EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/169/ 9 /2015 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a B. I. kérelmező kérelmére a dr. B. G. által képviselt Cutler Gym Kft. (4484 Ibrány, Radnóti Miklós u. 29.) eljárás alá vont ellen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi H A T Á R O Z A T O T hozta: A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a kérelmezőt roma származására tekintettel kitiltotta az edzőteremből. Ezzel a magatartásával kérelmezővel szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. A hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan - a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat. Az eljárásban 11.440,- Ft, azaz tizenegyezer-négyszáznegyven forint eljárási költség keletkezett, melynek viselése az eljárás alá vontat terheli, aki jelen határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles az eljárási költséget az EBH 10032000-00288413 számú számlájára megfizetni. I N D O K O L Á S I. A tényállás megállapítása Kérelmező a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyenlőbánásmód-referens közreműködésével juttatta el panaszát a hatósághoz. A panasz szerint a kérelmező öccsével és barátjával, B. S-sel érkezett 2015. január 21-én a fenti cég által üzemeltetett nyíregyházi edzőterembe. B. S. régi törzsvendég volt a helyen, jól
ismerte a tulajdonost, az eljárás alá vontat képviselő M. T-t, gyakran járt oda edzeni. Megérkezésük után az öltözőből hívta ki a jelen lévő M. T. tulajdonos B. S-t és négyszemközt, az irodájában szóvá tette, hogy büdös telepi cigányokat visz az edzőterembe, majd megkérte, hogy többet ezekkel az emberekkel ne jöjjön, mondja meg nekik, hogy oda nem mehetnek. B. S. a történtek után visszament, és bár a kérelmezőnek feltűnt, hogy zavart, azonban ekkor nem mondott semmit, rendben leedzettek. Másnap úgy döntött, hogy átadja kérelmezőnek a tulajdonos üzenetét. A történtek miatt Kérelmező és testvére, aki pár napja vásárolt bérletet az edzőterembe, visszamentek, hogy visszakérjék a bérlet árát, ha nem lehet lejárni. A jelen lévő pultos tudott a történtekről és visszaadta a bérlet árát. M. T. és B. S. többször is beszéltek telefonon az eset kapcsán, elmérgesedett köztük a viszony. B. S. két telefonhívásról hangfelvételt is készített, amin M. T. többször is kijelenti, hogy nem tesz jót az üzletnek, ha cigányok járnak az edzőterembe, mert elijesztik a 60 kilós magyar gyerekeket. Arra is célzott eljárás alá vont, hogy véleménye szerint a vendégekre azért sincs jó hatással, ha cigány származásúak is járnak az edzőterembe, mert velük vannak tele a börtönök és lopnak. A telefonbeszélgetések hanganyagát kérelmező csatolta az iratokhoz. M. T. nyilatkozatában azzal védekezett, hogy kérelmező és társasága megszegték a házirendet azzal, hogy zavarták a többi vendéget, beszóltak nekik, kihívó, megbotránkoztató magatartásukkal elijesztik az edzőterembe látogatókat, akik írásban névtelenül a panaszládába is bedobták észrevételeiket. Mivel B. S. régi barátja a tulajdonosnak, ingyen járhatott edzeni, fekve nyomó világbajnokként az edzőterem reklámarca is volt, nagy tiszteletnek örvend a helyiek körében. M. T. négyszemközt kérte meg, hogy tartsa távol a kérelmezőt az edzőteremtől, mivel nem akarta nyilvánosan kínos helyzetbe hozni. Másnap a kérelmező eljárás alá vont emlékezete szerint hatodmagával tért vissza, és a jelen lévőkben félelmet keltve követelték vissza a bérlet árát, amit a megrettent pultos ki is fizetett. Állítása szerint a történtek után B. S. többször is hívta őt telefonon, azzal fenyegette, hogy a kérelmező hivatalos eljárást fog ellene indítani diszkrimináció miatt, hacsak ő nem szól az érdekében, amit 500.000,- Ft ellenében meg is tesz. Ezt az eljárás alá vont határozottan visszautasította. Az eljárás alá vont visszautasította továbbá, hogy roma nemzetiséghez tartozókat nem enged be az edzőterembe, ennek bizonyítékaként becsatolta B. E., a g-i roma nemzetiségi önkormányzat elnökének nyilatkozatát, amely szerint az edzőterem megnyitása óta rendszeres látogatója annak, roma származása miatt atrocitás soha nem érte. A hatóság az ügyben 2015. április 29. napján nyílt szóbeli tárgyalást tartott, amelyre tanúként idézte B. S-t és a 2015. január 22-én dolgozó pultos alkalmazottat. Kérelmező a tárgyaláson a kérelmét fenntartotta. Elmondta tovább, hogy a testvére már több hónapja járt az edzőterembe, őt B. S. hívta el, aki ingyen járhatott edzeni, mint fekve nyomó világbajnok. A kérelmező az egyezségkötéstől elzárkózott. Az eljárás alá vont fenntartotta a korábbi nyilatkozatában foglaltakat. Visszautasította, hogy rasszista lenne, hiszen volt roma származású edzőtársa, illetve a közösségi oldala is tele van roma származású ismerőseivel közös fotókkal. Kérte tanúként meghallgatni B. E-t, aki tanúsítaná, hogy romaként évek óta jár az edzőterembe. Tanúvallomásában B. S. elismerte, hogy a kérelmező a lányának volt a barátja, vele jó kapcsolatot ápol. A kérdéses napon valóban együtt érkeztek az edzőterembe, a kérelmező testvérével együtt összesen hárman. Már az edzés megkezdése előtt, az öltözőből kihívta őt az eljárás alá vont, így lehetőségük sem volt arra, hogy bárkinek az edzését megzavarják. Ő a 2
történtek után arra törekedett, hogy távol tartsa magát az ügytől, nem akart konfliktust az eljárás alá vonttal. Pár nappal az eset után egy közös ismerősüktől hallotta, hogy az eljárás alá vont elvárja, hogy a kérelmezővel szemben őt támogassa, majd a telefonhívások alkalmával is megfenyegette, hogy győzze meg kérelmezőt, ne indítsanak eljárást, ellenkező esetben a barátságuknak vége. A pultos megerősítette, hogy a kérelmező testvére visszakérte a bérlet árát, többre azonban nem emlékezett. II. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések A hatóság a megállapított tényállás alapján az alábbi vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével állapította meg, hogy a kérelem alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, és a vizsgálat alapján határozatot hoz. (Ebktv. 14. (1) a) pont) Aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 5. b) pont) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1)). Az Ebktv. 8. e) pontja szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez való tartozása miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását. (Ebktv. 30. (1) a) pont) Az Ebktv. 7. (2) bekezdése kimondja, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos (a) pont), vagy amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van (b) pont). Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor ténylegesen, 3
vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1)) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2)) III. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés egyes törvényi elemeinek vizsgálata A hatóság az eljárás során azt vizsgálta, hogy az Ebktv. 8 -ban foglalt tényállási elemek megvalósultak-e az adott ügyben. Az eljárás alá vont elismerte, hogy kérelmezőt kitiltotta az edzőteremből. A panaszládába bedobott írásbeli jelzéseket a hatóság meggyőző erejűként nem tudta elfogadni arra nézve, hogy a kérelmező provokatív, ellenséges magatartást tanúsított, mivel a levelek anonim módon, név nélkül íródtak és nem lehetett azt sem azokból meghatározni, kire utalnak. Az eljárás alá vont indítványozta, hogy tanúként hallgassa meg a hatóság B. E-t, a g-i roma nemzetiségi önkormányzat elnökét arról, hogy évek óta jár háborítatlanul az edzőterembe. Ettől a hatóság eltekintett, mivel ezt írásbeli nyilatkozatban is eljuttatta hozzánk az eljárás alá vont, így több információ a tanúmeghallgatástól nem volt várható. Nevezett személy ugyanis kizárólag a személyére nézve tett nyilatkozatot, a szóban forgó sérelemnél nem volt jelen. A hangfelvétel alapján a hatóság megállapította, hogy a kérelmező üzleti megfontolásból hátrányosként értékelte, ha roma származásúak is megjelennek az edzőteremben. Többször is kijelenti, hogy nem fog 2 ember érdekében elveszíteni másik 15-20 törzstagot, és ő dönti el, hogy a saját edzőtermébe kit enged be. Elismeri, hogy megüzente a kérelmezőnek és testvérének, hogy oda többet ne menjenek. Csak B. S-re tekintettel engedte be őket ( 4 cigányt küldtem el, amikor eljöttetek ), azért mert vele érkeztek, de volt már más roma, akit elküldött, mert az oda járókat elijesztik, félelmet kelt a jelenlétük: Nagydarab, zsíros és cigány. Ettől az átlag 60 kilós magyar fél. Akikkel együtt edzett 10 évig, azokat beengedte, annak ellenére, hogy romák, de azt ők is megértik, hogy több barna bőrűt nem fogok beengedni, mert oda diákok és üzletemberek járnak. Nem számít, hogy normálisak, az átlag gyerekek félnek tőlük, mit mondjak azoknak, akik havi 50 ezret itt hagynak, és kérdezgetik, hogy te már mindenkit beengedsz?!. Csak azért adták ki a bérletet a kérelmező öccsének, mert a pultban dolgozó alkalmazott félt elküldeni őket ( mert mivel vannak tele a hírek; cigány megerőszakolta, cigány leszúrta, cigány átbaszta..., kikkel vannak tele a börtönök; cigányokkal! ). Az eljárás alá vont képviselője a tárgyaláson elismerte, hogy a 2. és 3. hangfelvételen az ő hangja hallható. A tárgyaláson eljárás alá vont kérelmére 8 napos határidőt adott a hatóság arra, hogy további bizonyítási indítványokat tegyen, a határidő lejártáig azonban ilyen nem érkezett. Eljárás alá vont képviselőjének tárgyaláson elhangzott és írásban előadott nyilatkozatát, miszerint a kérelmező másokat megfélemlítő, fenyegető módon lépett fel az edzőteremben, nem támasztják alá a hangfelvételen rögzített telefonbeszélgetés során elhangzottak. Eszerint 4
kizárólag azért nem akarta, hogy az edzőtermet látogassa a kérelmező és testvére, mert roma származásúak lévén, elijesztik a nem roma vendégkört. Az eljárás alá vont nem tudta bizonyítani, hogy az edzőteremben kihívóan ellenségesen lépett fel a kérelmező és a vele lévők, azaz hogy a kitiltásnak az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. (Ebktv. 7. (2) b) pont). A rendelkezésre álló adatok alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont Cutler Gym Kft. a Kérelmezőt hátrányosan megkülönböztette, amikor roma nemzetiséghez tartozására tekintettel az edzőterem látogatásától eltiltotta. A szankció kiszabásánál a hatóság az eljárás alá vont terhére értékelte, hogy a hangfelvételen rögzített kijelentései nemcsak a kérelmezőre, hanem a cigány nemzetiséghez tartozó személyekre nézve is alkalmasak voltak az emberi méltóság megsértésére, a romákkal szemben negatív előítéletek táplálására, és másokban megbotránkozás keltésére. Az eljárás alá vont magatartása azt eredményezte, hogy nemcsak a kérelmező, hanem a testvére is elállt attól a szándékától, hogy megvásárolt bérletét lejárja. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ellen az egyenlő bánásmód megsértését megállapító határozat még nem született, így a jogsértés súlyára, az érintett személyi körre is figyelemmel a határozat nyilvános közzétételét rendelte el a hatóság. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. (1) bekezdése biztosítja. Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a) pont, továbbá a 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg.. Budapest, 2015. június 5. Dr. Honecz Ágnes sk. elnök 1. 5