A felsőoktatás valódi minőségi problémái SZRI konferencia 2013.04.11. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó www.oktpolcafe.hu
Problémák és álproblémák (Bevezető megjegyzések) Felsőoktatási intézmények fekete dobozok (gyenge tudásháttér) nehezen dokumentálható problémák (FTT stratégia) Szándékosan szűkített minőségfogalom: minőség = tanulás minősége (minőség más aspektusai most kimaradnak) Tanulás minőségének három feltétele: Gazdag programkínálat, rugalmas és átjárható tanulási pályák Tanulás-intenzív oktatás A tudás és tudásátadás nemzetközi relevanciája Mit tesz, és mit nem tesz hozzá a közoktatás? Amiről nem beszélek: minőség finanszírozási és munkaerő-piaci leágazásai, kutatás minősége.
1. probléma: az expanzió hatása A közoktatás romló eredményessége Középiskolai kimenetek fölötti felsőoktatási kontroll elvesztése 2005-től (belépők tudásszintjének hanyatlásáról szóló panaszok felerősödése)
2. probléma: az érettségi reform A felvételi pontszámok és a fizika felmérő eredményei közötti kapcsolat (BME 2008) Átlagosan alacsonyabb és nem az elvárt tudással belépő hallgatók Alkalmazkodás helyett az állam behívása
3. probléma: demográfia (megváltozó érdekeltségek) Expanzió kifulladása 2006/2007-től (demográfia) Intézményrendszer és programkínálat fenntarthatósága marad a probléma (a szektor magával foglalkozik) A verseny ösztönözhetne a minőségjavításra, ha lenne (oktatáspolitika hatása) 130000 125000 120000 115000 110000 105000 100000 95000 90000 85000 80000 A 18 éves korosztály várható létszáma 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
4. probléma: rugalmatlan tanulási utak Bolognai rendszerre való átállás: rugalmatlan képzésszerkezet megmarad, programok újragondolása elmarad (Programok egymáshoz és kimeneti szabályozókhoz való illeszkedése gyenge, célok nem tanulási eredmények, általános alapozó szakasz többnyire nincs, kevés ki- és belépési pont, Phd képzés iskolás ) Amilyen a képzés szerkezete lehetne OKJ-hoz vezető képzés FSZ (120 kredit) Doktori képzés (egyénre fókuszáló 180 + 60 kredit) MA (60 kredit) BA-fokozat - benne orientáció (120 kredit) MA (120 kredit) Kiegészítő képzés BA-ért (60 kredit) Orientációval associate degree és OKJ (60 kredit) Általános bachelor alapozás, core curriculum, irányított/ támogatott egyéni tájékozódással (120 kredit)
5. probléma: tanulás-intenzív oktatásra való átállás elmaradása Frontális oktatási technikák túlsúlya, az elméleti és gyakorlati tárgyak gyenge egymásra épülésének, a csekély hallgatói munkát generáló, túl sok tantárgy, hallgatói munkaterhek kiegyensúlyozatlansága, szegényes értékelési eszköztár, rugalmatlan oktatói HRM, Szorgalmi időszak folyamatos heti terheltség Vizsgaidőszak egyszeri terheltség Oktatói kontaktnap Generált tanulói munka (nap) Oktatói vizsgáztatás Felkészülési napok Mérés-értékelés Oktatóközpontú felsőoktatás Mérés-értékelés Szóbeli vizsgáztatás Tanulásintenzív felsőoktatás
6. probléma: nemzetközi nyitás elmaradása Az Európai Felsőoktatási Térség vonzereje a nem EFT-hallgatók számára Nemzetközi képzési piacra való kilépés minőségjavító hatása nem érvényesül
Egy álprobléma: az intézményrendszer szétaprózódottsága és a minőség A hallgatók kb. 85%-a a fővárosban és öt vidéki városban tanul. Nappali tagozatos hallgatók száma a magyarországi intézményekben (2009) A valóban kicsik egyházi vagy művészeti intézmények. A főiskolák sokkal nagyobb arányban vesznek részt a felnőttoktatásban fontos szerepet játszanak.
Amit a közoktatás hozzátesz: szűk merítési bázis Bekerülési esélyek: gimnáziumban tanulók nagyobb arányban jelentkeznek (77,3%), és még nagyobb arányban jutnak be (81,9%) = Középfokról kilépők 35%-ból kerül ki a felsőoktatásba belépők 82%-a 2000 Szövegértés 2010 Középfokú intézmények Átlagos szövegértés Teljesítménye (2010) 1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 Felső 10% Alsó 10% Átlagos teljesítmény