H A L A N D Ó S Á G I BECSLÉSEK ÉS NÉPESSÉGSTRUKTÚ RA* B. LUK Á CS ÁGNES A demográfiai vizsgálódás tárgyát képező humán populációkat különbözőképpen definiálhatjuk. Meghatározhatjuk úgy, 1. mint egy adott állam keretében élő népességet (démosz), vagy 2. mint az állam fogalmától független, a leszármazás közössége által egyesített népet, illetve népcsoportot (ethnosz), de felfoghatjuk úgy is, 3. mint valamilyen adott szempontból összetartozó egyedek összességét, társulását, csoportját (1). Dolgozatomban a népesség-fogalmat az első értelemben használom, és a polgári Magyarország 1815 1830 évek közötti népességösszetételét kísérelem meg fölvázolni korcsoportok és település-típusok szerint. A vizsgált korszak hazai népességtörténete eléggé feltáratlan, amit számos más tényező mellett azzal indokolhatunk, hogy a népesedési adatok szórványosak és megbízhatóságuk mértéke erősen vitatott. A rendelkezésre álló információk talán mégis alkalmasak arra, hogy segítségükkel összehasonlító becsléseket végezzünk, illetve azok első kiindulópontként szolgáljanak megfelelő népesség modellek kiválasztásához. Területi beosztás és település-szerkezet Korszakunkban az általunk vizsgált polgári Magyarország területe 46 vármegyére, szabad kerületekre és szabad királyi városokra tagozódik. Elvonatkoztattunk az ország egyes tájegységei között fennálló természet- és gazdaságföldrajzi, etnikai különbségektől, az eltérő történelmi fejlődéstől és Ludovicus Nagy repertorium-jellegű kézikönyve1 nyomán a népesség településszerkezet szerinti összetételét vizsgáltuk. (2) A népesség település-típus és lélekszám-nagyság szerint kombinált feldolgozását abban a feltevésben végeztük el, hogyha a városi-falusi népességet * A Magyar Biológiai Társaság által, az M TA Demográfiai Bizottsága és a KSH Népességtudományi Kutató Intézete közreműködésével, Budapesten rendezett IX. Biológiai Vándorgyűlésen megvitatott előadás. 1 A forrásul felhasznált kézikönyv adatainak egyéb ismert egykorú népességszámokkal való egybevetéséből levonható következtetéseket 1971. május 18-án, az Alba Regia Napok Történész Tudományos Ülésszakán ismertettem. (Megjelenés alatt.)
1 2 В. LUKÁCS Л G X Е S 1. M a g yaro rszá g 1827 k ö rü li népességének szerkezete település-típusok szerint ( A z összlakosság százalékában) С т р у к т у р а населения В е н гр и и около 1827 г. по т ипам поселений (в процент ах всего населения) The S tru ctu re o f H u n g a ry 's P o p u la tio n by the T y p e o f Settlem ents a rou n d 1827 ( I n percentage of the total population) F o rm s: L á s d (2 ) a la tt. Г ор и зон т а л ьн а я гр а ф а : (1) Тип поселения; (2) Число населения на данном поселении; (3) 2000 и больше; (4) 1999 и меньше; (5) Вместе. В ерт икальная гр а ф а : (1) Свободный королевский и горный город; (2) Архиепископский и епископский город; (3) Сельский городок; (4) Село; (5) Крупное поместье, пуста, хутор; (6) Живущие в горах, полях и т. д.; (7) Всего. И ст очник: смотри (2) H e a d in g : 1. Type of settlement; 2. Number of the population of the settlement; 3. 2000 and more; 4. 1999 and less; 5. Together L a tera l text: 1. Royal boroughs and mining towns; 2. Archiépiscopal and episcopal towns; 3. Country-towns; 4. Villages; 5. Domains, puszta, farms; 6. Inhabitants of the hills, fields, etc.; 7. Total Sou rces: See under (2) nem is sikerül ily módon egyértelműen elhatárolni, következtetni tudunk az agrárnépesség arányára. Az érseki és püspöki városokat egészükben, továbbá a 2000 lélekszámnál népesebb mezővárosok lakosságának mintegy 5 10 százalékát a szabad királyi és bányavárosok lakosságával összevontuk, s így a nem-mezőgazdasági lakosság aránya körülbelül 7 10 százalékra vehető, vagy megfordítva, a népességet több mint 90 százalékban agrárnépességnek minősíthetjük. Figyelemre méltó, hogy a szokásos 2000-es lélekszám, mint kategóriahatár mennyire nem bizonyult diszkriminatívnek, vagyis mennyire nincs éles határvonal különösen a mezővárosi falusi népesség vonatkozásában. Jóllehet a mezővárosok átlagosan nagyobb lélekszámúak mint a falvak, helyesebbnek látszik a két kategóriát mint zárt mezőgazdasági településeket inkább egybevontan számba venni. Táblázatunkból kitűnik, hogy az ország népességének túlnyomó többsége 88,71 százaléka e korszakban mezővárosokban és falvakban élt.
HALANDÓSÁGI BECSLÉSEK 13 Külön ki kell emelnünk annak a két további település-kategóriának a népességét, amelyet Ludovicus Nagy egyrészt mint praediumokon (uradalmakban, benépesített pusztákon) élőket, másrészt mint hegyekben, mezőkön, majorokban, juhászaiban, kalyibákban stb. tartózkodókat mutat ki. Mai fogalommal külterületi népességnek nevezhetjük a lakosságnak ezt a két csoportját, amely mint ilyen, tulajdonképpen bármelyik zárt település-típushoz kapcsolódhat. Noha e népességcsoport nagyságrendje országos átlagban 4,5 százalék körül mozog, nyilvánvaló, hogy a külterületi népesség számbavétele, különösen pedig halotti anyakönyvezése egészen hiányos lehetett. Ez jelentős hibaforrást képez főleg olyan helységeknél, ahol az arány az átlagot meghaladta. 1. A polgári M agya ro rszá g területi beosztása (a főbb útvo n a la k feltüntetésével) az 1830 körüli években Территориальное разделение бурж уазной В енгрии (с отметкой главных м агист ралей ) около 1830 г. The T erritoria l D istribution of C iv il H ungary around 1830 (M a in roads indicated) A korabeli életviszonyok megítélésekor nehéz elkerülni az anakronisztikus szemléletet. A halandóság szemszögéből nézve nem lehetett okvetlen előnyös nagyobb, zárt, esetleg zsúfolt településen élni, különösen járványok idején. Másrészt viszont a városok nem-mezőgazdasági népességének jobb kereseti lehetőségei, magasabb anyagi és műveltségi szintje a kiegyensúlyozottabb létfeltételek révén esetleg kedvezőbb halandósági viszonyokat eredményezett, mint az agrárnépesség halandósági színvonala, amely a mindenkori terméseredmény függvényeként rövid távon igen erősen ingadozott.
14 B.LUKÁCS ÁGNES Halandósági becsléseink szempontjából végül lényeges megjegyezni, hogy forrásunk szerint az ország lakosságának 5,98 százaléka lakott szabad királyi és bányavárosokban, és további 2,80 százaléka élt olyan privilegizált kerületekben, amelyekben a helységek mezővárosok és falvak egy része halottkémlelésre és rendszeres egészségügyi adatszolgáltatásra kötelezett hatósági orvossal, vagy seborvossal rendelkezett. Részleges halálozási adataink ugyanis e kétféle népességcsoportra vonatkoznak, és noha azok semmilyen vonatkozásban sem reprezentatívak, mégis első megközelítésként vizsgálataink kiindulópontját képezik. Az egészségügyi adatszolgáltatásra kötelezett szabad királyi és bányavárosokat és privilegizált kerületeket, az érseki és püspöki városokat, a legnépesebb szabadalmas mezővárosokat és falvakat, valamint az egyes vármegyéket térképen ábrázoltuk. Térképünkön Franz Raffelsperger nyomán feltüntettük az ország elmaradottságát híven tükröző úthálózatot is. A szabad királyi városok térbeli eloszlása nem egyenletes, többségük arra a területre esik, amely mindvégig Habsburg fennhatóság alatt állott. A szabad királyi városokkal gyakorlatilag azonos jogállású bányavárosok Nagybánya kivételével Hont, Bars és Zólyom megyékben helyezkednek el. Külön kategóriába sorolható a 8 érseki és püspöki város, amelyek az ország legrégibb és sok szempontból legfejlettebb településeit képezik és csupán jogilag térnek el a szabad királyi városoktól. A mezővárosok közül csak a három legjelentősebbet (Miskolc, Kecskemét, Hód-Mező-Vásárhely) emelte ki Ludovicus Nagy, a falvak közül pedig a 20 000-nél is több lakost számláló Csabát és Sámsont, ezért mi is csupán ezeket ábrázoltuk. Végül a Jász-Kun kerületet, a Hajdú városok kerületét és a Szepesi városokat tüntettük fel, amelyek közül az első kettő az Alföld csaknem egész kiterjedésében szétszórtan terül el. A népesség korstruktúrája A történeti demográfiai kutatások hatékonyságát jelentősen fokozták, a hiányos és pontatlan népességi adatok interpretációját merőben új megvilágításba helyezték azok a legújabb demográfiai kutatási eredmények, amelyek elsősorban Bourgeois-Pichat, Coale és Demeny, illetve Fleury és Henry nevéhez fűződnek: nevezetesen a quasi-stabil technika kidolgozása, valamint a főleg történeti termékenységi vizsgálatoknál használt családrekonstrukciós módszer (3). Egy zárt quasi-stabil népesség amelyet változatlan szintű termékenység és egyenletesen változó halandóság jellemez továbbélési rendjét és adott időszakban megfigyelt növekedési ütemét tekintve megközelítőleg hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az ugyanezen paraméterek által jellemzett elméleti stabil népesség. Coale szerint, ha az alábbiakban felsorolt nem azonos forrásokból származó négyféle információ közül bármely kettő ismert, a népesség jellemzőit ezek segítségével meghatározhatjuk: 12 1. Kormegoszlási adatok, mint két korcsoport egymáshoz való aránya, vagy egy korcsoport részaránya az egész népességben. 2. Halandósági adatok, mint a születéskor, vagy bármely életkorban vár-
HALANDÓSÁGI BECSLÉSEK 15 ható átlagos élettartam, vagy a továbbélők aránya két életkor között, vagy bármely korspecifikus illetve a nyers halálozási arányszám. 3. A népesség vagy bármelyik nagyobb korcsoport növekedési üteme. 4. Termékenységi adatok, mint a nyers születési arányszám, vagy az általános termékenységi arányszám, vagy az átlagos szülési életkor és a teljes termékenység (4). Ahhoz, hogy a stabil technikát egy adott quasi-stabilnak tekintett népesség jellemzőinek becslésére alkalmazhassuk, bizonyos előfeltevésekből kell kiindulnunk s elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb torzításokkal kell számolnunk (5). így az általunk vizsgált XIX. század eleji Magyarország népességéről a konkrét feudális-rendi viszonyoktól elvonatkoztatva azt vesszük fel, hogy gazdaságilag elmaradott preindusztriális társadalom, amelynél változatlan szintű magas termékenységet tételezhetünk fel, halandósági színvonalára és növekedési ütemére pedig az alábbi szórványos adatainkból következtethetünk: 1. az elhaltak kormegoszlása, 2. a nyers halálozási arányszám, 3. továbbélési rend, illetve születéskor várható átlagos élettartam, 4. a népesség növekedési üteme 1787 1870 között.2 Az elhaltak kormegoszlására három, illetve részben négy forrásból következtethetünk. (A negyedik forrásunk csak a csoportközök átalakítása után válnék összehasonlíthatóvá az 1. és 70. korévek közötti intervallumban.) F o rrá s : L á s d (6 ) és (7 ) a la tt. Összeállításunk két szembetűnő jelenségre hívja fel a figyelmet: egyrészt az alföldi mezővárosi és falusi településekből álló Jász-Kun kerület és másfél-két évtizeddel későbbi Fáy-féle országos adatnak a városokénál jóval magasabb csecsemő-halott arányára, és ezzel összefüggésben a 70 100 éveseknél megfigyelhető ellenkező irányban eltolódott részarányokra. A relatív különbségek ugyanis akkor is fennállnak, ha a csecsemőhalottak hiányos anyakönyvezésével számolunk. Másik észrevételünk arra az egyezésre vonatkozik, amelyet az 1 10 éves elhaltak feltűnően magas részarányánál egyöntetűen tapasztalunk. Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ez a korcsoport az anyakönyvezett csecsemőhalottaknak egy jelentős részét is maga- 2 2E hosszú időszak átlagos növekedési üteme elfedi a rövid távon jelentkező zavaró hatású ingadozásokat. Mindaddig azonban, amíg egy közbeeső időpontban részletes és elfogadhatóan megbízható népességszámokkal, valamint természetes népmozgalmi mutatókkal nem rendelkezünk, ezzel a közelítő becsléssel dolgozhatunk csupán.
16 ban foglalja. A halottak kormegoszlását megfelelő korrekciók végrehajtása nélkül tehát nem tarthatjuk a legalkalmasabb paraméternek a modell-népesség kiválasztásához, bizonyos információt mégis nyújt számunkra azzal, hogy a halandóságban mutatkozó relatív különbségekre irányítja a figyelmet. A következő számbajöhető halandósági mutató a nyers halálozási arányszám ugyanazokat a relatív különbségeket tükrözi, mint amelyeket az elhaltak kormegoszlása alapján kimutattunk, hiányosságai is hasonló természetűek. Becslésünk szerint az arány országosan a 35 40%o-hez állhatott közel, a mintegy 7 10%-ot kitevő nem-mezőgazdasági népességnél esetleg ennél alacsonyabb érték is feltételezhető. A továbbélési rendre és a születéskor várható átlagos élettartamra vonatkozólag két halandósági tábla nyújt tájékoztatást, azonban mindkettővel szemben számos fenntartásunk van. F áy András noha igen nagyszámú, de hiányos adattömegre támaszkodva férfi-nő bontás nélküli táblát számított az elhaltak korcsoportjainak korévekre való felbontása után. Az elhaltak kormegoszlásán alapuló Halley módszerű tábla akkor is tartalmaz bizonyos torzítást, ha koréves adatokon alapszik. Fáy táblájában a Süssmilch Baumanneljárással végrehajtott interpoláció további hibaforrást képez, amelynek irányát és mértékét igen nehéz lenne megbecsülni (4). A másik halandósági tábla, amelyből a továbbélési rendre és születéskor várható átlagos élettartamra vonatkozóan kiindulópontot kaphatunk, az általunk három szabad királyi I I. H alandósági táblák továbbélési rendjének egybevetése F érfi С равнение п ор я дк ов д о ж и т и я т а бл и ц см ерт ност и. М у ж ч и н ы Com parison of L ife Table Survivorship Fun ction. M ales
város több éves névszerinti halálozási listájából számított koréves és férfiakra-nőkre vonatkozó Halley-módszerű tábla. Fáy táblájával szemben az a különbség, hogy interpolációra nem volt szükség, tehát ezt a hibaforrást nem tartalmazza, azonkívül a férfiak és nők közötti lényeges halandósági különbségeket is tükrözi. Az alapadatok viszonylag jók, azonban a bázis, amelyre támaszkodik, túlságosan szűk és valójában csak a közepes nagyságú fejlett városokat képviselné. Azonban, miután a Halley-módszerű tábla általában olyan irányban torzít, hogy a valóságosnál kedvezőtlenebb halandósági viszonyokat mutat, az ezzel a módszerrel általunk számított továbbélési rendet és születéskor várható átlagos élettartamot a fejlett városokénál ugyancsak kedvezőtlenebb országos halandósági viszonyok becslésére szélesebb körű adatok hiányában első közelítésként elfogadhatónak véljük. E meggondolások eredményeképpen tehát a számított továbbélési rendekhez megkerestük a grafikusan legjobban illeszkedő regionális modell halandósági táblát, amelyet sok próbálkozás után végül az East. modell-család 4. szintjénél véltünk megtalálni (7). 17 I I I. H alandósági táblák továbbélési rendjének egybevetése N ő С равнение п орядков д о ж и т и я т а бл и ц см ерт ност и. Ж енщ ины Com parison of L ife Table Survivorship F un ction. Females A 2. és 3. ábrán bemutatott görbék közül a fenti modell és az általunk számított halandósági tábla továbbélési rendjének egyes kiemelt korévekhez tartozó értékeit, valamint a születéskor várható átlagos élettartamokat táblázatba foglaltuk : 2 Demográfia 1
18 b. l u k Acs A g n e s Továbbélési rend (lx) S zü letésk o r v á r h a tó átla go s é le tta r ta m ( e g ) 0 24,82 28,30 24,915 27,500 F orrás: Lásd (8 ) és (9 ) alatt. I V. S ta b il népesség korm egoszlásának illeszkedése M agyarország 1870. évi népességének korm egoszlásához П р и п а совк а возраст ной ст р у к т у р ы ст абильного населения к возраст ной ст р у к т у р е населения В е н гр и и в 1870 г. F it t in g o f Stable P o p u la tio n s ' A g e D is trib u tio n to the A ctual One of the 1870 H ungarian P opulation Census
HALANDÓSÁGI BECSLÉSEK 19 V. S ta b il népesség korm egoszlásának illeszkedése M a g y a ro rszá g 1870. évi népességének korm egoszlásához П р и п а совк а возр аст ной ст р у к т у р ы ст абильного населения к возраст ной ст рукт уре населения В енгрии в 1870 г. F it t in g o f Stable P o p u la tio n s ' A g e D is trib u tio n to the A ctua l One of the 1870 H ungarian Pop u la tion Census A kiválasztott halandósági tábla-modellnél a születéskor várható átlagos élettartam-értékek is igen jól megegyeznek. Tulajdonképpen a modell halandósági tábla kiválasztásához ez a paraméter a legdöntőbb. A modell halandósági táblához tartozó stabil kormegoszlás-sorozatból a megfelelőt kiválasztani egy további paraméter, mégpedig vagy a növekedési ütem, vagy a bruttó reprodukciós együttható ismeretében lehetséges. A népességnövekedési ütemre megközelítő becsléssel rendelkezünk az 1787 1870. évek közötti népességfejlődés törvényhatóságonkénti vizsgálata alapján. A tényleges növekedési ütem e hosszú korszak átlagában 6 ezrelék körül alakult, ezért az 5 és a 10 ezrelékes növekedési ütemnek megfelelő kormegoszlások valószínűleg közrefogják a vizsgált korszakunkban fennállott tényleges kormegoszlást. Miután kiinduló előfeltevésünk a népesség quasi-stabilitása volt, feltételezhetjük, hogy a halandóság színvonalának lassú és hosszú távon egyenletes csökkenése révén a nyers születési és halálozási arányszámok különbsége szintén egyenletesen növekszik. Feltevésünket alátámasztani látszik, hogy amikor az 1820-as évek becsült halandósági paraméterei és növekedési üteme alapján kiválasztott modell kormegoszlásokat az 1870. évi tény 2*
20 13. L UKACS A ONES leges kormegoszláshoz illesztettük, azok közül a 4. szint 10%o-es növekedési ütemmel számított megoszlása simult legjobban (10). összehasonlítás céljából további három modell kormegoszlás grafikus illeszkedését is bemutatjuk3 V I. S ta b il népesség korm egoszlásának illeszkedése M agyarország 1870. évi népességének kormegoszlásához П р и п а совка возраст ной ст р у к т у р ы ст абильного населения к возраст ной ст р у к т у р е населения В е н гр и и в 1870 г. F it t in g o f Stable P o p u la tio n s ' A g e D is trib u tio n to the A ctual One of the 1870 H ungarian P opulation Census 3Jóllehet a grafikus ábrázolást semmiképpen sem tarthatjuk a modell kiválasztás precíz módjának, ezzel is érzékeltetni kívántuk kiinduló adataink approximatív jellegét. Az előadás elhangzása óta kutatásainkat folyamatosan tovább fejlesztettük és a levéltári egészségügyi forrásokból származó szórványos halálozási adatok helyett anyakönyvi adatokra kívánunk támaszkodni. A népességi adatok megbízhatóságát, illetve hiányosságát is vizsgáljuk több egykorú forrás részletekbe menő egybevetése útján. A mintegy 8O éves időszak helyett 40 évre csökkentjük a növekedési ütem számításánál figyelembe vett időszakot. Kutatásainktól olyan eredményeket várunk, amelyek elégségesen pontos kiinduló adatokat jelentenek a megfelelő stabil modellek numerikus módszerrel történő kiválasztásához.
VII. S ta b il népesség korm egoszlásának illeszkedése M agyarország 1870. évi népességének kormegoszlásához П р ипасовка возраст ной ст р икт у р ы ст а бильного населения к возраст ной ст р у к т у р е населения В е н гр и и в 1870 г. F it t in g o f Stable P o p u la tio n s ' A g e D is trib u tio n to the A ctua l One of the 1870 H ungarian P opulation Census IRODALOM 1. Közgazdasági Lexikon. Szerk. : Halász Sándor dr., M andclló Gyula dr. Budapest, 1898. I. kötet- 496 499. Bevezetés a demográfiába. Szerk.: Szabady E gon dr. Budapest, 1964. 2. N a g y, Ludovicus: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungariae partiumque eidem adnexarum. Tom. I. Budáé, 1828. 3. B ourgcois -Pichat, Jean: Utilisation de la notion de population stable pour mesurer la mortalité et la fécondité des populations des pays sous-développés. B u lle tin de l'in s tit u t In te rn a tio n a l de S ta tistiq u e, Stockholm, 1958, 36, 94 121 p. Coale, A n sley, J. : Estimates of Various Demographic Measures through the Quasi-Stable Ago Distribution. In: Emerging Techniques in Population Research. M ilb a n k M e m o r ia l F u n d, 1963. 175 193 p. Coale, Ansley, J. and P a u l Dem eny: Regional Model Life Tables and Stable Populations. Princeton, 1966. F le u r y, M ic h e l et L o u is H e n ry : Des registres paroissiaux à l histoire de la population. Paris, 1956. 84 p. H e n ry, L o u is : Une richesse démographique en friche; les registres paroissiaux. P o p u la tio n, 1953. No. 2. 4. Coale, A. J. : I. m. 177. p. ' 5. Methods of E stim ating Basic D em ographic Pleasures from Incom plete Data. UN New York, 1967V 68 72 p., 6. B. Lukács Ágnes: A halandósági viszonyok néhány vonása Magyarországon a 19. sz. első felében- D e m o g rá fia, 1969. 72 78 p. 7. F á y András: Adatok Magyarország bővebb ismertetésére. Pesten, 1854. 8. B. Lukács Ágnes: Adalék az 1820-as évek halandósági viszonyaihoz Magyarországon. Történeti S ta tisztik a i É vkön y v, 1965 1966. Budapest, 1968. 9. Coale, A. J. and P a u l D em en y : I. m. 441 142 p. 10. A magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos állatok kimutatásával együtt. Szerk.: A z Országos Magyar Kir. Statisztikai H ivatal Pest, 1871.
22 ОЦЕНКИ СМЕРТНОСТИ И СТРУКТУРА НАСЕЛЕНИЯ Резюме Настоящий очерк содержит частные результаты исследований, начавшихся несколько лет назад с целью познания демографического положении в первой трети девятнадцатого века. Поселения Венгрии группировались по юридическим категориям и типам поселений и обсуждалось распределение их населения по количеству жителей (на основе подробной обработки одного источника). Большое количество (4,5%) населения, живущего вне закрытых поселений, в пустах, хуторах, крупных поместьях, кроме того, в горах, виноградниках, овцеводствах и т. д. показывает трудности пересчёта населения и регистрации демографических явлений. По приблизительной нашей оценке 7 10% населения работало вне сельского хозяйства, то есть прединдустриальный характер общества не является спорным. В тех поселениях (свободные королевские города, горные города и поселения привилегированных районов), о которых мы имеем частичные данные о смертности, жили только 8,8% населения, поэтому наши данные о смертности нельзя считать выборочными, они составляют только базу нашей приблизительной оценки. На основе этой оценки мы могли выбрать наилучший вариант из моделей, региональных таблиц смертности выработанных Коль и Демини, именно тот, который лучше всего припасовывается графически к уровню смертности в соответствующем семействе моделей (рисунки 2 и 3). С помощью использования темпа прироста населения, мы достигли возрастной структуры модельного населения, графическое сравнение которой является обоснованной с настоящей структурой населения на сорок лет позже, это сравнение имеет место при предположении квази-стабильности. По вышеуказанной оценке нами полагается, что (в первой трети девятнадцатого века) возрастная структура модельного населения, растущего в среднем на 10 % и согласно уровню смертности номер 4 семейства моделей «восток» региональных таблиц смертности, удовлетворительно характеризует возрастную структуру населения Венгрии (рисунки 4, 5, 6, 7). Наконец, без переоценивания значения случайных и неточных исторических данных смертности, нужно подчеркнуть, что в их отсутствии невозможно было бы использование новейшего историко-демографического метода стабильная техника при восстановлении демографических отношений в начале девятнадцатого века в Венгрии предполагаемых квазистабильным. Подробное обсуждение какого бы ни было населения, в т. ч. и населения ранних исторических эпох, невозможно без знания возрастной структуры. На основании возрастной структуры не только демографическая картина данной эпохи является охарактеризуемой, но она представляет собой базу обсуждений и в гуманной биологии. M O R T A L I T Y E S T I M A T I O N S A N D P O P U L A T I O N S T R U C T U R E S u m m a ry T h e paper presents p artial results o f in vestigation s havin g been p erform ed continuou sly since s evera l y ea rs w ith th e a im to tra c e H u n g a r y s d e m o g ra p h ic statu s in th e fir s t t h ir d o f th e 19th cen tu ry. T h e s tu d y w a s d e b a te d a t th e N in th C ongress o f th e H u n g a ria n B io lo g ic a l S o c ie ty h eld in B u d a p est on th e 6h 8 th M a y, 1970 in coopera tio n w ith th e D e m o g ra p h ic C o m m itte e o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f Sciences an d th e D e m o g ra p h ic R esearch In stitu te o f the C entra ] S tatistical O ffice. T h e s e ttle m e n ts o f H u n g a r y h a v e been cla ssified b y le g a l statu s an d b y t y p e o f th e s e ttle m e n t r e s p e c tiv e ly, w h ile th eir p o p u la tio n d is trib u tio n has been in v e s tig a te d b y size group o f th e inhabitants (on th e basis o f th e d etailed elaboration o f a con tem porary rep erto r y ). T h e s ig n ific a n t r a le (4.5 % ) o f th e p o p u la tio n liv in g ou tsid e o f th e settle m e n ts on th e p u szta, on fa rm s, in m a n o ria l cen ters as w e ll as in th e lulls, v in e y a rd s, sheep -fa rm s, etc. m anifests the difficu lties o f the popu lation enum eration and o f th e registration o f the v i-
HALANDÓSÁGI BECSLÉSEK 23 t a l even ts. A s to ou r a p p r o x im a te e s tim a tio n a b o u t 7 10 p e rc e n t o f th e p o p u la tio n h a d n o n -a g ricu ltu ra l occu p a tio n so th e p re in d u stria l c h a ra c te r o f th e s o c ie ty can h a r d ly he c h a llen ged. O n ly 8,8 p e rc e n t o f th e t o t a l p o p u la tio n liv e d on th o s e s e ttle m e n ts (r o y a l fre e b orou g h s, m in in g to w n s as w e ll as in s e ttle m e n ts o f p r iv ile g e d d is tric ts ) o f w h ic h p a r tia l d a ta on m o r t a lit y a re a v a ila b le in s a n ita ry r e p o rts a t th e S ta te A r c h iv e s. F o r th is v e r y reaso n ou r in fo rm a tio n s on m o r ta lity ca n n o t b e reg a rd ed as rep r e s e n ta tiv e an d t h e y can s e rv e o n ly as t h e basis o f a p p r o x im a te e s tim a tio n s b y th e h elp o f w h ich th e m o r t a lit y le v e l cou ld b e chosen o u t o f th e re g io n a l m o d e l life ta b les p rep a red b y Coale a n d D em eny, fr o m a m o n g t h e s u ita b le m o d e l fa m ily t h a t on e w h ic h cou ld be g r a p h ic a lly b e s t f it t e d (F ig s 2 a n d 3). U s in g a fu rlh er c h a ra c te ris tic ta k e n fr o m a d iffe r e n t s o u r c e -m a te r ia l i. e. th e ra te o f g ro w th th e m o d e l a g e stru ctu re o f th e p o p u la tio n cou ld b e d e te rm in e d, w h a t w a s con sid e red to b e rea so n a b le to co m p a re g r a p h ic a lly a t th e fir s t a p p r o x im a tio n su p p osin g q u a s i-s ta b ility w ith an a ctu a l a ge d is trib u tio n o f fo u r t y y ea rs la te r. A s to th is series o f e s tim a tio n s th e H u n g a ria n a ge stru ctu re o f th e fir s t th ir d o f th e 19th c e n tu r y is con sid e red to b e c h a ra c te rize d s a tis fa c to r ily b y th e a g e stru ctu re o f a p o p u la tio n in creasin g b y a 1 0 % - a n n u a l a v e r a g e r a te c o rre s p o n d in g to th e m o r t a lit y le v e l o f th e E a s t fa m ily N o. 4. o f th e reg io n a l m o d e l life ta b le s (F ig s 4, 5, 6, 7). F in a lly, w ith o u t o v e r e s tim a tin g th e im p o rta n c e o f ou r h is to ric a l m o r t a lit y d a ta b e in g sp a rse and in a ccu ra te, w e h a v e to p o in t o u t t h a t w ith o u t th e m i t w o u ld n o t h a v e b een possib le e ith e r to t r y to a p p ly on e o f th e n e w e s t m eth o d s o f h is to ric o -d e m o g ra p h ic a l a n a ly s is th e te ch n iq u es o f s t a b ilit y fo r recon s tru c tin g H u n g a r y s p o p u la tio n con d itio n s o f th e e a r ly 19th c e n tu r y p resu p p osed i t to h a v e been q u a si-sta b le, t h e in te n s iv e s tu d y o f a p o p u la tio n so t h a t o f e a rlie r h is to ric a l p o p u la tio n s c a n n o t b e im a g in e d w ith o u t th e k n o w le d g e o f its a g e stru ctu re. O n th e o th e r h a n d, n o t o n ly th e d e m o g ra p h ic p ic tu re o f a period can be draw n w ith th e help o f th e age structure, bu t it can be used also as a benchm ark in hum an b iological studies.