DR. DÉVAI GYÖRGY DR. GRIGORSZKY ISTVÁN. Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság évi 1. ülése Jósvafő,

Hasonló dokumentumok
Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!

Tisztelt Hallgatók! A kiírt témakörök közül a konkrét témát csak az oktatókkal történő személyes egyeztetés alapján lehet kiválasztani!

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A TISZABERCEL ÉS GÁVAVENCSELLŐ KÖZÖTTI TiSZA-HULLÁMTÉR ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE A SZITAKÖTŐ-FAUNA (ODONATA) ALAPJÁN

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz

a változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek

Élővilág-védelmi információ rendszer (THME2080, THMG2080)

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

Tisza Klaszter Tudományos Együttműködés (Trans-Tisa Network)

ADATOK A FOLYAMI SZITAKÖTŐK (ODONATA: GOMPHIDAE) ÉSZAKKELET- MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁHOZ LÁRVAVIZSGÁLATOK ALAPJÁN

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

A Tápió vidék környezetiállapot

II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

Vizes élőhelyek csípőszúnyogegyüttesei

THE ODONATA FAUNA OF THE SAJÓ RIVER. of Science and Technology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata)

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A FOLYAMI SZITAKÖTŐK (ODONATA: GOMPHIDAE) ELŐFORDULÁSA MA- GYARORSZÁGON A LÁRVA- ÉS EXUVIUMADATOK ALAPJÁN

Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A magyarországi termőhely-osztályozásról

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

STUDIA ODONATOLOGICA HUNGARICA

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

RÉSZLETES TEMATIKA. 3. hét

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

S Z A K M A I H Í R E K P R O F E S S I O N A L I N F O R M A T I O N

A Körös Maros Nemzeti Park folyóinak folyami szitakötői (Odonata: Gomphidae)

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

Nagy Sándor Alex Dévai György. DE TTK Hidrobiológiai Tanszék április 27 Nagyar

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.


GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

Hajózás a Maros folyón

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

A hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Tisza ukrajnai felső szakaszának szitakötő élőhelyei Kolozsvári I.

Kagylófajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján II. (Mollusca Bivalvia)

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA. Mottónk: Merülj el a részletekben!

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

A MEGÚJULÓ ENERGETIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZERŐMŰVEKRE

VIZITERV Environ Kft augusztus-november

M Ó R A A R N O L D o. Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3.

Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

Természetvédelmi mérnök BSc szak, III. évfolyam levelező tagozat / 1. félév

VI. Makroszkopikus Víz Gerinctelenek Kutatási Konferencia. Program és összefoglalók

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

VITUKI Hungary Kft Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: ; Adószám:

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja

Átírás:

BESZÁMOL MOLÓ A HAZAI VÍZTV ZTÉRTIPOLÓGIA (V-NÉR) MEGÚJÍTÁSÁRÓL DR. DÉVAI GYÖRGY DR. GRIGORSZKY ISTVÁN DE TEK TTK Biológiai és Ökológiai Intézet, Hidrobiológiai Tanszék Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság 2007. évi 1. ülése Jósvafő, 2007.02.01-02.

Az első átfogó javaslat a hazai víztértipológiára (1976) A B

A víztértipológia az ökológiai vízminősítés kiindulópontja (1992) A B

A Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa (MVÉA) program megvalósítása is a víztértipológiára lett alapozva (1993) A B

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhelytipológiája külön víztértipológiát (V-NÉR) is tartalmazott (1997) A B

Az ökológiai vízminőség-vizsgálatok eredményeinek első átfogó bemutatása a víztértipológiai alapozás szükségességét hangsúlyozza (1999) A B

A vizes élőhelyek természeti és társadalmi kapcsolatrendszerén belül az ökológiai vízigény fogalma is csak víztértipológiához kötve értelmezhető (2001) A B

Az élőhely-tipológiai paradigmaváltást megalapozó kézikönyv (1993) A B

Vízi (akvatikus( akvatikus) élőhelyek Vízi (akvatikus) élőhelyeknek tekintjük azokat a természeti egységeket vagy azok meghatározott részeit, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a két métert meghaladja, s bennük makrovegetáció nem található.

Vizes (szemiakvatikus( szemiakvatikus) élőhelyek Vizes (szemiakvatikus) élőhelyeknek ( wetland -eknek) tekintjük azokat a természeti egységeket, amelyeknek felületarányos átlagos vízmélysége középvízállás esetén a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azokat a részeit, amelyeknek legalább egyharmadát makrovegetáció (hínár- és/vagy mocsári- és/vagy szegélynövényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azokat a természeti egységeket, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott, s ezért jellegzetes, többnyire nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényállományokkal (nádasokkal, magassásosokkal, láp- és mocsárrétekkel, mocsári gyomtársulásokkal, iszap- és zátonynövényzettel, nedves és vakszikesekkel, láp- és mocsárerdőkkel, bokorfüzesekkel, puha- és keményfa-ligeterdőkkel, égerligetekkel), ill. azok jól felismerhető maradványaival jellemezhetők.

Szárazf razföldi (terresztris( terresztris) élőhelyek Szárazföldi (terresztris) élőhelyeknek tekintjük azokat a természeti egységeket, amelyeknél a felszínen szabad víztükör, a talaj felső rétegében pedig vízzel való átitatás tartósan egyáltalán nem fordul elő, vagy csak legfeljebb időszakosan és rövid ideig (pl. nagyobb esőzések alkalmával) észlelhető, s ezért közepes vagy kis vízigényű és a szárazságot jól elviselő növényállományokkal (pl. félszáraz és száraz gyepekkel, üde és száraz lomboserdőkkel, fenyőerdőkkel), ill. azok jól felismerhető maradványaival jellemezhetők.

Biotóp, ill. ökotóp és habitat A biotóp (élőhely) hasonló megjelenésű természetföldrajzi egységeknek egy olyan típusa, ill. annak egy olyan meghatározott, s többnyire küllemileg is jól elkülönülő altípusa, ahol adott élőlények populációkat, ill. populációkollektívumokat alkotva tartósan és rendszeresen előfordulnak, mivel néhány kivételtől (mint pl. vándorló halak, költöző madarak) eltekintve valamennyi fejlődési alakjuk megtalálja az élete fenntartásához, ill. a kifejlett alakok a szaporodásukhoz szükséges körülményeket (pl. erdő, rét, tó, település, ill. ezek különböző altípusai, mint pl. ligeterdő, mocsárrét, sekélytó, lakóház). Az ökotóp egy olyan konkrét vizsgálatokon alapuló analitikus egység, amelyet ökológiai célkitűzésű és szemléletű vizsgálatok (pl. terepfelmérések, mintázatelemzések, mintavételek, helyszíni és laboratóriumi mérések) adatainak értékelése és allokálása (azaz a természetbe történő visszavetítése) alapján azonosítunk. A habitat az ökotópnak olyan konkrét megjelenési formája, ami az élőlények előfordulási sajátosságainak előzetes terepi megfigyelésén és gyűjtési eredményein alapszik, s ami elsősorban a tényleges előfordulási hely (lelőhely) küllemi (habituális, fiziognómiai) sajátosságait tükrözi.

Víztér és s víztestv A víztér a földi vízkészletnek a földkéreg (litoszféra) felületi mélyedéseiben, ill. annak üreg-, hézag- és pórusrendszereiben található, s ott többnyire valamilyen jól körülhatárolható módon elhelyezkedő, s így önállónak tekinthető egysége, azaz a földkéregnek a vízzel folyamatosan kitöltött része. A víztest egy-egy víztér valamilyen szempontból bár elsősorban küllemileg (habituálisan) jól elkülönülő vagy elkülöníthető egységeinek megjelölésére szolgáló fogalom (ilyennek tekinthetők pl. az állóvizek medencéi, a vízfolyások szakaszai, a víztereknek a nyíltvízzel, hínár- és mocsárinövényzettel fedett részei), amelyeket a nagyobb vízterek esetében gyakran önálló névvel is jelölnek (mint pl. a Balaton medencéit, a Velencei-tó tisztásait, a Kunkápolnási mocsár fenekeit).

Vízi és vizes élőhely egyetlen víztéren belül: Balaton, Bázsai-öböl (Forrás: Balaton. Ortofotók. Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2003, p. 83.)

Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

Élőhelytípusok: vízi (akvatikus) vizes (szemiakvatikus) szárazföldi (terresztris) Forrás: TIVIZIG

Forrás: TIVIZIG

RAJNA, Blodelsheim, 1780

DUNA, Pozsony, 1780

Tisza, Petrovo, 2000

Fogalmi alapozás ökológiai nézőpontbn pontból POTAMÁL ÉLŐMEDREK (Folyamok és s folyók élettája) EUPOTAMÁL (valódi meder: fő- és mellékágak) PARAPOTAMÁL (hasonlósági viszony: holtágak) ----------------------------------------------------------- PLESIOPOTAMÁL (szomszédossági viszony: hullámtéren, vagy ha nincs töltés a jelenkori ártéren fekvő holtmedrek) HOLTMEDREK PALEOPOTAMÁL (ősiségi viszony: mentett oldali, vagy a hajdani ártéren fekvő holtmedrek)

Tisza, fő- és mellékág a Buláti-szigetnél

Tisza, holtág g Tiszakóródn dnál

Tisza, mellékág/holt g/holtág g Kisarnál

Két t főf holtmedertípus (Holt-Tisza és s morotva) a Boroszló-kerti kerti-hullámtéröblözetben Boroszló- kerti- Holt- Tisza Nagyszegimorotva

B A Két különböző korú holtmeder a Gulácshoz tartozó Boroszlókertihullámtéröblözet területén, a természetes úton lefűződött Nagy-szegimorotva (A) és a XIX. századi szabályozási munkálatok során levágott Boroszló-kerti- Holt-Tisza (B)

A Hordódi-Holt-Tisza jellegzetes zonációja (a nyíltvizes szakasz légifényképén)

A Hordódi-Holt-Tisza mocsárinövény-állományainak jellegzetes mozaikos elhelyezkedése (a délnyugati medervég légifényképén)

Két kisrákfaj (Cladocera) eloszlása a Pap-tava keresztszelvényének hat mintavételi helyén (1969.08.19-én vett minták alapján) Alonella exigua Bosmina longirostris

A kerekesféregfajok (Rotatoria) eloszlása a Füzes-éri-kopolya kilenc mintavételi helyén (1969.08.19-én vett minták alapján) 45 40 35 Fajszám 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Mintavételi hely 8 9 helyen 6 7 helyen 4 5 helyen 2 3 helyen 1 helyen

A nagyszitakötő-fajok (Anisoptera) horizontális elhelyezkedése

A nagyszitakötő-fajok (Anisoptera) vertikális elhelyezkedése

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintaterületén (Pilot Projekt) az odonatológiai mennyiségi felmérések helyszínei Szerkesztett légifénykép (VITUKI Rt.) EOTR 89-211 térképlap alapján Marót-zugi-Holt-Tisza Mocsolya Mocsolya

A Marót-zugi-Holt-Tisza és a Mocsolya szitakötőfaunájának összetétele ZYGOPTERA M arót-zugi-holt-tis za ANISOPTERA M arót-zugi-holt-tisza LES.SPO. AGR.SPL. PLA.PEN. SYM.MER. ORT.CAN. SYM.SAN. BRA.PRA. AES.AFF. AES. M IX. ANA.ISO. ANA.IMP. COR.AEN. ISC.EL E. COE.PUE. COE.PUL. ERY.NA J. ERY.V IR. ORT.ALB. LIB.DEP. EPI.BIM. M ocsolya M ocsolya BRA.PRA. LES.VIR. C OE.PUE. COE.PUL. ISC.EL E. SYM.SAN. ISC.PUM. AES.AFF. SYM.FUS. LES.SPO. LES.DRY. SYM.M ER. ORT.ALB. ANA.ISO. ANA.IMP. LIB.QUA. HEM.EPH. 11

Mintavételi helyszínek a Marót-zugi-Holt-Tiszánál A B C D

A szitakötő-fauna összetétele a Marót-zugi-Holt-Tisza mintavételi helyszínein A PLA COECOEERY ERY ISC. LES AGR.SPL. 1 8 1 2 2 22 11 1 Marót-zugi-Holt-Tisza B AGR.SPL. LES.SPO. PLA.PEN. COE.PUE. LES.SPO. COE.PUL. ERY.NAJ. ERY.V IR. ISC.ELE. PLA.PEN. ISC.ELE. ERY.VIR. ERY.NAJ. COE.PUL. COE.PUE. C D LES.SPO. LES.VIR. AGR.SPL. PLA.PEN. COE.PUE. COE.PUL. ISC.ELE. PLA.PEN. ERY.NAJ. ERY.VIR. COE.PUE. ISC.ELE. ERY.VIR. 10

A Felső-Tisza mentén található különböző korú és feltöltődési állapotú holtmedrek jellegzetes típusai Kopolya Bagi-szegi-morotva Kistó Liget-szögi-morotva Mocsár Báka-szegi-morotva Mocsárrét Füzes-alji-morotva Ligeterdő Almás-kerti-Holt-Tisza Művelt terület Zovány-tó-közi-morotva

A makroszkópikus gerinctelen fauna taxonszáma a Tisza hossz-szelvényében és a fontosabb mellékfolyók torkolat előtti szakaszain 50 45 40 35 43 37 45 45 41 43 30 29 26 28 25 23 20 15 10 5 19 14 16 15 11 11 5 0 39 14 20 14 10 10 8 5 Hármas-Körös Tisza (Mindszent) Tisza (Tápé) Maros Tisza (Tiszasziget) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 84 54 28 Felső-Tisza duzzasztott Tiszaszakaszok Közép- és Alsó-Tisza mintavételi helyek Tisza (Csongrád) taxonszám Tisza (Tiszabecs) Túr Tisza (Tivadar) Szamos Kraszna Tisza (Aranyosapáti) Tisza (Tuzsér) Tisza (Tiszabercel) Lónyay-főcsatorna Tisza (Tímár) Bodrog Tisza (Tiszalök) Tisza (Tiszadob) Sajó Tisza (Ároktő) Tisza (Kisköre) Tisza (Nagykörű) Zagyva Tisza (Vezseny)

A Tisza hossz-szelvényében és a fontosabb mellékfolyók torkolata előtt vett üledékmintákból kimutatott makroszkópikus gerinctelen állategyüttes összetétele, ill. többdimenziós skálázással történő osztályozása a fajok jelenléte/hiánya (A) és a főbb állatcsoportokba tartozó fajszámok alapján (B) Diptera: Chironomidae 39% Mollusca 4% Crustacea 7% Ephemeroptera 28% Felső-Tisza 2. tengely 2,5 2 1,5 1 0,5 2 5 8 4 Trichoptera 7% Coleoptera 4% Heteroptera 2% Odonata 9% 0-0,5 9 12 18 16 7 10 24 13 15 19 6 3 1723 25 20 2221 14 1-1 Duzzasztott Tiszaszakaszok Diptera: Chironomidae 29% Trichoptera 11% Coleoptera 7% Heteroptera 7% Diptera: Chironomidae 40% Mollusca 18% Odonata 14% Trichoptera 5% Crustacea 7% Ephemeroptera 7% Coleoptera 11% Mollusca 11% Crustacea 2% Heteroptera 12% Közép- és Alsó-Tisza Ephemeroptera 13% Odonata 6% 2. tengely -1,5-2 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 11-3 -2,5-2 -1,5-1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 1. tengely 8 2 5 4 12 9 18 106 3 13 21 7 1 11 19 15 20 17 23 24 25 2214 16-3 -2,5-2 -1,5-1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 1. tengely

Két folyami szitakötőfaj [Onychogomphus forcipatus (A) és Gomphus flavipes (B)] magyarországi előfordulása A B

A Felső-Tisza-vidék határának kijelölési lehetőségei

A Felső-Tiszának a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett beavatkozásokkal érintett szakasza

1. térkép: A Kisar és Tivadar közötti odonatológiai exuviumgyűjtések helyszínei (K-T/1-9) 1 8 5 4 2 3 9 7 6

25 20 15 10 0 Gomphus flavipes Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar) 5 Gomphus vulgatissimus A B 30 25 20 15 10 5 0 Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar) 25 20 15 10 5 0 Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus C D 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar) Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar)

Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) A Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) C Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) D Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus

Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) A Tisza, BP, K-T6 (Kisar) B Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza, BP, K-T7 (Kisar) C Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) D Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus

300 250 200 150 100 50 0 Tisza, BP, K-T9 (Kisar) Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar) A B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Onychogomphus forcipatus Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar): Gomphidae (exuviumszám) Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar): Gomphidae (exuviumszám) C D 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza, JP, K-T1 (Tivadar) Tisza, BP, K-T2 (Tivadar) Tisza, BP, K-T3 (Tivadar) Tisza, JP, K-T4 (Tivadar) Tisza, JP, K-T5 (Tivadar) Tisza, BP, K-T6 (Kisar) Tisza, BP, K-T7 (Kisar) Tisza, JP, K-T8 (Tivadar) Tisza, BP, K-T9 (Kisar)

A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) fajegyüttesének kirepülési dinamikája a Felső-Tisza Kisar és Tivadar közötti szakaszán végzett 2003. évi teljes fenológiai periódusú és rendszeres lárvabőrgyűjtések adatai alapján 90 80 70 60 80 Gomphus vulgatissimus Onychogomphus forcipatus Ophiogomphus cecilia Gomphus flavipes Exuvium (db) 50 40 41 40 38 30 33 25 20 20 16 17 18 14 15 14 13 13 14 12 10 10 10 10 8 7 4 5 4 2 2 2 2 2 2 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 V.9 V.13 V.16 V.20 V.23 V.27 V.30 VI.3 VI.6 VI.10 VI.13 VI.17 VI.20 VI.23 VI.27 VII.1 VII.4 Dátum 0

Tisza: Kisar és Tivadar közötti szakasz A Tisza: Vásárosnaményhez tartozó szakasz B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza: Lónya és Tiszamogyorós közötti szakasz C Tisza: Tuzsérhoz tartozó szakasz D Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus

Tisza: Tiszabercelhez tartozó szakasz A Tis za: Gávavencsellőhöz tartozó szakasz B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza: Balsához tartozó szakasz C Tisza: Tiszafüredhez és Tiszacsegéhez tartozó szakasz D Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus

Tisza: Fegyvernek és Nagykörű közötti szakasz A Tisza: Tiszavárkonyhoz tartozó szakasz B Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Tisza: Csongrádhoz tartozó szakasz C Tisza: Algyőhöz és Szeged tápéi részéhez tartozó szakasz D Gomphus flavipes Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus

Gomphus flavipes: exuviumok Tisza: Tiszafüred és Tiszacsege közötti bal parti szakasz gyűjtőhelyein (Gyh1-6) az exuviumok száma és átlagai 1400 1200 1000 800 600 400 2001 2002 2003 Átlag 200 0 Gyh1 Gyh2 Gyh3 Gyh4 Gyh5 Gyh6 Átlag

Gomphus vulgatissimus: exuviumok Tisza: Tiszafüred és Tiszacsege közötti bal parti szakasz gyűjtőhelyein (Gyh1-6) az exuviumok száma és átlagai 160 140 120 100 80 60 2001 2002 2003 Átlag 40 20 0 Gyh1 Gyh2 Gyh3 Gyh4 Gyh5 Gyh6 Átlag

Monitorozás Állapotfelmérés (survey) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens térbeli eloszlásának és változásának feltárására irányul (s így bármely projekt alapállapot-felmérésének tekinthető). Állapotmegfigyelés (surveillance) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens tér-időbeli eloszlása alapján a bekövetkező változások (trendek) kimutatására irányul. Állapotellenőrzés, monitorozás ( monitoring ) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens meghatározott céllal ismétlődő, azonos módszereket alkalmazó, térben és időben előre egyezetett beosztás szerint lefolytatott folyamatos adatgyűjtésre, ill. a kapott eredmények összehasonlító elemzésére és átfogó értékelésére irányul, s ezáltal alkalmas arra, hogy a minőségi állapot adott állapotának megítélése mellett a múltbeli történésekről is információt adjon, s a jövőbeli változások előrejelzését is lehetővé tegye.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!