Helyi Esélyegyenlőségi Program Cigánd Város Önkormányzata Értékből lendület! 2013.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 35 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 35 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 62 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 62 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 70 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 70 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 77 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 77 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 89 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 89 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 90 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 90 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 91 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 91 1. A HEP IT részletei... 91 1. A HEP IT részletei... 91 A helyzetelemzés célcsoportonkénti részeinek zárófejezetéből kerülnek átemelésre a megállapítások az alábbi táblázatba.... 91 Az egyes problémákat a helyzetelemzésben leírt részletezettségen túl szükséges röviden is megnevezni, majd azt a HEP IT összegző táblázatának C oszlopába illeszteni... 91 Ugyanígy szükséges az alábbi táblázatban részletesen kifejtett fejlesztések leírását egy rövid címben összefoglalni, és a HEP IT összegző táblázatának A oszlopába beírni.... 91 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 91 A beavatkozások megvalósítói... 92 Jövőképünk... 92 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 92 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 95 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 95
3. Megvalósítás... 96 3. Megvalósítás... 96 Az előzőekben leírt Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve megvalósítási folyamatához az alábbi struktúrák és szövegpanelek nyújtanak támogatást. Ezeket szintén javasolt belehelyezni a HEP IT-be, ezzel biztosítva a jogszerű, tervezett megvalósítási folyamatot.... 96 A megvalósítás előkészítése... 96 A megvalósítás folyamata... 96 Monitoring és visszacsatolás... 98 Nyilvánosság... 99 Érvényesülés, módosítás... 100 4. Elfogadás módja és dátuma... 101 4. Elfogadás módja és dátuma... 101
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Cigánd Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A település történelme Cigánd Sátoraljaújhelytől 40, Sárospataktól 30 km-re a Tisza jobb partján fekszik. A folyó hét évszázados, néha fojtogató öleléséből szabadult ki a település az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc közúti hídnak köszönhetően. Ezáltal időjárástól, évszakoktól függetlenül megnyílt az út Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, elsősorban a 15 km-re lévő Kisvárda irányába. A falu első okleveles említése 1289-ben történt adományozó levélben található, amikor a Tomaj nemzetségbeli Sámod fia Miklós vejének, Berencsi Egyed fia Kondrádnak adományozta Zygand nevű jószág felét A lakosok a lápos, mocsaras részek között meghúzódó buckákon telepedtek le a Tisza öntésterületén, a folyó mellett. Ez a rendkívüli környezet az állandó árvizek, járhatatlan utak, költözködések, az árvíztől tönkrement vetések, kaszálók sem tántorították el a helybélieket attól, hogy itt hagyják ezt a természet által megnehezített környezetet. Cigándon a korábbi évszázadokban az életet a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg, ez alapján négy fő történeti időszakot határolhatunk el egymástól: 1, Küzdelem a víz ellen 1850-70-ig: A XIX. Század második felében megindultak a folyamatszabályozási munkálatok és a véd-művonalak kiépítése. 2, A lehetőségek hazája. 1870-től- 1945-ig: A lecsapolt ártéri területek és mocsarak helyén táperőben gazdag földeket kaphattak a Cigándra érkező szerencsét próbáló telepesek. Ennek köszönhetően a lakosságszám jelentősen gyarapodott.(1842: 1981 fő, 1941: 5114fő) 3, Jelentkező problémák: A 1945-60 közötti időben a szocialista termelési viszonyok és a termőföld kimerülése együttesen szabtak határt a korábbi fejlődésnek. 1965-70 után, a TSZ-ben megindult gépesítés, műtrágya-használat, nagyüzemi gazdálkodás hatására javultak a termelési eredmények, csökkent a mezőgazdaság munkaerő igénye és megindult a lassú elvándorlás. 4, Halmozottan hátrányos kistérség. 1995 után: A hajdani tápanyagban gazdag földek kimerültek, aranykorona értékük alacsony. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban végbemenő jelentős gépesítési 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
hullám, piacnyitás és az ezzel járó erős verseny, tovább csökkentette a föld által eltartott lakosok számát. A földek visszaadásával megindult a lassú föld -felvásárlás, a hatékonyságot javító birtok koncentráció, ez szintén tovább csökkentette a mezőgazdasági tevékenységbő l élők számát. Közben a Cigándhoz legközelebb fekvő szabolcsi térségi gazdaság i központok (Kisvárda, Záhony), illetve Miskolc, Ózd munkaerőpiaca folyamatosan csökkent. A helyi lakosság képzettsége a rendszerváltás 10. évére versenyképtelenné vált, ehhez társult még a tömegközlekedés területén jelentkező hátrány, a nehézkes mobilitás. Akinek nincs személygépkocsija, - ha képzettsége megfelelő- nehezen talál állást a környéken a nem megfelelő tömegközlekedési szolgáltatások miatt. Ezek a külső és belső kedvezőtlen folyamatok 2006-ra a Bodrogközi kistérséget Magyarország legrosszabb gazdasági és társadalmi helyzetű kistérségévé tették. 2013. január 1-től Cigánd székhellyel létrejött a Cigándi járás. Cigánd a Bodrogközben, a Tisza jobb partján fekszik. Domborzatát illetően a Bodrogköz középső részétől eltérően itt a Tisza mentén kevésbé változatos a felszín. A terület éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvös éghajlati típushoz. A csapadék évi összege 580 mm körüli. A Bodrogköz kistáj részét képező terület fontosabb potenciális erdőtársulásai a tölgy kőris - szil ligeterdők és a kőrismézgás éger láperdő, valamint a gyertyános tölgyesek. A környező településekhez hasonlóan Cigándon is a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek vannak túlsúlyban, a terület 54%-át foglalják el, a rétlegelő gazdálkodás közel 13%-on folyik, összesen 1%-nyi a területen folyik kert, gyümölcs és szőlő gazdálkodás. A vizenyős terület aránya a nádasokkal együtt csupán 1%, magas a vízfolyások aránya (Tisza), és van egy víztározó is a településen. A nagyarányú mezőgazdasági hasznosításnak köszönhetően a természetes növényzet már csak nagyon kis mozaikokban, természeti területeken található meg. Ezek jellemzően erdők, gyepek és vizes élőhelyek lehetnek. A fennmaradt erdők sokkal inkább faültetvények, mintsem természetes erdők. A Tisza töltésein kívüli terület nagy része magas talajvizű, mentesített, alacsonyártéri síkság. Cigánd települési szerkezete két részre bontható. Egyik a folyószabályozások előtti időre datálható. Egyenetlen vonalvezetésű utcák, viszonylag sűrűn beépített lakóterületek jellemzik ezt a magot. Ez a terület a mai településszerkezetben a református templomtól a Falumúzeum és a Hősök tere vonaláig húzódik. Ettől jól elkülönülnek a szabályozás után a már árvízmentes területeken kialakított lakótömbök. A hirtelen megnőtt területekkel a beépítéskor és az utcahálózat kialakításakor rendkívül bőkezűen bántak, így napjainkra nagykiterjedésű, be nem épített zárványterületeket találhatunk. Még akkor is, ha a település fénykorában közel 5000 embernek volt az otthona, a mai lakosság számmal szemben. A település szerkezet a fent említett okokból kifolyólag rendkívüli módon centralizált. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás Lakónépesség 2007 2967 2008 2872 97% 2009 2806 98% 2010 2681 96% 2011 2682 100% 2012 2952 110% 2013 n.a. 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A település lakónépessége folyamatosan csökken az elmúlt években. Az adatsorban látható kiugrás a 2011. évi népszámlálás adatai adják, mivel a településre kéthetente, havonta, vagy ritkábban hazajárókat is a lakónépességhez sorolták. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1619 1620 3239 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 328 344 672 49% 51% 15-17 éves 79 85 164 48% 52% 18-59 éves 865 979 1844 47% 53% 60-64 éves 79 70 149 53% 47% 65 év feletti 268 142 410 65% 35% Állandó népesség - nők 60-64 éves 5% 65 év feletti 17% 0-14 éves 20% 15-17 éves 5% 18-59 éves 53% 65 év feletti 9% 60-64 éves 4% Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 21% 15-17 éves 5% 18-59 éves 61%
Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. A népesség kor és nem szerinti megoszlásából látható, hogy a lakosság 25%-át teszik ki a 18 év alattiak, és 12,5%-át a 65 év felettiek. Az aktív korosztály (18-59 év) aránya 56.9%. A nemek szerinti megoszlás terén megfigyelhető, hogy az életkor előrehaladtával nő a nők aránya. A növekedés a 65 év feletti korcsoportban a leginkább szembetűnő, hiszen itt 1 / 3 2 / 3 az arány a többi korcsoport megközelítőleg fele-fele értékével szemben. Az adatokból egyértelműen igazolják, hogy a nők várható élettartama meghaladja a férfiakét. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 497 824 60,3% 2008 439 723 60,7% 2009 430 708 60,7% 2010 418 684 61,1% 2011 410 672 61,0% 2012 402 642 62,6% 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Öregedési index (%) 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor
túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. Az adatokból megállapítható, hogy bár az öregedési index növekszik, a település népességszerkezete fiatalos, mivel a 14 év alattiak száma a 65 éven felüliek számának több, mint másfélszerese. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 44 95-51 2009 66 135-69 2010 51 203-152 2011 70 162-92 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-50 -100-150 -200 A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást. Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. A belföldi vándorlás egyenlege a vizsgált időszak egészébe negatív. Ráadásul a betelepülő legnagyobb része a környező településekről érkezik, vagy folyamatos vándorlásának egyik állomásaként tekint Cigándra, addig az elvándorlók jellemzően nagy távolságra (Budapest, Pest Megye, külföld) költözik, a visszatérés szándéka nélkül.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 43 45-2 2009 34 40-6 2010 39 37 2 2011 35 46-11 2012 41 44-3 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát. A természetes szaporodás értéke csökken. A csökkenést a halálesetek számának stagnálása mérsékli, mivel az élve születések száma csökken. Értékeink, küldetésünk Cigánd a Bodrogköz egyetlen városa. Történelme, földrajzi elhelyezkedése és gazdasági potenciálja egyaránt alkalmassá tette - a térség XX. századi kettészakítása után a központi szerepre. Ez a szerep a rendszerváltás után a rengeteg negatív tényező (térség munkalehetőségeinek megszűnése, a mezőgazdaság teljes átalakulása, az infrastrukturális elmaradottság növekedése) ellenére is tovább erősödött. A település nevezetességei között meg kell említeni a Falumúzeumot, amely XIX. század végének paraszti világát mutatja be. A város intézményei, közszolgáltatásai, egyházai: Oktatási, nevelési intézmények: Bodrogköz Kincsei Bölcsőde Cigándi Tündérkert Óvoda Kántor Mihály Általános Iskola
Művelődés, kultúra, szabadidő Nagy Dezső Művelődési Ház és Könyvtár Szabadidő Központ Szociális és egészségügyi intézmények Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Járóbeteg Szakellátó Központ Közintézmények: Cigándi Polgármesteri Hivatal Cigándi Járási Hivatal Szolgáltató intézmények: Cigándi Rendőrőrs Településüzemeltetési Kft. Egyházak: Római Katolikus Egyház Cigándi református Egyházközség A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. Célok Az alábbi szövegpanel összhangban van az Ebktv-vel, a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelettel, így beilleszthető a HEP-be. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Cigánd Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) A helyzetelemzés felépítése megegyezik a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletével, annak részletes leírását, adatelemzési tábláit, tartalmi kifejtését foglalja össze. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor ezen 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk, a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai
gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele. 2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: - az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infokommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. -át).a fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4.Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti - lásd A nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(2) bekezdését. 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom
elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az aktív öregedés ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. A 2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken. Foglalkoztatás 21. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Szociális biztonság és egészségügy 24. Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján
a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás 26. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. - ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Cigánd társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra, a HEP elkészítésének alapjául szolgáló 5 célcsoport esélyegyenlőségének vizsgálata szemszögéből. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003. évi CXXV. Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A cigándi Önkormányzat valamennyi programját és stratégiáját az esélyegyenlőség érvényesülésének szellemében alkotja. 2013. márciusában felülvizsgálták az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) melynek egyik legfontosabb szegmense az esélyegyenlőség megvalósítása, elsősorban az antiszegregációs célkitűzéseken keresztül, a mélyszegénységben élők és romák, valamint a gyermekek helyzetének pozitív irányú javulása érdekében. A stratégia állást foglal a pályakezdő munkanélküliek, valamint az idős, 55 év felettiek foglalkoztatási esélyének növelése témakörben, és fejlesztési célokat határoz meg a munkaerőpiaci reintegráció területén. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Ebben határozza meg az önkormányzat, hogy a szociális ellátások, felzárkóztató képzések, munkaprogramok fedezetét milyen módon biztosítja. Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok
elfogadásával látják el. Meghatározza a településrészek fejlődésének irányát, az esetleges fejlesztésekhez szükséges kereteket. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működik a Szociális Szolgáltató Központ, mely biztosítja a térségben egyes szociális ellátásokhoz a hozzáférés lehetőségét (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszer működtetése.) 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH, TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. A közfoglalkoztatásban, felzárkóztató programokban részt vevő romák számáról nem készült mert jogszabályi tiltás alapján nem készülhet statisztika.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (Ld. pl. A tartós szegénység csökkentésének lehetőségei Magyarországon, Budapest Intézet, 2012,. www.budapestinstitute.eu/uploads/bi_tartos_szegenyseg_okok_1.1.pdf). A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel
Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. A fenti törvények részletes áttekintése ad támpontokat a következőkben megadott szempontok szerinti helyzetelemzéshez. A részletes jogszabályi háttér - értelmezéssel együtt - e Képzési segédlet 2. számú mellékletében található. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre elfogadható körülmények között élnek. Az otthonok, háztartások fenntartása azonban mar egyre nehezebb feladat. Ennek egyik oka a munkanélküliség. A családoknak megtakarításai nincsenek, ezért rendkívül sebezhetőek anyagi helyzetük bármilyen romlásával szemben. Településünkön a családok saját tulajdonú házakban élnek. Az ingatlanok állaga a tulajdonos jövedelmétől, illetve igényességétől függően rendben tartott. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 793 912 1705 168 21,2% 308 33,8% 476 27,9% 2009 807 927 1734 193 23,9% 320 34,5% 513 29,6% 2010 818 923 1741 176 21,5% 231 25,0% 407 23,4% 2011 823 934 1757 170 20,7% 246 26,3% 416 23,7% 2012 0 ####### ####### 0 ####### 2013 0 ####### ####### 0 ####### 2014 0 ####### ####### 0 ####### 2015 0 ####### ####### 0 ####### 2016 0 ####### ####### 0 ####### 2017 0 ####### ####### 0 ####### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők aránya 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen Az álláskeresők arányának nemek közti megoszlását torzítja, hogy a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást a nők veszik igénybe. Arányuk még így sem tér el jelentősen a férfiakétól (4-5%) és a különbség évről évre csökken. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 fő 476 513 407 416 0 0 0 0 0 0 fő 34 33 27 34 % 7,1% 6,4% 6,6% 8,2% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 70 73 64 64 % 14,7% 14,2% 15,7% 15,4% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 59 53 48 51 % 12,4% 10,3% 11,8% 12,3% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 52 57 38 29 % 10,9% 11,1% 9,3% 7,0% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 65 71 57 49 % 13,7% 13,8% 14,0% 11,8% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 69 73 48 56 % 14,5% 14,2% 11,8% 13,5% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 58 70 59 59 % 12,2% 13,6% 14,5% 14,2% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 46 65 47 51 % 9,7% 12,7% 11,5% 12,3% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 23 16 18 21 % 4,8% 3,1% 4,4% 5,0% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. fő 0 2 1 2 % 0,0% 0,4% 0,2% 0,5% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. v Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok alapján megállapítható, hogy az álláskeresők száma a fiatalok (25 év alattiak) és az idősebb (45 év feletti) csoportban növekedett. Az 55 év felettiek alacsony számát és arányát az okozza, hogy csoport tagjai mivel elhelyezkedni nincs esélyük igénybe veszik a rendszeres szociális segélyt. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 168 308 476 123 206 329 73,2% 66,9% 69,1% 2009 193 320 513 140 211 351 72,5% 65,9% 68,4% 2010 176 230 406 134 126 260 76,1% 54,8% 64,0% 2011 170 246 416 81 90 171 47,6% 36,6% 41,1% 2012 0 0 n.a. n.a. n.a. 2013 0 0 n.a. n.a. n.a. 2014 0 0 n.a. n.a. n.a. 2015 0 0 n.a. n.a. n.a. 2016 0 0 n.a. n.a. n.a. 2017 0 0 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen
A százalékos arányok kiszámolása arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Ennek kiszámolását úgy történik, hogy például az adott évben 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak számát (fő) elosztjuk az összes regisztrált munkanélküli férfiak számával és megszorozzuk százzal. A tartós munkanélküliek aránya bár folyamatos csökkenést mutat, még így is 40% fölötti értéket mutat. A nők között ez az arány még magasabb, több mint 47%! Az adatokon jól megfigyelhető a közfoglalkoztatás átalakításának hatása, hiszen az új rendszer bevezetését követően jelentősen csökkent a tartósan munkanélküliek aránya. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 274 320 594 16 5,8% 47 14,7% 63 10,6% 2009 285 331 616 22 7,7% 49 14,8% 71 11,5% 2010 287 347 634 19 6,6% 40 11,5% 59 9,3% 2011 287 350 637 27 9,4% 37 10,6% 64 10,0% 2012 285 347 632 26 9,1% 37 10,7% 63 10,0% 2013 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 n.a. 2014 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 n.a. 2015 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 n.a. 2016 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 n.a. 2017 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Pályakezdő álláskeresők száma 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A pályakezdő munkanélküliek aránya az átlag kevesebb, mint a fele. Ennek az oka a fiatalok nagyobb mobilitása, kevesebb kötöttségük. Észre kell azonban venni, hogy korcsoportjukon belül mind számuk, mind az arányuk növekedett. Szükség van tehát olyan intézkedésekre, amelyek a térségben tartják a fiatalokat, és a maradóknak valódi munkalehetőséget, élhető életet biztosítanak. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A 3.2.5. táblázat adatsora felhasználható az alacsonyan iskolázott népességről a foglalkoztatottság résznél, de a HEP több más fejezeténél is fontos alap-adatsor. A 3.2.6. számú adatbázisban a regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása a későbbiekben a település gazdasági, foglalkoztatottsági szerkezetének elemzésekor lesz fontos a két mutató egymásnak való megfeleltethetősége miatt. A minta
iskolázottsági megoszlása fontos szempont lesz a helyi képzési programok tervezésekor, hiszen látjuk, milyen végzettségű csoportoknak kell e programokat létrehozni. Hasonlóan fontosak e téren a 3.2.7., valamint 3.2.8. számú adattáblák, melyek adatai arra mutatnak rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttoktatás, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. Ez a két mutató közvetetten kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban vonódnak be a településen élők. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen összese n 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 2391 1245 1146 1810 868 942 581 24,3% 377 30,3% 204 17,8% 2011 2567 1291 1276 1984 948 1036 583 22,7% 343 26,6% 240 18,8% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya csökkenést mutat, de még mindig több mint a lakosság 22%-a nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Említést érdemel, hogy az alacsony iskolai végzettségű nők aránya másfélszerese a férfiakénak. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 476 42 8,8% 248 52,1% 186 39,1% 2009 513 48 9,4% 269 52,4% 196 38,2% 2010 407 26 6,4% 233 57,2% 148 36,4% 2011 416 34 8,2% 210 50,5% 172 41,3% 2012 516 42 8,1% 271 52,5% 203 39,3% 2013 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2014 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2016 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2017 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal