JELENTÉS a 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről 0423 2004. május
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1011-33/2004. Témaszám: 705 Vizsgálat-azonosító szám: V0129 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató helyettes Az ellenőrzést vezette: Borbély Zsuzsanna számvevő tanácsos A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Dér Géza számvevő Dr. Mezei Imréné főtanácsadó Az ellenőrzést végezték: Bialkó Zsolt számvevő Dér Lívia számvevő tanácsos Hütter Erzsébet számvevő Dr. Mezei Imréné főtanácsadó Schósz Attila Ferencné számvevő Tóth Péter számvevő Borbély Zsuzsanna számvevő tanácsos Dr. Fülöp László számvevő tanácsos Kenéz Sándor főtanácsadó Nagy László Csaba számvevő Szendrey Lajos számvevő Horváth János szakértő Dér Géza számvevő Hirka Mihály főtanácsadó Kéri Péter számvevő Nagy Sándorné számvevő tanácsos Tóth István tanácsadó Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.
A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés az 1994. évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök ellenőrzéséről (1995. évben elkészített jelentés) Jelentés az 1997. évi népszavazásra, továbbá az 1998. évi 9920 országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök vizsgálatáról Jelentés a 2002. évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő választásra felhasznált pénzeszközök ellenőrzéséről 0325
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 12 1. A népszavazási kiadások tervezése, az előirányzatok nyilvántartása és módosítása 12 2. A pénzeszközök felhasználása és szabályszerűsége 15 2.1. A pénzügyi fedezet biztosítása 15 2.2. A gazdálkodási jogkörök szabályozása 16 2.3. A népszavazással kapcsolatosan elszámolt dologi kiadások a BM KÖNYV Hivatalban 17 2.4. A népszavazás pénzeszközei felhasználásának szabályszerűsége és célszerűsége a területi és helyi szerveknél 18 2.5. A közbeszerzési eljárások és a szabadkézi vételek lebonyolítása 23 2.6. A népszavazáshoz kapcsolódó informatikai fejlesztések 25 3. A népszavazási feladatra felhasznált pénzeszközök elszámolása 27 4. Ellenőrzés 30 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Az ellenőrzött szervek jegyzéke 2. számú melléklet A 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás normatíváinak jogcímenkénti felosztása és elszámolása 3. számú melléklet A 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás kapcsán lefolytatott közbeszerzési eljárások adatai 4. számú melléklet A helyi választási irodák, az OEVK-k, a területi választási irodák és közigazgatási hivatalok tervezett és elszámolt kiadása 5. számú melléklet A 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás tervezett és tényleges kiadásainak alakulása és megoszlása 1
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Kbt. a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Ve. tv. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 151/1999. (X. 22.) Korm. rendelet 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet Népsz. rendelet BM OVI BM KÖNYV Hivatal OEVK SzSzB népszavazás a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet egyes beszerzések nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatti sajátos szabályairól szóló 151/1999. (X. 22.) Korm. rendelet a 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az országos népszavazáson és az országos népi kezdeményezésen a 2003. április 12-én megtartásra kerülő európai uniós népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 7/2003. (III. 14.) BM rendelet Belügyminisztérium Országos Választási Iroda BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Országgyűlési Egyéni Választókerület szavazatszámláló bizottság a 2003. április 12-én megtartott európai uniós népszavazás 3
JELENTÉS a 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Ve. tv. 5. alapján a népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtására fordított pénzeszközök ellenőrzése, valamint az ellenőrzési tapasztalatokról az Országgyűlés tájékoztatása az Állami Számvevőszék feladata. E felhatalmazás, valamint az ÁSZ 2004. évi ellenőrzési terve alapján vizsgáltuk a 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás lebonyolítására fordított pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét. Az Országgyűlés a 114/2002. (XII. 23.) számú határozatában egyetértett, hogy a 2003. évi országos népszavazás előkészítésének és lebonyolításának eredményes végrehajtására a Belügyminisztérium fejezetben legfeljebb 4 milliárd forint használható fel 1. A pénzügyi támogatást a Kormány 2036/2003. (III.4.) számú határozatával 3824 millió forintban hagyta jóvá a költségvetés általános tartaléka terhére. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a központi szerveknél, a közigazgatási hivataloknál, valamint a megyei és a helyi önkormányzatoknál a népszavazással kapcsolatos feladatok ellátása során a kiadások tervezése megalapozottan történt-e, a pénzeszközök felhasználását célszerűen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezték-e, a pénzügyi elszámolásokat határidőben, a jogszabályban meghatározott módon teljesítették-e. Helyszíni ellenőrzést folytattunk a BM KÖNYV Hivatalban, hat közigazgatási hivatalban, három megyei és a fővárosi önkormányzatnál, valamint 29 települési önkormányzatnál. A vizsgált szerveket az 1. sz. mellékletben soroljuk fel. 1 Az 1994. évi országgyűlési képviselőválasztásra 1700 millió Ft, önkormányzati képviselőválasztásra 1118 millió Ft, mindösszesen 2818 millió Ft; az 1997. évi népszavazásra 1700 millió Ft, 1998. évi országgyűlési képviselőválaztásra 3853 millió Ft, önkormányzati és országos kisebbségi képviselőválasztásra 2654 millió Ft, mindösszesen 8207 millió Ft; a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztásra 6370,7 millió Ft, önkormányzati és országos kisebbségi képviselőválasztásra 3100 millió Ft, mindösszesen 9470,7 millió Ft előirányzat került jóváhagyásra. 5
6
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kiírt ügydöntő országos népszavazás költségelőirányzatát 2003. március 4-én a Kormány 3824 millió Ft-os összegben hagyta jóvá. A kiadások tervezésekor a helyi választási szervek (területi és helyi választási irodák, OEVK-k) és közigazgatási hivatalok részére normatívan juttatott támogatást a 2002. évi önkormányzati képviselőválasztás tervezett előirányzatához képest 41,2 millió Ft-tal alacsonyabb öszszegben határozták meg. A központi kiadások 2 tervezése nem részletes felméréssel, hanem tapasztalati adatok alapján történt. A tervezett kiadásokból 1583 millió Ft (41,4%) a helyi választási irodák, OEVK-k, területi választási irodák és közigazgatási hivatalok feladatai ellátásának fedezetére szolgált. A központi kiadásokat 1191 millió Ft-ban (31,1%), az informatikai kiadásokat 1050 millió Ft-ban (27,5%) határozták meg. A népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről az előírásokat a Belügyminisztérium rendeletben szabályozta. Ennek értelmében az OVI, a BM KÖNYV Hivatal, a Megyei Közigazgatási Hivatal, a Területi Választási Iroda, valamint a Helyi Választási Iroda vezetője illetékességi körén belül felelős volt a népszavazás előkészítése, szervezése és lebonyolítása pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért, pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért és ellenőrzéséért. A népszavazás lebonyolítására jóváhagyott 3824 millió Ft előirányzatból a BM fejezeti hatáskörben 80 millió Ft-ot átcsoportosított a rendőri biztosítás költségeire. Az OVI és a BM KÖNYV Hivatal vezetője hét alkalommal döntött belső átcsoportosításokról, melyek közül hat intézkedés a központi és az informatikai kiadások alcímeit érintette, egy pedig a helyi és a területi választási irodák, illetve közigazgatási hivatalok számára pótlólag meghatározott feladatokkal volt összefüggésben. A népszavazás pénzügyi tervezése a helyi választási szerveknél (területi és helyi választási irodák) a normatívák Népsz. rendelet általi kihirdetését követően történt meg, mivel ekkor váltak tervezhetővé a lakossági tájékoztatók, hirdetmények előállításának, sokszorosításának, közzétételének, a választói névjegyzék összeállításának, kézbesítésének költségei, a szavazásnapi szavazóköri és polgármesteri hivatali dologi jellegű kiadások, valamint a választási irodák és szavazatszámláló bizottságok tagjainak, póttagjainak személyi jellegű juttatásai. 2 Központi kiadások: a népszavazással kapcsolatban az OVI és a BM KÖNYV Hivatal által végrehajtott feladatok tervezése és elszámolása. 7
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A területi választási irodáknál a normatívák a személyi kiadások mellett a kapcsolattartáshoz, a koordinációs és kommunikációs tevékenységhez, jogorvoslati ügyek intézéséhez, az információs és ellenőrzési rendszer működtetéséhez, a közigazgatási hivataloknál a választási informatikai rendszerek működtetéséhez biztosítottak tervezhető központi forrásokat. Az ellenőrzött 29 helyi választási iroda közül 10 nem gondoskodott a népszavazás költségtervének összeállításáról, a négy területi választási iroda mindegyike készített költségtervet. A költségtervek összeállításakor figyelemmel voltak az előírt költségnormatívákra, és a központi támogatás mellett 23%-uk saját forrás kiegészítéssel is számolt. A vizsgált szervek a központi támogatást a Népsz. rendelet előírásának megfelelően átvett pénzeszközként kezelték. A helyi önkormányzatok 72%-a, a megyei önkormányzatok mindegyike gondoskodott a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról. A rendelkezésre bocsátott pénzügyi fedezet a Népsz. rendelet által előírt határidőben a választásban résztvevő szerveknél rendelkezésre állt. A választási pénzeszközökkel való gazdálkodás jogköreit a BM KÖNYV Hivatalnál, a területi választási irodáknál és a közigazgatási hivataloknál az Ámr-ben és a Népsz. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabályozták, a helyi önkormányzatok 24,1 %-a nem gondoskodott a jogszabályi előírások érvényesítéséről. A népszavazás lebonyolításában közreműködő szervek a feladat ellátására biztosított normatív támogatást a Népsz. rendelet előírásának megfelelően használták fel, de a póttámogatásként biztosított pénzeszköz felhasználásánál eltértek az OVI vezetőjének előírásától, mivel abból személyi jellegű kifizetéseket is teljesítettek. A szakfeladaton való elkülönítési kötelezettségének a népszavazás lebonyolításában közreműködő szervek 12,8 %-a nem tett eleget. A kijelölt szakfeladaton való elkülönített kezelés arra szolgált, hogy azon valamennyi (központi, saját) forrásból felmerülő kiadás mellett az általános költségek arányos felosztását követően a népszavazás teljes ráfordítását kimutassák. A tényleges pénzfelhasználás kimutatása csak korlátozottan érvényesült, mert a Népsz. rendelet a pénzeszközök számvitelen belüli elkülönített kezeléséről intézkedett, annak tartalmát a Belügyminisztérium és OVI által kiadott, a pénzügyi lebonyolítás szabályainak értelmezéséhez készült tájékoztató határozta meg. A tájékoztatóban sem került egyértelműen rögzítésre azonban, hogy a választás teljes költségébe a közvetetten elszámolható általános költségek arányos része is beszámítható, továbbá nem adott támpontot arra vonatkozóan, hogy az arányosítást milyen vetítési alapok segítségével, milyen teljesítményi jellemzők alapján kell megtenni. Az ellenőrzött helyi önkormányzatok háromnegyede, a megyei önkormányzatok fele, a közigazgatási hivatalok egyharmada nem végzett számítást, hogy az általános költségeiből mennyi terhelte a népszavazás lebonyolítását, hanem azt saját kiadásai közt számolta el, saját költségvetése terhére. Azokban az esetekben, amikor a hivatalokban felmerülő általános jellegű igazgatási feladatok költségeinek egy részét népszavazást terhelő tételként elszámolták, nem készült 8
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tényleges költségfelosztás. Az önkormányzatok az igazgatási jellegű dologi üzemeltetési kiadásai közül gépjármű üzemeltetéshez, postai és kommunikációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó választásnapi, valamint ingatlan fenntartási kiadásokat számoltak el, a rendelkezésre álló normatív keretösszeg erejéig. Az OVI vezetője célszerinti felhasználásra többlettámogatást biztosított a népszavazásban közreműködő területi, illetve helyi szerveknek. A céltámogatás tartalma és a támogatásról történt rendelkezés időpontja a népszavazásra kitűzött dátumhoz képest a teljesíthetőség szempontjából megkésett volt. A továbbképzések szervezése már előkészített állapotban volt, a tanfolyamok költségstruktúrája kialakult, a jogi és az igazgatási felkészítőket már megtartották. A feladatokat a támogatottak eltérő módon oldották meg. A póttámogatásból az OVI vezetőjének rendelkezése ellenére személyi kifizetéseket teljesítettek, illetőleg mivel dologi kiadásokra felhasználni nem tudták, visszautalták a BM KÖNYV Hivatal részére. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt igazolták, hogy a póttámogatás meghaladta a szükségletet. A BM KÖNYV Hivatal a népszavazás lebonyolítása érdekében hat esetben kötött megbízási szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatására, illetve informatikai (számítástechnikai) anyagokat központosított közbeszerzés keretében szereztek be két esetben. Az eljárás során a kiemelt termékek központosított közbeszerzésére vonatkozó előírásokat betartották. Két esetben a fordítások megrendelésénél és a BM Duna Palota bérbevételénél - a közbeszerzési értékhatárt meghaladó szolgáltatás megrendelésénél megsértették a Kbt. előírását, mivel nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. A szabadkézi vétel körébe tartozó beszerzések ajánlatkérései minőségi követelmények meghatározásának, referenciakérések tájékoztató adatok hiánya miatt - nem feleltek meg a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírásoknak. A népszavazás összkiadásának 27,7 %-át fordították informatikai szolgáltatásokra. A népszavazási feladat fontosságának megfelelően az alkalmazott rendszerek fejlesztésénél a magas színvonalon való és biztonságos működtetésre helyezték a hangsúlyt, ami többletköltséget jelentett. A népszavazás céljára biztosított pénzeszközök felhasználásának elszámolásáról a Népsz. rendelet feladat típusú elszámolás elkészítését írta elő, amelynek konkrét formáját, határidejét a rendelet melléklete tartalmazta. Az elszámolásra megjelölt határidőt a választási szervek betartották. A költségvetési szervet megillető fedezet összegét a népszavazás tényadatai alapján számolták el, amely - a póttámogatásból teljesített személyi kifizetések miatt - a rendeltetéstől eltérő felhasználást is tartalmazott. A feladat típusú elszámolás, aminek elkészítési határideje a népszavazást követő 60 nap - kizárólag a népszavazásra juttatott támogatás felhasználásáról adott információt. A szakfeladaton elszámolt kiadások csak a költségvetési évet követő összegzés után válnak ismertté. Ennek alapján a népszavazással kapcsolatos összes kiadás megismerésére, a kiadási arányok valódi alakulásának elemzésére, következtetések levonására a népszavazást követő évben van lehetőség. 9
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A BM KÖNYV Hivatal vezetője a jogszabályban megjelölt határidőben elkészítette beszámolóját a 2003. április 12-én megtartott EU népszavazás költségvetésének felhasználásáról. A beszámoló szerint a népszavazás lebonyolítására rendelkezésre álló 3824,0 millió Ft-os előirányzat 3744,0 millió Ft-ra módosult a fejezeti szintű elvonás miatt. Ebből a választási szerveket illette meg 1774,3 millió Ft, amelyből felhasználtak 1721,5 millió Ft-ot, így a maradvány 52,8 millió Ft. A 734,7 millió Ft-ot kitevő központi kiadások teljesülése 79 %-os, a maradványa pedig 193,5 millió Ft, az informatikai kiadások maradványa 98,3 millió Ft. Az összegzés szerint a népszavazás lebonyolítására a 943,1 millió Ft informatikai kiadásokkal együtt 3399,3 millió Ft-ot használtak fel és 344,6 millió Ft maradvány keletkezett. A népszavazás költségvetésének felhasználásáról szóló beszámolót az OVI vezetője 2003. június 30-án terjesztette fel a belügyminiszter részére, aki azt jóváhagyta. A népszavazás lebonyolításáról intézkedő Népsz. rendelet valamennyi választásban közreműködő szerv számára előírt ellenőrzési kötelezettséget, melynek a helyi választási irodák 69 %-a nem tett eleget. A területi választási irodák eltérő módon (helyszíni ellenőrzés, dokumentális ellenőrzésről feljegyzés készítése, elszámolások aláírása) gondoskodtak a kötelezettség teljesítéséről. A BM KÖNYV Hivatal ellenőrzési program alapján 48 helyen végzett ellenőrzést, melynek tapasztalatait összegezte és megállapításait a következő választásnál kívánja hasznosítani. Az ellenőrzések során rendeltetéstől eltérő felhasználást nem állapítottak meg. A helyszíni ellenőrzésekről készült jelentésekben a helyi önkormányzatok részére a népszavazási (választási) feladatok pénzügyi tervezését, a népszavazáshoz (választáshoz) kapcsolódó saját kiadások elkülönített nyilvántartását, valamint a rendelkezési, ellenőrzési feladatok elvégzésének szabályozását javasoltuk, két esetben (Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal felhalmozási célra fordított 1074 ezer Ft-ot, Jász-Nagykun Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal 294 ezer Ft fel nem használt támogatást számolt el) a céltól eltérően felhasznált támogatás visszafizetését kezdeményeztük. A BM KÖNYV Hivatalnál a pontosabb tervezésre, a közbeszerzési és szabadkézi beszerzések szabályszerű lebonyolítására, valamint a hivatal dologi kiadásaiból - téves számítás miatt - a népszavazás szakfeladaton elszámolt 3433 ezer Ft összeg helyesbítésére tettünk javaslatot. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a belügyminiszternek, hogy 1. Gondoskodjon a választásban közreműködő szervek tervezési, költségmegosztási és elszámolási feladatainak egyértelmű szabályozásáról. 2. Intézkedjen a BM KÖNYV Hivatal vezetője felé, hogy gondoskodjon a közbeszerzési előírások megsértése miatti felelősségre vonásról. 10
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. Utasítsa az OVI vezetőjét, hogy a jövőben a póttámogatás esetén a feladat elvégzéséhez szükséges időben értesítse a választási szerveket, póttámogatást csak indokolt esetben nyújtson. 4. Rendelje el, hogy az OVI vezetője teljes körűen vizsgálja felül a póttámogatások felhasználását a területi választási irodák és a megyei közigazgatási hivatalok által leadott elszámolások és az azokat alátámasztó bizonylatok alapján a rendeltetéstől eltérő felhasználása megállapítására, és jogszerűtlen felhasználás esetén a rendezésére. 11
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A NÉPSZAVAZÁSI KIADÁSOK TERVEZÉSE, AZ ELŐIRÁNYZATOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA A népszavazás pénzügyi feltételeinek előkészítése során a belügyminiszter 2002. december 4-én benyújtotta 4 milliárd Ft-ról szóló előterjesztését. Az Országgyűlés a 2003. április 12-i ügydöntő országos népszavazás pénzügyi támogatásáról szóló 114/2002. (XII. 23.) határozatában egyetértett azzal, hogy a népszavazás előkészítésének és lebonyolításának eredményes végrehajtására a Belügyminisztérium fejezetben legfeljebb 4 milliárd forint felhasználásra kerüljön. A kiadások tervezésekor a helyi választási szervek (területi és helyi választási irodák, OEVK-k) és közigazgatási hivatalok részére normatívan juttatott támogatást a 2002. évi önkormányzati képviselőválasztás tervezett előirányzatához képest 41,2 millió Ft-tal alacsonyabb összegben határozták meg. A központi kiadások tervezése nem részletes felméréssel, hanem tapasztalati adatok alapján történt. A végleges előterjesztés 2003. februárban készült, a tervezett összeg 3824 millió Ft, amelyet a Kormány 2036/2003. (III. 4.) számú határozatával fogadott el. Ennek alapján a BM Könyv Hivatal működési költségvetésében személyi kiadásra munkaadókat terhelő járulékokra dologi kiadásokra egyéb működési célú kiadásokra, támogatásokra felhalmozási költségvetésében intézményi beruházási kiadásokra előirányzatot hagyott jóvá. 35 millió Ft 11 millió Ft 1847 millió Ft 1583 millió Ft 348 millió Ft Az előterjesztés 3. számú mellékletében a kiadások részletes bontása megegyezett a Népsz. rendelet mellékletében rögzített összegekkel. A BM KÖNYV Hivatalban a jóváhagyott előirányzatokat a határozatnak megfelelően nyilvántartásba vették, illetve a Népsz. rendeletnek megfelelően tovább bontották. Az előirányzat-nyilvántartás választási szervenként és kiadási jogcímenként tartalmazta a jóváhagyott összegeket. 12
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A tervezett kiadásokból 3 1583 millió Ft (41,4 %) a helyi választási irodák, az OEVK-k, a területi választási irodák és a közigazgatási hivatalok feladatainak fedezetére szolgált. A központi kiadásokat 1191 millió Ft-ban (31,1 %), az informatikai kiadásokat pedig 1050 millió Ft-ban (27,5 %) határozták meg. A központi dologi kiadások 1145 millió Ft-os összegéből a pártsemleges kampányra és a szavazásnapi nyomtatványokra tervezett összeg 350-350 millió Ft, valamint a választói névjegyzékek, értesítők központi előállítására tervezett 130 millió Ft volt, a fennmaradó 14 jogcímen 315 millió Ft-ot terveztek összesen (2. sz. melléklet). A Népsz. rendelet 1. számú mellékletében a központi kiadások 154 számú jogcímén a pártsemleges kampány 4 megnevezés szerepel. A jogcímen lakossági tájékoztató anyagok elkészítését, sajtóban, rádióban közölt népszavazással kapcsolatos ismeretterjesztést és tájékoztató film elkészítését számolták el. A Ve. tv. 38. (1) bekezdés d) pontja szerint az OVI feladata a pártsemleges tájékoztatás, ami nem azonos a kampánnyal és az elszámolt feladatok sem tartoznak a kampány tevékenységek körébe. A népszavazás költségeire tervezett 3824 millió Ft-os előirányzat a BM KÖNYV Hivatalnál 3744 millió Ft-ra módosult a fejezeti hatáskörben - a népszavazás során felmerült rendőri biztosítás költségeire - történt 80 millió Ft előirányzat átcsoportosítás miatt. A módosítás megfelelt az Ámr. 48. (1) bekezdés f) pontja előírásának, amely szerint a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve a jóváhagyott előirányzatok felhasználását amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti - saját rendelkezésébe vonhatja. Az OVI és a BM KÖNYV Hivatal vezetője a kormány által jóváhagyott előirányzatok között egy alkalommal intézkedett átcsoportosításról, amely a központi dologi kiadásokról az egyéb működési kiadások, támogatások előirányzatára - a helyi és a területi választási irodák, illetve a közigazgatási hivatalok részére feladatátadás miatt - történt. Az átcsoportosítást az OVI vezetője 2003. március 27-én kelt EU-83/1/2003. számú feljegyzésében rendelte el, amelyben a helyi választási irodák részére lakossági tájékoztató szórólapok kézbesítésére, illetve szavazóköri jegyzőkönyvek szállítására, a területi választási irodák részére oktatásra, jegyzőkönyvszállításra és kiadványkészítésre, a közigazgatási hivatalok részére pedig oktatásra és terembérletre csoportosíttatott át pénzeszközöket, amelyekről a normatív támogatásokkal együtt kellett elszámolni. Az átcsoportosítások indokoltságára az OVI vezetőjének rendelkező levele a következő magyarázatot adta: A területi és helyi választási irodáknak a 2003. április 12-i ügydöntő országos népszavazás előkészítése és lebonyolítása során olyan többletfeladatokat is el kellett, illetve el kell végezniük, melyek költségráfordításait a 7/2003. (III. 14.) BM rendelet helyi és területi normatívái nem tartalmazzák. A központi költségvetés dologi költségeinél megtakarítás jelentkezik. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a területi választási irodáknál, a helyi választási irodáknál és 3 A 7/2003. (III.14.) BM rendelet 1. sz. mellékletével ellentétben a SzSzB tagokkal kapcsolatos kiadásokat a helyi kiadásokhoz csoportosítottuk át a központi kiadásokból, mivel így elemezhetők és hasonlíthatók össze a tervezett és a tényleges kiadások a feladat típusú elszámolással. 4 Az ÁSZ 0351 az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentés szerint a Közalapítványnak a népszavazás népszerűsítése, a részvételre való felhívással kapcsolatban merültek fel kiadásai. A kampányrendezvények megtartására 180,8 millió Ft-ot használt fel. 13
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a közigazgatási hivatalnál jelentkező többletfeladatok zavartalan, pontos végrehajtásához szükséges költségráfordítás a központi keretből átadott pénzeszközként a megye és a települések részére biztosítsuk. A dologi kiadásokra jóváhagyott előirányzatokon belül a központi és az informatikai kiadások jogcímei között hat esetben döntött az OVI és a BM KÖNYV Hivatal vezetője átcsoportosításról. Az előirányzat átcsoportosításokkal a BM KÖNYV Hivatal költségvetésében az átadott pénzeszközök előirányzata 193 333 ezer Ft-tal emelkedett a központi dologi kiadások terhére. A nyilvántartásokon az előirányzat változásokat szabályszerűen átvezették. A Népsz. rendelet 1. (2) bekezdés c) pontja előírta, hogy a területi választási iroda és a helyi választási iroda vezetője illetékességi területén belül felelős a népszavazás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért. Az előkészítés és lebonyolítás pénzügyi fedezetéül a Népsz. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott normatívák alapján számított költségvetési fedezetnél a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartás 2003. január 1-jei állapota szerinti adatállomány részletező adatait (lakosság, választásra jogosultak, szavazókörök száma településenként) kellett figyelembe venni. A népszavazás helyi és területi pénzeszközeinek felhasználását a Népsz. rendelet 5. (2) bekezdésében határozta meg a belügyminiszter. A normatívák alapján kiszámított pénzeszközök felett a népszavazás lebonyolítását végző szervek a feladat ellátásához szabadon rendelkeztek, megkötést a Népsz. rendelet csak a személyi kiadások minimumára jelölt meg. A helyi és területi választási irodáknál a népszavazás pénzügyi tervezése a normatívák Népsz. rendelet általi kihirdetését (III. 14.) követően történt, mivel ekkor váltak ismertté a lakossági tájékoztatók, hirdetmények előállításának, sokszorosításának, közzétételének, a választói névjegyék összeállításának, kézbesítésének költségei, a szavazásnapi szavazóköri és polgármesteri hivatali dologi jellegű kiadások, valamint a választási irodák és szavazatszámláló bizottságok tagjainak, póttagjainak személyi jellegű juttatásai. A területi választási irodák esetében a normatívák a személyi kiadások mellett a kapcsolattartáshoz, a koordinációs és kommunikációs tevékenységhez, jogorvoslati ügyek intézéséhez, az információs és ellenőrzési rendszer működtetéséhez, a közigazgatási hivataloknál a választási informatikai rendszerek működtetéséhez biztosítottak tervezhető központi forrásokat. Az ellenőrzött szervek körében a 29 helyi választási iroda közül 10 (34%, ezen belül három város) nem gondoskodott a népszavazás költségtervének összeállításáról, a helyi választási iroda vezetője nem teljesítette a Népsz. rendelet 1. (2) bekezdés c) pontjának a tervezési felelősségére meghatározott előírását. Az ellenőrzött négy területi választási iroda mindegyike készített költségtervet. A költségtervek összeállításakor figyelemmel voltak Népsz. rendelet 1. számú mellékletében előírt költségnormatívákra, a központi támogatás mellett azonban saját forrás kiegészítéssel 23% (nyolc helyi és egy területi választási iroda) számolt. A Népsz. rendelet a közigazgatási hivatalok vezetői részére nem határoz meg tervezési felelősséget, ennek ellenére az ellenőrzött hat me- 14
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK gyei közigazgatási hivatal közül öt készített, egy (Csongrád megye) nem készített költségtervet. A vizsgált szervek a központi támogatást a Népsz. rendelet 3. (3) bekezdésének megfelelően átvett pénzeszközként kezelték. A helyi önkormányzatok 72%- a, a megyei önkormányzatok mindegyike gondoskodott a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglalt hatásköri és eljárási rendnek megfelelően. Az előirányzat-módosítási kötelezettségét elmulasztó nyolc helyi önkormányzat közül négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település, míg további négy megyében pedig Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Vas egy-egy település esetében maradt el az előirányzatok költségvetési rendelettel való jóváhagyása. A közigazgatási hivatalok mindegyike az Ámr. 51. (2) bekezdés előírásának megfelelően a BM fejezet engedélye alapján, a juttatott hozzájárulásokkal megegyező előirányzat-módosításokat elvégezte. 2. A PÉNZESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGE 2.1. A pénzügyi fedezet biztosítása A központi költségvetésből a népszavazással kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a BM KÖNYV Hivatal előirányzat felhasználási számláján a havi finanszírozás keretében 2003. áprilistól decemberig kilenc részletben nyitották meg, a fedezet a népszavazás lebonyolításának időpontjában nem állt rendelkezésre, hanem azt a BM KÖNYV Hivatal megelőlegezte. A Népsz. rendelet 3. (4) bekezdése szerint a BM KÖNYV Hivatal vezetőjének a szavazás napját megelőző 20. munkanapig kellett átutalnia a támogatást a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalainak bankszámláira és a közigazgatási hivatalok előirányzat-felhasználási keretszámláira. Az előleget a Népsz. rendeletnek megfelelően, március 13-án, 22 munkanappal a szavazás napja előtt átutalták. Az ellenőrzött körben a Népsz. rendelet normatívái alapján számított járandóság minden szervezethez eljutott a jogszabályban rögzített határidőn belül, azok március 17-22. között kerültek jóváírásra a költségvetési, illetve előirányzat-felhasználási számlákon. Az OVI vezetője által pótelőirányzatként biztosított támogatást a közigazgatási hivatalok és a területi választási irodák részére április 4-én utalták át. A területi választási irodák a helyi választási irodáknak járó összeget ezt követően április 4-11. között utalták tovább. A népszavazással kapcsolatban a felmerülő kiadásokat (irodaszer, értekezletre élelmiszer, üdítő vásárlás, útiköltség) az önkormányzatok közül négy - Mártély, Nagybajom, Budapest XIV. kerület, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat a közigazgatási hivataloknak fele Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Zala megyei közigazgatási hivatal előlegezett meg, azonban ez finanszírozási nehézséget sehol sem okozott. 15
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Ve. tv. V. fejezetében nevesített választási szerveken és a közigazgatási hivatalokon kívül a tervezett központi dologi kiadásokból két szervezet kapott a népszavazással összefüggő feladatra költségvetési támogatást. A BM Távközlési Szolgálat részére adatátviteli és a nem adatátviteli öszszeköttetések lebonyolítására, valamint a szolgáltatások lebonyolításához szükséges készlet beszerzésre 23 197 ezer Ft-ot adott át 2003. április 17-én a BM KÖNYV Hivatal. Az elszámolás szerint 22 748 ezer Ft-ot dologi kiadásokra, 474 ezer Ft-ot pedig személyi kiadásokra fordítottak, így a teljesített kifizetés 25 ezer Ft-tal több volt az átadott összegnél, amit saját forrásból biztosítottak. A belügyminiszter 2003. április 26-án kelt 001/1005/2003. számú határozata alapján a BM KÖNYV Hivatal és a BM Költségvetési és Gazdasági Főosztály 2003. április 28-án együttműködési megállapodást kötött 2000 ezer Ft összegről, melyből a belügyminiszter a területi választási irodák és a közigazgatási hivatalok vezetőit tárgyjutalomban részesíti a népszavazás lebonyolításában való közreműködésükért. A BM KÖNYV Hivatal december 11- én a benyújtott számlák és átvételi elismervények alapján 1786,5 ezer Ft-ot utalt át a BM számlájára. Normatív támogatási körbe nem tartozó egyéb feladatokra egy esetben csoportosítottak át pénzeszközt, mivel az OVI kezdeményezésére kiállítást hoztak létre Népszavazás Magyarországon az Európai Uniós tagságról címmel. A 15 tablóból álló kiállítás megrendezésére 45 helyi önkormányzat részére biztosítottak 300 ezer Ft, a Fővárosi önkormányzatnak (két kiállítás megtartására) 600 ezer Ft támogatást, összesen 14 100 ezer Ft összegben. A támogatott önkormányzatok a felhasználásról elszámoltak. 2.2. A gazdálkodási jogkörök szabályozása A pénzgazdálkodási jogköröket illetően a BM KÖNYV Hivatalban a hivatal vezetőjének 2001. július 1-én hatályba helyezett 11/2001. számú intézkedése a kötelezettségvállalásról, az ellenjegyzésről, érvényesítésről és az utalványozásról volt az irányadó. Az intézkedésben a gazdálkodási jogköröket az Ámr. kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzésről szóló 134-138. - aiban foglaltaknak megfelelően a helyi sajátosságok figyelembevételével határozta meg. Az intézkedéshez mellékelték a teljesítésigazolás és utalványozási bizonylatot, az érvényesítésre, utalványozásra és ellenjegyzésre jogosultak jegyzékét az aláírás mintával, valamint a szabályozásban leírt fogalmak értelmezését. A népszavazással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a Népsz. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontjának megfelelően szabályozták, kötelezettséget vállalni - a BM KÖNYV Hivatal vezetője, illetve felhatalmazása alapján a Köz- 16
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK gazdasági Főosztály vezetője - az OVI vezetőjének előzetes egyetértésével lehetett 5. A BM KÖNYV Hivatalban a bizonylati fegyelem megfelelő volt. A kötelezettségvállalások az Ámr. 134. (2) bekezdésében foglaltnak megfelelően, kizárólag annak ellenjegyzését követően, a Népsz. rendelet 5. (1) bekezdésében előírtak szerint az OVI vezetőjének egyetértése mellett történtek. A kiadások teljesítésének elrendelését - a szakmai teljesítésigazolások után - minden esetben érvényesítették az Ámr. 135. (1) bekezdése alapján. Az utalványozás és annak ellenjegyzése maradéktalanul megvalósult. A területi választási irodáknál és a közigazgatási hivataloknál a népszavazással kapcsolatos gazdálkodási jogkörök gyakorlása megfelelt az Ámr. 134-138. -ában, illetve a Népsz. rendelet 1. (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, mivel gondoskodtak arról, hogy belső szabályzataikban a népszavazás pénzügyi lebonyolításához kapcsolódó gazdálkodási jogköröket az előírásoknak megfelelően, személyre szabottan rögzítsék, az összeférhetetlenségi eseteket kizárják, a népszavazáshoz kapcsolódó speciális feladatok informatika, oktatás teljesítésének igazolási rendjét kialakítsák. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során a szabályzataikban foglalt előírásokat betartották. A helyi önkormányzatoknak 24,1%-a Sellye, Pomáz város, Berente, Hejőpapi, Tiszavalk, Ilk, Tisztaberek község nem gondoskodott a gazdálkodási jogkörök előírás szerinti gyakorlásának szabályozásáról, figyelmen kívül hagyták, hogy az Ámr. 134. (3) bekezdés szerint a választások pénzeszközeinek felhasználásakor az önkormányzat jegyzője mint a helyi választási iroda vezetője rendelkezik kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörrel. A választási célú pénzeszközök felhasználása során a kialakított helyi szabályozást, illetve annak hiányában, a jogszabályban foglaltakat az ellenőrzött szervek egyedi kivételtől eltekintve betartották. A 29 önkormányzat közül az Ámr. 134-138. -aiban meghatározott kötelezettségvállalás, utalványozás szabályait öt, az érvényesítés követelményeit hat, míg a teljesítés igazolás rendjét három sértette meg. 2.3. A népszavazással kapcsolatosan elszámolt dologi kiadások a BM KÖNYV Hivatalban A népszavazás dologi kiadásainak eredeti előirányzata 1 145 000 ezer Ft, amely a módosítások után 880 227 ezer Ft-ra csökkent, és a felhasználása 688 802 ezer Ft volt. A teljesített kiadásokon belül 6 a legnagyobb tételt a szavazólapok, szavazásnapi nyomtatványok (39,2%), valamint a pártsemleges kampány jogcímen elszámolt tételek (28,7%) tették ki. A tájékoztatóanyagok, népszavazási füzetek jogcímen 7,3%-ot, a választói névjegyzékek 5,8%-ot, az 5 A BM KÖNYV Hivatal vezetője a 2002. december 18-án kelt, 3-636/1/2002. számú utasításában gondoskodott az előzetes ellenjegyzés végrehajtásának szabályozásáról. 6 A jelentés 2. számú mellékletében a jelzett kiadásokat összegszerűen mutatjuk be. 17
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK OVI működési kiadásai 6%-ot képviseltek a dologi kiadásokon belül. A többi kiadás (összesen 13 %) jogcímenként nem érte el az 5%-ot. A népszavazás lebonyolításával kapcsolatban fenntartási, üzemeltetési költségek merültek fel a BM KÖNYV Hivatal működési kiadásai között, melyek megosztását a dologi kiadások költségvetésen belüli módosított előirányzatának aránya alapján számították. adatok: ezer Ft-ban BM KÖNYV Hivatal számítása Ellenőrzés megállapítása Megnevezés Dologi kiadás Megoszlás % Előirányzat 80 millió Ft-tal való csökkentése Megoszlás % Intézményi 15 068 200 90,31 15 068 200 90,75 EU népszavazás 1 616 370 9,69 1 536 370 9,25 összesen 16 684 570 100,0 16 604 570 100,0 Vetítési alap elszámolt összeg elszámolható összeg elszámolás 788 941 76 431 72 998 Megállapításunk szerint a számítás helytelenül történt, mivel a költségek felosztása 2003. május 21-én készült, azonban június 3-án fejezeti hatáskörben 80 millió Ft elvonás történt, amely miatt a népszavazás tervezett dologi kiadásai csökkentek, ezáltal az arány 9,25 %-ra változott, a költségmegosztást viszont nem helyesbítették. A helytelen számítás miatt a népszavazás szakfeladaton 3 433 ezer Ft-tal több általános költséget számoltak el a központi dologi kiadások között, a hivatal működési kiadásaiból. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor a számvevői jelentésben az elszámolás helyesbítésére tettünk javaslatot. Nem megfelelő igényfelmérés, illetve téves becslés miatt a nyomdai szolgáltatás eredeti megrendelése megalapozatlan volt. A BM KÖNYV Hivatal a népszavazás lebonyolításához nyomtatványok, szavazástechnikai anyagok gyártására és szállítására kötött vállalkozási szerződést az Állami Nyomda Rt-vel 7. A március 12-én megkötött összeghatárt nem tartalmazó - szerződés alapján a BM KÖNYV Hivatal 280 millió Ft értékű megrendelést adott, amely 391 millió Ft-ra növekedett az OVI vezetőjének 2003. március 26-i 63,5 millió Ft és 2003. április 9-i 47,5 millió Ft összegről szóló írásbeli intézkedése alapján. 2.4. A népszavazás pénzeszközei felhasználásának szabályszerűsége és célszerűsége a területi és helyi szerveknél A Népsz. rendelet 6. (1) bekezdése előírta a pénzeszközök felhasználásának feladatonkénti elszámolását, és a tényleges pénzforgalom szakfeladaton történő nyilvántartását. A népszavazáshoz kapcsolódó kiadások és bevételek elkülönített kezelése követelményének a 75117-5 szakfeladaton való elszámo- 7 Az Állami Nyomda Rt. és a Pénzjegynyomda Rt. által alkotott konzorcium képviseletében. 18
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK lásnak a vizsgált szervek 12,8 %-a nem tett eleget (Zala megyei közigazgatási hivatal, valamint Sellye város, Berente, Nagyecsed község, Budapest XIV. kerület önkormányzata). A Népsz. rendelet 6. (1) bekezdésének előírása szerint a szakfeladaton való elkülönített kezelés arra szolgált, hogy azon valamennyi (központi, saját) forrásból felmerülő kiadás mellett az általános költségek arányos felosztását követően a népszavazás teljes ráfordítását kimutassák. A tényleges pénzfelhasználás kimutatása korlátozottan érvényesült, mert a Népsz. rendelet csak a pénzeszközök számvitelen belüli elkülönített kezeléséről intézkedett, annak tartalmát a Belügyminisztérium és OVI által kiadott, a pénzügyi lebonyolítás szabályainak értelmezéséhez készült tájékoztató 8 határozta meg. A tájékoztatóban sem került egyértelműen rögzítésre azonban, hogy a választás teljes költségébe a közvetetten elszámolható általános költségek arányos része is beszámítható-e, továbbá nem adott támpontot arra vonatkozóan sem, hogy az arányosítást milyen vetítési alapok segítségével, milyen teljesítményi jellemzők alapján kell megtenni. Az ellenőrzött helyi önkormányzatok háromnegyede, a megyei önkormányzatok fele, a közigazgatási hivatalok egyharmada nem végzett számítást, hogy az általános költségeiből mennyi terhelte a népszavazás lebonyolítását, hanem azt saját kiadásai közt számolta el saját költségvetésének terhére. Azokban az esetekben, amikor a hivatalokban felmerülő általános jellegű igazgatási feladatok költségeinek egy részét népszavazást terhelő tételként elszámolták, nem készült tényleges költségfelosztás. Az önkormányzatok az igazgatási jellegű dologi üzemeltetési kiadásai közül gépjármű üzemeltetéshez, postai és kommunikációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó választásnapi, valamint ingatlan fenntartási kiadásokat számoltak el, a rendelkezésre álló normatív keretösszeg erejéig. A bizonylati fegyelem megfelelt a Számv. tv. 166. (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel adataik alakilag és tartalmilag hitelesek és helytállóak voltak. A népszavazáshoz elszámolható általános költségek könyvelésének alapjául szolgáló belső bizonylatokkal kapcsolatban egy esetben sértették meg a Számv. tv. 167. (1) bekezdésében előírtakat. A Zala Megyei Közigazgatási Hivatalnál a népszavazás lebonyolításhoz normatívák alapján biztosított pénzeszközök terhére, dologi kiadásként a hivatal különböző arányban megosztott üzemeltetési ráfordításait, telefondíjait, irodaszer beszerzéseit, gépjármű fenntartási, üzemeltetési kiadásait belső bizonylatok alapján számolták el, de a megosztás rendszerét helyileg nem szabályozták. A kiállított belső bizonylatok a Számv. tv. 167. (1) bekezdésében előírt alaki és tartalmi követelményeknek nem feleltek meg. Nem tartalmazták a gazdasági műveletet elrendelő szervezet megjelölését, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy aláírását, a gazdasági művelet tartalmának leírását, a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozást és a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontját, igazolását. A számviteli el- 8 Tájékoztató a 2003. április 12-én megtartásra kerülő európai uniós népszavazás pénzügyi lebonyolításának szabályairól (Választási füzetek 107. szám) 19
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK számolások alapján a központilag biztosított támogatás a közigazgatási hivatal népszavazáshoz kapcsolódó összes kiadására fedezetet nyújtott. Az Országos Választási Iroda vezetője 2003. április 1-jei keltezésű, EU-83/2/2003. sz. levelében foglaltak szerint többlettámogatást biztosított a népszavazásban közreműködő területi illetve helyi szerveknek. A leirat egyértelműen rögzítette, hogy a többlettámogatást csak a megjelölt feladatok dologi költségeire lehet felhasználni 9. Az OVI vezetője a támogatás felhasználására vonatkozóan április 8-án a rendelkező levelet módosította 10. A céltámogatás tartalma és a támogatásról történt rendelkezés időpontja a népszavazásra kitűzött dátumhoz képest a teljesíthetőség szempontjából elkésett volt. A továbbképzések szervezése már előkészített állapotban volt, a tanfolyamok költségstruktúrája kialakult, a jogi és az igazgatási felkészítőket már megtartották. Azok a szervek, akik az első utasításban meghatározott feltételnek (csak dologi kiadások teljesíthetők) tettek eleget, a támogatást nem vagy csak részben használták fel. A pótlólag támogatott választási feladatok és az azokhoz rendelt források az alábbiak voltak: A helyi választási irodák részére az OVI által készített választási tudnivalókat tartalmazó szórólap háztartásokba való eljuttatása, szórólaponként 15 Ft, valamint a szavazóköri jegyzőkönyvek választás lezárását követő haladéktalan Országos Választási Központba való szállítása címén az okmányirodai székhelyű helyi választási irodák részére helyi választási irodánként 8000 Ft volt, összesen 81 433 ezer Ft. Az ily módon rendelkezésre bocsátott támogatásról a hivatalos információ a területi választási irodákon keresztül április 4-6. között jutott a helyi választási irodákhoz, ahol a választópolgárok tájékoztatása ez időre már megtörtént. A polgármesteri hivatalok egy része a szórólapokat vagy saját hivatali dolgozóik megbízásos jogviszonyban való foglalkoztatása révén, vagy közhasznú, közcélú foglalkoztatottjaik bevonásával juttatta el a háztartásokba, illetve a helyi postával kötöttek megállapodást, szerződést a szórólapok terjesztésére 4,50 Ft/db díjtétel fejében. A normatív alapon számított dologi többlettámogatás maradványát az önkormányzatok az OVI vezetőjének utasításával ellentétben egyéb választással összefüggő kiadásaikra használták fel, négy önkormányzat (Sellye, Hat- 9 OVI vezetője EU-83/2/2003 rendelkező levele szerint: A szigorú pénzügyi szabályok betartása érdekében felhívom a figyelmet arra, hogy az átadott pénzeszközöket csak az előzőekben felsorolt választási feladatok teljesítéséhez, dologi kiadások fedezetére lehet felhasználni. Ezen pénzeszközök felhasználásáról a népszavazást követően a BM rendeletben meghatározott pénzügyi elszámolás keretében kell elszámolnia a területi választási irodának, a közigazgatási hivatalnak és a helyi választási irodának. 10 OVI vezetője EU 83/3/2003. levele: 2003. április 1-jén az EU-83/2/2003. számú ügyiratot az alábbiak szerint módosítom: A hivatkozott ügyiratszámban megjelölt feladatok teljesítéséhez célhoz kötött átadott pénzeszközöket a 7/2003. (III. 14.) BM rendelet 5. (2) bekezdése a) alpontja alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak figyelembe vételével kell felhasználni. 20
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK van, Körmend város, Budapest XIV. kerület) utalta vissza a szórólap terjesztésére és a jegyzőkönyvek szállítására biztosított céljellegű forrás maradványát. A területi választási irodák részére kiadvány szerkesztésére 3 millió Ft, jegyzőkönyvek továbbszállítására az OVI-hoz 0,1 millió Ft, valamint a népszavazás jogi és igazgatási oktatásának dologi költségeire 1 millió Ft volt a póttámogatás, összesen 81,9 millió Ft. A többlettámogatásról a területi választási irodák április 1. után az OVI vezetőjének leveléből értesültek, ekkor a jogi, igazgatási oktatások szervezésére, kiadványszerkesztésre, összeállításra, annak internetes honlapon való megjelenítésére már nem voltak meg az időbeli feltételek. A feladatot a területi választási irodák eltérő módon oldották meg, de ellentétben az OVI vezetőjének utasításával a póttámogatásból személyi kifizetéseket is teljesítettek, amellyel a támogatást nem a rendeltetésnek megfelelően használták fel. A Baranya Megyei Területi Választási Iroda a Kiadvány az április 12-i népszavazással kapcsolatosan kapott póttámogatás felhasználásával kiadványt jelentetett meg. A kiadvány tartalmát a területi választási iroda tagjai állították össze megbízási szerződések keretében. A díjazás mértékét differenciáltan, az elvégzendő szerkesztői munka mennyiségének függvényében állapította meg a területi választási iroda vezetője. A megyében a póttámogatás 4100 ezer Ft-os öszszegéből 2130 ezer Ft-ot személyi kiadásként használtak fel. A Heves Megyei Területi Választási Irodánál az OVI által a népszavazás jogi és igazgatási oktatására dologi kiadásként biztosított 1000 ezer Ft-ból 770 ezer Ft személyi kiadásként került kifizetésre, megbízási szerződések keretében. A Fővárosi Választási Iroda a pótelőirányzatként biztosított 4,1 millió Ft-ot nem használta fel, és azt az elszámolást követően visszautalta a BM KÖNYV Hivatal részére. A BM KÖNYV Hivatal ellenőrzési tapasztalata 11 azt bizonyította, hogy a területi választási irodák a póttámogatást, illetve annak egy részét nem használták fel. A megyei közigazgatási hivatalok részére az informatikai felhasználói rendszerek oktatásához kapcsolódó dologi költségek fedezetére 1 millió Ft-ot az oktatások helyszínein terembérletre 500 ezer Ft-ot, összesen 30 millió Ft-ot csoportosítottak át. Az OVI vezetője a területi választási irodák értesítésében határozta meg a közigazgatási hivatalok számára megjelölt támogatás összegét is. Mivel a közigazgatási hivatalok részére a BM KÖNYV Hivatal utalja a támogatást, a területi választási irodák a tájékoztatást mivel nem feladatuk - nem továbbították, és azt sem az OVI vezetője, sem a BM KÖNYV Hivatal nem tette meg. A felhasználható póttámogatásról és annak felhasználására vonatkozó előírásról egymás közötti munkakapcsolataikból származóan közvetett 11 A BM KÖNYV Hivatal az ellenőrzési tapasztalatokról készült összefoglalójában öt területi választási irodánál jelölte meg, hogy a céltámogatást részben vagy teljes összegben visszautalta. 21
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK módon, illetve vezetői értekezleten elhangzott szóbeli tájékoztatásból értesültek. A közigazgatási hivatalok a feladatot elvégezték. Az oktatási feladatra biztosított póttámogatást saját dolgozóik részére fizették ki, ellentétesen az OVI vezetőjének előírásával, ezáltal a felhasználás nem a rendeltetésének megfelelően történt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Közigazgatási Hivatal az informatikai felkészülést saját informatikai irodájának dolgozóival biztosította, oly módon, hogy velük mind a hat fővel megbízási szerződést kötött. A változó öszszegű, összességében 950 ezer Ft-ra szóló szerződésekben rögzítették, hogy a felkészítés nem képezi a dolgozók munkaköri feladatát. A megbízási szerződések megkötésekor figyelmen kívül hagyták, hogy a közigazgatási hivatalok feladatairól szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. (2) bekezdés b) pontja, a dolgozók munkaköri leírása szerint a népszavazás informatikai lebonyolítása a hivatal feladata, ezért megsértették az Ámr. 59. (9) bekezdését, mivel a dolgozókkal munkakörükbe tartozó feladatra megbízási szerződések nem köthetők. A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal az informatikai felhasználói rendszerek alkalmazásának oktatására biztosított 1 millió Ft központi támogatást két fő jutalmazására és annak járulékaira fordította. A jutalom kifizetésére a hivatalvezető intézkedése alapján került sor, anélkül, hogy célfeladat kitűzése történt volna. A hivatal informatikusai a népszavazással kapcsolatosan a választási ügyviteli rendszeren keresztül internetes távoktatást végeztek, amelynek lebonyolításáról a jelenléti íven túl további dokumentumok nem készültek. A Közigazgatási Hivatal által összeállított oktatási terv szerint a hivatal a helyi választási irodák informatikai feladatot ellátó munkatársai részére a szavazatösszesítő, a helyi ellenőrző és a választási pénzügyi rendszerrel összefüggő képzést végzett. A résztvevőktől a megjelenés igazolására a jelenléti ív kitöltését nem kérték. A hivatal informatikai szakemberei a képzési terv szerint 10 helyi választási iroda munkatársa részvételével internetes adatlap rögzítés technikai részleteinek oktatását végezték, de a részvétel igazolását ez esetben sem dokumentálták. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatalnál az informatikai oktatást a saját hivatali dolgozók megbízásos jogviszony keretei között való foglalkoztatásával szervezték. A kapott póttámogatásból 883 ezer Ft-ot a rendeltetéstől eltérően személyi kiadásokra fordítottak. A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnál a póttámogatásból 880 ezer Ftot személyi juttatásként a dolgozóknak, részben céljutalom, illetve általános jutalmazás címén fizették ki. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal 347 ezer Ft személyi juttatást fizetett ki rendeltetéstől eltérően. Az elszámolás során a póttámogatás fel nem használt részét, 855 945 Ft-ot visszafizetett a BM KÖNYV Hivatal részére. A közigazgatási hivatalok alapfeladataként is megjelent a népszavazással kapcsolatos informatikai feladatok ellátása. A helyszíni tapasztalataink azt igazolták, hogy az oktatásra juttatott többlettámogatásra a népszavazás lebonyolításához a közigazgatási hivataloknak nem volt szüksége. A közigazgatási hivatalok a választási névjegyzék készítése kapcsán a helyi választási irodák megrendelésétől függően is többletforráshoz jutottak. 22