alapján a projektcsoportban érintett települések várhatóan a következők lehetnek: Ambrózfalva Kakasszék Erzsébet kórház Nagytőke Apátfalva Királyhegyes Óföldeák Árpádhalom Kiszombor Pitvaros Csanádalberti Kövegy Szegvár Csanádpalota Magyarcsanád Székkutas Derekegyház Makó Szentes Derekegyháza-Tompahát Makó-Rákos Szentes-Kajánújfalu Fábiánsebestyén Maroslele Szentes-Lapistó Ferencszállás-Klárafalva Mártély Szentes-Magyartés Földeák Mindszent Hódmezővásárhely Nagyér Hódmezővásárhely-Batida Nagylak Hódmezővásárhely-Erzsébet Nagymágocs Hódmezővásárhely-Kútvölgy Nagymágocs-Kastélyotthon Hódmezővásárhely-Szikáncs Nagymágocs-Ótompahát A projektcsoport települései által lehatárolt terület Csongrád megye dél-keleti és középső és északkeleti részére esik. A jelenlegi vízellátó rendszer alapján a projektcsoporton belül zömmel önállótelepülési vízellátó rendszerek találhatóak. A jelenlegi üzemeltetési struktúrának megfelelően 2 nagy (Makó-Térségi Víziközmű Kft., Zsigmondy Béla Vízi-közműveket Üzemeltető Zrt.) és 2 közepes besorolású (Aquaplus Kft., Szentesi Víz- és Csatornamű Kft.) valamint egyedi besorolású üzemeltető szervezetek biztosítják a közszolgáltatást. A projektcsoportban érintett települések 3 területfejlesztési-statisztikai területi egységbe (Kistérség)csoportosulnak. Ezek: Makói, Hódmezővásárhelyi, Szentesi kistérségek. Vízminőségi szempontból a lehatárolt területen elsősorban arzén, ammónium, vas- és mangántalanítási igény, valamint bórnátrium- és szerves anyag eltávolítási igény merül fel. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok értékelési folyamata során optimálisnak tűnő projektváltozatokban lefektetett műszaki megoldások 2-3 település közös vízellátó rendszerén,több település közös vízellátó rendszerén, valamint települések önálló vízellátó rendszerének fejlesztésén alapulnak. A projektcsoportban érintett lakos szám 151 670 fő. Az előzetes költségbecslések alapján a projektcsoport bruttó teljes beruházási költsége az előirányzott 20%-os hálózatrekonstrukciós 5
költséggel együtt 13 102 471 635 Ft, amely 86 388 Ft/fő egy főre jutó fajlagos bruttó beruházási költséget eredményezhet. A projekt során létrejövő társulás és a projekt irányítási és szervezési feladatainak ellátását egy nagyobb önkormányzat, például Hódmezővásárhely Város önkormányzata foghatná össze és vállalhatná el. B2B-CS/VII projektcsoport javaslat A B-CS/VII projektcsoport javaslat kialakításánál elsősorban a területi homogenitás, a területfejlesztési-statisztikai területi egység, azaz a kistérség, valamint az üzemeltetői struktúrajátszott nagyobb szerepet. A szolgáltatási díj kiegyenlítésének igénye a projektcsoporton belül jól realizálható, hiszen az érintett területen zömmel közepes besorolású üzemeltető szolgáltat. További döntő tényező volt a projektcsoport kialakításánál a megvalósítás költsége, mint projektlehatárolási szempont, törekedtünk arra, hogy ne haladja meg a 25 millió Euro beruházási költséget. Közös (meglévő, ill. tervezett) vízmű rendszerekről ellátott települések köre, mint projekt lehatárolási szempont is jelentősen formálta a kialakított javaslatot, ugyanis a lehatárolt területen optimálisnak tűnő tervezett műszaki megoldás két kistérségi rendszer kialakítása. Mindezek alapján a projektcsoportban érintett települések várhatóan a következők lehetnek: Árpádhalom Nagytőke Derekegyház Szegvár Derekegyháza-Tompahát Szentes Fábiánsebestyén Szentes-Kajánújfalu Nagymágocs Szentes-Lapistó Nagymágocs-Kastélyotthon Szentes-Magyartés Nagymágocs-Ótompahát A projektcsoport települései által lehatárolt terület Csongrád megye észak-keleti részére esik. A jelenlegi vízellátó rendszer alapján a projektcsoporton belül kizárólag önálló települési vízellátó rendszerek találhatóak. A jelenlegi üzemeltetési struktúrának megfelelően 2 közepes besorolású (Aquaplus Kft., Szentesi Víz- és Csatornamű Kft.) valamint egyedi besorolású üzemeltető szervezetek biztosítják a közszolgáltatást. A projektcsoportban érintett települések a Szentesi területfejlesztési-statisztikai területi egységbe(kistérség) csoportosulnak. Vízminőségi szempontból a lehatárolt területen elsősorban arzén, ammónium, vas- és mangántalanítási, valamint bór és nátriummentesítési igény merül fel. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok értékelési folyamata során optimálisnak tűnő projektváltozatokban lefektetett műszaki megoldások több település közös vízellátó rendszerén alapulnak. A projektcsoportban érintett lakos szám 40 466 fő. Az előzetes költségbecslések alapján a projektcsoport bruttó teljes beruházási költsége az előirányzott 20%-os hálózatrekonstrukciós költséggel együtt 4 milliárd körüli érték Ft. A projekt során létrejövő társulás és a projekt irányítási és szervezési feladatainak ellátását egy nagyobb önkormányzat, például Szentes Város önkormányzata vállalhatná. 6
Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, Ivóvíz 3.1 projekt Az "A" projekt struktúra javaslat projektcsoportjainak térképi bemutatása Csongrád megyében BOKROS MAGYARTÉS Nagytőke KAJÁNÚJFALU Eperjes ± Csengele CSONGRÁD Fábiánsebestyén Felgyő SZENTES BEREK Tömörkény BEREKLAPOS Árpádhalom LAPISTÓ Csanytelek Szegvár Nagymágocs Derekegyház Pusztaszer Baks Munkástelep MINDSZENT Ópusztaszer Újfalu Tompahát Ótompahát Kakasszék Székkutas KISTELEK Mártély Kútvölgy Dóc Balástya HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Erzsébet Jelmagyarázat Projektcsoportok: A-B/II A-BK/III A-CS/I A-CS/II A-CS/III Forráskút Sándorfalva SZIKÁNCS Üllés BATIDA Pusztamérges Zsombó Algyó Szatymaz Földeák Bordány Ruzsa Óföldeák Kiskundorozsma KISKUNDOROZSMA Zákányszék Öttömös Maroslelle Domaszék SZEGED MÓRAHALOM Deszk Klárafalva MAKÓ Ásotthalom GYÁLARÉT Szöreg Szentmihálytelek Ferencszállás Átokháza Röszke Újszentiván Kiszombor Tiszasziget Kübekháza Nagyér Ambrózfalva Csanádalberti RÁKOS Pitvaros Csikóspuszta Királyhegyes Csanádpalota Kövegy Apátfalva Nagylak Magyarcsanád Bökény nem szerepel a kormányrendeletben 0 5 10 20 30 40 km AQUAPROFIT ZRT. - FŐMTERV'TT - ÖKO ZRT. KONZORCIUM 2008. július
Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, Ivóvíz 3.1 projekt A "B" projekt struktúra javaslat projektcsoportjainak térképi bemutatása Csongrád megyében BOKROS MAGYARTÉS Nagytőke KAJÁNÚJFALU Eperjes ± Csengele Pusztaszer KISTELEK CSONGRÁD Fábiánsebestyén Felgyő SZENTES BEREK Tömörkény BEREKLAPOS Árpádhalom LAPISTÓ Csanytelek Szegvár Nagymágocs Derekegyház Munkástelep Balástya Baks Ópusztaszer MINDSZENT HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Forráskút Sándorfalva SZIKÁNCS Üllés BATIDA Pusztamérges Zsombó Algyó Szatymaz Földeák Bordány Ruzsa Óföldeák Kiskundorozsma KISKUNDOROZSMA Zákányszék Öttömös Maroslelle Domaszék SZEGED MÓRAHALOM Deszk Klárafalva MAKÓ Ásotthalom GYÁLARÉT Szöreg Szentmihálytelek Ferencszállás Átokháza Röszke Újszentiván Kiszombor Tiszasziget Kübekháza Dóc Mártély Újfalu Tompahát Ótompahát Kútvölgy Kakasszék Székkutas Erzsébet Királyhegyes Csanádpalota Apátfalva Csanádalberti RÁKOS Kövegy Nagyér Ambrózfalva Pitvaros Csikóspuszta Nagylak Magyarcsanád Bökény Jelmagyarázat Projektcsoportok: B-B/II B-BK/V B-CS/I B-CS/II B-CS/III B-CS/IV B-CS/V B-CS/VI B-CS/VII nem szerepel a kormányrendeletben 0 5 10 20 30 40 km AQUAPROFIT ZRT. - FŐMTERV'TT - ÖKO ZRT. KONZORCIUM 2008. július
5.sz. melléklet 2008.09.30-i taggyűlés által elfogadott Koordinációs Tanács által benyújtott javaslat A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium tagönkormányzati a Konzorciumot az Ivóvízminőség-javító Program előkészítése céljából hozták létre. A Program kivitelezését az önkormányzatok társulások keretében valósítják majd meg. A társulásoknak a következő feladatokat kell ellátniuk: Szervezeti gazdasági terület Együttműködési megállapodások megkötése az érintett települések között; A projekt kidolgozásáért felelős szervezet részére megbízás adása; A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása; Hazai támogatás pályázati feltételeinek biztosítása; A projekt teljes körű lebonyolítása, ideértve a beruházások teljes pénzügyi, a számviteli és adóügyi elszámolását és a tagokkal való belső elszámolást is; Működtetési költségek tervezése; Ivóvíz szolgáltató létesítmények költségkalkulációja; Költségfelosztás a települések között; Szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése; Lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás (PR) dokumentálása; Pályázati részvételek szervezése, koordinálása; Tervezési, szolgáltatási feladatok pályáztatásának kidolgozása; Építési feladatok pályáztatásának kidolgozása; Előkészíti a projekt végrehajtásához szükséges szerződéseket, megállapodásokat. Műszaki szakmai terület A projekt előkészítése során a hatósággal, közreműködő szervezetekkel és a szakemberekkel való együttműködés, adatok szolgáltatása, műszaki, pénzügyi, jogi és üzemeltetési kérdésekben a döntések meghozatala; A társulás tagjaiként szereplő önkormányzatok tekintetében a hozzájárulások, engedélyek kiadása, mint engedélyező hatóság, vagy szakhatóság; A megvalósítás során az építési terület előkészítése, biztosítása; Lakossági tájékoztatás; A projekt megvalósulása után, a projekt által kialakított rendszer üzembe adása, igénybevétele; Stb. Jogi terület Tagok hozzá kell járuljanak ahhoz, hogy a projekt keretében megépülő létesítmények a Társulás tagjainak osztat6lan, közös tulajdonába kerüljenek, melyek eszmei tulajdoni hányadát ke kell alakítaniuk, melynek arányait a létrehozott vagyon tekintetében az 1
érdekarányos felosztás elvei szerint érdemes megtenni. Ezeket az arányokat már a pályáztat benyújtása előtt érdemes rögzíteni, hiszen az önrész vállalásának is ez kell, hogy az alapja legyen. A tagok megteremtik az ingatlanok tiszta jogi helyzetét. A létrejövő közös tulajdoni részarányok mértékét, megoszlásának kialakítását a tagok a beruházáshoz történő hozzájárulásuk arányához igazítják. A konkrét tulajdoni részarányok kialakításakor a Társulás tagjai fegyelembe veszik továbbá az előkészítés során felmerült többletráfordításokat, különös tekintettel az előkészítés költségeire, az átadott terület értékére és a pályázatokon adott önkormányzat által elnyert összegek jelen projekt érdekében történő felhasználására. Üzemeltetés Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt terv szerinti üzemeltetésére. Ennek során az üzemeltetőket a mindenkori hatályos magyar és Eu jogi normáknak; jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, közösen választják ki. Az üzemeltetés során garantálják a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer életképességét, az eszközrendszer fenntartható fejlesztésének forrásait. Annak meghatározásakor, hogy az egyes társulások mely önkormányzatok részvételével jöjjenek létre a következő szempontokat szükséges figyelembe venni: 1. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokban végzett előzetes vizsgálat során a költségbecslésekre alapozott, optimálisnak minősített műszaki megoldás-változatban meghatározott települések kört. 2. Közös (meglévő, ill. tervezett) vízmű-rendszerekről ellátott települések körét. 3. A megvalósítás költségét. 4. Az üzemeltetői struktúrát. 5. Területi homogenitást. 6. A régióban kialakult, meglévő többcélú kistérségi társulásokat alkotó települések körét. 7. Egyes önkormányzatok közötti együttműködési készség mértékét. 8. A szolgáltatási díj kiegyenlítésének szükségességét, lehetőségeit. 9. Azonos határidőre megoldandó ivóvízminőség-javítási feladatokat. A fenti szempontok alapján elkészült Projekt Struktúra javaslat két lehetséges társulási kört vázolt fel. A Projekt Struktúra javaslatban bemutatott települési körök természetesen egy javaslatnak tekintgetők, azok változgatnak a tervezés során véglegesített műszaki megoldások illetve az önkormányzatok egyéb irányú döntései következtében is. A társulások létrehozásához kiemelten szükség van az önkormányzatok aktív részvételére! 2
A társulások létrehozásához a következő lépések megtételét javasoljuk valamennyi önkormányzatnak: Javasoljuk, hogy projekt területenként 2008. október 30-ig valamennyi a javasolt projekt területen érintett önkormányzat részvételével kerüljön sor egy polgármesterialpolgármesteri szintű megbeszélésre. Az ülésen települési kör döntést hoz arról, hogy az A vagy a B változatban bemutatott tagi körrel kívánja-e létrehozni a társulást (esetleg fogalmazzon meg alternatív javaslatot).az ülések megtartására a DARFÜ Kht. javaslatot tesz majd az érintett önkormányzatoknak. Javasoljuk, hogy valamennyi projekt területen az érintett önkormányzatok hozzanak létre közös munkacsoportot, amely a szükséges egyeztetéseket lefolytatja és a társulási szerződés részleteit kidolgozza. Javasoljuk, hogy a munkacsoportok valamennyi projekt területen 2009. március 30-ig készítsék elő és terjesszék a Képviselő testületek elé a társulási szerződéseket, amelyeket a részletes megvalósíthatósági tanulmány ismeretében (elkészül 2009. április 30-ra) az érintett önkormányzatok aláírhatnak. A fenti előkészítő munka sikeressége érdekében a DARFÜ Kht. a következő területeken nyújt segítséget: A DARFÜ Kht. képviselője szükség esetén részt vesz az önkormányzati egyeztetéseken és segíti a résztvevők munkáját. A DARFÜ Kht. képviselője meghívás esetén szükség és lehetőség szerint segíti a munkacsoportok munkáját. Előkészítésre került egy társulási szerződés minta, amely vitaanyagként alkalmazható a munkacsoportok számára. A DARFÜ Kht. valamennyi munkacsoport részére tájékoztató napot szervez 2009. január 30-ig, amely tájékoztató napokon segítséget nyújtunk a társulás és a munkaszervezet létrehozásával, működésével, feladataival kapcsolatos ügyekben. A fentieket összefoglalva a társulások megalapítása érdekében a következő ütemezést javasoljuk: esemény határidő Polgármesteri szintű stratégiai egyeztetés 2008. november 30-ig Munkacsoport felállítása 2008. november 15. Tájékoztató napok (DARFÜ Kht.) 2009. január 30. Munkacsoport egyeztetéseinek zárása, a 2009. március 30. Társulási Szerződések előterjesztése a Képviselő Testületnek A szerződések jóváhagyása (Képviselő 2009. április 30. Testületek) Szerződések megkötése 2009. május 30. 3
Emlékeztető 6.sz.melléklet Tárgy: az Ivóvízminőség-javító Program szentesi kistérségi tárulás előkészítéséről tartott 2008.12.10-i polgármesteri megbeszélésről Készült: 2008-12-10. Szentes város Polgármesteri Hivatal kistárgyaló Jelen vannak: jelenléti ív szerint Jelenlévők felhatalmazták Varga Tímea projektmenedzsert, a DARFÜ kht képviselőjét és Ikládi András ügyvezető igazgatót, a KT tagját az emlékeztető hitelesítésére. Varga Tímea ismertette a jelenlévőkkel a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium munkaszervezete által irányított ivóvízminőség-javító program helyzetét. Elmondta, hogy folyamatban van a 3.1 projekt elkészítése, mely várhatóan 2009. április végére biztosítja az elvi vízjogi és környezetvédelmi engedélyeket, a részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal együttesen. Ez alapja lesz a KEOP pályáztatásnak. Elmondásra került, hogy a projekt két fajta pályázati struktúra javaslatot tartalmaz. Jelenlévők, az előzetes tárgyalásokkal összhangban a szentesi kistérségi struktúrában kívánják a pályáztatást végrehajtani, de ehhez képviselőtestületi határozat szükséges. A jelenlévők jelentős részénél felmerült, hogy a műszaki alternatíváknál várhatóan elsődleges lesz az önálló rendszer kialakítása. Jelenlévők megállapodtak abban, hogy a DARFÜ kht. 2009.január 15-ig biztosít minden önkormányzat részére képviselőtestület tájékoztatása céljából - olyan, az önkormányzat területére vonatkozó anyagot, mely alternatív megoldásonként bemutatja a szükséges beruházási összeget és a várható költség okozta vízdíjnövekedést, a jelenlegi tervezési fázis által prognosztizáltan. Jelenlévők megállapodtak, hogy a kapott anyagról tájékoztatják a képviselőtestületet, de a műszaki alternatíváról a képviselőtestületnek döntenie jelenleg még nem szükséges. Jelenlévők megállapodtak abban, hogy a fenti anyag megismerése birtokában, a legközelebbi testületi ülésen határozati javaslattal élnek az önkormányzati képviselőtestületek felé, a kistérségi társulásban történő pályáztatás elfogadásáról és a társulási szerződés előkészítésnek elindításáról. A határozatok birtokában előkészítő bizottságot kell létrehozni, mely előkészíti és legkésőbb áprilisban testületek előterjeszti elfogadásra a társulási szerződést. kmf.
7. melléklet Szentes Városra kidolgozott kivonat a műszaki projektváltozatok pénzügyi és gazdaságossági összefoglalójából Alábbi táblázatban még Mindszent és Székkutas beruházási költségvonzata is szerepel. Ez a két település szerepel a hódmezővásárhelyi kistérségben is, ezért a szentesi kistérség 8. mellékletéből kimaradtak. (Ezért nem egyezik a két melléklet beruházási költség értéke, ennek értéke 8. melléklet készítésénél kiemelésre került) Székkutas itt csak, mint önálló fejlesztésű változat- ként szerepel, és ez nem motiválja jelentősen a többletköltséget. Mindszent az A projekt- változatban regionális rendszerben szerepel, a többiben önálló fejlesztésként. A Szentesről kiinduló távvezeték azonban olyan jelentős beruházási többletet jelent, hogy vélhetően a település az önálló projektváltozat mellett dönt, és így kívül esik a szentesi kistérségen. A szentesi kistérségre vonatkozó műszaki projektváltozatok a 8. mellékletben láthatók részletesen. A beruházási költségek tekintetében a D változat, az üzemeltetési költségek tekintetében az Összehasonlító táblázat A. projektválto zat B. projektválto zat C. projektválto zat D. projektváltoz at Rövid műszaki tartalom 1,2 3,4,5,6,18,22,23 7,8,22,23 9,10,11,12,13,14,15,16 17,18,19,20,21,22,23 Beruházási költségek [bruttó 4 806 3 681 4 123 280 2 757 890 256 HUF] 829 896 910 441 515 Üzemeltetési költségtöbblet 89 566 821 59 747 155 77 014 224 77 839 909 [HUF/év] Értékcsökkenés 274 149 432 258 540 468 265 297 579 305 402 029 Súlyozott élettartam; k [év] 36,17 31,49 33,58 17,30 Értékesített vízmennyiség 2 273 585 2 273 585 2 273 585 2 273 585 [m3/év] Fajlagos bruttó 192 168 181 203 vízdíjnövekmény [HUF/m3] B projektváltozat hozott kedvezőbb eredményeket. Az B és D változat beruházási költségei között mintegy 800 millió Ft különbség adódik. A fejlesztés követően felmerülő éves amortizációs költségek természetszerűleg ott nagyobbak, ahol a projektváltozat műszaki megoldásaiban nagyobb arányban vesznek részt azok a beruházási elemek, melyek leírási kulcsa magasabb (például: gép, berendezés: 14,5%). Jól érzékelhető, hogy a regionális rendszerek esetében a beruházási költség nagy hányadát az alacsony leírási kulccsal jellemezhető vízi létesítmények teszik ki. A projektváltozatok összehasonlításául szolgáló F mutatók esetében a leggazdaságosabb az B projektváltozat. Hálózatrekonstrukció A projekt egyik eleme a hálózatrekonstrukció, melynek figyelembevételénél a következő feltételnek kell teljesülnie: A változatok elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a hálózat rekonstrukció mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át, továbbá, hogy támogatás ivóvíz mennyiségi problémák kezelésére, ellátatlan területek közművesítésére nem igényelhető. (KEOP útmutató 5.3.1.) Az érintett területre vonatkozóan 2006-ban elkészült egy hálózatrekonstrukciós tanulmány, melyben vízellátó rendszerenként felmérték a hálózatrekonstrukciós igényeket. Mivel az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban az érintett települések vízminőségi problémáinak megoldására több műszaki megoldás is született, és ezen megoldásokhoz különböző beruházási költség társul, ezért a projekt jelen fázisában nem lehet meghatározni, 1
hogy melyik műszaki megoldás a 20%-os hálózatrekonstrukciós költség alapja. Ennek megállapítása a részletes megvalósíthatósági tanulmány feladata lesz. Mechanikai hálózattisztítás Az ivóvízminőség javítása keretében a másodlagos szennyeződések kialakulásának és a hatályos jogszabályoknak megfelelő ivóvíz biztosítása a hálózat mechanikai tisztítása nélkül nehezen biztosítható. A vízellátó rendszerek mechanikai hálózattisztításának vizsgálata a részletes megvalósíthatósági tanulmány feladata lesz. Vízbázisok fejlesztése Azon műszaki megoldások esetében, melyeknél a vízbázisok fejlesztésére van szükség, modellvizsgálatok válhatnak indokolttá. A modellvizsgálatok szükségszerűségével, illetve költségvonzatával a részletes megvalósíthatóság tanulmány fog foglalkozni. Iszapkezelés A veszélyes anyagnak minősülő arzén tartalmú iszapok kezelésének kérdésével a részletes megvalósíthatósági tanulmány fog foglalkozni. Személyi jellegű költségek A személyi jellegű többletráfordítások létszám és képesítés szerinti szükséges mennyisége jelen tervfázisban még nem határozható meg pontosan. A személyi jellegű költségek kérdéskörével a részletes megvalósíthatósági tanulmány fog foglalkozni. A kidolgozásra javasolt projektváltozatok A műszaki, pénzügyi és gazdaságossági szempontok, valamint a tulajdonosi és üzemeltetői észrevételek és javaslatok figyelembe vételével három projektváltozat továbbtervezését javasoljuk, azaz: A projektváltozat együttes megvalósítása C projektváltozat: együttes megvalósítása D projektváltozat: Települések vízellátó rendszereinek önálló megoldásai A további tervezési fázisban a beérkezett TVT véleményezések alapján - fenti műszaki megoldások mellett további vizsgálat tárgyát képezheti a nagymágocsi kistérségi rendszer ellátása Szentesről is. Továbbtervezésre nem javasolt a B projektváltozat: A Szentesi kistérségben lévő települések (Árpádhalom, Fábiánsebestyén) tekintetében szintén járható megoldást ad a B projektváltozat, azonban az elméletben jól működő megoldás gyakorlati megvalósíthatósága során jelentkező magas kockázati, és eseti feltételi döntésmechanizmusai miatt továbbtervezésre nem javasolja a tervező. A Projektváltozat megvalósíthatóságának alapfeltétele ugyanis a Csorvás, és Kondoros települések orosházi rendszerhez való kapcsolódásának döntési függvénye. Amennyiben e két település csatlakozik a rendszerhez, úgy nagyban megnő a rendszerhez csatlakozó Csongrád megyei települési vízigények biztosíthatóságának kockázata. A 8.9. mellékletben szereplő számok bizonyos mértékig tájékoztató jellegűek, mert az EMT a személyi jellegű ráfordítással, az iszapkezelés és elhelyezéssel nem foglalkozik teljes körűen. Ezek a tényezők, ha nem is nagyságrendileg, de befolyásolni fogják a végleges beruházási és üzemeltetési költségeket a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozása során.
Szentesi kistérség bruttó beruhási szükséglet ezer Ft-ban 8. melléklet Település Árpádhalom Fábiánsebestyén Szentesi kistérség bruttó beruházási szükséglet ezer Ft-ban Kifogásolt paraméter "A projektváltozat "B projektváltozat "C projektváltozat "D projektváltozat As2,B, NH 4,CaO, Na As2,B, NH4,CaO, Na Derekegyház As1,, NH4, Tompahát As2, NH4,CaO, Nagymágocs As2,NH4, Na Fábiánsebestyén és Árpádhalom ellátása a Békés megyei kistérségi rendszerből Árpádhalom: 208 574 Fábiásebestyén: 283 872 84 600 254 580 105 471 55 857 129 091 Ó-tompahát As2,NH4,CaO, 48 443 Kastélyotthon Lapistó Kajánújfalu Nagytőke Magyartés As1, NH4, Fe, Na, Mn As1, NH4,CaO, Fe As1, NH4,CaO, CH4 B, NH4,CaO, Na, KOIps NH4, Fe,CaO, NCH 4 Szentes As1, NH4,CaO Kistérségi kialakítás Nagymágocs, Kastélyotthon, Ótompahát, Derekegyház, Tompahát, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Lapistó, települések részvételével 1 415 909 Nagymágocs: 121 610 Kastélyotthon: 38 901 Ótompahát: 24 353 Derekegyház: 269 251 Tompahát: 107 369 Árpádhalom: 74 987 Fábiánsebestyén: 674 210 Lapistó: 103 324 Kistérségi rendszer kialakítása Szentes, Kajánújfalu, Magyartés, Nagytőke, Szegvár települések részvételével 1 948 061 Szentes: 1 045 700 Kajánújfalu: 222 962 Magyartés: 122 318 Nagytőke: 230 947 Szegvár: 499 232 Kistérségi rendszer kialakítása Nagymágocs, Kastélyotthon, Ótompahát, Derekegyház, Tompahát, Lapistó települések részvételével 697 896 Nagymágocs: 136 871 Kastélyotthon 41 578 Derekegyház: 279 261 Tompahát: 109 581 Lapitó: 104 620 Kajánújfalu önállófejlesztése 97 115 Kistérség rendszer Magyartés és Nagytőke részvételével 222 077 Magyartés: 31 596 Nagytőke: 190 411 Kistérségi rend. Szentes és Szegvár részvételével 1 687 431 Szentes: 978 240 Szegvár: 499 232 Kistérségi kialakítás Nagymágocs, Kastélyotthon, Ótompahát, Derekegyház, Tompahát, Árpádhalom, Fábiánsebestyén részvételével 1 317 821 Nagymágocs: 118 106 Kastélyotthon: 37 921 Ótompahát: 24 797 Derekegyház: 289 285 Tompahát: 107 971 Árpádhalom: 74 007 Fábiánsebestyén: 665 731 Kistérségi kialakítás Szentes,Kajánújfalu, Magyartés, Lapistó, Szegvár, Nagytőke részvételével 2 319 791 Szentes: 1 043 883 Kajánújfalu: 222 886 Magyartés: 122 237 Lapistó: 200 721 Szegvár: 499 232 Nagytőke: 230 829 52 986 91 918 97 115 65 459 85 508 1 010 747 193 472 Szegvár As1, NH4 Beruházási ktg összesen Ft 3 480 143 2 986 284 3 637 612 2 271 923 20% hálózatrekonstrukcióval 4 176 172 3 583 540 4 365 134 2 672 630 1
Szentesi kistérség bruttó beruhási szükséglet ezer Ft-ban 8. melléklet Szentest érintő beruházás 1 494 307 1 210 319 1 589 730 1 285 288 Szentes hálózat rekonstuk.val 1 793 168 1 452 383 1 907 676 1 542 346 Szentes város érintő önrész támogatottságtól függően (KEOP támogatás: min. 50%-max.:90%) hálózatrek. figyelembe vételével / rekonstrukció nékül 75%-os támogatottság mellett 448 292 / 373 577 363 095 / 302 580 476 919/397 432 385 586 / 321 322 80 %-os támogatottság mellett 358 637 / 298 864 290 477 / 242 064 381 535 / 317 946 385 586 / 321 322 85 %-os támogatottság mellett 268 975 / 224 146 217 858 /181 548 286 151 / 238 459 231 351 / 192 792 Vízdíjnövekmény alakulása nettó Ft/ m 3 -ben Díjkegyenlítés esetén nettó értékű 1 1 1 amotizáczióval számolva 149 1 127 1 135 1 Díjkegyenlítés esetén bruttó beruházási értékű amortizációval 1 1 1 számolva 196 1 168 1 178 1 Város nettó értékű amortizációval számolva 116 112 112 117 Kft üzemeltetésben lévő településekre nettó értékű amortizációval számolva 118 116 117 119 Város bruttó beruházási értékű amortizációval számolva 153 148 148 154 Kft üzemeltetésben lévő településekre bruttó beruházási értékű amortizációval számolva 157 153 154 157 Az EMT-ben az amortizáció nettó alapon került elszámolásra, de várhatóan a kistérségi társulásra is az önkormányzati áfa elszámolási szabályok vonatkoznak, ezért került bruttó alapon is táblázatba a nettó vízdíjnövekmény 1 Díjkiegyenlítésesetén 2
Szentes Város (csak város) díjnövekménye település részei nélkül díjkiegyenlítés nélkül A projektváltozat Kistérségi rendszer kialakítása Szentes, Szentes-Kajánfalu, Szentes-Magyartés, Nagytőke Szegvár települések részvételével, Megnevezés Összeg Ft] Személyi jellegű többletráfordítások (Ft/m3) 0,00 Vegyszerköltség (Ft/m3) 12,53 Energiaköltség (Ft/m3) 12,61 Egyéb, a specifikációból felmerülő ktg (iszapelhelyezés, aktív széntöltet, stb.) (Ft/m3) 9,63 Összes többletköltség 34,37 Egyéb költségek (Ft/m3) 3,48 Üzemeltetési költségtöbblet amortizáció nélkül (Ft/ m3) 38,25 Fajlagos amortizáció növekmény (Ft/m3) 77,5 Üzemeltetési költségtöbblet amortizációval (Ft/ m3) nettó 115,75 B projektváltozat Kistérségi rendszer kialakítása Szentes-Kajánfalu önálló, Szentes-Magyartés, Nagytőke kisrégió és Szentes, Szegvár kisrégiós települések részvételével Megnevezés Összeg Ft] Személyi jellegű többletráfordítások (Ft/m3) 0,00 Vegyszerköltség (Ft/m3) 12,49 Energiaköltség (Ft/m3) 9,32 Egyéb, a specifikációból felmerülő ktg (iszapelhelyezés, aktív széntöltet, stb.) (Ft/m3) 9,49 Összes többletköltség 31,30 Egyéb költségek (Ft/m3) 2,13 Üzemeltetési költségtöbblet amortizáció nélkül (Ft/ m3) 33,43 Fajlagos amortizáció növekmény (Ft/m3) 78,9 Üzemeltetési költségtöbblet amortizációval (Ft/ m3) nettó 112,33 C projektváltozat kistérségi rendszer kialakítása Szentes Szegvár részvételével Megnevezés Összeg Ft] Személyi jellegű többletráfordítások (Ft/m3) 0,00 Vegyszerköltség (Ft/m3) 12,49 Energiaköltség (Ft/m3) 8,49 Egyéb, a specifikációból felmerülő ktg (iszapelhelyezés, aktív széntöltet, stb.) (Ft/m3) 9,5 Összes többletköltség 30,47 Egyéb költségek (Ft/m3) 3,05 Üzemeltetési költségtöbblet amortizáció nélkül (Ft/ m3) 33,52 Fajlagos amortizáció növekmény (Ft/m3) 79,1 Üzemeltetési költségtöbblet amortizációval (Ft/ m3) nettó 112,1 D projektváltozat: Szentes ( csak város) vízellátó rendszerének e Megnevezés Összeg Ft] Személyi jellegű többletráfordítások (Ft/m3) 0,00 Vegyszerköltség (Ft/m3) 12,43 Energiaköltség (Ft/m3) 7,23 Egyéb, a specifikációból felmerülő ktg (iszapelhelyezés, aktív széntöltet, stb.) (Ft/m3) 9,26 Összes többletköltség 28,92 Egyéb költségek (Ft/m3) 2,89 Üzemeltetési költségtöbblet amortizáció nélkül (Ft/ m3) 31,82 Fajlagos amortizáció növekmény (Ft/m3) 85,91 Üzemeltetési költségtöbblet amortizációval (Ft/ m3) nettó 117,73 9. melléklet
Dél-alföldi Régió Ivóvízminõség-javító Program, Ivóvíz 3.1 projekt 7. sz. mûszaki megoldás: Kajánújfalu-Lapistó-Magyartés-Nagytõke-Szegvár-Szentes kistérségi rendszer Qd= 48 m3/d Qh= 5 m3/h CSONGRÁD MAGYARTÉS %a %U NA 100 2,2 km SZENTES Qd= 70 m3/d Qh= 6 m3/h %a %U #³ %[ 3 NA 100 6,5 km Nagytõke NA 100 11,5 km %a %U Qd= 8400 m3/d Qh= 700 m3/h KAJÁNÚJFALU %a %U Qd= 45 m3/d Qh= 5 m3/h NA 100 13,0 km Qd= 1050 m3/d Qh= 90 m3/h %a %U BEREKLAPOS Szegvár BEREK NA 200 10,4 km NA 100 11,6 km LAPISTÓ Derekegyház Qd= 60 m3/d Qh= 5 m3/h %a %U Jelmagyarázat Tompahát MINDSZENT W N S E meglévõ távvezeték tervezett távvezeték M= 1:120000