SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DR. CSEPREGI HORVÁTH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2 0 1 3
1. Általános rendelkezések... 5 2. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása... 8 2.1. Az intézmény szervezete... 8 2.2. Az intézmény irányítása... 8 2.2.1. Az intézmény igazgatósága... 8 2.2. 2. Az igazgatói tanács... 10 2.3. Az intézmény dolgozói... 11 2.4. A helyettesítés rendje... 11 2.5. Kiadmányozási, kötelezettségvállalási és pecséthasználói jogkör... 11 2.5.1. Az igazgató kiadmányozási joga... 11 2.5.2. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultsága... 12 2.5.3. Pecséthasználati jog... 12 3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai... 12 3.1 Az iskolaközösség... 12 3.2. A szülői szervezet ( közösség)... 12 3.3. Az iskolai alkalmazottak közössége... 13 3.4. A nevelők közösségei... 14 3.4.1. A nevelőtestület... 14 3.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei... 16 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok... 17 3.5. A tanulók közösségei... 17 3.5.1. Az osztályközösség... 17 3.5.2. A diákönkormányzat... 17 3.5.3. Az iskolai sportkör... 18 3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 18 3.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása... 18 3.6.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása... 19 3.6.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása... 19 3.6.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása... 20 3.6.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága... 20 3.7. Az iskola vezetőségének és közösségeinek külső kapcsolatai... 21 4. Az intézmény működési rendje... 24 4.1. Az általános iskola épületének nyitva tartása, az iskolában tartózkodás szabályai... 24 4.2. A tanórák és egyéb foglalkozások megszervezése... 25 4.3. A többi egyéb foglalkozásra vonatkozó általános szabályok:... 25 4.4. A napköziotthon, a tanulószoba és az egész napos iskola (iskolaotthon) működésére vonatkozó általános szabályok:... 26 4.5. A tanulói felügyelet rendje... 27 4. 6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések... 29 4.7. Az iskola helyiségeinek, eszközeinek használati rendje... 29 4.8. A pedagógusok munkarendje... 30 4.9. Az intézményegység nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 31 4.10. Az intézményi munkavállalók munkaköri leírás-mintái... 31 5.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 31 5.2. Nemzeti ünnepeinkről, emléknapok, hagyományaink... 31 5.3. A hagyományápolás külsőségei... 33 2
6. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok... 33 6.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:... 33 6.1.1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:... 33 6.1.2. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:... 33 6.1.3. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:... 34 6.1.4. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:... 34 6.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 35 6.2.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:... 35 6.2.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:... 35 6.2.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:... 35 7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 36 7.1. Az intézmény igazgatója és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere... 36 7.2. Az iskolai védőnő feladatai... 37 8. Védő, óvó előírások... 38 8.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan... 38 8.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 39 8.3. A tanuló által nem használható gép, eszköz... 39 8.4. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép... 39 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján... 39 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 40 10. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai... 42 11. A TANULÓI KÁRTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS... 44 12. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 44 13. Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt iratok kezelése... 46 14. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei... 46 15. A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása... 46 IV. A ZENEISKOLA működési rendje... 48 1. A nyitva tartás rendje... 48 2. Nyilvántartás és kulcshasználat... 48 3. Biztonsági berendezés... 48 4. A vezetők benntartózkodása... 48 5. A helyiségek használati rendje... 48 6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 49 7. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések... 49 8. A tanítási órák rendje... 50 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái és azok rendje... 50 10. A tanulók felvétele és értékelése az alapfokú művészetoktatási intézményben... 51 11. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája... 53 12. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 53 13. Felnőttoktatás... 53 14. Reklámtevékenység szabályozása... 54 Záradékok... 55 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: SZERVEZETI ÁBRA... 1 3
... 1 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 2 4
1. Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az intézmény nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (4) bekezdésében, illetve 70. (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A SZMSZ feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének általános szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok, és egyben az egyes intézményegységek működésének szabályait is tartalmazza. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az intézménybe járó gyerekeknek. A SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató - az igazgatótanács közreműködésével - hozhat intézkedést. A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, ill. fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. A szülőt, vagy más, nem az iskolában dolgozó, ill. tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról. 1.1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI (alapító okirat tervezet szerint kitöltve) Az intézmény neve: Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye, címe: 9735 Csepreg, Nádasdy utca 10. Az intézmény telephelyei: Alapfokú Művészeti Iskola (zeneművészeti ág) 9737 Bük, Eötvös utca 3. Az intézményegység megnevezése és címe: Alapfokú Művészeti Iskola (zeneművészeti ág) 9735 Csepreg, Széchenyi köz 8. Az intézmény típusa: többcélú összetett iskola - általános iskola - alapfokú művészeti iskola OM azonosító: 201 080 Törzsszám: 575308 Az intézmény vezetője: az igazgató Az intézmény alapító okiratát elfogadó önkormányzati határozat száma: Az intézmény alapító okiratának 5
száma: kelte: Az intézmény alapításának időpontja: Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése: Az intézmény jogállása: Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény alapfeladatai: Köznevelési alapfeladatok Általános iskola tekintetében: általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása - mozgásszervei; - érzékszervi: nagyothalló, gyengénlátó; - beszédfogyatékos; - enyhe értelmi fogyatékos; - pervazív fejlődési zavar: Asperger-szindróma; - egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar - azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak az iskolai ellátása, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatók együtt (gyógypedagógiai tagozat) - mozgásszervei; - érzékszervi: nagyothalló, gyengénlátó; - beszédfogyatékos; - enyhe értelmi fogyatékos; - pervazív fejlődési zavar: Asperger-szindróma; - egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar Alapfokú művészeti iskola tekintetében: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ág - fafúvós tanszak: furulya, fuvola, klarinét, szakszofon - rézfúvós tanszak: trombita, kürt, harsona tenorkürt baritonkürt, tuba - akkordikus tanszak: gitár, ütő - billentyűs tanszak: zongora - vonós tanszak: hegedű, gordonka - zeneismeret tanszak: szolfézs kötelező, szolfézs zenetörténet, zeneirodalom - kamarazene tanszak: kamarazene, zenekar 6
szín- bábművészeti ág - színjáték tanszak: dráma és színjáték (főtárgy), beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek: A tevékenység megnevezése Az intézmény számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény statisztikai számjele: Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása: 7
2. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 2.1. Az intézmény szervezete Intézményegységek: általános iskola tanulói létszám összesen: 703 fő, melyből 1.- 4. évf.: 208 fő, 5.-8. évf.: 240 fő alapfokú művészeti iskola tanulói létszám: 255 fő Az intézményegységek az alapító okiratban meghatározott köznevelési feladatokat látnak el. 2.2. Az intézmény irányítása 2.2.1. Az intézmény igazgatósága Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető, 2.2.1.1. Az igazgató: Az iskola felelős vezetője, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Az igazgató jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a 2011. évi CXC. törvény állapítja meg, munkáját a jogszabályok, a fenntartó rendelkezései, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézmény vezetése körében az igazgató: Szervezi és ellenőrzi az intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; Döntésre előkészít az intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; 8
Jóváhagyja az intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot és a házirendet; Kezdeményezi a munkavégzés személyi- és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot az intézmény közalkalmazottai felett; Tájékoztatást ad a fenntartónak az intézmény tevékenységéről; Teljesíti a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; Szakmai értekezletet hív össze az intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az általános iskola, mint intézményegység vonatkozásában: az iskola szakszerű és törvényes működéséért a takarékos és ésszerű gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a nevelőtestület vezetéséért a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért, és ellenőrzéséért az intézményi szabályzatok elkészítéséért a nevelő-és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzéséért az egyenlő bánásmód megköveteléséért a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. 2.2.1.2. Az igazgatóhelyettes: Megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Felel az általános iskola, mint intézményegység vonatkozásában az ott foglalkoztatottak esetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásáért. Munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Távollétében az igazgató által megbízott pedagógus helyettesíti. 9
2.2.1.3. Az alapfokú művészeti iskola intézményegységének vezetője: Megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Felel az alapfokú művészeti iskola, mint intézményegység vonatkozásában az ott foglalkoztatottak esetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásáért. Az intézményegység-vezető munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Távollétében - az intézményegység vezetőjének javaslatára - az igazgató által megbízott pedagógus helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 2.2. 2. Az igazgatói tanács Az intézmény vezetőségét az igazgatói tanács segíti, amely jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatói tanács tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - intézményegység-vezető - a munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzat vezetője - a közalkalmazotti tanács elnöke - a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az igazgatói tanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. A megbeszélésről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az éves munkaprogram alapján az aktuális feladatokról. Az ülésre - a napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható az intézmény más dolgozója, a fenntartó és a szülői szervezet képviselője, a diákönkormányzat tisztségviselője is. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. Az igazgatói tanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az igazgatói megbízás tárgyában, amelyet előkészítő bizottság végez. 10
2.3. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 2.4. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes távolléte esetén a felsős osztályfőnöki és az alsós nevelési munkaközösség-vezető vagy az erre kijelölt személy jogosult az intézkedésre. Ha az intézményegység vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása ( pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az ezzel megbízott személynek kell ellátnia (munkaköri leírás alapján). A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, a vezető helyettes helyett, - a helyettesítéssel megbízott személy csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok. 2.5. Kiadmányozási, kötelezettségvállalási és pecséthasználói jogkör 2.5.1. Az igazgató kiadmányozási joga Az igazgató a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013.(I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát az intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető a fenti utasítás alapján kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; A tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; A KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központ, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 11
A kiadmányozás joga az igazgató távolléte esetén az igazgatóhelyettest illeti meg. 2.5.2. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultsága Az igazgató kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK erre vonatkozó szabályzata tartalmazza, amelyet a gazdasági elnökhelyettes általa tankerület személyi állományából az erre írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett az alábbiak szerint gyakorol: A személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; Pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió forint támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetén. Saját területén aláírási joga van az igazgatóhelyettesnek, az intézményegység vezetőnek, az iskolatitkárnak (pl: iskolalátogatási igazolások). 2.5.3. Pecséthasználati jog Pecsétet az igazgató, az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető, az iskolatitkár és esetenként megbízott személyek használhatnak: bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök, szaktanárok, vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény esetében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. 3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai Az intézmény közösségei: az iskolaközösség a szülői szervezet (közösség) az iskolai alkalmazottak közössége a nevelők közösségei a tanulók közösségei 3.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.2. A szülői szervezet ( közösség) 12
Az osztályok szülői szervezeteit, a Szülői Munkaközösséget (SzM) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok Szülői Munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes Az osztályok Szülői Munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai Szülői Munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SzM vezetősége. Munkájában az osztály szülői munkaközösségeinek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai SzM vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes. Az iskolai Szülői Munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai Szülői Munkaközösség vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai Szülői Munkaközösség vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az intézményegység-vezetővel közösen - az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai SzM-et az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. -a, illetve a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 119. -a alapján): megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Szülői Munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezési joggal érintett napirendi pontjához meg lehet hívni. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. A Szülői Munkaközösség feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza annak működését. A SzM köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Ha tájékoztatást kér bármely intézményt érintő kérdésben, úgy válaszadási határidő nyolc nap. 3.3. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, 13
valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 3.4. A nevelők közösségei 3.4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktatónevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. Jogállását, döntési, véleményezési és javaslattevési jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. -a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 117. -a határozza meg. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleménynyilvánítási és javaslattételi jogköre: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az iskolai felvételi követelmények meghatározása során, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, pályázatok benyújtása előtt, külön jogszabályokban meghatározott ügyekben. Az iskola nevelőtestülete iskolai projektek, rendezvények, versenyek, találkozók megszervezésére, pályázatainak megvalósítása, fenntartása érdekében munkacsoportokat hozhat 14
létre. A munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, legalább 3 alkalommal nevelési értekezlet, aktuális ügyekben összehívott értekezlet. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti, amit az értekezletet követő három munkanapot követően kell elkészítenie. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és az értekezleten végig jelen lévő két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók, pályázatokban résztvevők vesznek részt egy-egy értekezleten. 15
3.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézmény pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben ahol a pedagógusok létszáma legalább 5 fő - tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozaton tanítók szakmai munkaközössége o tagjai: alsó tagozaton tanítók, idegen nyelvet tanító tanárok Felső tagozatos osztályfőnökök és egyéb foglalkozást vezetők szakmai munkaközössége o tagjai: osztályfőnökök, egyéb foglalkozást vezető pedagógusok Humán tantárgyakat és idegen nyelveket tanítók szakmai munkaközössége o tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem, német és angol, ének, rajz, erkölcstan, hon és népismeret, dráma és tánc tantárgyakat tanító pedagógusok Reál tantárgyakat és testnevelést tanítók szakmai munkaközössége o tagjai: matematika, fizika, kémia, természetismeret, földrajz, biológia, informatika, technika tantárgyakat tanító pedagógusok Fejlesztő- és gyógypedagógusok szakmai munkaközössége o tagjai: fejlesztő- és gyógypedagógusok Az egyes szakmai munkaközösségi tagok szükség szerint más munkaközösségek munkájában is kötelesek részt venni. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső 16
ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.5. A tanulók közösségei 3.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőt választja meg: 1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, 3.5.2. A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 3.5.2.1. A diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. Idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. 17
A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai, ahol a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. Saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az intézmény igazgatója biztosítja a diákönkormányzat működési feltételeit. 3.5.3. Az iskolai sportkör Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete javaslatára az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. Véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Az osztályokban minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját, melyet minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni, melyhez az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sporteszközeinek használatát. 3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 3.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, 18
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az intézmény éves munkaterve vagy az igazgató határozza meg. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint hangosbemondón, telefonon, e-mailben, esetleg papír alapú levélben tájékoztatja az érintetteket. A csepregi zeneiskolában és a büki tagiskolában tanító tanárokat az őket és a diákokat érintő feladatokról - fenti módon - az alapfokú művészeti iskola vezetője tájékozatja. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 3.6.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 3.6.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon a DÖK pedagógus vezetője a munkatervében meghatározott időpontban, illetve szükség szerint tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak 19
folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.6.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén félévente, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként legalább 1 alkalommal, - a tanulók tájékoztató füzetében, az iskolaajtóra kifüggesztett időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón, - az iskola honlapján keresztül az osztályfőnökök: - az osztályok szülői értekezletén (tanévenként legalább 3 alkalom), - nevelői fogadóórákon (heti egy alkalom/pedagógus) - a tanulók tájékoztató füzetén, elektronikusan, telefonon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, e-mailek, az igazgató által összehívott eset-megbeszélések. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 3.6.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési 20