AZ OLASZ-MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA AZ OLASZ KULTÚRINTÉZET TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány AZ OLASZ-MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA AZ OLASZ KULTÚRINTÉZET TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL Készítette: Tóth Boglárka Budapest 2005 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 2. Kultúrdiplomácia... 7 3. Olasz-magyar kulturális kapcsolatok... 9 3. 1. A közös történelmi kapcsolatok... 9 3. 2 Kultúrpolitika a két világháború között... 10 3.2.1 A Budapesti Olasz Intézet és a Római Magyar Akadémia... 12 3. 3 Az intézet helyzete a 2. világháborút követően... 14 3. 4. Keretegyezmény - A magyar-olasz kulturális egyezmény... 17 3. 4. 1. A Magyar - Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Végrehajtási Munkaterve az Oktatás és a Kultúra Területén (2000-2003)... 18 4. Az Intézet... 20 4. 1. Az Intézet vezetése, az igazgató személye... 21 4. 2. Finanszírozás... 25 4. 2. 1 Az Intézet, mint nonprofit szervezet... 27 5. Az Intézet tevékenysége... 31 5. 1. Rendszeres kulturális tevékenységek:... 31 5. 2. Szolgáltatások... 34 5. 3. Alkalmi rendezvények... 37 5. 4. Az Intézet program kínálatának összeállítása... 37 5. 5. A rendezvényszervezés szempontjai, lépései... 43 6. Az Intézet tevékenységének korlátai és jövőbeni lehetőségei... 52 6. 1. Az Intézet megjelenése a magyar sajtóban: méltatások és kritikák (hatékonyságmérés)... 54 7. Befejezés... 58 Grafikonok, diagramok jegyzéke 60 Irodalomjegyzék 61 Mellékletek 63 3

1. Bevezetés Mi jut eszébe ma, a XXI. század hajnalán egy magyar embernek, ha meghallja ezt a szót: Itália? Mindenekelőtt a szépség. A csodálatos tájak, az ékszerdobozhoz hasonlatos középkori észak-olasz kisvárosok, a gyönyörű festmények, a felejthetetlen és világhírű szobrok, épületek. Olaszország hallatán azonnal felidéződik bennünk a múlt, mégpedig az a múlt, mely mindezzel a szépséggel megajándékozta az ország lakóit. Hirtelen vágy ébred bennünk, hogy ott legyünk a helyszínen és gondtalanul sétálgassunk azokon az utcákon, ahol egykor Assisi Szent Ferenc élt, vagy Michelangelo alkotott. Amikor legalább gondolatban ott vagyunk és a macskakövön fogyasztjuk hamisítatlan olasz kávénkat, úgy érezzük, mintha valóban a középkorba csöppentünk volna. Egyszer csak észrevesszük, hogy nem foglalkoztat minket semmi, mintha kiürült volna a fejünk. A sétálástól kifáradva leülünk, élvezzük a kávé friss illatát, a sikátorok hangulatát, szemléljük az arra járó embereket, és ez elég is ahhoz, hogy tökéletesen kikapcsolódva, igazán jól érezzük magunkat. Mintha a világ valamiféle ős-bölcsőjében ringatóznánk. Hirtelen megszűnnek a problémáink, egészen egyszerűen elfelejtjük őket. Mi jut eszünkbe arról, ha azt halljuk: olaszok? Igen, itt már nem az ország ellenálhatatlan csábító ereje az első gondolatunk. Vég nélküli zajongás, állandó dudaszó az utcákon, óriási tömeg és autóáradat ezek talán az első asszosziációink. Továbbá: megbízhatatlan népség, akik dolgozni nemigen szeretnek és nem képesek kultúr ember módjára, visszafogottan viselkedni. Azért kedvesek és segítőkészek is, bármelyikük hosszasan eldiskurál velünk az utcán, anélkül, hogy beszélnénk a nyelvüket. És mindig vidámak. Richard Hillt is elgondolkoztatta az olasz nép: számára ők legmegfejthetetlenebb európai nemzet. Sokáig próbálkozhatunk kiismerni őket, pedig lehet, hogy nincs is rajtuk semmi kiismernivaló. Egyszerűen elégedettek azzal, amilyenek. Hibásan gondolkodnak azok, akik sok külföldi véleményéhez csatlakozva az édes semmittevés" és az olasz nép közé egyenlőségjelet tesznek. Ez nem más, mint az élet szeretete. Melyik népcsoportról tudjuk elmondani, megvan az a képességük, hogy 4

amikor csak tehetik, kinevetik magukat? Az olaszok nem azért nevetnek, mert nincs gondjuk, hanem mert az öröm, az élet-szeretete a rosszabb életkörülmények között is fontosabb és erősebb, mint a bánat és a halál. Gondolkodásmódjuk szerint az életet teljes mértékben ki kell élvezni. Mindenkor hálásak az élet áldásaiért. Az érzelem dominál a viselkedésükben, mindennapjaikban. Nagyon fontos nekik az emberek közelsége, a képek, színek, formák és minden olyan eszköz, amellyel érzelemvilágukat a legtökéletesebben ki tudják fejezni. Ahhoz, hogy egy a saját kultúránktól eltérő idegen ország kultúráját, szokásait megértsük, a róluk kialakult sztereotípiákat megváltoztassuk, a két kultúra és a két ország közötti problémákat a kommunikáció segítségével megpróbáljuk orvosolni, mindenekelőtt meg kell ismernünk és értenünk az idegen ország gondolkodásmódját és értékrendjét, a bőrükbe bújva kell kultúrájukkal azonosulni. Miután ezt megtettük, a kulturális akadályok könnyebben leküzdhetővé válnak, és könnyebb lesz közelebb hozni egymáshoz a nemzeteket. Egy adott nép kultúráját megismerni és elfogadni nehéz és összetett feladat. A különböző kultúrán nevelkedett emberek más-más érzéki világban élnek. Az ember képtelen levetkőzni kultúráját, mert az beette magát idegrendszere gyökeréig. Kultúrája határozza meg, hogyan észleli a világot. Kultúránk nagyobb részt rejtett és kívül esik a tudatos cselekvés szféráján. 1 Amíg Goethe szerint a németek mindent megnehezítenek, önmaguknak és másoknak is 2, Dürrenmatt pedig azt mondja: a svájciak egyszerre rabok és önmaguk börtönőrei 3, addig az olaszokról Stendhal így ír: Olaszország ugyanazért vonzó, amiért a szerelem. 4 Ez az egy megállapítás is igen találó az olaszokra. Egy olasz nem tervezgeti aprólékosan, hogy hosszútávon mi a legkifizetődőbb, legbiztonságosabb, hogyan spóroljon, s a kitűzött terveket határidőn belül teljesítse. Örül az éledt adta örömöknek, és nem törődik többnyire annak következményeivel. Nem az a fontos, hogy 1 E.T. Hall, 251. o. 2 R. Hill, 106. o. 3 R. Hill, 193. o. 4 R. Hill, 143. o. 5

mit hoz a holnap, hanem a ma áll középpontban. Ez a felfogás teljesen idegen a magyar emberétől, hiszen mi sokkal merevebben, görcsösebben aggódunk a jövőnkért, gyakran megkeserítve így jelenünket is. Ez a különbség a történelmünkből és kultúránkból ered. Mit tehetünk ma Magyarországon azért, hogy az olasz nép kultúráját, az olasz embert mélyebben megismerjük, hogyan tudjuk a róluk kialakult sztereotípiákat megszüntetni, és Beke Katát idézve mindannyiunk közös hazája -ként gondolni erre az országra, ahova bármikor szívesen elutaznánk egy kis időre. Mindkét ország fontosnak tartja kultúrája megismertetését, terjesztését, melyben kiemelkedő szerepet játszanak a kulturális intézetek. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a közel 70 éve létező Olasz Kultúrintézet mennyire sikeresen és eredményesen tudja terjeszteni a sokak által annyira kedvelt, ámde a magyartól lényegesen különböző olasz kultúrát Magyarországon. Feltevésem szerint a körülményekhez képest nagyszerűen megbirkózik a felmerülő akadályok áthidalásával és a Magyarországon tevékenykedő olasz intézmények között vezető szerepet játszik az olasz kultúra népszerűsítésében. Ám a várakozáshoz képest nem tud olyan széles rétegeket elérni, mint amit megcéloz. A fiatalabb generáció teljes egészében hiányzik a látogatók sorából. Témaválasztásomban meghatározó szerepet játszott vonzódásom az olasz kultúrához, az olasz nyelvhez, s az, hogy szakmai gyakorlatomat az Intézetben tölthettem. A dolgozat első része a témával kapcsolatos szakirodalomra támaszkodik, a második részben az elmúlt 5 év tevékenységeit vizsgálva dokumentumokkal, statisztikai adatok elemzésével, interjúval törekszem feltárni az Intézetnek olasz kultúra terjesztésében betöltött szerepét. Jelen dolgozatom elkészítésében különösen nagy segítséget nyújtott Jászay Magda és az Intézeti munkatársak kutatásainak publikációi. 6

2. Kultúrdiplomácia Mit is takar pontosan a kulturális diplomácia fogalma? Történeti szemszögből vizsgálva egészen a középkorig a különböző népcsoportok közötti háborúknak illetve kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően jöttek létre spontán kulturális kapcsolatok. Később, a nagy földrajzi felfedezések korától a XIX. század végéig már irányított módon működő nemzetközi kulturális relációkról beszélhetünk, amikor is a legnagyobb nemzetközi befolyással bíró európai nagyhatalmak, mint Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország jelentős erőfeszítéseket tettek nyelvük és kultúrájuk tudatos, világméretű terjesztésére. A XIX. sz. végétől, az államok közötti kulturális szerződések megkötésétől számíthatjuk a kulturális diplomácia születését, melyek eleinte akkor jöttek létre, ha más téren nem tudott két ország megállapodni egymással, s a kulturális szerződéssel kívánták kapcsolatukat javítani. Ma már nem csak enyhítő szereppel bír a kulturális diplomácia, hanem aktív nemzetközi csereprogramokat értünk alatta, melyeknek célja nemcsak a kulturális eredmények interkulturális elismertetése, hanem a nemzetek közötti politikai, gazdasági és szociális megértés előmozdítása. 5 A kulturális kapcsolatok tehát a nemzetközi béke és biztonság ügyét is szolgálják. Ugyanakkor az egyre globalizálódó világban, a transznacionális vállalatok térhódításával, az egyre vegyesebb összetételű társadalmak terjedésével szükségessé vált az interkulturális kommunikáció és menedzsment használata. Könnyen összetéveszthető azonban a propagandával. Bár többen úgy tartják, hogy nem a diplomácia része, csak politikai reklám, amely káros lehet az országok közötti kapcsolatokra, azonban akaratlanul is részt vesz az ország imázs kialakításában, az országkép-formálásában. A kulturális diplomácia célja részletesebben fogalmazva a saját nemzeti kultúra külföldi terjesztése és az egyetemes kultúra értékeinek hazai megismertetése, azaz a kulturális csere számára a lehető legelőnyösebb feltételek biztosítása, beleértve a partner-ország kultúrájának tanulmányozását, az oktatási, tudományos és művészeti kapcsolatok építését és ápolását" 6 5 Szakdiplomáciai tanulmányok, 96. o. 6 U. o., 103. o. 7

Annak érdekében, hogy e célt egy adott ország meg is tudja valósítani, a következő feladatokat kell végrehajtania: 1. Nemzeti kultúra, oktatás és tudomány képviselete a partnerország felé. 2. A partnerország kultúrájának, oktatási és tudományos életének figyelemmel kísérése. 3. Kulturális tárgyalások lebonyolítása a két ország között. 4. Kapcsolatok ápolása, menedzselése. 5. Saját kezdeményezés a kulturális kapcsolatok fejlesztésére 7. Összegezve tehát a kultúra-átadás, a kultúra-átvétel, a nemzeti érdekek előmozdítása és hozzájárulás a nemzetek közötti jobb megértéshez tekinthető a kulturális diplomácia legfőbb céljainak. Bonyolult ágazata ez a diplomáciának, hiszen a tevékenység magában hordozza a művelődés- és külpolitikát is, melyeknek korlátot szab a nemzetközi élet, de mindig képes arra, hogy biztosítsa a rendszeres párbeszédet a nemzetek között. A kulturális diplomácia általános érvényű feladatai ezek, melyeket országokra lebontva más-más megállapodás szabályoz. 7 U. o., 102. o. 8

3. Olasz-magyar kulturális kapcsolatok 3. 1. A közös történelmi kapcsolatok Az európai műveltség fő forrásának tekintett itáliai félsziget és a Kárpát-medence földrajzi közelsége kezdettől fogva szükségszerűen magával hozta a népeik közt szövődő, sokrétű kapcsolatokat. Dinasztikus érdekek és egyházpolitika, kereskedelmi célkitűzések és tudásvágy, hatalmi törekvések és műpártolás egyaránt alapul szolgáltak az államközi és egyéni összeköttetésekben. Ezek az összeköttetések nem voltak mindig zavartalanok, a honfoglaláskori kalandozó magyarság első itáliai látogatásai az olaszokban rémült kétségbeesést keltettek, ahogy a magyar vezető rétegek is ellenségesen fordultak szembe az Itáliából jött idegen trónigénylőkkel. Az életmód, a felfogás és a vérmérséklet különbözősége gyakran meg nem értést és bírálatot váltott ki a másik nép fiaiból-de a nagy szellemi áramlatok, a közös eszmények és azonos érdekek hidat teremtettek a kölcsönös rokonszenv és megbecsülés felé, és hazájuk történelmének válságos korszakaiban szövetségessé tették a hasonló célokért harcoló olaszokat és magyarokat. 8 Az olasz-magyar kulturális kapcsolatok virágzó korszakát jelentette az itáliai eredetű humanista és reneszánsz kultúra megjelenése Magyarországon, mely kultúra befogadása jóval korábban vált érzékelhetővé Európa többi országaihoz képest. A humanizmus Magyarországon már az Anjou-ház és Zsigmond király uralkodása idején kezdődött, de gyökerei már a XI. és a XII. századi latin nyelvű magyar irodalomban is felfedezhetőek. Azonban a magyarok első közvetlen találkozása az olaszországi humanizmussal Zsigmond király 1413. évi itáliai utazására, majd az azt követő konstanzi zsinat (1414-1418) éveire tehető. Ez a két történelmi erejű esemény alapvető volt az olasz-magyar kulturális kapcsolatok alakulásában, hisz a szép számú királyi kíséret tagjai számára lehetőséget nyújtott az olasz humanizmus jeles képviselőivel (Poggio Bracciolini, Leonardo Bruni, Antonio Loschi, Pier Paolo Vergerio, stb.) való megismerkedésre. Ráadásul néhány olasz humanista, mint például Pier Paolo Vergerio, le is telepedett Magyarországon, s ösztönző hatásával hozzájárult a magyar szellemi élet megtermékenyítéséhez, amely Mátyás király idején érte el fénykorát. 8 Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések: A magyar-olasz kapcsolatok történetéből 9

Ez az évszázadokra visszatekintő kapcsolat napjaink olasz-magyar együttműködését alapozta meg. 3. 2 Kultúrpolitika a két világháború között Az együttműködés sikerességét nagyban meghatározta gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenykedése. Miniszteri posztja átvételekor, 1922-ben első dolga volt kijelenteni, hogy a hazát nem a kard, hanem elsősorban a kultúra emelheti ismét magasra. A lényeg az a felismerés, hogy a válságba jutott és sokban elmaradt ország felemelkedését elsősorban a kultúra szintjének emelésével lehet elősegíteni. Ez sokban egybecseng azzal, amit a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István írt 1830-ban, hogy nem a természet, hanem elsősorban a kiművelt emberfők sokasága teszi a nemzetet naggyá, míg az értelmi fejetlenség előbb-utóbb minden bizonnyal függésbe hoz. Kultúrpolitikám -írta 9 a miniszter 1927-ben - két alapgondolaton épül fel. Emelni igyekszem a magyar nemzet széles néprétegeinek értelmi szintjét Gondoskodni kell azonban arról is, hogy kellőszámban álljanak rendelkezésre olyan férfiak, különösen szakemberek, akik teljesen európai színvonalon vannak, hogy így minden működési téren elsőrangú erőkre támaszkodhassunk. 1 Különösen ezt a célt szolgálták a külföldi magyar intézetek és a magas műveltség célját szolgáló külföldi ösztöndíjak, mely utóbbiakat az Országos Ösztöndíjtanács ítélte oda kellő szakmai ajánlások alapján azoknak a fiatal pályázóknak, akikről úgy ítélte, hogy megfelelő szakmai felkészültséggel és tehetséggel rendelkeznek. S ehhez járultak a külföldi országok által felajánlott ösztöndíjak is. Az 1924-1934 közötti bő évtizedben több mint 1500 magyar ösztöndíjas töltött hosszabb-rövidebb időt külföldön, főleg a jelentős, nagy európai országokban, és azokban, amelyek magyar szempontból különös jelentőséggel bírnak. A külföldi magyar intézetek a helyi lehetőségektől függően többféle funkciót is elláthattak, különböző szervezeti egységek segítségével a közös kereten belül. Működhetett bennük kutatóintézet könyvtárral, végzett fiatal kutatók számára, főleg a 9 Tudomány, kultúra, politika, gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai 10

történelem és rokon tudományai terén. Egyes intézetek az ilyen kutatóknak és más ösztöndíjasoknak szállást, internátust is tudtak nyújtani, ilyenek kapták helyenként a Collegium Hungaricum nevet. A mi kifejlődésben levő külföldi intézeteinkben az a specifikum, hogy mi voltaképpen két intézményt egyesítünk közös szervezetben, úm. kutatási intézetet főiskolai tanulmányaikat már bevégzett fiatal tudósok számára, kik azért mennek külföldre, hogy valamelyik neves professzor vagy más elsőrendű szakember mellett magukat tökéletesítsék vagy éppen önállóan tovább kutassanak és főiskolai internátust, mely főiskolai hallgatók befogadására szolgál. Számos különleges szakmára ugyanis főiskoláink, sajnos, még nincsenek úgy berendezve és felszerelve, hogy itthon teljesen a magunk erejéből elsőrangú szakembereket tudnánk nevelni, mint például csillagászatban, zenetörténelemben stb., s ezenfelül a modern nyelvészet terén is csak abban az esetben lesznek jó középiskolai tanáraink, ha az angol, a francia, a német és az olasz nyelv leendő középiskolai tanárait legalább részben az illető ország főiskoláin képezzük ki. A magyar külföldi intézet típusa tehát kutatóintézetnek és főiskolai internátusnak közös szervezetbe való egyesítéséből fog állni, melynek keretében az egyetemi hallgatókra csak kedvező hatással lehet, ha fiatal tudós és kutató honfitársaik környezetében élhetnek. 10 (Klebelsberg) A külföldi ösztöndíjak és intézetek Klebelsberg féle programja nem a semmiből született. Sikeressé épp azért válhatott, mert olyan előzményekre építhetett, amelyek évszázados történelmi trendek velejáróinak tekinthetők. Az egyik ilyen trend volt a peregrináció, vagyis az, hogy magyarországi fiatalok egy része külföldi egyetemeken, intézményekben fejezte be tanulmányait, ahonnan korszerű ismeretekkel tért haza. A legkorábbi kapcsolatok Rómához fűződtek, ahol azután a XVI. Század óta a Collegium Hungaricum Germanicum intézményesen nevelte az egyházi vezetők egész sorát. A másik trend, a külföldi történeti, levéltári kutatásoké, ugyancsak jelentős múltra tekinthetett vissza. Rómában magyar jezsuita történészek egy jelentős adatgyűjtő iskola képviselőiként már a XVII. Század óta kutattak magyar vonatkozású dokumentumok után. 10 Kosáry Domokos: Magyarország Kultúrpolitikája az első világháború után 11

Ez a központi levéltár fontos volt más európai ország számára is, de Magyarország számára még fontosabb volt, hiszen a magyar királyi levéltár anyaga a Dunába veszett 1526-ban. A Magyar Tudományos Akadémia már alapítása után foglalkozni kezdett a külföldi levéltárak kiaknázásával. A római kutatások akkor nyertek új lendületet, amikor XIII. Leo pápa a vatikáni titkos levéltárat megnyitotta a kutatók előtt. Sorra alakultak a különböző országok szakkönyvtárai és akadémiái. A magyar tudósok közül Fraknói Vilmos, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd később alelnöke szerezte a legtöbb érdemet. Az ő kezdeményezése nyomán, egy általa adományozott és könyvtárral is felszerelt villában alakult meg 1895-ben a Római Magyar Történeti Intézet. Fraknói felajánlására az intézetet 1913-ban a magyar állam vette át. Az új intézetnek 1914 őszén kellett volna megnyílnia, de erre már csak a háború után került sor, a művészettörténész Gerevich Tibor vezetése alatt, aki az olasz magyar kulturális kapcsolatokban azután is jelentős szerepet vitt, hogy a budapesti egyetem professzora lett. 1927 ben új épületben kezdte meg működését a Római Magyar Akadémia, ahol otthont kaptak a fiatal kutatók, ösztöndíjasok, leendő magyar nyelvtanárok, sőt művészek is, és ami az olaszországi magyar kulturális tevékenység központja lett. 3.2.1 A Budapesti Olasz Intézet és a Római Magyar Akadémia A két intézet nagyjából egy időben, az 1930-as években kezdte meg működését, de két egymástól eltérő utat jártak be. Míg a Római Akadémia a Collegium Hungaricum nevet viselve kutatóintézetként és kollégiumi internátusként működött, ahol a fiatal tudósok kedvükre kutathattak, addig a budapesti kultúrintézet a kezdektől fogva nevéhez hűen a két ország közötti kulturális kapcsolatok diplomáciai ápolását végezte, működését ez az irányvonal határozta meg az elmúlt hetven év során. A Római Akadémia helyzete azonban más volt. A kutatóintézeti jelleg megszűnt, csak az 1990-es évek elejétől volt a vezetők fő célkitűzése a régi tudományos intézet visszaállítása. Eldöntötték, hogy új szempontokat alkalmaznak az ösztöndíjas politikában, újraalapítják a könyvtárat és az Intézet arculatát általában tudományos intézménnyé formálják. Ezzel a Római Akadémia ismét elfoglalhatta helyét a város megbecsült és tekintélyes külföldi akadémiái között. Erőfeszítéseinket arra kell koncentrálni, hogy ezek a nagy múltú kollégiumok, akadémiák az őket megillető szerepet töltsék be nemcsak az olasz-magyar 12

kapcsolatokban, hanem abban, hogy Magyarország visszataláljon az egységes Európába. Olyan szinten kell működniük, hogy a befogadó országok tudományos, kulturális és művészeti elitjével elismert párbeszédben tudjanak maradni. 16 Jelenleg az idegen nyelvek és irodalmak könyvtárában körülbelül ötezerre tehető a magyar könyvek száma. A nyelvoktatást magyar anyagokkal jól felszerelt nyelvi laboratórium segíti. A diákok az első év után államközi egyezményben biztosított ösztöndíjjal vehetnek részt a Debreceni Egyetem kurzusain, szakdolgozatuk írásának elősegítésére hosszabb ösztöndíjakban részesülnek, illetve a Socrates/Erasmus európai program keretében teljes szemesztereket végezhetnek magyarországi egyetemeken. A budapesti Olasz Intézet hasonlóan jó feltételeket kínál azon magyar bölcsészek és olaszt tanulók számára, akik szeretnének néhány hónapot Olaszországban tölteni. A Római Akadémia a római magyar tanszékkel együttműködve 1981-től kezdve kétévente tudományos konferenciákat rendez, mivel az oktatás mellett igen nagy fontosságot tulajdonítanak a rendszeres hungarológiai kutatómunka megszervezésének. Az utóbbi két és fél évtizedben komoly eredményeket tudtak felmutatni mind a kutatómunka, mind a magyar irodalom és kultúra olaszországi terjesztése terén. A budapesti intézet szintén jó kapcsolatokat ápol az ELTE olasz tanszékével, számos projekt valósult meg közös munkájuk gyümölcseként. Mindemellett az Intézet igazgatója olasz irodalmat oktat az egyetemen. A Római Akadémia lehet, hogy visszatér a kezdeti gyökerekhez, ugyanis az új egyetemi reform keretében a magyar nyelv kiegészítő szakká vált, a nyelvoktatást szerződéses tanárokkal oldják meg, addig amíg van a nyelv iránt érdeklődés. Ez egyelőre csak fenyegetésként jelentkezik, de ha bekövetkezik, ismét a magyar tudományos intézeteknek kell magukra vállalni a külföldi hungarológiai kutatások szervezését és a külföldi magyarságtudományi kutatók képzését, mint ahogy azt tették a múlt század első évtizedeiben. Mindkét épület nagyon értékes, valószínűleg kevesen tudják, hogy a római palota a magyar állam legértékesebb külföldi tulajdona, de a budapesti intézet sem kevésbé rangos és impozáns. 16 Kosáry, 1995 13

3. 3 Az intézet helyzete a 2. világháborút követően A második világháború kitörése sem csökkentette a két szövetséges ország élénk kulturális cseréjét, sőt az olasz politika kulturális téren is azokra a nemzetekre összpontosult, amelyek a háborúban Olaszország oldalán álltak. A római és a budapesti kormány támogatta a két nép kölcsönös megismerésére irányuló kezdeményezéseket. Míg állami intézkedések segítették elő az olasz nyelv tanítását a magyar gimnáziumokban, a budapesti egyetemen Rodolfo Mosca professzor vezetése alatt álló Rassegna d Ungheria (Magyarországi Szemle) olasz nyelven tájékozatta a félsziget olvasóit a magyarországi élet eseményeiről. Az Olasz Kultúrintézet, mint a magyarolasz kulturális csere központja és közvetítője, továbbra is vonzotta mindazokat az értelmiségieket, akiket a háború korlátozott szabad mozgásterükben. A háború döntő fejleményei azonban nemsokára súlyosan kihatottak az Intézet életére is. A budapesti olasz kolónia két részre szakadt: akik elismerték a királyi kormány törvényes voltát, illetve a fasiszta elemek, akik Mussolini és a Saló-i kormány mellé álltak. A magyar kormány, amelyet szövetségi szerződése még Németországhoz kötött, de szintén megoldást keresett, hogy a háborúból kikerüljön, kényes helyzetbe került: nem tehette meg, hogy ne ismerje el a németektől támogatott újfasiszta kormányt, másrészt nem akarta útját állni a magyarországi Olasz Követség működésének, ahol a beosztottak nagy része éppúgy, mint a Kultúrintézetben, a Badoglio-kormány mellett tett hitet. Magyarország így tanúja lehetett két olasz diplomáciai képviselet: a Badogliopárti és a Saló-i kormány részéről kiküldött szerv nem mindig békés együttélésének, mindketten hivatalos kapcsolatban álltak a magyar kormánnyal, diplomáciai védettséget élvezve. Ezért, amikor egy válságos pillanatban fasiszta elemek erőszakkal próbálták hatalmukba keríteni az Intézetet, ahol az igazgató, Aldo Bizzari professzor szilárdan kitartott a németbarát Mussolini rezsim elutasítása mellett, a magyar rendőrség azonnal közbelépett és eltávolította a támadókat. Ezután a magyar hatóságok állandóan őriztették az épületet, hogy további incidenseknek elejét vegyék. Az Intézet egy darabig még folytathatta munkáját, bár csökkentett mértékben, a háborús helyzet súlyosbodása miatt. Míg végül 1944. március 19-én Magyarországnak a német fegyveres erők általi katonai megszállása egyszerre felborította az ingatag egyensúlyt. A Gestapo haladéktalanul megkezdte a németellenes beállítottságukról ismert személyek letartóztatását és 14

megindult a lakosság zsidó rétegeinek üldözése. Sok más mellett azonnal elfogták és koncentrációs táborba vitték Bizzari professzort, az intézet igazgatóját, míg az olasz kolónia Badoglio párti tagjait egy vidéki kastélyba internálták. Természetesen megszüntették a királyi kormány diplomáciai képviseletét is. A vezetés nélkül maradt és bizonytalan helyzetű Istitutónak minden működését be kellett szüntetnie. Egy titkár gondnok őrizetére bízva kellett átélnie a főváros többi részével együtt az orosz csapatok ostromát. 1945-ben az Intézet anyagi eszközök nélkül, olaszországi intézkedésre várva, zárva maradt. Ennek ellenére hasznos feladatot tölthetett be: szállást adott német fogolytáborokból szabadult olasz katonáknak, akiket Magyarországra irányítottak, mivel az Olaszországba vezető utak és közlekedési eszközök még nem voltak használhatóak. Hazaszállításukra várva az Intézet aránylag sértetlen helyiségeiben találtak szükség-elhelyezést. Ezeket részben betegszobákká alakították, mivel a volt hadifoglyok egy része a fogságban szerzett betegségben szenvedett. A súlyosan sérült épületen a többi szükséges javítási és helyreállítási munkálatok csak fokozatosan lehetett végezni, a nehéz háború utáni helyzetre való tekintettel. Ennek ellenére a palota addig is ideiglenes szállást adhatott néhány helyiségben az Olasz Követség irodájának, miután annak székházát az ostrom alatt egy tűzvész teljesen tönkretette. A rendes diplomáciai kapcsolatokat újra felvette a két ország, és határozatba került, hogy újra működésbe helyezik a kulturális központokat is a két fővárosban. Magyarország jó diplomáciai kapcsolatokat akart folytatni a szovjet érdekszférán kívülálló országokkal is, ez magával hozta az Olaszországgal folytatott kulturális csere további fenntartását. Ily alapokon az Istituto is jó kilátásokkal nézhetett jövendő tevékenysége felé. A politikai események azonban újból veszélybe sodorták az Intézet tevékenységét. A szovjet befolyás alatt ellenségesen viszonyultak a kommunista tömbön kívüli népek gondolkozásához és kultúrájuk, a hivatalos ortodox ideológiával nem egyező minden megnyilvánulásához. A sajtót és a postát szigorúan cenzúrázták, beszüntették a külföldi utazásokra szóló útlevelek kiadását, kivéve a hivatalos utakat. Akadályoztak minden turistaforgalmat, és korlátozták a külfölddel való személyes kapcsolatot. Az országban 15

lévő képviseletekkel való érintkezést szigorúan ellenőrizték. Az iskolareform keretében eltörölték a középfokú oktatásban a nyugati nyelvek, köztük az olasz tanítását. Mindemellett az Olasz Intézetet a franciával együtt megkímélték, míg a British Councilt bezárták. A döntésben bizonyára közrejátszott, hogy egy hidat akartak fenntartani a két ország között, hogy az esetleges későbbi fejlemények számára alapul szolgáljon. Ám a kedvezőtlen körülmények ellenére sem csökkent, az Istituto látogatóinak száma. Sőt, az emberek mohón olvasták a könyvújdonságokat és folyóiratokat, hallgatták és fogadták lelkes helyesléssel az órákat és előadásokat. A következő években, miután a magyar helyzet valamennyire nyugvópontra tért, a feszültségek enyhültek, mindkét kormányban felmerült a kapcsolatok újbóli ápolása és működtetésének lehetősége. Jelentős lépés volt ebben az irányban az a kétoldalú döntés, hogy felélesztik az ösztöndíjak adományozásának gyakorlatát a kölcsönösség alapján. Ez az intézkedés új távlatokat nyitott az italianisták számára, akiket a hidegháború kezdete óta hermetikusan elzártak Olaszországtól. Elárulja ezt a szegedi egyetem olasz tanszéke hallgatóinak tanúsága: számukra Luigi Bernabó-Brea, a neves siracusai régész, aki az Olasz Kultúrintézet meghívására náluk is tartott előadást, az egyetlen olasz volt, akivel életükben találkoztak. A 2. világháború után Magyarország szovjet érdekszféra alá került és ezzel lényegében véve megszűnt az ország külpolitikai mozgástere. A vesztes világháborúk, a forradalmak, a trianoni békediktátum mind hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk politikai tekintélye csökkent, gazdasága tönkrement, jövője bizonytalanná vált, a lakosság hite, önbizalma szertefoszlott. Az enyhülés folyamata 1963-ban vette kezdetét. Ebben a helyzetben a felemelkedés felé egyetlen út vezetett: egy újszerű nemzeti érzés kibontakoztatása az emberekben, melynek alapja az a felismerés, hogy a magyarság nem rendelkezik számottevő nyersanyagkészlettel, gazdasági erőforrásokkal, de hatalmas kulturális értékek birtokában van. Ez az új helyzet, mely a nemzetközi elszigeteltség végét is jelentette, eredményezte, hogy több ország, köztük Olaszország is nagyköveti szintre emelte Magyarországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatát. Ez a diplomáciai lépés, az addig nem felhőtlen kapcsolatok normalizálására irányuló gesztusként volt értékelhető. Ennek hatására a gazdasági kapcsolatok is megélénkültek a két ország között. A két kormány között 16

évekig folytak bizalmas tárgyalások. A Vatikán a szocialista országok közül elsőként Magyarországgal kötött államközi megállapodást. Újra feltámadt a két nemzet negyvennyolcas összetartásából fakadó hagyományok emlékezete, újra felidézték a közös történelmi tapasztalatokat és hosszú évszázadok sokoldalú kapcsolatait. A művészi és kulturális értékek és a tudományos eredmények terjesztése politikailag is hasznos eszközzé válhatott, hogy még közelebb hozza egymáshoz a magyarokat és az olaszokat. 3. 4. Keretegyezmény - A magyar-olasz kulturális egyezmény Az olaszországi kultúrát nyelvet, annak oktatását, művészetet, tudományos eredményeket, viselkedési és szokásrendszert, valamint vallási kultúrát hazánkban a Magyarországi Olasz Kultúrintézet hivatott képviselni. A Kultúrintézet az Olasz Nagykövetség részintézményeként végzi el a két ország közötti kulturális diplomáciai feladatokat. Az államok közötti együttműködés legfontosabb jogi keretei a kulturális szerződések, melyekben megfogalmazzák a közösen megvalósítandó teendőket. A szerződések általában 1-3 évre szólnak. Munkatervekben rögzítik a konkrét feladatokat. Ezek száma mára a gyakorlatban csökkent. A Magyar Fél és az Olasz Fél képviselői a két ország között 1965. szeptember 21-én Budapesten aláírt kulturális egyezmény 17. cikkében foglaltaknak megfelelően találkoztak, hogy megtartsák a Vegyesbizottság XIV. Ülését. A Felek annak tudatában, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztése kultúra és az oktatás területén elősegíti a népek közötti együttműködés és megértés erősítését, ismételten kinyilvánítva közös elkötelezettségüket az országaik között bilaterális és multilaterális szinten, valamint a regionális szervezeteken belül (Európa Tanács, Magyar olasz -szlovén trilaterális együttműködés, KEK, Alpok-Adria Munkabizottság) létező intenzív kulturális és tudományos együttműködés további előmozdítására. Ez a hivatalos okmány irányítja a magyar-olasz kulturális kapcsolatok fejlesztését és konkrétan a Magyarországi Olasz Kultúrintézet tevékenységét is. Az egyezményt 4 évente megújítják, bővítik a felek. 17

3. 4. 1. A Magyar - Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Végrehajtási Munkaterve az Oktatás és a Kultúra Területén (2000-2003) Az alábbi csereprogramokban állapodtak meg: 1. Oktatás 2. Ösztöndíjak 3. Kultúra és művészet 4. Régészet 5. Levéltárak, könyvtárak, könyvkiadás 6. Tájékoztatás 7. Ifjúság, sport és idegenforgalom 8. Emberi jogok 9. Zárórendelkezések Mellékletek. A mi szempontunkból a 3. egység, azaz a kultúra és a művészet a lényeges, az egyezmény többi részét részletesen nem vizsgáljuk, noha azok is ugyanolyan fontos részét képezik a két ország közötti megállapodásnak. 1 Kulturális egyezmények: a két ország a Római Magyar Akadémián és a Magyarországi Olasz Kultúrintézeten keresztül valósítja meg kulturális együttműködését. 2 Kiállítások: a 4 évre tervezett kiállítások felsorolása 3 Színház- zene- és táncművészet: a két ország kiemelkedő művészeinek előadókörútjainak támogatása, a rock és jazz zenészeket is beleértve, megjelölve a fenti területeken a fő illetékes intézményeket; kortárs művészet kölcsönös támogatása; az olaszországi és a magyarországi Mittelfest fesztiválon való részvétel mindkét fél részéről. 4 Filmművészet: az 1982-ben aláírt Kétoldalú Filmkooprodukciós Egyezmény megújítása; más európai egyezményekben való részvétel által a felek kölcsönösen támogatják egymás jelenlétét a két országban rendezendő filmfesztiválokon, mint a 18

római HungaroCinemaFest és a budapesti kéthetes MittelCinemaFest; lehetőség szerint 2 évente a másik ország filmművészetének legjobb alakításait bemutató filmszemle és filmszakmai találkozó megszervezése, megjelölve az illetékes közreműködő intézményeket. 5 Fesztiválok, kulturális események és megemlékezések: a megjelölt alkalmakkor a rendezvények színvonalát a felek kölcsönösen emelik saját kiemelkedő művészeik részvételével; szorgalmazzák a két ország legnagyobb operaházai közti együttműködést; az Európai Utas Alapítvány és folyóirat európai együttműködés szellemében létrehozott szemináriumait nagyra értékelik. 6 Kulturális javak védelme: művészeti javak megőrzésének és restaurálásának támogatása a megjelölt intézmények által; tájvédelem, és a történelmi városközpontok védelmének támogatása; a két ország múzeumainak és katalogizálási módszereinek kölcsönös megismertetése; a felek együttműködnek a műtárgyak tiltott ki- és behozatala ellen; szorosabb együttműködés szorgalmazása az UNESCO Világörökség Egyezmény végrehajtásában. 11 Mint már említettük, a kulturális kapcsolatok építésének nemcsak a kultúra-átadás és átvétel a célja, hanem egyben cselekvő hozzájárulás az államok, nemzetek közötti jobb megértéshez, bizalom-építéshez, a nemzetközi biztonság erősítéséhez." 12 A kultúra így nemzetközi szinten is igen fontos szerephez jutott. A kultúra a saját kommunikációs eszközeivel közvetíti más nemzetek felé az értékeit, ugyanakkor a kultúra közvetítés egésze válik az országok közti kommunikáció eszközévé. Ez a XIV. Egyezmény van még mindig érvényben, de a tervek között szerepel a kormányközi egyezmény megújítása. 11 Magyar-Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Munkaterve, 9-14. o. 12 Szakdiplomáciai tanulmányok, 103. o. 19

4. Az Intézet Az Intézetnek jelenleg Budapest VIII. kerületében a Bródy Sándor utca 8.szám alatt található épület ad otthont, amely 1865 és 1902 között a Magyar Parlament székhelye volt. Az épület 1865-ben épült Ybl Miklós tervei alapján, Ferenc József jóváhagyásával. Az első parlamenti ülést 1865. december 10-én nyitották meg. A Parlament végül 1902-ben az ideiglenes épületből elköltözött a Duna partján, Steindl Imre tervei alapján készült végleges helyére. Minthogy az épület funkció nélkül maradt, 1903-ban városi könyvtárrá és múzeummá akarták átalakítani, ez azonban a hatalmas költségek miatt nem valósult meg, így egészen 1920-ig alkalmi kiállításokat és vásárokat rendeztek az épületben. Néhány évvel később a Fővárosi Statisztikai Hivatal költözött be az épületbe és ott is maradt egészen 1942-ig. Az épület 1942 óta van az olasz állam tulajdonában, napjainkban is ez a helyzet. Egy 1935-ben Rómában aláírt kulturális szerződés értelmében a Bródy Sándor utca 8. szám alatti épület, a hozzátartozó telekkel együtt 1941. május 14-től ingyenesen és örök időkre átmegy az olasz állam tulajdonába abból a célból, hogy ott helyet kapjon a Magyarországi Olasz Kultúrintézet. Az Olasz Kultúrintézetet a magyar fővárosban már 1937-ben felavatták, miután Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Rómában járt, illetve az olasz uralkodó pár 1937-ben Budapestre látogatott. Ez lett az olasz kultúra elterjedésének központja. Két fiókirodája volt Debrecenben és Pécsett is, külön könyvtárral és külön kulturális és oktató tevékenységgel. Az Intézet által szervezett nyelvtanfolyamok nagy látogatottságuk miatt fővárosi iskolákban kaptak helyet, míg az Intézet saját termeiben könyvtárat és folyóirattárat rendezett be, ahol különféle rendezvényeket, előadásokat, hangversenyeket, vetítéseket, találkozókat rendeztek a művészeti és szellemi élet számos olasz képviselőjének részvételével. Hogy a helyszűke okozta nehézségeket megszüntesse és az olasz intézménynek feladata fontosságához méltó székházat jutasson, Budapest Főváros 1942. február 3-án Olaszországnak adományozta a Nemzeti Múzeum kertjére néző neo-reneszánsz épületet, amely mai napig otthont ad az Olasz Kultúrintézetnek. 20

Az ajándékozási szerződés harmadik pontja szerint: az épület műemléki jellegét meg kell őrizni mind a külső homlokzat, mind pedig a belső nagyterem tekintetében. Az olasz kormány haladéktalanul gondoskodott a palota teljes helyreállításáról, megfelelően szépítette és átalakította a fontosabb helyiségeket és berendezéssel látta el, hogy alkalmassá tegye azt az Intézet munkájának biztosítására. 500000 pengő költséggel restauráltatta az épületet. Akkor vezették be a központi fűtést, a padlót parkettel helyettesítették és teljes tatarozást végeztek kívül és belül. 1943. június 21-én az új székház nagyszabású ünnepséggel megnyitotta kapuit, jelen volt Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Kállay Miklós miniszterelnök, a vallás- és közoktatásügyi, valamint több más miniszter és államtitkár, a képviselőház elnöke, Budapest főpolgármestere, az egyetemek rektorai és a diplomáciai testület, élén az apostoli nunciussal. Olaszországot C. A. Biggini oktatásügyi miniszter, A. De Cicco, a Külföldi Olaszok Hivatalának főigazgatója és B. Giuliano professzor, a Kultúrintézet elnöke képviselte. Ott volt a megnyitón a nagyszámú magyarországi olasz kolónia is. Az intézmény a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, a művelt rétegek már kialakult érdeklődését szentesítette. Ez az érdeklődés a háború után éledt ujjá és bontakozott ki, amikor a Habsburg-monarchia már felbomlott és egyik ország sem volt részese azoknak az ellentéteknek, amelyek a háború szakadékát megásták. Újra feltámadt a két nemzet rokonszenve. 4. 1. Az Intézet vezetése, az igazgató személye A Magyarországi Olasz Kultúrintézet finanszírozását az Olasz Köztársaság Külügyminisztériuma biztosítja, a kultúrintézet vezetőjét pályázat útján a Külügyminisztérium nevezi ki. A mindenkori igazgató megbízása két évre szól, melyet az esetek 90%-ában még két évvel meghosszabbít az illetékes minisztérium, az igazgató kérelmére. Alapesetben hivatásos kulturális diplomatáknak tekintjük mindazon köztisztviselőket, akik kulturális külkapcsolati feladatokat látnak el. Az igazgató személyének kiválasztása azonban igen nagy dilemma elé állítja a hatóságot: olyan ember kerüljön egy kultúrintézet élére, aki kiemelkedő művész, tudós, menedzser avagy kiváló diplomata. Az ideális eset az lenne, ha egyszerre mindhárom tulajdonsággal rendelkezne 21