Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) Lehetséges együttműködési irányok összefoglalása és a további lépések tisztázása 2010. május 19. A WS5 megbeszélés során három ötlet merült fel és lett megvitatva, részleteiben is kibontva. Információs táblák Nyelvtanfolyam Munkalehetőség Partnerkeresés Jó gyakorlatok Kiadványok Nyelv, kommunikáció Információs rendszerek EGYÜTTMŰKÖDÉSI IRÁNYOK Szervezetközi Kapcsolati tőke építése Interperszonális? Rendezvények Kommunikációs felületek 1. Nyelvi képzési programok (nyelvtanfolyamok szlovák és magyar nyelv a határ másik oldalán) Speciális oktatás kellene, nem az alapnyelvi oktatás 1000 nap 1000 szó projekt Burgenland jó példa gyakorlati nyelv oktatása Kérdőíves felmérés alapján lehet látni, hogy mekkora probléma, az alapján becsülni lehet, hogy lényeges kérdés-e, és milyen aspektusok fontosak. Hivatali szervek számára is elképzelhető lenne a képzés, nyelvtanulás 2. Háromnyelvű információs táblák 1
A magyarok térségen belüli vezető szerepének megtartása érdekében fontos feliratok, szlovák és angol nyelvű feliratok mellett magyarok hiányoznak. Össze kellene fogni a térség polgármestereinek mindkét oldalon háromnyelvű táblák készítése és elhelyezése céljából (Duna mindkét oldalon). Pozsonytól Esztergomig terjedhetne, EU forrásokból, Mindennapi élet mely szegmenseiben lehetne megoldani a cserét, fő cél az lenne ahol nagy a frekventáltság, sokan látogatják, sokan használják az adott infrastruktúrát vagy szolgáltatást. Turisztikai kiadványok, múzeumok, galériák anyagai is fontosak lennének. Kétnyelvű nyomtatott kiadványok kidolgozása és terjesztése. Akár támogatás, díjazás is lehetne a célja az együttműködésnek. 3. Háromnyelvű hivatali kiadványok kialakítása, terjesztése Tájékoztatás, esélyegyenlőség biztosítása a határ másik oldalára költöző lakosság számára, és a helyi lakosság is megismerhetné a másik rendszert, intézményt Itt is érvényesülhet a Pozsony-Esztergom zóna Fő területek: egészségügy, oktatás + az összes olyan téma amit a többi workshop érintett Kistérségi közszolgáltatási tájékoztató füzet - három határtérség három nyelv ez előrevetítheti egy regionális átfogó szerveződés előképét is. További kevésbé kidolgozott ötletek Partnerkereső adatbázisok a térségben különösen a civil szervezetek megtalálása érdekében Jó gyakorlatok megosztása, megismerése, terjesztése elősegítése Interregionális online információs felület (tudástár) Munkalehetőségek adatbázisa a határ mindkét oldalán a régióra ennek nagy hatása lenne, jelenleg a régiók között nem működik ilyen adatbázis, vagy igen? kamarák is tudnak erről valamit, hiányszakmák közzététel rendszeres, lehet, hogy a kölcsönös elérhetőség nem megoldott Kapcsolatgeneráló, társadalmi tőkét erősítő megoldások. Bizonyos ellátórendszerek, intézmények közötti határon átnyúló párbeszéd, információáramlás elősegítése (hol vannak hiányosságok) kapcsolati tőke erősítése, kapcsolatgeneráló rendezvények stb. Hálózatfejlesztés - Általános tapasztalatok 1. Nem lehet hatékonyan hálózatot építeni megfelelő háttérmunka nélkül, de azzal párhuzamosan sem nagyon. A megfelelő sorrend: problémafeltárás, területlehatárolás (földrajzi és tartalmi), szereplők beazonosítása aktorszelekció, cél és prioritásanalízis, utána jöhetnek a megadott hálózatépítési modulok 2. Kollektív cselekvési logikából fakadó problémát meg kell oldani. Tipikus játékelméleti dilemma potyautas, balekszerep elkerülése, önvédő óvatosság 2
Kollektív cselekvési gát feloldása külső ösztönzők, belső szabályok, kölcsönösen vállalt kötelezettségek kellenek Konkrét egyéni és hálózati szintű eredmények, következmények minél korábbi körülhatárolása, folyamatos szem előtt tartása és frissítése a folyamat során. 3. Vezetés/koordináció kérdése: Függetlenül a szépen csengő horizontális, partnerségi, kooperatív cselekvési formától alapvetően fontos egy leendő hálózatalkotó aktív szereplő jelenléte a kezdetektől fogva. Nem külső szereplő, hanem érdekelt és ezért motivált szervezet. Ennek hiányában nem lehet továbblépni a tettek mezejére, elakadhat a folyamat a célok és prioritások szintjén, mert onnan kezdődően már a kooperációs költségek ténylegesen megjelennek és növekednek. 4. Források Új kötelezettségek bevállalása nem könnyű. Megfelelő finanszírozás nélkül nem működik (belső és külső ráfordítások kalkulációja és felosztása) Saját, mindenkit érintő és méltányosan elfogadott arányú ráfordításra szükség van a komolyan vételéhez. Külső támogatás és önerő aránya További lépések és kérdések Területiség Felmerült annak a kérdése, hogy egyáltalán maradni kellene a szuburbanizációnál, vagy lehetne tágítani a hatókört, lefedettséget a Duna mentén. Nem eldöntött Lehet, hogy tartalomfüggő? Mi a partnerek véleménye? Problématérkép: A 6 WS és a kérdőíves felmérés alapján összeállítható a térség szuburbanizációs folyamatokkal összefüggő problématérképe, amely további támpontokat, súlypontokat (prioritások, szakmai vélemény alapján) ad majd a lehetséges együttműködései irányok kapcsán. A kérdőjel helyére új elemek is kerülhetnek a végleges változatban. A prioritások kapcsán használhatók a megismert szakmai súlypontok és lehetőség lenne egy olyan összegzésre a záró konferencián, ahol a partnerek és az érintett résztvevők is szavazhatnának és egy így legitimált kollektív vélemény alakulna ki a súlypontokról. Együttműködési forma: Semmi kötöttség, sem új szervezet vagy hálózat! Csak egy határozott idejű, támogatott konzorciális együttműködési projekt valamilyen részterületen. Nyitás a civil szervezetek felé (előnyös a pályázatoknál). A hat településen kívül legyenek más partnerek is. Felmerült a megyei önkormányzatok bevonása is. 3
Vezető, domináns partner: A jelenlegi partnerek között van olyan szervezet, amely el tudná képzelni az aktív, domináns, ösztönző, motiváló és koordináló szerepet egy jövőbeni közös projekt vagy bármilyen együttműködési forma esetében? Ki? Miért? Milyen feltételek mellett? Amennyiben nincs, akkor találni kell egy olyan szervezetet, amely vállalná ezt a vezető szerepet. + Elemek WS6 alapján Ősz, INTERREG Jó esélyek Kétoldalú hordozószervezet kell hozzá a határ két oldalán egy-egy. Meg kell találni ezeket a szervezeteket. Melyik önkormányzatok vennének benne részt? Milyen mélyen? Milyen célokkal? Miért? Legjelentősebb problémakör a beköltöző lakosság és az önkormányzatok kapcsolata (önkormányzati alapszolgáltatások) címszóval írható le, mint gyűjtőkategória Kiegészítő anyag - Problématérkép A szuburbanizációs problémák feltárása, elemzése, rendszerezése, fontossági sorrend megadása és ennek ábrázolása. Világosan szét kell választanunk a határ mindkét oldalán jelentkező problémákat és az egyoldalú kérdéseket! Két részből áll: problématáblázat (listázza és kibontja a részleteket) és problématérkép (összefoglalja, strukturálja, átláthatóvá teszi a lényeget) Problématáblázat Fő dimenzió Résztéma Konkrét probléma 1. Infrastruktúra Közlekedés Építésügy Infrastruktúra 2. Politika, hivatalos ügyek 3. Gazdaság Helyi kormányzás Adóügyek Jogi háttér Be/letelepedés Ügyintézés Átfogó gazdasági folyamatok Munkaerőpiac Telephelyválasztás 4
4. Alrendszerek 5. Társadalom Gazdaságfejlesztés Oktatás Egészségügy Kultúra Vallás Integráció Társadalmi kapcsolatok Nyelvi és nemzetiségi ügyek Civil szféra Problématérkép: Hasonló lenne csak természetesen más tartalommal. Információs táblák Nyelvtanfolyam Munkalehetőség Partnerkeresés Jó gyakorlatok Kiadványok Nyelv, kommunikáció Információs rendszerek EGYÜTTMŰKÖDÉSI IRÁNYOK Kapcsolati tőke építése Szervezetközi Interperszonális Rendezvények Kommunikációs felületek? 5