Római jog levelező II.

Római jog levelező II. a kötelem fogalma A kötelem (obligatio) meghatározott személyek között fennálló, a magánautonómián alapuló azon jogviszony, melynél fogva az egyik fél a másiktól szolgáltatást követelhet. a szolgáltatás követelésére jogosult fél: hitelező (creditor) a szolgáltatásra kötelezett: adós (debitor) a kötelmi viszony a hitelező szemszögéből nézve követelés (nomen) az adósi oldalról szemlélve pedig tartozás (debitum) ezek ellenkező előjelű, de azonos értelmű kifejezések (A mon otón ia e lkerü lé se vé gett mind a joga lkotás, mind az elmé let váltakozva használja a kétféle beszédmódot.) ötelmi jog I. a kötelemlétesítő tények ötelemlétesítő (kötelemfakasztó) tényeknek, más szóval a kötelmek tényalapjának (jogalapjának: causa obligationis) nevezzük azokat a tényállásokat, melyek joghatásaként kötelem keletkezik. Ezek a tények a kötelmek forrásai. A kötelemfakasztó tények két máig alapvető osztályát már Gaius felismerte, amidőn Institutioiban azt mondja, minden kötelem vagy s zerződésből (ex contractu), vagy pedig jogellenes cselekedetből (ex delicto) keletkezik. Gaius később hármas felosztást alkalmazva a fentiek mellé már a kötelmek forrásainak egy további csoportját, a variae causarum figuraet is felsorolta, (értvén ezalatt azokat a változatos tényállásokat, melyek sem a szerződések, sem a jogellenes cselekmények közé nem sorolhatók, de amelyekhez joghatásként a jogalkotó akaratából mégis kötelmi viszony fűző dik) a kötelemlétesítő tények (2) Végül Justinianus négy csoportba osztotta a kötelemlétesítő tényeket: a szerződés (contractus) és a jogellenes cselekmény (maleficium, delictum) mellé felvette a variae causae osztályából kikülönített q uasi-contractusok, vagyis a szerződés-szerű tények q uasi-delictumok), azaz a delictum-szerű tények csoportjait. - A q uasi-contractusok olyan tényállások, melyekből olyan kötelmek keletkeznek, amelyek egyik vagy másik szerződéses kötelemhez hasonlóak vagy éppen azokkal egyezőek, anélkül azonban, hogy a felek valójában szerződést kötöttek volna. - Hasonló a helyzet az ún. quasi-delictumokkal, melyekből delictualis jellegű kötelem keletkezik annak ellenére, hogy esetükben valóságos delictumról nem lehet szó, hiszen valamennyinél hiányzik az elkövetői vétkesség (dolus). a kötelem fogalma (2) a kötelem fogalmi elemei a) az adós és a hitelező, mint a kötelem személyei b) a szolgáltatás, mint a kötelem tárgya c) a szolgáltatás jogi kikényszeríthetősége, vagyis a szankció I. a kötelem személyei A köte le mhez min imálisan két személy szü ksé ges, a kik v iszon ya azon ban külön bözőképpen alaku lhat: a) A le ge gysze rű bb e set az, amid őn c sak e gy szolgált atás sz erepe l a köte lemben s a fe le k közül az e gyik csak hite lez ő, an élkü l hogy a másiknak valamivel tart ozné k, a másik pedig csak adós, anélkül h ogy a maga részéről valamit követe lhetne. (obligatio nes unilaterales Ezek az ún. egyoldalú kötelmek), C D b) A köte lme k e gy másik c sop ortjában u gyancsa k e gyetlen olyan szolgált atás van, me ly az ügylet lén ye gét is me ghat ározza. Erre a szolgáltatásra az adós ingyen esen, ellen sz olgá ltatá s né lkül vállalkozik. Biz on yos körü lmén ye k között az on ban követe lheti me ghat ároz ott ellenigén ye i kie lé gíté sét, neve zetesen költe kezé sei és kára me gtéríté sét - ESETLE GE SEN egy- ill. kétoldalú köte lmek: e gyenlőtlenü l két old alú kötelme k (obligationes bilaterales ina equa les = aszinallagmatikus kötelmek). C D

a kötelem személyei (2) c) A gazdasági forgalom legfontosabb ügyleteiben azonban két egyenrangú szolgáltatás áll egymással szemben, melyeket a felek kölcsönösen, az ellenszolgáltatásra tekintettel vállalnak. Mindkét fél szükségképpen adós és hitelező is egy személyben; pl. az elad ó ad ós az árura, hite lez ő a véte lárra, a vevő viszont adós a vételá rra, hite lez ő a z á rura vonat koz óan. Ezek az ún. egyenlően kétoldalú ( visszterhes, viszonos ) (obligationes bilaterales aequales = szinallagmatikus) kötelmek özéjük tartozik az ad ásvéte l, a bé rlet, a mun ka szerződé s, a vá llalkozá s, a társasá g é s a vé letlen köz össé g, a névtelen reálszerződések által létreh ozott kötelmi viszony. C D többalanyúság Valamennyi kötelemféleségnél előállhat az az eset, hogy az egyik vagy mindkét oldalon több személy áll a kötelemben = többalanyú kötelmek. (A többalan yúság a dologi jogv iszon yokban többn yire, mint közös tulajdon - condo minium - je lenik me g, ah ol a tu lajd on osi p ozícióban sze repe l több személy, mint társtulajdon os.) A jelenséggel a kötelmeknél is találkozunk, melyeknél azonban az alanyi többség mindkét oldalon, a jogosult oldala mellett a kötelezett oldalán is mutatkozhat. 1. Olyankor, amidőn egyazon kötelemben a hitelezői vagy adósi, esetleg mindkét pozícióban több személy áll, ezek egymás közötti vis zonya rendszerint az, hogy köztük a követelés illetőleg tartozás megoszlik: mindegyik hitelező csak a neki járó részt követelheti, ill. mindegyik adós csak a ráeső résszel tartozik (többalanyú osztott kötelmek: obligatio plurium pro parte rata). obligatio plurium pro parte rata halmozás 2. A másik lehetőség, amikor egyszerűen több kötelem egymás melletti keletkezéséről van szó. Ez a halmozás (cumulatio ) esete. D 1 D 2 D 3 C Ilyen kumulatív tartozás áll fenn a közösen elkövetett delictum (pl. furtum, damnum iniuria datum, iniuria) esetében, ahol a poenalis kereset mi ndegyikük ellen külön-külön, vagyis összességében nézve kumul atíve indítható. Hasonlóké ppen cumulatio az is, ha valaki ugyanazt a dolgot egymás után többeknek adja el, mi vel az egyik vevő ré szé re történt sel nem szűnik meg a többi felé fennálló kötelezettség. D 1 D 2 D 3 C egyetemlegesség 3. A több alany viszonya lehet egyetemleges is, ami azt jelenti, hogy a több hitelező mindegyike az egész szolgáltatás követelésére van jogosítva, illetőleg a több adós mindegyike az egész szolgáltatás ére van kötelezve, de az egyik hitelező javára vagy az egyik adós által eszközölt a kötelmet mindegyikre nézve megszünteti. D 1 D 2 D 3 C C 1 D C 2 C 3 az adósi (passzív) egyetemlegesség A passzív egyetemlegesség célja mindenkor az, hogy nagyobb biztonságot nyújtson a hitelezőnek azáltal, hogy a t bármelyik adóstól követelheti. A klasszikus jogban azonban az egyetemlegesség hitelbiztosító ereje a correalitas esetében csupán abban állt, hogy a hitelező az adóstársak közül kiválaszthatta azt, akitől a követelés behajtását a leginkább re mélhette. A kiválasztás (electio), pontosabban a perbeli litis contestatio ilyenkor a correalitas megszűnését, é s a többi adós szabadul á- sát ere dménye zte, függetlenül a pe r ere dményétől. A ne m ügyleti egyetemlegességnél (solidaritas) csupán a hitelező materi ális kielégítése mente sítette a többi adóstársat, vagyis az első per teljes vagy ré szletes eredménytelensége esetén továbbra is pe relhette az adóstársakat.

II. a kötelem tárgya A kötelem tárgyának a szolgáltatást nevezzük, ami nem más, mint az a magatartás, melyet az adósnak a hitelező érdekében tanúsítania kell. A szolgáltatásként szóba jöhető magatartások annyira változatosak, hogy számbavételük úgyszólván lehetetlen. Mindenek előtt a szerződésekből eredő kötelmeknél van ez így, egyenes következményeként a felek magánautonómiájának. A keresetformulák szóhasználatát követve a rómaiak a kötelem lehetséges tárgyait DARE, FACERE, PRAESTARE szavakkal írták körül. praestare-szolgáltatások A praestare szolgáltatás általános értelemben helytállást, felelősséget jelent amiatt, hogy valaki a tőle elvárt magatartást nem tanúsítja (eredetileg: praes stare, azaz kezesként felelni). Ez a szolgáltatás-féleség kétféle módon jelentkezik. 1. Az esetek egy részében mint a kötelem eredeti tárgya szerepel, vagyis a kötelem eleve felelősségként jön létre, (elsődleges praestare kötelem) - az adós egy általa elkövetett delictumért (pl. lopás, rongálás) tartozik helytállni, vagy - hogy az adós ezt a felelősséget, mely őt különben nem terhelné, szerződéssel maga vállalta (mint pl. a kezes, [ma: a biztosító]). 2. Más esetekben a praestare a kötelem eredeti tárgya helyébe lép mint másodlagos szolgáltatás, ti. olyankor, amidőn az adós az őt terhelő dare vagy facere szolgáltatást neki okból nem teljesíti (a szerződésszegés esete). specifikus és generikus szolgáltatás Ezen megkülönböztetésnek olyan kötelmeknél van jelentősége, melyekben az adós dolog szolgáltatására van kötelezve. A. Specifikus a szolgáltatás (egyúttal a kötelem obligatio speciei), ha a kötelem keletkezésekor határozottan meg vannak jelölve azok a dolgok, amelyekkel (s csak azokkal) az adós kötelezettségét teljesítheti ill. teljesítenie kell. (pl. St ichus rabszolga, fundus Cornelianus, megh atározott bútordarab st b.). Az individuálisan megjelölt dolog helyett a hitelező más dolgot nem köteles elfogadni, ill. az adós más dolgot nem tartozik szolgáltatni. Jelentősége: ha a dolog utóbb az adósnak okból elpusztul, a szolgáltatás lehetetlenné válásáért felelősséggel (kártérítéssel) tartozik, ha viszont a lehetetlenülés neki fel nem róható, szabadul a kötelem alól. specifikus és generikus szolgáltatás (2) B. Generikus, fajta szerint meghatározott a szolgáltatás (s a kötelem obligatio generis), ha a szolgáltatandó dolog nem egyedileg, hanem fajilag van meghatározva, más szóval, az adósnak a dolgok bizonyos köréből (genus) kell meghatározott mennyiséget szolgáltatnia (pl. száz mérő búza, tíz amphora bor, száz db. tojás, stb.). Természetesen, a generikus kötelezettség lerovása is a genusba tartozó speciesekkel történik, melyek kiválasztása ellenkező kikötés híján az adóst illeti, aki azonban kétség esetén legalább középminőségű egyedeket tartozik szolgáltatni. generikus szolgáltatás A generikus kötelem tárgyai legtöbbször helyettesíthető dolgok, de!! lehet helyettesíthetetlen dolgokkal is generikusan tartozni (pl. az örökös a hagyatéki képgyűjtemén y- ből e gy képet kötele s a ha gyomán yosn ak kiadni, va gy az ela dó egy fé rfira bszolgát sz olgá ltatni) Nota bene!! Megfordítva, helyettesíthető dolog is lehet specifikus kötelem tárgya (pl. öt zsák búza letét be helyezése, n yomtatott kön yv e gy példán yána k h aszonkölcsön be adása). generikus szolgáltatás (2) A generikus kötelem sajátossága, hogy ennél a szolgáltatás lehetetlenülése általában nem következhet be: az adós mindaddig tartozik, míg az illető dologfaj teljesen ki nem vész, ami persze ritkán adódik elő. Genus perire non potest A leggyakrabban előforduló generikus szolgáltatás a pénztartozás, melynek generikus jellege még fokozott is: ti. ha az a pénznem, melyben a pénztartozást kirótták, utóbb megváltozik (aza z mint genus kivész), a tartozást az új pénznemben kell leróni, vagyis a pénztartozás lehetetlenülése elvileg kizárt.

zártfajú kötelmek ivételes esetekbena generikus kötelem is lehetetlenülhet, ami az ún. zártfajú kötelmek esetében fordulhat elő, ahol az a genus, melyből az adósnak teljesítenie kell, a dolgok egy szűkebb körét foglalja magában. 1. ez a helyzet olyankor, amidőn helyettesíthetetlen dolgokkal tartozik valaki generikusan (pl. a n yáj amból t artozom 1 0 d b. juh ot sz olgá ltatni), 2. ha helyettesíthető dolog is a generikus kötelem tárgya, de a genus szorosan körül van határolva (pl. e lad ok ne ked 5 a mphorán yi saját termé sű X évjáratú fa lernumi bort). alternatio = obligatio alternativa VAGY! A kötelem tárgyát szerződésükben a felek úgy is meghatározhatják, hogy az adós többféle szolgáltatással tartozik ugyan, de olymódon, hogy közülük az adós bármelyiket választhatja, s annak ével a kötelem valamennyi szolgáltatásra nézve megszűnik. A hitelező választási jogát külön ki kell kötni! Vagylagosan a legkülönbözőbb szolgáltatások kapcsolhatók egybe. Ha az egyik szolgáltatás utóbb lehetetlenné válik, a kötelem a megmaradtra koncentrálódik. Ha azonban a választás joga a hitelezőt illette és a lehetetlenülés az adósnak, a hitelező választhatja a lehetetlenült szolgáltatás miatti kártérítést is. facultas alternativa A vagylagos szolgáltatástól megkülönböztetjük a felváltó szolgáltatást. Itt csak egy szolgáltatás van a kötelemben, de az adósnak joga van azt a szerződés, vagy jogszabály külön felhatalmazása alapján egy MÁSI szolgáltatással felváltani. VAGY HA NEM! A felváltó szolgáltatás tehát az ADÓS egyoldalú hatalmassága. A jogszabályon (törvényen) alapuló fő esetek: az elkövető noxaba adása hatalomalatti delictuma esetén, feléntúli sérelemnél az ügyleti vételár kiegészítése a piaci árra. A kétféle szolgáltatás különbsége a perben is megmutatkozik: - alternativ obligationál, ha a választás joga az adóst illeti, a hitelező vagylagosan perel, - facultas alternativa esetén viszont csak a főszolgáltatást követelheti a hitelező. III. a kötelem szankciója A kötelem szankciója abban áll, hogy ha az adós a felvállalt vagy a reá kirótt szolgáltatást önként nem teljesíti, a hitelező keresete alapján elmarasztalják a hitelezőt ért érdeksérelem pénzbeli egyenértékének ill. ellentételezésének megfizetésére. Az adósi felelősség érvényesítésére a hitelezőnek a megfelelő IN PERSONAM ACTIO áll rendelkezésére. A kötelmi kereseteknek közös jellemzője, hogy itt a jogosult számára az esetleges per alperesének személye eleve, már a kötelem keletkezése pillanatában adott, szemben a dologi keresetekkel, ahol az in rem actio alperesét csak egy jövőben bekövetkező jogsértő cselekmény fogja kijelölni. a kötelem szankciója (2) Eltérő sajátosságaik alapján az in personam actiók két alapvető csoportja különböztethető meg, ti. a poenalis actioké és a rei persecutoria actioké. 1. Az actiones poenales olyan kötelmi keresetek, melyekkel a sértett, mint hitelező a tettestől, mint adóstól keresetenként eltérő módon megállapított büntetéspénz (poena) megfizetését követelheti szolgáltatásként. Ilyen keresetek keletkeznek a magándelict umokból é s egye s delictum-szerű tényállá sokból. 2. Ezzel szemben a valamennyi nem delictualis kötelemből keletkező, s a kötelmi keresetek többségét jelentő actiones rei persecutoriae útján a hitelező a neki járó szolgáltatás elmaradása miatt elszenvedett érdeksérelme pénzbeli egyenértékét követeli az adóstól. a kötelem szankciója (3) Az érdeksérelem eltérő felszámítási módja alapján a rei persecutoria kereseteknek további két alfaja áll elő: a) Az actiones stricti iuris esetében csupán a szorosan vett pertárgyérték jön figyelembe, b) az actiones bonae fideinél a hitelező vagyonát ért mindazon hátrány, melyet a hitelező a kimaradása folytán elszenvedett.

a kötelmek nem teljesülése Előfordulhat azonban, hogy a kötelem lebonyolítása során zavaró tényezők állnak elő, melyek a i eredmény beállta elé akadályokat gördítenek. Ezek az akadályok állhatnak - a felek magatartásában (tevésében, mulasztásában) vagy - a felektől független objektív tényben (véletlen baleset). Hozzájuk a jogrend kötelemmódosító vagy kötelemszüntető hatást fűz. Mind a felek magatartásából, mind pedig a tőlük függetlenül beálló lebonyolítási zavarok jelentkezhetnek akár az adós, akár a hitelező oldalán. lehetetlenülés A kötelem, akár szerződésből keletkezett, akár más jogalapból, a sel éri el célját, amivel azután létjogosultsága is megszűnik. nem lebonyolítási zavarok Adósi oldal késedelem nem kellékhiányos nem kellő hibás Hitelezői oldal késedelem adósi oldal 1. Az adósi ol dalon jelentkező lebonyolítási zavar megnyilvánulhat: a) mi nt nem, mely lehet aa) utólagos lehetetlenülés, vagyi s a kötel mi szolgáltatás végleges neme, mely ha az adósnak, kárté rítést von maga után, ha pe dig nem, az adós szabadul ását ere dményezi a kötelem alól; bb) adóské sedelem, azaz a kötelmi szolgáltatás ideiglenes ne me, mely ság e setén az adósi felelősség megszi gorodását é s a késedelemmel okozott kár megté rítését vonja maga után; b) mint nem kellő, mely i smét lehet aa) kellékhiányos, melyért az adósobjektív alapon (vétkességére tekintet nélkül) jog- é s kellékszavatossággal tartozik, lehetetlenülés nem lebonyolítási zavarok Adósi oldal késedelem nem kellékhiányos nem kellő hibás Hitelezői oldal késedelem bb) hibás, melyért szintén kártérítéssel tartozik. hitelezői oldal 2. A hitelező oldalán jelentkező lebonyolítási zavar a hitelező-késedelem, mely általában nem kötelemszegés (a hitelező ui. jogosítva van, nem pedig kötelezve), hanem az adósi nél való közreműködés elmulasztása. Ennek legfontosabb következménye az adósi felelősség enyhülése, míg a szolgáltatás hitelezőnek lehetetlenülése az adós kötelem alóli szabadulását idézi elő. A későbbiekben a nem három fő esetéről lesz szó: a) a lehetetlenülésről, b) az adóskésedelemről, és c) a hitelezőkésedelemről. A nem kellő kérdései az egyes kötelmeknél kerülnek megtárgyalásra. lehetetlenülés nem lebonyolítási zavarok Adósi oldal késedelem nem kellékhiányos nem kellő hibás Hitelezői oldal késedelem

a kártérítés, mint a kötelemszegés szankciója A kötelemszegés alapvető szankciója, hogy az adós tartozik azt a ÁRt megtéríteni, amit a kötelemszegés a hitelezőnek okozott. a ÁR fogalma általános megfogalmazásban a kár (damnum) nem más, mint az a vagyoni hátrány, melyet valaki egy károsító tény (ún. kár-ok) következményeként elszenvedett (deminutio patrimonii) a kár összetevői A károsult vagyonában bekövetkezett teljes kárnak két összetevője van: a) damnum emergens (valóságos, ténylegesen felmerülő, pozitív kár), vagyis a károsult meglevő vagyonának csökkenése azáltal, hogy abból egy vagyontárgy (dolog vagy más aktívum) teljesen kiesett vagy értékében megfogyatkozott (a ház összedőlt, leégett, a rabszolga meghalt vagy megrokkant, a mun kaeszköz, h aszn álati tárgy t ön kre ment, a követelést a z e gyeteme s h itele zőtárs elen gedte, st b.); b) lucrum cessans ( elmaradt haszon ), azaz a károsító tény következtében elmaradt vagyonnövekedés, mely - akár oly módon jelentkezik, hogy egy már folyó jövedelem esik ki (pl. a bé rház leé gé se miatt a ház bé rjöve dele m, bé rmun kásn ál a baleset, test i sértés miatt a mun kabér), - akár úgy, hogy a jövőben elvárható jövedelem marad el (pl. a meg nem fizetett vételár után az eladó által szedhet ő kamat). a kár összetevői (2) A károkozásnál elvben mindkét kárféleség együtt fordul elő, de lehetséges, hogy a kár a) csupán damnum emergensként mutatkozik (pl. a kölc sön kapott ékszert a haszonkölcsön be vev ő elvesztette), b) vagy egyedül lucrum cessansként (pl. a vá llalt h atárid őre a lakóhá z ne m épült fel, a p énztart ozá st a z ad ós ké sve fizette me g). kárviselés és kártérítés Általános jogelv, hogy a vagyonban bekövetkezett kár a vagyon alanyát terheli ( casum sentit dominus ), hacsak a jogrend nem teszi lehetővé, hogy kárának megtérítését a károsult mástól, ti. a károkozótól követelhesse. a kárviselés = a bekövetkezett kár kényszerű elszenvedése és a kártérítés = a kárkövetkezmények áthárítása másra tehát egymást kizáró, egyszersmind egymást kiegészítő fogalmak. Egymással kötelmi viszonyban álló vagyonalanyokra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy kártérítéssel a szolgáltatásért felelős adós tartozik, a kárveszélyt pedig a hitelező viseli olyankor, amidőn az adóstól kártérítést nem követelhet. pénzbeli kártérítés A római jogban egyrészt a természetbeni restitutio nehézségei, másrészt a formuláris perbeli condemnatio pecuniaria követelmény miatt a kártérítés normális módja a pénzbeli kártérítés Ennek keretében olyankor, amidőn a kár egy dolog elpusztításában, megrongálódásában vagy elvonásában áll, a kártérítés terjedelmét befolyásolja a dologérték megállapításának a módja. a kárösszeg kiszámítása a) Minimumként és többnyire itt a rendes forgalmi érték (verum rei pretium), azaz a dolog piaci ára jön figyelembe. b) Minthogy azonban a kár mértékét a károsult interesseje vagyis objektíve megokolt, igazolt és ellenőrizhető, de mégis személyes viszonyai szabják meg, a károkozónak a dologkár esetében is meg kell térítenie azt a rendkívüli értéket (interesse érték), melyet a károsultnak az adott dologhoz fűződő individuális érdeke határoz meg. Ilyen interesse értékkel bír pl. a v ak ember kutyája, a négyes-f ogatba tart ozó ló, a zárt készlet be tartozó egyedi darab, az a rabszolga, akire örökség n yílt meg, st b. c) Nem jön figyelembe ellenben az ún. elősze reteti érték (pretium affectionis), vagyi s az a szubjektív többletérték, melyet a károsult a dolognak pusztán erkölcsi vagy érzelmi okokból tul ajdonít. (pl. h ogy a kedvenc rabszolgája, lov a pusztult el, a tön kretett dolog emléktárgy v olt)

kárkötelem Ahho z, hogy valaki más kárának megtérítésére legyen kötelezve (kár áthárítása - kártérítés), három tényálláselem megléte szükséges: 1. valamely kártérítési jogalap (tényalap: causa) fennforgása, 2. az okozatosság, vagyis az a követelmény, hogy a káreredmény azzal az eseménnyel, melyért a kártérítésre kötelezett felelős, okozati összefüggésbenálljon, 3. a károkozó személyében a károkozás sága, vagyis többnyire a károkozó szubjektív vétkessége, ritkábban a vétlen károkozó terhére az objektív kár-ok beszámíthatósága I. kártérítési jogalap - Róma A római jogbeli kártérítési causak a modern felfogástól eltérést mutatnak: a) az elsődleges kártérítési kötelmek körében a magánjogi tilos cselekmények, mint delictumok (ill. q uasidelictumok) nem szorosan vett kártérítésre, hanem a kárösszeget egyszer el nem érő, másszor azt meghaladó poena fizetésére kötelezték a károkozót, s ezek a delictualis kötelmek csak a továbbélés során alakultak át valódi kártérítési kötelmekké. a szerződéssel előre felvállalt kártérítési kötelezettség pedig alig ismert (pl. kártérítési kötbér) b) ezért a kártérítés fő esete a másodlagos kártérítési kötelem, különösen -a bonae fidei szerződéssel vállalt kötelezettség megszegése, ill. -a jogellenes birtoklásból eredő károk megtérítésére való igény. II. a kártevés okozatossága A kárnak, mint eredménynek azzal az eseménnyel, mint okkal (kár-ok), melyért a kártérítésre kötelezett felelős, összefüggésben kell lennie. Nyilvánvaló, hogy egy adott kár-ok valamennyi okozatát nem lehet jogi szempontból figyelembe venni, hanem a károsító tény következményeiért való felelősséget egyes meghatározott következményekre kell korlátozni. Jogi szempontból csak a releváns okozati összefüggést lehet a károkozónak beszámítani, vagyis azt, melynél az általános élettapasztalat szerint a kár bekövetkezte egy adott kár-okkal elegendő módon meg van magyarázva; Egy kár-oknak relevánssá minősítése az officium iudicis körébe tartozik, vagyis bírói mérlegelés kérdése. III. a ság fogalma A kárkötelem harmadik tényálláseleme a ság Felróhatóságon azt értjük, hogy a jogrend a szolgáltatás elmaradását az adósnak beszámítja, s azért felelőssé teszi - terhére írja a kárt. A kötelem eredeti tárgyának nem éért (lehetetlenülésért vagy késedelemért) az adós akkor tartozik felelősséggel (kártérítéssel), ha a nem neki, ellenkező esetben vagy s zabadul a kötelem alól (a lehetetlenülésnél), vagy benne marad ugyan, de nem tartozik felelősséggel (a késedelemnél) DE!! Ugyanígy az elkövetett delictumokért is csak akkor felel valaki, ha az elkövetés neki. ság - vétkesség Szabályként a nem az adósnak akkor róható fel, ha azt az adós vétkes magatartása idézte elő (szubjektív ság) némely esetben felel azonban vétlensége esetén is, tehát olyankor, amidőn a nem véletlen esemény (casus) következményeként állott elő (objektív ság) Vétkességen általános értelemben az embernek a saját cselek-ményével való olyan pszichikai kapcsolatát értjük, mely rosszalló társadalmi értékítélet alá esik. A kötelmi viszonyokban a vétkesség, mint az adós vétkessége jelenik meg, s attól függően, hogy az adósnak milyen képzete van kötelemsértő magatartásáról, súlyossága szerint a vétkességnek különböző fokozatait különböztetjük meg: dolus a) Szándékosság (dolus): a tudatos jogsértés, a vétkesség legsúlyosabb alakzata, mely akkor forog fenn, ha az adósnak megvolt a képzete magatartása kötelességsértő voltáról, de ez a képzet nemhogy visszatartotta volna, hanem egyenesen motiválta cselekedetét (dolus directus - egyenes szándék) pl. az eladott rabszolgát tudatosan megmérgezte, agyonhajszolt a, megölte, felsza bad ította, gyógyítását tud atosan mellőzte vagy ha belátta tettei következményeit, de közömbös volt magatartása eredményével szemben (dolus eventualis eshetőleges szándék) pl. a fe lvá llalt mun kát akaratlagosan ne m vé gezte e l. A szándékosságnak nincsenek fokozatai

culpa b) Gondatlanság (culpa): az a vétkességi alakzat, amidőn az adósnak vagy egyáltalán hiányzott magatartása kötelességsértő voltának képzete, vagy ha megvolt, azt magától elhárította, remélve az eredmény be nem következtét. Megnyilvánulási módja szerint a gondatlanság megjelenhet mint culpa in faciendo, figyelmetlen, nem eléggé körültekintő cselekedet (ún. kommisszív culpa) pl. a bé relt igásállat ot a bé rlő túlte rheli. culpa in non faciendo, a köteles magatartás elmulasztása (ún. omisszív culpa), pl. a fe lü gyelet, őrizet elh anya golá sa. a culpa fokozatai Eltérően a dolustól, a gondatlanságnak, a kötelességsértés súlya szerint, különböző fokozatai vannak: a) súlyos gondatlanság (culpa lata, culpa magna): figyelmen kívül hagyása annak az enyhébben mért gondosságnak, melyet még a közönséges ember is tanúsítani szokott, s melyet tőle is el lehet várni ( non intelligere q uod omnes intelligunt ). b) enyhe gondatlanság (culpa levis): elhanyagolása annak a nagyfokú gondosságnak (diligentia), amelyet a gondos ember (a jó gazda, a jó és gondos családfő, bonus et diligens paterfamilias) szokott ügyeire fordítani. a culpa fokozatai (2) c) Az enyhe gondatlanságot néha (a kései jogban) nem a diligens paterfamiliasabszolút mértékével mérjük, hanem az illető adósra vonatkoztatott RELATÍV mértékkel. Ez a culpa (levis) in concreto: annak a gondosságnak az elmulasztása, melyet az illető adós a saját ügyeiben szokott tanúsítani ( diligentia q uam in suis rebus adhibere solet ). Ez a gondatlanság tehát súlyosabb (s az elvárható gondosság egyszersmind csekélyebb) mint a jó családfőé, (ha ti. az adós a saját ügyeiben is kevésbé gondos), a culpa lata szintjére azonban nem szállhat le. casus - objektív ság Az a káresemény, amely a jó gazda gondosságával sem volt elhárítható, a véletlen baleset (casus) fogalma alá esik. Ennek két fokozata van: a) alsó baleset (casus minor): olyan káresemény, mely egyfelől a legnagyobb gondossággal sem előzhető meg, ill. hárítható el, másfelől viszont nem is oly elemi erejű, hogy ellene a védekezés ne lenne elképzelhető. A leggyakrabban előforduló esetei: a köz ön sé ges lopá s, a ra bsz olga sz öké se, az in gók elkallód ása, e lvesztése, törése, ron gálódása, a rozsdásodás, molyrágás, vadkár, st b. casus (2) b) erőhatalom (casus maior, vis maior): olyan károsító esemény, melyről teljességgel bizonyos, hogy a vele szembeni védekezés eleve lehetetlen, illetőleg eredménytelen ( casus cui resisti non potest ). Az erőhatalom előállhat, mint ellenállhatatlan természeti erők eredménye (pl. föld ren gés, haj ótörés, villá mcsapá s, árvíz, jé gveré s, asz ály, sá skajá rá s, rabszolga természetes h alála, állat ok kimúlása), vagy elháríthatatlan emberi tevékenység következményeként (pl. ellen ség, rablók, kalózok károkozásai). a ság az egyes kötelmi viszonyokban A ság kérdése eltérő módon merül fel a delictualis és a contractualis kötelmek esetében. 1. A delictualis kötelmeknél nem a kötelemszegésnek, hanem már magának a kötelem létesítő ténynek egyik eleme az elkövető vétkessége, éspedig általában annak legsúlyosabb alakzata, a dolus. Ez alól csupán a damnum iniuria datum jelent kivételt, melynél a delictum a kommiszszív culpa esetén is megvalósul, továbbá a quasi-delictumok, ahol a felelősség objektív alapokon nyugszik. Mindezekben az esetekben a szolgáltatás a bíró által kiszabott poena, melynél a lehetetlenülés nem jöhet szóba, meg nem fizetése pedig végrehajtást von maga után.

a ság az egyes kötelmi viszonyokban (2) 2. A szolgáltatásért való felelősség és a szolgáltatás nemének sága problémaként csupán a contractualis (ill. szabályaikban az ezekhez igazodó q uasi-contractualis) kötelmeknél jelentkezik. A ság ezeken belül is egymástól gyökeresen eltérő alapokon nyugs zik attól függően, hogy - stricti iuris vagy - bonae fidei kötelemről van-e szó. A. a stricti iuris kötelmeknél, melyek a szerződések és a szerződésszerű-tények egy viszonylag szűk, bár jelentős csoportjából fakadnak, a ne m ságát tárgyi, objektív körülmények határozzák meg, függetlenül az adós szubjektív vétkességétől. a vétkesség szerepe B. A contractualis és quasicontractualis kötelmek zömét kitevő bonae fidei obligatiokban ellenben általános elvként érvényesül, hogy a ság alapja az adós szubjektív vétkessége, és csak kivételesen jut szóhoz az objektív alapú felelősség (felelősség a casusért: a custodia-felelősségnél és az adóskésedelemnél). De a bonae fidei kötelmeken belül is a kötelemszegés sága a különböző adóskategóriák szerint eltérő módon van szabályozva, s ennek megfelelően az adósi felelősségnek is több fokozata különböztethető meg: felelősség - áttekintés culpa levis a) Alapeset a rendes felelősség: ez nem más mint az adós omnis culpa-ért, azaz mindenfajta vétkességért (dolus, culpa lata, culpa levis) való felelőssége. E mérce szerint felel valamennyi ÉRDEELT ADÓS, tehát - egyfelől az, akinek a másik féltől ellenszolgáltatás jár (mind két fé l a sz ina lla gmatiku s kötelme kben, tov ábbá az elzálogosító é s a záloghite lező), - másfelől, aki egyedül érdekelt a kötelemből (pl. a letevő, a h aszon kölc sön be vev ő). Tőlük a forgalom elvárja, hogy a kötelem e érdekében kifejtsék mindazt a gondosságot (diligentia), melyet egy gondos ember (a diligens paterfamilias) az adott helyzetben tanúsítana. A sza kismeretet fe ltétele ző facere- köte lmekben culpaként j ön figye lembe az elvállalt feladat ellátásához szükséges h ozzáértés h ián ya, az imp eritia. felelősség - áttekintés culpa in concreto Néhány tartós, bizalmi jellegű kötelmi viszonyban (ahol az adós személyét valamely különös szempont alapján választották meg), az adós csak (?) a diligentia q uam suis-t tartozik tanúsítani a hitelező érdekében, vagyis csupán culpa in concreto ért felel, így: 1. a társaság ügyében eljáró socius, 2. a gyámolt érdekében ténykedő tutor, 3. a női szabadvagyont kezelő férj, 4. a más ügyét ingyenesen ellátó mandatarius. Ezek eredetileg egyedül dolusért feleltek, s felelősségüket később fokozták egy szigorúbb mértékre (talán Justinianus).

custodia b) A rendes felelősség esetleges kísérője a fokozott (custodia-) felelősség, vagyis az adós felelőssége az omnis culpa mértékén túlmenően az alsó balesetért (casus minor). E mérce szerint felelnek azok az érdekelt adósok, akik a hitelező dolgát a kötelmi viszony (vagy külön felvállalás) alapján kizárólagos őrizetükben (custodia : vagyis birtokban ill. bírlalatban) tartják. Custodia-felelősök az ún. érdekelt őrző adósok: aa) pu sztán a köte lmi visz on yból kif olyólag az elad ó az elad ott, de mé g át ne m ad ott á ru, a bé rlő a bére lt d olog, a mun kavállaló az átvett munkaesz köz, a vállalkozó az átalakít and ó d olog, a zálogh itele ző a zá logt árgy, a haszon kölc sönbe vevő az átvett dolog tekintetében. (egyéb kötelezettségeik körüli felelősségük omnis culpara szorítkozik), custodia (2) bb) külön felvállalás alapján custodia-felelős a hajós, a vendéglős, a fogadós az utastól, vendégektől átvett (recipiált) dolgokért. A custodia -kötelezett felelőssége objektív (tárgyi) alapú, azaz a vétkesség nem kerül mérlegelésre, s a dolog elvesztése esetén az adós csak a vis maior bizonyításával mentheti ki (exkulpálhatja) magát. Justinianus ezt a felelősségi alakzatot is vétkességi alapra helyezte azzal, hogy az őrizetben lévő dolog alsó baleset folytán történt elvesztését is a custodia-kötelezett adós vétkességének (culpa levissima) tudta be, akit ezért a jó gazda gondosságán túlmenő exactissima diligentiaval terhelt meg, ti. a diligentissimus paterfamilias gondosságával. felelősség - áttekintés dolus - culpa lata c) ivételes felelősségi alakzat az enyhe felelősség lényege, hogy az adósnak csupán a dolus (és a justinianusi jogban a culpa lata) róható fel kötelemszegésnél. Ilyen mérték szerint felel a klasszikus jogban valamennyi INGYENADÓS, vagyis az, akinek a szerződésből haszna nincs, mert az kizárólag a másik fél érdekében jött létre, ahol tehát ingyen (szívességből) teljesít, pl. a letétemén yes, aján dékozó. Történeti okokból (kivételesen) egyedül dolusért felel a precarista és az agrimensor. Az enyhe felelősség fő alkalmazási esete az, hogy bármely adós felelőssége erre a mértékre száll le a hitelező késedelme esetén. felelősség - áttekintés lebonyolítási zavarok Adósi oldal Hitelezői oldal nem lehetetlenülés késedelem nem kellő késedelem nem kellékhiányos hibás

a szolgáltatás lehetetlenülése Az eredeti lehetetlenségtől különbözik a lehetetlenülés, vagyis a szolgáltatás utólagos lehetetlenné válása. Ez csak specifikus szolgáltatásoknál jöhet szóba, tehát többnyire ott, ahol a kötelem tárgya egyedileg megjelölt dolog, vagy személyesen végzendő facere (pl. munka). Generikus kötelem általában nem tud lehetetlenülni ( genus perire non potest ), erre csupán a zártfajú kötelmeknél van lehetőség, ha az adós helyettesíthetetlen dolgok zárt köréből ha saját termésű helyettesíthető dolgokból köteles egy meghatározott mennyiséget szolgáltatni. Sohasem lehetetlenül a pénztartozás, még ha annak e az adós számára szubjektív okokból (fizetőképtelenség, csőd miatt) nem is lehetséges. lehetetlenülés A lehetetlenülés oka lehet a) fizikai jellegű, amidőn közbejött természeti akadály zárja ki a szolgáltatást (pl. az ígért rabszolga meghal, a személyesen teljesítendő mun kát felvállaló me grokkan, a h aszon kölc sön be ad ott sz erszá m e ltörik). b) gyakorlati lehetetlenülés, amely a fizikai lehetetlenüléssel azonos hatályú, amikor is a fizikai lehetőség a szolgáltatásra ugyan fennáll, de a józan életfelfogás szerint azzal már nem lehet számolni (pl. az eladott gyűrű a v ízbe esett, vagy ismeret len tettes ellopta). c) jogi lehetetlenülés, ha a szolgáltatásnak utólag valamilyen elháríthatatlan jogi akadálya keletkezik (pl. az elad ott tele k lo cus religiosus- szá válik, kisaj átítják, a z ígé rt rabszolgát gazdája felszabadítja, vagy az jutalomként n yeri el szabadságát). a lehetetlenülés következményei a) Ha a lehetetlenülést az adósnak fel nem róható körülmény okozta az adós szabadul kötelezettsége alól. b) Ha a lehetetlenülés oka az adósnak a kötelem kártérítésbe fordul át = az adós tartozik a hitelezőnek a elmaradásából eredő teljes kárát megtéríteni, vagyis olyan értéket tartozik a hitelezőnek nyújtani, amekkora értéket utóbbinak a szerződés e jelentett volna. az adóskésedelem Az adóskésedelem (mora debitoris, mora solvendi) beáll, ha az adós a /még lehetséges és /lejárt (esedékes) tartozását a /hitelező felhívására /neki okból nem teljesíti. Tényállásának elemei ezek szerint: a) A szolgáltatás e a késedelembe esés időpontjában még lehetséges legyen. Ellenkező esetben a nemre nem az adóskésedelem, hanem az utólagos lehetetlenülés szabályát kell alkalmazni. Az adóskésedelem és a lehetetlenülés tehát egymást kizárja!! b) A szolgáltatásnak lejártnak (esedékesnek) kell lennie, vagyis olyannak, hogy e az adóstól már követelhető. Lejárat előtt a még nem teljesítő adós nem debitor in mora és nem is ejthető késedelembe a hitelező által. az adóskésedelem (2) c) Az adós késedelembe eséséhez szabálykent szükséges, akár volt időtűzés, akár nem, hogy őt a hitelező megintse, vagyis felhívja az esedékes tartozás ére. d) Szubjektíve szükséges, hogy a késedelmet az adósnak tény idézze elő ( per debitorem steterit q uominus solverit ) A ság elvei azonosak azokkal, amelyek a lehetetlenülésnél érvényesülnek; így pl. a letéte mén yes, a me gbíz ott csu pán szán dékos vagy súlyosan gon datlan magatartá su k e setén e sne k ké sede lembe. az adóskésedelem következménye Az adóskésedelem hatása kettős: a) Bármilyen is volt korábban az adós felelősségének a mértéke, a késedelembe eséstől fogva az adós felelőssége megszigorodik: felel a specifikus szolgáltatás erőhatalom okozta lehetetlenülésért is. E felelősség alól az adós csak azzal tudja kimenteni magát, ha bizonyítja, hogy a vis maior okozta lehetetlenülés a hitelezőnél is bekövetkezett volna. b) Az adós tartozik megtéríteni azokat a károkat, melyek a hitelezőt a késedelemből kifolyólag érték (késedelmi kártérítés). Ennek ke retében ki kell adni a a gyümölcsöket, pénztartozás után késedelmi kamatokat kell fizetnie. Meg kell térítenie a kése delemmel kapcsol atos ne m közvetlen károkat is, így pl. olyanokat, melyek a hitelezőt zálogjoga vagy a neki járó kötbér elve szté se folytán érték.

felelősség - áttekintés a hitelezőkésedelem Hitelezőkésedelemről (mora creditoris), más kifejezéssel, átvételi késedelemről (mora accipiendi) van szó, ha a hitelező a kötelemszerű időben és helyen felajánlott szolgáltatást nem veszi át vagy visszautasítja (elfogadási késedelem), illetőleg a hez szükséges közreműködését megtagadja (közreműködési késedelem). a hitelezőkésedelem tényállása 1. A h itelező kése delembe e sé séhez szü ksé ge s, h ogy a szolgá ltatást az ad ós a hitelezőne k fe laján lja ( reá l-oblatio, verbá l-oblatio), melyne k a h itelez ő, vagy ha cse le kvőképte len, t örvén ye s képvise lője ré szé re tett nyilatkozattal ke ll történnie. ivétele sen n incsen szü ksé g ob latiora, h a szerződésükben a felek a telj esítésre, vagy ann ál a hite lezi közre mű ködésre hat ároz ott id őt álla pít ottak me g, é s a hitelező a szolgáltatás átvételét e lőre me gta gadta vagy a határid őn be lül a cselekmén yt nem v itte véghez. 2. Amenn yiben a felaján lá s köte lemsze rű v olt, a hite lez ő ké sede le mbe eséséhe z ele gend ő, ha a telj esítés elmaradá sá ra ő a dott okot, va gyis rajta mú lt, hogy az ad ós ne m tud ott telje síten i ( p er creditorem st eterit quo minus solvat ur ) A hite lezőké sede lem tehát a kkor is be követke zik, h a a h itele ző te lje sen vétle n az átvétel elmaradásában (pl. abban betegség, erőszak, rossz idő akadályozta meg) 3. A h itelező a ne m kötele mszerű (pl. a ne m a lkalma s időben vagy h elyen, illetőle g ne m alkalma s sze mély álta l e sz közölt) szolgá ltatást az onban visszaut asíthatja, anélkül h ogy késedelembe esnék. Hasonlóképpen kizárja a hitelezőkésedelmet a szolgáltatás adósnak felróh ató lehetetlenü lé se. V égered mén yben tehát a z ad ós szolgá ltatási kép essé ge feltétele a hite lezőkésede lemne k. a hitelezőkésedelem következményei Ellentétben az adósnak lehetetlenüléssel és az adóské sedelemmel, a hitelező olyan magatartása, mely a kötelem teljesedésbe menetelét akadályozza, nem minősül kötelemszegésnek. Ha a hitelező a véghezvitelét megakadályozza, ezzel ne m az adósnak okoz kárt, hanem önmagának. 1. Bármilyen volt i s az adós felelősségének mértéke a specifikus szolgáltatás lehetetlenné válásáért a hitelező ké sedelembe esé sét megelőzően, ettől fogva enyhe felelősséggel tartozik, azaz csupán dolusért és culpa lataért felel. 2. Pénztartozás e setén az adósnak jogában áll a re felajánlott és át ne m vett pénzt lezárva é s lepecsételve letétbe helyezni. 3. Az adós követelheti azoknak a ki adásainak a megtéríté sét, melyeket a dologra fordított, hasonlóképpen a hitelezőkése delem folytán őt ért károk megté rítését is. a kötelmek biztosítékai általában A kötelem e függ egyrészt az adós szubjektív fizetőkészségétől, másrészt a fizetőképességétől. Általános forgalmi érdek, hogy a hitelező biztonsága mindkét irányban meg legyen erősítve. a kötelmek biztosítékai általában (2) A. Az adós től való vonakodása esetére, teljesítőkészségének fokozására a római jog igen változatos eszköztárral rendelkezett. Az ősi jogban ezt szolgálta a kötelezettségvállalás esküvel való megerősítése, melynek azonban csupán morális jelentősége volt. Valamelyest ezt a célt szolgálta a kötelezettség megszigorítása egy utólagos stipulatióba foglalás, vagy utólagos tartozás-elismerés segítségével. Az adósi teljesítőkészség növeléséről a felek azonban már előzetesen, a szerződés megkötése alkalmával is gondoskodhattak, foglaló (arrha) adásával, vagy kötbér (poena conventionalis) kikötésével.

a kötelmek biztosítékai általában (3) B. Az adós képtelensége (fizetésképtelensége) felől fenyegető veszély csökkentésére két alapvető eszköz szolgál: a) a dologi biztosíték, vagyis a zálogjog, mely azzal növeli a hitelező biztonságát, hogy az a neki zálogként átadott vagy zálogul lekötött vagyontárgyat, bárki tulajdonában legyen is, a kimaradása esetén rövid úton eladhatja és a vételárból magát kielégítheti; b) az ún. személyi biztosítékok, melyek azzal nyújtják a nagyobb biztonságot a hitelezőnek, hogy az adós tartozásának éért elsősorban felelős adósi vagyont (az ún. fedezeti alapot) további vagyontömeggel, ti. egyrészt /az egyetemleges adóstársak, másrészt /az adós mellé beállított járulékos adós, a kezes vagyonával megnövelik. Az adós fizetésképtelensége elleni biztosítékok termé szete sen elsősorban a hitelező é rdekét szolgálják, de közvetve az adósi érdeket is, hiszen az adós nélkül ük ne m juthatna hitelhez, tehát kizárná magát a vagyoni forgalomból. a kötelem megszűnése A kötelem megszűnik ha a hitelező megkapja, ami neki az adóstól jár, vagyis ha a kötelezettséget teljesítik. Egyébként is megszűnik a kötelezettség ha az adós valamiféle más okból megszabadul kötelezettségétől. A kötelem megszűnésére vezető okok járhatnak erősebb és gyengébb hatással: a. Vannak olyan megszűnési okok, mikor egyes esetekben az adós a jog erejénél fogva ipso iure szabadul, úgy hogy a bíró minden további nélkül az obligatiot megszűntnek kell, hogy tekintse. Ezen megszűnési okok általában a ius civile alapján hatnak, vagyis fennforgásuk esetén az alperes egyszerűen tagadhatja az intentioban megfogalmazott kötelezettséget. a kötelem megszűnése (2) b. Más esetekben az obligatio fennmarad, de azáltal válik erőtlenné, hogy a praetora hitelező keresetét denegálja (nem ismeri el), vagy gyakrabban a civiljogilag megálló intentioval szemben exceptiot ad. Ezért nevezzük ez ebbe a csoportba tartozó megszűnési okokat per exceptionem (ope exceptionis) okoknak. Ezek mindig a ius honorarium alapján hatnak. a kötelem megszűnése (3) A kötelem normális megszűnési módja, hogy megvalósul az amiért létrehozták, eléri célját, az adós teljesít. Maga a megvalósult szolgáltatás azonban a római jognak csak egy fejlettebb szakaszában szüntette meg minden további nélkül a kötelmet. A formák uralta ősi jog a hitelező materiális kielégítését még nem tartotta elegendőnek a kötelem feloldására. Ahogy csak precíz formák betartásával jöhetett létre egy ügylet, úgy is szűnhetett csak meg. Az egyes szerződéses formáknak megvolt az ellenaktusa. Így a nex umna k a ne xi liberati o va gy s oluti o per aes et li bram, mely a nex um formasá gai között (5 tanú, mé rle gtartó, előbb tén yle ges majd színleges lemérés, ünnepélyes feloldó formula elmon dása) ment végbe. A sti pul ati ona k az acceptil ati o v olt a z e llenü gylete - u gyanolyan ké rdé s- felelet f ormában ment vé gbe, mint a stipul ati o. imaginaria so lutio novatio Az egyik legfontosabb esete és speciális formája a kötelem-megszűnésnek a novatio (újítás). Az újítás nem más, mint egy fennálló kötelemnek a megszüntetése azáltal, hogy az obligatio tartalmát a felek új kötelem tárgyává teszik azzal a szándékkal, hogy az a régit felváltsa. Vagyis az új kötelem tartalma, tárgya ugyanaz marad, mint a régié volt, de egy új elemnek a felvételével a régi kötelem egy újabbá alakul át. Az újító ügylet csak stipulatio lehet, kétoldalú ügyletnél két stipulatio. (vagy adott esetben dotis dictio ) Az új elem a kötelemben állhat: novatio (2) a. a szolgáltatás tartal mában más feltételek, más i idő, helye, a formája b. a kötelem sze mélyeiben - a hitelezői oldalon: delegatio nominis (az adós ugyanazt ígéri egy új hitelezőnek, amivel a réginek tartozott) - az adósi ol dalon: tartozásátvállal ás, mely során rendszerint az új adós ugyanazt ígéri teljesíteni a hitelezőnek, amivel a régi adós tartozott (e z történhet a régi adós akaratából, de annak tudtán kívül, sőt akarata ellenére is) c. a novatio állhat továbbá a tartozás causájának a megváltozásában: egy adásvételből származó kötelezettséget átal akíthattak stipulatios kötelezettséggé. Ez a h itele ző számára azzal az e lőnnye l já rt, h ogy a köte lezett sé g tarta lma így a ius strictum szerint lett me gállap ítva, s így e gy e setleges perben már nem kellett az ex fide bona bizon ytalanságára alapítan i a követelést.

novatio (3) A novatio hatása, hogy a korábbi kötelem ipso iure megszűnik. A régi obligatióval együtt megszűnik az ahhoz kapcsolódó kezesség, zálog, más mellékegyezmények, a kamatfizetés megszakad. Mivel azonban az új kötelem tartalma ugyanaz, mint ami a régié volt, a régiből eredő kifogások az új kötelem perbe vitelekor is felhozhatók. A novatio kötelem-megszüntető hatása olyan erős volt, hogy a régi kötelem akkor is megszűnt, ha az új kötelem valami oknál fogva érvénytelen volt!! delegatio - utalványozás Justinianus felfogása szerint a novatio egyik esete a delegatio, az amikor a felek személyében áll be változás - vagyis a kötelem más személyre való átruházása esetén akár az adósi, akár a hitelezői oldalon. A delegatio azonban csak részben függ össze a novatioval. A delegationak a fejlettebb jogban több megjelenési formája volt. A régi római jog ne m i sme rte el annak lehetőségét, hogy a kötel met átruházzák -a m ancipatio, in iure cessio, traditio alkal matl anok voltak ilyen ne m testi dol gok, jogok és kötelezettségek átruházására. delegatio activa delegatio passiva A H 2 A 2 H H 1 A 1 A H 2 A 2 H H 1 A 1