Alterglob, antiglob Globális civil szervezetek Glied Viktor PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium
Mi a globalizáció? Nemzetköziesedés Uniformalizálódás Egységesedés Kooperáció Hálózat Csökkenő távolságok Hatalom (döntéshozatal) területének elkülönülése Szabadság fogalmának átértékelődése Információs többlet Átterhelés
Neoliberális kapitalizmus Hármas jelszó (dereguláció, privatizáció, liberalizáció)
A globalizáció visszásságai Növekvő egyenlőtlenségek (80-szoros eltérés a leggazdagabb és legszegényebb országok között), a világ népességének 40%-a napi 2 dollárnál kevesebből élt Közjavak problémája: hozzáférés nem biztosított (közjavak beárazása nem végtelen a hozzáférhetőség), kisajátítások Kulturális különbözőségek elmosása: univerzális értékek (főként a fogyasztás) Konzumtársadalom kialakulása (az egyén megítélése a fogyasztás függvénye hitelfelvétel eladósodás), fenntarthatatlan fogyasztási modellek Természeti javak degradációja biztonságpolitikai tényezők(környezeti szűkösség: víz, talaj), mezőgazdaság (monokulturális növénytermesztés vetőmagok és növényvédőszerek) Fedezetlen hitelek és felmérhetetlen adósságállomány válságból válságba sodródás (a válságba jutott rendszer talpra állítása 3100 milliárdos segélycsomag USA) Város és vidék viszonyának végleges megváltozása a vidék a város kiszolgálójává válik
A globalizáció intézményrendszere 1. Gazdasági intézmények: neoliberális gazdaságpolitika megalapozói (Breton Woods, 1944): 1959-től működnek globális szinten, amikor az európai valuták konvertibilissé váltak; a 80-as évektől összefonódva működnek A, IMF (Nemzetközi Valutaalap) B, GATT/WTO (Kereskedelmi Világszervezet) C, Világbank (IBRD) Feladatuk: Nemzetközi kereskedelmi korlátok lebontása (egyezmények sora, pl. Lomé (1975), Cotonou (2000), Doha (2001) fejlődő világot érintik) Kollektív gazdasági cselekvések elősegítése Globális gazdasági válság megelőzése; gazdasági segítségnyújtás és újjáépítés (IMF) Strukturális kiigazítások egy adott ország gazdaságpolitikájában (adóemelés, deficitcsökkentés) (IMF) Munkaerőpiac, pénzügyi intézményrendszer és kereskedelempolitika (Világbank) Globális keresletélénkítés (WTO) Áruk és szolgáltatások szabad áramlásának ösztönzése, a kereskedelem liberalizálása (WTO) Vámok eltörlése, protekcionista gazdaságpolitika lebontása, liberalizált piacnyitás (torz struktúrák jönnek létre) Válságból válságba: 1987. Tőzsdekrach, 1997-1998 Ázsiai kistigrisek, 1998. Oroszország, 2001. Argentína 2007. Globális pénzügyi és gazdasági válság 2. Transznacionális vállalatok Áru, tőke, munkaerő és technológia szabad mozgatása Kulturális és gazdasági egységesítésre törekszenek (ez a nézet napjainkban fellazulóban van) Termelékenység növelése (olcsó munkaerő, vagy gépesítés és csúcstechnológia használata) Globális Klíma Koalíció (1989-2000) Profitmaximalizálásra törekszik 3. Globális civil társadalom (NGO-k) Határokon átnyúló együttműködések (emberi jogok, környezetvédelem, szegénység elleni harc stb.) Jubilee mozgalom, Greenpeace, WWF, FoE, Vöröskereszt Méltányos kereskedelem (Fait Trade) Transzparencia (átláthatóság) és elszámoltathatóság
Megoldási lehetőségek Milyen modellt tekintsünk megoldásnak? Bonyolult és komplex rendszer közpolitikai rendszerszemlélet Újraelosztás rendszerének átgondolása:a, Vállalatok szociális/társadalmi felelősségvállalása B, extraprofit, kamatok, nemzetközi átutalások kis mértékű megadóztatása (pl. Tobin adó) megelőzni a spekulációs pénzmozgást és az extraprofitok kialakulását C, Támogatások átstrukturálása a megelőzésre fektetni a hangsúlyt D, politikai legitimitás, és/vagy hatékonyság technokrata megközelítés (dilemma) Üzleti alapon, a piacra bízva kell megoldani a problémákat, azaz a gazdasági szereplőket érdekeltté kell tenni (fosszilis energiatermelők piaci részesedésének növekedése a megújulók piacán) A, Igényt teremteni B, A társadalom igényeinek megfelelni (pl. 1999. Seattle után) zöld marketing és zöld piac felívelése; közjavak beárazása és a fogyasztás visszafogása Társadalmi részvétel és konszenzus: szélesíteni a döntéshozatalba bevontak körét és növelni a globális felelősségvállalás szintjét; méltányos kereskedelem; Környezetvédelmi Világszervezet létrehozása Glokalizációs elképzelések: szűkíteni a távolságokat; a termelést, a fogyasztást és a kereskedelmi csatornákat helyi szintekre korlátozni; helyi pénzrendszerek bevezetése;
Globális civil szervezetek Államtól független hálózatok Politikai nyilvánosság fontossága Valamivel szemben, vagy valaminek a védelmében jönnek létre, rendszerkritikát fogalmaznak meg Értékeket közvetítenek Önkifejezés lehetősége és terepe; posztmateriális értékek elterjedése Ellenőrzés lehetőségének megteremtése (kormányok, vállalatok) Innovatív és cselekvő közeg Ideológiai típusai: Globalizációt támogató szervezetek Globalizációt elutasító szervezetek Globalizációkritikus szervezetek, reformerek Alternatívok
Mozgatórugója: a káoszelmélet Többközpontú világ kialakulása (hegemónok és követők) Ismert és ismeretlen bizonytalanságok a nemzetközi rendszerben Érdekek és morális kényszer megjelenése Poszt-environmentalizmus megjelenése (megszűnik az ellenideológia jellege)
Politikai aktivitás 1. Információs politika Tiltakozás, alternatív tudások megléte pl. Bázeli Egyezmény (1989) Greenpeace; brazil esőerdőkampány WWF, Sierra Club, FoE 2. Szimbolikus politika Dávid és Góliát harca (ez erős képi világgal párosul) 3. Számonkérés és befolyásolás (hitelesség megteremtése) Politikai befolyás/befolyásolás típusai 1. Agenda meghatározása 2. Tárgyalási alapok meghatározása 3. Intézményi eljárások és politikák megváltoztatása 4. Állami/intézményi magatartás megváltoztatása
Közpolitikai befolyásolás Lobbitevékenység:nemzetközi szervezeteken keresztül (EU, ENSZ, WTO) Erőforrások biztosítása:kormánydelegációk fizetése, adósságfelvásárlás és adósságcsere Betartatják a szabályokatés standardokat alkotnak (magatartási kódexek) CITES-egyezmény (1975. Washington) Name and shame elv (Monsanto, Shell, BP) ISO szabályozások kidolgozása (ISO14001) Fair Trade(méltányos kereskedelem) (kb. 500 millió dollár/év) Etikus kereskedelem(egyenlő szabályok vonatkozzanak mindenkire)
Típusai Jogvédő csoportok Humanitárius csoportok Környezetvédők Feministák Kisebbségi csoportok Pacifisták (Békejel) Ifjúsági csoportok Vallási szervezetek Politikai csoportok Média (alternatív híradások) Szakszervezetek Foglaltház mozgalom Ökoterroristák, hackerek Adósságelengedésért küzdő csoportok
Történet 1991. Párizs NGO-k világtalálkozója 1992. Rio de Janeiro (Föld-csúcs) 1998. II. WTO-csúcs 1999. Seattle szétválás (a Black Block megjelenése); 2000. Prága; 2001. Genova; 2007. Heiligendamm; 2009. Koppenhága Társadalmi/Szociális Világfórumok (ATTAC) 2001-2003 Porto Alegre, Mumbai, 2007. Nairobi