Tokaj és a kistérség bemutatása, illetve a területfejlesztések turizmus szempontú értékelése

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaj, Bodrogkeresztúri út 5. Tokaj és a kistérség bemutatása, illetve a területfejlesztések turizmus szempontú értékelése Konzulens: Csicsek Attila Idegenforgalmi szaktanár Készítette: Hajnal Roland Idegenforgalmi szakmenedzser szak Szállásszervező és menedzselő szakirány Nappali tagozat 2011-2012

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Tokaj és a kistérség bemutatása... 4 2.1 Tokaj történelme... 4 2.2 Tokaj bortermelése... 5 2.3 A térség földrajza... 7 2.4 A település szerkezete... 8 2.5 A település megközelíthetősége... 9 2.6 Társadalmi helyzet... 10 2.7 Gazdasági helyzet... 11 2.7.1 Mezőgazdaság... 11 2.7.2 Ipar... 12 2.7.3 Borászat... 12 3. Tokaj és a kistérség látnivalói... 12 3.1 Tokaj... 13 3.2 A kistérség... 14 4. SWOT analízis... 14 4.1 Tokaj SWOT analízise... 15 4.2 A kistérség SWOT analízise... 16 5. Tokaj és a kistérség fellendülése... 17 6. Tokaj és a kistérség megvalósítás alatt álló és tervben vett projektjei... 24 6.1 Fesztivál Katlan... 24 6.2 Városi Művelődési Központ... 25 6.3 Arany Sas Hotel... 25 6.4 Bodrog-parti szálló... 25 6.5 Infrastruktúra... 26 6.6 Egyéb megvalósításra váró programok... 27 7. Saját vélemény... 27 8. Összegzés... 30 Irodalomjegyzék... 31

3 1. BEVEZETÉS Szakdolgozatomban Tokajt mutatom be részletesebben, de emellett a kistérséget is ismertetném. Az általános bemutatás mellett főként az idegenforgalmi fejlesztésekkel kapcsolatosan foglalkoznék, illetve a térség területfejlesztéseit említem meg. Olvashatóak lesznek az eddigiek és a betervezettek egyaránt, illetve kifejtem ezekkel felmerülő véleményeimet és észrevételeimet, a végén pedig saját ötleteimet is megpróbálom összefoglalni. Azért választottam ezt a témát, mert ez az, ami szerintem leginkább közel áll hozzám és érdekel. Emellett rengeteg dolgot ki lett ebben a témában fejteni. Választásom pedig azért esett pont Tokajra, mert ezen az éven már hetedik éve járok a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolába, illetve egyéb dolgok is idekötnek, tehát szinte otthon érzem magam, így kapva-kaptam az alkalmon, hogy miért is ne birkózzak meg ezzel a témával.

4 2. TOKAJ ÉS A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2.1 TOKAJ TÖRTÉNELME Tokaj város történelme már a honfoglalás kori időkig visszanyúl, mivel régészeti leletek alapján már a X. században is fontos szerepet tölthetett be a környéken. Emellett valószínűsíthető, hogy a magyarság egy része a letelepedéskor itt szállt meg. Az első írásos emlék, amely Tokaj nevét őrzi, az a tihanyi apátság 1067-ben megírt alapítólevele, illetve a XIV. századi Képes Krónikában is megemlítik. A régi idők óta (Árpád-kor) fontos átkelőhely a város, mivel a Tisza és a Bodrog itt találkozik. A településen először földvár épült a XII. században, de ez a tatárjárás idején el lett rombolva, ezt követően pedig a XIV. században egy kővárat építettek, ami a diósgyőri uradalomhoz tartozott. 1450-től a város és a hozzá tartozó uradalom a Hunyadi család birtokába került, de később a Szapolyai család kapta meg. 1526-ban Szapolyai János megpróbálta szerezni a király koronát, de a királlyá választás után elveszítette az uradalmat, így új korszak kezdődött a Tokaj történetében. 1. kép: A tokaji vár Forrás: http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/418-m.jpg 1556-ban megerősítették a várat és újra királyi uradalom lett, miután János Zsigmondot visszahívták Erdélybe. A vár a későbbiekben Bethlen Gábor lett, majd pedig a Rákóczi családé. A város folyamatosan fejlődött és ezért sokan meg akarták maguknak szerezni, de katonai jelentőséggel is bírt az átkelőhely. Az 1700-as évek elején a kurucok elfoglalták, majd lerombolták a várat. A bortermelésnek köszönhetően fejlődött a város, illetve a népesség is megnőtt, ezért mezőváros lett és megkapta a Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város címet. Az I. világháborúig folyamatosan fejlődött a város, de a háborúnak köszönhetően sajnos félbeszakadt, ez után volt egy rövidebb felvirágzás, de ezt a II. világháború hiúsította meg. A világháború után nem sikerült visszaszerezni a város jelentőségét, mivel

5 vonzáskörzeteket csatoltak el és 1952-ben a járási címet is elvették, illetve a megye peremén helyezkedik el. Az értékek újrafelosztásánál se kapott szinte semmit, már csak azért is, mert a Hegyalja borászati központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely töltötte be. Ennek oka az volt, hogy a település nem tudott megfelelő ingatlant biztosítani annak érdekében, hogy megépítsék a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát központi irodaházát. A városi rangot elveszítette az évek folyamán, és ezt csak 1986-ban kapta vissza, viszont vonzáskörzetet nem kapott, így felemásra sikerült ez az időszak, de így is újra virágzásnak indult a térség. Infrastrukturális és építészeti fejlesztések megkezdték a felzárkózást. Ezek eredményeként kapták meg a Hild-érmet 1 (1997) és világörökségi helyszínné nyilvánították Tokaj-Hegyalját (2002). Ezzel a ranggal pedig az egyik leghíresebb és legvédettebb táj lett a világon, illetve az idegenforgalom szempontjából is kecsegtető. 2005-ben megkapta a Kistérségi Központi rangot a Kormánytól, ezt követően a kistérség települési megalapították a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulatot. Tokajjal együtt 11 település tartozik ide, név szerint: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tiszaladány, Csobaj, Taktabáj, Tiszatardos. 2.2 TOKAJ BORTERMELÉSE Tokajban már a XI. században is szőlőt termeltek, legalább is a fennmaradt írások ezt támasztják alá. Miután megépült a kővár a településen, a borászati tevékenység és ezzel összefüggően a szőlőtermesztés is fellendült a Hegyalján. A XVI. századig folyamatos bortermelés folyt a környéken, de ez a század végére egyre inkább jövedelmezőbb volt. E század előtt a tokaji bor nem volt túl népszerű külföldön, mivel a Szerémség (mai Horvátországban találhatón a Duna, Száva és Dráva köze) volt a vezető bortermelő vidék. Miután a törökök lerombolták a hódítások során ezt a területet, így szinte azonnal a tokaji borvidék lett Magyarország elsőszámú bortermelő központja. Ezt követően szerették volna minél többen megszerezni ezt a területet, de csak a kurucoknak sikerült az 1700-as évek elején. Ebben az évszázadban királyi rendeletet vezettek be, mivel a környéken minden termelő tokaji néven akarta értékesíteni a saját borait. Ezzel szabályozva lett, hogy mely területen lehet tokajiként árulni. 1 Céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén kimagasló eredményeket elért települések pályázhatnak rá (forrás: http://www.mut.hu/?module=news&action=list&fname=hildjanosdij)

6 Így megalakult az ország és a világ első zárt borvidéke. A békés fejlődés során bekövetkezett a polgárosodás, de mindezek mellett a város mezővárossá vált. 2. kép: A tokaji Kopasz-hegy Forrás: http://www.femina.hu/utazas/vilagorokseg_tokaj/tokaj_hegy.jpg A szőlő- és bortermelés fénykora a XVII-XVIII. század közé tehető. Ekkoriba jelentek meg a városban az idetelepedett görögök és zsidók, akik felvásárolták a környék nagyobb termőterületeit. Emiatt tapasztalható az, hogy Tokajban sokkal kisebb ültetvények vannak, mint Mádon, Erdőbényén vagy Tolcsván is. Fellendítették a borkereskedelmet, aminek egyik legnagyobb előnye az volt, hogy a város könnyen megközelíthető és közlekedési csomópontként is kezelhető. A településen megépültek ebben az időszakban a görög kereskedőházak is, amelyek a mai napig megtekinthetőek. Mindezek után megjelentek a lengyel és orosz felhívások, felvásárlók, akiknek köszönhetően új piacok jelentek meg, ezáltal a bevételi források is megnőttek. A tokaji bor már ebben az időszakban-is világhírű volt. Sajnálatos módon a filoxéra járvány hatalmas károkat okozott az ültetvényeken, amelyeken régebben több féle szőlőfajtát is termesztettek. Viszont miután megtörtént a beoltás, kezdetben csak a régebbi domináns szőlőket termesztettek (furmint, hárslevelű, sárgamuskotály), de a későbbiekben újra megjelent a kövérszőlő, az Oremus és a gohér. Ezek a szőlőfajták vannak engedélyezve a mai napig. Így a fellendült borászat mellett természetesen a kereskedelem is jelentős volt (a görögöknek és a zsidóknak köszönhetően), ahogy a kőbánya is. A fellendülés egészen 1910-ig tartott, itt érte el a tetőpontot. 1929-ben súlyos fagykárok érték a területetek, amiket csak a 40-es évekre tudtak helyrehozni.

7 A bortermelésben is mélypontra került a város a világháborúk idején, de ez után se sikerült a fellendülés, mivel a központi szerep egyre inkább Sátoraljaújhelyé volt. Akkoriban is leginkább sárgamuskotályt, hárslevelűt és furmintot termesztettek a hegyen, ezek megművelésével igazán nem a tokajiak foglalkoztak, hanem a Taktaközben élők. A Tokaj-helyaljai borvidékhez 27 település tartozik, egészen Abaújszántótól Sátoraljaújhelyig. Miután megkapta a térség a Világörökségi helyszín címet, még inkább szabályozva van különböző törvényekkel a termesztés és termelés, illetve a borkészítés is. Leginkább az aszú készítés az, amit szabályoznak, ez egyben a térség legkeresettebb export terméke is. A tokaji bor világhírű, de a hiedelemmel ellentétben nem ismerik a világ bármely pontján. A borvidék egyediségét a különleges termőterület adja. A vulkanikus alapú agyag- vagy löszös talaj, napsütötte déli hegyoldal, illetve a mikroklíma biztosítja a botrytis cinerea (nemes penész) kialakulását, ami az aszúsodáshoz vezet. 3. kép: A Tokaj-Hegyaljai borvidék Forrás: http://eger-apartman-eged.hu/images/tokajiborvidek.jpg 2.3 A TÉRSÉG FÖLDRAJZA Ez a térség Magyarország észak-keleti részén található, ezen belül is az Észak-Magyarországi Régióban. Ehhez a régióhoz három megye tartozik: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Ez a régió az ország egyik legváltozatosabb területe, hiszen dombságok, középhegységek mellett az Alföld egy része is idetartozik, emellett itt található meg az ország legnagyobb magasságkülönbsége is, Kékes és Kisköre. B-A-Z. megye az ország második legnagyobb területű megyéje. Rengeteg termál- és gyógyvízforrással rendelkezik (például: Egerszalók, Miskolc-Tapolca, Tiszaújváros).

8 A tokaji kistérség területe 256 km 2 és 14563 fő a népessége (egy 2004-es felmérés szerint). A központja Tokaj és ezt nem csak adminisztratív okokból kapta meg, hanem azért is, mivel a fejlesztések nagy része itt zajlanak, illetve a látnivalók többsége is itt tekinthető meg. A település a Bodrog és a Tisza torkolatánál, illetve az Alföld és a Zemplén találkozásánál fekszik. Ezeknek köszönhetően a város kialakulása és gazdasági tevékenysége is ezekhez a tényezőkhöz alkalmazkodik. A település és a kistérség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Természetes növénytakarója a lejtős-erdős-sztyepp, de ezt felváltotta a szőlőkultúra az alacsonyabb területeken. Éghajlata ugyanolyan változatos, mint a felszíne. Az évi középhőmérséklet a déli területeken akár 10 C o is lehet, míg az északi területeken már csak 6-7 C o. Az évi napfény tartalom eléri a 1900 órát is, az évi csapadékmennyiség a hegyekben 650mm, míg a sík területeken 600 mm, emellett jelentős a források és a felszíni folyások száma is. Ezen éghajlati tényezők által kialakult mikroklíma miatt különleges a tokaji borkultúra, amit világszerte ismernek. Mindezek mellett természetesen a Zemplénben rengeteg védett természeti érték és terület található. 2.4 A TELEPÜLÉS SZERKEZETE A település térbeli szerkezete különleges, hiszen a folyókkal párhuzamos utcákat, rájuk merőleges utcák és közök kötik össze. Erről már egy 1704-ből fennmaradt térkép is tanúbizonyságot tesz, és ez az évszázadok alatt szinte semmit se változott. A XVIII. században történtek jelentős változások a településen még pedig a Tisza-híd, illetve a Kistokaj városrész megépülése. Ezáltal két nagyban eltérő része oszlott a város, még pedig az óvárosi és az új építésű félre, az előbbi arányaiban kisebb Az épületek nagy része a XVIII-XIX. században épült. Jellemzően copfstílust képviselnek az építmények, de a másik jellemző építésiforma a főút déli szakaszán találhatóak. Ezek olyan kereskedő- és üzletházak, amelyek üzletajtókkal nyílnak és a XIX. században épültek. A főutca összességében városias kinézettel rendelkezik, de ezen váltakoznak a földszintes és emeletes házak egyaránt. Többek között sűrűn beépített, de már vannak olyan szakaszai ahol fésűs jelleggel építkeztek. A főutcán találjuk leginkább a különféle gazdasági épületeket és a gazdag kereskedők házait. A hegyoldal beépítését jobban megkímélték az árvizek, így ez a rész sokkal dísztelenebb és egyszerűbb. Ezen a részen lelhetőek fel a zsúfolt és zajos utaktól menekülő értelmiségi és hivatali épületek. A főtértől a hegyre vezető Dózsa

9 György út felső szakaszán épültek a szőlősgazdák jellegzetes kétszintes házai. Az itt épült házak nagy része támpilléreken van. Mivel itt nincs nagy nyüzsgés és védettebb terület, így itt vannak a település legrégebbi épületei. 4. kép: A város jelenlegi térképe Forrás: www.terkepcentrum.hu A főtér (Kossuth tér) és ennek a környéke a város egyik legrégebbi magja. Valószínűsíthető, hogy mindig is központi szerepet töltött be. Igazából nem is tér, hanem az itt összefutó utak kiszélesített része, ennek oka pedig az itt található intézmények. A piactér is templom mellett volt elhelyezve. A szabálytalan alakját pedig valószínűleg az évszázadok eseményei alakították ilyenre. 2.5 A TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE Tokaj több módon és irányból megközelíthető, hiszen természetesen közúton és vasúton is elérhető, de a Tiszának és a Bodrognak köszönhetően vízen is. Közúton két fontosabb útvonalon is el lehet jutni a királyi borok városába, mivel BudapestMiskolc irányból a 37-es úton, míg Nyíregyháza irányából a 38-as úton lehet érkezni. A vasútállomás a Miskolc-Nyíregyháza útvonalon található. Rendszeres vasúti forgalmat bonyolítanak le, személy- és teherszállítás egyaránt gyakori. InterCity megálló hely is, így Budapestről akár kettő és fél óra alatt eljuthatunk.

10 Vízi közlekedés annyira nem jellemző, de ez az egész országra igaz, viszont a város rendelkezik kikötővel és hajóállomással. A Tiszán sokkal nagyobb a forgalom, mint a Bodrogon, de azért a Bodrogon is előfordul, hogy kisebb hajók vagy vízi járművek is közlekednek. 2.6 TÁRSADALMI HELYZET A lélekszámváltozás Tokajban jelentős, hiszen a 1940-es évektől a rendszerváltásig csökkent a település létszáma, ezt követően a 2000-es évekig növekedés állapítható meg, valószínűleg a 90-es években történő fejlesztések miatt. Sajnos a 2000-es évektől pedig újra apadt az itt élők száma. 2010-as adatok szerint körülbelül 4800-an laknak a városban. Ez a csökkenés természetesen nem csak itt figyelhető meg, mivel ez a népességcsökkenés országszerte jellemző. Az utóbbi években elkészített korfák alapján megállapíthatjuk, hogy a 15-20 éves korosztály kiugróan magas lélekszámot mutat. Ez a középiskoláknak köszönhető, mivel KSH adatai nem csak az állandó lakosokra vonatkoznak, hanem azokra is, akik csak itt tartózkodnak, más néven a kollégistákat is beleszámolják a népességbe. 1. ábra: A tokaji népesség változása 1870 és 2006 között Forrás: Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A lakosság nemzetiségi összetétele kb. 98%-a magyar, a maradék 2% pedig roma, szlovák, német, ukrán, görög és ruszin származású. 2001-es adatok alapján kimutatható, hogy a házaspárok túlnyomó része nem vállal gyermeket, mivel a gyermektelen párok száma magasabb, mint az egy, kettő vagy több gyermekesek száma. Ezt a tényezőt világszerte meg lehet figyelni, hiszen egyre kevesebben mernek belevágni a gyerekvállalásba.

11 Vallási hovatartozásokat vizsgálva, 2001-es adatok szerint a lakosság 40%-a római katolikus, 26%-a református, 14%-a pedig görög katolikus, illetve a maradék 20%-ot azok tették ki, akik nem kívántak válaszolni, nem tartoznak egyik vallási közösségbe se, de voltak, akik evangélikusnak vagy egyéb vallásúnak vallották magukat (izraelita, ortodox). 2. ábra: Vallási hovatartozás Forrás: Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.7 GAZDASÁGI HELYZET A kistérségben szintén Tokajnak van kiemelkedő szerepe a gazdasági helyzetet tekintve, illetve a Taktaköz, ami az elmaradottabb. A térségben inkább a szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság jelentős, az ipar nem igazán megfigyelhető. 2.7.1 MEZŐGAZDASÁG A tokaji kistérségben sokkal inkább jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, mint a megyében. Egyedi természeti adottságainak köszönhetően sok féle lehetőséggel bír a terület. Pontosabban a hegyen szőlő- és gyümölcstermesztés, a Bodrogzugban gyepművelés, míg a Taktaközben gyep- és szántóföldművelés jellemző. A mezőgazdasági tevékenységet emellett két fő területre lehet osztani: Hegyalja és Taktaköz. A Taktaközben a meghatározó tevékenység a földművelés mellett az állattenyésztés. Igaz, mindkét ágazat szerepe csökkent az utóbbi években, ezt a vállalkozások számánál is észrevehetjük. Napjainkban már inkább csak kis családi vállalkozásokat tartanak számon, amik leginkább saját ellátásra termelnek. A szerencsi Cukorgyár bezárása után a cukorrépa termelés csökkent, de a gabonafélék és az ipari növények termesztése a mai napig dominál.

12 A Hegyalján pedig a szőlőtermesztésnek van kiemelkedő szerepe. Közel 6000 hektáron termesztenek szőlőt, ez a kistérségnek csaknem 8%-át teszi ki, ami országos szinten is páratlan. Mivel ennek a tevékenységnek igen csak jelentős szerepe van a térségben, ezért az elmúlt években a terület 40-50%-át vagy újratelepítették, vagy korszerűsítették. 2.7.2 IPAR Az különféle ipari tevékenység nem jellemző a térségben, mivel az itt lakók előszeretettel emlegetik azt, hogy a térségben csak környezetkímélő ipari folyamatokat fogadnak el. Így megmaradtak azok az ipari cégek, amelyek a mezőgazdaságra és azok termékeinek feldolgozására alakultak (borászatok). Persze megfigyelhető faipari, bányászati, kis mértékben fém- és gépipari, illetve építőipari tevékenység is. 2.7.3 BORÁSZAT Ennek a gazdasági tevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Igaz hozzákapcsolódó iparágak száma alacsony, hiszen a kistérségben nagyobb borospalack, dugó vagy hordókészítő vállalkozás nem jegyezhető fel, inkább csak kisebb borászati feldolgozó üzemek. Mindezek beszerzése külföldről történik, főként Németországból, Olaszországból és Franciaországból. Ebbe az iparágba történt a legtöbb beruházás, ezáltal több új pincészet is megnyitotta kapuit a turisták előtt. A borászok elmondása alapján a munkavállalók többsége környékbeli, illetve mivel fontos a szőlőültetvényeken a kézi munka, így szerencsés helyzetben van a térség. 3. TOKAJ ÉS A KISTÉRSÉG LÁTNIVALÓI A térség számos műemlékkel, épített és természeti értékkel is rendelkezik, igaz ezek nagy része Tokajban található, de a nagyobb hegyaljai településeken is előfordulnak. A kultúra szinte 1000 éves múltra tekint vissza, tehát a térség régóta lakott terület. A következő felsorolásban olyan látnivalókat és látványosságokat fogok megemlíteni, amelyeket turistaként érdemes megtekinti az itt tartózkodás idején.

13 5. kép: Paulay Ede Színház Forrás: http://tokaj-utikalauz.hu/_images /ismertetok/latnivalok/000969101_szinh.jpg.jpg_orig.jpg 3.1 TOKAJ borospincék (Szerelmi Pincesor) egykori Zsinagóga és a szökőkút Paulay Ede Színház Rákóczi Pince görög és római katolikus templom Tokaji Galéria Tokaji Múzeum Tokaji Borok Háza a sétáló utca és a belváros (régi lakóházak, főtér, Bacchus-szobor) kilátó (a torkolatnál) Rákóczi-Dessewffy kastély köztéri szobrok (Rákóczi szobor, Kiss Albert lovas szobor) görög kereskedőházak Tokaji Manufaktúra Kiállítóterem és Alkotóház

14 3.2 A KISTÉRSÉG Tarcal: o kilátó o bányató o 6 puttonyos borfalu (komplex borászati szolgáltatás) o Andrássy pince o Gróf Degenfeld Kastélyszálló Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud o o o o o Patricius Borház Tájház (Bodrogkisfalud) Kiállító épület római, görög és református templom Magyar Motorok Múzeuma (Bodrogkeresztúr) Erdőbénye o o Béres Pincészet Kovács-műhely Múzeum Szegi, Szegilong, Tiszaladány o Tájház Tolcsva o o Bormúzeum Borászati Kultúra Háza 4. SWOT ANALÍZIS 2 Ezzel a típusú elemzéssel megállapíthatjuk egy terület, iparág, üzlet, szolgáltatás, stb. piacon elfoglalt helyét, életképességét, illetve kialakíthatjuk a stratégiai szempontokat. Az analízisnek 4 területe van, mivel a SWOT egy angol mozaik szó, azaz a Strenghts (erősségek), a Weaknesses (gyengeségek), az Opportunities (lehetőségek) és a Threats (veszélyek). A lényege, hogy olyan külső és belső tulajdonságokat vizsgálunk meg, amelyek ismeretében még jobbak lehetünk, illetve elkerülhetjük azokat a helyzeteket, amelyek hátráltatnának minket. 2 Forrás: Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

15 4.1 TOKAJ SWOT ANALÍZISE Erősségek: gyönyörű és egyedi földrajzi adottságok borkultúra jó infrastruktúra központi szerep a térségben folyamatos fejlesztések (gazdaság, vendéglátás, infrastruktúra, stb.) bővülő rendezvényszám számos turisztikai érték és látnivaló jó színvonalú szakmai képzések Gyengeségek: nincs kialakult arculata a városnak alacsony azon kiadványoknak, prospektusoknak a száma, amelyek hirdetnék a települést (programkínálat) folyamatosan csökkenő és idősödő lakosság alacsony vagy közepes kihasználtság a vendéglátóhelyeken szezonalitás (tavasz végétől a Szüreti Napokig) kevés turisztikai létesítmény és szolgáltatás nincsenek igazán összehangolva a szálláshelyek, a borászatokkal, illetve a rendezvényszervezőkkel B.-A.-Z. megye túlságosan is elmaradott ahhoz, hogy fő turista célpont legyen, így ez a tény Tokajnak se jelent előnyt alacsony a gazdasági beruházások száma Lehetőségek: borászatok további fejlődése kihasználni még inkább a borkultúra előnyeit rendezvények és programcsomagok szervezése, készítése turisztikai marketing kihasználása az ország egyik legismertebb városa (országon belül és kívül is) a bor miatt, így a tokaji márkanév használata mivel elmaradott régióhoz tartozik, így valószínűbb, hogy sikeresen nyújtanak be fejlesztési pályázatokat a tokaji borokat a külföldi piacra is kivinni

16 nagyobb együttműködés a szálláshelyek, kiszolgáló egységek és rendezvényszervezők között ugyanez az együttműködés a gazdaságban is, a helyi vállaltok között kiszolgáló egységek, szolgáltató központok kialakítása a Bodrog és a Tisza, illetve a Kopasz-hegy nagyobb mértékű kihasználtsága Veszélyek: mindenféleképpen, ha nem használják ki a lehetőségeket passzív jelenlét a turizmusban más térségek gyorsabb és folyamatosabb fejlődése ha nem nyeri meg a város a beadott vagy a későbbiekben beadandó pályázatokat nem érkeznek befektetők ha megszűntetik a kistérségeket és megalakulnak a járások, akkor nem feltétlenül biztos, hogy annak is Tokaj lesz a központja, így nem valószínű, hogy ennyi fejlesztés fog végbemenni 4.2 A KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE Erősségek: a kistérség nagyobb része Világörökségi helyszín az ország egyik, ha nem a leghíresebb borvidékén található a hegyvidék és az Alföld találkozása nemzetközi befektetők a borászatban (németek, spanyolok, franciák) a térségben számos turisztikai érték és látnivaló található növekedő férőhely szám a szálláshelyeken több területen is történő korszerűsítés, fejlesztés a Taktaközön kívül megfelelő/jó az infrastruktúra Gyengeségek: a térség egyik legnagyobb előnye Tokaj, de ez az egyik hátránya is, mivel nagyon centralizált a terület csökkenő lélekszám a központon kívül máshol nem nagyon valósulnak meg a beruházások nincsenek programcsomagok, prospektusok, marketing tevékenységek

17 alacsony a vendégéjszakák száma és nem is igazán költekeznek az ideérkezők nem igazán rendelkezik a térség (ahogy Tokaj sem) komplex turisztikai létesítménnyel nincs összehangoltság a gazdaságban Lehetőségek: itt is az, hogy világörökségi helyszín és a borkultúra szolgáltató létesítmények építése, kialakítása gazdasági fejlesztések, korszerűsítések a falusi- és ökoturizmus fellendítése, főként a Taktaközben még több rendezvény és ezek népszerűsítése a borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása a minőségi borok marketingjének fejlesztése, akár a külföldi piacokra való betörés folyamatos pályázati lehetőségek figyelése, és kihasználása Veszélyek: csökkenhet az érdeklődés a térség iránt, mivel nem megfelelő vagy elavult a turisták számára nem jön több befektető a gazdasági helyzet miatt továbbnő a fejletségi különbség a települések között (Tokaj fejlettebb, míg a Taktaköz elhanyagoltabb lesz) az elvándorlásnak köszönhetően nem lesznek megfelelően képzett dolgozók az infrastruktúra nem fejlődik 5. TOKAJ ÉS A KISTÉRSÉG FELLENDÜLÉSE Ebben a részben a kistérségben, de ezen belül is inkább a Tokajban tervezett és megvalósult területfejlesztési terveket fogom bemutatni. A térség a Világháborúk miatt teljesen lepusztult, így fontos volt, hogy újra virágzásnak induljon, ezért számos fejlesztést terveztek be már a rendszerváltás előtt is, de főként az ez utáni időszakban volt jellemző. A fejlesztések terén is két részre osztjuk a térséget, a Taktaközre és a Hegyaljára, sajnos a Taktaköz miatt a kistérség még inkább elmaradott.

18 Az első konkrét időpont, amikorra Tokaj újbóli kiteljesedése elkezdődött, az a rendszerváltás előtti évekre tehető, pontosabban 1986. január 1-ére. Ekkor kapta meg ugyanis a városi rangot, de sajnos emellett nem rendeltek hozzá vonzáskörzetet. Miután megtörtént a rendszerváltás, a városban beindultak a még nagyobb olyan típusú fejlesztések is, amikkel még inkább kiérdemelte a település a városi rangot. Ezek után egyre inkább olyan szolgáltatások jelentek meg, amelyek megfelelőek voltak egy központi szerepben lévő város számára. Szerencsés helyen található, mivel Miskolchoz (megyeszékhely) és Nyíregyházához (tradíciók) is közel van, illetve más fejlesztési területek találkozásánál található (Budapest-Kijev, Miskolc- Kassa, debreceni és miskolci területfejlesztési pólusa). Viszont ezek a tényezők az esetek többségében nem hordoznak előnyt, de annak a tudata, hogy Tokaj és a borvidék milyen lehetőséget biztosít, mivel az ország egyik legismertebb terület, így a fejlesztések ide is eljutnak, sikeresen. Ebben az időszakban is tudták, hogy Tokaj és környékének a legnagyobb kitörése lehetősége a turizmusban van. Ezáltal olyan vállalkozások és gazdaságok jöttek létre, amelyek a turisták igényeik kielégítését célozták meg, megnőtt a vendéglátó egységek száma, így a szálláshelyek száma is. A mai napig működő (igaz napjainkban már nem annyira gyakori a teltház, mint akkoriban) Tokaj Hotel, az Áruház, az akkori tanácsi lakások, illetve a szennyvízhálózat egy részének a kiépítésén kívül említésre méltó fejlesztés nem történt a szocialista évek alatt, tehát tényleg szükség volt, hogy fejlődésnek induljon a város. A folyamatos fejlesztések hatására a város tényleg virágzásnak indult. A továbbiakban a 2000-es évek elejétől ismertetem a város fejlődését. Elsősorban az infrastruktúrát kellett rekonstruálni és korszerűsíteni, így mind két hidat felújították, a közlekedési útvonalakat (Tarcal, Bodrogkeresztúr, Rakamaz irányába) is át kellett építeni, mert eléggé elavultak voltak, és ezek az átépítések a mai napig folyamatban vannak, mivel a város hatalmas teherforgalmat bonyolít le. Pedig a kamionforgalom még így is csökkent az M3-as autópálya megépülésével, de sajnos még így is jelentős a zaj- és környezetszennyezés. A Tarcali úton teljes rekonstrukció ment végbe, ami a benzinkútig tart a közúti hídtól. Így ez az utca teljesen városias hatást kelt, illetve könnyed áthaladást biztosít. A Tiszaladány felé vezető út nagyon rossz állapotba volt, így ezt is fel kellett újítani, ez hasonló lett, mint a Tarcali út. Sajnos egy akkoriban bevezetett Kormányrendelet miatt a Bodrogkeresztúr felé vezető utat, nem sikerült teljes mértékben felújítani, csak kisebb javításokat végeztek és végeznek rajta. A város belső úthálózata se volt már

19 igazán megfelelő így ezeket is muszáj volt korszerűsíteni, persze előnyben voltak azok az utcák, amelyek a belvárosban találhatóak, de más kistokaji utcák, gyalogos - és bicikli utak is új aszfaltszőnyeget kaptak. A közút hálózat felújítása mellett kiemelt prioritást kapott az árvízvédelem korszerűsíteni. Így a Tisza kistokaji szakaszánál a védőtöltést fejleszteni kellett, még pedig tokaji gátőrháztól az ÉKÖVIZIG irodaházáig. Ez a töltés szakasz ez által a turisták és a helyi lakosok számára is vonzó lett, mivel kitűnő helyszín akár a délutáni sétákra. Az árvízvédelemhez hozzátartozik, hogy a belső vízrendezést is korszerűsíteni kellet. A rendszerváltás után kiemelt tényező volt, hogy a szennyvíz hálózatott minél hamarabb megoldják a város és a kistérség teljes egészén, illetve kiépítették a vezetékes gázhálózatot a település teljes területén. 6. kép: Tourinform Iroda Forrás: http://static.fotoalbum.hu/picturepreview/2007/11-23/tourinformtokaj/lilla_021_154502.jpg A következő jelentős terv a belvárosban elhelyezkedő Tourinform Iroda átépítése, illetve bővítése, amit 2007-ben adtak át, ez az INTERREG program keretében került megpályázásra. A fenntartó szerepet az Önkormányzat tölti be. A kistérség, azon belül is főként Tokaj turisztikai marketingjét is az itt dolgozó szakemberek végzik. Különféle prospektusokat és bemutató anyagokat szerkesztenek a térség turisztikai kínálatáról, illetve terjesztik is őket. Kiemelt szerepet töltenek be a fejlesztési és pályázatírási munkálatokban is, többek között segítenek a pályázóknak szakmai tartalommal is megtölteni a beadandó anyagot. Kapcsolatot tartanak a Művelődési Házzal és a középiskolákkal, mivel ezek tekinthetőek szakmai központnak. Így ez az épület már nem csak információs irodaként működik. Bemutató és kiállító teremmel rendelkezik, és helyi készítésű termékeket is árulnak a

20 turisták számára. Tehát egy komplex turistáknak megfelelő épületet adhattak át a közel múltban. Az infrastrukturális fejlesztéshez hozzátartozik az is, hogy az racionalizálják az energia felhasználását. Ennek köszönhetően kicserélték a közvilágítási lámpákat, amelyek már korszerűtlenek voltak és ezek helyére kompakt fénycsöveket helyeztek el. A lámpatestekben már régebben kicserélték az izzókat energiatakarékos, nátrium lámpákra. Mindezek mellett a városban megépült az új Városi Ravatalozó, amelyet már régebb óta terveztek, illetve a Jókai úti lakótelepen a gyerekeknek kedvezve kapott a település egy új játszóteret. Régebbi időszakban felépült a Munkaügyi Központ helyi kirendeltsége, a Tokaji Rendőrőrs modern és látványos épülete, a Kistérségi Iroda (Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás), az évek óta várt Bonchidai Csárda is megnyílt, új szárnnyal bővül a Toldi Fogadó, a Tokaj Hotel belsejét is korszerűsítették, illetve átépítették a konyhát és az éttermet, és ezek emellett számos kereskedelmi szálláshely nyílt meg vagy bővítette befogadóképességét. A Kistérségi Iroda egy különálló és önálló munkaszervezet, amelynek székhelye a Városházán belül található. Legfőbb célja, hogy segítsen a különböző projektek megtervezésében, előkészítésében és menedzselésében. Emellett a közmunkaprogram koordinátori pozícióját is betölti, azaz felügyeli és igazgatja a programban résztvevőket. Az önkormányzattal folyamatos kapcsolattartás figyelhető meg, aminek kereteiben értesítik az illetékeseket az esetleges pályázati lehetőségekről. Segítenek összehangolni a projekteket, illetve kisebb pályázatok megírásában is segítséget nyújtanak. Az Irodának köszönhetően szerveződött meg az Irány Tokaj-Hegyalja LEADER+ program, amely sikeres fejlesztéseket vitt véghez, viszont egy nagy kudarccal is rendelkezik a szervezett. Ez a kudarc az, hogy nem sikerült semmilyen módon se csatlakozásra bírni a taktaközi településeket. A Taktaközben megpróbáltak önállóan csatlakozni a LEADER-hez, de ez nem volt sikeres, így kikerült ebből a programból. Ennek oka az, hogy a kistérségben nincs egy összefogó, egységes turisztikai kezdeményezés. Az Iroda a kistérség egyik kulcsszereplője. A város vezetősége kiemelten foglalkozik a kultúrával, ennek köszönhető, hogy átalakították a Zsinagógát, így megnyílt a tokaji Kulturális és Konferenciaközpont, amit Európai Uniós forrásból finanszíroztak. Ezt 2006-ban adták át azóta bebizonyosodott, hogy teljes mértékben megfelel és ideális különféle