SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, VALAMINT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 314/2012 (XI.8) KORMÁNYRENDELET SZERINTI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS EGYEZTETÉSI DOKUMENTUM BUDAPEST, 2014. MÁJUS 30.
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, VALAMINT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 314/2012 (XI.8) KORMÁNYRENDELET SZERINTI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Megrendelő: Megrendelő részéről a munkát irányította: Megrendelő részéről közreműködtek: Készítette: Irányító tervező: Tervezők: Közreműködött: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakály Szabolcs, Osztályvezető, Városfejlesztési Osztály Kutnyánszky László, Szombathely MJV főépítésze Horváth-Őri Györgyné Városfejlesztés Zrt Bajnai László PhD Bajnai Zsuzsanna Berkecz Balázs Ernhöffer Mónika Flender Erika Akcióterv Kft Központi Statisztikai Hivatal, Győri Főosztály Budapest, 2014. május 30. 2
Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 6 1.1. Térszerkezeti, településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 6 1.1.1. Szombathely földrajzi elhelyezkedése, térszerkezeti pozíciója... 6 1.1.2. Szombathely közlekedési hálózati kapcsolatai... 10 1.1.3. Szombathely elérhetősége a közvetlen vonzáskörzetéből és a város agglomerációs kapcsolatai... 22 1.1.3.1. Szombathely elérhetősége a közvetlen vonzáskörzetéből és a város agglomerációs kapcsolatai az ingázás és a funkcionális kapcsolatok tükrében... 22 1.1.3.2. Szombathely agglomerációs kapcsolatai a migrációs folyamatok tükrében... 32 1.1.4. A város szerepe a NEMZETI FEJLESZTÉS 2020, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció konkrétan Szombathelyre vonatkoztatható részletei alapján... 39 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata... 46 1.2.1. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval való összefüggések vizsgálata 47 1.2.2. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója javaslattételi szakaszának munkaanyagával való összefüggések vizsgálata... 70 1.2.2.1. Szombathely megjelenítése a megyei koncepcióban... 70 1.2.2.2. Szombathely M. J. V. javaslatai a megyei koncepció véglegesítéséhez... 72 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 75 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai... 95 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 98 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... 98 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 104 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata... 105 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök... 105 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek... 107 1.7. A település társadalma... 114 1.7.1. Demográfia, népesesség, képzettség... 114 1.7.3. Térbeli-társadalmi rétegződés... 133 1.7.4. Konfliktusok, érdekviszonyok... 145 1.7.5 Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.)... 152 1.7.5.1. Savaria, Szent Quirinus és Szent Márton identitást erősítő szerepe... 152 1.7.5.2. Borostyánkőút, Iseum és a Savaria Történelmi Karnevál identitást erősítő szerepe... 160 1.7.5.2. Civil szerveződések... 162 1.7.5.3. Sportélet... 165 1.7.5.4. Történelmi Egyházak Szombathelyen... 169 1.8. A település humán infrastruktúrája... 171 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy,szociális ellátás, kultúra)... 171 1.8.1.1. Oktatás... 171 1.8.1.2. Egészségügyi ellátórendszer... 174 1.8.1.3. Szociális ellátások... 176 3
1.8.1.4. Közművelődés és kultúra... 187 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása... 190 1.9. A település gazdasága... 191 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre... 191 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... 195 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése... 210 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők... 216 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... 217 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 225 1.10.1. Gazdasági program, költségvetés, vagyongazdálkodás... 225 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... 229 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység... 236 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika... 237 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás... 238 1.10.6. Intézményfenntartás... 244 1.10.7. Energiagazdálkodás... 245 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások... 248 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata... 249 1.12.1. Természeti adottságok... 249 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet, tájtörténeti vizsgálat... 251 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 255 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek... 255 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék... 257 1.12.3.3. Ökológiai hálózat... 258 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 261 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei, szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek... 261 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái... 262 1.14. Az épített környezet vizsgálata... 265 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata... 265 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata... 265 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok... 266 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek... 267 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos)... 268 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek... 269 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata... 275 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat... 275 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat... 278 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter... 279 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 279 1.14.5. Az építmények vizsgálata... 280 1.14.5.1. Funkció, kapacitás... 280 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség)... 291 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom... 292 1.14.5.3.1. Épületmagasságok, szintszámok... 292 1.14.5.3.2. Tetőidomok... 293 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok, jellegzetes épülettípusok... 296 4
1.14.6. Az épített környezet értékei... 298 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag... 309 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület... 328 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők... 328 1.14.6.4. Műemlék, műemlékegyüttes... 329 1.14.6.5. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely330 1.14.6.6. Helyi védelem... 340 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái... 341 1.15. Közlekedés... 342 1.15.1. Közúti közlekedés... 342 1.15.2. Közösségi közlekedés... 346 1.15.2.1. Közúti... 346 1.15.2.2. Kötöttpályás... 348 1.15.3. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 348 1.15.5. Parkolás... 351 1.16. Közművesítés... 352 1.16.1. Víziközművek... 352 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)... 352 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés... 352 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés... 352 1.16.2. Energia... 355 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás)... 355 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei... 363 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)... 363 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... 366 1.17.1. Talaj... 366 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek... 366 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme... 368 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés... 369 1.17.5. Sugárzás védelem... 369 1.17.6. Hulladékkezelés... 371 1.17.7. Vizuális környezetterhelés... 372 1.17.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 372 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők).. 373 1.18.1. Építésföldtani korlátok... 374 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei... 374 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek... 374 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei... 377 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség, árvíz és belvízveszélyes területek, árvíz és belvízvédelem.. 377 1.18.3. Egyéb... 380 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás)... 380 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások... 381 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások... 382 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely... 383 1.20. Városi klíma... 385 TÁBLÁZATOK... 396 5
1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Térszerkezeti, településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.1.1. Szombathely földrajzi elhelyezkedése, térszerkezeti pozíciója Szombathely, a Nyugat-Dunántúli Régió részét képező Vas megye székhelye az Európai Unió Alpesi és Alpok körüli fejlett régiói által alkotott transzregionális térség valamint a Baltikumot az Adriai-tengerrel összekötő több ezer éves európai közlekedési és kereskedelmi útvonal - a hajdani Borostyánkőút integráns része. Az említett térszerkezeti pozícióból következően Szombathely az alábbi kedvező adottságokkal rendelkezik: A Szombathelyt magában foglaló Nyugat-Dunántúli Régió annak az Alpok körüli gyűrűnek a Magyarországra eső része, amelyet az Alpoktól északra Németország, az Alpoktól délre Olaszország legfejlettebb, leggazdagabb és legdinamikusabban fejlődő régiói, ipari és pénzügyi központjai, az Alpok nyugati oldalán pedig Franciaország fejlett gazdasági központjai alkotnak, miközben az általuk körbevett alpesi térség - Svájc és Ausztria - Európa kiemelkedően gazdag társadalmainak és globális jelentőségű pénzügyi központjainak ad otthont. A Szombathelyt magában foglaló Nyugat-Dunántúli Régió annak a transzeurópai közlekedési folyosónak és egyben európai növekedési tengelynek a Magyarországra eső integráns része, amely az EU északi térségeit, a Baltikumot és Skandináviát Dél-Európával és az Adriai-tenger kikötőivel (Trieszt, Velence, Koper, Rijeka) köti össze. A Szombathelyt magában foglaló Nyugat-Dunántúli Régió térszerkezeti pozíciójának elemzésénél célszerű tekintetbe venni, hogy az OFTK-ban ábrázolt Közép - Magyar Metropolisz Térség fejlődési potenciálját és kedvező térszerkezeti potenciálját is az adja, hogy a kelet-nyugati tengelyek nyugati oldalán két Budapestnél kereszteződő európai növekedési tengely kapcsolja az Alpoktól északra és délre eső, fent említett gazdasági központokhoz és kikötőkhöz (északon az M1 autópálya és nyugati irányú kapcsolódásai, délen az M7 autópálya és délnyugati, nyugati irányú kapcsolódásai), miközben áthalad rajta az Észak-Európát (Baltikumot és Skandináviát) Dél-Európával (annak keleti részével) összekötő kereskedelmi és közlekedési tengely másik ága is. Budapest és térsége fejlődési potenciálja térszerkezeti szempontból ezen a csomóponti helyzeten alapul. Budapest említett térszerkezeti pozíciójának fényében látható, hogy a Nyugat-Dunántúlé ezzel analóg. A régión ugyanaz a két kelet-nyugati tengely halad át, mint Budapesten, és ugyanannak az észak-déli tengelynek a másik (Délkelet-Európa nyugati széle és Dél-Európa tengeri kikötőihez vezető) ága húzódik végig rajta a két kelet-nyugati tengelyt metszve, mint Budapest térségén. Tehát az a térszerkezeti helyzetből adódó fejlesztési potenciál, ami Budapest fejlődésének egyik alapvető tényezője, a Nyugat-Dunántúli Régió esetében is létezik. A Nyugat-Dunántúli Régió fekvése abból a szempontból előnyösebb még Budapesténél is, hogy az észak-déli tengely és a kelet-nyugati tengelyekkel alkotott csomópontjai nem csak a Baltikumtól az Adriai-tengerig húzódó több ezer éves kereskedelmi és közlekedési úton vannak, hanem az Alpok körüli fejlett régiók alkotta gyűrűnek is integráns részét képezik. 6