ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16.



Hasonló dokumentumok
A szélenergia hasznosítás mai helyzete

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Szélenergia hasznosítás jöv je 2020 ig Wind Industry s vision for 2020

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás évi legújabb eredményei

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A szélenergia hasznosítás évi legújabb eredményei

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, június 6.

A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA ápr. 2.

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A szélenergia hasznosítás 2012 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, Megyik Zsolt

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A Magyar Szélenergia Társaság 10. hírlevele

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

NCST és a NAPENERGIA

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A fenntartható energetika kérdései

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Energiahatékonyság javítás és munkahelyteremtés. Bencsik János Klíma és Energiaügyért felelős Államtitkár március 24.

Nagyok és kicsik a termelésben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

ÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Megújuló energia piac hazai kilátásai

JOGÁSZI ÉSZREVÉTELEK A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSHOZ április 6.

Napelemre pályázunk -

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében


Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

9. Előad Dr. Torma A., egyetemi adjunktus

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN

8. Energia és környezet

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

Módszertan és számítások

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Átírás:

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16. Dr. Tóth Péter egyetemi docens Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus Magyar Szélenergia Társaság titkára

Miért szél? Növekvő energiaigény az egész világon Szén-dioxid-mentes energiatermelési mód Klímaváltozás elleni küzdelem része! Leggyorsabban és relatívan legkisebb befektetéssel megvalósítható erőművek sorába tartoznak a szélerőművek Hozzájárulaz energiatermelés diverzifikálásához, az energiabiztonság növeléséhez Szélenergia ipar kedvező társadalmi-gazdasági hatásai: 2008-ban 400000 embert foglalkoztatott direkt, vagy indirekt módon (EWEA, 2009 január Wind at Work)

Szélenergia potenciál a világban 2008 év 80m magasságban 15km felbontás 3

Szélerőmű kapacitások a világban és Európában 180000 160000 140000 120000 EU Global Földön 157899MW EU-27 74767MW 100000 80000 60000 40000 20000 0 MW 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: GWEC, 2010 4

Szélenergia a világban A világban 2009-ben 45 milliárd eurótfektettek be szélerőmű projektekbe, piac növekedése 31% az előző évhez képest. GWEC szerint közel félmillió embert foglalkoztat világszerte ez az iparág. A szélenergia megkerülhetetlen és vitathatatlanul fontos szereplőjévé vált a világ energiapiacának. A világszerte üzemelő 158GW szélerőmű kapacitás 340TWh villamos energiatermelésére képes és ezzel 204 millió tonna CO 2 kibocsátását kerülhetjük el 1 év alatt. Forrás: GWEC, 2010

Szélenergia hasznosítás Európában Európa továbbra is meghatározó a szélenergia piacon 2009-ben rekord év volt az új szélerőmű telepítésekben EWEA, 2010 6

Évente telepített szélerőmű kapacitások Európában 2009-ben 9581MW onshore 582MW offshore szélerőmű épült Európában EWEA, 2010 7

Új és felszámolt erőmű kapacitások 2009-ben Európában EWEA, 2010 8

Évente épített erőművek Európában energiaforrásonként (1995-2009) EWEA, 2010 9

Új villamos-energiatermelő kapacitások EU-ban ( 2000-2009 ) EWEA, 2010 10

Energiaszerkezet EU-ban 2000 és 2009-ben EWEA, 2010 11

Szélerőművek teljesítményének növekedése 12

Technológiai fejlődés hatása, repowering

Beruházási költségek várható alakulása 2050-ig 14

Fajlagos energiaköltségek összehasonlítása: 15

Különböző erőművek fajlagos energiaköltségei a gázár és CO 2 árának változásakor 16

Álláshelyek megoszlása az EU szélenergiaiparában Wind at Works, 2009 17

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Energetikai projektek munkaerőigénye Működtetés és fenntartás létszáma / 100 GWh Biomassza Széntüzelésű Komb.cikl. gáz Szolár-termál PV Szél (tengeri) Szél Kis vízerőmű Cseppf. Bioüa. Depónia/biogáz Biomassza gőz Gázosítás Energianövények Erdészeti mellékt. Mg. hulladék Forrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines Bioenergy Project Development & Biomass Supply 18 Kogeneráció

Elméleti potenciál Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál Szélenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság, Megújuló Energia Albizottság, 2006.

Szélsebesség eloszlás 75m-en Wantuchné Dobi I. et al., 2005 Wantuchné Dobi Ildikó, Konkolyné Bihari Zita, Szentimrey Tamás, Szépszó Gabriella,2005: Széltérképek Magyarországról "Szélenergia Magyarországon" 2005.01.19, Gödöllő (11-16) 20

Magyarország szélenergia potenciálja Elméleti potenciál: 532,8 PJ/év Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006. Szélenergia potenciál H=75m, D=75m, E=56,85TWh (204,7PJ/év), Péves átl.=6489mw 21

A hazai szélenergetika a változó szabályozási környezetben, a 330 MW teljesítmény korlát előírása ( 246/2005 (XI.10.) kormányrendelet) Ezt követően rendszerirányítási problémákra hivatkozva 2006 áprilisábanbevezettékaz ország egészére a 330 MW teljesítmény korlátozást. 2006 március 16.-ig 1138 MW szélerőmű teljesítményre érkezett igénybejelentés. A felállított feltételrendszernek megfelelő szélerőműparkok esetében az igényelt teljesítmény 51 %-át engedélyezte a MEH. (2006.04.04.)

Szélerőművek termelése 2009. Széltermelés - átlagértékek 2009. 220 170 120 MW 70 20 1 31 61 91 121 151 181 211 241 271 301 331 361-30 2010. szeptember 17. 24 Órás BT Átlag Heti átlag Napok

Szélerőművek villamos energia termelése 2010. március 2010. szeptember 17. 25

100 000 90 000 Évente beruházott szélerőmű teljesítmény Magyarországon (kw) 94 800 80 000 70 000 60 000 61 850 73 200 kw 50 000 40 000 43 600 30 000 20 000 10 000 0 14 000 4 400 250 600 1 200 1 200 225 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 MSZET, 2010 26

Összes szélerőmű kapacitás Magyarországon (2010.09.11.) MW 330 300 270 240 210 180 150 120 90 60 30 0 295,325 200,525 127,325 61,075 65,475 0,250 0,850 2,050 3,250 3,475 17,475 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 27 MSZET, 2010

Szélenergia hasznosítás térbeli helyzete MSZET, 2010 28

Szélenergia hasznosítás térbeli helyzete ~300MW kapacitás 155 db szélerőmű MSZET, 2010 29

30 MEH, 2010 http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201008/havi_jelentes_2010maj.pdf

Átvett villamos energia a KÁT mérlegkörben 2009-ben (GWh) 2009. év 145; 2% 117; 2% 3; 0% 16; 0% 23; 0% 62; 1% 160; 2% 300; 4% 2 018; 29% 4 640; 68% 1 453; 21% Kapcsolt Eltérő tüzelőanyaggal Szennyvízgáz Biogáz Vízerőmű 5 MW felett Biomassza Hulladékhasznosító Megújuló Hulladéklerakóból származó gáz Vízerőmű 5 MW alatt Szélerőmű

Kifizetett támogatás a KÁT mérlegkörben 2009-ben(Mrd Ft) 2009. év 1,0; 1% 0,2; 0% 0,3; 0% 0,7; 1% 3,8; 5% 54,6; 70% 23,1; 29% 18,1; 23% Kapcsolt Hulladékhasznosító Megújuló Szennyvízgáz Hulladéklerakóból származó gáz Biogáz Vízerőmű 5 MW alatt Szélerőmű Biomassza

Átvett villamos energia a KÁT mérlegkörben 2008-ban,2009-ben 80,00 12,00 70,00 10,76 10,90 23,10 11,38 11,00 60,00 9,66 18,36 1,04 10,00 50,00 8,13 9,00 Mrd Ft 40,00 7,45 13,98 13,78 8,00 Ft/kWh 30,00 7,00 20,00 10,00 0,00 13,87 47,94 46,44 6,01 32,27 33,55 5,61 0,86 5,23 17,05 11,00 8,05 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 kapcsolt 100 MW alatt kapcsolt 100 MW felett hulladék megújuló fajlagos támogatás 6,00 5,00 4,00

KÁT átvett villamos energia (GWh) 2010. I. félév 3862 GWh Hulladékhasznosító, 70,2, 2% Eltérő tüzelőanyaggal, 2,0, 0% Szennyvízgáz, 0,7, 0% Hulladéklerakóból származó gáz, 8,9, 0% Biogáz, 20,2, 0% Szélerőmű, 230,3, 6% Vízerőmű 5 MW alatt, 33,4, 1% Vízerőmű 5 MW felett, 38,1, 1% Kapcsolt 2 647,4 69% Megújuló 1142,7 29% Biomassza 811,2 21%

KÁT Kifizetés (MFt) 2010. I. félév 44,18 Mrd Ft Eltérő tüzelőanyaggal, 0, 0% Hulladékhasznosító, 529, 1% Szennyvízgáz, 9, 0% Hulladéklerakóból származó gáz, 111, 0% Biogáz, 246, 1% Szélerőmű, 3 126, 7% Vízerőmű 5 MW felett, 0, 0% Vízerőmű 5 MW alatt, 401, 1% Kapcsolt 29 649 67% Megújuló 14001 32% Biomassza 10 108 23%

36 MEH, 2010 http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201008/havi_jelentes_2010maj.pdf

Szélerőmű tender 2009 szeptember A Terület :az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztó hálózati engedélyesek működési területe által behatárolt földrajzi terület, amelyen belül található az átviteli-, illetve elosztó hálózati csatlakozási pont. 280MW, B Terület :az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMÜ Hálózati Elosztó Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. elosztó hálózati engedélyesek működési területe által behatárolt földrajzi terület, amelyen belül található az átviteli-, illetve elosztó hálózati csatlakozási pont 130MW 37

Szélerőmű tender 2009 szeptember Pályázati kategóriák (Területenként A 1-3, B 4-6) a) Azon szélerőművek, amelyek nem kívánnak részt venni a villamos energia kötelező átvételi rendszerében [Pályázati Rendelet 6. (4) d)]. b) Nem engedélyköteles szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni [Pályázati Rendelet 6. (4) a)]. (Háztartási méretű (50kVA) 0,5MW) c) Engedélyköteles szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni [Pályázati Rendelet 6. (4) b), c), e)]. 38

Szélerőmű pályázat 2010 március 1. 68 pályázat 1117,5MWszélerőmű kapacitás létesítési igény A1 kategóriában (KÁT nélkül): összesen 46MW 44MWBogyoszló és 2MW Méra A3 kategóriában (KÁT): 794.85MWigény a lehetséges 280MW-46MW=234MW-ból! B6 kategória (KÁT): 298,9MWigény a lehetséges 130MW-ból! 39

A nemzeti fejlesztési miniszter 1/2010. (VI. 18.) NFM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl, a pályázat minimális tartalmi követelményeirõl, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet módosításáról

Magyar Szélenergia Társaság álláspontja a 1/2010 (VI.18.) NFM rendelethez A szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet módosításáról http://www.mszet.hu/index.php?p=news&cid=83&act=lst

NFM sajtóközlemény (2010.06.29) http://www.nfm.gov.hu/sajtoszoba/ujdonsagok2/kozlemeny_20100629.html MEH közlemény Széltender (2010.07.15.) http://www.eh.gov.hu/201007/kozlemenyszeltender.pdf -Windows Internet Explorer

A szélenergiából termelt villamos energia kötelező átvétele Ausztriában A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelési támogatásának alapvetően két formáját különböztethetjük meg: a támogatott/kötelező átvételi ár és a kvóta alapú zöld bizonyítvány rendszerét. Ausztria és Magyarország a kötelező átvételi ár szabályozásával teremti meg a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésének növelését. A támogatás rendszere alapjában véve hasonló, a konkrét költségfaktorok tekintetében azonban jelentős eltéréseket találunk. Ausztriában külön törvény született a megújuló forrásokból történő energiatermelésről (ÖSG 2010). A másik fontos jogszabály e törvény végrehajtási rendelete (ÖSVO 2010), ez tartalmazza az átvételi árak meghatározását.

A szélerőművekből nyert villamos energia átvételi árát a 2010. évre e rendelet 6. -a nettó 9,7 Cent/kWh összegben határozza meg. A kötelező átvételi ár jelenleg 13 évi időtartamra vehető igénybe. Vagyis ennyit fizet az Ökostromabwicklungstelle (OeMag; a MAVIR osztrák megfelelője) a villamos energia termelőnek. Itt azonban más faktort nem jelölnek meg. (A szélerőművekből származó villamos energia mellett hasonlóan egyszerűen határozzák meg például a geotermikus forrásból származó villamos energia átvételi árát. Ugyanakkor a napenergiából vagy a biomasszából nyert energia átvétele több szempont alapján, változó árakon történik.) A magyarhoz hasonló menetrend az osztrák rendszerben is megtalálható, az ebben megtalálható előrejelzéseket a villamos energia kereskedők kapják meg, annak érdekében hogy tudják, mekkora árammennyisséggel számolhatnak a következő napon (legalábbis adott esetben szélerőművekből származó energiából.) Az előrejelzett és a ténylegesen termelt villamos energia különbségéből eredő eltérést kiegyenlítési forrásból fedezik, amelyet a fent említett OeMag finanszíroz. Az eltérést nem szankcionálják.

Természetesen az osztrák átvételi ár is magasabb a hagyományos villamos energia piaci áránál. A különbséget két komponensből fedezik: az áramkereskedők az OeMag-tól az áramot ún. elszámolási áron (Verrechnungspreis) veszik meg (ez szintén magasabb a piaci árnál, konkrét összegét rendelet szabályozza), emellett létezik egy bizonyos átalány-fizetési kötelezettség (ezt az összeget évente, a villamos energia hálózat használóinak kell megfizetniük). Az OeMag írásbeli tájékoztatójában részünkre megerősítette, hogy a fent említett nettó 9,7 Cent/kWh összegű átvételi ár önmagában irányadó, tehát nincsenek egyéb tényezők, költségek, amelyek megváltoztatnák ezt az árat, azaz jelenleg ezen elszámolási ár érvényes valamennyi szélerőműből származó villamos energia támogatott átvételére Ausztriában.

Várható szélerőmű teljesítmények 2020-ig A villamosenergia rendszer rendszerirányításának következetes fejlesztése 2020-ralehetővé teszi akár az 1000MW-os szcenárió megvalósítását, de hosszú távon lehetővé teheti a magyar VER-ben a szélerőműves teljesítmény további lépcsőkben történő növelését -a rendszerállapot folyamatos nyomon követése mellett.(2009/28 EU Irányelv, NCST Tanulmány) Tehát: MAVIR Üzemi Szabályzat 2. módosítására a MEH-nek 2009.július 24-én megküldött módosítási javaslatok figyelembe vétele, Szélelőrejelzés, energiatermelés becslés tervezés javítása, Aggregáló központok, zöld mérlegkörök kialakítása, Szabályozási tartalékok felszabadítása, Gyors szabályozásra alkalmas csúcserőművek építése. (Ajka 2X58MW Rolls-Royce gázturbinás csúcserőmű létesítése 2009-2010. E.ON Gönyű kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) 400MW teljesítményű erőmű létesítése 2011. május.) 46

1000 MW szélkapacitás forgatókönyv 2020 (ÜHG kibocsátás, földgázkiváltás) Szélbázisú villamos energia termelés: 11780 GWh (összesen 2011-2020 időszakra) Földgázkiváltás: 83160 TJ (~2,5 mrd m3 ; ~750 millió USD) (összesen 2011-2020 időszakra) Környezeti hatás Elkerült CO2 kibocsátás: 4,7 millió tonna = 95 millió EUR (összesen 2011-2020 időszakra; 20EUR/tonna)

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! tothp@sze.hu kircsia@delfin.unideb.hu http://www.mszet.hu 50