GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 2015.02.19. DR. MATTENHEIM GRÉTA EMMI SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGJOGI OSZTÁLY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Sokrétű jogi szabályozás Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szempontjából legfontosabb jogszabályok: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), jelentős változások 2013. dec. 1., 2014. jan. 1., márc.15., júl. 1., 2015. jan. 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.): Második Könyv Az ember mint jogalany; Negyedik Könyv Családjog; hatálybalépés: 2014. március 15! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) Gyvt.-nek, Ptk.-nak is végrehajtási rendelete! A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.), 2015 tavasza: változás A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
FOGALMAK I. Gyermekvédelem: A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat [Gyvt. 14. ].
FOGALMAK II. Gyámügy: A jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek [Gyvt. 5. l) pont]. Tételes hatásköri lista: Gyár. Nem csak a Gyvt., hanem a Ptk. és más ágazati jogszabályok is (pl. egészségügyi törvény, távoltartási törvény) is határoznak meg feladatot a gyámhatóság számára. Nem csak a gyermekekkel összefüggő ügyek tartoznak a gyámügyek közé! L. gondnokoltak ügyei, előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal
GYERMEKVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE I. Egymásra épülő rendszer, fokozatosság elve 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás (2015-ben kivezetés), gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás 2. Gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. 3. Gyermekvédelmi szakellátások: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
GYERMEKVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE II. Egymásra épülő rendszer, fokozatosság elve 4. Hatósági intézkedések: hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása (2013. szept. 1-től), védelembe vétel, családbafogadás (szabályait 2014. március 15-étől nem a Gyvt., hanem a Ptk. tartalmazza), ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel (2014. január 1-jétől egységes nevelésbe vétel), nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése, megelőző pártfogás elrendelése (2015. jan. 1-től). Javítóintézeti ellátás: gyermekvédelmi rendszer része. Fő szabályok 2015. jan. 1-től: Gyvt.-ben.
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA I. Állami és önkormányzati feladat Települési önkormányzat feladatai: gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása (lakosságszámtól függetlenül) gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása: - bölcsőde működtetése (10 ezer fő feletti település) gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása: - gyermekek átmeneti otthona (20 ezer fő feletti település) - családok átmeneti otthona (30 ezer fő feletti település) gyermekjóléti központ (40 ezer fő feletti település, megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül) szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást Feladatellátás módja: önállóan ellátási szerződés útján (állami, egyházi, nem állami szolgáltatóval) más önkormányzattal társulásban
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA II. Állami és önkormányzati feladat Állam feladatai: otthont nyújtó ellátás biztosítása (nevelőszülő, gyermekotthon) utógondozói ellátás biztosítása területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szerv: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Feladatellátás módja: önállóan állami, egyházi, nem állami szolgáltatókkal kötött ellátási szerződés útján, kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, ami kizárólagosan állami szerv hatásköre
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA III. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység folytatásának feltétele: szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés (2013. december 1-jétől, papír alapú működési engedélyezést elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer váltja fel) főszabály: nyilvántartás adatai nyilvánosak; kivéve: nevelőszülők neve, címe, gyermekek és családok átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri gyermekjogi képviselő jogvédelmi feladatainak ellátása céljából a nyilvántartás nem nyilvános adatait is megismerheti! szolgáltatói nyilvántartásba vétel első fok: szociális és gyámhivatal, másodfok: NRSZH
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA IV. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység folytatásának ellenőrzése: a szolgáltatást a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni ellenőrzés: szociális és gyámhivatal, NRSZH szankciók: gyermekvédelmi igazgatási bírság, szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, szolgáltatói nyilvántartásból törlés, egyéb jogkövetkezmények (felszólítás a hiányosságok megszüntetésére, új ellátottak felvételének megtiltása, épületrész lezárása, egyeztető megbeszélés tartása, továbbképzésre kötelezés stb.)
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA V. Gyermekvédelmi igazgatási bírság: szociális és gyámhivatal szabhatja ki gyermekjogi képviselő javaslatot tehet a bírság kiszabására, egyeztető megbeszélés tartására és a jogsértő személy továbbképzésére maximális összege: jogsértésenként 200 ezer forint
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA VI. A gyermekvédelmi rendszer finanszírozása: központi költségvetés önkormányzat hozzájárulása térítési díj (intézményi, személyi) / gondozási díj Változások a gyermekétkeztetés terén: 2015. júl. 1.: a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek is ingyenesen étkezhetnek a bölcsődében, az óvodában, az általános iskolában és a középiskolai menzán 2016. jan. 1.: ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztése
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER I. Gyámhatóság mint gyűjtőfogalom : jegyzői gyámhatóság járási gyámhivatal (korábbi városi gyámhivatal) szociális és gyámhivatal (korábbi megyei gyámhivatal) Változások 2015 tavaszától: kormányhivatali integráció, szakigazgatási szervek beolvadása az egységes kormányhivatalba A települési önkormányzat jegyzője, mint jegyzői gyámhatóság: meghatározott ügyekben elsőfokú gyámhatóság járások kialakulásával (2013. január 1.) jelentősen csökkenő hatáskörök rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítása, óvodáztatási támogatás megállapítása, gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmány készítése
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER II. Járási gyámhivatalok: Általános elsőfokú gyámhatóság: eljár minden olyan gyámhatósági ügyben, amelyet jogszabály nem utal más gyámhatóság hatáskörébe. Főbb hatáskörök I.: gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek (gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele, nevelési felügyelet elrendelése), gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása, gyámsági, gondnoksági ügyek, előzetes jognyilatkozattal, támogatott döntéshozatallal kapcsolatos ügyek,
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER III. Főbb hatáskörök II.: szülői felügyelettel összefüggő ügyek (kapcsolattartás, vagyonkezelés stb.) családi jogállás rendezésével kapcsolatos ügyek terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében megtett intézkedések örökbefogadási ügyek: minden járási gyámhivatal: alkalmasság megállapítása, titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; csak a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal: örökbe fogadhatónak nyilvánítás, örökbefogadás engedélyezése, utánkövetés elrendelése, örökbefogadás felbontása, vér szerinti szülő adatairól felvilágosítás
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER IV. Főbb hatáskörök III.: feljelentési kötelezettség (gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén) holtnak nyilvánítás kérése a bíróságtól családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatainak ellátása (hozzátartozók közötti erőszak) Szociális és gyámhivatalok: Másodfokú gyámhatóság: másodfokú hatósági jogkört gyakorol a jegyzői gyámhatóság és a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER V. Szociális és gyámhivatal egyéb főbb hatáskörei: ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét, közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében, elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára, hivatásos gondnokok, hivatásos támogatók foglalkoztatása, képzése, továbbképzése.
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER VI. Gyámhatóság illetékessége: Általános illetékesség: gyermek szülőjének, gyámjának lakóhelye / gondnoksággal érintett személy lakóhelye; lakóhely hiányában tartózkodási hely; belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely, ennek hiányában a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője vagy a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala illetékes. Egyéb illetékesség: speciális szabályok: Gyár. 22 23. Bármely járási gyámhivatal illetékes: intézkedni a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt; titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; apai elismerő nyilatkozat felvétele; a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyének megállapítása.
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER I. Cél: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése Tagjai: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ; a köznevelési intézmények; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogó felügyelői szolgálat; az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása; az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek és a munkaügyi hatóság
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER II. Jelzőrendszeri tagok kötelezettsége: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén, egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (A gyermekjogi képviselő is!) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik [Gyvt. 11. (1) bek.]!!!
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER III. Gyermekjóléti szolgálat működteti a jelzőrendszert és koordinálja a tevékenységét. Jelzési kötelezettség elmulasztásának szankciója: szociális és gyámhivatal értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására + ezzel egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál esetmegbeszélés megtartását kezdeményezi Zárt adatkezelés 2014. március 15-től: A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. Tartózkodási helyre vonatkozóan szülő tájékoztatásának megtagadása + iratbetekintési jogának korlátozása: Gyvt. 136. (5) bek. Nehézségek, hiányok a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében; alapvető jogok biztosának jelentései
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER IV. A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való joga 2014. március 15-től hatályba lépő módosítások: Gyvt.-ben új gyermeki jog: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el [6. (5a) bek.]. A gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szervek és személyek (gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járnak el. A módszertani útmutató a kormányzati honlapon elérhető.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI I. Általános megállapítások: Gyámhatósági eljárás is a közigazgatási hatósági eljárások közé tartozik, nincs a kivett eljárások között. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól (2004. évi CXL. törvény, Ket.) csak akkor lehet eltérni, ha a Ket. azt megengedi. A Ket. számos ponton enged eltérést + kiegészítő jellegű rendelkezéseket ágazati eljárási jogszabályok megállapíthatnak. Speciális eljárási szabályokat indokolja: gyermekvédelmi és gyámügyekkel érintett személyek fokozott védelmének szükségessége, az érintett viszonyok érzékenysége. Ket., Gyvt. [127 133/B. ] és Gyer. együttes alkalmazása nagyon fontos!!! Gyakori nehézség: csak az ágazati jogszabályt nézik a jogalkalmazók.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI II. Eljárási alapelvek: Ket. alapelvei érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is: hatáskörrel való visszaélés tilalma, határidőn belül meghozott döntéshez való jog, anyanyelv használatának joga, tájékoztatási kötelezettség, iratbetekintési jog, személyes adatok védelme, költségtakarékosság, hatékonyság elve stb. Gyermek mindenekfelett álló érdeke. Nyelvhasználat: Ket. szabályai érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is. Az eljárás hivatalos nyelve a magyar. Azonnali intézkedést igénylő esetekben a hatóság gondoskodik róla, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Főszabály: fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI III. Ügyfél: Ket. 15. : Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik ennek vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Gyer. 7/A. : A Ket.-ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül: amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz a gyermekjóléti szolgálat vezetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője; a gyermek törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja; az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő, pártfogó felügyelői szolgálat, megelőző pártfogó felügyelő; az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI IV. Ügyfél: Ket. 15. (7) bek.: A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Gyámhatósági eljárásban erre többször van példa: pl. védelembe vétel felülvizsgálatát kérheti a korlátozottan cselekvőképes gyermek. Ügyféli jogállás megtagadása: A Ket. 15. -ának (8) bekezdése értelmében a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül az ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban gyakori, hogy meghatározott személyektől, szervektől bejelentés érkezik (pl. gyermek veszélyeztetettségéről) vagy ezen szervek, személyek az eljárás megindítását kezdeményezik. Ezeknek az eseteknek a többségében azonban hivatalból indul az eljárás, azaz a bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI V. Hatáskör és illetékesség: Gyár. Eljárás az illetékességi területen kívül: Ket. 25. (1) bek.: A hatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Gyer. 7/B. : Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VI. Belföldi jogsegély: Ket. 26. (1) bek.: Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha - az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, - azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, - az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más szerv vagy személy rendelkezik. Gyer. 8/D. : A gyámhatóság ha technikai felkészültsége lehetővé teszi a megkeresést elektronikus levél útján küldi meg a másik hatóság, szerv vagy személy részére. A gyámhatóság a megkeresést kinyomtatva elhelyezi az iratanyagban vagy arról hivatalos feljegyzést készít. Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban belföldi jogsegély gyakran: környezettanulmány lefolytatása, meghallgatás elvégzése. Környezettanulmány haladéktalan végzése: Gyvt. 130/A. (1) bek. b) pont (gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, egyéb más, súlyos veszélyeztető ok, gyermek súlyos veszélyeztető magatartása).
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VII. A kapcsolattartás szabályai: Ket. 28/A. (1) bek.: Hatóság kapcsolattartása az ügyféllel: - írásban (postai úton, írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, a hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetményi úton), - szóban (személyesen, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont), - írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton (e-mail, sms) Költségtakarékosság, hatékonyság; előnyben kell részesíteni az elektronikus utat Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira. Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más formára áttérhet, kivéve: visszaélésszerű alkalmazás.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VIII. A kapcsolattartás szabályai: Bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél: életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén + jogszabály rendelkezése alapján Gyvt. 130/A. (1) bek. b) pont: gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot. Főszabály: ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal. Kivételek a gyámhatósági eljárásban: Gyvt. 128. (2)-(3) bek.: személyes eljárási kötelezettség Kapcsolattartás hirdetményi úton: Ket. 28/D. (1) bek.: Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. Gyvt. 127. (3) bek.: A gyermekvédelmi ügyekben tilos a hirdetményi úton történő közlés (helyette: kézbesítési ügygondnok).
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI Három fő szakasz: Elsőfokú (alap)eljárás: minden esetben sor kerül rá. Másodfokú (jogorvoslati) eljárás: ha jogorvoslatot nyújtanak be a hatósági döntés ellen. Végrehajtás: ha a kötelezett a döntésnek önként nem tesz eleget.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS I. Az eljárás megindítása: A Ket. 29. (1) bek. szerint a hatósági eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Gyvt. és a Gyer. a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikor hivatalból. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárást gyakran valamely személy, szerv bejelentése vagy kezdeményezése alapozza meg. Ezekben az esetekben azonban az eljárás hivatalból indul, más kérdés, hogy bejelentés vagy kezdeményezés alapján (pl. gyermekjogi képviselő kezdeményezheti, hogy a gyámhivatal hivatalból indítsa meg az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárást). Kérelem előterjesztésére csak az adott eljárás tekintetében arra feljogosított személynek van lehetősége (pl. örökbe fogadni szándékozó személynek az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatására).
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS II. Gyer. 8. (2)-(3) bek.: A gyámhatóság a gyermek érdekében hivatalból megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri. Kötelező a hatóságnak hivatalból megindítania az eljárást, amennyiben azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja kezdeményezte. Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás is hivatalból indult eljárásnak minősül.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS III. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: Ket. 30. : A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja joghatóság, hatáskör, illetékesség hiányában, ha a kérelem idő előtti, elkésett vagy lehetetlen célra irányul, nem a jogosult terjeszti elő, nem hatósági ügy. Akkor is elutasítja, ha a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. Gyer. 8/A. : A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS IV. Az eljárás megszüntetése: Ket. 31. (1) bek.: a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, okafogyottá vált az eljárás, az ügyfél visszavonta a kérelmét, eljárási illeték, ig.szolg. díj meg nem fizetése stb. Gyer. 13. (3) bek.: Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni, és az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás felfüggesztése: Ket. 32. (1) bek.: Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Gyer. 8/B. : A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS V. Ügyintézési határidő: Ket. 33. (1) bek.: általános ügyintézési határidő: 21 nap. Ennél rövidebbet bármely jogszabály, hosszabbat törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban nagyon nagy számban érintettek kiskorú ügyfelek + érdekeik veszélyeztetettsége is sokszor fennáll, a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezés csak úgy tud érvényesülni, hogy az egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul meg kell tennie a hatóságnak. Ügyintézési határidőbe bele nem számító időtartamok Ügyintézési határidő meghosszabbítása
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VI. Az ügyintézési határidő elmulasztása: A Ket. 33/A. (1) bekezdése szerint, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, a díj kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások tárgyi illetékmentesek. Az ügyintézési határidő elmulasztása esetén azonban a gyámhatóságnak is fizetnie kell.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VII. Kérelem: Ket. 34 38/C. : Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. A gyermekvédelem területén csak kivételesen a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésénél írja elő a Gyer. a formanyomtatvány alkalmazását. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni. Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VIII. Képviselet: Ket. 40. (1) bek.: Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Személyes eljárási kötelezettség a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban: Gyvt. 128. (2) bek.: Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, személyesen kell nyilatkoznia
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS IX. Képviselet: Gyvt. 128. (3) bek.: A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással, a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. A személyes eljárás nem zárja ki, hogy az ügyfél képviselője jelen legyen az eljárási cselekménynél, részt vegyen a tárgyaláson, az ügyfél helyett azonban nem járhat el, csak együttes eljárásra van lehetőség. Gyer. 10. : A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS X. Képviselet: A jogorvoslati kérelmet a Gyvt. 128. (3) bekezdése szerinti ügyekben is benyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt. A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és törvényes képviselője között, eseti gyám útján, a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között, eseti gondnok útján gondoskodik a gyermek vagy a gondnokolt képviseletéről.