Alkalmazott térinformatika a területfejlesztésben elmélet TGMG0410-E-02 2015-2016. tanév M213-as terem 3. óra: A térinformatika nyújtotta új lehetőségek a területfejlesztésben 2016. április 4.
1. A térinformatika szerepe a területfejlesztésben A térinformatikai alkalmazásokat a következőképpen lehet csoportosítani: hosszabb idő óta fejlesztett technológiák, melyek a térinformatikával a közös eljárásaik, valamint adatszolgáltatásuk révén vannak kapcsolatban; menedzsment és döntés-előkészítés, melyhez tartozik a legtöbb alkalmazás; tudományos és kutatási tevékenység az egyetemek és kutatóintézetek, laboratóriumok révén. Forrás: Mucsi L. - Kovács F. - Szatmári J. - Nagyváradi L. 2011
1. A térinformatika szerepe a területfejlesztésben A területfejlesztési tevékenységek alapvetően a következők: a fejlesztési-tervezési tevékenység támogatása; a területi kutatások információ-szükségleteinek biztosítása; a fejlesztési koncepciókba foglalt programok, projektek szakszerű előkészítése, illetve az azokról hozott döntések megalapozása; a területi-, települési-, térszerkezeti folyamatok összehasonlító, komplex értékelésének biztosítása; fejlesztési célterületek (-települések) kijelölése; komplex terület- és településminősítés; a terület- és településfejlesztési tevékenységek monitoringja. Forrás: Csatári B. 2001
1. A térinformatika szerepe a területfejlesztésben Sikos T. Tamás szerint a GIS alkalmazási területei a következők: erőforrások feltárása, kutatása; kormányzati munka; ingatlan nyilvántartás, közvetítés, értékesítés; földhasználat tervezése; közmű nyilvántartás; közlekedés tervezés, szervezés; zöld területek tervezése, karbantartása; bűnüldözés és felderítés; elsősegély nyújtás gyorsaságának és hatékonyságának növelése; tűzoltóság munkájának segítése; szolgáltatások optimalizálása (új telephely választás stb.) marketing-kutatás; regionalizáció (körzetek kialakítása); privatizáció; környezet analízis; környezetvédelem. Forrás: Herendi I. et. al. 1996
2. A térinformatika szerepe a településirányításban A településirányítás térinformatikai rendszerének pedig a következő igényeket kell kielégítenie: műszaki információs alapadatok szolgáltatása; térképi és műszaki adatállomány egységes kezelése; tegye lehetővé a térképi és a számszerű adatok mind együttes, mind egymástól független kezelését; pontos, naprakész adatokat tartson nyílván; támogassa az adatcserét az önkormányzat és a közművállalatok között. Forrás: Farkas Gy. 1996
Önkormányzati példa Forrás: Elek I. 2010
Önkormányzati példa Forrás: Elek I. 2010
Önkormányzati példa Forrás: Elek I. 2010
Önkormányzati példa Forrás: Elek I. 2010
2. A térinformatika szerepe a településirányításban Ezzel a következő eredményeket lehet elérni: elég az adatokat egy helyen tárolni, így nem lesznek felesleges átfedések az adatkezelésben; gyorsabb adat- és információáramlás, feldolgozás; egyszerűsödik az adatok frissítése, mindig naprakész adatok állnak a döntéshozók rendelkezésére; gyorsabb, szélesebb körű ügyfélkiszolgálás; elektronikus ügyintézés; internetes ügyintézés; széleskörű, naprakész lakossági tájékoztatás. Forrás: Farkas Gy. 1996
3. Az önkormányzati térinformatikai adatok hasznosítása a települési kutatásokban és a területfejlesztésben A tökéletes önkormányzati térinformatikai rendszer tartalmazza ezeket az adatokat, nyilvántartásokat: népességszám változása (anyakönyvek, költözések), önkormányzati vagyonkataszter, települési címadatbázis, szociális segélyek, helyi adók, építésügyi feladatok, településrendezés, közműnyilvántartás és -fejlesztés, területfoglalási kérelmek, lakossági panaszok, kérések. Forrás: Elek I. 2008
3. Az önkormányzati térinformatikai adatok hasznosítása a települési kutatásokban és a területfejlesztésben A felhasználók, az önkormányzatok feladatai, beszámolói és egyéni igényei alapján ki lehet egészíteni az előbbi listát: domborzati információk (domborzatmodell, szintvonalas térkép, stb.), forgalomtechnikai adatok (KRESZ táblák, felfestések stb.), kerékpárutak, kerékpáros információk, lakossági bejelentések, ortofotó állomány, parkolás, választási információk (választókörzetek). Forrás: Ónodi Zs. 2012
3. Az önkormányzati térinformatikai adatok hasznosítása a települési kutatásokban és a területfejlesztésben A felhasználók, az önkormányzatok feladatai, beszámolói és egyéni igényei alapján ki lehet egészíteni az előbbi listát: funkcionális morfológia (szabályozási terv, ortofotó, ingatlan-nyilvántartás alapján); morfológiai kutatások (településrendezési adatok, ortofotó); településnövekedési kutatások (népesség-nyilvántartás, építéshatósági adatok); urbanizációs vizsgálatok (több település adatainak felhasználásával); települési szegregátumok vizsgálata (épületállomány és egyéb lakossági adatok alapján). Forrás: Ónodi Zs. 2012
4. A térinformatika jövője A főbb területek a jövőben: a térinformatika egyik legfontosabb feladata az idő tényező elemzésében rejlő lehetőségek kihasználása, illetve olyan módszerek fejlesztése, melyekkel a tér-idő adatok elemezhetőek; a térinformatikai módszerek révén nem csak a kapcsolatokat tudjuk leírni, hanem a kapcsolatok változását figyelembe vevő előrejelzéseket, becsléseket tudunk adni egy vagy több paraméter jövőbeni várható értékére; az egyre inkább integrált informatikai rendszereknek és adatbázisoknak köszönhetően könnyebbé válik a komplex földrajzi aspektusú elemzés; a térben (is) kódolt információk tömegessé válása új kérdéseket vet fel és egyben új elemzési lehetőségeket is kínál. Forrás: Mucsi L. et. al. 2011
Köszönöm a figyelmet!