Energetika, ahogy Lévai professzor egykor megálmodta Múlt-jelen-jövő Az Energetikai Szakkollégium 2015. őszi, Lévai András emlékfélévének nyitóelőadására 2015. szeptember 17-én került sor. Az érdeklődők Lévai Tanár úr életpályájáról, oktatási, iparirányító szerepéről illetve az energetikai oktatás kezdetéről, jelen helyzetéről és jövőbeli kilátásairól kaphattak információkat. Első előadónk dr. Gács Iván, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek-és Rendszerek Tanszék (továbbiakban: EGR) nyugalmazott egyetemi docense, második előadónk dr. Bihari Péter a BME Gépészmérnöki karának oktatási dékánhelyettese volt. Elhunyt dr. Büki Gergely Rendezvényünket egy szomorú esemény bejelentésével kezdtük, miszerint 2015. szeptember 12-én életének 84. évében elhunyt dr. Büki Gergely nyugalmazott egyetemi tanár, az EGR Tanszék jogelődjének, az Energetika Tanszéknek alapító vezetője, a Lévai örökség továbbfejlesztője. Büki Gergely egész pályafutása a BME-hez kötődött. Az 1960-as években a Hőerőművek tanszék tanszékvezető-helyettese, a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóhelyettese, majd 1992-1996 között az Energetika Tanszék alapító vezetője. Tudományos munkája az energetika minden területét átfogta, 1. Dr. Büki Gergely melynek magas szintű műveléséért a Magyar Gépészmérnökért, Gruber Díj kitüntetést 2010-ben, a Magyar Köztársasági Érdem-rend tisztikeresztje kitüntetést 2011-ben kapta meg. Büki Tanár urat dr. Bihari Péter méltatta. Lévai András életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei dr. Gács Iván előadásában Életút Lévai András Erdélyben született, Oravicán, 1902 december 2-án. A Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1931-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, először a grazi majd a Bécsi Műszaki Főiskolán tanult. Ezek után viszszatért Romániába, ahol részt vett többek között vízerőművek tervezésében és az olaj-
kitermelés fellendítésében. 1940-ben az Antonescu-kormány kiutasította, ezért Budapestre költözött. 1940 és 1946 között Weiss Manfréd csepeli erőművében dolgozott, ahol jelentős fejlesztésekbe fogott, miszerint elvégezte az erőmű fejelését. Ez egy újszerű erőmű létrehozását eredményezte. A szakmai életben ez nagy vitákat szült, de megvédte saját elképzelését, ami nagy sikert hozott. Ipari tevékenysége 1945 júniusától az Iparügyi Minisztériumban dolgozott, e közben folytatta munkáját a Weiss Manfrédnál. 1946-ban a Nehézipari Központban kezdett tevékenykedni, kezdeményezte az Energiaosztály megalapítását majd vezetője is lett. 1949-től a Nehézgépipari központba került át, fontosnak tartotta az energetikai gépgyártás támogatását, ezért indítványozta az Erőmű 2. Oroszlányi erőmű osztály létrehozását, aminek később vezetője is lett. 1950-ben megalapította az Erőmű Tervező Irodát (nv.), ahol vezérigazgatói posztot töltött be. Az ő irányítása alatt épültek többek között az inotai, pécsi, oroszlányi erőművek. 1962 és 1967 között Nehézipari miniszterhelyettesként tevékenykedett. Kiemelkedő eredményei közé tartozik többek között az egységes magyar villamosenergia-rendszer kialakítása, amely az óbudai és újpesti kábelrendszer összekapcsolásával jött létre. Erőműrendszer tervezési, gazdasági értékelési metodikájának a kidolgozása is Lévai nevéhez fűződik. Hazánkban ő kezdte szorgalmazni a szénerőművek létesítését. Nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában szintén újítónak számított. Egyik legnagyobb eredménye, hogy a Paksi Atomerőmű létrehozását kezdeményezte, a viták ellenére kiállt álláspontja mellett, és annak létesítését is előkészítette.
Az új gondolkodásmód Lévai András egyértelműen megfogalmazta céljait a hazai energetikával kapcsolatban, amelyeket hosszú, eredményes pályája alatt sikerült is megvalósítania. Az első az energiahatékonyság, amely a hatásfok növelését és a fejlesztések szorgalmazását jelentette. Gazdasági elemzéseket is végzett, melynek eredményeként a félszabadtéri kivitelt támogatta, ami azt jelentette, hogy a kazánok és a turbinák köré ne építsenek hatalmas épületeket, hanem próbálják olcsóbban, sátrakkal megoldani lefedésüket vagy a kevésbé érzékeny részeket teljesen szabadon hagyni. Rendszerszemléletével egy együttműködő villamosenergia-rendszert kívánt létrehozni, figyelte az erőművek egymásra való hatását és a népgazdaság más ágazataira mért hatásokat, mint például a gépgyártás és a bányászat. Oktatási tevékenység A kezdetekben meghívott előadóként volt jelen a Verebélÿ és Komondy Tanszékeken, amelyek a Villamos-illetve a Gépészmérnöki Karokhoz tartoztak. 1953-ban alapító tanszékvezető a Hőerőművek Tanszéken, először félállásban, majd miniszterhelyettesi kinevezésének lejárta után teljes állásban. 1955-ben lett munkatársa Büki Gergely a tanszéken. 1977-ben kötelezően nyugdíjba kellett vonulnia, professor emeritus címet kapott, és tanszéke ezzel együtt meg is szűnt. 3. Tanreaktor avatás (1971)-Lévai András beszédet mond Számos könyvet, jegyzetet köszönhetünk neki, ezek közül a legfontosabbak: Hőerőművek I. és II. kötet A magenergiahasznosítás várható szerepe Magyarország távlati energiaellátásában Atomerőművek 4. Lévai Hőerőművek c. könyvének fedlapja
Lévai Tanár urat joggal hívhatjuk iskolateremtőnek, hiszen olyan ismeretanyagot, módszertant állított össze, amely hosszú távon is megállja a helyét. Ezt örökítette tanítványaira, akik továbbvitték, továbbfejlesztették. ) 5. A lévai iskola További szerepkörei A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományos Osztályában az Áramlás - és Hőtechnikai Bizottságának, majd az Energetikai Bizottságnak az elnöke, ezután osztályelnök-helyettes, majd elnök. A BME Tudományos Rektorhelyettese, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben és a Magyar Energetikai Társaságban is több funkciót betöltött, később tiszteletbeli elnök lett mindkét szervezetnél, továbbá az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Tanács tagjaként is tevékenykedett. Legjelentősebb címei, kitüntetései 1953-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1958-ban a műszaki tudomány doktora címet nyerte el. 1962-től az MTA levelező tagja, 1973-tól az MTA rendes tagja. Kitüntetései közé tartozik a Magyar Köztársaság Érdemérem (1948), Kossuth-díj (1949), Szocialsita Munkáért Érdemérem (1957), Munka Érdemrend (1968), Szocialista Magyarországért Érdemérem (1978), Magyar Népköztársaság Csillagendje (1988) és a Széchenyi-díj (1993). Az energetikai okatás kezdetei Az első energetikai végzettséget adó képzés 1987-ben indult a Paksi Atomerőművel együttműködve, mely egy főiskolai szintű energetikai mérnök-oktatás volt. 1998-ban létrejött az energetikai mérnökasszisztens képzés, 2 évet felölelő tananyaggal. 2000- ben indult az egyetemi szintű (okleveles) energetikai mérnöki szak a Gépész-és a Villamosmérnöki Karok együttműködésével. Fontos megjegyezni, hogy akkoriban a tan-
anyag nem tartalmazott nukleáris ismereteket. 2005-ben a felsőoktatás bolognai-rendszerre való átállásakor kialakították az alapdiplomás, 2009-ben a mesterdiplomás energetikai mérnöki képzést. Az energetikai oktatás múltja, jelene, jövője dr. Bihari Péter előadásában A múlt Az energetikai képzés befogadó kara a Gépészmérnöki Kar, amely a másodikként jött létre a Műszaki Egyetem történetében az Építészmérnöki Kar után. Ebből vált ki később a Vegyészmérnöki majd a Villamosmérnöki Kar is (a teljesség igénye nélkül felsorolva). Az 1970-es évek közepéig a gépészmérnöki képzés keretein belül Gépgyártástechnológia, Mezőgazdasági gépész, Vegyipari gépész, Textiltechnológia, Műszaki tanár szakokon lehetett tovább tanulni. Ezek mellé társult még az Erőgépész szak, amely a hőerőgépész (3 tanszék) áramlástechnikai gépész és épületgépész ágazataiban már megjelentek energetikai tanulmányok. A szakok kínálata folyamatos változásokon ment keresztül, 1996-ig a folyamattervező szakon hőerőgépek és energiatermelés ágazatokon lehetett az energetika felé orientálódni. A 90-es évektől kezdődően nagy változások mentek végbe a felsőoktatásban, hiszen egyetemünk - az országban az elsők között 1993- ban beveztette a kreditrendszert. Az alapképzés erősödött, időtartama 3 évre növekedett, ez után a hallgatók 2 évig szakmai modult tanultak. 23 modul közül választhattak, ami igen széles spektrumot mutat, ezzel is alkalmazkodva az ipar igényeihez. A 2 év alatt párhuzamosan 2 modult kel- 6. Tanterv a 90-es évekből lett elvégezni, amelyek nem lehettek egymás rokonterületei. Ezekben az években erősödtek meg a közgazdasági és a bölcsész képzések, amelyek elszívtak sok hallgatót a műszaki képzésből, mindezek ellenére az új szak életképesnek bizonyult.
Az energetika, mint önálló szak az 1987/1988-as tanévben jelent meg először. Főiskolai szintű üzemmérnöki képzést kínáltak a érdeklődő diákoknak, 3 éves időtartammal és paksi telephellyel, ugyanis a képzést a Paksi Atomerőművel szoros együttműködésben hozták létre. Három ágazata: hő- és atomenergetika rendszer- és irányítástechnika energetikai informatika 2001-ig összesen 567 felvett hallgató közül 378-an szereztek oklevelet. Az oktatást 2001-től 2004-ig áthelyezték Budapestre, de ez lecsökkentette népszerűségét. Ebben az időszakban összesen 75 felvett hallgatóból 20 szerzett oklevelet, majd megszűnt. 2000-2005-ig osztatlan, 10 féléves egyetemi szintű képzés volt elérhető, gépész és villamos energetika modulokkal. 7. Többszintű képzés a múltban A jelen (2005-2017) A bolognai rendszer bevezetésével kialakult a ma is ismert 3 szint: alap-, mester-, és doktori képzés. Kiegészítő szintként jelen van felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés is.
Manapság a szak egyre jobban ismertté válik, aminek köszönhetően népszerűsége is nő az érettségiző diákok körében. A hallagtók létszámának csökkenése a jogszabályi változtatások és a demográfiai viszonyoknak tudhatók be. 8. A mai többciklusú rendszer Szakunk az egyetemen egyedülálló a felvételi követelmények tekintetében, hiszen egy emelt szintű érettségi kritérium a feltétel, amely csak matematika vagy fizika tárgyakból fogadható el. Az energetikai mérnök gólyák a matematika szintfelmérőn minden évben kimagaslóan jól teljesítenek. Eddig összesen 1100 diák látogatta a képzést, közülük 342-en szereztek diplomát. Az oktatás rendkívül interdiszciplináris, mivel tartalmaz gépész, villamos és nukleáris ismereteket is. 9. A jelenleg választható szakirányok
A jövő 2017-től a Magyar Képzési Keretrendszert (MKKR) tervezik bevezetni, amely 8 szintbe csoportosítja az oktatás fokozatait az óvodától egészen a doktori képzésig. Ez a rendszer teljes mértékben kompatibilis lesz a nyolc szintű Európai Képzési Keretrendszerrel. Az oktatás módját illetően is újításokat kívánnak bevezetni, a bemenet alapú (tanterv, előkövetelvény, számonkérés) gondolkodásmód helyett, egy kimenet alapú (tanulási eredmény, használható tudás) tanítást szorgalmaznak. Ez tartalmi változásokat jelent a tantervekben és szemléletváltást mind oktatói mind hallgatói oldalon. 10. Az új szemlélet az alábbi 4 alappillérre épülne Az új tartalom illeszkedne az ipari igényekhez, elvárásokhoz: nagyobb nyitottság a megújulók felé; technológia, gazdaság, társadalom összehangolása, centralizált rendszerek helyett elosztott rendszerek.