4. Gazdasági események számvitele

4. Gazdasági események számvitele 4.1. Befektetett eszközök számvitele 4.1.1. Befektetett eszközök mérlegtételei és számlaszámai A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák A. Befektetett eszközök 1. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 11. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 113. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 1144. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 115. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előleg 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 117. (X) Immateriális javak értékhelyesbítése 118. (X) Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 119. (X) Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése II. Tárgyi eszközök 12-16 Tárgyi eszközök xx8., xx9. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 13. Műszaki berendezések, gépek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 14. Egyéb felszerelések, gépek 4. Tenyészállatok 15. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 16. Beruházások, Felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 127., 137., 147., 157. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 17-19 Befektetett pénzügyi eszközök xx9. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 172. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök 177. Részesedések értékhelyesbítése értékhelyesbítése Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 1

Számviteli tétel fogalma, definiciója Mérlegbeni helye Csoportosítása, elemei eltérések más tételektől Bekerülési értéke Növekedés csökkenés, gazdasági események Mérlegkészítéskori érték korrekciója Eredményhatás, Eredménykimutatásban való megjelenése, Érintett eredménykategóriák Kiegészítő mellékletben való részletezése Gazdasági események, számlaösszefüggések Befektetett eszközök (Számv. tv. 23.-27. ) Fogalma, tartalma Tagolása, csoportosítása Mérlegbeni helye, értéke (nettó, értékhelyesbítés) Számlakeret-tükörbeni részletezése, értéke (bruttó, terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés - visszaírás, értékhelyesbítés) Beruházás, Felújítás, Aktiválás (Eszközök közé bekerülés) Évközi állományváltozások, növekedések, csökkenések (gazdasági események) Mérlegkészítéskori értékelés Eredménykimutatással való kapcsolat Specialitások Ingatlan elszámolás Értékcsökkenés Apportból bekerülés, apportba adás (ÁFA) Befektetett eszközök értékesítése (egyéb bevétel) Térítés nélküli átvétel, átadás (érték, ÁFA, rendkivüli bevétel - időbeli elhatárolás - értékcsökkenés) Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett eszközök értékelése, értékkategóriái Bruttó érték (Bekerülési, beszerzési, előállítási é.) Piaci ár (3) Nettó érték Piaci ár (2) Piaci ár (1) Maradványérték 0 + Felújítás, hozzáírás T. értékcsökkenés + Értékhelyesbítés (3) Écs. tovább nincs Terven felüli értékcs. (1) + Terven felüli écs. visszaírása (2) 2 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Tárgyi eszközök állományváltozása (ez szerepelt mintaként az értékelésben is) Növekedés (aktiválás) Beruházás (idegen kivitelezés) Beruházás (saját kivitelezés) Pénzügyi lízingként vásárlás Apportként átvétel Követelés fejében átvétel Térítés nélküli átvétel Ajándékként és hagyatékként átvétel Leltári többletek Fellelt többlet Tenyészállattá átminősítés Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés Csökkenés Értékesítés Részleges vagy végleges selejtezés Apportba átadás Kötelezettségre átadás (értékesítés) Térítés nélküli átadás Ajándékként és hagyatékként átadás Leltári hiányok Rendeltetés megváltozási átsorolás Tenyészállat átsorolása készletbe Tévesen a tárgyi eszközök között nyilvántartásból helyesbítés Már üzembe helyezetten beruházás Felújítás Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Tárgyi eszközök állományváltozásának értékelése Állományváltozás Értéke (állományba vételkor) Növekedés (aktiválás) Beruházás (idegen kivitelezés) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Beruházás (saját kivitelezés) Előállítási költség Pénzügyi lízingként vásárlás Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Apportként átvétel Apport értéken Részesedés megszűnésekor - Tőke leszállítás Piaci érték (tartalmilag adásvétel) - Megszűnés Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Követelés fejében átvétel Csődegyezség, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Térítés nélküli átvétel Átadó könyv szerinti értéke, de max. a piaci ár Ajándékként és hagyatékként átvétel Piaci érték Leltári többletek Piaci érték Fellelt többlet Piaci érték Tenyészállattá átminősítés Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés Értékvesztés visszaírása Piaci érték könyv szerinti érték (max. a terven felüli értékcsökkenés) Értékhelyesbítés Piaci érték könyv szerinti érték (- értékvesztés visszaírása) Már üzembe helyezetten beruházás Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Felújítás (idegen kivitelezés) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 3

"Tárgyi eszközgazdálkodás" N A P L Ó Ssz. Tartozik Követel Szöveg T K 1.a. 161. Beruházás 455. Beruh. Tárgyi eszköz vásárlása 1 000 000 1 000 000 Száll. 1.b. 466. T. eszk. 455. Beruh. Tárgyi eszköz beszerzés levonható 250 000 250 000 lev. ÁFA Száll ÁFA 2.a. 455. Beruh. 384. Bankszámla Tárgyi eszköz beszerzés átutalása 1 250 000 1 250 000 Száll. 2.b. 384. Bankszámlszámolás 468. ÁFA el- Beruházás levonható ÁFA 250 000 250 000 átutalása 3. 1. Tárgyi 161. Beruházás Beruházás üzembe helyezése 1 000 000 1 000 000 eszköz (Aktíválása) 4. 57. Érték csökk. leír. 1.9. T. eszk. értékcs. Tárgyi eszköz értékcsökkenése (6) 200 000 200 000 1. Tárgyi eszköz 384. Bankszámla 455. Beruházási szállítók 3. 1 000 000 2.b. 250 000 2.a.1 250 000 2.a. 1250 0001.a.1 000 000 1.b. 250 000 1.9. Tárgyi eszk. értékcsökk. 466. T. eszk. levonható ÁFA 4.. 200 000 1.b. 250 000 161. Beruházás 57. Értékcsökkenési leírás 468. ÁFA elszámolás 1.a.1 000 000 3. 1 000 000 4. 200 000 2.b. 250 000 4 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Értékcsökkenési leírás (amortizáció) Bruttó érték: 1200 e Ft; Tervezett gazdasági élettartam: 6 év, Maradványérték: 200 e Ft. IDŐARÁNYOS LEÍRÁS Bruttó érték alapján 1. LINEÁRIS leírás 2. DEGRESSZÍV leírás 3. DEGRESSZÍV leírás állandó kulcs szorzószámok szabadon évek száma összege, a különbség állandó Leírási kulcs: 1:6 Szorzók: 1+2+3+4+5+6=21 16,7% 1,6; 1,3; 1,1 6/21; 5/21; 4/21 0,9; 0,7; 0,4 3/21; 2/21; 1/21 Halm. Nettó Halm. Nettó Halm. Nettó Év % Écs. amort érték Év % Écs. amort érték Év % Écs. amort érték 1 16,7 167 167 1033 1 26,7 267 267 933 1 28,6 286 286 914 2 16,7 167 334 866 2 21,7 217 484 716 2 23,8 238 524 676 3 16,7 167 501 699 3 18,2 182 666 534 3 19,0 190 714 486 4 16,7 167 668 532 4 15,0 150 816 384 4 14,3 143 857 343 5 16,7 167 835 365 5 11,7 117 933 267 5 9,5 95 952 295 6 16,7 165 1000 200 6 6,7 67 1000 200 6 4,8 48 1000 200 IDŐARÁNYOS LEÍRÁS Nettó érték alapján 4. DEGRESSZÍV leírás 5. KOMBINÁLT eljárás állandó kulcs Leírási kulcs: 1 M n B M: maradvány érték B: bruttó érték n: évek száma Leírás: N i Kulcs 100 szorzószámok szabadon 1-4 év: degresszív, nettó érték állandó kulcs 5-6 év: lineáris, bruttó érték állandó kulcs NEM Halm. Nettó Halm. Nettó Év % Écs. amort. érték Év % Écs. amort. érték 1 40 400 400 600 1 40 400 400 600 2 40 240 640 360 2 40 240 640 360 3 40 144 784 216 3 40 144 784 216 4 40 86 870 130 4 40 86 870 130 5 40 52 922 78 5 6,5 65 935 65 6 40 31 953 47 6 6,5 65 1000 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 5

Bruttó érték: 1000 e Ft; Tervezett gazdasági élettartam: 6 év TELJESÍTMÉNY ARÁNYOS LEÍRÁS Tény écs.: teljesítés szerint Bruttó érték alapján Nettó érték alapján 6. TELJESÍTMÉNY a. leírás 7. LETERMELÉS a. leírás állandó kulcs szorzószámok szabadon Tervezett teljesítmény: (üzemóra; tkm) 1000 Telj. egységre: 2 500 Év 1 2 3 4 5 6 Terv. Telj. 60 120 120 90 70 40 Écs. 120 240 240 180 140 80 500 Halm. amort. 120 360 600 780 920 1000 Nettó érték 880 640 400 220 80 Ni: nettó érték i-edik év elején Xi: vagyon az i-edik év elején Yi: letermelés i-edik évben Écs.i: Ni x Yi / Xi Felmért vagyon: X1=500; X4=300; X6=100 Term Halm. Nettó Év menny Écs. amort. érték 1 100 200 200 800 2 90 180 380 620 3 93 186 566 434 4 105 152 718 282 5 90 130 848 152 6 80 122 970 30 KOMBINÁLT ELJÁRÁS IDŐ és TELJESÍTMÉNY alapján ABSZOLÚT (meghatározott) ÉRTÉK LEÍRÁSA Bruttó érték alapján 8. ABSZOLÚT érték leírás 9. TERVEN FELÜLI leírás 10. KOMBINÁLT leírás 100 eft alatt teljes érték Alapeljárás: lineáris Időarányosan: 60% 1 év alatt Bruttó érték változás is a 3. év Teljesítmény arányosnál a degresszivitási követelmény végén 801 eft-ra terv: 800 (100; 120; 150; 150; 150; 130) Tény az utolsó két évben: 100; 100 Év 1 2 3 4 5 6 6 Écs. 350 250 200 100 50 50 Halm. Nettó amort érték Év 350 650 1 600 400 2 800 200 3 900 100 950 50 4 1000 5 6 % 16,7 16,7 16,7 T.F. 12,5 12,5 12,5 Écs. 167 167 167 199 100 100 100 Halm. amort 167 664 501 501 601 701 801 Nettó Idő Telj. Halm. Nettó érték Év arány arány amort ö 833 1 100 50 150 850 666 2 100 60 310 690 3 100 75 485 515 300 4 100 75 660 340 200 5 100 50 810 190 100 6 100 50 960 40 Tényl. TF.40 1000 Selejtez. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Értékcsökkenés elszámolása az összes ráfordítás figyelembe vételével Eszköz értéke 20 000 e Ft Hitel értéke 10 000 e F., 3 évi türelmi időre, egyösszegű visszafizetésre, 12%-os kamatra Megnevezés 1 2 Évek 3 4 5 Összesen Kamat 1 200 1 200 1 200 3 600 Értékcsökkenés 3 520 3 520 3 520 4 720 4 720 20 000 Összes ráfordítás 4 720 4 720 4 720 4 720 4 720 23 600 5000 Értékcsökkenés az összes ráfordítás figyelembe vételével 4000 1000 Ft 3000 2000 1000 0 1 2 3 4 5 Évek Kam at Értékcsökkenés Összes ráfordítás Értékcsökkenés elszámolása az összes ráfordítás figyelembe vételével Eszköz értéke 20 000 eft. Hitel értéke 10 000 eft., 3 évi türelmi időre, Megnevezés Évek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Összesen Javítás 1 1 2 3 3 10 Értékcsökkenés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 Összes ráfordítás 2 2 2 2 2 3 3 4 5 5 30 4 Értékcsökkenés az összes ráfordítás figyelembe vételével 3 millió Ft 2 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Évek Javítás Értékcsökkenés Összes Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 7

Tárgyi eszközök mozgásainak értékelése és az eredménykimutatással (Összes költség) való kapcsolata Mozgások megnevezése Értékelés (mozgáskor) Hozam (91-94) Költség (5, 81-84) Egyéb bevétel (96) - ráfordítás (86) Pénzügyi bevétel (97) - ráfordítás (87) Rendkívüli bevétel (98) - ráfordítás (88) Vásárlás Beszerzési ár NINCS (1) Előállítás Előállítási R = H költség Apport Társ. szerz. NINCS (1) érték Piaci ár (Átad.kvszé.) behozatal Térítés nélküli átvétel Értéknöv. hozzáírás saját teljesítm. Előállítási költség R = H NINCS (1) idegen telj. Beszerzési ár NINCS Többlet Piaci ár NINCS (1) Terv szerinti Költség écs. Terven felüli Ráfordítás écs. Visszaírás Bevétel (R. csökken) Értékhelyesbítés Piaci ár NINCS NINCS NINCS NINCS Értékesítés Apport bevitel Térítés nélküli átad. Káresemény Hiány Könyv sz. nettó é. Társ. szerz. érték Könyv sz. nettó é. Könyv sz. nettó é. Könyv sz. nettó é. H - R R - H Ráfordítás Megjegyzések: R - Előállítási költség, ráfordítás H - Aktivált saját teljesítmény, hozam (1) Saját üzembeállítás, szállítás költsége lehet, de ez is SEE (tehát R = H) H - R R (+ ÁFA) 8 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Immateriális javak értékváltozása Időkorlát a terv Terven felüli Terven felüli Megnevezés szerinti leírásnál 119 értékcsökkenés 118 értékcsökkenés visszaírása 118 Értékhelyesbítés 117 111. Alapítás, 5 év vagy átszervezés annál kevesebb NINCS t.f. écs Nincs Nincs 112. Kísérleti 5 év vagy fejlesztés annál kevesebb LEHET LEHET NINCS 113. Vagyoni értékű jogok LEHET LEHET LEHET 114. Szellemi termékek LEHET LEHET LEHET 115. Üzleti vagy cégérték NINCS t.f. écs NINCS NINCS 351. Immateriális javakra adott előleg 5 év vagy annál több NINCS ÉCS Értékvesztés LEHET Értékvesztés visszaírása LEHET NINCS Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 9

Kapcsolt vállalkozás Részesedési viszonyú vállalkozás Egyéb vállalkozás Befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszköz értékpapírok Befektetett pénzügyi eszköz A.III. Forgóeszköz értékpapír B.III. Tulajdonviszony Hitelviszony Adott kölcsön Bankbetét Tulajdonviszony Hitelviszony Részesedés Kötvényfélféle Kötvény- Részesedés (1) (6) (2) (1) (4) (3) (6) (4) (2) (4) (3) (6) (5) (5) (2) (4) (3) Saját r. -ü. Megnevezés Részvény Kötvény Forint Forint Részvény Kötvény Hozam Üzletrész Vagy. betét Államkötvény Diszkont ért. papír Egyéb Deviza Deviza Üzletrész Egyéb Pénzügyi. lízing Vagy. betét Saját részvény, üzletrész Osztalék Kamat Kamat Kamat Osztalék Kamat Értékelés Árf. nyereség Árf. nyereség Befolyásolás Befolyásolás Árf. nyereség (Befolyásolás) Árf. nyereség Kiinduló érték Korrekció Beszerzési érték Beszerzési érték Kihelyezett érték Kihelyezett érték Kihelyezett érték Kihelyezett érték Értékvesztés x x x x x Értékvesztés visszaírása Értékhelyesbítés Év végi árfolyam x x x x x x x x x x 10 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Mozgások megnevezése Befektetett pénzügyi eszközök mozgásainak értékelése és az eredménykimutatással való kapcsolata Értékelés (mozgáskor) Tulajdoni viszony Hitel viszony Értékesít. árfolyam nyeresége - vesztesége Pénzügyi egyéb bevétel - ráfordítás Kölcsön Bankbetét Rendkívüli bevétel - ráfordítás Jegyzés Bekerülési X X érték Apport Társ. szerz. X X behozatal érték Kihelyezés Kihelyezési x x - érték Vásárlás Beszerzési ár X X - Térítés nélküli Átadó kv.é. x x 989 átvétel (P.ár) Többlet Piaci ár x x x 989 Értékvesztés Piaci ár x X x 874 Visszaírás Piaci ár x X x (874) Értékhelyesbítés Piaci ár X Értékesítés Könyv sz. x X 87A - 97A nettó é. Apport Társ. szerz. x X 881-981 bevitel érték Törlesztés Átutalt összeg x x Térítés nélküli Könyv sz. x X x 889 áta. nettó é. Káres. Könyv sz. x X x x 878 Hit.veszt. nettó é. Hiány Könyv sz. x X x x 878 nettó é. Elengedett Könyv sz. 889 nettó é. Megjegyzések: 97A = 971-972 - 973-974 - 975 87A = 871-872 - 873-874 - 875 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 11

Befektetett pénzügyi eszközök és Forgóeszköz értékpapírok mozgásainak értékelése Bef. Pü e. 3. elsz. szla 3. Köv. Pe. 3. AIE 3. Értpap. 4. PIE 8. Ráford. 9. Hozam 1. B. részesed értékesítése 1.a. Könyv sz. 17 3E érték kivez. 1.b. Befektetés 3E 38 értékes. ára 1.c. Különbözet 3E 871 (veszteség) 1.d. Különbözet 3E 972 (nyereség) 2. B. hit. v. kamat, árf. ny. - v. 2.a. Könyv sz. 18 3E érték kivez. 2.b. Befektetés 3E 38 értékes. ára 2.c. AIE feloldása 391 973 2.d. Értékesítési 3E 973 árban l. kamat 2.e. Különbözet 3E 877 (veszteség) 2.f. Különbözet 3E 973 (nyereség) 3. F. e. pü. e. egyéb bev.- ráf. 3.a. Könyv sz. 3E 37 érték kivez. 3.b. Befektetés 3E 38 értékes. ára 3.c. AIE feloldása 391 974 3.d. Értékesítési 3E 974 árban l. kamat 3.e.1. Különbözet 3E 875 (veszteség) 3.e.2. Különbözet 482 875 (veszteség) 3.f. Különbözet 3E 975 (nyereség) 3.g. Bef jegy 3E 873 bev real v. 4.a. Forg. hit.v. 391 974 ért. p. kam. 4.b. Névérték 391 974 12 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

alatt vas. IE (nyer.) Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 13

Tulajdonviszony, részesedések Megnevezés osztalék érték. árf. nyer.- veszt. Eredménykimutatás Befektetett pénzügyi eszközök tulajdoni részesedés A.III.1.-3. osztaléka 971 értékesítés árfolyam nyereségevesztesége 972-871 hitelviszonyt kif. értékp. A.III.4-6. kamata 973 értékesítési árban 973 lévő kamat értékesítés árfolyam nyereségevesztesége Pénzügyi eszközök elszámolása Befekt. pü. eszk. Hitelviszony kamat érték. árf. nyer.- veszt. Egyéb forgó pü. eszk. Hitelviszony kamat érték. árf. nyer.- veszt. Pénzügyi műveletek egyéb bevétel - értékveszt. ráfordítás visszaírás 13 14-18 15 15-18 16 16-21 17-21 18 973-871 Forgóeszközök, pénzügyi eszk. tulajdoni részesedés B.III.1-3. osztaléka 971 értékesítés árfolyam nyereségevesztesége 975-875 hitelviszonyt kif. értékp., B.III.4 kamata 974 értékesítési árban lévő kamat 974 értékesítés árfolyam nyereségevesztesége 975-875 975-875 977-877 874 977-877 874 977-877 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elszámolása (Névérték 100) Vásárlás Névérték alatt Névértéken Névérték felett Bekerülési érték T181- K38, 94 T181- K38 100 T181- K38 106 Vételárban kamat T973 - K38 1 T973 - K38 1 T973 - K38 1 Árf. kül IEH (3 év) T391 K977 2 - T877 K482 2 Eladásárban kamat T366 K973 2 T366 K973 2 T366 K973 2 Könyvsz. kivez. T366 K181 94 T366 K181, 100 T366 K181 106 IEH feloldása T977 K391 2 - T482 K877 2 Eladási ár T38 K366 100 T38 K366 100 T38 K366, 100 14 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Árfolyam különbözet T366 K973 4 T871 K366 2 T871 K366 8 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 15

Diszkont kincstárjegy kamata (Névérték 100 lejáratkor fizetik) Kibocsátáskori beszerzési ár T184 K38 96 Árf. kül IEH (2 év) T391 K973 2 Könyvsz. kivez. T366 K181 96 IEH felodása T973 K391 2 Eladási ár T38 K366 100 Árfolyam különbözet T366 K973 4 Eszközök és források csoportosaz értékelés szempontjából Nagy Katalin, Pm SZAKMA 2004 Nem pénzügyi instrumentum Pénzügyi instrumentum Pénzügyi instrumentum Mérlegbeni Tárgyi eszközök* Saját tőke Bekerülési érték Immateriális javak * Céltartalék (BEKÉ) Aktív időbeli elhatárolásosok Aktív időbeli elhatárolá- (*esetleg mérlegkészítési piaci érték) Nem szerződéses követelézettség Nem szerződéses kötele- Lejáratig tartott pénzügyi Egyéb pénzügyi kötelezettség Bekerülési érték eszközök (BEKÉ) Saját jogon keletkezett követelés Értékesíthető pénzügyi - Vegyes értékelés eszközök (VÉ és BEKÉ) Kereskedési célú pénzügyi Kereskedési célú pénz- Valós értéken (VÉ) eszközök ügyi kötelezettség Mérlegen kívüli Kereskedési célú pénzügyi Kereskedési célú pénz- Valós értéken (VÉ) eszközök ügyi kötelezettség Együttesen értékelve az ügylet értékének meghatározásához Fedezeti ügylet miattimérlegen kívüli követelés Fedezeti ügylet miattimérlegen kívüli kötelezettség Együttesen értékelve az ügylet értékének meghatározásához Lejáratig tartott pénzügyi eszközök Egyéb pénzügyi kötelezettség Pénzügyi eszközök valós értéken történő értékelése (Befektetett PÜE) (Forgóeszköz) Tulajdoni részesedések Hitelviszonyt megtestesítő Értékesíthető PÜE Kereskedelmi célú PÜE Értékelési tartalék (+) Pénzügyi bevétel-kiadás (+-) Lejáratig tartott PÜE (N) - Gazdálkodó által keletkezetett kölcsön, más követelés (N) Bankbetét Készpénz 16 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Kötelezettségek 4.2. Forgóeszközök számvitele Kereskedési célú egyéb PÜ Kötelezettségek 4.2.1. Forgóeszközök mérlegtételei és számlaszámai A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák B. Forgóeszközök 2. Készletek 3. Követelések, Pénzügyi eszközök, AIE I. Készletek 2. Készletek xx8., xx9. 1. Anyagok 21-22 Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 25. Késztermékek 5. Áruk 26-28 Áruk 26. Kereskedelmi áruk 27. Közvetített szolgáltatások 28. Betétdíjas göngyölegek 6. Készletekre adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek II. Követelések 3. Követelések, 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 34. Váltókövetelések 35. Adott előlegek 351. 352. 353. 5. Egyéb követelések 36. Egyéb követelések III. Értékpapírok 37. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 372. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 373. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 38. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 381. Pénztár 383. Csekkek 2. Bankbetétek 38. (Bankbetétek) Betétszámlák C. Aktív időbeli elhatárolások 39. Aktív időbeli elhatárolás 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások 393. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 1+ 2+ 3 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 17

Számviteli rendszerek könyvvezetésének bemutatása Könyvvezetés Készlet Készlet elszámolás Eredménykimutatás módja év közben Költségelszámolás Összköltség Forgalmi k. 1. csak 5. szlao Nincs - Van Tényleges bekerülés I. III. Elszámoló ár 2. Elsődleges 5. Nincs - Van Tényleges bekerülés II. IV. Elszámoló ár 3. Elsődleges 6-7. Nincs - Van Tényleges bekerülés V. Elszámoló ár Készletek értékelése Érték és analitikus nyilvántartás nincs Kötelező leltározás leltár Érték nyilvántartás van, analitikus mennyiségben Leltározás választható Ha igen, eltérések rendezése leltár Utolsó tényleges beszerzési árak visszakeresése FORDULÓNAPI BESZERZÉSI ÁRAS SZÁMÍTOTT ÉRTÉK Érték nyilvántartás van analitika is, mennyiségben és értékben Leltározás választható, ha igen eltérések rendezése NYILVÁNTARTÁSOKBÓL ADÓDÓ TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÉRTÉK Tényleges beszerzési ár FIFO HIFO Folyamatos "CSÚSZTA- TOTT" átlagár Átlagos beszerzési ár ELSZÁMOLÓ ÁR árkülönbözet Korrekció: Értékvesztés figyelembe vétele, ha az ár csökken, visszaírása (az értékvesztésig), ha utána nő. 18 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Példa Nyitó Beszerzés I. Felhaszn. Készlet Beszerz. Rend.áll. Felhaszn. Záró készlet a. b. I. I. II. II. II. készlet Mennyiség 20 40 60 80 40 60 100 80 20 Egységár 51 45 57?? 62 Érték 1020 1800 3420?? 3720 Készletértékelési eljárások összehasonlítása Nyitó készlet Beszerzés I. a. b. Rendelk. áll I. Felhasználás I. Készlet I. Beszerzés II. Rendelk. áll. II. Felhasználás II. Folyamatos csúsztatott átlagár 20 51=1020 40 45=1800 60 57=3420 120 52= 6240 80 52=4160 40 52= 2080 60 62=3720 100 58= 5800 80 58=4640 (Felhaszn. össz.) 8800 Záró készlet 20 58= 1160 Záró készlet 20 58= 1160 Összehasonlítás eltérés csúsztatott átlaggal Lett B. (2007): Számviteli ismeretek Elszámolóár és árkülönbözet 20 51=1020+ 0 40 51=2040-240 60 51=3060 +360 6120+120(1,96%) 80 51=4080 +80 FIFO (first in first out) első be, első ki 20 51=1020 40 45=1800 60 57=3420 6240 20 51=1020 40 45=1800 20 57=1140 40 51=2040 +40 40 57= 60 51=3060 +660 60 62=3720 5100+700(13,73%) 80 51=4080 +560 40 57=2280 40 62=2480 8160+640 3960 2280 6000 4760 8720 [vagy éves... 8160+693] 20 51=1020+ 140 20 62= 1240 [éves+87] 20 51=1020+ 140 20 62= 1240 [éves+87] 0 +80 [éves -53] Vagyon kisebb Vagyon nagyobb Felhaszn. több Felhaszn. kevesebb Eredmény kisebb Eredmény nagyobb Áremelkedésnél FELÉRTÉKEL, de nem a tényleges beszerzés fölé 19

Példa Anyaggazdálkodás Nyitókészletérték: 100 000 Ft A anyag 2 000 db á: 20 Ft/db B anyag 200 db á: 300 Ft/db Nyitó anyagárkülönbözet: 2 400 Ft Vásárlás: A anyag 5 000 db á: 22 Ft/db Különköltség: 500 Ft B anyag 300 db á: 310 Ft/db Különköltség: 1500 Ft Felhasználás: 6... K.hely A anyag 1000 db; B anyag 100 db 7... K.viselő A anyag 3000 db; B anyag 100 db Könyvelje el a gazdasági eseményeket naplóban és főkönyvben! Napló Kelet Érték összeg S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tartozik Követel 1. a. 228. Anyagárkülönb. 454. Szállítók 110 000 110 000 2. a. 228. Anyagárkülönb. 381. Pénztár 500 500 3. a. 21(A) Anyag 228. Anyagárkülönb. 100 000 100 000 1. b. 228. Anyagárkülönb. 454. Szállítók 93 000 93 000 2. b. 228. Anyagárkülönb. 381. Pénztár 1 500 1 500 3. b. 21(B) Anyag 228. Anyagárkülönb. 90 000 90 000 4. a. 6.. (K.hely) 21(A) Anyag 20 000 20 000 4. b. 6.. (K.hely) 21(B) Anyag 30 000 30 000 5. a. 7.. (K.viselő) 21(A) Anyag 60 000 60 000 5. b. 7.. (K.viselő) 21(B) Anyag 30 000 30 000 Anyagárkülönbözet (%) = 228. egyenlege 17 400 = 21. Tart. össz. 290 000 (nyitó + gyarapodás) 100 = 6% Felhasználásra jutó Anyagköltség Anyagárkülönbözet % = anyagárkülönbözet 100 = 6. K.hely: = 50 000 6 % 90000 6 % = 3 000 7. K.viselő: = 100 100 = 5 400 6. a. 6... (K.hely) 228. Anyagárkülönb. 3 000 3 000 7. b. 7... (K.viselő) 228. Anyagárkülönb. 5 400 5 400 Költségnem elszámolás 8. 51. Anyagköltség 59. K. nem ellenszla 140 000 140 000 9. 51. Anyagköltség 59. Knem ellenszla 8 400 8 400 20 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Főkönyv 21. (A) Anyag 381. Pénztár 6... K.hely Ny 40000 4.a. 20000 2.a. 500 4.a. 20000 3.a. 100000 5.a. 60000 2.b. 1500 4.b. 30000 6. 3000 21. (B) Anyag 454. Szállítók 7... K.viselő Ny 60000 4.b. 30000 1.a.110000 5.a. 60000 3.b. 90000 5.b. 30000 1.b. 93000 5.b. 30000 7. 5400 228. Anyagárkülönbözet 51. Anyag k. 59. K.nem ellen szla Ny 2400 3.a. 100000 8. 140000 8. 140000 1.a. 110000 3.b. 90000 9. 8400 9. 8400 2.a. 500 1.b. 93000 2.b. 1500 E 17400 6. 3000 7. 5400 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 21

Készletek állományváltozásának könyvvitele, csak 5. számlaosztály 1. Évközi készletnyilvántartás nincs 21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1.NyE 2. 2. 3.NyE 3. 4. ZE 4. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 2. 51. Anyag költség 454. Szállítók Anyag beszerzés 3. 51. Anyag költség 21. Készlet Nyítás átvez. költségk. 4. 21. Készlet 51. Anyag költség Záró készl. költs..csök. 2. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántart. ár a beszerzési költség 21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1. NyE 2. 2 3. 3. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 2. 21. Készlet 454. Szállítók Anyag beszerzés 3. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyag felhasználás 3. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 21 Anyag 228 Any. árk. 454 Szállító 51 Anyagk. 1.a.NyE 1.b.NyE 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5.a. 5.a. 5.b. 5.b. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m. szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté. kül. 491. Nyitó m. szla Nyító egyenleg (KÉK) 2. 228. Készleté. kül. 454. Szállítók Anyag besz. (Besz.ár) 3. 21. 228. Készleté. kül. Készletrev. (Nyilvt.ár) 4. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyagfelh. (Nyilvt.ár) 5.a. 228. Készleté. kül. 51. Anyag költség Készletérték kül. átvez 5.b. 51. Anyag költség 228. Készleté. kül. Készletérték kül. átvez 22 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Készletek értékének nyilvántartása elszámoló árral Mennyiség Elszámoló ár Készletérték 21 Készletért. elsz. áron 100 20 2 000 228 Értékkülönbözet - - +100 2 Készlet összesen 100 2 100 Vásárolt készletek. Folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 21 Anyag 228 Any.árk. 454 Szállító 51 Anyagk. 1.a.NyE 1.b.NyE 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5.a. 5.a. 5.b. 5.b. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté.kül. 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg (KÉK) 2. 228. Készleté.kül. 454. Szállítók Anyag besz. (Besz.ár) 3. 21. 219. Készleté.kül. Készletrev. (Nyilvt.ár) 4. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyagfelh. (Nyilvt.ár) 5.a. 228. Készleté.kül. 51. Anyag költség Készletértékkül. átvez 5.b. 51. Anyag költség 228. Készleté.kül. Készletértékkül. átvez Saját termelésű készletek. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 71. Termelés költsége 25. Késztermék 258. Készt.ért. kül. 79. Költség-Hozam 81. Érték. elsz. önk 1.a.NyE 1.b.NyE (2.a.) 2.b. (2.b.) 3.a. 3.a. 3.b.* 3.b. * 4.a. 4.a. 4.b.* 4.b.* S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté.kül. 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg (KÉK) 2.a. (71. Költségek) (1.,3.,4.) Költségek 2.b. 79. Ktg.-Hozam (71. Költségek) Költség átvezetés 3.a. 25. Késztermék 79. Ktg.-Hozam Késztermék lészletrev. 3.b. 258. Készt.ért. kül. 79. Ktg.-Hoz. egy. Készt.ért. kül. elsz. 4.a. 81. Érték. elsz. önk 25. Késztermék Késztermék értékes. 4.b. 81. Érték elsz. önk 258. Készt.ért. kül. Készt.ért. kül. elsz. * - A különbözetnek megfelelően STK érték és költségnövelő vagy csökkentő Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 23

A készletek analitikus és szintetikus nyilvántartása, elszámolása Főkönyvi szintetikus nyilvántartás, elszámolás Analitikus nyilvántartás, könyvelés Raktári nyilvántartás Raktár Nyilvántartás Egyeztetés, Ellenőrzés Eszközféleség Cikkcsoport Cikkenként Cikkenként Cikkenként Cikkenként Értékben Értékben Mennyiségben Mennyiségben Mennyiségben X nyilvántartási ár Készletegyeztetés Készletegyeztetés értékben mennyiségben Leltár mennyiségben, minőségben Bizonylatok Könyvelési feladás Készletváltozási bizonylatok Készletváltozás Bolti árukészletek, kiskereskedelem elszámolása fogyasztói áron 264 Bolti áru fogyasztói 454 Szállítók 814 ELÁBÉ áron (2) 6000 (3) 5000 (1) 4500 (3) 5000 (4) 2000 265 Áru árrése 466 Levonh. ÁFA (1) 3600 (2) 6000 (1) 900 (4) 2000 381 Pénztár 467 Befiz. ÁFA 91 Árbevétel (5) 5000 (6) 1000 (6) 1000 (5) 5000 S.Sz T K Szöveg T K 1. 265 454 Árukészlet beszerzése (árrés számlára) 3600 3600 466 454 ÁFA (beszerzési árra számolva) 900 900 2. 264 265 Bolti készletrevétel ÁFÁ-s fogyasztói áron 6000 6000 3. 814 264 Bolti értékesítés ÁFÁ-s fogyasztói áron 5000 5000 4. 265 814 Értékesítésre jutó árrés (ÁFÁ-s) 2000 2000 5. 381 91 Értékesítés fogyasztói áras (ÁFÁ-s) bevétele 5000 5000 6. 91 467 ÁFA (fogyasztói árból számítva) 1000 1000 Árrés % = Árrés számla egyenlege (árrés) * 100 2400*100 = Fogyasztói áras (ÁFÁ-s) ár 6000 = 40% Értékesítés árrése = Értékesített áru (Fogy ár) * Árrés % = 5000 * 0,40 = 2000 24 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

STK boltba kiszállítása, kiskereskedelem elszámolása fogyasztói áron 251 STK bolti fogy. áron 25 STK 581 STK állományvált. (2) 6000 (3) 5000 (01) 3600 (02) 3600 (02) 3600 (01)3600 (3) 5000 (1)3600 (5) 2000 252 STK árkül., árrése (1) 3600 (2) 6000 (5) 2000 381 Pénztár 467 Befiz. ÁFA 91 Árbevétel (3) 5000 (4) 1000 (4) 1000 (3) 5000 S.Sz T K Szöveg T K 01. 02. 25 581 581 25 STK készletre vétele STK kiszállítása boltba 3600 3600 3600 3600 1. 252 581 STK bevételezése 6x600 3600 3600 (árrés számlára) 2. 251 252 Bolti készletrevétel ÁFÁ-s fogy. 6x1000 6000 6000 áron 3. 381 91 Bolti értékesítés ÁFÁ-s fogy. 5x800 4000 4000 áron 4. 91 467 ÁFA (fogyasztói árból számítva) 5x200 1000 1000 5. 581 251 Értékesítésre jutó árrés (ÁFÁ-s) 5x400 2000 2000 Árrés % = Árrés számla egyenlege (árrés) * 100 2400*100 = Fogyasztói áras (ÁFÁ-s) ár 6000 = 40% Értékesítés árrése = Értékesitett áru (Fogy ár) * Árrés % = 5000 * 0,40 = 2000 Követelések értelmezése Szűken Tágan Mérleg Szlatükör Szlatükör 1. Követelések (vevők) 311 Követelések (vevők) 2. Követelés kapcs. váll 321 Követelés kapcs. váll 325 Jegyzett, be nem fizetett tőke 3. Követelés rész.v. váll 331 Követelés rész.v. váll 332 Jegyzett, be nem fizetett tőke 4.Váltókövetelések 34 Váltókövetelések 5.Egyéb követelések 35 Előlegek 364 Tartósan adott kölcsönök 384 Bankbetétek 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 25

Fogalmak: 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; 3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; 4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni; 5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé; 6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen; 7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni). (3) E törvény alkalmazásában 17. függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések; 14. függő kötelezettség: az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek; 16. mérlegen kívüli tétel: olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli [függő vagy biztos (jövőbeni)] kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ; 18. biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések; 15. biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. 26 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek; 19. hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adósnál, illetve az értékpapír kibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és amely felett az adós, illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni; 60. (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. (2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyamkülönbözet kivételével]: a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. (4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 27

(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne. (7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (8) Az 59/A-59/F. -ok szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó vállalkozó a kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés, valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség (együttesen: a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés) devizában kifejezett könyv szerinti értékére (a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési devizaértékre) vonatkozóan a (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítás során keletkezett árfolyam-különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni a részesedéshez, a követeléshez és a kötelezettséghez rendelten nyilvántartott értékelési különbözettel szemben, amennyiben az fedezeti ügylettel fedezett, a fedezett összeg erejéig. A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylettel nem fedezett részének árfolyam-különbözetét a (3) bekezdés szerint kell elszámolni. Előleg adott kapott 38 479 38 453 (1) 80 (3) 20 (1) 80 (1) 80 (2) 20 (2) 20 (3) 20 35 466 368 467 (1) 80 (2) 20 (3) 20 (2) 20 (3) 20 1. Fizetett ö. T 35 K 38 80 1. Kapott ö. T 38 K 353 80 2. Előleg T 466 K 38 20 2. Előleg T 38 K 467 20 3. Követelés T 35 K 479 20 3. Tartozás T 368 K 453 20 28 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Vevői követelések minősítése és értékelése Korrekció: Értékvesztés és hitelezési veszteség Számlázás: követelmény, elismert követelés, mennyiségi és minőségi átvétel (szállítólevél), ár és érték elfogadás (aktív, passzív) Számla szerinti érték (HUF) Mérleg fordulónap (12.31.) előtt A pénzügyi rendezés az ismert információk miatt kétséges Értékvesztés Vevők mérlegértéke csökken (Vevők - Értékvesztés) T Egyéb ráfordítás- K Vevők értékvesztése Kifizetéskor vagy információ alapján visszaírás Hitelezési veszteségnél kivezetések Fizetési határidő (lejárat) Mérleg fordulónap (12.31.) után A vevő a mérlegkészítés napjáig (0x.) pénzügyileg teljesített Értékvesztés vagy hitelezési veszteség nem lehet A vevő nem teljesített a mérleg készítésig Fizetőképességi vagy fizetőkészségi bizonytalanság nincs, kötelezettséget elismerte Értékvesztés vagy hitelezési veszteség nem lehet A pénzügyi rendezés (részben vagy egészben) az információk alapján biztosan elmarad (behajthatatlan) Hitelezési veszteség Vevők mérlegértéke és vevői folyószámla értéke 0 (illetve csökkentett) T Egyéb ráfordítás- K Vevők Későbbi esetleges befolyáskor egyéb bevétel Adónál behajthatatlan követelések kritériumai Lett B. (2004): Számvitel 29

Fordulónapig befolyt Vevő mérlegérték nincs A vevő pénzügyi teljesítéskori árfolyam lehet 1 EUR = 235 Ft 1 EUR = 239 Ft kisebb, mint a nagyobb, mint a számlázási számlázási teljesítéskori teljesítéskori (könyv szerinti) (könyv szerinti) árfolyam árfolyam Realizált árfolyam veszteség Pü. M. egyéb ráfordítása Devizás követelések értékelése Árfolyam típus választása Hitelintézet vételi (export) MNB árfolyam Hitelintézet átlag Hitelintézet eladási (import) Számla szerinti érték (DEV) Teljesítéskori árfolyam 1 EUR = 237 Ft Realizált árfolyam nyereség Pü. M. egyéb bevétele Fordulónapig nem folyt be Mérlegkészítésig befolyt vagy nem folyt be Viszonyítás a fordulónapi árfolyamhoz Az összes devizás eszköz és forrás együttesen számított, összevont árfolyam különbözete Nem jelentős (Ft, %) Nincs átértékelés Fordulónapi árfolyam 1 EUR = 235 Ft kisebb, mint a számlázási teljesítéskori (könyv szerinti) árfolyam - Árfolyam veszteség - Pü. M. egyéb ráfordítása Esetleg korábbi időbeli elhatárolás feloldása Jelentős (Ft, %) Fordulónapi árfolyam 1 EUR = 239 Ft nagyobb, mint a számlázási teljesítéskori (könyv szerinti) árfolyam Árfolyam nyereség Pü. M. egyéb bevétele Nyereség időbeli elhatárolása 30 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Fordulónapig kifizetett Szállítók mérlegérték nincs A pénzügyi teljesítéskori árfolyam lehet 1 EUR = 239 Ft 1 EUR = 235 Ft nagyobb, mint a kisebb, mint a számlázási számlázási teljesítéskori teljesítéskori (könyv szerinti) (könyv szerinti) árfolyam árfolyam Realizált árfolyam veszteség Pü. M. egyéb ráfordítása Devizás kötelezettségek értékelése (Együtt a követelésekkel tárgyalva) Árfolyam típus választása Hitelintézet vételi (export) MNB árfolyam Hitelintézet átlag Hitelintézet eladási (import) Számla szerinti érték (DEV) Teljesítéskori árfolyam 1 EUR = 237 Ft Realizált árfolyam nyereség Pü. M. egyéb bevétele Fordulónapig nem került kifizetésre Mérlegkészítésig kifizetett vagy nem került kifizetésre Viszonyítás a fordulónapi árfolyamhoz Az összes devizás eszköz és forrás együttesen számított, összevont árfolyam különbözete Nem jelentős (Ft, %) Nincs átértékelés Fordulónapi árfolyam 1 EUR = 239 Ft Nagyobb, mint a számlázási teljesítéskori könyv szerinti) árfolyam - Árfolyam veszteség - Pü. M. egyéb ráfordítása Jelentős (Ft, %) Fordulónapi árfolyam 1 EUR = 235 Ft Kisebb, mint a számlázási teljesítéskori (könyv szerinti) árfolyam Árfolyam nyereség Pü. M. egyéb bevétele Lett B. (2004): Számvitel 31

4.3. Saját tőke számvitele (Számv. tv. 35.-41. ) 4.3.1. Saját tőke mérlegtételei és számlaszámai A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák Források (passzívák) Források D. Saját tőke 41. Saját tőke I. Jegyzett tőke 411. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 32X., Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék 412. Tőketartalék IV. Eredménytartalék 413. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék 414. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 417. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény 419. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 42. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék 429. Egyéb céltartalék 35. (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. -ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is. (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. 35. (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. -ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is. (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli. (4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli, nyilvántartásokban rögzíteni. (5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. (6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a - fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is). (7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. (8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. 32 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

36. A tőketartalék csökkenéseként (2), növekedéseként (1) kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőke emeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét, b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. 37. Az eredménytartalék csökkenéseként (2), növekedéseként (1) kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét, g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 33

A lekötött tartalékba kell átvezetni és a tőketartalékból (2), az eredménytartalékból (3) kell lekötni b) szövetkezetnél a fel nem a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a osztható vagyon értékét, visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét, b) átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget, c) a más jogszabály szerint c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti vagy a vállalkozó saját elha- fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, tározása alapján lekötött - d) a 33. (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. (4) kötelezettségek fedezetét bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét, e) a (2) bekezdés szerinti lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketarjelentő - tartalékot. talék nem nyújt fedezetet, d) a 36. (1) bekezdésének f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedef) pontja alapján tőketarta- zetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de az üzleti év lékba helyezett összeg azon mérlegfordulónapjáig még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés részét, amelyet a jogszaösszegét, bályban, szerződésben, g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása megállapodásban rögzített alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját célfeltételek nem teljesítése jait szolgáló - tartalékot. esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni. Lekötött tartalék elszámolása 479. Alapitókkal sz. kötelez. 7.a. 414. Lekötött tartalék 411. Jegyzett tőke 7.a. 8. 9. 412. 1. 1. 2. 2. 7.b. 7.b. 8. 413. 3. 4. 7.c. 9. Pénzeszköz 5. 6. 34 Eredménytartalék 3. 4. 7.c. 38. 5. Tőketartalék 6. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Gazdasági események: S.sz. T K Gazdasági esemény 1. 412 414 Tőketartalékból Lekötött tartalékba átvezetés 2. 414 412 Lekötött tartalék feloldása és visszavezetése 3. 413 414 Eredménytartalékból Lekötött tartalékba átvezetés 4. 414 413 Lekötött tartalék feloldása és visszavezetése 5. 38 414 Veszteségek fedezetére átvett pótbefizetések 6. 414 38 Lekötött tartalék feloldása a pótbefizetés visszajuttatásával 7.a. 411 47 Tőkekivonással megvalósuló Jegyzett tőke leszállítása 7.b. 412 47 - Kapcsolódó Tőketartalék kivonás összege 7.c. 413 47 - Kapcsolódó Eredménytartalék kivonás összege 8. 412 411 Jegyzett tőke emelése szabad Tőketartalékból 9. 413 411 Jegyzett tőke emelése szabad Eredménytartalékból Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Tárgyi eszközök Ingatlanok és Vagyonértékű jogai Műszaki berendezések, gépek, járművek Értékhelyesbítés és Értékelési tartalék Befektetett pénzügy eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Befektetett pénzügy eszközök Befektetett pénzügyi eszközök értékesítői különbözete (Valós értékelés esetén nem kereskedelmi célú pénzügyi eszközök) Értékelési tartalék Egyéb berendezések, gépek, járművek Tenyészállatok 117 127,137,147,157 177 177 417 Mérleg szerinti eredmény elszámolása 493 Adózott eredmény számla szerepe 59. 8. 493. X 1. 1. 2. 2. 58. 3.a. 3.b. 3.b. 3.a. 461. 89. 9. 413. 6.a. 5.a. 5.a. 4. 4. 5.b. 5.b. 6.a. 47. 419. 6.b. 7.a. 6.b. 7.a. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 35

7.b. 7.b. Gazdasági esemény S.sz. T K Gazdasági esemény 1. 8 59 Költségnemek átvezetése a ráfordításokhoz 2. 493 8 Ráfordítás számlák zárása 3.a. 58 493 Aktivált saját teljesítmények (Nyereség) 3.b. 493 58 Aktivált saját teljesítmények (Veszteség) 4. 9 493 Hozam számlák zárása 5.a. 89 461 Társasági adó elszámolása 5.b. 493 89 Társasági adó számla zárása 6.a. 413 493 Eredménytartalék igénybe vétele osztalék kiegészítéshez 6.b. 493 47 Osztalék jóváhagyása, (tartozás elszámolása) 7.a. 493 419 Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Nyereség) 7.b. 419 493 Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Veszteség) (3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy b) a 21. szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. 40. (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve b) a 21. szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztálékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. (2) A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése - az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki. (3) Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve a - 21. szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni. (4) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával. Jegyzett tőkén felüli vagyon Saját tőke Tőketartalék - Jegyzett tőke + Eredménytartalék - Lekötött tartalék + Mérleg szerinti eredmény 36 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

- Értékelési tartalék - Jegyzett, de be nem fizetett tőke Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 37

A saját tőke változásai Eszközök Saját tőke Idegen tőke - Kötelezettségek Eszköz (Pénz - apport) Jegyzett tőke (+) + + N Követelés (Pénz - apport) - Jegyzett be nem fizetett tőke (P - A) N Értékpapír (üzletrész, részvény) - Visszavásárolt saját üzletrész, részvény N Eszköz (Pénz - apport) Tőketartalék (+) - - N Eszköz (+) Eredménytartalék (+/-/0) - - - N - Lekötött tartalék (+) (Fedezet a kötelezettségekre) N - Tőketartalék (+) + N N + + - Eredménytartalék (+) + N Pénzeszköz (+/-) - Pótbefizetés (+/-) (Kötelezettség) Értékelési tartalék (+) (Fedezet a kötelezettségekre) - I-T eszk. értékhelyesbítés (+) - I-T eszk. értékelési tartaléka (+) N - Pü. eszk. értékelési kül. (+) - Pü. eszk. értékel t (Valós érték) (+) N MSZE (+/-/0) Eszköz (+) - Adózott eredmény (+/-) N N - Eredménytartalék igénybe vé (+) + N Pénzbeni kifizetés (-) - - Osztalék (-/0) R H lejáratú kötelezettség Eszköz (+) - - MSZE (+/-/0) N Pénzeszköz (+) N Tagi hitel (+) N Nincs kapcsolat 38 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

4.4. A céltartalék számvitele 41. (1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. (2) Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. (3) A (2) bekezdés szerinti céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. (5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő. (6) Az 5-6. szerint kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben a kormányrendelet - a sajátosságok figyelembevételével - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, illetve további céltartalék, egyéb tartalék képzését írhatja elő. (7) Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. (8) A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Eszközök (aktívák) Források (passzívák) Források (passzívák) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke - I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke = II. Jegyzett, de még be nem fizetett = tőke (-) II. Tárgyi eszközök III. Tőketartalék = III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Eredménytartalék = V. Lekötött tartalék = VI. Értékelési tartalék = VII. Mérleg szerinti eredmény - B. Forgóeszközök E. Céltartalékok + I. Készletek F. Kötelezettségek = II. Követelések I. Hátrasorolt kötelezettségek III. Értékpapírok II. Hosszú lejáratú kötelezettségek IV. Pénzeszközök III. Rövid lejáratú kötelezettségek C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolások = Eszközök összesen = Források összesen = Források összesen Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 39

4.5. A kötelezettségek számvitele 4.5.1. Kötelezettségek mérlegtételei és számlaszámai A mérleg előírt tagolása "A" változat Eszközök (aktívák) Források (passzívák) Számlatükör Mérlegszámlák Források E. Céltartalékok 42. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék 429. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek 43. 47.. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 43. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben lalkozással szemben 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vál- 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési 432. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással viszonyban lévő vállalkozással szemben szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben kodóval szemben 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdál- II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 442. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 443. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 4491. Kincstári vagyon kezelés 4492. Alapítókkal szembeni 40 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek 45. 47. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök 451. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható kötvények 4511. Átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 452. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 453. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 454. - 456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 457. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb ré- viszonyban lévő vállalkozással szesedési viszonyban lévő vállalkozással szem- szemben ben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 461. - 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 46. Költségvetéssel szembeni kötelezettség 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Devizás kötelezettségek értékelése is a 4.2.1.-ben Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 41

A munkáltató alkalmazottja esetén a munkabér és a munkabérarányos költségek (bruttó jövedelemhányad) az adók és járulékok a nettó munkabér (jövedelem) aránya (az adójóváírás és a tételes egészségügyi hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával) 2007. január 1-jétől Aktív dolgozó Nyugdíjas Sorszám Megnevezés 1. sáv 2. sáv 3. sáv 4. sáv 5. sáv % % % % % 1. Bruttó munkabér 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 2. Nyugdíjjárulék (21%) 21,0 21,0 21,0 21,0 21,0 Társadalombiztosítási 3. Egészségbiztosítási 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 Munkabér járulék (8%) járulék 4. arányos Összesen (2.+3.) 29,0 29,0 29,0 29,0 29,0 5. költségek Munkaadói járulék (3%) 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 6. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 7. Összesen (4.+5.+6.) 33,5 33,5 33,5 33,5 33,5 8. Munkabér és bérarányos költségek (1.+7.) 133,5 133,5 133,5 133,5 133,5 9. Személyi jövedelemadó (18% vagy 36%) 18,0 3,60 36,0 18,0 36,0 10. Különadó 4,0 11. Természetbeni (4%) 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 Egészségbiztosítási járulék 12. Levonások Pénzbeni (3%) 3,0 3,0 3,0 13. Összesen 7,0 7,0 7,0 4,0 4,0 14. Nyugdíjjárulék (8,5%) 8,5 8,5 15. Munkavállalói járulék (1,5%) 1,5 1,5 1,5 16. Összesen (9.+13.+14.+15.) 35,0 53,0 48,5 22,0 40,0 17. Adó és járulék összesen: (7.+16.) 68,5 86,5 82,0 55,5 73,5 18. Nettó munkabér (1. 16.) 65,0 47,0 51,5 78,0 60,0 19. Nettó munkabér a bérköltség %-ában (18./8.) 48,7 35,2 38,6 58,4 44,9 1. sáv = 0 1 700 000Ft/év összevonandó jövedelem között 2. sáv = 1 700 000 6 723 300Ft/év összevonandó jövedelem mellett 3. sáv = 6 723 300* Ft/év összevonandó jövedelem felett 4. sáv = 0 1 700 000Ft/év összevonandó jövedelem** között (mínusz!) a nyugdíjra eső adó 5. sáv = 1 700 000 6 723 300Ft/év összevonandó jövedelem* felett (mínusz!) a nyugdíj adója * A nyugdíjjárulék felső határa (feltételezés szerint! a tényleges mértéket a 2007. évre szóló költségvetési törvényben lesz ismert) ** nyugdíj + munkabér Megjegyzés: a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 Ft/hó, amit mind az aktív, mind a nyugdíjas munkavállaló után a foglalkoztatónak kell fizetni. A nyugdíj és a munkabér sávonkénti megoszlása: Nyugdíj Munkabér Összesen Megnevezés Ft/hó Ft/év Ft/hó Ft/év Ft/év 4. sáv 60 000 720 000 70 000 840 000 1 560 000 5. sáv 150 000 1 800 000 70 000 840 000 2 640 000 42 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

A gazdasági társaság főfoglalkozású tagja esetén a tagi jövedelem és a tagi jövedelemarányos költségek (bruttó jövedelemhányad) az adók és járulékok a nettó tagi jövedelem aránya (tételes egészségügyi hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával) 2007. január 1-jétől Sorszám % % % 1. sáv 2. sáv 3. sáv Megnevezés 1. Bruttó tagi jövedelem 100,0 100,0 100,0 2. Nyugdíjjárulék (21%) 21,0 21,0 21,0 Társadalombiztosítási 8,0 8,0 8,0 Tagi jövedelem- járulék (8%) Egészségbiztosítási 3. járulék 4. arányos Összesen (2.+3.) 29,0 29,0 29,0 5. költségek Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,5 1,5 1,5 6. Összesen (4.+5.) 30,5 30,5 30,5 7. Tagi jövedelem és tagi jövedelemarányos költségek (1.+6.) 130,5 130,5 130,5 8. Személyi jövedelemadó (18% vagy 36%) 18,0 36,0 36,0 9. Különadó 4,0 10. Természetbeni (4%) 4,0 4,0 4,0 Egészségbiztosítási 11. Pénzbeni (3%) 3,0 3,0 3,0 Levonások járulék 12. Összesen (10.+11.) 7,0 7,0 7,0 13. Nyugdíjjárulék (8,5%) 8,5 8,5 14. Vállalkozói járulék (4%) 4,0 4,0 4,0 15. Összesen (9.+10.+12+13.+14.) 37,5 55,5 51,0 16. Adó és járulék összesen: (6.+15.) 68,0 86,0 81,5 17. Nettó tagi jövedelem (1. 15.) 62,5 44,5 49,0 18. Nettó tagi jövedelem és a tagi jövedelemköltség aránya (17./7.) 47,9 34,1 37,5 1. sáv = 0 1 700 000 Ft/év tagi jövedelem összevonandó jövedelem között 2. sáv = 1 700 000 6 723 300 Ft/év tagi jövedelem összevonandó jövedelem között * 3. sáv = 6 723 300 Ft/év tagi jövedelem összevonandó jövedelem felett * * A nyugdíjjárulék felső határa (feltételezés szerint! a tényleges mértéket a 2007. évre szóló költségvetési törvény határozza meg 2006. év végén) Megjegyzés: a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 Ft/hó Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 43

A gazdasági társaság kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) tagja esetén a tagi jövedelem és a tagi jövedelemarányos költségek (bruttó jövedelemhányad) az adók és járulékok a nettó tagi jövedelem aránya 2007. január 1-jétől Sorszám % % % 1. sáv 2. sáv 3. sáv Megnevezés 1. Bruttó tagi jövedelem 100,0 100,0 100,0 2. Egészségügyi szolgáltatási járulék (16%) 16,0 16,0 16,0 Tagi jövedelemarányos költségek 3. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,5 1,5 1,5 4. Összesen (2.+3.) 17,5 17,5 17,5 5. Tagi jövedelem és tagi jövedelemarányos költségek (1.+4.) 117,5 117,5 117,5 6. Személyi jövedelemadó (18% vagy 36%) 18,0 36,0 36,0 7. Levonások Különadó 4,0** 8. Összesen 18,0 36,0 40,0 9. Adó és járulék összesen: (4.+8.) 35,5 53,5 57,5 10. Nettó tagi jövedelem (1. 8. vagy 5. 9.) 82,0 64,0 60,0 11. Nettó tagi jövedelem és a tagi jövedelemköltség aránya (10./5.) 69,8 54,5 51,0 1. sáv = 0 1 700 000 Ft/év összevonandó jövedelem között (mínusz!) nyugdíj* 2. sáv = 1 700 000 6 723 300 Ft/év összevonandó jövedelem között (mínusz!) nyugdíj* 3. sáv = 6 723 300 Ft/év összevonandó jövedelem felett (mínusz!) nyugdíj * nyugdíj + tagi jövedelem ** A különadó levonási/fizetési kötelezettség csak a nyugdíjjárulék felső határát meghaladó jövedelemből keletkezik. A nyugdíj és a tagi jövedelem sávonkénti megoszlása: Megnevezés Nyugdíj Munkabér Összesen Ft/hó Ft/év Ft/hó Ft/év Ft/év 1. sáv 60 000 720 000 70 000 840 000 1 560 000 2. sáv 150 000 1 800 000 70 000 840 000 2 640 000 3. sáv 150 000 1 800 000 500 000 6 000 000 7 800 000 44 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Adóköteles Nem önálló tevékenység munkaviszony K=0, B=J Egyéb tevékenység K=0, B=J Önálló tevékenység K - átalány J=Bx0,9 Személyi jövedelemadó (2007) Jövedelmek (J) Összevonandó (Progresszív) Adó Nem bevétel Adómentes - kedvezmények Adócsökkentés Adójóváírás Adóterhet nem viselő Szociális juttatások 9 000 Ft/hó járandóság korlátokkal Nyugdíj járulék 25%-a Lakás hitel és kamat törlesztés Max. 30%, 120 eft. Nyugdíj Magánnyugdíj-pénztár nyugdíjszolgáltatása Kapott (visszakapott) hitel, kölcsön Természetbeni juttatások Étkezés természetbeni 6 eft hideg 3,5 eft Külön adózó Tételes forrásadós Vagyonátruházás ingó, ingatlan J=B-K Adó=J*0,20 Kamat A 0% Értékpapír árfolyam nyereség A - 20% Osztalék adó a=oszt*0,2 b=oszt*0,35 Egyéni vállalkozó Vállalkozói SZJA alap J=B-K VSZJA=J*0,16 Vállalkozói kivét EV költség és Egyéb jövedelem Kedvezmények Fejlesztési, Kisvállalkozási, Veszteség-elhatárolás Önálló tevékenység K- elszámolt J=B-K Családi kedvezmény 1 3 eft/hó 2 4 eft/hó, gy 3 10 eft/hó, gy Szellemi tevékenység B*25% Költség térítés, Károk megtérítése Tevékenységhez kapcsolódó Közcélú juttatások Iskolakezdés 15 eft Ajándék3x5 eft Természetbeni juttatás Cégadó TJ*0,44 Ingatlan bérbeadás Adó=IB*0,20 Vállalkozói osztalékalap VOSZJA a=oszt*0,20 b=oszt*0,35 Átalányadó, Tételes átalányadó B Bevétel, K Költség, J - Jövedelem Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 45

Munkabér elszámolás (2007) Ssz Tartozik Követel Szöveg T K 1 2 3 1. 5411 Bérköltség 4711 Jöved elsz Munkabér elszám. 355 000 355 000 55 000 100 000 200 000 Számított SZJA 9 900 20 667 55 667 Kedvezmény 5 580 9 067-2. 4711 Jöved elsz 4621 Szja bef.k. SZJA el. (18-36%) 71 587 71 587 4 320 11 600 55 667 3. 4711 Jöved elsz 4633 MVJ bef.k. Mvállal.j. 1,5% 5 325 5 325 825 1 500 3 000 4.a. 4711 Jöved elsz 4732 Áll. nyugd.j. Áll. nyugd.j. 0,5% 1 775 1 775 275 500 1 000 4711 Jöved elsz 4732 Áll. nyugd.j. Áll. nyugd.j. 8% 16 000 16 000 - - 16 000 4.b. 4711 Jöved elsz 4733 Mag. nyugd.j. Mag. nyugd.j. 8% 12 400 12 400 4 400 8 000-4.c. 4711 Jöved elsz 4731 Eg. bizt.j. Egészségb. 4+3% 24 850 24 850 3 850 7 000 14 000 Levonás összes 131 037 131 037 12 770 28 600 89 667 5. 4711 Jöved elsz 3811 Pénztár Nettó bér kifizetés 223 963 223 963 42 230 71 400 110 333 6.a. 5611 Áll. nyugd.j. 4732 Áll. nyugd.j. Áll. nyugd.j. 21% 74 550 74 550 11 550 21 000 42 000 6.b. 5612 Eg. bizt.j. 4731 TB Eg.bizt.j. Egészségb. 8% 28 400 28 400 4 400 8 000 16 000 7. 563 MAJ ktg. 4632 MAJ bef.k. Madói j. 3% 10 650 10 650 1 650 3 000 6 000 8. 562 EHO ktg. 4634 EHO bef.k. EHO 1 950 Ft/fő 5 850 5 850 1 950 1 950 1 950 9. 564 Szakképz hj. 4635 Szakképz hj. Szakképz hj. 1,5% 5 325 5 325 825 1 500 3 000 10. Közteher összes 124 775 124 775 20 375 35 450 68 950 11. 4621 Szja bef.t. 3841 Bankszámla 72 000 72 000 12. 4642 MAJ bef.t. 3841 Bankszámla 11 000 11 000 13. 4643 MVJ bef.t. 3841 Bankszámla 5 000 5 000 14. 4644 EHO bef.t. 3841 Bankszámla 6 000 6 000 15. 4645 Szakképz hj. 3841 Bankszámla 5 000 5 000 16.a. 4732 Áll. nyugd.j. 3841 Bankszámla 92 000 92 000 16. 4731 TB Eg.bizt.j. 3841 Bankszámla 53 000 53 000 17. 4733 Mag. nyugd. 3841 Bankszámla 12 400 12 400 46 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Munkabér elszámolás (2004) 5411 Munkabér 3811 Pénztár 4711 Jöved.elsz 1. 355 500 5. 223 963 2. 71 587 1. 355 500 3. 5 325 4.a. 17 775 5612 Egészs. bizt. 3841 Bankszámla 4.b. 12 400 6.b. 28 400 11. 72 000 4.c. 24 850 12. 11 000 5. 223 963 13. 5 000 5611 Áll. nyugdij 14. 6 000 4621 SZJA 6.a. 74 550 15. 5 000 11. 72 000 2. 71 587 16.a. 92 000 16.b. 53 000 562 EHO 17. 12 400 4642/4632 MAJ 8. 5 850 12. 11 000 7. 10 650 563 MAJ 4731 Egészs. bizt. 4643/4633 MVJ 7. 10 650 16.b. 53 000 4.c. 24 850 13. 5 000 3. 5 325 6.b. 28 400 564 Szakk. hj. 4732 Áll. nyugdij 4644/4634 EHO 9. 5 325 16.a. 92 000 4.a. 17 775 14. 6 000 8. 5 850 6.a. 74 550 4733 Mag. nyugd. 4645/4635 Szakképz 17. 12 400 4.b. 12 400 15. 5 000 9. 5 325 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 47

4.6. Időbeli elhatárolás számvitele 4.6.1. Időbeli elhatárolások mérlegtételei és számlaszámai C. Aktív időbeli elhatárolások 39. Aktív időbeli elhatárolás 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások 393. Halasztott ráfordítások G. Passzív időbeli elhatárolások 48. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek 483. Halasztott bevételek 49. Évi mérlegszámlák 491. Nyitómérleg számla 492. Zárómérleg számla 493. Adózott eredmény elszámolása A kettős könyvvitel és az egyszeres könyvvitel, illetve a gazdasági és a pénzügyi realizálás eltérésének bemutatása Aktív időbeli elhatárolás Pénzeszköz 1. Bevétel AIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl.: Az év vége után jóváírt kamat (az előző évi betétállomány után) Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év AIE Kamatbevétel Következő év NY AIE - AIE - Kamatbevétel Kamatbevétel 2. Költség AIE: A mérleg fordulónapja előtt kifizetett költségből az az összeg, amely nem a mérleggel lezárt évet terheli. Pl.: A tárgyévben kifizetett következő évi újság, stb. előfizetési díj. Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év - Pénzeszköz Költség AIE - Költség Következő év NY AIE - AIE Költség 48 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Passzív időbeli elhatárolás 3. Bevétel PIE: A mérleg fordulónapja előtt leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely nem a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl. Novemberben hat hónapra egy összegben kifizetett hat havi bérleti díjból négy hónapnyi következő évi rész. Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Tárgy év Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Pénzeszköz Bevétel- 6 PIE - Bevétel- 4 Következő év - PIE NY PIE Bevétel- 4 4. Költség PIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, kifizetett költségből az az összeg, amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl. Következő évben elszámolt prémium és járulékai. Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év PIE Költség Következő év - PIE NY PIE - Költség - Pénzeszköz Költség Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 49

Lett B. (2004): Számvitel Aktív és passzív időbeli elhatárolások 32. (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, továbbá a 68. (1) bekezdése szerinti különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt öszszeget(68. (1) Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben - jogcímének megfelelően - a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni.). (2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. (3) Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen öszszegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan. (4) Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben a 61. (2) bekezdése szerint figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az, az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét időbelileg el lehet határolni. 44. (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi, b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. (2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. (3) Passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha az 54. (4)-(7) bekezdése szerint olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a névérték alá csökken. (4) A (3) bekezdés és a 32. (3) bekezdése szerinti választási lehetőség tekintetében a vállalkozónak azonosan kell eljárnia. 50 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Lett B. (2004): Számvitel 33. (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvénykibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). (3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvénykibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvénykibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. 45. (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. (3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást, az átalakulást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 51

4.7. Eredményelszámolás 4.7.1. Az eredményelszámolás (összköltség eljárással) mérlegtételei és számlaszámai "A" változat Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással)"a" változat Számlatükör Eredményszámlák 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 93-94 Exporttevékenységek árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 91. 94. 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke 58. Aktivált saját teljesítmények (±03+04) III. Egyéb bevételek 96. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 05. Anyagköltség 51. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 52.Igénybevett szolgáltatások k. 07. Egyéb szolgáltatások értéke 53. Egyéb szolgáltatások költs. 08. Eladott áruk beszerzési értéke 814. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 81. Anyagjellegű ráfordítások (51.+52.+53 +814.+815.) 10. Bérköltség 54. Bérköltségek 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 55. Személyi jellegű egyéb kifiz. 12. Bérjárulékok 56. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) 82. Személyi jellegű ráfordítások (54.+55.+56.) 57. Értékcsökkenési leírás 83. Értékcsökkenési leírás 86. Egyéb ráfordítások 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés (91.-96) (81.-86.) 52 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

53 Az értékesítési árbevétel Az értékesítési árbevétel elemei: Az értékesítés nettó árbevétele nem Az értékesítés nettó árbevételét csökkenti tartalmazhatja Értékesített vásárolt készlet (áru) Fizetendő ÁFÁ-t Utólag adott engedmény, amely konkrét termékhez, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódik, és helyesbítő számlában rögzítik Értékesített saját termelésű készlet Értékesítésről kiállított számlában adott engedményt Szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény Közvetített szolgáltatások A kapott támogatás vagy juttatás egyéb bevétel (a fejlesztési célú rendkívüli) Értékesített és később visszavett termék, betétdíjas göngyöleg helyesbítő számlában rögzített értéke Teljesített szolgáltatások Korrekció, átszámítás Visszáru helyesbítő számlában rögzített értéke Árkiegészítés A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség Felár és utólag felszámított felár Eladási árat növelő korrekciók Lízingbe vevőnek átadott termék számlázott ellenértéke Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel eladott termék számlázott ellenértéke Csereszerződés keretében átadott készlet megállapodás szerinti értéke Értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott készletek számlázott értéke A devizában kiszámlázott árbevételt a vállalkozó által választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani A devizás követelésekkel kapcsolatos árfolyamnyereség pénzügyi bevétel (időbelileg elhatárolandó) A fogyasztási és jövedéki adó a nettó árbevételt nem csökkenti, egyéb ráfordítás.

54 Anyagköltségek 51. (le nem vonható ÁFÁ-t is tartalmazza) (Az ELÁBÉ-t nem tartalmazza) 511. Vásárolt anyagok költségei 512. Egy éven belül elhasználódó 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés anyagi eszközök költségei 78 (2) Nem: a hiányzó, értékvesztés Nyomtatványok, irodaszerek stb. Vásárolt anyagok (21.-22.) Szerszámok, műszerek, Napilapok, Folyóiratok, felszerelések Nyers- és alapanyagok Munkaruhák, egyenruhák, védőruhák, formaruhák Segédanyagok Tisztítószer Üzem- és fűtőanyagok (szilárd, folyékony, gáznemű energiahordozók, villamos energia) Fenntartási anyagok Irodaszer, nyomtatvány, Szakkönyvek Kis értékű felszerelési tárgyak Építési anyagok Alkatrészek, tartalék alkatrészek Vízdíj Védőétel, védőital

Igénybevett szolgáltatások költségei 52. (A közvetített szolgáltatásokat nem tartalmazza) 521. Szállításrakodás, raktározás Szállítás, rakodás (Üzemi, bérelt jár- 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási 524. Hirdetés, reklám, Bérleti díj, Lízing díj, Tartós bérlet 525. Oktatás és továbbképzés 526. Utazási és kiküldetési költségek 529. Egyéb igénybevett szolgáltatások propaganda Karbantartás Hirdetés Napidíj kivételével Postai szolgáltatás, Telefon, fax, internet mű, taxi) Raktározás Bérmunka díj Javítás reklám Belföldi helyi és távolsági utazás Csomagolás Kölcsönzési díj Mosodai, vegytisztítási k. propaganda Belföldi szállásköltségek Iparvágánydíj Licencdíj, Kiállítások, Külföldi helyi és vásárok távolsági utazás Munkásszállítás Garanciális munka Áruminta Külföldi szállásköltségek Jogi-ügyvédi, közjegyzői, könyvviteli, könyvvizsgálói szolgáltatás Bizományosi díj, ügynöki jutalék Érdekképviseleti és kamarai tagdíj Fénymásolás, sokszorosítás, nyomdaköltség Szakkönyv, közlöny, CD jogtár 55

56 Egyéb szolgáltatások költségei 53. 531. Hatósági igazgatatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj Származási bizonyítvány, Bankköltség STK saját kiskereskedelmi egységbe kiszállításakor, saját üzemben felhasználásakor Bankgarancia díjak Környezetvédelmi termékdíj 539. Különféle egyéb költségek Bérköltségek 54. 541. Bérköltségek Alapbér, törzsbér Fizikai, szellemi bér Fő és részfoglalkozás Bérpótlékok Kiegészítő fizetés Nyugdíjas, állományon kívüli bér Prémium, jutalom Tagi bér

Személyi jellegű egyéb kifizetések 55. 551. Munkavállalónak, tagoknak fizetett személyi 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések jellegű kifizetések Belföldi és külföldi kiküldetés (napidíjak), Gépkocsi, utazási költségtérítések Évfordulók, megemlékezések ünneplése Természetbeni juttatás után a munkáltató által fizetett SZJA Testületi tagok részére fizetett díjak Üdültetés, étkeztetés A munkavállalónak fizetett újítási szabadalmi díjak Étkezési, lakbér hozzájárulás Megbízási, szerzői, szakértői díjak, Lakásépítési támogatás Végkielégítés Betegszabadság, a munkáltatót terhelő táppénz Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, tagdíj kiegészítés A munkavállaló javára kötött biztosítási díj Reprezentációs költségek Bérjárulékok 56. 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás (tételes, százalékos) 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék Értékcsökkenési leírás 57. 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Kisértékű eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása 57

4.8. Egyéb eredmény számvitele 4.8.1. Egyéb eredmény elszámolása Egyéb ráfordítás - rendszeres tevékenység, de nettó árbevételhez nem kapcsolódó veszteség, de nem pénzügyi műveletek - rendkívüli ráfordítás 2.a. káreseménnyel kapcsolatos 2.b. fizetett, elszámolt bírság, kötbér, kártérítés, késedelmi kamat 3.b. behajthatatlan követelés leírt összege 2.c. költség, ráfordítás ellentételezésére adott támogatás, juttatás 2.d. termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódóan befizetett összeg 2.e. bevallott-fizetendő adók, járulékok, illetékek összege 2.f. külföldön fizetendő nyereségadó 2.g. nem számlázott utólag adott engedmény 3.a. képzett, növelt céltartalék 4.c. termeléshez-értékesítéshez kapcs. fogyasztási, jövedelmi adó 3.f. követelés engedményezésekor átruházott követelés értéke 3.d. hiányzó, megsemmisült immat. j., tárgyi eszk. könyv sz. értéke 3.c. értékesített immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv sz. értéke 3.e. hiányzó, megsemmisült készlet könyv sz. értéke 4.a. értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 4.b. áruk veszteségjellegű leltárkülönbözete Egyéb bevétel - rendszeres tevékenység, de nem nettó árbevétel, de nem pénzügyi műveletek bevétele, nem rendkívüli bevétel 2.a. káreseménnyel kapcsolatos 3.f. biztosító által káresemény miatt térített összeg 2.b. kapott bírság, kötbér, kártérítés, késedelmi kamat 2.c. hitelezési veszteségként leírt követelésre kapott összeg 2.d. költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás, juttatás 2.e. termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódóan kapott összeg 3.c. utólagos nem számlázott engedmény 3.a. felhasznált céltartalékot 3.b. költség (ráford) ellentételezésére adóhatóságtól kapott támogatás 3.d. követelés átruházásakor átruházott követelés elismert értéke 3.e. immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítési bevétele 5. értékvesztés, t. f. écs visszaírása, áru többletértéke 4. halasztott, elhatárolt negatív üzleti érték leírt összege Az egyéb bevételek csoportosítása az elszámolás időpontja szerint. Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel 58 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel A szerződésen alapuló konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott engedmények szerződés szerinti összege. Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, kapott bírságok, kötbérek, kártérítések, késedelmi kamatok, korábban behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek, költségek, ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, termékpálya szabályozáshoz terméktanács által fizetett összegek Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel A költségek ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül az adóhatóságtól megkapott, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig az adóhatóságtól igényelt támogatás, juttatás Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) immateriális javak, tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése, készletek, követelések visszaírt értékvesztése, kereskedelmi áruk nyereségjellegű értékkülönbözete, várható kötelezettségekre, jövőbeli költségekre, DTIENRÁ képzett céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése), átmeneti korábbi követelések céltartalékának kivezetése, halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti, cégérték leírt összege Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítése, eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értéke a követelés átruházásakor Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 59

4.9. Pénzügyi és rendkívüli eredmény számvitele Pénzügyi műveletek ráfordítása 6. részesedések-értékpapírok-bankbetétek értékvesztése (- visszaírás) 1. befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 1.a. értékesített bef. pü. e. hitelp. veszteségjellegű különbözete 1.b. értékesített bef. pü. e. részesedések veszteségjellegű különbözete 2. fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 2.a. kötelezettségek nyereségjellegű különbözete 2.b. hátrasorolt kötelezettség után fizetett, fizetendő kamat Pénzügyi műveletek bevétele 1. kapott, járó osztalék, részesedés 2. értékesített bef. pü. e. részesedések nyereségjellegű különbözete 3. befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 3.a. bef. pü. e. kölcsön, hitel kapott, járó kamata (4. csökkentés) 3.b. befektetési jegyek hozama 3.c. lízingdíjban lévő kapott, járó kamata 3.d. diszkont értékpapír arányos vételárnévérték különbözete 3.e. értékesített bef. pü. e. hitel nyereségjellegű különbözete 5. egyéb kamat és kamatjellgű bevételek 5.a. forgóe. hitel ért.p. kapott, járó kamata 5.b. forgóe. kölcsön, pénzeszköz, váltóköve. kapott, járó kamata 5.c. forgóe. diszkont ért.p. arányos vételárnévérték különbözete 3. pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 7. pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3.a. értékesített forgóe. részesedések veszteségjellegű különbözete jellegű különbözete 7.a. értékesített forgóe. részesedések nyereség- 3.b. értékesített forgóe. hitelértp. veszteségjellegű különbözete legű 7.b. értékesített forgóe. hitelértp. nyereségjel- különbözete 3.f. a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget 3.g. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összegét, csökkentve azt az elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség öszszegéig 7.f. a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereség 60 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

3.m. a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet 3.o. esedékességen belüli fizetés nem számlázott árengedménye 3.p,.r. közös üzemeltetés átadott nyeresége, egyesülés költsége 4. külföldi pénzértékre szóló árfolyamveszteségénél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő Rendkívüli ráfordítások 3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke 3.c. Gt végén vagyonfelosztásban a kötelezettség (- kapott vagyon) 3.d. Gt átalakulásnál szerzett részesedés könyv szerinti értéke 3.e. Gt beolvadásakor a külső részesedés könyv szerinti értéke 3.f. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett eszköz 3.b. visszavásárolt saját üzletrész bevonás könyv szerinti értéke 7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege 7.c. fejlesztési célokra átadott támogatás 7.a. térítés nélkül átadott eszköz, szolgáltatás, elengedett követelés 7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege 7.m. a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; 7.o. esedékességen belüli fizetés nem számlázott árengedménye 7.p,.r. közös üzemeltetés átvett nyeresége, egyesülés ártterh. költsége 8. külföldi pénzértékre szóló árfolyamnyereségénél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő Rendkívüli bevételek 3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke 3.b. Gt végén vagyonfelosztásban kapott vagyon (- kötelezettség) 3.c. Gt átalakulásnál szerzett részesedés megszerzett saját tőkerész 3.d. Gt beolvadásakor a külső tulajdonos megszerzett saját tőkerésze 3.e. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett eszköz 3.f. visszavásárolt saját üzletrész bevonásakor a névérték 3.g. kibocsátott részvények ellenében elengedett követelés 3.h. átvállalt kötelezettség elengedése 4. rendkívüli (halasztott) bevétel, de időbelileg el kell határolni 4.a. átvállalt kötelezettség elengedése (eszköz kapcsolódik) 4.b. fejlesztési célokra kapott támogatás 4.c. térítés nélkül átvett eszköz 4.d. tartozásátvállalási összeg (eszköz kapcsolódik) 5. megszüntetett időbeli elhatárolás halasztott bevétele Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 61

62 5. A számviteli zárlat (Számv. tv 164 ) 5.1. A könyvviteli zárás folyamata, munkái A zárlati munkák célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele (kiegészítő) az adatok helyességének ellenőrzése (helyesbítő, egyeztető) az adatok megfelelő rendszerezése, (főkönyvi kivonat összesítése (A számlák technikai zárása) A beszámoló összeállítása előtt kötelező. Évközi havi, negyedéves zárások. Évközi folyamatos könyvelés (könyvvezetés). Beszámoló: a vállalkozás üzleti évére vagyoni, jövedelmezőségi és pénzügyi helyzet. I. Következő év folyamatos könyvvezetéséhez technikai, később módosítandó főkönyvi kivonat. II. Beszámoló összeállítására irányuló zárlat. Elszámolandó tételek: fordulónapi leltározással kapcsolatban felmerült leltár eltérések elszámolása a számlázott, de be nem érkezett szállítások elszámolása (teljesítés a szállító telephelyén) értékpapírok, tartósan lekötött bankbetétek minősítése a lekötési idő szempontjából (átsorolások, nem átkönyvelés) nem folyamatosan vezetett készletszámlák esetében a leltár alapján a készletszámla és a költségszámla közötti korrekciós könyvelés a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a munkahelyi megmunkálatlan anyagok év végi állományának átvezetése a készletszámlákra a saját termelésű készletek értékének utókalkuláció vagy norma szerinti kalkuláció által megállapított értékre helyesbítése a készletérték-különbözetek elszámolása, megosztása a készlet és a felhasználásértékesítés között az elengedett és a behajthatatlan követelések leírása (ok évközben ismertté vált) az elévült és elengedett kötelezettségek kivezetése (ok évközben ismertté vált) az időbeli elhatárolások elszámolása (aktív, passzív) A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja közötti időszak korrekciós tételei (rövid kivonatos felsorolás) immateriális javak terven felüli értékcsökkenése, visszaírása tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése, visszaírása befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése, visszaírása vásárolt készletek értékvesztése, visszaírása követelések értékvesztése, visszaírása adott előlegek értékvesztése, visszaírása saját termelésű készletek értékvesztése, visszaírása értékpapírok értékvesztése, visszaírása kamatozó értékpapírok nem realizált beszerzéskori árfolyamkülönbözete időarányos részének elhatárolása devizakészletek értékvesztése, visszaírása Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

a költségszámlák összevezetése, zárása az eredményszámlák átvezetése az évi eredményszámlára az eszköz és forrás számlák zárása hosszú lejáratú követelések és kötelezettségek megbontása egy éven belül esedékesre és túlira céltartalékok képzése devizás tételek mérlegforduló napi átértékelésének elszámolása (jelentős) adózás előtti eredmény elszámolása az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összeállítása Könyvviteli zárlati munkák (Mérlegtételek értékelés) Számviteli alapelvek Teljesség Beszámolási időszakhoz kapcsolódó Mérleg fordulónap - mérlegkészítés közötti Kiegészítő Helyesbítő Egyeztető Összesítő Előző évi MSZE - ET Tárgy évi ÉCS Tf. ÉCS., Értékvesztés és visszaírása Prémium, jutalom Értékhelyesbítés Leltározás Leltár összeállítás Főkönyvi kivonat Átvezetések (költség, ráfordítás, hozam) Mérlegtételek Eredménytételek Értékelés Devizaárfolyam (Önköltség, KÉK) különbözet AST Saját tőke szerkezete Mérleg tételek elhelyezése (STK ÁV, SEE) A. P IE Kapcsolt vállalkozások Céltartalék Jegyzett, be nem fizetett tőke Költségvetési kötelezettségek Befektetett - forgóeszköz Hosszú-rövid lejáratú kötelezettség Osztalék (ET igénybe vétel) Ad.e.e. - MSZE Előlegek áthelyezése O számlaosztályba könyvelések 63 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

64 6. 1. Egyszeres pénzforgalmi könyvvitel a naplófőkönyvben Eredményt nem érintő tételek Ssz. Kelet Bizonylat Szöveg Bankszámla Pénztár Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 1 Kölcsönnyújtás (K) (K) 2 Nyújtott kölcsön visszakapása (KV) (KV) 3 Hitelfelvéte (H) (H) 4 Felvett hitel törlesztése (HV) (HV) 5 Beruházási kiadás (B) 6 Társasági adóelőleg fizetés (TAO) 7 ÁFA fizetés, visszakapás (ÁFAV) (FÁVA) 8 Tőkebefizetés (TB) (TB) Ssz. Bevétel Kiadás Árbevétel N. er.bevét Fiz. ÁFA Anyagktg. Munkabér Bérjárulék Egyéb ktg. N. er.kiadás Lev. ÁFA 1 2 3 4 5 (B) 6 (TAO) 7 (ÁFAV) (FÁFA) 8 Ssz. Kölcsön, Követ. Adókötelezettség SZJA kötelezets Bérteh., jár. köt. Hitel, Kötelez. Pü.eredm. elsz. Jegyzett tőke, Tt. N Cs Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N 1 (K) 2 (KV) 3 (H) 4 (HV) 5 6 7 8 (TB)

EREDMÉNYT ÉRINTŐ TÉTELEK Ssz. Kelet Bizonylat Szöveg Bankszámla Pénztár Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 1 Anyag vásárlás (AV) (AV) 2 Szolgáltatás igénybevétel (SZ) (SZ) 3 Bankköltség (BK) 4 Hitelkamat (HK) 5 Termék, áru értékesítés (TÉ) (TÉ) 6 Tárgyi eszköz értékesítés (TEÉ) 7 Bankkamat (BK) 8 Ssz. Bevétel Kiadás Árbevétel N. er.bevét Fiz. ÁFA Anyagktg. Munkabér Bérjárulék Egyéb ktg. N. er.kiadás Lev. ÁFA 1 (AV) (AV ÁFA) 2 (SZ) (SZ ÁFA) 3 (BK) 4 (HK) 5 (TÉ) (TÉ ÁFA 6 (TEÉ) (TEÉ ÁFA) 7 (BK) 8 Ssz Kölcsön, Követ. Adókötelezettség SZJA kötelezets Bérteh., jár. köt. Hitel, Kötelez. Pü.eredm. elsz. Jegyzett tőke, Tt. N Cs Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N 1 2 3 4 5 6 7 8 65

66 Jövedelemelszámolás Ssz. Kelet Bizonylat Szöveg Bankszámla Pénztár Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 1 Bérelszámolás (BK) 2 SZJA levonás (SZJAV) 3 NYB, EÜB, MVJ levonás (BTV) 4 NYB, EÜB, MAJ előírás 5 EHOJ előírás 6 SZJA befizetés (SZJAB) 7 NYB, EÜB, MAJ befizetés (BJB) 8 Ssz. Bevétel Kiadás Árbevétel N. er.bevét Fiz. ÁFA Anyagktg. Munkabér Bérjárulék Egyéb ktg. N. er.kiadás Lev. ÁFA 1 (BK) 2 3 4 BJK 5 (EHOJK) 6 7 8 Ssz Kölcsön, Követ. Adókötelezettség SZJA kötelezets Bérteh., jár. köt. Hitel, Kötelez. Pü.eredm. elsz. Jegyzett tőke, Tt. N Cs Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N 1 2 SZJAV 3 (BTK) 4 (BJK) 5 EHOJ 6 SZJAB 7 BJB 8

6.2. Adózási-számviteli nyilvántartások Az adónyilvántartásokról (5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez) A magánszemély - a 9/A. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el. I. Alapnyilvántartások 1. Közös szabályok 1.1. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai). 1.2. Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A magánszemély más (egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő) önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. A magánszemély nem önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítéssel szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el, vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől, munkáltatótól szerez nem önálló tevékenységből származó bevételt. Az előző rendelkezések szerint alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységből, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. 1.3. A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön - választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú - alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen. 1.4. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett alapnyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. E rendelkezés nem mentesíti a magánszemélyt a lezárt nyilvántartással és az azt alátámasztó bizonylatokkal összefüggő megőrzési kötelezettsége teljesítése alól. 1.5. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő alapnyilvántartásában az élő állatok és állati termékek értékesítéséből származó bevételét más őstermelői tevékenységéből származó bevételétől elkülönítve tartja nyilván. 1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni. 2. A naplófőkönyv 2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét - választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti. 2.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy - kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt. 2.3. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani. 67

68 3. A pénztárkönyv 3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt. 3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján - a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve - minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt. 3.3. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a gazdasági esemény időpontja; c) a bizonylat sorszáma; d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön); e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve ea) az adóköteles bevételeket, eb) a fizetendő általános forgalmi adót, ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek; f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban - anyag- és árubeszerzés, - a közvetített szolgáltatások értéke, - az alkalmazottak bére és közterhei, - vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében), - egyéb költségként elszámolható kiadás; fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban - beruházási költség, - a levonható általános forgalmi adó, - egyéb, költségként el nem számolható kiadás. 4. A bevételi és költségnyilvántartás 4.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját. 4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti. 4.3. A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a gazdasági esemény időpontja; c) a bizonylat sorszáma; d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés); e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni); f) a bevétel összege; g) a bevételből levont adóelőleg; h) a költség összege; i) a jövedelem.

5. A bevételi nyilvántartás 5.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját. 5.2. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a bevétel megszerzésének időpontja; c) a bizonylat sorszáma; d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni); e) a bevétel összege; f) a bevételből levont adóelőleg; g) a jövedelem. 6. Az értékesítési betétlap 6.1. A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult. 6.2. Az értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelő vagy helyette - az e törvényben és a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - a kifizető jegyezhet be adatot. 6.3. A mezőgazdasági őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizetésekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra. Az értékesítési betétlapra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó napjára bejegyezni. A mezőgazdasági őstermelő az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermelői igazolvány mellékleteként a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályok szerint megőrzi. 69

70 7. 1. Mintakönyvelés a könyvviteli módszerek bemutatására Mérleg Eszköz Forrás Megnevezés Nyitó Záró Megnevezés Nyitó Záró Befektetett eszköz 810 800 Saját tőke 900 (912) bruttó 900 (900) Jegyzett tőke 400 400 écs. 90 ( 100) Tőke-, eredmény tartalék 500 500 Mérleg szerint eredmény 12 Forgóeszköz 185 (207) Kötelezettség 80 (80) Vásárolt anyag 20 20 Hosszú lejáratú kötelezettség 15 15 Saját termelésű készlet 40 50 Szállítók, Rövid lej. köt. 65 65 Vevők, követel. 100 100 Alapítókkal szembeni kötelezettség Pénztár 5 5 Társasági adóköt., Egy.r.l.k. Bankbetét 20 32 Aktív időbeli elhatárolás 5 5 Passzív időbeli elhatárolás 20 20 Eszköz összesen 1000 1012 Források összesen 1000 1012

Ráfordítások Eredményszámítás ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG Hozamok KÖLTSÉGNEMENKÉNT KÖLTSÉGHELY, -VISELŐ SZERINT Anyagj. (ELÁBÉ is) 75 Közvetlen ktg. (ELÁBÉ is) 85 Értékesítési forgalom Személyi j. (Tb. is) 25 Közvetett ktg. [Értékesített késztermék 75] Értékcsökk. leír.(am.) 10 - Értékesítési ktg 5 Értékesítés n. árbevétel - Igazgatási ktg. 20 belföldi, export 150 [Termelt késztermék 85] Saját term. készl. állományvált. [Mennyiség:+10] értéke 10 Eredménykimutatás [A] ÖSSZKÖLTSÉG eljárás [B] ÉRT. FORGALMI KÖLTSÉG eljárás Ráfordítások Hozamok Ráfordítások Hozamok Költségnemek (100) Ért. n. árbevétele 150 Ért. kvetlen(ön)ktg.75 Ért. n. árbevétele 150 - Anyag j. ráf. 75 (belföldi, export) Ért. kvetett ktg.(25) - Személyi j. ráf. 25 Aktivált saját telj. - Értékesít. ktg. 5 - Értékcs. leírás 10 Saját term. készlet állományvált. 10 - Igazgatási ktg. 20 ÖSSZES 110 ÖSSZES 160 ÖSSZES 100 ÖSSZES 150 71 A. ÜZEMI (ÜZLETI)TEVÉKENYSÉG eredménye (H-R) 50 E. ADÓZÁS ELŐTTI eredmény 50 Adófizetési kötelezettség (16%-kal számolva) -8 F. ADÓZOTT eredmény 42 [+ Eredménytartalék igénybevétel osztalékra (0)] - Fizetett (jóváhagyott) osztalék 12 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 30

72 Eredménykimutatás (Összköltség eljárás) I. Értékesítés nettó árbevétele 150 03. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 04. Saját termelésű készletek állományváltozása (10) II. Aktivált saját teljesítmények értéke 10 IV. Anyag jellegű ráfordítások 75 V. Személyi jellegű ráfordítások 25 VI. Értékcsökkenési leírás 10 II. Egyéb bevételek VII. Egyéb ráfordítás A. Üzemi tevékenység eredménye 50 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi tevékenység eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény 50 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény 50 XII. Adófizetési kötelezettség 8 F. Adózott eredmény 42 23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék 12 G. Mérleg szerinti eredmény 30

I. Összköltség eljárás csak 5. Számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 8 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKÁV 6 1) 40 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 11) 150 11) 150 7) 150 59 KN átv 8 Ráford 38 Pénze. 10) 110 11a) 110 11a)110 11b)110 11b) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 73 419 MSZE 16) 30 16) 30

74 II. Összköltség eljárás Elsődleges 5. számlaosztály (Átvezetés az 5 vagy 6-7 a 8-ba) 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 71 Term.k. 8 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 11) 85 11) 85 11) 85 11) 85 11) 85 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKÁV 6 Ktghely 86 Kvetett 1) 40 11) 25 11) 25 11) 25 11) 25 11) 25 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 12) 150 12) 150 7) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 11) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

III. Forgalmi költség eljárás, Csak 5. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 81 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 10) 75 11) 75 11) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKáv 6 86 Kvetett 1) 40 10) 25 11) 25 11) 25 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 12) 150 12) 150 (7) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 10) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 (13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 75 419 MSZE 16) 30 16) 30

76 IV. Forgalmi költség eljárás, Elsődleges 5. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t 51 Anyagk 71 Term. k. 8 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 20 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 7) 85 7) 85 8) 75 11) 75 11) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 44 Szállító 1) 100 52 Igb. sz 79 Ktg-Ho 10) 20 5) 20 5) 20 10) 20 7) 85 7) 85 25 STK 58 STKáv 1) 40 7) 85 8) 75 7) 75x 6) 85x 6 Ktg hely 85 Kvetett 12) 10x 7) 25 8) 25 8 ) 25 11) 25 11) 25 31 Vevő 1) 20 91 Árbev 9) 150 10) 150 11) 150 11) 150 (8) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 7) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 12) 8 12) 8 13) 8 13) 8 435 Oszt 15) 12 15 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

V. Forgalmi költség eljárás Elsődleges 6. -7. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 Term.k 81 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 7) 55 2) 85 3) 85 4) 75 8) 75 8) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 2) 25 2) 25 7) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 79 Ktg-Hoz 2) 10 2) 10 7) 10 3) 85 3) 85 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 6) 20 2) 20 2) 20 7) 20 25 STK 6 Ktg hely 86 Kvtett 1) 40 2) 25 4) 25 4) 25 8) 25 8) 25 3) 85 4) 75 31 Vevő 1) 20 59 KN ell. 91 Árbevét 5) 150 6) 150 7) 110 2) 110 8) 150 8) 150 5) 150 10 38 Pénze. 1) 30 6) 150 6) 20 461 TAO 89 TAO r. 11) 8 11) 8 9) 8 9) 8 9) 8 9) 8 458 Oszt 11) 12 11) 12 10) 12 (10) 12 77 419 MSZE 12) 30 12) 30

Napló Összköltség eljárás I. Csak 5. számlaosztály Ssz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1. 5 számla 3 számla Nyitás (1x) Bef. e. br. (1x9) Bef e. écs. 900 90 (21) Vás. anyag (41) Jegyzett tőke 100 900 (25) STK 40 (31) Vevők 20 (38) Pénzeszköz (44) Száll. 30 100 2. (51) Anyag jell. ráf. (21) Vásárolt anyag Anyag jell. ráf. 55 55 3. (54) Szem. jell. ráf. (471) Jövedelemelsz. Szem. jell. ráf. 25 25 4. (57) Ért. cs. leírás (1x9) Tárgyi e. écs. Ért. cs. leírás 10 10 5. (52) Ig.b. szolgált. (44) Szállítók Ig.b. szolgált. 20 20 6. (25) STK (58) STK állv. Készletrevétel 85 85 7. (58) STK állv. (25) STK Termék értékesítés (önk.) 75 75 (31) Vevők (91) Ért. árbev. Termék értékesítés (ár) 150 150 8. (38) Pénzeszköz (31) Vevők Árbev. pénzü. elsz. 150 150 9. (44) Szállítók (38) Pénzeszköz Szállítók pénzü. elsz. 20 20 10.. 1 számla 4 számla Részveszteségek elszám. (59) Ktg átvez. (51) Any. jell. ráf. 110 55 (54) Szem. jell. ráf. 25 (57) Ért. cs. leír. 10 (52) Ig.b. szolgált. 20 11. (493) Ad. eredmény (59) Ktg átvez 110 110 (91) Ért. árbev. (493) Ad. eredmény 150 150 12. (58) STK ÁV (493) Ad. eredmény 10 10 13. (89) TAO. fiz. k. (461) TAO kötel. Társasági adó elszámolása 8 8 (Adóalap: 50, Adó: 9) (493) Ad. eredmény (89) TAO. fiz. k. TAO átvezetése. 8 8 14. (493) Ad. eredmény (479) Al. sz. köt. Osztalék átvezetése (Osztalékalap: 12 12 41, O: 11) 15. (461) TAO kötel. (38) Pénzeszköz TAO pénzügyi elsz. 8 8 (479) Alapítókkal (38) Pénzeszköz Osztalék pénzügyi elsz. 12 12 sz.k. 16. (493) Ad. eredmény (419) MSZE 30 30 78 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Gazdasági események könyvviteli alapműveletei Összköltség eljárás S.sz. 1x 1x9 21 29 31 38 411 419 44 46 43 Bef. eszk. Bef.e.écs. Vás.anyag STK Vevők Pénzeszk. Jegy.tőke MSZE Szállítók TAO,Oszt 1. 900 90 100 40 20 30 900 100 2. 10 100 3. 85 4. 75 150 5. 150 150 100 100 6. 7. 8. 9. 8 10. 12 11. 20 20 12. 30 Ö. 900 - - 100 100-125 75 170 150 180 120-900 - 30 100 200 20 20 51 52 55 56 582 59 88 493 9 Anyagk. Bérk. Értékcs.li. Egyébk. STK ÁV Ktgn.átv. TAo Adoz.ered. Árbevétel 1. 2. 55 25 10 20 3. 85 4. 75 150 5. 6. 55 25 10 20 110 7. 110 110 8. 10 160 150 9. 8 8 8 10. 12 11. 12. 30 Ö. 55 55 25 25 10 10 20 20 85 85 110 110 9 9 160 160 150 150 79

7.2. Mintakönyvelés az eredmény elszámolására A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eft-ban): 1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000, TBJ 29%, MAJ 3%. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, 4. A keletkezett hulladék 10, 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., 8. Értékesítés költsége 2 500, 9. Igazgatási költség 500, 10. Anyagok állományváltozása 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, záró 2 000, 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100, áru beszerzési ára 3 100, 12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, 13. Robbanás miatt épület összedőlt. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés 3 200, biztosító 4 600-t térített. 14. Kapott árkiegészítés 1 100, 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340, eladási ára 1 500, 16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, 17. Képzett céltartalék 1800, 18. Értékcsökkenési leírás 2 100. 80

A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eft-ban): Gazdasági esemény Összes ktg. Forgalmi ktg. 1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, Egyéb bevétel Egyéb bevétel 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000, TBJ 29%, MAJ 3%. (290, 30) Személyi ráf. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, Anyag j. ráf. 4. A keletkezett hulladék 10, Anyag j. ráf. 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, ASEE 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, Anyag j. ráf. 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., Árbevétel Árbevétel 8. Értékesítés költsége 2 500, Értékesítés ktg. 9. Igazgatási költség 500, Igazgatási ktg. 10. Anyagok ÁV 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, Záró 2 000, STK ÁV 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100, áru beszerzési ára 3 100, Árbev, ELÁBÉ Árbev, ELÁBÉ 12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, Árbevétel Árbevétel 13. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés 3 200, biztosító 4 600-t térített. E. ráf., E. bev. E. ráf., E. bev. 14. Kapott árkiegészítés 1 100, Árbevétel Árbevétel 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340, eladási ára 1 500, E. ráf., E. bev. E. ráf., E. bev. 16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, Árbevétel Árbevétel 17. Képzett céltartalék 1800, Egyéb ráford. Egyéb ráford. 18. Értékcsökkenési leírás 2 100. Értékcsökkenési leírás Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 81

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) A változat Gazdasági események eredményhatása Összesen 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (11) 8 100, (12) 6 600 600, (14) 1 100, (16) 140, 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele (7), 2 880, 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Saját termelésű készletek állományváltozása (10) - 2000-2 000 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5) 800, 800 II. Aktivált saját teljesítmények értéke ( 03+04) - 1 200 III. Egyéb bevételek (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, 8 100 Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség (3) 4 000, (4) 10, 3 990 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke - 07. Egyéb szolgáltatások értéke (6) 1 210, 1 210 08. Eladott áruk beszerzési értéke (11) 3 100, 3 100 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 8 300 10. Bérköltség (2) 1 000, 1 000 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések - 12. Bérjárulékok (2) 320, 320 V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1 320 VI. Értékcsökkenési leírás (18) 2 100 2 100 VII. Egyéb ráfordítások (13) 6000 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800, 5 940 Ebből: értékvesztés - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 82 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) A változat Gazdasági események eredményhatása Összesen 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (11) 8 100, (12) 6 600 600, (14) 1 100, (16) 140, 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele (7), 2 880, 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége ( 6820) 04. Eladott áruk beszerzési értéke (11) 3 100, 3 100 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 920 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 8 300 06. Értékesítési, forgalmazási költségek (8) 2 500 2 500 07. Igazgatási költségek (9) 500 500 08. Egyéb általános költségek - IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 3 000 V. Egyéb bevételek (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, 8 100 Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások (13) 6000 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800, 5 940 Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 Összes költség - ASTÉ = Egyenleg _ É. Közvetett ktg. - ELÁBÉ = Közvetlen önktg. (8 300+1 320+ 2 100) = 11 720 - - 1 200 = 12 920-3 000-3 100 = 6 820 Üzemi eredmény + E. ráfordítás - E. bevétel = Korrigált ÜE 7 460 + 5 940-8 100 = 5 300 Korrigált üzemi eredmény: 7460 + 5940 8 100 = 5 300, 5300 18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820 Üzemi eredmény + E. ráfordítás - E. bevétel - Árbevétel + Közvetett ktg. + ELÁBÉ = Közvetlen önköltség 7 460 + 5 940-8 100-18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 83

Az eredménykimutatás előírt tagolása Az eredménykimutatás előírt tagolása Érték (összköltség eljárással) A változat (forgalmi költség eljárással) A változat Érték 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 15 340 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 880 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Saját termelésű készletek állományváltozása - 2 000 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 800 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 6 820 II. Aktivált saját teljesítmények értéke ( 03+04) - 1 200 04. Eladott áruk beszerzési értéke 3 100 III. Egyéb bevételek 8 100 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Ebből: visszaírt értékvesztés II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 920 05. Anyagköltség 3 990 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 8 300 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke - 07. Egyéb szolgáltatások értéke 1 210 08. Eladott áruk beszerzési értéke 3 100 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 2 500 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - 07. Igazgatási költségek 500 IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 8 300 08. Egyéb általános költségek - 10. Bérköltség 1 000 IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 3 000 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések - V. Egyéb bevételek 8 100 12. Bérjárulékok 320 Ebből: visszaírt értékvesztés V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1 320 VI. Értékcsökkenési leírás 2 100 VII. Egyéb ráfordítások 5 940 VI. Egyéb ráfordítások 5 940 Ebből: értékvesztés - Ebből: értékvesztés - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 84 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Egyéb: Pénzügyi műveletek 19. Fizetett kamat 800 20. Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam 102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta 21 Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80 %-ot 110 %-os árfolyamon tovább értékesítették 22. Kötvények után kapott kamat 350 Pénzügyi műveletek 19. Fizetett kamat 800 PM R 800 20. Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam 102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta Névérték = Vásárlási érték/ 1,1 = 1 000, Értékvesztés 1 100 1 020 (102%) = 80 80 21 Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80 %-ot 110 %-os árfolyamon tovább értékesítették Értékesített SR vételára = 960 * 0,8 = 768, Értékesített SR bevétele= 800 * 1,1 * 0,8 = 704 PM R 64 22. Kötvények után kapott kamat 350 PM B 350 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 85

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyereség 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyereséglyamnyeresége 350 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfo- 350 16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 350 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 350 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt. 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 800 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 800 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésvesztése 80 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek érték- 80 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 64 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 64 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) 944 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 944 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) - 594 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) - 594 C. Szokásos vállalkozási eredmény ( A B) 6 866 C. Szokásos vállalkozási eredmény ( A B) 6 866 X. Rendkívüli bevételek - X. Rendkívüli bevételek - XI. Rendkívüli ráfordítások - XI. Rendkívüli ráfordítások - D. Rendkívüli eredmény (X-XI) - D. Rendkívüli eredmény (X-XI) - E. Adózás előtti eredmény ( C D) 6 866 E. Adózás előtti eredmény ( C D) 6 866 XII. Adófizetési kötelezettség XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény ( E-XII) F. Adózott eredmény ( E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény ( F+22-23) G. Mérleg szerinti eredmény ( F+22-23) 86 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

8. Mintapéldák 1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak! Megnevezés 1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét 2. Eladásra vásárolt kötvény 3. Bértartozás 4. Készpénz 5. Adótartozás 6. Tulajdonosok által adott kölcsön Jegyzett tőke Eredménytartalék Beruházási hitel Befektetett eszközök Forgó eszközök Saját tőke (Tiszta vagyon) Idegen (Kötele- Hosszú l. Tőke zettségek) Rövid l. 2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását! Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam + - - + + - - + 1. Bérköltség elszámolása 2. Megérkezett telefonszámla 3. Oktatás kiszámlázása 4. Számítógép vásárlása 5. Fizetett kártérítés 6. Hitel kamat kifizetése 3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivonatot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 48 000 Ft. (40 000 Ft + 20% ÁFA) 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. 2. 3. 4. 5. 6.

88 88 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

89 4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz értékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a tervezett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege! A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: - Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. - Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben - A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával átutaltunk - A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifizetése még nem történt meg. - Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. - Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft. Bekerülési érték: Elszámolandó értékcsökkenés: Év Értékcsökkenés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Piaci érték 1 2 3 4 1 000 000 5 A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Fogalom meghatározása: Beruházás Felújítás - Karbantartás 5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük: Megnevezés Mennyiség Egységár (Ft) Nyitó állomány 100 100 1. beszerzés 60 85 1. felhasználás 130 2. beszerzés 40 110 3. beszerzés 40 105 4. beszerzés 40 90 2. felhasználás 130 5. beszerzés 60 105 3. felhasználás 40 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 89

90 Határozza meg a felhasználás, a készlet értékeket a FIFO, a csúsztatott átlagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége? Megoldás 1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak! Megnevezés Befektetett eszközök Forgó eszközök Saját tőke (Tiszta vagyon) Idegen (Kötele- Hosszú l. 1. Bankszámlán 2 évre lekötött X betét 2. Eladásra vásárolt kötvény X 3. Bértartozás X 4. Készpénz X 5. Adótartozás X 6. Tulajdonosok által adott kölcsön X 2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását! Tőke zettségek) Rövid l. Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam + - - + + - - + 1. Bérköltség elszámolása + + - Kifizetés - - 2. Megérkezett telefonszámla + + Kifizetés - - 3. Oktatás kiszámlázása + + Pénz beérkezik + - 4. Számítógép vásárlása + + Kifizetés - - Amortizáció - + 5. Fizetett kártérítés - + 6. Hitel kamat kifizetése - + 90 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

91 1. Anyag vásárlása készpénzért: 40 000 Ft + 20% ÁFA. 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. 3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivonatot! Napló S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. P Anyag- k. Pénztár- Anyag vásárlása 40 40 21 381 készpénzért P Lev. ÁFA- Pénztár- ÁFA 8 8 466 381 2. SZ Beruh.- Szállítók- Tárgyi eszköz beszerzése 1000 1000 16 45 Sz Lev. ÁFA- Szállítók- ÁFA 200 200 466 45 3. Vegy Tárgyi e.- Beruh.- A tárgyi eszköz 1000 1000 13 16 üzembe helyezése ÉCS. leír Écs 4. Vegy Mérl.sze.- 419 Er.tart.- 413 Át vezetés 200 200 5. Vegy Any. ktg.- 51 Anyag k.- 21 Anyagot használtunk fel a termeléshez 20 20 6. B Szállítók- 45 Bank- 384 Átutaltuk a tárgyi eszköz értékét 1200 1200 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 91

92 4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz értékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a tervezett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege! A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: - Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. - Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben - A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával átutaltunk - A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifizetése még nem történt meg. - Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. - Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft. Bekerülési érték: 3 200 000 Ft Elszámolandó értékcsökkenés: 3 000 000 Év Écs Értékcsökkenés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Piaci érték 1 5/15 1 000 000 1 000 000 2 200 000 2 4/15 800 000 1 800 000 1 400 000 3 3/15 600 000 2 400 000 800 000 4 2/15 400 000 2 800 000 400 000 1 000 000 5 1/15 200 000 3 000 000 200 000 A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Lehetőség: Értékhelyesbítés értékelési tartalék 600 000 Ft 5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük: Megnevezés Menny. E.ár. Nyitó állomány 100 100 1. beszerzés 60 85 1. felhasznál 130 100x100 30x85 12550 - Készlet 30 30x85 2. beszerzés 40 110 3. beszerzés 40 105 4. beszerzés 40 90 2. felhasznál 130 30x85 40x110 40x105 20x90 12950 - Készlet 20 20x90 5. beszerzés 60 105 3. felhasznál 40 20x90 20x105 3900 - Készlet 40 40x105 4200 Határozza meg a felhasználás: 29 400, a készlet értékeket: 4 200 a FIFO, a csúsztatott átlagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége? Kötelezettség, értékvesztés 700 Ft. 92 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

93 Csúsztatott átlagár Megnevezés Menny. E.ár. Nyitó állomány 100 100 100x100 10000 15100/ 160 1. beszerzés 60 85 60x85 5100 94,4 1. felhasznál 130 12272 - Készlet 30 2828 2. beszerzés 40 110 4400 3. beszerzés 40 105 4200 4. beszerzés 40 90 3600 15028/ 150 2. felhasznál 130 13000 - Készlet 20 2028 5. beszerzés 60 105 6300 8328/ 80 3. felhasznál 40 4160 - Készlet 40 4160 104 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 93