Tao.tv.doc. 2014.12.12. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXX. törvény módosítása (a 2014. évi LXXIV. törvény alapján) Hatálybalépés: 2015. január 1-jén (az ettől eltérő hatálybalépési időpontokat külön jelezzük). 1. Fogalmak, értelmező rendelkezések Felsőoktatási támogatási megállapodás [Tao.tv. 4. -ának új 16/c. pontja] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás. (A rendelkezés 2014. november 27-től hatályos.) Kapcsolt vállalkozás [Tao.tv. 4. -a 23. pontjának új f) pontja] A kapcsolt vállalkozási viszony fennállása a Ptk. rendelkezéseire hivatkozással a szavazati jogok többségével való rendelkezéshez, illetve a vezető tisztségviselő, a felügyeleti bizottsági tagok többségének megválasztásához kötött. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében azonban indokolt azon tranzakciókra vonatkozóan is a szokásos piaci ár elve szerinti adózást megkövetelni, ahol a felek a jelenlegi fogalomrendszer szerint nem minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, azonban az ügylet a felek közötti valamely speciális kapcsolódás, függés miatt mégsem tekinthető teljesen független körülmények között, piaci alapon létrejöttnek. Ezért a módosítás során a kapcsolt vállalkozás fogalom kiegészült a következő esettel, kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyás gyakorlás valósul meg, azaz, ha a felek között személyében azonos ügyvezetésen keresztül megvalósul a döntő befolyás. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység [Tao.tv. 4. -ának 32. pontja] A módosítás csak pontosítja az előírást, elhagyja a közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében végzettnél a közvetlen költségek egymás közötti megosztását. Telephely [Tao.tv. 4. -a 33. pontjának d) alpontja] A Magyarországon letelepedett ingatlanbefektetési alap nem minősül jogi személynek, és nem alanya a társasági adónak. A módosítással a külföldi ingatlanalap (amely jogi személyiséggel rendelkezik az alapítása szerinti államban, de nem alanya az alapítási állama szerinti társasági adónak) nem alanya a társasági adónak. Általános képzés [Tao.tv. 4. -ának új 44/a. pontja] Az új előírás szerint az általános képzés olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületen. Szakképzés [Tao.tv. 4. -ának új 44/b. pontja] Az új előírás szerint a szakképzés olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben
2 betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületen. 2. Az adózás előtti eredmény módosítása [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének z) pontja, (7) bekezdése, 8. -a (1) bekezdésének s) pontja] A felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén a támogató a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe (csökkentheti az adózás előtti eredményt). Feltétele, hogy a támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább 5 évig támogatja a felsőoktatási intézményt. A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig az adózó a támogatás (a juttatás) adóévében veheti igénybe a kedvezményt, maximum az adózás előtti eredmény összegéig. A felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén is csak akkor csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a támogató rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. A módosító rendelkezést amely 2014. november 27-én lépett hatályba első alkalommal a 2014. adóévi kötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni. A támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a kedvezményt (az adóalap-csökkentést) kétszeres mértékben vissza kell fizetni (növelni kell az adózás előtti eredményt). Kis- és középvállalkozások beruházás-támogatása [Tao.tv. 7. -ának (12) bekezdése] amelynek összege nem lehet több 30 millió forintnál, amely összegnek az aktuális adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, uniós előírásoknak megfelelően minősítendő. A módosító rendelkezés egyrészt másként csoportosít, másrészt más rendeletre hivatkozik a következők szerint: ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül; ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül; minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. 3. Közhasznú nonprofit gazdasági társaság [Tao.tv. 13/A. -ának új (8) bekezdése]
3 A Cégtörvény lehetőséget ad arra, hogy a nonprofit gazdasági társaság, a kétéves várakozási idő leteltét megelőzően, létrejöttét közvetlenül követően kérelemre a közhasznú jogállást elnyerje és az a cégjegyzékbe bejegyzésre kerüljön. A bizalmi alapon elnyert közhasznúsági jogállás azonban kötelezettséget is ró a társaságra. A Tao.tv. kiegészítő előírása szigorú szabályokat ír elő arra az esetre, ha az állapítható meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve alapján nem teljesítette a közhasznúság Civil tv.-ben előírt feltételeit, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől számított két éven belül megszűnne. Ez esetben a társaságnak a működés teljes időtartamára visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. 4. Veszteségelhatárolás [Tao.tv. 17. -ának (1) bekezdése és új (8a), (9a) bekezdése] A módosítás szerint, ha az adóalap bármely adóévben negatív, azzal az összeggel az adózó a következő öt adóévben (a módosítás előtt a következő adóévekben volt), döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (egyéb feltételek nem változtak). Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Az átalakulás, cégvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásoknak megfelelően, tovább szigorodnak. Az új előírások a következők: A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységéből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (az egyesülést, a szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelés. Az elhatárolt veszteség felhasználására a többségi befolyást gyakorló adózó az elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységéből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. 5. Szokásos piaci ár meghatározása [Tao.tv. 18. -ának új (9) bekezdése] Az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében a kiegészítő előírás szerint indokolt lehet a statisztikai módszerek (funkcióelemzés, a minta elemeinek száma, szélsőértékek) alkalmazása. Az új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy ezen esetekben az adatbázis-szűrések során kapott értékek terjedelme statisztikai módszerek segítségével, általános jelleggel szűkítendő, és ezáltal megbízható szokásos piaci ártartomány kerüljön megállapításra. A rendelkezést első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.
4 6. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao.tv. 22/A. -ának (4) bekezdése] A módosító rendelkezés egyrészt másként csoportosít, másrészt más rendeletre hivatkozik. Részletesen a 2. pontnál. 7. Adókedvezmény igénybevétele [Tao.tv. 23. -ának új (7) bekezdése] A kiegészítő előírás a költségvetési érdekek védelmében és az átláthatóság javítása céljából kizárja, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét együttesen alkalmazzák a kedvezményezett célra történő felajánlással és az erre tekintettel járó jóváírással. [L. 8. és 9. pont.] 8. Rendelkezés az adóról [Tao.tv. új 24/A. -a] Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adó kötelezettsége 50 %-ának kedvezményezett célra történő felajánlásáról. Ez a nyilatkozat az adóéven belül ötször módosítható. Kedvezményezett cél: a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, a látvány-csapatsport támogatása. Amennyiben az adózó az adóelőlegének kedvezményezett célra történő felajánlásáról nem rendelkezik, akkor az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásában teheti meg, a fizetendő adó 80 %-áig. Ugyanez az eljárás, ha a felajánlás alapján a támogatott szervezet részére az adóévre vonatkozóan már átutalt összege nem éri el a fizetendő adó 80 %-át. Ez utóbbi esetben a fennmaradó összegről lehet rendelkezni. A kedvezményezett célra történő felajánlásról tett nyilatkozatot az adóelőleg-bevallást, előlegfizetést, a feltöltést, az adóbevallást és adófizetést nem érinti, azt teljesíteni kell. Az adózó kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A látvány-csapatsportok támogatása esetében a rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. Az adóhatóság a felajánlott előleget a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül, illetve az adóelőleg-feltöltésről szóló bevallásban, adóbevallásban felajánlott adót a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül utalja át. Az adóhatóság a kedvezményezett célra felajánlott összeget csak akkor utalja tovább a támogatott részére, amennyiben az igazolást az adózó adóelőleg-felajánlás esetén a rendelkező nyilatkozattal egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás, az adó-felajánlás esetén a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság kézhez kapja, és a támogatott és a támogató adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 ezer forintot, és adóelőleg-felajánlás esetén a társasági adóelőleg-bevallását, az adóelőlegkiegészítéséről szóló bevallását, adófelajánlás esetén adóbevallását határidőben
5 benyújtotta és utóbbi esetben a fizetendő adó 80 százaléka a felajánlásban szereplő összeget eléri vagy meghaladja. A támogató adózó a támogatott szervezettel történő kapcsolatfelvételt követően, együttes kérelem útján kérelmezi a jóváhagyó szervezettől az arra vonatkozó igazolás kiállítását, hogy az adózó nyilatkozatában megjelölt összeg az adott támogatandó szervezet által még befogadható, a jóváhagyott támogatási keretösszegbe belefér-e. Ennek megállapítása során a jóváhagyó szervezet a támogatott szervezet részére nyújtott egyéb film-, sport- és kulturális támogatások összegét figyelembe veszi. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja a kiállított igazolásban szereplő összeget, a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a támogatott céltól függően a jóváhagyó szervezetnek átutalja. Adóelőleg-felajánlás esetén, ha az adózó mérséklési kérelmet nyújt be, az adóhatóság az átutalásra kerülő összeget mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint nem lesz adófizetési kötelezettsége, akkor a támogatott szervezet részére történő átutalást nem hajtja végre. Ha a felajánlásként átutalt összeg meghaladja a fizetendő adó összegének 80 %-át, de nem haladja meg a fizetendő adó összegét, akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott támogatásnak tekinti. Átmeneti rendelkezés szerint, 2015-ben már a januári előlegtől kezdődően megtehető a rendelkező nyilatkozat a felajánlásról. 9. Adófelajánlás esetén járó jóváírás [Tao.tv. új 24/B. -a] Az adózó által kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által átutalt összeg alapján az adózó jóváírásra jogosult. A jóváírás összege az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka, a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka. Az állami adóhatóság a jóváírást a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezeti át az adózó társasági adófolyószámlájára. Ennek összegét az adózó már a következő évi adóelőleg-teljesítési kötelezettségénél figyelembe veheti. Az így elszámolt egyéb bevétellel az adózás előtti eredmény csökken. Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, ez nem érinti az átutalt összeget és ez esetben az állami adóhatóság megfelelően módosítja a jóváírást. 10. A Tao.tv. 1. számú mellékletének módosítása [5. pont a) alpontja, új 5/b. pontja] Az üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenése címén az adózás előtti eredmény nem csökkenthető az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás összegével. A kiegészítő előírás szerint az üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó, feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. A módosítás eredményeként kiszámíthatóbb lesz az üzleti vagy cégérték elszámolásának társasági adózási hatása.
6 A Tao.tv. 1. számú melléklete 14. pontjának módosítása A módosító rendelkezés egyrészt másként csoportosít, másrészt más rendeletre hivatkozik. Részletesen a 2. pontnál. 11. A Tao.tv. 3. számú mellékletének módosítása [A) rész 5. pontja, B) rész új 23. pontja] Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás A hiány bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak. A korábbi szövegezés logikája szerint azonban hiába lehetett megállapítani, hogy a hiány a megfelelő gondosság mellett is felmerül, ha az adózó nem tett meg mindent a veszteség mérséklésére, az adóalap-növelési kötelezettség mégis fennállt. A módosítás szerint csak abban az esetben szükséges az adóalapot növelni, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható. A gondosság és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek az értelmezését segíti, a jogalkalmazást könnyíti a példálódzó jellegű felsorolás kibővítése is (a tárolás fizikai körülményei és szerződéses feltételei, a tevékenység iparági sajátosságai, a hiányból eredő veszteség megtérülése). A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. 12. Egyéb módosítások az átalakulás és ragozott alakjai helyett számtalan helyen az átalakulás, egyesülés, szétválás és ragozott alakjai szerepelnek. Alapvetően pontosítások, például a 7. (1) bekezdésének j) pontjában a társadalombiztosítási járulék, a járadék szövegrész helyébe a szociális hozzájárulási adó, annak szöveg lép, a 7. (1) bekezdésének v) pontjában a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló szövegrész helyébe a megváltozott munkaképességű személy szöveg lép, a 7. (15) bekezdésében a 19. (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szövegrész helyébe a 19. lekötés adóévében hatályos rendelkezései szöveg lép, ezzel azonos a pontosítás a 16. (1) bekezdésének b) pontjában is. 13. Hatályát vesztő rendelkezés [Tao.tv. 6. -a (8) bekezdésének a) pontja] A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevétel a módosítás következtében nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. 14. A társasági adótörvény évközi változásai 14.1. Évközi változások a 2014. évi XXV. törvény alapján (hatályos 2014. július 4-től) 2. Értelmező rendelkezések Azonos vagy hasonló tevékenység [Tao.tv. 4. -ának új 1. pontja]
7 A módosítás szerint az adókedvezmény az Európai Bizottság jóváhagyása alapján vehető igénybe, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg. A módosítás ehhez kapcsolódóan meghatározza az azonos vagy hasonló tevékenység fogalmát az uniós szabályokkal összhangban a következők szerint: azonos vagy hasonló tevékenység a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység. Induló beruházás [Tao.tv. 4. -ának új 17/a. pontja] Általában az adózó induló beruházásához vehet igénybe adókedvezményt. A kijelölt térségekben megvalósuló beruházás esetében nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt. Ehhez kapcsolódik az induló beruházás fogalma, mely szerint az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, a létesítmény termékkínálatának a létesítményben eddig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy a meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna. Önálló környezetvédelmi beruházás [Tao.tv. 4. -ának új 28. pontja] A módosítás jogtechnikai jellegű pontosításként meghatározza az önálló környezetvédelmi beruházás fogalmát. Ez szerint önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerint = a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását, = az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását, = a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást szolgálja. Szabad vállalkozási zóna [Tao.tv. 4. -ának 31. pontja] A módosítás pontosítja a szabad vállalkozási zóna fogalmát. Ez szerint a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség továbbra is szabad vállalkozási zónának minősül, azzal, hogy a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában kell a beruházás helyszínének ilyen térségnek minősülnie. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás [Tao.tv. 4. -ának új 36. pontja] A fogalom lényegében megegyezik az induló beruházás fogalmával, azzal a feltétellel, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott
8 létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek. 2. Fejlesztési adókedvezmény Az adózó adókedvezményt vehet igénybe [Tao.tv. 22/B. -ának (1) bekezdése és új (1a) bekezdése] A módosítás szerint a korábbitól eltérően nem vehető igénybe adókedvezmény a szélessávú internet-szolgáltatást, az energiahatékonyságot szolgáló beruházásra. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a törvényben nevesített beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg, Közép-Magyarország kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei [Tao.tv. 22/B. -ának (2)-(3) bekezdése és új (2a)-(2b) bekezdése] A korábbi szabályozásnak megfelelően az adókedvezményt az adózó a Tao.tv. és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A módosítás szerint azonban abban az esetben, ha az adókedvezmény igénybevétele az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött, az adózó az adókedvezményt a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján hozza meg, feltéve, hogy a fejlesztési program és a kérelem megfelel a Tao.tv.-ben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. Az adókedvezmény jellemzően bejelentés, illetve az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött beruházások esetében a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján vehető igénybe. Ilyenek, amennyiben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat, kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarországi régióban (ide nem értve a támogatható településeket) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy ha az igényelt állami támogatás jelenértéken több mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg, az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg. A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell elbírálni. A módosítás szerint a határozathozatalra nyitva álló határidő egy alkalommal 60 nap helyett 90 nappal meghosszabbítható. A kérelem
9 elbírálását megelőzően a miniszter köteles az Európai Bizottság engedélyét kérni az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött kérelmek esetében. A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Ez azt is jelenti, hogy az adózó elveszti a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogosultságát, ha a beruházás megkezdését követően nyújtja be a bejelentést vagy a kérelmet. A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. A módosítás szerint a miniszter köteles a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint közzétenni a fejlesztési adókedvezményben részesült adózók egyes adatait. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao.tv. 22/B. -ának (14) bekezdése] A jelenértéken legalább 500 millió forintértékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbé váltak. Ezen jogcím esetében ugyanis az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó választása szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy az évesített bérköltséget növelje. A módosítás hatálybalépése után a kisvállalkozásnak 20 fő helyett legalább 10 fővel, a középvállalkozásnak 50 fő helyett legalább 25 fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a foglalkoztatotti létszámfeltétel választása esetén. Az évesített bérköltség növelésének választása esetén is enyhülnek a feltételek. Az évesített bérköltségnek a kisvállalkozásnál az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszerese helyett huszonötszörösével, középvállalkozásnál a százszorosa helyett ötvenszeresével kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy az adózó választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltséget. 14.2. Évközi változások a 2014. évi XXXIII. törvény alapján (hatályos 2014. július 15-től) Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének h) pontja] A módosítás kedvezményezett részesedéscsere esetén adóhalasztást tesz lehetővé a nem realizált árfolyamnyereség elszámolásánál is azzal, hogy ideérti a kivezetett részesedés kapcsán a kedvezményezett részesedéscsere során a Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének dzs) pontjának b) alpontja alapján elszámolt összeget is. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének t) pontja] A módosítás az előző. pontban leírtakból következik. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása [Tao.tv. 18. -ának (3) bekezdése] A módosítás szerint nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben sem, amikor egy adózó a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló állam vagy önkormányzat részére ingyenesen,
10 jogszabályban meghatározott kötelezettségnek megfelelően ad át eszközt (ideértve a beruházást is), továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatást, támogatást. 14.3. Évközi változások a 2014. évi XV. törvény alapján (hatályos 2014. március 15-től) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatályba lépését követően 2014. március 15-től módosult, változott a társasági adóval kapcsolatos szabályozás is. 1. A társasági adó alanya [Tao.tv. 2. -ának új (6) bekezdése] A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon belföldi illetőségű adózónak minősül. 2. Értelmező rendelkezések, fogalmak [Tao.tv. 4. -ának 9., 10/a., 13. és 14. pontja] Bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés. Bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az EGT megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is. Vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül. Kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 3. A társasági adóalap megállapítása [Tao.tv. 6. -a (6) bekezdésének új d) pontja] Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat alkalmazni a kezelt vagyonnak minősülő adóalanynak. 4. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül [Tao.tv. 3. számú melléklete B) részének új 22. pontja] a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás. 5. Társasági adókötelezettség keletkezése [Tao.tv. 5. -ának (2) bekezdése] A társasági adóalanyiság a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályossá válása napján keletkezik.