Az áttelepültek A nemzetiségi identitás megjelenése a lakóterekben. kutatási témavázlat a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2013 / 14- es Régió és Identitás mottójú tematikus évében BME Építőművészeti Doktori Iskola 2013/14 1. félév Egyéni kutatás vázlat készítette: Weiszkopf András témavezető: Kolossa József DLA, Lakóépülettervezési Tanszék szakkonzulens: Bujnovszky Tamás Budapest, 2013. október 24.
Bevezetés Az épített terek és az azokat használók kulturális és szociológiai beágyazódottsága egymást meghatározó tényezők, szétválaszthatatlan voltuk hasonlatos a hely és az épület viszonyához. Ez hatványozottan igaz a lakóépületek térhasználatára. Egy tervezetten épített szituáció megértéséhez elengedhetetlen létrejöttének, illetve az időszak társadalom- és kultúrtörténetének a megismerése. A történelem folyamán az európai és főleg a közép- kelet- európai régióban különböző gazdasági, politikai, vagy egyéb okokból tömeges áttelepülések következtek be. Egy adott terület lakosai, vagy azok egy része - családok, személyek - tömegesen el kellett hagyják otthonukat, hogy egy teljesen új térségben telepedjenek le. Egyes területek lakosságának etnikai összetétele komolyan változott a költözések hatására, más területeken elszórva jelentek meg az áttelepülők. Ezen folyamatok során az - önként vagy kényszerítve - áttelepültek nagyon kevés tulajdonuk mellett csak kultúrájukat és etnikai gyökereiket vihették magukkal. Nemzetenként, csoportonként, vagy egyénenként nagyon eltérő módon integrálódtak a számukra idegen kulturális környezetbe. Megpróbálták az új helyzetben megteremteni a korábbi életmódjukhoz szükséges térsorokat, funkciócsoportokat, ahol folytathatták a kultúrájuknak megfelelő életvitelüket. A befogadó régión is múlik, hogy a magukkal vitt identitásuk nyomot tudott- e hagyni azokon a tereken, amiket használnak. Kutatásom a Régió és identitás témakörre reflektálva arra a kérdésre keresi a választ, hogy létezik- e közvetlen kapcsolat sajátos kulturális háttér és lakótér használat között? Vajon léteznek- e egyes nemzetiségekre jellemző lakóterek? Hosszabb távon a kutatás arra kísérel meg választ keresni, hogy létezik- e a magyarokra jellemző lakótér- használat és például állami bérlakás- építési programok számára adható- e kutatással alátámasztott hiteles tervezési program? Absztrakt A dolgozat az áttelepültek új kulturális régióba való integrálódásának lakótereken megjelenő építészeti lenyomatait - és azok építészet-, kultúr-, és néprajztörténeti hátterét - kutatja és vizsgálja Piliscsabán napjainkban. Célja az integrálódás folyamatában kialakuló, lakótereket és lakófunkciókat befolyásoló építészeti nyelvezetek feltárása. Piliscsaba két legnagyobb populációjú nemzetiségét - a német és a szlovák nemzetiségűeket vizsgálja, mint áttelepülő nemzetiségeket. Módszertana szerint első lépésben feltárja az áttelepülés pillanatát, ezután vizsgálja az áttelepülés előtti három nemzedéknyi (kb. száz évnyi) építészet-, kultúr-, és néprajztörténetet az áttelepülők kiindulási régiójában, ezzel adván a kutatásnak egy viszonyítási alapot. Az áttelepülés előtti pillanatoktól napjainkig terjedő időszakot személyes fotóinterjúk alapján, mintavételszerűen, áttelepült piliscsabai sváb, és tót családokon keresztül vizsgálja meg és mutatja be. A fotóinterjúk során azokról az apró, funkcionalitásban megjelenő jelekről kíván gyűjtést készíteni, amelyek az építészek számára utalásokat tartalmaznak a funkció használatát és ezáltal a kialakulását illetően. Vizsgálja a lakófunkciók használatát, a lakófunkciókat befogadó térsorokat, a lakófunkciók között kialakított (kialakult) kapcsolatokat, és alapvetően a lakás, a lakóterek és a kulturális, nemzetiségi hovatartozás közötti összefüggéseket. Végezetül kísérletet tesz az áttelepülés folyamán létrejövő lakótérképzési tendenciák összegzésére és jelenbe való rögzítésére, egy fotógyűjtemény létrehozásán és annak kiértékelésén keresztül. Kutatási program / módszertan 1. Korszakvizsgálat: az áttelepülés előtti három nemzedéknyi építészet-, néprajz-, és kultúrtörténet történelmi és fotókutatása; 2. Magyarországi áttelepült családok kiválasztása fotóinterjúra; 3. Fotóinterjú: lakótér használati és néprajzi fotóinterjú a kiválasztott családokkal; 4. Kiállítás a magyar családokkal készült fotóinterjúk anyagából Piliscsabán; 5. Fotóinterjú a kiválasztott magyarországi áttelepült családok eredeti kiindulási helyszínéről; 6. Következő év programjának meghatározása. első év vége A kutatás célja: a doktori iskolában a harmadik év végére kimutatni a lakóterek és a kulturális, nemzetiségi hovatartozás közötti összefüggéseket.
Források 1. Irodalomjegyzék fotódokumentáció Fogarasi Klára: Színes néprajzi fotók. Autokróm felvételek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2004. 120 p. - Kiállítás: Szines néprajzi fotók. Autochrome felvételek a Néprajzi Múzeumban. rendező: Fogarasi Klára - "A Lumiere- fivérek felfedezésének köszönhetően terjedt el a 20. század első évtizedében Európában az autokróm eljárás, melynek segítségével - a korábbiakhoz képest - nagy számban, kitűnő minőségben lehetett a valóság színeit is a fényképfelvételeken megörökíteni. Cégük 1907- től bocsátotta kereskedelmi forgalomba a színes felvételek készítésére alkalmas lemezeket, Magyarországon pedig már ugyanebben az évben hírt ad a sajtó tudományos célú használatáról. A néprajztudomány képviselői közül Gönyey Sándor készített ilyen felvételeket: ő volt az, aki a Néprajzi Múzeum munkatársaként járta az ország falvait az 1930- as években, és sorra fényképezte a jellegzetesnek tartott tájegységek népviseleteit: a palóc, matyó, boldogi, sárközi, kapuvári, kalotaszegi, székely magyarok, és a Kárpát- medencében élő nemzetiségi csoportok: sokacok, horvátok színpompás ünnepi öltözeteit. Mivel ezek a felvételek napjainkig nem voltak sokszorosíthatók, így publikációkban nem találkozhattak velük az érdeklődők, ezért bízunk benne, hogy fokozott figyelem kíséri a két világháború közötti időszak gazdag népművészetének bemutatását." 1. o. A kiállítás kapcsolódik a Színes magyar című kiállításhoz, egy jól körülhatárolható gyűjteményegységet kíván bemutatni, felvázolva a színes fotózás néprajzi felhasználása, alkalmazása módjait, lehetőségeit. Fejős Zoltán (szerk.) Fotó és néprajzi muzeológia. Tabula könyvek 6. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2004. nemzetiségek helyzete és története Magyarországra Bakó Boglárka (szerk.): Lokális világok. Alcím: Együttélés a Kárpát- medencében. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest. 2003. 384 p. - Az MTA Etnikai nemzeti Kisebbségkutató Intézet együttműködve a csíkszeredai Kommunikációs Antropológia Munkacsoporttal, a kárpátaljai Limes és a szlovákiai Forum kutatócsoporttal 2000 márciusában indította el a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát- medencei magyar településeken című stratégiai programot. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a Kárpát- medence tizenöt választott településének interetnikus kapcsolatrendszerét, illetve a falvak magyar közösségeinek lokális identitástudatát. A program két nagy témakört foglalt magába. Mivel mindkettő kutatási rendszere szétágazó, fogalomtára pedig különbözött egymástól, ezért lett elkerülhetetlen, hogy súlypontozzuk őket. Nagyobb hangsúlyt kapott az interetnikus kapcsolatrendszer kutatása, míg a lokális identitások feltárása csak meghatározott jellegzetességekre figyelve kezdõdött meg. 1 o. Kristó Gyula - Barta János - Gergely Jenő: Magyarország története, Előidőktől 2000- ig. Pannonica Kiadó. 2002. Szvák András: Olyan időket éltünk : azon 71.787 szlovák, 85.399 magyar, 1.280 sváb és 850 zsidó emlékére, akiknek muszáj volt elhagyni otthonukat : muszáj volt...? : Pressburg - Pozsony - Bratislava. Szarvas: Digitális Kalamáris. 2012., 133p. Nándor Bárdi, Csilla Fedinec, László Szarka: Minority Hungarian Communities in the Twentieth Century. Columbia University Press. New York. 2011. 859 p. 1.1. Sváb nemzetiségi vonatkozások sváb nemzetiség eredetkutatása településenként http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/index.php?page=ahnenforschung- nach- dorfern- von- e- bis- m (2013. 10. 18.) svábok az áttelepülés előtt Gerhard Raff: Die schwäbische Geschichte. Hohenheim Verlag, Stuttgart, Leipzig 2000. Werner Rudolf Stirnweiss, Sprache, Sitte und Brauch einer schwäbischen Ackerbürgerstadt (= Höchstädt a. d. Donau) des mittleren Donaugebietes um die Jahrhundertwende, phil. Diss. München 1975. Alfons Zettler: Geschichte des Herzogtums Schwaben, Stuttgart 2003. svábok áttelepülés után Apró Erzsébet, Tóth Ágnes: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai, 1670 1950. Budapest- München. MTA Etnikai- nemzeti Kisebbségkutató Intézete; Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa. 2010. 1080p. A hét sváb története / [ford., magyarította] Tatár Péter, Pest : Bucsánszky, 1867. 46p.
Herczeg Ferenc: A hét sváb : regény. 2. kiad. Budapest : Singer és Wolfner, 1917 Budapest : Budapesti Hírlap Ny.192p. Bindorffer Györgyi: Wir Schwaben waren immer gute Ungarn. Budapest. ELTE Germanistisches Inst. 2005. 179. p. - A kötet Bindorffer Györgyi: Kettős identitás: etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban c. 2001- ben megjelent munkájának német fordítása, amely elsősorban oktatási célokat szolgál. Fontos és időszerű kérdést vizsgál: magyarországi német kisebbség kettős identitását. Bemutatja a kettős identitáskonstrukció történelmi dimenzióit, alakulását, jelenlegi állapotát, az etnikai és a nemzeti identitás egymáshoz való viszonyát, szerveződését, szocializációját, reprezentációs módjait, az identitások konfliktusát, az asszimiláció, és a mobilizáció identitást változtató hatását, valamint az interetnikus viszonyok természetét. A széleskörű szakirodalmi tájékozottságon és empirikus anyagon nyugvó műben tudásszociológiai és szociálpszichológiai közelítéseket alkalmazva a szerző felállítja a kettős identitás, az identitás egyensúlyának szituativitáson és az identitáselemek szelekcióján alapuló elméletét. 1 o. Absztrakt - részlet Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi sváb folklórban. p. 119-140. Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések. Kecskemét : Cumania Alapítvány, 2005. 444 p. Tilkovszky Loránt: Német nemzetiség - magyar hazafiság : Tanulmányok a magyarországi németség történetéből. - Pécs : JPTE TK Kiadói Iroda, 1997. - ill. - 261 p. Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak : családi viszonyok egy bakonyi sváb községben, a XVIII. század végén. (Jókai füzetek) Ganna ; [Pápa] : Jókai Vár. Kvt., 2003. 75, [28] p. : ill. ; 21 cm Balogh F. András: Herta Müller romániai gyökerei : a bánsági sváb közösség vonzása és taszítás. Rubicon 20. évf. 203. sz. (2010/2.), p. 74-79. Gallasy Katalin: Virágszőnyeg Budakeszin : sváb hagyományok és katolikus szertartások összefonódása. In.: A szakralitás arcai : vallási kisebbségek, kisebbségi vallások / szerk. A. Gergely András, Papp Richárd. - Budapest : Nyitott Kvműhely, 2007. - p. 110-135. Gyulai Éva: Suaevorum bellica virtus - emblémák Buda visszafoglalásáról : adalékok a sváb/bajor- magyar kapcsolatok históriájához. In.: Tanulmányok Budapest múltjából 33. (2007), p. 189-222. Laczkó Szabolcs: A szatmári sváb identitás : Baumgartner Bernadette: Kisebbség a kisebbségben : a Szatmár megyei németek a két világháború között, 1918-1940. In.: Pro minoritate 2013/2, p. 147-455. Szilágyi Aladár: Szobrok mögött a történelem : magyar magyarok és sváb magyarok. Csodaváróktól csodateremtőkig / Szilágyi Aladár ; [fotók: Both Abigél et al.]. - Nagyvárad : Riport K., 2011. - p. 225-252. Tóth Ágnes: Személyes sors és sorsközösség egy sváb parasztasszony naplójában : 1944-1947. In.: Egyén és közösség: tanulmányok / szerk. Bárdi Nándor és Tóth Ágnes ; [közread. a] Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. - Zenta: VMMI, 2012. - p. 253-275. 1.2. Tót nemzetiségi vonatkozások tótok az áttelepülés után Steier Lajos: Csehek és tótok. Budapest : Táltos, 1919. 96 p. Szemes Péter: Svábok, tótok és egyéb hétköznapi csodák : Falvai Mátyás: Gépindák.In.: Műhely 34. évf. 1. sz. (2011.), p. 75-77. tót esettanulmányok Bertók Imre, Mózsi Ferenc: A magyar- szlovák kulturális kapcsolatok kaleidoszkópja. 2., átdolg. kiad. Bratislava : SPN, 1979. 172 p. Csanda Alexander: A magyar- szlovák történelmi és művelődési kapcsolatok kérdései: otázky historických a. kultúrnych stykov Bratislava: Osvetový ústav, 1963. 59 p. A nemzetiségi kérdésről. Bratislava: Osvetový ústav, 1962. 152 p. Strobl Miksa: Tótok, akik nem akarnak elszakadni Magyarországtól: az Autonómiát Követelő Tótok Nemzeti Tanácsának felirata az amerikai információs bizottsághoz. Budapest : Kultúra, 1919. 14 p. Nagy József: A tótok otthonáról Árvamegyében: néprajzi monográphia. Alsó- Kubin: Árvamegyei Hírlap Ny., 1891. 226 p. Pelsőczi H. Gyula: Magyarország s a tótok. Budapest: Athenaeum, 1882. 91 p. Kniezsa István: A szláv apostolok és a tótok. Budapest: Athenaeum Ny., 1942. 18 2 p. Kovács Alajos: A tótok helyzete Csonka- Magyarországon a statisztika megvilágításában. Budapest : Hornyánszky Ny., 1936. 46, [2] p. Pechány Adolf: A magyarországi tótok. Miskolc: Felsőmagyarország, 2000 261 p. Ábrahám Barna: Magyar- németek, tótok, szlovjákok, magyar- oroszok, vendek : népnév és identitás a 19. században. Magyar- szlovák terminológiai kérdések: a 2006. június 8- án és december 1- jén Esztergomban rendezett nemzetközi konferenciák anyaga / szerk. Ábrahám Barna = Madarsko- slovenské terminologické otázky: materiály medzinárodných
konferencií usporiadaných 8. júna a 1. decembra 2006 v Ostrihome / red. Barna Ábrahám. - Piliscsaba ; Esztergom : PPKE BTK Szlavisztika - Közép- Európa Int. : PPKE BTK Szt. Adalbert Közép- Európa Kut.csop., 2008. - p. 70-84. Varga Klára: Tótok, svábok és a dzsesszkíséret : Falvai Mátyás most megjelent novelláskötetéről, a Gépindákról, identitásról és a zeneiségről. In.: Magyar nemzet 73. évf. 209. sz. (2010. aug. 2.), p. 15. 2. Kutatóintézetek személyes kapcsolatfelvétel szükséges néprajzi és dokumentáló fotózás témakörében Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház személyes kapcsolatfelvétel szükséges cigány, sváb és tót nemzetiségi kutatási területekkel Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet Néprajzi Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum