1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségrő l Az Országgyű lés a Magyar Köztársaság Alkotmányának és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelően működ ő Rendőrség kialakítása érdekében a következ ő törvényt alkotja: I. Fejezet A RENDŐRSÉG FELADATA, SZERVEZETE, JOGÁLLÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA A Rendő rség feladata 1. (1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a bels ő rend védelme. (2) A Rendőrség a közbiztonság és a bels ő rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: a) általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését; b) szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében; c) végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és letelepedésével, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatait; d) ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok elő állításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat; e) közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el; f) ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat; g) gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmérő l, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítő k Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket; h) engedélyezi és felügyeli - a rendvédelmi szervek kivételével - a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet; i) büntetés-végrehajtási feladatokat lát el; j) ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat; k) elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat. 2. (1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyeget ő vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendő rség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. (2) A Rendőrség a feladatának ellátása során a) együttmű ködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; b) segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához; c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét. (3) A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. (4) A Rendőrség nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttmű ködik külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján magyar rendőr külföldön, külföldi rendő r a Magyar Köztársaság területén rendőri jogosítványokat gyakorolhat. 2/A. A lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonsága javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A Rendő rség szervezete és jogállása 3. (1) A Rendőrség bűnmegelőzési, bű nüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A Rendőrség központi országos hatáskör ű szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). (2) A Rendőrség területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében működ ő rendőr-főkapitányságok.
(3) A Rendőrség helyi szervei a rendőr-főkapitányságok önálló feladatkörrel felruházott szerveként működő rendőrkapitányságok. (4) A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs szervezhet ő. A rendőrő rs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkez ő szervezeti egység, létrehozása és megszüntetése a rendőr-főkapitányság vezető jének hatáskörébe tartozik. (5) Egyes feladatok ellátására az (1)-(4) bekezdésben nem említett rendő ri szerv is létrehozható. E szerv jogállását a létrehozását elrendel ő jogszabály vagy utasítás állapítja meg. (6) A Rendőrség a központi költségvetés szerkezeti rendjében a rendészetért felelő s miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetén belül önálló cím. A Rendő rség irányítása 4. (1) A Kormány a miniszter útján irányítja a Rendőrség működését. (2) A miniszterelnök a miniszter előterjesztése alapján nevezi ki és menti fel az országos rendőr-fő kapitányt. A kinevezésre javasoltat az illetékes országgyűlési bizottság meghallgatja és az alkalmasságáról állást foglal. (3) A miniszter a) képviseli a Rendőrséget az Országgyűlés és a Kormány ülésein; b) előkészíti a Rendőrség működésével, feladataival és hatáskörével kapcsolatos jogszabályok, nemzetközi szerző dések és egyéb felsőbbszint ű állami döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében; c) biztosítja a közbiztonság és a bels ő rend védelme érdekében meghatározott feladatok végrehajtását; d) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését; e) kapcsolatot tart fenn a Rendőrség nemzetközi együttműködésének és fejlesztésének elősegítésére; f) gondoskodik a Rendőrség ellenőrzéséről. 5. (1) A miniszter az irányító jogkörében a) a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a bels ő rend védelme körében hozott döntései végrehajtására a Rendőrség részére feladatot határozhat meg, és - törvény eltér ő rendelkezése hiányában - utasítást adhat; b) meghatározza a Rendőrség irányításában és felügyeletében közreműköd ő szervezet tevékenységét, a vezető je felett munkáltatói jogkört gyakorol, és e szervezet útján gondoskodik a Rendőrség bels ő bűnmegelőzési ellenőrzésérő l, a bűncselekmények felderítéséről; c) irányítja a Rendőrség költségvetési gazdálkodását, az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendő rség fejlesztési terveit, továbbá a Rendőrség gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez. d) meghatározza a rendő ri oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás irányait, és összehangolja az erre irányuló tevékenységet; e) az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja az ORFK szervezeti és működési szabályzatát; f) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az országos rendőrfő kapitány kinevezésére és felmentésére; az előterjesztéshez csatolja az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalását; g) előterjesztést készít a köztársasági elnök részére a tábornoki kinevezésre és felmentésre; h) gyakorolja az országos rendőrfő kapitány felett - a kinevezés és felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az országos rendőrfőkapitány helyetteseit; i) az országos rendőrfőkapitány javaslatára dönt rendőr-főkapitányság, rendő rkapitányság és az ezzel azonos jogállású szerv létrehozásáról és megszüntetéséről. (2) A miniszter az irányítói jogkörében adott utasítással a Rendő rség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja. (3) A miniszter a Rendőrség részére egyedi utasítást az országos rendőrfőkapitány útján adhat. 6. (1) Az országos rendőrfő kapitány a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az ORFK-ot, irányítja, ellenőrzi a rendőr-főkapitányságok mű ködését és szakmai tevékenységét. (2) Az országos rendőrfőkapitány irányító jogkörében a) a Rendőrség szervei számára kötelez ő országos rendőrfőkapitányi utasítást adhat; b) gondoskodik a Rendőrség szerveinek rendeltetésszer ű és törvényes működéséről, a közbiztonság és a bels ő rend védelme érdekében a jogszabályok és a kormányzati irányítás által meghatározott feladatok végrehajtásáról; c) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb bels ő szabályzatok elkészítésérő l, összhangjáról és érvényesítéséről; d) kidolgozza a Rendőrség fejlesztési terveit;
e) javaslatot tesz a miniszter részére a Rendőrség működését, feladatkörét érint ő jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megalkotására; f) javaslatot tesz a miniszter részére a 3. (2), (3) és (5) bekezdésében említett rendő ri szervek létrehozására és megszüntetésére; g) javaslatot tesz a miniszter részére az országos rendőrfő kapitány helyetteseinek kinevezésére és felmentésére; h) a rendőr-főkapitányságok vezetői felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti a helyetteseiket; i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok szervezeti és működési szabályzatát. (3) Az országos rendőrfőkapitány képviseli a Rendőrséget a 4. (3) bekezdés a) pontjában nem szabályozott esetekben. II. Fejezet A RENDŐ RSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 7. (1) A Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkbő l és közalkalmazottakból állhat. A hivatásos szolgálati, a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony szabályait külön törvények állapítják meg. (2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkez ő, büntetlen magyar állampolgárral létesíthet ő, aki fegyveres szolgálatra alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztásához elő írt képesítési, egészségügyi és egyéb fizikai alkalmassági feltételekkel, jó hírnévvel. A jogviszony létesítésére jogszabály további feltételeket állapíthat meg. (3)-(12) III. Fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A RENDŐ RSÉG KAPCSOLATA 8. (1) A rendőrkapitányság és a helyi rendőrőrs létesítéséhez és megszüntetéséhez elő zetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. (2) A rendőrkapitányság és a rendőrőrs vezetőjének kinevezését megelőző en a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működ ő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő -testületének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő -testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történ ő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell. (3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a megyei (fő városi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. (4) A rendőrkapitány személyesen vagy képviselője útján évente beszámol a rendő rkapitányság illetékességi területén működ ő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetérő l, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fő városi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány számol be. (5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetőleg a megyei (fő városi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, a megyei (fővárosi) önkormányzat közgyűlése az országos rendőrfő kapitányhoz fordulhat. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetőleg az országos rendőrfő kapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjed ő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendőrkapitány (rendőrfőkapitány) felelősségét, illető leg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A megyei (fő városi) rendőrfőkapitány, az országos rendőrfő kapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és bels ő irányítási intézkedéseket megtenni. (6) A Rendőrség a (4) bekezdésben foglaltakon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét. (7) Az önkormányzat képviselő-testülete a Rendő rség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tehet. Ha az illetékes rendőri szerv azzal nem ért egyet, az észrevételt a felettes rendőri szervnek megküldi. A felettes rendőri szerv vezető je az észrevételt megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről az önkormányzatot tájékoztatja. 9. (1) A települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működ ő rendő rkapitányság vezetőjével - rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány elő zetes egyetértésével - különösen a helyi
közbiztonságot érint ő feladatok ellátása, a Rendő rség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működ ő rendőri szerv létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A szerző dés megkötésétől a Rendőrség elzárkózhat, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felettes rendőri szerv vezető jének rendelkezésével, illetve, ha annak pénzügyi, anyagi fedezete nem biztosított vagy tartalma szakmailag megalapozatlan. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítéséről, a juttatott eszközök felhasználásáról a Rendő rség és az önkormányzat képviselő-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerző désben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendőri szervhez fordulhat. 10. (1) A rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefügg ő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenő rzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és társadalmi szervezetek bevonásával - bűnmegelő zési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának időtartamára. (2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes eljárási szabályait. A mű ködéséhez szükséges költségeket a Rendőrség és az önkormányzatok külön megállapodásban rögzített arányban viselik. (3) A bűnmegelő zési és közbiztonsági bizottságnak a település közbiztonságának helyzetével, valamint az annak fenntartásában érintett szervek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását a bizottság elnöke megküldi az (1) bekezdésben említett rendőri szerv vezetőjének, továbbá a települési önkormányzat képviselő-testületének. A bűnmegelő zési és közbiztonsági bizottság és a rendőri szerv vezető je vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén az érintettek kérhetik a felettes rendőri szerv vezetőjének állásfoglalását. Az állásfoglalást - a vitában érintett rendőri szerv vezető je útján - meg kell küldeni a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak és a települési önkormányzat képviselő-testületének. (4) Ha a települési önkormányzat képviselő -testülete a saját szervezetén belül közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot hoz létre, a rendőrkapitány, a fővárosi önkormányzat esetében a rendőrfő kapitány, a bizottság munkáját - a titok- és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás megadásával köteles elősegíteni. IV. Fejezet A RENDŐRSÉG MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS SZABÁLYAI A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége 11. (1) A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelő en teljesíteni, az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, a közbiztonságot és a bels ő rendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. (2) A Rendőrség bels ő szervezetét és mű ködésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen. 12. (1) A rendő r a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el. (2) A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysért ő utasításának teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysért ő jellegére, ha az számára felismerhet ő, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthet ő, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya. (3) Ha a törvény rendelkezéseit a rendőr elöljárója sérti meg, a rendő r közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendőri szerv vezetője követi el, a rendőri szerv felettes szervénél, illetőleg a Rendő rség felügyeletét ellátó szervnél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetője a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentő t a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről - a bejelentés kézhezvételétől számított - 8 napon belül tájékoztatni. (4) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelő sségre vonás kezdeményezhet ő. Az intézkedési kötelezettség 13. (1) A rendő r jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendő rt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. (2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. (3) Ha a rendő rt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a Rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell. 14. A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyeget ő veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más
szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendő r haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről. Az arányosság követelménye 15. (1) A rendő ri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerít ő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerít ő eszközök alkalmazásának követelményei 16. (1) A rendőr kényszerít ő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Nincs helye a kényszerít ő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendő ri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. (2) A Rendőrségnél alkalmazható kényszerít ő eszköz (VI. Fejezet) rendszeresítésének szabályait a miniszter állapítja meg. A rendszeresítés során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait. (3) A rendő r nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendő r az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni. Az intézkedések és a kényszerít ő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai 17. (1) A Rendő rség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződ ő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. (2) A rendőri intézkedés során a kényszerít ő eszköz alkalmazása esetén lehető leg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendő r gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön. 18. (1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehető séget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a Rendő rséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. (2) A Rendőrség gondoskodik a fogvatartott elhelyezéséről, a fogvatartás miatt bekövetkezhet ő egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátásáról. A sérült, beteg vagy más okból sürgő s orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell részesíteni. (3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy elrejtő zés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését, illető leg az rzés ő biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja. 19. (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendő ri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendő ri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerű tlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. (2) A rendőr jogszer ű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók. 20. (1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. (2) Ha a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendő ri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolványával igazolni. (3) A rendő r az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni. Titoktartási kötelezettség 21. A rendő r a birtokába került titkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezése, ennek hiányában magántitok esetében az érintett adhat felmentést. Fegyverviselési jog
22. A rendő r szolgálati fegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A Rendő rség hatósági fórumrendszere 23. A Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - els ő fokon a rendő rkapitányság, másodfokon a rendőr-főkapitányság jár el. A Rendő rség segítségnyújtási kötelezettsége 24. (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tő le elvárható felvilágosítást megadni. (2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a Rendő rség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthető sége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne. (3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekbő l tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe. (4) A rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendő r a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződ ő jogosultságát hitelt érdemlő en igazolja. (5) Ha az igazoltatást kér ő az igazoltatást követ ő 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, az igazoltatottnak a (4) bekezdés alapján felvett adatait meg kell semmisíteni. (6) Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kér ő személyazonosító adatait vele közölni kell. Közreműköd ő igénybevétele 25. A Rendőrség feladatai ellátásához - a hatósági jogkörében hozott határozatai és intézkedései kivételével - szerző dés alapján közreműködőt vehet igénybe. Segítség és eszközök igénybevétele a rendőrségi feladatok ellátásához 26. (1) A Rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, bűncselekmény felderítése, az elkövető elfogása, a közbiztonság védelme érdekében - ha a törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthet ő, és törvény másként nem rendelkezik - kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezet segítségét és a birtokában lév ő eszközt. A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. (2) A segít ő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt a Rendőrség által okozott kárnak kell tekinteni. (3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térül ő kárát - az elmaradt haszon kivételével -, továbbá a segítségnyújtás folytán felmerült szükséges készkiadását a Rendőrség megtéríti. Díjkitű zés 27. (1) A Rendőrség a 84. j) pontjában felsorolt bűncselekmények és a bű ncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtőzköd ő vagy szökésben lév ő elkövet ő elfogásának elősegítése, eltű nt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét, illetőleg a szükséges rendőri intézkedést közvetlenül elősegít ő személy részére előzetesen és nyilvánosan díjat tűzhet ki. (2) A kitű zött díjra nem tarthat igényt az a személy, akit jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, valamint az elkövet ő, továbbá az, aki a korábban tett tanúvallomásában a nyomozás szempontjából fontos tényt vagy körülményt elhallgatott, illetőleg valótlan adatot közölt. (3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha a Rendőrség az információnyújtás idő pontjában a díjfizetés ellenében szolgáltatott információval már rendelkezik. (4) Díjkitűzés esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó rendő ri szerv teljesíti. 28. (1) A Rendő rség - a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint - hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre. (2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet.
V. Fejezet RENDŐ RI INTÉZKEDÉSEK Igazoltatás 29. (1) A rendő r a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására első sorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlő en megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lév ő ismert kilét ű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehet ő, fényképfelvétel készíthet ő, továbbá a küls ő testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők. (3) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti. (4) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és járm ű átvizsgálása 30. (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezető je által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. (2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és jármű vet átvizsgálhat. (3) A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztet ő jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépő k és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltet ő által előírt feltételek megtartását ellenő rizheti, a közbiztonságra veszélyt jelent ő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illető leg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja. (4) A Rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti. 31. (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendő r a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. (2) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nem ű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsért ő módon. Felvilágosítás kérés 32. A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehet ő, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendő ri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendő r felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. Elfogás és elő állítás 33. (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek; b) aki ellen külön törvény vagy nemzetközi szerző dés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el; c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illető leg elmeállapotának megfigyelését rendelték el; d) aki az őrizetbe vétel, az elő zetes letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illető leg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés, a kényszergyógyítás vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta; e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik. (2) A rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja; b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;
c) akitől bű ncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősül ő módon egyéb mintavétel szükséges; d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetőleg az intézeti nevelés hatálya alól engedély nélkül kivonja magát; e) aki a pártfogó felügyelet - külön törvényben meghatározott és a Rendőrség hatáskörébe tartozó - szabályait megszegi; f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illető leg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá es ő dolgot kell visszatartani. g) (3) A Rendőrség az elő állítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezető je egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. (4) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás idő tartamáról részére igazolást kell kiállítani. (5) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetőleg elő állított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható. Elő vezetés 34. (1) A rendőr az elővezetést elrendel ő határozatban megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja. A büntetőeljárás során elrendelt elővezetésre a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) rendelkezései az irányadók. (2) Ha az elővezetés másként nem teljesíthet ő, az elővezetett személyt a Rendő rségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra időtartamra - vissza lehet tartani. A visszatartás időtartamának számítására az elő állításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendel ő a felelős. 35. 35/A. 35/B. 35/C. Bűnmegelőzési ellenő rzés Személyek és tárgyak felkutatása, körözése 36. (1) A Rendőrség a személy- és tárgykörözésrő l szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a személyek, holttestek és tárgyak körözését. (2) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bű ncselekmény tényállásának tisztázása érdekében a sajtóban, rádióban, televízióban - díjmentesen - felhívást tehet közzé. (3) A rendőri felhívásban érintett személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószín ű tartózkodási (megjelenési) helyeit és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből, vagy különös méltánylást érdeml ő magánérdekbő l a büntetőeljárást folytató hatóság vezetőjének engedélyével nyilvánosságra lehet hozni. (4) A Rendőrség a köznyugalmat megzavaró vagy más súlyos bűncselekmény körülményeirő l, a felderítés érdekében tett intézkedésekről, az eljárás állásáról a nyilvánosságot - a közbiztonság érdekének megfelel ő módon - tájékoztathatja. 36/A. (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltű nt személy esetén - rendeli el a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lév ő személynek, aa) akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették, ab) b) a személyazonosság megállapítása érdekében ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek, bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek. (2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltű ntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lév ő személyt, ha a) az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeirő l rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bű ncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben; b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvő képes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni; c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszer ű magyarázat nem adható; d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben. (3) Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követ ő 24 órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez id ő alatt nem válik ismertté.
Biztonsági intézkedés 37. A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyeget ő veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket; b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztet ő állapotban lév ő személy orvosi vizsgálatára, és közremű ködik az egészségügyi intézetbe történ ő szállításában; c) intézkedik az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására; d) közterületen vagy nyilvános helyen - ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja - intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lév ő, illetve erő sen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg szállíttatásáról; e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illető leg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Közbiztonsági ő rizet 38. (1) A Rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az ő rizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít. (2) A Rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetbő l ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétő l alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti. Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősül ő egyéb helyen 39. (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából; b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bűncselekmény elkövető jének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából; c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyeget ő közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévő k kimentése érdekében; d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére; e) végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közreműködés - jogszabály alapján - a Rendő rség számára kötelez ő; f) az elővezetés végrehajtása érdekében; g) h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából; i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. (1) bekezdés c) pont] végrehajtására; j) ha ez előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. (2) A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendel ő szerv vezetője a felelős. (3) A birtokos távollétében történt behatolást követően - a végrehajtási eljárásban való közremű ködés kivételével - a Rendőrség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni. (4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat. 40. A rendőr a feladata ellátása során - jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában - beléphet a magánlakásnak nem minősül ő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet. Műszeres ellenő rzés 41. A Rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha elő zetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, mű szeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a mű szeres (poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet. Kép- és hangfelvétel készítése 42. (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illető leg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A Rendő rség közterületen, közbiztonsági célból képfelvevő t helyezhet el olyan módon, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhet ő legyen. A felszerelt képfelvev ő elhelyezéséről, működtetéséről tájékoztatni kell a lakosságot. A Rendő rség által készített kép- és hangfelvételek, illetőleg az abban szerepl ő személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bű ncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából
használhatók fel. (2) Ha az esemény helyszínén kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető - vagy szabálysértési eljárás nem indult, továbbá, ha az abban lev ő adatok nem képeznek maradandó értéket, a kép- és hangfelvételt legkéső bb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni. A helyszín biztosítása 43. A rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bű ncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák. Közlekedésrendészeti intézkedés 44. (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti; b) a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerű ségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a járm ű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illető leg a használó személyazonosító adatait, a járm ű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen - a jogszabályban meghatározottak alapján - ellenőrizheti; c) a járm ű vezető jét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bű ncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősül ő módon egyéb minta adására kötelezheti; d) a vezetői engedélyt, illetőleg a járm ű hatósági engedélyét, jelzését - a jogszabályban meghatározottak szerint - a helyszínen elveheti; e) a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a járm ű vagy vezető jének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a járm ű kulcsait elveheti, illetőleg a jármű vet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja. (2) 45. (1) A Rendőrség, illetőleg a rendő r a feladata ellátása során jogosult - a külön jogszabályban meghatározott módon - a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű vet elszállíttatni vagy egyéb módon eltávolíttatni, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított, eltávolított járművet nem veszi birtokba, és a tárolás költsége aránytalanul magas, a Rendő rség a járművet értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított, eltávolított járm ű ismeretlen tulajdonosa a jármű értékesítése után 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésbő l befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni. (2) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett járm ű baleseti veszélyt nem jelent, illetőleg, ha az a járm ű biztonsága vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt szükséges, rögzítésére a járm ű elszállításáig vagy további intézkedésig kerékbilincs alkalmazható. (3) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a járm ű tulajdonosát, vagy az üzemben tartóját, vagy a használóját terheli. A járm ű elszállítása vagy a kerékbilincs alkalmazása során a jármű használat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a Rendőrséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. Személyés létesítménybiztosítási intézkedés 46. (1) A Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy [1. (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. -ban meghatározottakon túlmenően a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja, c) magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenő rzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat, d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illető leg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. (2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével - a Kormány jelöli ki. (3) A Rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg. (4) A Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenő rzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelez ő letétbe helyezését. A személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés 46/A. A Rendőrség a büntetőeljárásban résztvevő k és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmét, valamint a
Védelmi Program végrehajtásával összefügg ő feladatokat külön jogszabály szerint látja el. A Védelmi Program végrehajtásához közvetlenül kötőd ő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások speciális működési kiadásoknak tekintendő k. Az ilyen kiadások fedezésére szolgáló elkülönített elő irányzatra, annak kezelésére a 68/A. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést kell alkalmazni. VI. Fejezet A KÉNYSZERÍT Ő ESZKÖZÖK Testi kényszer 47. A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erő vel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Bilincs 48. A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére. Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illető leg más eszköz alkalmazása 49. (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendő rbotot vagy kardlapot alkalmazhat a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztet ő támadás elhárítására, b) a jogszer ű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. (2) A rendő r a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illető leg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. ) fennállnak. Szolgálati kutya alkalmazása 50. (1) A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerít ő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei (47. ) fennállnak. (2) A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyű lt tömeg enyhébb (47-49. ) kényszerít ő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztet ő csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges. (3) A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a) súlyos sérüléssel fenyeget ő támadás elhárítására; b) súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyeget ő magatartás elhárítására. Útzár 51. A Rendőrség forgalomkorlátozást rendelhet el a bűncselekmény elkövető jének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve - útzárat telepíthet. Lő fegyverhasználat 52. (1) A rendőrt a lő fegyverhasználati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - az e törvényben foglaltak szerint illeti meg. (2) A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapater ő zárt alakzatban történ ő alkalmazása esetén csak utasításra használható lőfegyver. 53. (1) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.
(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a rendőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lő fegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell. (3) E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül lő fegyverhasználatnak a tömegoszlatás, rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lő fegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilöv ő eszközzel történ ő célbajuttatása. (4) A (3) bekezdésben nem említett, egyéb célra rendszeresített mű anyagból készült lövedék használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha - az eset összes körülményeire figyelemmel - enyhébb kényszerít ő eszközzel az alkalmazás törvényes célja nem érhet ő el, vagy az nem vezet eredményre. A műanyagból készült lövedék használatára a lő fegyverhasználat szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. 54. A rendőr lőfegyvert használhat a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; b) a testi épséget súlyosan veszélyeztet ő közvetlen támadás elhárítására; c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi járm ű hatalomba kerítése bű ncselekményének megakadályozására vagy megszakítására; d) bűncselekmény lő fegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására; e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására; f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő en fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövet ő elfogására, szökésének megakadályozására; h) i) azzal szemben, aki a nála lév ő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendő ri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal; j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erő szakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben; k) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására. 55. Nincs helye lő fegyverhasználatnak - a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetőleg a tömegben lév ő személlyel szembeni használat (57. ) kivételével - ha a) olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn; b) a rendőri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhet ő. 56. (1) A lőfegyverhasználatot a következ ő sorrendben meg kell előznie a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék; b) más kényszerít ő eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; d) figyelmeztet ő lövésnek. (2) A lőfegyverhasználatot megelőz ő intézkedések részben vagy teljesen mellőzhető k, ha az eset összes körülményei folytán a megelőz ő intézkedésekre már nincs id ő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendő r vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. Lőfegyver használata tömegben lév ő személlyel szemben 57. (1) Lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lév ő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei (54. ) fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia. (2) Nem állapítható meg a lőfegyverhasználat jogellenessége, ha a szabályos lő fegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt a Rendőrség felszólítása ellenére nem hagyta el. (3) A tömegben, csoportosulásban lév ő személlyel szemben történ ő lőfegyverhasználatot a következ ő sorrendben meg kell előznie. a) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére való felhívásnak; b) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerít ő eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; d) figyelmeztet ő lövésnek. (4) A tömegben, csoportosulásban lév ő személlyel szembeni lőfegyverhasználatot megelőz ő intézkedések mellő zésére az egyes személyek elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók. A csapater ő alkalmazása 58. (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. ) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztet ő események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; c) súlyos bűncselekményt elkövet ő, szökésben lév ő fegyveres személy felkutatására, elfogására; d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására; e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;