László Babinszky Prof. Dr.:

Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) László Babinszky Prof. Dr.: Global questions of the agro-food industrial innovation in Europe (in Hungarian language) Official webpage: www.innocropfood.hu

AZ AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERIPARI INNOVÁCIÓ GLOBÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPÁBAN Babinszky László Tanszékvezető, egyetemi tanár Debreceni Egyetem Takarmány és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék babinszky@agr.unideb.hu

FIGYELEM! Minden jog fenntartva. Jelen előadás anyagának egyetlen részlete sem sokszorosítható, nem terjeszthető sem elektronikus formában, sem fénymásolatban vagy bármilyen más módon a szerző előzetes írásos hozzájárulása nélkül.

AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA Oslo kézikönyv (Oslo Manual 2006): Az Oslo Kézikönyv a termék- és eljárás-innováción kívül az innovációba beleérti a marketing-innovációt és szervezési-szervezeti innovációt is: Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.

AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY FONTOSABB TÉNYEZŐ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Mikro környezeti tényezők: Makro környezeti tényezők: Politikai, jogszabályi környezet, Finanszírozási rendszer, Oktatási rendszer, Innováció-politika, Nemzeti innovációs rendszer, stb. ÚJ TERNÉK. KNOW HOW, STB. Vállalaton kívüli: Kutatóhely közelsége, Szakképzett munkaerő, Infrastrukturális feltételek, Regionális innovációs rendszerek, Helyi pénzügyi források, Verseny környezet, stb. Vállalaton belüli: Innovációs management, Szervezeti tudás, Kockázat vállalási hajlandóság, Szervezeti Kultúra, stb.

MILYEN TÉNYEZŐK HÁTRÁLTATHATJÁK AZ INNOVÁCIÓT? A korszerűtlen non-profit kutatói hálózat elöregedett műszerbázis a koncentrált K+F infrastruktúra hiánya Az elaprózott kutatói tevékenység Pl. sok esetben az egy témára jutó kutatók száma 10-ede a nemzetközi átlagnak A piacra, a gazdaságra nyitott szemlélet hiánya Ha a kutatók túlzottan a publikációs tevékenységben és nem a szabadalmi oltalom szerzésben és hasznosításban érdekeltek

MILYEN TÉNYEZŐK HÁTRÁLTATHATJÁK AZ INNOVÁCIÓT? (folytatás) Az innovációs rendszer hiányosságai pl. ha: kevés a tudás-centrumokból kirajzó, (spin-off) vállalkozás. fejletlen az innovatív kkv-k megerősödését szolgáló technológiai inkubáció. gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök.

GDP-ARÁNYOS K+FI RÁFORDÍTÁS (%) Japán 3.3 USA 2.9 Európai Unió 1.9 Magyarország 1.2

A K+FI RÁFORDÍTÁSOK VÁLTOZÁSA EURÓPA NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN, 2000-2010 KÖZÖTT (m )

A K+FI BERUHÁZÁSOK REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 2004 ÉS 2011 KÖZÖTT (Mrd Ft)

AZ EGYES TUDOMÁNYÁGAK BERUHÁZÁSÁNAK ARÁNYA A TELJES BERUHÁZÁSI ÉRTÉKEN BELÜL MAGYARORSZÁGON 2007 ÉS 2011 KÖZÖTT (%)

AZ AGRÁRTUDOMÁNYOK BERUHÁZÁSAINAK MEGOSZLÁSA A TUDOMÁNYTERÜLETEK KÖZÖTT 2007 ÉS 2011 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON (%)

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN Napjainkban minden előállított áru, termék értékének közel 80%-a a befektetett szellemi tőke. A nyersanyag érték 20%-nál is kevesebb. 100 évvel ezelőtt ez fordítva volt. Egy árunak a valódi értékét a nyersanyag adta meg, a befektetett szellemi tőke aránya elenyésző volt.

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN (folytatás) A tudomány olyan gyorsan, exponenciálisan fejlődik a XX. sz. második felétől, hogy a különböző országok társadalmai nagyon nehezen tudják (vagy nem tudják) követni. A tudomány már a XX. században globalizálódott (pl. közös nyelv használata). Az innovációs idő (a felfedezéstől, a laboratóriumi munkától a termékké válásig tartó idő) nagyon lerövidült (átlagosan 5-7 év).

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN (folytatás) Növekszik a reál szféra hatása a tudományos kutatásra Növekszik az interdiszciplináris projektek aránya Az állami támogatás csak mérsékelten növekszik

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN (folytatás) A nagysebességű szélessávú hálózatok jelentősége tovább nő. Tovább nő annak igénye is, hogy földrajzilag egymástól távol lévő kutatócsoportok együtt tudjanak dolgozni és ennek minden technikai, informatikai feltétele adott legyen.

A TUDÁSTRANSFER (Az egyetem és a reálszféra kapcsolata) EGYETEM GAZDASÁGI SZFÉRA K U T A T Á S (K+FI) OKTATÁS KÖZVETÍTŐ EGYSÉGEK (irodák, szaktanácsadási központok, tudás központok, kutató park, stb.) Végzett hallgatók Tudás (új tudományos eredmények) F E JL E S ZT É S PUBLIKÁCIÓ TÁRSADALOM

A JÖVŐ KÖNYVTÁRA (Multifunkcionális (komplex) digitális információs központ) (folytatás) Külső megrendelők EGYETEM Külső információ forrás egyetemek, kutató intézetek könyvtárak Internet gazdasági szféra egyéb adatbázisok stb. Belső információ forrás tanszékek intézetek egyéb egységek (laborok) egyéb adatbá-zisok stb. Oktatás Belső megrendelők K+FI Szolgáltatás belső külső Multifunkcionális digitális információ központ ( komplex könyvtár ) Belső Információ szolgáltatás oktatás K+FI szolgáltatás stb. Külső információ szolgáltatás egyetemek, kutató intézetek könyvtárak Internet gazdasági szféra egyéb adatbázisok stb.

GLOBÁLIS FELADATOK AZ AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER INNOVÁCIÓBAN

A 21. SZÁZAD KIHÍVÁSAI A MEZŐGAZDASÁGBAN A Föld növekvő népessége Több jó minőségű és biztonságos élelmiszer Csökkenő mezőgazdasági földterület Környezet szennyezés Állattenyésztés? Klíma változás

A FÖLD LAKÓINAK SZÁMA ÉS AZ ELŐÁLLÍTOTT IPARI ABRAKKEVERÉK MENNYISÉGE

GLOBÁLIS FELADATOK 1. KIEMELT FELADAT AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA Biológiai hatékonyság javítása: ahol szükséges fajtaváltás, vagy a genetikai állomány megőrzése korszerű állatnemesítési eljárások alkalmazása az állategészségügyi management javítása a takarmányozás hatékonyságának javítása (a molekuláris takarmányozás, a molekuláris genetika eredményeinek fokozottabb felhasználása, a takarmányadalékok, valamint a melléktermékek okszerű és szakszerű felhasználása, a takarmányozás immunológia eredményeinek alkalmazása, stb.)

GLOBÁLIS FELADATOK 1. KIEMELT FELADAT AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA (folytatás) a genetikusok és takarmányosok munkájának összehangolása (a nagy genetikai kapacitású hibridek táplálóanyag szükségletének meghatározása) a termelés matematikai modellezésének alkalmazása (a termelés és az állati termék minőség prognosztizálása matematikai modellek segítségével)

A TAKARMÁNYOZÁS ÉS A TÁRSTUDOMÁNYOK KAPCSOLATA (Babinszky és Halas, 2009) Természettudományi területek Műszaki tudomány T A K A R M Á N Y O Z Á S I I S M E R E T E K (a társ agrártudományi ismeretekkel együtt: növénytermesztés, állattenyésztés, stb.) Élettan Mikrobiológia Immunológia Takarmányozás élettan Takarmányozás mikrobiológia Takarmányozás immunológia Molekuláris biológia / genetika Molekuláris takarmányozás Kémia, biokémia Takarmány analitika Matematika Műszaki tudományok Takarmány és takarmányozás technológia Informatika, számítástechnika Matematikai modellezés Precíziós takarmányozás

GLOBÁLIS FELADATOK 1. KIEMELT FELADAT AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA (folytatás) Technológiai hatékonyság javítása: tartástechnológia, vágóhídi technológia trágyakezelés technológia takarmányozás technológia takarmánykezelési technológia Ökonómiai hatékonyság javítása.

GLOBÁLIS FELADATOK 2. TOVÁBBI FONTOS FELADATOK 1. Az alap- és alkalmazott kutatás kapcsolatának erősítése a komplex kutatási programok keretében. A mezőgazdasági (állattenyésztési) kutatási ráfordításokat növelni kell, hogy a tudomány az elvárt feladatokat teljesíteni tudja. 2. Fontos, hogy a kutatás innovatív tevékenység legyen, azaz a fejlesztő munka során olyan termék, licence, know-how szülessen, melyre valós társadalmi, piaci igény van.

GLOBÁLIS FELADATOK 2. TOVÁBBI FONTOS FELADATOK (folytatás) 3. A biológiai alapoktól a fogyasztóig tartó versenyképes termékpályákat ahol lehetséges ki kell építeni. A termékpályák versenyképességét meghatározza: a termékpálya szerkezete, a termékpályát alkotó infrastruktúra színvonala, a termékpályán tevékenykedő emberi erőforrás minősége, képzettségi színvonala, a biológiai és gazdasági környezet, amelyben a termékpálya tevékenykedik

A SZÁNTÓFÖLDTŐL A FOGYASZTÓIG PRECIZIÓS ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÓ ÉS NYOMONKÖVETÉSI LÁNC (Babinszky, 2010) Agrometeorológiai Központ (klíma szcenáriók) Szántóföld Növénytermesztési klímalaborok Állattudományi klímalaborok Növ.terme- TaK. Állat- sztés ipar tenyésztés Hús ipar Piac / Keres skedelem Fogyasztó (vásárló) Növénytermesztés Tak. ipar Sertés teny. Húsipar Piac Fogyasztó LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK INFORMATIKA PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS

A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS FOGALMA Information intensive nutrition Az állatoknak olyan módon való takarmányozása, hogy a táplálóanyag-szükségletüket a lehető legpontosabban kielégítsük, biztosítva ezzel a hatékonyabb és biztonságosabb termék előállítást, a lehető legjobb minőséget és mindemellett a lehető legkisebb környezetterhelést.

A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS NÉHÁNY FONTOSABB ELEME A teljes körű, célirányos takarmányozás (Total nutrition) elvének alkalmazása. Takarmány komponensek, takarmány receptura készítés, a takarmány minőségének ellenőrzése. A hő stressz káros hatásának csökkentése takarmányozási módszerekkel. A (molekuláris) genetika eredményeinek alkalmazása a takarmányozásban (a genetikai profilra alapozott takarmányozás).

A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS NÉHÁNY FONTOSABB ELEME (folytatás) A N- és P- ürítés csökkentése takarmányozási módszerekkel A növekedés, a termelés matematikai modellezése A precíziós takarmányozás technikai háttere

A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS TECHNIKAI HÁTTERE

A TOTAL NUTRITION KONCEPCIÓ (Adams, 2001) A Total Nutrition (a teljes körű, célirányos takarmányozás) koncepciója átfogja és ellenőrzi a teljes takarmány láncot ( from feed to food chain ), a takarmány komponensek minőségétől ő ő kezdve az állati szervezetben lejátszódó anyagcsere folyamatokon keresztül, egészen az állati eredetű humán élelmiszer alapanyag minőségéig.

A TOTAL NUTRITION FELADATA (Adams, 2001) A Total Nutrition legfontosabb feladata értelmezni és a gyakorlati takarmányozásban alkalmazni a takarmány, az állat egészségi állapota, a betegség és a környezet közötti kapcsolatokat, összefüggéseket.

TÁPLÁLÓANYAGOK ÉS KIEGÉSZÍTŐK TÁPLÁLÓANYAGOK (Nutrients): Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Ásványi anyagok Vitaminok KIEGÉSZÍTŐK (Nutritines): Antioxidánsok Enzimek Emulzifikátorok Íz anyagok Nem emészthető oligoszacharidok Szerves szavak

A TOTAL NUTRITION KONCEPCIÓJA (Adams, 2001) KIEGÉSZÍTŐK (Nutritines) TAKARMÁNY FELVÉTEL ANYAGCSERE STRESSZ TOTAL NUTRITION (Teljes körű takarmányozás) TÁPLÁLÓ ANYAGOK EMÉSZTÉS FELSZÍVÓDÁS EGÉSZSÉG,NÖVEKEDÉS ÉLELMISZER ALAPANYAG STRESSZ KÖRNYEZETI STRESSZ KÖRNYEZET SZENNYEZÉS

A KLIMAVÁLTOZÁS ÉS AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZERALAPANYAG ELŐÁLLÍTÁSŐ

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSA 2070-90 KÖZÖTT NÉHÁNY ORSZÁGBAN temperature (C ) 30 20 10 0 Australia Brasil China India Europe USA 1961-90 2070-90 precipitation (mm) 6 4 2 0 Australia Brasil China India Europe USA 1961-90 2070-90

Országos éves középhőmérséklet három különböző időszakhoz (1901-2001, 1960-2001 és 1980-2001) illesztetett lineáris trenddel és a tízéves mozgó átlaggal Országos Meteorológiai Szolgálat, 2011 13 12 év 11 10 C 9 8 7 6 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Az évi középhőmérséklet megváltozása 1980 és 2009 között Országos Meteorológiai Szolgálat, 2011

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 A csapadékos napok rácsponti átlagának idősora, a tízéves mozgó átlag görbéjével és a becsült lineáris trenddel, 1901-2001 Magyar Meteorológiai Szolgálat, 2011 Trend= -4% /109év 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

A KLIMAVÁLTOZÁS HATÁSA A TAKARMÁNYNÖVÉNY-TERMESZTÉSRE ÉS A TAKARMÁNYOZÁSRA Az elkövetkező évtizedek nagy kihívása lesz az éghajlatváltozásnak a növénytermesztésre és ezen keresztül a gazdasági haszonállatok takarmányozására gyakorolt hatásának vizsgálata, a különböző klíma szcenáriók értékelése (C3-as növények: búza, árpa, rozs, zab, napraforgó, lucerna, szója, rizs, cukorrépa, bab, stb.; C4-es növények: kukorica, cirok, cukornád, köles, csillagpázsit, stb.)

A TERMONEUTRÁLIS ZÓNA

A KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLET HATÁSA A HÍZÓSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYÉRE (Coffey et al., 2000)

A HÍZÓSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYE ELTÉRŐ KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLET ESTÉN (Wittmann, et al., 1997) Megnevezés Hő stressz Normál környezeti hőmérséklet Takarmányozás Takarmányozás Adagolt Ad libitum Adagolt Ad libitum Induló testtömeg, kg 33 33 27 27 Záró testtömeg, kg 103 104 100 106 Tömeggyarapodás g/d 609 619 632 685 Tak. felvétel, kg/d 1.90 2.08 1.96 2.20 Tak. ért., kg/kg 3.25 3.36 3.10 3.21 ph 2 5.7 5.71 5.57 5.59

NÉHÁNY FONTOSABB KÖVETKEZTETÉS Magas szintű innovációs tevékenység nélkül nem lehetséges jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer előállítása. Kellő innovációs aktivitás csak kedvező szakmai, közgazdasági és jogi feltételek mellett lehetséges. Az innovációs tevékenységben a vállalatok mellett a kutatóhelyeknek (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, K+FI intézetek) és az ott folyó kutatásoknak kulcs szerepük van.

NÉHÁNY FONTOSABB KÖVETKEZTETÉS (folytatás) A sikeres innováció érdekében rendszerbe foglalva kell felhasználni a legújabb tudományos eredményeket. Ehhez nyújt segítséget a termékpálya szemlélet alkalmazása valamint informatikai kutatás és fejlesztés legújabb eredményei. Korszerű és magas szintű oktatás nélkül nincs innovációs tevékenység. A vállalatoknak a belső mikrokörnyezeti feltételeket is meg kell teremteni a sikeres innovációs tevékenység érdekében.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!