A SZAKIRODALMI IDÉZÉSEK RENDSZERE

A SZAKIRODALMI IDÉZÉSEK RENDSZERE 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2. AZ IDÉZÉSEK FORRÁSAINAK LEÍRÁSI SZABÁLYAI 3. IDÉZET, HIVATKOZÁS FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN 4. A BIBLIOGRÁFIAI HIVATKOZÁS LEGFONTOSABB SZABÁLYAI 5. AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 1

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1.)1886. szeptember 9.: BERNI UNIÓS EGYEZMÉNY (BUE) Magyarország 1922. február 14-én csatlakozott (1922. évi XII. tv.) 1.a) 1971-ben: BUE párizsi módosítása Magyarország 1975-ben ratifikálta (1975. évi 4. tvr.) 2

2.) 1952. GENF: TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS EGYETEMES SZERZŐ JOGI EGYEZMÉNY (ESZJE-UNESCO) Magyarország 1971. január 23-án csatlakozott (1971.4. tvr.) 2.a) 1971-ben: ESZJE párizsi módosítása Magyarország 1975-ben csatlakozott (1975. 2. tvr.) 3

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 3.) 1969. évi III. törvény a szerzői jogról 4.) 1/1970. (III. 30.) MM-rendelet a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról 5.) 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Rendelkezések 4

A BIBLIOGRÁFIA HIVATKOZÁS LEGFONTOSABB SZABÁLYAI FOGALMA: Bibliográfiai hivatkozáson azoknak a pontos és kellően részletezett adatoknak az együttesét értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kiadványt (vagy annak egy részét) azonosítani lehessen. CÉLJA: Lehetővé váljon az idézett könyv, folyóirat stb. azonosítása, felismerése, felkutatása, továbbá egységes eljárásmódokkal megkönnyítse a tudományos és ismeretterjesztő irodalom használatát. FORMÁJA: részletes hivatkozás: a dokumentum minden egyes lényeges bibliográfiai adata; alkalmazása: könyvismertetés, forráskiadvány rövidített hivatkozás: csak azok az adatok, amelyek feltétlenül szükségesek az azonosításhoz 5

AZ IDÉZÉSEK FORRÁSAINAK LEÍRÁSI SZABÁLYAI ISO 690 sz. nemzetközi szabvány* (1991. július 1. kötelező!) Idézés: egy másik szerző szövege egy részének szó szerinti átvétele Az idézés lehetővé teszi annak a kiadványnak az azonosítását, ahonnan a szövegben idézett, vagy egy kifejtett gondolat stb. származik és meghatározza ezek pontos helyét a forráskiadványban. (MSZ ISO 690 : 1991. Bibliográfiai hivatkozások. - Budapest. MSZH, 1990. december.- p. 19.) A forrás pontos megnevezésének elmulasztása szerzői jogsértés (plágium) 6

AZ IDÉZÉSEK FORRÁSAINAK LEÍRÁSI SZABÁLYAI Átvétel: Átvételnek minősül nyilvánosságra hozott mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést [Szjt. 17. (1) bek.] meghaladja. (megjegyzés: fél oldalnál hosszabb idézet) 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Budapest. Országgyűlés, 1999. július 6. - IV. fejezet. 34. (2) bekezdés. (Céljai: oktatás, tudományos ismeretterjesztés) 7

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN Parafrázis: egy szerző valamely munkáját említjük, gondolatát átvesszük, de nem a szó szerinti szöveget. Az MSZ ISO 690 szabvány az idézések és a hivatkozások szabályait kötelező normaként határozza meg. ( A szabvány 1990 decemberében jelent meg és 1991. július 1-jétől hatályban van!) FELHASZNÁLT IRODALOM: a mű elkészítése során ténylegesen áttekintett és felhasznált (idézett, hivatkozott) irodalom listája BIBLIOGRÁFIA: a mű elkészítése szempontjából releváns irodalom jegyzéke 8

Az idézés tíz szabálya (Eco:1996) 2. Megfelelő hosszúság; 3. Csak akkor, ha alátámaszt vagy igazol; 4. Ha nincs kritikai észrevétel egyetértünk vele; 5. Pontos forrás feltüntetése; 6. Régi forrás esetén a kritikai kiadásra kell támaszkodni; 7. Idegen nyelvű idézet eredetben, fordítás (láb)jegyzetben, 8. Világos utalás a szerzőre és a műre (id. mű, v. ref.); 9. 2-3 sor esetén ua. bekezdés, több, akkor új bekezdés; 10. Idézet legyen hiteles, szerzői megj. szögletes zárójelben; 11. Idézésnél mindig legyen mű és oldalszám. ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot?, - Bp.: Kairosz Kiadó, 1996 9

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN Megoldás: annyi adat szükséges, amellyel egyértelműen meghatározható az idézés és az azonosítandó dokumentumra való bibliográfiai hivatkozás. Módszerei: A) első adatelem és a dátum B) sorszámozott idézés C) idézések jegyzetben 10

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN A) ELSŐ ADATELEM ÉS A DÁTUM Megoldás: az idézett forrásdokumentum leírásnál (első idézésnél) kötelező leírni azokat az adatelemeket, amelyek a bibliográfiai hivatkozásoknál is kötelezőek + a pontos fellelhetőségi hely (oldalszám) megadása Példa (idézés): idézett szöveg (Mészáros, 1988. p. 12.) idézett szöveg (Mészáros, 1988:12) 11

A kényszer objektivitásában benne foglaltatik a követés szabályossága (Somló, 1917., p. 46.), a nagyfokú kiszámíthatóság (Horváth, 1930:46), a kényszerintézmények általánossága, állandósága (Somló, 1917., p. 47.), a szabályok bizonyos sokasága (Somló, 1917., p. 60.) és összefügg ő rendje (Kelsen, 1925., p. 18.) valamint a társadalmi hatalom intenzitása (Moór, 1923., p. 69.). FELHASZNÁLT IRODALOM Első adatelem és dátum HORVÁTH Barna: Bevezetés a jogtudományba. Szeged, 1930.. KELSEN, Hans: Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1925.. MOÓR Gyula: Bevezetés a jogfilozófiába. Bp., 1923.. SOMLO, Felix: Juristische Grundlehre. Leipzig, 1917.. 12

A hidegháború befejezését követően külö-nösen megnőtt a békefenntartás iránti igény, miután számos lappangó feszültség (etnikai, területi, vallási) csapott át konfliktusba. A nem háborús katonai műveletek egyik fajtájában, a béketámogató műveletekben való részvétel az európai fegyveres ELSŐ ADATELEM erők, többek ÉS DÁTUM között a NATO, egyik legfontosabb feladatává vált az elmúlt évtizedben. Szakértők szerint a kollektív védelem általános feladatain túl a béke megőrzése, a válságok kezelése, a háború és a konfliktusok megelőzése lesz a NATO fegyveres erő inek feladata (Kőszegvári, Szternák, Magyar, 2000:53) A jövőben.. RÖVIDÍTETT LEÍRÁS RÉSZLETES LEÍRÁS FELHASZNÁLT IRODALOM KŐSZEGVÁRI Tibor, SZTERNÁK György, MAGYAR István: A XXI. századi hadviselés. 2000. KŐSZEGVÁRI Tibor, SZTERNÁK György, MAGYAR István: A XXI. századi hadviselés. Bp.: ZMNE, 2000. 53 p. 13

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN FELHASZNÁLT IRODALOM Példa: rövidített leírás (könyv): MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. - 2. átd., bőv. kiad. - 1988. - ISBN 963 05 4766 X részletes leírás (könyv): MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. / szerk. Kiss Béla./ - 2. átd., bőv. kiad. - Bp.: Akad. K., 1988. - 336. p - (Oktatástörténeti kutatások). - Bibliogr. p. 256 332. - ISBN 963 05 4766 X 14

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN FELHASZNÁLT IRODALOM Példa (kiadvány egy része): KOSÁRY Domokos: Magyar történetírás a két világháború között. In: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. 1987. ISBN 963 05 3455 X - 351 p. Példa (kiadvány egy része): HORVÁTH János: Anonymus és a Kassai Kódex. In: Középkori kútfőink kérdései. Szerk.: Horváth János Székely György. 1974. ISBN 963 05 7321 X - 110 p. Példa (folyóiratcikk): PÁLFFY Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. In: Fons. 1. sz. - 90 p. 15

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN B) SORSZÁMOZOTT IDÉZÉS sorszámok a felső indexben, vagy zárójelben az első idézésnél; további idézésnél ugyanazon mű ugyanazt a sorszámot kapja. 16

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN Példa a sorszámozott idézésre, hivatkozásra A kényszer objektivitásában benne foglaltatik a követés szabályossága 226. p. 46., a nagyfokú kiszámíthatóság 227. p. 76., a kényszerintézmények általánossága, állandósága 226. p. 47., a szabályok bizonyos sokasága 226. p. 60. és összefüggő rend-je 228. p. 18. valamint a társadalmi hatalom intenzitása 229. p. 69.. Felhasznált irodalom Felhasznált irodalom 226. SOMLO, Felix: Juristische Grundlehre. Leipzig, 1917. 227. HORVÁTH Barna: Bevezetés a jogtudományba. Szeged, 1930. 228. KELSEN, Hans: Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1925. 229. MOÓR Gyula: Bevezetés a jogfilozófiába. Bp. 1923. 17

A hidegháború befejezését követően különösen megnőtt a békefenntartás iránti igény, miután számos lappangó feszültség (etnikai, területi, vallási) csapott át konfliktusba. A nem háborús katonai műveletek egyik fajtájában, a béke-támogató műveletekben való részvétel az európai fegyveres erők, többek között a NATO, egyik legfontosabb feladatává vált az elmúlt évtizedben. Szakértők szerint a kollektív védelem általános feladatain túl a béke megőrzése, a válságok kezelése, a háború és a konfliktusok megelőzése lesz a NATO fegyveres erő inek feladata 1. p. 53. a jövő ben. SORSZÁMOZOTT IDÉZÉS, HIVATKOZÁS FELHASZNÁLT IRODALOM 1. KŐSZEGVÁRI Tibor SZTERNÁK György MAGYAR István: A XXI. századi hadviselés. 2000. 1. KŐSZEGVÁRI Tibor SZTERNÁK György MAGYAR István: A XXI. századi hadviselés. Bp.: ZMNE, 2000. 53 p. 18

IDÉZET FORRÁSAINAK FELTÜNTETÉSE A DOKUMENTUMBAN C) IDÉZÉSEK, HIVATKOZÁSOK JEGYZETBEN jegyzet tartalmazza az idézéseket, hivatkozásokat; minden egyes idézethez vagy az idézések minden egyes csoportjához egy-egy jegyzetszámot kell alkalmazni; ugyanazon idézett dokumentumnak minden alkalommal külön jegyzet-számot kell adni; jegyzetszám után a jegyzetben a második és további idézésnél lehetséges csak a szerző vezetéknevének és az első idézésre vonatkozó hivatkozás sorszámának ill. az idézett rész oldalszámának a feltüntetése. 19

A kényszer objektivitásában benne foglaltatik a követés szabályossága 226., a nagyfokú kiszámíthatóság 227., a kényszerintézmények általánossága, állandósága 228., a szabályok bizonyos sokasága 229. 230. és összefügg ő rendje valamint a társadalmi hatalom intenzitása 231. Idézések, hivatkozások jegyzetben 226. SOMLO, F.: Juristische Grundlehre. p. 46. 227. HORVÁTH B.: Bevezetés a jogtudományba. p. 76. 228. SOMLO, ref. 226. p. 47. 229. SOMLO, ref. 226. p. 60. 230. KELSEN, H.: Allgemeine Staatslehre. p. 18. 231. MOÓR Gy.: Bevezetés a jogfilozófiába. p. 69. FELHASZNÁLT IRODALOM HORVÁTH Barna: Bevezetés a jogtudományba. Szeged, 1930. KELSEN, Hans: Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1925. MOÓR Gyula: Bevezetés a jogfilozófiába. Bp. 1923. SOMLO, Felix: Juristische Grudlehre. Leipzig, 1917. 20

AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 1. SZERZŐSÉGI KÖZLÉS (kötelező) Szerző = a dokumentum tartalmáért felelős személy vagy testület Ide tartozik: szerző (író), szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó, fordító, illusztrátor stb. Nem tartozik ide: lektor, szakmai ellenőr, technikai közreműködők. 1.1. Elsődleges szerzőség (szerzői felelősség kötelező adat) Szöveges dokumentum esetén az író (más művek esetében zeneszerző, festő stb.). Szabadalmak esetében a bejelentett szabadalomtulajdonos. Gyűjteményes kötetek vagy akkor, ha a szerzők száma meghaladja a hármat a szerkesztő (de csak akkor, ha a neve kiemelten szerepel a forráson). Ekkor a név után zárójelben szerepeltetni kell a szerk rövidítést. 21

1.2. A nevek közlésmódja Forrásban: William Shakespeare Leírásban elhagyunk mindenféle titulust. Leírásban: Shakespeare, William Például: dr. habil. Kis Jenő DSc, egyetemi tanár, okleveles gépészmérnök Leírásban: Kis Jenő Ha testület az elsődleges szerző, akkor azt tüntetjük fel. Például: Forrásban: Kastélymúzeum Forrásban: UNESCO AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE (alá-fölé rendeltség kifejezve) Leírásban: Iparművészeti Múzeum, Nagytétényi Kastélymúzeum Leírásban: UNESCO és nem ENSZ UNESCO (alárendelt szervezetnek sajátos feladatai vannak és így önállóan is kifejező a neve) Teleki Blanka Gimnázium (Budapest) a testület neve után, ha szükséges feltüntethető annak működési székhelye. 22

AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 2. A CÍM (kötelező adat) A címet úgy kell leírni, ahogyan a forrásban meg van adva. Címfordítás a forráscím után szögletes zárójelben megadható. Több cím vagy cím több nyelven a kiemeltet kell elsőnek venni, nincs kiemelt cím, akkor sorrendben az elsőt kell alapnak tekinteni. Alcím lehet közölni akkor, ha szükséges a megértéshez vagy az azonosításhoz. Adatelhagyás hosszú címet lehet rövidíteni, de ez nem jelenthet információ elhagyást. A cím kezdetét tilos elhagyni. Elhagyás jele: Kulcscím: ISDS-ben (az Időszaki Kiadványok Adatait Nyilvántartó Nemzetközi Rendszer) a kiadványhoz rendelt megnevezés. Ha ez a forrásban fellehető, akkor helyettesíti a címet. 23

AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 3. MÁSODLAGOS SZERZŐSÉG (nem kötelező adat) Ide tartoznak például szerkesztő, fordító, illusztrátorok stb. E neveket és funkciókat a cím után másodlagos szerzőségi adatként fel lehet tüntetni. 4. KIADÁS (kötelező adat) Egy kiadás egyazon szedés vagy egyazon nyomóforma alapján készült dokumentum példányainak együttese, amely magában foglalhat több utánnyomást is. Első kiadást általában nem szokták jelölni. A 2. kiadástól kezdve a jelölés kötelező! Jelölés mindig arab számmal. A rövidítést az ISO 832 szabvány határozza meg. Például: 2. jav., bőv. kiad. 5. IDŐSZAKI KIADVÁNYOK Az ~ a nyomtatott vagy nem nyomtatott formában egymást követő részekben megjelentetett kiadvány, amelyen sorszámozás vagy időrendi megjelölés szerepel és bármilyen gyakorisággal előre meg nem határozott ideig jelenik meg. A részegységek számozása kötelező! 24

6. MEGJELENÉS AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE Ezek az impresszum vagy impresszumi adatok. Sorrendjük: megjelenési hely, kiadó, év 6.1. Megjelenési hely (nem kötelező) a gyakorlat azt mutatja, hogy fel kell tüntetni; a városok nevét eredeti nyelven kell feltüntetni; több megjelenési hely esetén a kiemeltet kell feltüntetni; ha nincs kiemelés, akkor az elsőt kell megjelölni; ha nincs feltüntetve a hely a forrásban, akkor azt lehet helyettesíteni a megjelenési hely ismeretlen kifejezéssel (rövidítve: s. l. =sine loco, h. n. = hely nélkül) 25

AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 6.2. Kiadó neve (nem kötelező) A dokumentum előállításáért és fejlesztéséért felelős személy vagy testület. több kiadó több kiadó, de nincs kiemelt a kiemeltet kell feltüntetni az elsőt kell feltüntetni ismeretlen kiadó ismeretlen kiadó (rövidítve: s.n. = sine nomine, k.n. = kiadó nélkül) 6.3. Megjelenés kelte (kötelező) mindig kötelező, úgy ahogy a forrásban szerepel, de mindig arab számmal több év alatt megjelent kiadvány esetében kezdő és záró év (pl. 1973 1999) ha még nem fejeződött be, akkor a kezdő évet kell megadni (pl. 1997 ) ha nem lehet meghatározni a megjelenési évet, helyette a copyright évét, a nyomtatás évét, vagy a feltételezett megjelenési évet kell megadni. (pl. cop. 1999.; printig 1932.; ca. 1938.) 26

AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 7. TERJEDELMI ADATOK (nem kötelező) oldal rövidítése: p. = pagina; lap rövidítése: fol. = fólió; hasáb rövidítése col. = colonne; többkötetes mű esetében a kötet száma: vol. = volumen Egész dokumentum forrás, akkor a leírás módja 345 p. Csak részdokumentum a forrás, akkor a leírás módja p. 23-32. 8. SZABVÁNYOS AZONOSÍTÓ SZÁM ISBN (ISSN) SZÁM (kötelező) ISBN 963 327 153 3 az ország azonosítója a kiadó azonosítója a kiadvány azonosítója ellenőrző szám 27

Könyvek ADATELEM KÖTELEZŐSÉG PÉLDA Elsődleges szerzőség Cím Másodlagos szerzőség kötelező kötelező nem kötelező MÉSZÁROS István Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1848. szerk. Kiss Béla Kiadás kötelező 2. átd., bőv. kiad Megjelenés hely nem kötelező Bp. kiadó nem kötelező Akad. Kiadó év kötelező 1988. Terjedelem nem kötelező 336 p. Sorozat nem kötelező (Oktatástörténeti kutatások) Megjegyzés nem kötelező Bibliogr. p. 256 332. Szabványos azonosító szám kötelező ISBN 963 05 4766 X 28

A példa rövidített leírása: MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. - 2. átd., bőv. kiad. - 1988. - ISBN 963 05 4766 X vagy egy áttekinthetőbb, tetszetősebb kivitelben: MÉRSZÁROS István Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. - 2. átd., bőv. kiad. - 1988. ISBN 963 05 4766 X Ugyanezen mű részletes leírása: MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája / szerk. Kiss Béla. - 2. átd., bőv. kiad. - Bp. : Akad. K., 1988. - 336 p. -(Oktatástörténeti kutatások). - Bibliogr. p. 256-332. - ISBN 963 05 4766 X vagy áttekinthetőbb, tetszetősebb kivitelben: MÉSZÁROS István Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája / szerk. Kiss Béla.- 2. átd., bőv. kiad. - Bp. : Akad. K., 1988. - 336 p. - (Oktatástörténeti kutatások) Bibliogr. p. 256-332. ISBN 963 05 4766 X 29

IDŐSZAKI KIADVÁNYOK ADATELEM Cím Szerzőség Kiadás A részegység megjelölése keltezés és/vagy sorszám Megjelenés hely kiadó év kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező KÖTELEZŐSÉG Sorozat Megjegyzések Szabványos azonosító szám nem kötelező nem kötelező kötelező 30

Ha az időszaki kiadvány egyetlen részegységére (egyetlen lapszámra) vonatkozik a hivatkozás, akkor csak ezt ez egyetlen részegységet írjuk le. Rövidített leírásban: Új honvédségi szemle. - Magyar Honvédség. - 1994. 48. évf. 1. sz. - ISSN 0133 283 X Részletes leírásban: Új honvédségi szemle. - Magyar Honvédség, - 1994. 48. évf. 1. sz. - Bp. : Magyar Honvédség. 1994. Előzménye: Honvédségi Szemle. - ISSN 0133 283 X Ha a hivatkozás az időszaki kiadvány ugyanazon a címen folyamatosan megjelenő egészére vonatkozik, akkor csak az első részegység (első szám) kronologikus megjelölését és/vagy számozását kell megadni, amelyet kötőjel, szóköz követ. Rövidített leírásban: Új honvédségi szemle. - Magyar Honvédség. - 1946. 1. sz. -. - 1946 -. - ISSN 0133 283 X Részletes leírásban: Új honvédségi szemle. - Magyar Honvédség. - 1946. 1. sz. -. - Bp. : Magyar Honvédség, 1946 -. - Előzménye: Honvédségi Szemle. - ISSN 0133 283 X 31

Időszaki kiadványok cikkei, stb. Adatelem Kötelezőség Példa Elsődleges szerzőség kötelező SZAKÁLY Sándor Cím kötelező Honvédségből honvédségbe: A magyar tisztikar 1944 1947-ben * Másodlagos szerzőség nem kötelező A gazdadokumentum címe kötelező Új Honvédségi Szemle Kiadás kötelező A rész helye a gazdadokumentumon belül: év a részegység megjelölése a megkülönböztető oldalszámozás kötelező kötelező kötelező 994.1.sz. p. 22-28. A példa rövidített leírása: SZAKÁLY Sándor: Honvédségből honvédségbe. A magyar tisztikar 1944 1947-ben. - In. Új honvédségi szemle, 1994. január, 48. évf. 1. sz. - p. 22-28. A példa részletes leírása: u.a. 32 *A főcím után következő alcím leírása nem kötelező, csak ha az pontosítja, értelmezi a főcímet.

Időszaki kiadványok cikkei, stb. Adatelem Kötelezőség Példa Elsődleges szerzőség kötelező BIBÓ István A gazdadokumentum címe kötelező Válogatott tanulmányok Kiadás kötelező (ha már nem az 1. kiad.) A rész számozása kötelező 3. köt. Másodlagos szerzőség nem kötelező szerk. Vida István Megjelenés hely kiadó év nem kötelező nem kötelező kötelező Bp. Magvető K. 1986 A rész helye a gazdadokumentumon belül kötelező Huszár Tibor: Bibó István a gondolkodó, a politikus. p. 385 534. A példa rövidített leírása: BIBÓ István: Válogatott tanulmányok. - 3. köt. - 1986. - Bibó István - a gondolkodó, a politikus / Huszár Tibor. - p. 385-534. A példa részletes leírása: BIBÓ István: Válogatott tanulmányok. - 3. köt. - szerk. Vida István. - Bp. : Magvető K., 1986. - Bibó István - a gon dolkodó, a politikus / Huszár Tibor. - p. 385-534. ISBN 963 14 0671 7 33