BESZÁMOL MOLÓ A HAZAI VÍZTV ZTÉRTIPOLÓGIA (V-NÉR) MEGÚJÍTÁSÁRÓL DR. DÉVAI GYÖRGY DR. GRIGORSZKY ISTVÁN DE TEK TTK Biológiai és Ökológiai Intézet, Hidrobiológiai Tanszék Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság 2007. évi 1. ülése Jósvafő, 2007.02.01-02.
Az első átfogó javaslat a hazai víztértipológiára (1976) A B
A víztértipológia az ökológiai vízminősítés kiindulópontja (1992) A B
A Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa (MVÉA) program megvalósítása is a víztértipológiára lett alapozva (1993) A B
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhelytipológiája külön víztértipológiát (V-NÉR) is tartalmazott (1997) A B
Az ökológiai vízminőség-vizsgálatok eredményeinek első átfogó bemutatása a víztértipológiai alapozás szükségességét hangsúlyozza (1999) A B
A vizes élőhelyek természeti és társadalmi kapcsolatrendszerén belül az ökológiai vízigény fogalma is csak víztértipológiához kötve értelmezhető (2001) A B
Az élőhely-tipológiai paradigmaváltást megalapozó kézikönyv (1993) A B
Vízi (akvatikus( akvatikus) élőhelyek Vízi (akvatikus) élőhelyeknek tekintjük azokat a természeti egységeket vagy azok meghatározott részeit, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a két métert meghaladja, s bennük makrovegetáció nem található.
Vizes (szemiakvatikus( szemiakvatikus) élőhelyek Vizes (szemiakvatikus) élőhelyeknek ( wetland -eknek) tekintjük azokat a természeti egységeket, amelyeknek felületarányos átlagos vízmélysége középvízállás esetén a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azokat a részeit, amelyeknek legalább egyharmadát makrovegetáció (hínár- és/vagy mocsári- és/vagy szegélynövényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azokat a természeti egységeket, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott, s ezért jellegzetes, többnyire nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényállományokkal (nádasokkal, magassásosokkal, láp- és mocsárrétekkel, mocsári gyomtársulásokkal, iszap- és zátonynövényzettel, nedves és vakszikesekkel, láp- és mocsárerdőkkel, bokorfüzesekkel, puha- és keményfa-ligeterdőkkel, égerligetekkel), ill. azok jól felismerhető maradványaival jellemezhetők.
Szárazf razföldi (terresztris( terresztris) élőhelyek Szárazföldi (terresztris) élőhelyeknek tekintjük azokat a természeti egységeket, amelyeknél a felszínen szabad víztükör, a talaj felső rétegében pedig vízzel való átitatás tartósan egyáltalán nem fordul elő, vagy csak legfeljebb időszakosan és rövid ideig (pl. nagyobb esőzések alkalmával) észlelhető, s ezért közepes vagy kis vízigényű és a szárazságot jól elviselő növényállományokkal (pl. félszáraz és száraz gyepekkel, üde és száraz lomboserdőkkel, fenyőerdőkkel), ill. azok jól felismerhető maradványaival jellemezhetők.
Biotóp, ill. ökotóp és habitat A biotóp (élőhely) hasonló megjelenésű természetföldrajzi egységeknek egy olyan típusa, ill. annak egy olyan meghatározott, s többnyire küllemileg is jól elkülönülő altípusa, ahol adott élőlények populációkat, ill. populációkollektívumokat alkotva tartósan és rendszeresen előfordulnak, mivel néhány kivételtől (mint pl. vándorló halak, költöző madarak) eltekintve valamennyi fejlődési alakjuk megtalálja az élete fenntartásához, ill. a kifejlett alakok a szaporodásukhoz szükséges körülményeket (pl. erdő, rét, tó, település, ill. ezek különböző altípusai, mint pl. ligeterdő, mocsárrét, sekélytó, lakóház). Az ökotóp egy olyan konkrét vizsgálatokon alapuló analitikus egység, amelyet ökológiai célkitűzésű és szemléletű vizsgálatok (pl. terepfelmérések, mintázatelemzések, mintavételek, helyszíni és laboratóriumi mérések) adatainak értékelése és allokálása (azaz a természetbe történő visszavetítése) alapján azonosítunk. A habitat az ökotópnak olyan konkrét megjelenési formája, ami az élőlények előfordulási sajátosságainak előzetes terepi megfigyelésén és gyűjtési eredményein alapszik, s ami elsősorban a tényleges előfordulási hely (lelőhely) küllemi (habituális, fiziognómiai) sajátosságait tükrözi.
Víztér és s víztestv A víztér a földi vízkészletnek a földkéreg (litoszféra) felületi mélyedéseiben, ill. annak üreg-, hézag- és pórusrendszereiben található, s ott többnyire valamilyen jól körülhatárolható módon elhelyezkedő, s így önállónak tekinthető egysége, azaz a földkéregnek a vízzel folyamatosan kitöltött része. A víztest egy-egy víztér valamilyen szempontból bár elsősorban küllemileg (habituálisan) jól elkülönülő vagy elkülöníthető egységeinek megjelölésére szolgáló fogalom (ilyennek tekinthetők pl. az állóvizek medencéi, a vízfolyások szakaszai, a víztereknek a nyíltvízzel, hínár- és mocsárinövényzettel fedett részei), amelyeket a nagyobb vízterek esetében gyakran önálló névvel is jelölnek (mint pl. a Balaton medencéit, a Velencei-tó tisztásait, a Kunkápolnási mocsár fenekeit).
Vízi és vizes élőhely egyetlen víztéren belül: Balaton, Bázsai-öböl (Forrás: Balaton. Ortofotók. Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2003, p. 83.)
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
Élőhelytípusok: vízi (akvatikus) vizes (szemiakvatikus) szárazföldi (terresztris) Forrás: TIVIZIG
Forrás: TIVIZIG
RAJNA, Blodelsheim, 1780
DUNA, Pozsony, 1780
Tisza, Petrovo, 2000
Fogalmi alapozás ökológiai nézőpontbn pontból POTAMÁL ÉLŐMEDREK (Folyamok és s folyók élettája) EUPOTAMÁL (valódi meder: fő- és mellékágak) PARAPOTAMÁL (hasonlósági viszony: holtágak) ----------------------------------------------------------- PLESIOPOTAMÁL (szomszédossági viszony: hullámtéren, vagy ha nincs töltés a jelenkori ártéren fekvő holtmedrek) HOLTMEDREK PALEOPOTAMÁL (ősiségi viszony: mentett oldali, vagy a hajdani ártéren fekvő holtmedrek)
Tisza, fő- és mellékág a Buláti-szigetnél
Tisza, holtág g Tiszakóródn dnál
Tisza, mellékág/holt g/holtág g Kisarnál
Két t főf holtmedertípus (Holt-Tisza és s morotva) a Boroszló-kerti kerti-hullámtéröblözetben Boroszló- kerti- Holt- Tisza Nagyszegimorotva
B A Két különböző korú holtmeder a Gulácshoz tartozó Boroszlókertihullámtéröblözet területén, a természetes úton lefűződött Nagy-szegimorotva (A) és a XIX. századi szabályozási munkálatok során levágott Boroszló-kerti- Holt-Tisza (B)
A Hordódi-Holt-Tisza jellegzetes zonációja (a nyíltvizes szakasz légifényképén)
A Hordódi-Holt-Tisza mocsárinövény-állományainak jellegzetes mozaikos elhelyezkedése (a délnyugati medervég légifényképén)
Két kisrákfaj (Cladocera) eloszlása a Pap-tava keresztszelvényének hat mintavételi helyén (1969.08.19-én vett minták alapján) Alonella exigua Bosmina longirostris
A kerekesféregfajok (Rotatoria) eloszlása a Füzes-éri-kopolya kilenc mintavételi helyén (1969.08.19-én vett minták alapján) 45 40 35 Fajszám 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Mintavételi hely 8 9 helyen 6 7 helyen 4 5 helyen 2 3 helyen 1 helyen
A nagyszitakötő-fajok (Anisoptera) horizontális elhelyezkedése
A nagyszitakötő-fajok (Anisoptera) vertikális elhelyezkedése
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintaterületén (Pilot Projekt) az odonatológiai mennyiségi felmérések helyszínei Szerkesztett légifénykép (VITUKI Rt.) EOTR 89-211 térképlap alapján Marót-zugi-Holt-Tisza Mocsolya Mocsolya
A Marót-zugi-Holt-Tisza és a Mocsolya szitakötőfaunájának összetétele ZYGOPTERA M arót-zugi-holt-tis za ANISOPTERA M arót-zugi-holt-tisza LES.SPO. AGR.SPL. PLA.PEN. SYM.MER. ORT.CAN. SYM.SAN. BRA.PRA. AES.AFF. AES. M IX. ANA.ISO. ANA.IMP. COR.AEN. ISC.EL E. COE.PUE. COE.PUL. ERY.NA J. ERY.V IR. ORT.ALB. LIB.DEP. EPI.BIM. M ocsolya M ocsolya BRA.PRA. LES.VIR. C OE.PUE. COE.PUL. ISC.EL E. SYM.SAN. ISC.PUM. AES.AFF. SYM.FUS. LES.SPO. LES.DRY. SYM.M ER. ORT.ALB. ANA.ISO. ANA.IMP. LIB.QUA. HEM.EPH. 11
Mintavételi helyszínek a Marót-zugi-Holt-Tiszánál A B C D
A szitakötő-fauna összetétele a Marót-zugi-Holt-Tisza mintavételi helyszínein A PLA COECOEERY ERY ISC. LES AGR.SPL. 1 8 1 2 2 22 11 1 Marót-zugi-Holt-Tisza B AGR.SPL. LES.SPO. PLA.PEN. COE.PUE. LES.SPO. COE.PUL. ERY.NAJ. ERY.V IR. ISC.ELE. PLA.PEN. ISC.ELE. ERY.VIR. ERY.NAJ. COE.PUL. COE.PUE. C D LES.SPO. LES.VIR. AGR.SPL. PLA.PEN. COE.PUE. COE.PUL. ISC.ELE. PLA.PEN. ERY.NAJ. ERY.VIR. COE.PUE. ISC.ELE. ERY.VIR. 10
A Felső-Tisza mentén található különböző korú és feltöltődési állapotú holtmedrek jellegzetes típusai Kopolya Bagi-szegi-morotva Kistó Liget-szögi-morotva Mocsár Báka-szegi-morotva Mocsárrét Füzes-alji-morotva Ligeterdő Almás-kerti-Holt-Tisza Művelt terület Zovány-tó-közi-morotva
A makroszkópikus gerinctelen fauna taxonszáma a Tisza hossz-szelvényében és a fontosabb mellékfolyók torkolat előtti szakaszain 50 45 40 35 43 37 45 45 41 43 30 29 26 28 25 23 20 15 10 5 19 14 16 15 11 11 5 0 39 14 20 14 10 10 8 5 Hármas-Körös Tisza (Mindszent) Tisza (Tápé) Maros Tisza (Tiszasziget) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 84 54 28 Felső-Tisza duzzasztott Tiszaszakaszok Közép- és Alsó-Tisza mintavételi helyek Tisza (Csongrád) taxonszám Tisza (Tiszabecs) Túr Tisza (Tivadar) Szamos Kraszna Tisza (Aranyosapáti) Tisza (Tuzsér) Tisza (Tiszabercel) Lónyay-főcsatorna Tisza (Tímár) Bodrog Tisza (Tiszalök) Tisza (Tiszadob) Sajó Tisza (Ároktő) Tisza (Kisköre) Tisza (Nagykörű) Zagyva Tisza (Vezseny)
A Tisza hossz-szelvényében és a fontosabb mellékfolyók torkolata előtt vett üledékmintákból kimutatott makroszkópikus gerinctelen állategyüttes összetétele, ill. többdimenziós skálázással történő osztályozása a fajok jelenléte/hiánya (A) és a főbb állatcsoportokba tartozó fajszámok alapján (B) Diptera: Chironomidae 39% Mollusca 4% Crustacea 7% Ephemeroptera 28% Felső-Tisza 2. tengely 2,5 2 1,5 1 0,5 2 5 8 4 Trichoptera 7% Coleoptera 4% Heteroptera 2% Odonata 9% 0-0,5 9 12 18 16 7 10 24 13 15 19 6 3 1723 25 20 2221 14 1-1 Duzzasztott Tiszaszakaszok Diptera: Chironomidae 29% Trichoptera 11% Coleoptera 7% Heteroptera 7% Diptera: Chironomidae 40% Mollusca 18% Odonata 14% Trichoptera 5% Crustacea 7% Ephemeroptera 7% Coleoptera 11% Mollusca 11% Crustacea 2% Heteroptera 12% Közép- és Alsó-Tisza Ephemeroptera 13% Odonata 6% 2. tengely -1,5-2 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 11-3 -2,5-2 -1,5-1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 1. tengely 8 2 5 4 12 9 18 106 3 13 21 7 1 11 19 15 20 17 23 24 25 2214 16-3 -2,5-2 -1,5-1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 1. tengely
Két folyami szitakötőfaj [Onychogomphus forcipatus (A) és Gomphus flavipes (B)] magyarországi előfordulása A B
A Felső-Tisza-vidék határának kijelölési lehetőségei
A Felső-Tiszának a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett beavatkozásokkal érintett szakasza
1. térkép: A Kisar és Tivadar közötti odonatológiai exuviumgyűjtések helyszínei (K-T/1-9) 1 8 5 4 2 3 9 7 6
25 20 15 10 0 Gomphus flavipes Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar) 5 Gomphus vulgatissimus A B 30 25 20 15 10 5 0 Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar) 25 20 15 10 5 0 Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus C D 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar) Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar)
Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) A Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) C Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) D Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus
Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) A Tisza, BP, K-T6 (Kisar) B Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza, BP, K-T7 (Kisar) C Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) D Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus
300 250 200 150 100 50 0 Tisza, BP, K-T9 (Kisar) Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar) A B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Onychogomphus forcipatus Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar): Gomphidae (exuviumszám) Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar): Gomphidae (exuviumszám) C D 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar)
A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) fajegyüttesének kirepülési dinamikája a Felső-Tisza Kisar és Tivadar közötti szakaszán végzett 2003. évi teljes fenológiai periódusú és rendszeres lárvabőrgyűjtések adatai alapján 90 80 70 60 80 Gomphus vulgatissimus Onychogomphus forcipatus Ophiogomphus cecilia Gomphus flavipes Exuvium (db) 50 40 41 40 38 30 33 25 20 20 16 17 18 14 15 14 13 13 14 12 10 10 10 10 8 7 4 5 4 2 2 2 2 2 2 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 V.9 V.13 V.16 V.20 V.23 V.27 V.30 VI.3 VI.6 VI.10 VI.13 VI.17 VI.20 VI.23 VI.27 VII.1 VII.4 Dátum 0
Tisza: Kisar és Tivadar közötti szakasz A Tisza: Vásárosnaményhez tartozó szakasz B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza: Lónya és Tiszamogyorós közötti szakasz C Tisza: Tuzsérhoz tartozó szakasz D Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus
Tisza: Tiszabercelhez tartozó szakasz A Tis za: Gávavencsellőhöz tartozó szakasz B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza: Balsához tartozó szakasz C Tisza: Tiszafüredhez és Tiszacsegéhez tartozó szakasz D Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus
Tisza: Fegyvernek és Nagykörű közötti szakasz A Tisza: Tiszavárkonyhoz tartozó szakasz B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza: Csongrádhoz tartozó szakasz C Tisza: Algyőhöz és Szeged tápéi részéhez tartozó szakasz D Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus
Gomphus flavipes: exuviumok Tisza: Tiszafüred és Tiszacsege közötti bal parti szakasz gyűjtőhelyein (Gyh1-6) az exuviumok száma és átlagai 1400 1200 1000 800 600 400 2001 2002 2003 Átlag 200 0 Gyh1 Gyh2 Gyh3 Gyh4 Gyh5 Gyh6 Átlag
Gomphus vulgatissimus: exuviumok Tisza: Tiszafüred és Tiszacsege közötti bal parti szakasz gyűjtőhelyein (Gyh1-6) az exuviumok száma és átlagai 160 140 120 100 80 60 2001 2002 2003 Átlag 40 20 0 Gyh1 Gyh2 Gyh3 Gyh4 Gyh5 Gyh6 Átlag
Monitorozás Állapotfelmérés (survey) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens térbeli eloszlásának és változásának feltárására irányul (s így bármely projekt alapállapot-felmérésének tekinthető). Állapotmegfigyelés (surveillance) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens tér-időbeli eloszlása alapján a bekövetkező változások (trendek) kimutatására irányul. Állapotellenőrzés, monitorozás ( monitoring ) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens meghatározott céllal ismétlődő, azonos módszereket alkalmazó, térben és időben előre egyezetett beosztás szerint lefolytatott folyamatos adatgyűjtésre, ill. a kapott eredmények összehasonlító elemzésére és átfogó értékelésére irányul, s ezáltal alkalmas arra, hogy a minőségi állapot adott állapotának megítélése mellett a múltbeli történésekről is információt adjon, s a jövőbeli változások előrejelzését is lehetővé tegye.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!