7. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

397 7. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 22. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, ILLETVE TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1918 1918. november 13-án a szovjet kormány érvényteleníti a breszt-litovszki kényszer-békeszerződést. 1918. november 14-én Prágában megnyílik a csehszlovák nemzetgyűlés. 1918. november 20-án a Román Nemzeti Tanács kiáltványa Magyarország románlakta területeinek elszakítása mellett foglal állást. November 25-én a szerbek újvidéki nemzetgyűlése kimondja csatlakozását a létesítendő Szerb- Horvát Szlovén Királysághoz. 1918. november 16-án a Magyar Nemzeti Tanács parlamenti ülésén hozott határozata értelmében Magyarország független és önálló népköztársaság lett. November 23-án az 1918:I. néptörvény minden 21. évét betöltött férfinak és 24. évét betöltő, írni-olvasni tudó nőnek választójogot ad. 1918. novemberében Szibériában az antant Kolcsakot Oroszország főkormányzójá -vá teszi. 1918. november 22-én kikiáltják az önálló, független Lengyelországot. 1918. november 17-én Budapestre érkezik Kun Béla, valamint az Oroszországban alakult kommunista csoport néhány vezetője. 1918. november 24-én megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja Kun Béla elnökletével. Vörös Újság című lapja december 7-én indult. 1918. november 30-án a leszerelő tisztek bajtársi szövetsége ként Molnár Dezső altábornagy vezetésével megalakul a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), melynek elnöke 1919. január 19-től Gömbös Gyula lett. 1918. december 1-2. közötti gyulafehérvári erdélyi román nemzetgyűlés kimondja csatlakozását a Román Királysághoz. 1918. december 2-7. között a román hadsereg bevonul Marosvásárhelyre, Besztercére, Brassóba. December 26-án I. Ferdinánd román király dekrétumában kinyilvánítja Erdély és Románia egyesítését. 1918. december elején Sándor régensherceg Belgrádban bejelenti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását. 1918. december 11-én Hont, Gömör, Sáros, Szepes, Liptó és Zemplén vármegye küldöttei Kassán kikiáltják a tót köztársaságot. 1918. december 3-án Vyx alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője, jegyzékében követeli a Felvidék (Szlovákia) kiürítését és átadását Csehszlovákiának. 1918. december 5-én a Károlyi-kormány manifesztuma autonómiát helyez kilátásba a nemzetiségeknek. 1918. december 6-án Bartha hadügyminiszter parancsot ad a Felvidék kiürítésére. 1918. december 24-én a román hadsereg bevonul Kolozsvárra, 25-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, 26- án a csehszlovák katonaság bevonul Eperjesre, 29-én Kassára. 1918. december 30-án a balkáni francia hadsereg csapatai bevonulnak Szegedre, és a Bánságban kordont vonnak a román és a jugoszláv hadsereg közé. 1918. évi néptörvények: - I. (november 23.) a választójogról, - III. (december 7.) a nép esküdtbíráskodásáról, - IV. (december 7.) a munkaügyi és népjóléti igazgatásról, - II. (december 8.) a sajtószabadságról, - V. (december 15.) önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról, - X. (december 23.) a magyarországi rutén (ruszin) nemzet autonómiájáról.

398 1919 1919. január 1-jén Pozsonyba bevonul a csehszlovák hadsereg. 1919. január 3-án munkástanács veszi át a Ganz Villamossági Gyár és a Fegyvergyár, 7-én a csepeli Weiss Manfréd-gyár vezetését. Január 6-án Károlyi Mihály és Lovászy Márton új kormány alakításáról tárgyal. Január 7-én Festetics Sándor hadügyminiszter sikertelen puccskísérletet hajt végre. 1919. évi néptörvények: - III. (január 2.) egyesülési és gyülekezési szabadságról, - IV. (január 14.) a budapesti közlekedési eszközök közvagyonba vételéről, - VI. (január 29.) a magyarországi német nép önrendelkezési jogáról, - XI. (február 11.) a népköztársasági államforma védelméről, - XVI-XVII. (február 15.) községi és városi tanácsok felállításáról, 1919. január 3-án a salgótarjáni bányászok elfoglalják a bányákat. Január 5-én Nyíregyházán merényletet kísérelnek meg Szamuely Tibor ellen. 1919. január 8-án a román csapatok megszállják Nagybányát és Szatmárt, a csehek pedig Érsekújvárt. Medgyesen az erdélyi Szász Nemzeti Tanács ülése kimondja csatlakozását Romániához. 1919. január 10-én Brémában kikiáltják a német tanácsköztársaságot. Január 11-13. között a munkásokat leverik Berlinben. Január 15-én Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot meggyilkolják. 1919. január 11-én a Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választja. Ideiglenes miniszterelnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszter lett. Kormánya január 18-án alakult. 1919. január 23-án a minisztertanács felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a kommunistákkal szemben megelőző intézkedéseket léptessen életbe. 1919. február 3-án a rendőrség feldúlja a Vörös Újság szerkesztőségét. 1919. január 18-án Párizsban megkezdi munkáját a békekonferencia, Clemenceau francia kormányfő elnökletével. 1919. február 6-án Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttatnak el a békekonferenciához, amelyben rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket. 1919. január 27-án meghal Ady Endre. 1919. január 27-én a fővárosi munkanélküliek nagygyűlést tartanak az Országház téren. 1919. januárjában zajlottak az Alkotmányozó országgyűlési választások. Lengyelország végleges határait az 1919-es Versailles-i békeszerződések állapították meg, de a lengyel-német határ újabb háborús viszályok magját rejtegette: Danzigot (Gdańsk) szabad várossá nyilvánították, Felső-Szilézia és Mazuria lengyellakta területei is német kézben maradtak, jóllehet Sziléziában 1919-1921 között 3 fegyveres felkelés tört ki az anyaországhoz való csatlakozás érdekében. A párizsi konferencián (december 8.) G. N. Curzon tesz javaslatot Lengyelország keleti határaira. A szovjet-lengyel, rigai szerződés (1921) által meghatározott keleti határok sem követték a pontos etnikai határokat, így Lengyelország továbbra is soknemzetiségű állam maradt. 1919. február 4-én a KMP munkanélküli gyűlést tart Budapesten. Követelik az üzemek államosítását és a munkásság felfegyverzését. 1919. február 12-én megalakul a Leszerelt Katonák Szabadszervezete. 1919. február 16-án közzéteszik a földmívelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919:XVIII. néptörvényt, amely a nagybirtok 500 holdon felüli részét kártalanítás ellenében kisajátítja, s azt 5-20 holdas kisbirtok, illetve 200 holdig terjedő középbirtok létesítésére kívánja felhasználni. Február 20-án a földnélküli parasztok Gödöllőn és Kerepesen megkezdik a föld foglalását. A földtörvény életbeléptetésével egy időben, február 23-án Károlyi Mihály saját birtokán, Kálon (Heves m.) ünnepélyesen megkezdi a földosztást. 1919. február 19-én Budapesten Bethlen István vezetésével megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (NEP).

399 1919. február 20-án kommunistaellenes provokációt hajtanak végre a Népszava szerkesztősége előtt. Munkanélküliek tüntetnek a Népszava székháza előtt. A tüntetés több halálesettel és sebesüléssel járó incidenssé fajul. Február 21-én a rendőrség az éjszakai órákban letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőit. A párt helyiségeit és a Vörös Újság szerkesztőségét bezárják. 1919. február 22-én a hadügyminiszter elrendeli a toborzás útján felállítandó hadsereg megszervezését. A kormány feloszlatja a MOVE-t. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Budapesten tüntetéseket és gyűléseket szervez a KMP ellen. Az Országház téren tartott gyűlésen több mint 100000 fő vesz részt. Demonstrációk vannak Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nagyatádon, Székesfehérvárott, stb. 1919. február 24-én a budapesti vas- és fémmunkások gyűlése tiltakozik a kommunisták letartóztatása ellen. 1919:XX. (február 25.) néptörvény jelenik meg a forradalom vívmányait veszélyeztető egyének rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről. 1919. február 25-én a kaposvári munkástanács határozatot hoz az Esterházy-birtokon gazdálkodó Mezőgazdasági Ipar Rt. 44000 holdas birtokának termelőszövetkezetté alakításáról. 1919. február 26-án a párizsi békekonferencián a külügyminiszterek tanácsa Magyarországra vonatkozó határozatának értelmében a magyar alakulatokat majdnem a Tisza vonaláig kell visszavonni. A kiürítendő terület Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyszalonta-Arad vonaláig román megszállás és közigazgatás alá kerül, míg a másik részén 40-50 km szélességű semleges övezet létesül. Március 2-án Károlyi Mihály a székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: soha nem ír alá olyan békét, amely Magyarország feldarabolását jelentené. 1919. március 1-jén ismét megjelenik a Vörös Újság. 1919. március 2-6. között Moszkvában megalakul az új, III. Internacionálé, az I. Kommunista Internacionálé. 1919. március 4-én Országos Földbirtokrendező Tanács létesül az önkényes földfoglalások ellen. Március 7-én a Budapesti Munkástanács határozatában a nagyipar, a bányák államosítása és a progresszív adórendszer bevezetése mellett foglal állást. 1919. március 10-én Kaposvárott 20000 sztrájkoló, felfegyverzett munkás és paraszt követelésére a kormány küldötte jóváhagyja a földfoglalásokat. 1919. március 18-án Albertfalván, Aszódon és környékén a parasztok megváltás nélkül kisajátítják a nagybirtokokat. 1919. március 11-én Kun Béla a baloldali szociáldemokraták sürgetésére levélben, 10 pontban rögzíti a KMP és az MSZDP egyesülésének feltételeit. Március 13-án az MSZDP nyilvánosságra hozott választási felhívásában a bányák, gyárak, közlekedési üzemek államosítását, szociális törvények hozását és a tartós béke megkötését követeli. Az 1919. évi XIX. (március 12.) néptörvény kimondja, hogy a békeszerződés után Magyarország északi, szlováklakta területeiből Slovenska Krajna néven autonóm terület szervezendő. 1919. március 19-én a februárban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. Aznap munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követve, 15000 munkanélküli tüntet a Népjóléti Minisztérium előtt. 1919. március 20-án Vyx alezredes átadja Károlyi köztársasági elnöknek a nagyhatalmak által jóváhagyott február 26-i határozatát, a román demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A késő esti órákban a Berinkey-kormány lemond. 1919. március 21-én tárgyalások során a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemokraták között egyesülés jön létre. A KMP és az MSZDP egyesülésével létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Aznap kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács Garbai Sándor (1879-1947) vezetésével, külügyi népbiztosa Kun Béla lett. 1919. március 21-én a Forradalmi kormányzótanács 1. sz. rendeletével bevezeti a statáriumot.

400 Március 22-én a lapok közlik a Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) MINDENKIHEZ! c. kiáltványát. Március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács üzenetet küld Leninhez. A Forradalmi Kormányzótanács: 1919. március 24-én elrendeli a munkás-paraszt Vörös Hadsereg felállítását. A rendelet eltörli a katonai rangokat. Minden hadtesthez a hadügyi népbiztos politikai megbízottat nevez ki. Aznap Kun Béla az antanthatalmakhoz intézett jegyzékében elismeri az 1918. november 13-i belgrádi fegyverszüneti egyezmény érvényességét, de elutasítja a Vyx-jegyzéket. 1919. március 25-i 4. sz. rendeletében a forradalmi törvényszékek felállításáról, az 5. sz. a rémhírterjesztőknek a forradalmi törvényszékek elé állításáról rendelkezik. 1919. március 26-án rendeletet alkot a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipar, a bánya- és közlekedési üzemek, a pénzintézetek és a lakóházak államosításáról, az általános munkakényszerről és a munkához való jogról. Aznap a Belügyi Népbiztosság rendeletileg megszünteti a csendőrséget és rendőrséget, s felállítja a Vörös Őrséget. Egységei Cserny József vezette Lenin-fiúk 200 fős csapata, a Belügyi Népbiztosság Politikai osztályának vezetője Korvin Ottó volt. 1919. március 28-i 15. sz. rendelete a lakásrekvirálásról szól. Intézkedik a lakásbizottságok felállításáról. Kun Béla (1886-1938), szocialista újságíró, politikus, 1917-től az orosz bolsevik párt tagja, 1918-ban tért vissza Oroszországból Magyarországra, ahol megalakította a KMP-t. Vezetésével egyesült a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP) és 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot (1919. március 21.-augusztus 1.). Kun Béla 1919-ben a Forradalmi kormányzótanács tagja lett, külügyi, majd hadügyi népbiztos, a proletárdiktatúra vezetője. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, egyik vezetője volt a III. Internacionálénak, 1920-tól a Szovjetunióban élt, ahol a magyar kommunista emigráció vezetője lett. 1937-ben, koncepciós perben halálra ítélték, és 1938-ban kivégezték. 1919. március 27-én a fővárosi közoktatásügyi bizottság elrendeli a közoktatás megszűntetését a fővárosi iskolákban. 1919. március 28-án az antanthatalmak Legfelsőbb Gazdasági Tanácsa Magyarország elleni gazdasági blokád mellett határoz. 1919. április 1-jén Lukács György elnökletével megalakul az írói direktórium. Április 12-én alakul a Zeneművészeti Direktórium: Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán és Reinitz Béla. Bartók és Kodály Bartók Béla (1881-1945), magyar zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és zongoratanár volt. A magyar egyetemes XX. századi zenetörténet kiemelkedő alakja, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc hagyományainak folytatója. Pozsonyban Erkel László, a budapesti Zeneakadémián (1919 óta Zeneművészeti Főiskola) Thomán István tanítványa lett. Első jelentős zeneműve a nemzeti zene eszményét tükröző, 1903-ban írott Kossuth szimfóniája. A Kodály Zoltánnal kötött barátság hatására foglakozott népdalgyűjtéssel. Úttörő jelentőségű a Kodály Zoltánnal 1906-ban készített Magyar népdalok című sorozata. 1907-től Thomán István utódaként a budapesti Zeneakadémia tanára lett. Népzenei gyűjtőútjain hatalmas anyagot rögzített, a magyar népdalok mellett a nemzetiségek és a szomszéd népek zenéjét is gyűjtötte, valamint török és arab zenét is. Magyar népi dallamok mellett jelentős gyűjtője volt a szlovák, román, arab és török népdaloknak is. Bartók Béla tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Előadóművészként bejárta Európát, 1927-ben az USA-t, és a Szovjetuniót. Zeneszerzői munkáival a szólóhangszeres, kórus-, színpadi, zenekari és oratorális irodalmat egyaránt gazdagította. A budapesti Operaház bemutatta táncjátékát és operáját, a főváros Pest és Buda egyesítésének jubileumára művet rendelt tőle. Operája A kékszakállú herceg vára, táncjátékai A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Egisto Tango (1873-1951), olasz karmester, 1913-1919 között a budapesti Operaház karmestere volt. Bartók Béla A kék szakállú herceg vára és A fából faragott királyfi című műveinek ősbemutatóját ő vezényelte. Bartók Béla a fasizmus elleni tiltakozásképpen családjával együtt az USA-ba emigrált, ahol utolsó nagy műveit is írta. Hamvait 1988-ban hozták haza. Budapesten újratemették. Síremléke Borsos Miklós szobrászművész alkotása.

401 Kodály Zoltán (1882-1967), zeneszerző, tudós és pedagógus, az MTA tagja, Kecskeméten született. Az innen induló életpályája Galántán, Nagyszombaton (Tranava), Pozsonyon át vezetett a fővárosba. Egyetemi és zeneakadémiai tanulmányait párhuzamosan végezte. Koessler János (1853-1926) orgonaművész, karnagy tanítványa lett. Népdalgyűjtő útjait 1905-ben kezdte, innen ered kapcsolata Bartók Bélával. 1907-től zeneakadémiai tanár lett. Első szerzői estjét 1910-ben Budapesten adta. 1911-ben Bartókkal alapította az Új Magyar Zeneegyesületet, és kidolgozta az új, egyetemes népdalgyűjtés alapjait. Zenekritikái 1917-1919 között a Nyugat című lapban és a Pesti Napló -ban jelentek meg. 1921-ben szerződést kötött az Universal Edition-nal. 1923-ban a Psalmus Hungaricus, 1926-ban a Háry János daljátékát és 1927-ben a Székelyfonó szvit színpadi műve sikereket hozott. Kórus kompozícióival ( Fölszállott a páva ) megújította a kórusmozgalmat. Kodály-módszerével új pedagógiai nevelést valósított meg. Az ének-zenei általános iskola először Kecskeméten jött létre. Kodály Zoltán szerkesztésében jelent meg a Magyar Népzene Tára (I-V.). 1919. április 2-án a Forradalmi Kormányzótanács 26. sz. rendelete: a Magyarországi tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányáról; 31. sz. rendelet: köztulajdonba veszi a nagykereskedelmi, a nagybani eladást is végző, valamint a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. 1919. április 4-én a 38. sz. rendeletével köztulajdonba veszi a közép- és nagybirtokokat élő és holt felszerelésével együtt, s átadja a mezőgazdasági proletároknak termelőszövetkezetek alakítása céljából. A rendelet megtiltja az elkobzott birtokok felosztását. 1919. április 6-án rendelet születik a Magyarországon élő nemzetiségek egyenjogúsításáról. 1919. április 7-én a Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli az oktatási és kulturális rendeltetésű épületek köztulajdonba vételét. 1919. április 12-én a Forradalmi Kormányzótanács 56. sz. rendelete felállítja a Központi Anyagelosztó Hivatalt. Április 17-i 67. sz. rendelet államosítja a gyógyfürdőket, gyógyintézeteket és üdülőhelyi szállodákat. 1919. április elején Kolcsak támadása ismét fenyegeti Szimbirszket és Szamarát. Áprilisban az antant csapatok elhagyják a fekete-tengeri kikötőket. Április végén megindul az újabb támadás Kolcsak ellen. 1919. április 4-5. között Jan Christian Smuts tábornok Budapesten jegyzéket adott át Kun Bélának, amelynek értelmében a demarkációs vonal a március 20-i követeléshez képest 25 km-rel keletebbre húzódott volna. A kommunista vezetők az elutasító válaszjegyzéket április 5-én adták át Smuts tábornoknak. 1919. április 16-án megindul a román hadsereg támadása a Tanácsköztársaság ellen, északon Királyháza, keleten a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad vonalon. A székely hadosztály visszavonul. 1919. április 6-án Budapesten a kommunista és szociáldemokrata ifjúmunkások közös ülése kimondja a két szervezet egyesülését Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) néven. 1919. április 7-én helyi tanácsválasztások zajlanak Magyarországon. 1919. április 12-én Bécsben Bethlen István vezetésével magyar emigránsok megalakítják az Antibolsevista Comitét (ABC). 1919. április 13-án kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot. 1919. április 19-én a Belügyi Népbiztosság elrendeli az állam és az egyház különválasztását. 1919. március 30-i kormányzótanácsi rendelet alapján, április 19-től a Vörös Hadsereget szervezett munkásokból toborzott önkéntesekből kell felállítani. Április 21-én Gödöllő székhellyel, Böhm Vilmos vezetésével létrehozták a Vörös Hadsereg parancsnokságát. Április 19-én a Hadügyi Népbiztosság a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé nevezi ki Stromfeld Aurél vezérkari ezredest. A román hadsereg április 23-án bevonul Debrecenbe. Április 26-án a székely hadosztály leteszi a fegyvert. Április 27-én megindul a csehszlovák hadsereg általános támadása a demarkációs vonal keleti és nyugati részén. 1919. április 27-én a francia hadsereg megszállja Makót. 28-án Csap és Munkács között találkozik a csehszlovák és a román hadsereg. A Magyar Keleti Hadseregparancsokság április 29-én elrendeli a tiszántúli területek kiürítését. Május 1-jén a román csapatok elfoglalják a tiszai hídfőt. A Vörös Hadsereg kiüríti Diósgyőrt, Miskolcot és Ózdot.

402 Stromfeld Aurél (1878-1927), katonatiszt, 1918-ban a Ludovika Akadémia parancsnoka, 1919-ben hadügyminisztériumi államtitkár, majd a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke lett. A győzelmes északi hadjárat vezetője. A proletárdiktatúra bukása után kétévi börtönbüntetésre ítélték. 1919. április 26-án rendelet jelent meg az egész terményfelesleg beszolgáltatásáról, és megkezdődnek a katonai erőszakkal végrehajtott rekvirálások. 1919. május 1-je országos állami ünnep lett. 1919. május 2-án a Budapesti központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére. Május 3-4. között a tanácshatalom megvédésre 44000 ember áll a Vörös Hadsereg soraiba, és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek a tartalék munkásszázadokba. Május 3- án a Vörös Hadsereg visszafoglalja Szolnokot. 1919. május 2-án magyar és osztrák fehérgárdisták elrabolják a Tanácsköztársaság bécsi követségének 135 millió koronás pénztárát. 1919. május 2-án a csehszlovák csapatok bevonulnak Miskolcra. Május 8-án a csehszlovák megszállás alatt álló Ungváron összeült eperjesi, ungi és huszti ruszin tanácsok kimondják a Csehszlovákiához való csatlakozást. 1919. május 3-án a Vörös Hadsereg Szolnokon utcai harcokban leveri az előző nap kirobbant ellenforradalmi puccsot. Május 5-én Aradon Károlyi Gyula vezetésével ellenforradalmi kormány alakul, amely székhelyét május 31-vel Szegedre teszi át. 1919. május 16-án a Vörös Őrség leleplezi a Dietz Károly volt budapesti rendőrfőkapitány által irányított ellenforradalmi szervezkedést. 1919. május 9-én a Vörös Hadsereg a salgótarjáni arcvonalon megkezdi ellentámadását a csehszlovák hadsereg ellen. Május 20-án Miskolc térségében tör előre, 21-én visszafoglalja a várost. 1919. május 19-én a Forradalmi Kormányzótanács 97. sz. rendelete felállítja a Népgazdasági Tanácsot, a 98. sz. rendelete kimondja az ellenforradalmárok vagyonának elkobzását. 1919. május 21-én Szamuely Tibor a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából repülőgépen Moszkvába utazik Leninhez. Lenin (Vlagyimir Iljics Uljanov), orosz forradalmár és politikus (1870-1924) a szocializmus teoretikusa volt. Az oroszországi Kommunista Párt és a szovjet állam megalapítója volt. Jogot tanult, fiatalon kapcsolódott be az oroszországi munkásmozgalomba, többször börtönre, szibériai száműzetésre ítélték. 1897-1900 között Szibériában volt száműzetésben, 1900-1905-ben emigrációban élt. Részt vett az 1905-ös forradalomban, 1908-1812 között, és az I. világháború idején Svájcban élt. Az 1917. februári forradalom után a német hadvezetőség segítségével 1917. április 3-án tért vissza Oroszországba. A Kerenszkíj-kormány bukása után a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. Kezdeményezésére alakult meg 1919-ben, Moszkvában a világ kommunista pártjait összefogó III. (Kommunista) Internacionálé (Komintern). Tudatosan a II. (Szocialista) Internacionálé ellensúlyozására hozták létre. Célja a kommunisták politikai harca (osztályharc) a világforradalomért és a proletárdiktatúráért. Sztálin 1943-ban feloszlatta. 1947-ben a Kominform (kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) váltotta fel. A Kominform 1956-ban oszlott fel. Samuely Tibor (1890-1919), újságíró, kommunista politikus. Az orosz bolsevik párt magyar csoportja, majd 1918-ban a Német Kommunista Párt egyik alapítója. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes, majd közoktatásügyi népbiztos lett. Mint a frontmögötti bizottságok elnöke a vörös terror irányítója volt. A proletárdiktatúra bukásakor, a nyugati határ közelében menekülés közben öngyilkos lett. 1919. május 24-én megnyitják a magántulajdonban lévő kerteket és parkokat a gyermekek számára. Június 5-én megkezdi munkáját az Országos Gyermeküdültetési Hivatal. 1919. május 30-án felszabadul Losonc. 1919. május 31-én a francia csapatok által megszállt Szegeden Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányt alakít. Július 1-jén Teleki Pál és a bécsi ABC más megbízottjai is Szegedre érkeznek. Június 4-én Szegeden megalakul az első tiszti különítmény Prónay Pál huszárezredes parancsnoksága alatt. 1919. június 1-jén a Vörös Hadsereg elvágja egymástól a csehszlovák és a román hadsereget. 2-án elfoglalja Lévát, Losoncot, Párkányt és Putnokot, 3-án Érsekújvárt és Muraszombatot, 6-án Kassát, Korponát és Selmecbányát. Június 9-én elérte Eperjest, Rozsnyót, majd 10-én Bártfát, a galíciai határt.

403 1919. június 7-én a párizsi békekonferencia elnöke, Clemenceau, jegyzéket intéz a Forradalmi Kormányzótanácshoz, melyben a csehszlovák csapatok elleni támadás megszüntetését követeli. A jegyzék elutasítása esetén antanttámadást helyez kilátásba. 1919. június 6-án Horthy Miklós hadügyminiszterként belép a szegedi ellenforradalmi kormányba. 1919. június 8-án Szegeden megalakul a magyar nemzeti hadsereg I. hadműveleti csoportja Bernátsky Kornél tábornok parancsnoksága alatt. 1919. június 11-én a párizsi Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta, majd a következő napon a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a véglegesnek tekintett csehszlovák-magyar, román-magyar határvonalakat. 1919. június 14-23. között zajlik a Tanácsok Országos Gyűlése Budapesten. Elfogadják a Tanácsköztársaság alkotmányát. 1919. június 15-én, Szegeden megalakul a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége. 1919. június 15-én leverik a bécsi forradalmat. 1919. június 16-án azonban Eperjesen Antonin Janoušek cseh kommunista vezetésével kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot. 1919. június 23-án fegyverszünet jön létre Csehszlovákia és Magyarország között. 1919. június 24-én a dunai monitorok és a Ludovika laktanya felkelésével ellenforradalmi puccskísérlet tör ki Budapesten. Június 18-24. között Szamuely Tibor vezette karhatalmi ezred leveri a Duna menti és Kalocsa környéki falvak felkelését. 1919. június 29-én Budapesten eltemetik az ellenforradalmárokkal vívott harcok halottait. 1919. június 24-én a Szövetséges Központi Intéző Bizottság Garbai Sándor elnökletével újraválasztja a Forradalmi Kormányzótanácsot, amely június 29-én elrendeli a visszavonulást a felszabadított felvidéki területekről. Stromfeld Aurél vezérkari főnök levezette a csapatkivonást, majd lemondott. 1919. június 26-án Budapestről 700 gyermek nyaralni indul a Balatonhoz. 1919. június 28-án a Nemzetek Szövetsége megtartja első közgyűlését. Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződést Németország és az antant között az ultimátum utáni tárgyalásokon való német részvétel nélkül -, 1919. június 28-án írták alá. A versaillesi békeszerződés által Németország elveszített területéből 70000 km 2 -t és minden gyarmatát. Hadseregének létszámát 100 ezer főre kellett csökkentenie. Hozzá kellett járulnia a Rajna bal parti területének 15 éves megszállásához. Az I. világháború kitöréséért kizárólag Németországot tették felelőssé és minden okozott kárért hatalmas jóvátételt vetettek ki rá. A megalázó békét Németország túlnyomórészt igazságtalannak találta, és szinte valamennyi politikai erő elutasította. 1919. június 29-én Szegeden megjelenik a nemzeti és keresztény szellemű Új Nemzedék c. lap. 1919. június 30-július 4. között a Vörös Hadsereg északon a demarkációs vonalra vonul vissza. Július 10-én Kun Béla Leninhez intézett táviratában a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásának megindítását sürgeti a román hadsereg ellen. 1919. július 12-én Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új, ellenforradalmi kormány alakul. 1919. július 16-án a Forradalmi Kormányzótanács 129. sz. rendelete a német nemzetiségi terület felállításáról rendelkezik. Július 21-én a párizsi békekonferencia Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítéli. 1919. július 20-án megindul a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája: egységei Tokajnál, Szolnoknál és Csongrádtól délre átkelnek a Tiszán. Július 24-én a román hadsereg ellentámadást indít. 26-án megindul a csehszlovákok támadása. Landrer Jenő (1875-1928), magyar politikus, ügyvéd, 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, az 1919-es Tanácsköztársaság idején belügyi- és kereskedelemügyi népbiztos volt. 1919. május elejétől a Vörös Hadsereg III. hadtestének parancsnoka lett, majd júliustól a hadsereg főparancsnoki tisztét töltötte be. 1919-től haláláig emigrációban élt.

404 1919. július 24-én a párizsi békekonferencia a gazdasági blokád feloldásáért a tanácskormány eltávolítását szabja. 1919. július 25-én Böhm Vilmos, Peyer Károly és Weltner Jakab Bécsben tárgyalásokat folytat az antant bécsi megbízottjaival, akik tervezetükben polgári koalíciós kormány alakítását követelik. Sürgetik a magántulajdon visszaállítását, és a kommunista propaganda beszüntetését. A szociáldemokrata küldöttség elfogadja a tervezetet. 1919. július 28-án az antant a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követeli. 1919. június 30-án Oroszországban Gyenyikin elfoglalja Caricint, és július 30-án parancsot ad a Moszkva elleni támadásra. 1919. május-július között felszabadul az Ural. 1919. július 30-án a román királyi csapatok Szolnoknál, augusztus 1-jén Kiskörénél átkelnek a Tiszán. Augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemond. Az antant feltételeinek megfelelő szakszervezeti kormánynak (Peidl-kormány) adja át a helyét. 1919. augusztus 1-jén a 2/1919. sz. kormányrendelet elrendeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, a 3/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a forradalmi törvényszékeket. 1919. augusztus 1-jén a Forradalmi kormányzótanács lemond, megalakul a Peidl-kormány. Augusztus 1-jén - az osztrák kormány politikai menedék-jogával élve - Kun Béla, Landrer Jenő, Lengyel Gyula, Pogány József, Pór Ernő, Rákosi Ferenc, Vágó Béla és Varga Jenő Ausztriába távozik. Kun Béla 1920-ban Szovjet-Oroszországba menekült, itt 1937. júniusában letartóztatták, majd 1938. augusztus 29-én kivégezték. 23. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1919. Augusztus 1-jén a Budapesti Munkás- és Katonatanács Peidl Gyulát, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. augusztus 2-án Magyarország államformája újra Köztársaság lett. Az 1919. augusztus 3-i a 4/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a Vörös Őrséget és felállítja az államrendőrséget. Augusztus 4-én a román királyi csapatok bevonulnak Budapestre. Augusztus 4-5. között a román hadsereg megszállta a fővárost és kifosztotta az országot. Augusztus 4-én elindul a Dunántúlra a Szegeden Prónay Pál által szervezett tiszti különítmény és csendőrszázad. A Prónay Pál (1874-1945) által 1921-ben Nyugat-Magyarországon létrehozott Lajta bánság, mint önálló tartomány jelentős szerepet játszott annak kikényszerítésében, hogy az 1920. évi trianoni békeszerződés által Ausztriához csatolt - Sopron és környékének hovatartozását 1921 decemberében népszavazás döntse el. Augusztus 6-án régi tulajdonosaiknak kormányrendelet adja vissza az államosított ipari és kereskedelmi vállalatokat, az 1/1919. ME. (VIII. 7.) sz. rendelet pedig a köztulajdonba vett földeket. 1919. augusztus 5-én antantbizottság érkezik a fővárosba. Augusztus 6-án Friedrich István vezetésével - a román katonai hatóságok támogatásával az ellenforradalmi erők lemondatják a Peidlkormányt. Augusztus 7-én az alcsúti birtokáról 5-én a fővárosba érkező József főherceg, Magyarország kormányzója Friedrich Istvánt bízza meg a kormányalakítással. 1919. augusztus 8-i 3886/1919. sz. kormányrendelet visszaállítja a régi közigazgatási szerveket. Augusztus 9-én Horthy Miklós ellentengernagy Szegeden saját vezetése alatt hadsereg-fővezérletet alakít. Augusztus 12-én József főherceg, kormányzói minőségben kinevezi Horthyt fővezérré. Horthy Miklós (1868-1957), magyar politikus, tengerésztiszt, 1868. június 18-án Horthy István és Halassy Paula fiaként Kenderesen született. 1909-14 között I. Ferenc József szárnysegéde, az Osztrák-Magyar Monarchia flottájának főparancsnoka volt. 1918-ban ellentengernagyként leverte a cattarói matrózfelkelést. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, 1920. március 1-jén a különítményesek támogatásával kormányzóvá választották. 1920-1944. október 16. között Magyarország kormányzója. 1920-ban alapította meg a Vitézi Rendet. 1921-ben meghiúsította IV. Károly két puccskísérletét. Az olasz és a német fasizmus politikai, majd katonai szövetségese lett. 1943-ban erőtlen és eredménytelen kísérletet tett az angolokkal, amerikaiakkal való békekötésre. Nem tiltakozott Magyarország német megszállása ellen. A II. világháborúból való 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után a németek másnap lemondatták a kormányzói tisztségről, és Németországba internálták.

405 Horthy Miklós a politikai hatalmat 1944-ben a legszélsőségesebb fasiszta pártnak, a Nyilaskeresztes Pártnak adta át. 1945-46-ban amerikai fogságban volt. 1947-től haláláig Portugáliában élt. 1951. február 9-én Estorilban (Portugália) halt meg, Lisszabonban temették el, majd 1993-ban Kenderesen újratemették. - Felesége Purgly Magdolna (1901). Horthy Miklós nagyobbik fia, Horthy István (1904-1942), gépészmérnök, 1942-ben kormányzó-helyettes, a második világháborúban a keleti fronton tisztázatlan körülmények között repülőgépével lezuhant. Ifj. Horthy Miklós (1907-1993), magyar sportvezető, 1939-48 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1933-44 között a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. Augusztus 13-án Siófokon létrejön a nemzeti Hadsereg fővezérségének főhadiszállása. Augusztus 10-én és 17-én a Prónay-különítmény meggyilkolja a szekszárdi direktórium és munkástanács vezetőit és tagjait. Augusztus 13-án megszüntetik a korábbi munkanélküli- és szénsegélyt. Augusztus 15-én megalakul a második Friedrich-kormány. Augusztus 19-től gyorsított bűnvádi eljárások zajlanak a volt kommunista vezetők ellen. Augusztus 19-én megalakul az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szövetsége. Augusztus 21-én a 4044/1919. ME. sz. rendelet kimondja a nemzeti kisebbségek egyenjogúsítását. Augusztus 24-én újjáalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Augusztus végén Keresztényszociális Párt, szeptember 3-án az Egyesült Kisgazda és Földmunkás Párt alakul. 1919. szeptember 10-én a Párizs melletti Saint Germainben az antanthatalmak megkötik a békét Ausztriával, neki ítélik Nyugat-Magyarország többségében német lakosú részét (Burgerland, 4000 km 2, 292000 lakos, köztük 26000 magyar). 1919. szeptember 10-én az antanthatalmak a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító szerződést kötnek Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal. Szeptember 14-én a fővezérség rendeletet ad ki a katonai és polgári hatóságok hatásköréről: Horthy Miklós fővezér a katonaság főparancsnoka. 1919. szeptember 30-i 5083/1919. ME. sz. rendelet szabályozza az egyesülési és gyülekezési jogot. 1919. szeptemberében megalakul a titkos Etelközi Szövetség és Perényi Zsigmond vezetésével az irredenta Magyar Nemzeti Szövetség. 1919. október 1-jén Román állami tulajdonba veszik a Kolozsvári magyar Színházat. Október 5-én a Budapestet megszállva tartó román csapatok el kívánják szállítani a Nemzeti Múzeum Erdély történetére vonatkozó kincseit azzal az indoklással, hogy Erdély immár Romániához tartozik. Az akciót Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai misszió vezetője úgy akadályozza meg, hogy lepecsételi a múzeum termeit. 1919. október 10-én Vázsonyi Vilmos elnökletével megalakul a Nemzeti Demokrata Párt. Október 12- én a Kaposvárott rendezett nagygyűléssel megindul a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda és Földmunkás Párt országos szervezése, mely november 29-én egyesül az Egyesült Kisgazda és Földmunkás Párttal. Október 25-én létrejön a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP). 1919. októberében Oroszországban Jugyenyics újabb támadást intéz Petrográd ellen. Október 15-én megszervezik Petrográd és Moszkva körzetének védelmét és a Gyenyikin elleni támadást. A Vörös Hadsereg október 20-án ellentámadást indít Gyenyikin ellen, Orloj felszabadul, október 24-én felszabadul Voronyezs, november közepén Kurszk. Október 21-én a Vörös Hadsereg támadásba lendül Jugyenyics ellen, november 14-én megkezdődik a támadók megsemmisítése. 1919. október 23-án a koalíciós kormány létrehozásának megbízatásával Sir George Clark angol diplomata Budapestre érkezik. 1919. november 14-16. között a román csapatok kivonulnak Budapestről és a Duna-Tisza közéről. November 16-án Horthy Miklós fővezér a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre. 1919. november 17-én az 5985/1919. ME. sz. r. általános, egyenlő és titkos választójogot vezet be a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választásoknál. November 24-én megalakul az ún. koncentrációs Huszár-kormány. November 25-én Clerk, az antant főmegbízottja elismeri a kormányt. Az antant, a magyar kormány hivatalos elismeréseképpen, Magyarországot meghívja a párizsi békekonferenciára.

406 1919. november 25-én Szovjet-Oroszország jegyzéket intéz a magyar nemzeti kormányhoz, melyben közli, hogy az Oroszországban lévő magyar hadifogoly tiszteket túszoknak tekinti a Magyarországon üldözött kommunistákért. 1919. december 7-én szász csoport megtámadja a NÉPSZAVA és Az Est szerkesztőségét. 1919. december 12-én a Kisfaludy Társaság kizárja tagjai közül Móricz Zsigmond írót. 1919. december 18-án Kerekes Árpádot és a többi halálra ítélt Lenin-fiút kivégzik. December 29-én kerül sor Korvin Ottó és László Jenő kivégzésére. 1919. december 28-án Pest vármegye székházában megalakul az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. 1920. Orosz-lengyel háború 1920. január 7-én az orosz Kolcsakot kivégzik Irkutszkban. 1920. márciusában Krzsizsanovszkij vezetésével megindul az Oroszországi Állami Villamosítási Bizottság (GOELRO). Március 27-én Novorosszijszk felszabadításával befejeződik az orosz Gyenyikin szétverése. Anton Ivanovics Gyenyikin (1872-1947), orosz tábornok volt. Az 1918-1920. évi oroszországi polgárháborúban a bolsevikok ellen harcoló csapatok parancsnoka lett. 1920-ban emigrált. 1920-ban az antant végül is feloldja a Szovjet-Oroszországot sújtó kereskedelmi blokádot. 1920. áprilisában kivonják az utolsó intervenciós csapatokat a Szovjetunióból. Április 25-én megindul Lengyelország hadüzenet nélküli támadása. Május 6-án elfoglalják Kijevet. 1920. júniusában az I. Lovas Hadsereg áttöri a lengyel frontot. Június 12-én felszabadul Kijev. Július 7-én megindul Vrangel támadása a Krímből. Július közepén a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomul Varsó és Lemberg felé. Edward Rydz-Śmigły (1886-1941), lengyel katonatiszt, 1936-tól marsall, Piłsudski közeli munkatársa volt. 1917-1918 között a titkos lengyel katonai szervezet vezetője, majd 1920-ban a Kijevig előrenyomuló lengyel hadsereg parancsnoka lett. 1935-től a lengyel hadsereg főfelügyelője, majd 1936-39-ben főparancsnoka lett. Szemjon Mihajlovics Bugyonníj (1883-1973), szovjet-orosz katonatiszt, az orosz polgárháborúban és az 1920. évi lengyelek elleni háborúban a Vörös Hadsereg megszervezője és parancsnoka volt. (1935-ben a Szovjetunió marsallja, 1941-től a délnyugati front több szakaszának főparancsnoka lett.) Az 1921. évi orosz-lengyel fegyverszünet alkalmával kitűzött demarkációs vonal, az ún. C-vonal : Grodno-Breszt-Litovszk-Sokoły-Przemyśl lett. Az 1921. évi rigai béketárgyaláson Lengyelország kedvezőbb eredményt ért el. A II. világháború után is kisebb módosításokkal a C-vonalat fogadták el lengyel-szovjet határnak. Magyarországi események 1920. január 5-én Apponyi Albert vezetésével Bethlen István és Teleki Pál kíséretében elutazik Párizsba a magyar békeküldöttség. Február 6-án a békekonferenciához intézett közös memorandumban Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoznak a magyar küldöttség által követelt népszavazás ellen. 1920. január 25-26. között folynak a nemzetgyűlési választások a Tisza vonalától nyugatra eső területeken. 1920. januárjában az emigrációban lévő Károlyi Mihály felhívást intéz a nyugati országokhoz a fehérterror ellen. 1920. február 17-én Budapesten az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolják Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét, és munkatársát, Bacsó Bélát. 1920. február 24.-március 30. között a román csapatok kiürítik a Tiszántúlt. 1920. február 29-én hatályba lép az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:I. tc., mely bevezeti a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja a nemzetgyűlés. Március 15-én megalakul a Simonyi- Semadam Sándor vezette kormány. 1920. április 1-jén egy honvédelmi miniszteri rendelet megszünteti a fővezérséget, így a nemzeti hadsereg vezetése ismét a honvédelmi miniszter kezében összpontosul. 1920. április 6-án IV. Károly azonban levélben közli visszatérési szándékát. 1920. április 11-én, Budapesten, a Vérmezőn a nemzeti hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra. 1920. április 15-én jelenik meg a csehszlovák nyelvi törvény. Megindul a szomszéd államokban rekedt magyar tisztviselő középosztály áramlása a megmaradt Magyarországra.

407 A párizsi békekonferencia és hatása A békekonferencia Párizsban, 1919. január 18-án nyílt meg. A legyőzött központi hatalmak képviselőit csak a szerződés aláírására és átvételére hívták meg. A béketárgyalások eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchiát feldarabolták, Magyarországot megcsonkították, a Balkán-félsziget politikai térképét átrajzolták, és létrehozták a független Lengyelországot. Az új határok következtében Közép- és Kelet-Európában ismét soknemzetiségű országok jöttek létre, amely magában foglalta a későbbi nacionalista és nemzetségi konfliktusok csíráját, egy újabb háború veszélyét. Elsőnek Németország írta alá a békeszerződést 1919. június 28-án, a Nagy-Trianon kastélyban. Magyarországon 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amely csak rövid életű volt. Az első világháborút lezáró, Párizs környékén kötött békeszerződések közül Magyarországgal a versailles-i Kis-Trianon-kastélyban kötötték meg a békeszerződést. 1920. május 6-án Párizsban nagyköveti értekezlet átadja a magyar békeküldöttségnek az antant végleges békefeltételeit. Elutasítják a magyar ellenjavaslatokat. (A békekonferencia elnöke, Millerand kísérőlevelében azonban megemlíti a későbbi békés határigazítás lehetőségét.) Június 4-én a versailles-i Kis-Trianon kastélyt a Nagy Trianon palotával összekötő csarnokban délután 4 óra 30 perckor Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Az 1920. évi trianoni békeszerződés magyar aláíróinak egyike Benárd Ágost (1880-1968), magyar politikus, orvos, 1920-21-ben népjóléti és munkaügyi miniszter volt. Az 1920. június 4-én, az I. világháború győztes hatalmai által Magyarországra rákényszerített trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe: - Horvátországot nem számítva 283000 km 2 -ről 93000 km 2 -re, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. - Ausztriához került 4000 km 2, 292000 lakos, ebből 26000 magyar nemzetiségű, - Csehszlovákiához került 63000 km 2, 3,5 millió lakos, ebből 1,7 millió magyar nemzetiségű, - a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához, Horvátországot nem számítva) került 21000 km 2, 1,6 millió lakos, ebből 465000 magyar nemzetiségű, - Romániához került 102000 km 2, 3,5 millió lakos, ebből 1,7 millió magyar nemzetiségű, Ezenkívül több, súlyos korlátozó intézkedés elfogadására is kényszerítette Magyarországot (hadsereg létszámának csökkentése, jóvátétel, vasútvonalak korlátozása). A békeszerződés jelentősen hozzájárult az ország gazdasági és társadalmi helyzetének romlásához és az irredenta mozgalom megerősödéséhez. A béketárgyalást követően az önállóvá lett Csehszlovákiához került a Felvidék (Szlovákia), Romániához Erdély és a Bánát egy része, Jugoszláviához a Bánát másik része, a Bácska (Vajdaság), a Dráva-Száva köze (Horvátország egy része), Ausztriához Nyugat-Magyarország egy része (Burgerland). Az antant eredeti terveiben Debrecen, Salgótarján, Miskolc és Szeged átadása is szerepelt, amelyet azonban a magyar katonai ellenállás meghiúsított. A békefeltételekbe belefoglalták a nemzeti kisebbségek védelmét is, jogegyenlőséget, emberi jogaik biztosítását, ezek a jogok azonban Magyarországon is, az új államokban is csak papíron léteztek. Minthogy Horvát-Szlavónország, ha társországként is, de tagja, része volt a magyar királyságnak, vele együtt az elcsatolt területek 233 ezer km 2 -re emelkedtek. A korábbi 325 ezer km 2 -es Magyarország több, mint 2/3-át csatolták el. A trianoni békediktátummal a 41000 km 2 -es és 2,6 milliós Horvát-Szlavónország nélkül Magyarországtól elcsatolt területek és népességük megoszlása a következő volt: Ország ezer km 2 % Népesség (millió) % Románia 102,7 36,4 5,2 28,7 Csehszlovákia 62,9 22,2 3,5 19,6 Jugoszlávia 20,9 7,4 1,5 8,2 Ausztria 5,0 1,8 0,4 2,2 Fiume 0,02 0,0 0,005 0,3 Összesen: 191,7 67,8 10,7 59,0 Csonka-Magyarország 93,1 32,2 7,4 41,0 Magyarország összesen: 284,8 100 18,2 100

408 A szétdarabolt ország 20 milliós népességéből 13,3 millió lakos élt az elcsatolt területeken. Az elcsatolt 10,7 millió lélek Horvát-Szlavónország nélkül etnikai megoszlása az alábbi volt: - magyar 3,3 millió fő - román 2,9 millió fő - szlovák 1,8 millió fő - német 1,4 millió fő - ruszin 0,46 millió fő - szerb 0,43 millió fő - horvát 0,15 millió fő - egyéb 0,33 millió fő Az 1870-es évekbeli rendezés után 63 vármegyéje lett Magyarországnak. A trianoni békediktátum ebből nálunk csupán 10 vármegyét hagyott sértetlenül: Fejér, Tolna, Veszprém, Somogy, Heves, Borsod, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú vármegyéket. A párizsi békeszerződések során a területrendezések következményei: A cári, majd a kommunista Oroszországnak, miután a vesztesek oldalára sodródott, fel kellett adnia Finnországot, a balti államokat, Lengyelország keleti felét, Bukovina egy részét és Besszarábiát. Azokat a nem-orosz területeket tehát, amelyeket a terjeszkedő orosz birodalom a XVIII-XIX. század során kebelezett be. A veszteségek is messze eltörpültek az orosz, majd szovjetté lett birodalom hatalmas térségei mellett. Németországnak Kelet-Poroszországot, Posent, Pomeránia és Szilézia egy részét, Elzász- Lotharingiát, Schlesswig-Holstein egy részét kellett átengednie Lengyelországnak, Franciaországnak, Belgiumnak, illetve Dániának. Bizonyos területek pedig (pl. Danzig vagy Gdańsk környéke) a Népszövetség hatalma alá kerültek. A Lengyelországhoz került területek zöme a XVIII. században, Lengyelország többszöri felosztása után került Poroszországhoz, majd a XIX. század második felében a belőle kinőtt Németországhoz. A vesztesek oldalára került Bulgáriának Dél-Dobrudzsát és Macedónia, illetve Trácia egy részét kellett átengednie szomszédainak. Az elcsatolt területek nagysága 4 ezer km 2 volt a meghagyott 114 ezer km 2 -rel szemben. A XVI-XVIII. században formálódott Habsburg-birodalom 300 ezer km 2 -nyi területéből a meghagyott Ausztria területe 82 ezer km 2 lett. Viszont ha a dinasztikus birodalmat és Ausztriát, külön-külön nézzük, akkor a német nyelvű és osztrák múltú ország valódi vesztesége Dél-Tirolon kívül valójában nemigen volt. Ráadásul ezzel egyidőben mintegy Krajna Szlovéniáért cserébe Magyarországból adományoztak német nyelvű területeiért. Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) naiv költőnő (1881-1923) Hitvallás című verse az 1920. évi trianoni békeszerződés után Nemzeti Hiszekegy -gyé vált: Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen A két világháború között a magyar iskolákban ezzel kezdődött a tanítás. 1920. május 9-én megkezdődik a pénzcsere: 500, 1000, 10000 koronások. 1920. májusában megalakul az Angol-Magyar Bank. 1920. május 29-én belügyminiszteri rendelet feloszlatja a Magyarország területén lévő szabadkőműves-páholyokat. 1920. június 18-án az MSZDP vezetője a jogrend mellett foglal állást és követeli a fehérterroristák elítélését. 1920. július 13-án alakul meg az egységes kormánypárt, Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földműves Párt néven. (1921. február 10-ig működik.) Július 19-én hosszas huzavona után megalakul gróf Teleki Pál kormánya.

409 1920. július 27-én az Ébredő Magyarok Egyesülete két halottal járó merényletet követ el a budapesti Club Kávéház ellen. 1920. július 5-én az e napon kötött megállapodás értelmében osztrák hadifoglyok hazaengedése ellenében Ausztria kiengedi az általa internált magyar népbiztosokat Szovjet-Oroszországba. Magyarországon július 5.-november 24. között folytatja le a Budapesti Büntető Törvényszék az ún. népbiztos-pert. Az ítéletet december 28-án hirdetik ki. Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet, Vántus Károlyt halálra ítélik, 7 fő életfogytiglani fogházra ítélnek. 1920. július 19.-augusztus 7. között a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa felhívást intéz valamennyi ország munkásaihoz, keljenek védelmére a forradalmi Oroszországnak. 1920. augusztus 2.-szeptember 15. között a budapesti hadosztálybíróságon lefolytatják a Tisza István meggyilkolásával vádolt katonák bűnperét. 1920. augusztus 10-i 6622/1920. ME. sz. r. az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlásáról, 6650/1920. ME. sz. r. a vitézi telkek adományozásáról rendelkezik. 1920. augusztus 14-én a kisantantot megalapozó szövetségi szerződést köt Csehszlovákia és a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság. 1920. augusztus 19-i 1920:XVII. tc. kiterjeszti a kormányzó jogkörét: jogot kap az országgyűlés elnapolására, berekesztésére, feloszlatására; némi megszorítással általános kegyelem adására, valamint közvetlen fenyegető veszély esetén elrendelheti a hadsereg országhatárokon kívüli felhasználását. 1920. szeptember elején kormányzói döntés létrehozza a Vitéz Széket. 1920. évi törvények: - XVIII. tc. (augusztus 19.) a mezőgazdasági érdekképviseletekről, a mezőgazdasági bizottságok működéséről, - XXV. tc. (szeptember 26.) numerus clausus =felsőoktatási intézményekre való beiratkozás szabályairól, - XXVI. tc. (szeptember 29.) az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (botbüntetés), - XXXVI. tc. (december 7.) a földbirtok helyesebb megoszlásáról. 1920. október 7-én az Ébredő Magyarok Egyesülete megostromolja a Lipótvárosi Kaszinót és a Demokrata Kör helyiségeit. 1920. október 11-én a kolozsvári és pozsonyi egyetem ideiglenesen Budapestre költözik. 1920. október 12-én Szovjet-Oroszország fegyverszünetet köt a Lengyelországgal. - Október 28- november 2. között Vrangel a melitopoli harcokban döntő vereséget szenved. 1920. november 7-én megkezdődik a Krím felszabadítása. November 16-án európai Oroszország területéről az utolsó fehérgárdisták is elmenekülnek. 1920. november 10-én a rendőrség és a katonaság felszámolja a budapesti Britannia Szálló fegyveres lakóit és az Ehmann-telepet, a fehérterrorista különítmények központját. 1920. november 15-én, 42 tagállam részvételével tartja a Népszövetség első ülését. 1920. december 15-én megindul a Magyarság c. napilap. 1920. december 24-én a kormány amnesztia rendeletet ad ki, ha a forradalmakban való részvétel miatt elitélt személyek büntetése 5 évnél kevesebb, és ugyancsak közkegyelmet kaptak az 1919. augusztus 1-1920. február 16. között elkövetett fehérterror elkövetői is. 1920-ban a Romániában élő magyarok száma: 1 325 659 fő. 1920-ban megjelenik Szekfű Gyula Három nemzedék című történelmi műve. 1920-ban külföldre emigrált Polányi Károly (1886-1964), gazdaságtörténész, társadalomtudós, a XX. század eleji magyar baloldali értelmiség egyik jeles egyénisége, aki a Galilei Kör első elnöke és gróf Károlyi Mihály híve volt. Héjjas István (1891-1950), magyar katonatiszt, különítményparancsnok, 1919-ben a fehérterror egyik vezetőjeként tűnt fel. 1920-21-ben a nyugat-magyarországi harcok egyik parancsnoka lett. 1939-ben a Rongyosgárda parancsnoka, majd 1945-ben Spanyolországba menekült. Ostenburg-Moravek Gyula (1886-1944) katonatiszt, a másik különítményparancsnok, az 1919-20. évi fehérterror egyik vezetője, 1920-21-ben a nyugat-magyarországi harcok egyik vezetőjeként 1920-21-ben IV. Károly visszatérési kísérletének támogatója volt. Az 1921. évi második királypuccs leverése után háttérbe szorult.

410 1921. 1921. január 16-án, Budapesten a Szabadság téren leleplezik az irredenta szobrokat. 1921. január 22-én a belügyminiszter rendeletben szabályozza a magyar királyi csendőrség szervezetét. 1921. február 10-én Mayer János elnökletével újjáalakul a Kisgazdapárt. Február 17-én Polgárok és Munkások Szövetsége néven megalakul az MSZDP és a liberális pártok politikai szövetsége. 1921. március 14-én Bruckban (Ausztria) Magyarország képviseletében Teleki Pál miniszterelnök és Csehszlovákia képviseletében Gratz Gusztáv külügyminiszter, Beneš és Hotovec cseh miniszterek találkoznak. Eduard Beneš (1884-1948), cseh politikus, Csehszlovákia létrehozója, társalapítója volt. 1918-1935 között külügyminiszter, 1935-ben államelnök lett. 1938 őszén, a müncheni egyezmény és a Szudétavidék elcsatolása után visszalépett. 1940-45 között az emigrációs csehszlovák kormány vezetője, majd 1945 őszén újra államelnök lett. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után visszavonulásra kényszerítették. 1921. március 26-án IV. Károly bejelentés nélkül Szombathelyre érkezik (Románia, Olaszország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia tiltakozik a visszatérés ellen.) Április 6-án elhagyja az országot. IV. Károly (1887-1922), 1921. március 26-án a királyi hatalom visszaállítása céljából Szombathelyre érkezett. Március 27-én, Budapesten Horthy kormányzóval tárgyalt. Az antant követelésére április 5-én azonban kénytelen volt elhagyni az országot. IV. Károly feleségével, Zita királynéval 1921. október 20-án repült Dénesfára, majd a soproni katonaság felesküdött rá, és Rakovszky Istvánnal (1858-1931) az élen kinevezte kormányát. Rakovszky 1906-1909 között a képviselőház elnöke, majd 1920-21-ben a nemzetgyűlés elnöke volt. Az antant tiltakozása, Csehszlovákia és a délszláv állam mozgósítása miatt Horthy Miklós kormányzó a nemzeti hadsereggel meghátrálásra kényszerítette. A budaörsi csata a második királypuccs idején, a Horthy Miklós kormányzóhoz hű nemzeti hadsereg és a IV. (Habsburg) Károlyt támogató csapatok között 1921. október 25-én zajlott le. A király és hívei vereséget szenvedtek. Károlyt és feleségét, Zita királynét pedig őrizetbe vették, majd átadták az antant megbízottainak. IV. Károlyt és családját az antant hatalmak Madeira szigetére száműzték. Zita Maria Adelgunda (1892-1989), bourbon-pármai hercegnő, 1911-től a későbbi IV. Károly osztrák császár és magyar király felesége 1916-tól Ausztria császárnéja és 1916-18-ban Magyarország királynéja volt. 1919-től férjével együtt száműzetésben élt. 1921. április 13-án gróf Teleki Pál miniszterelnök beadja lemondását. Április 14-én megalakul gróf Bethlen István kormánya. Teleki Pál (1879-1941), politikus, földrajztudós az 1919-es ellenforradalmi kormány külügy- és földművelésügyi minisztere 1920-21-ben miniszterelnök és külügyminiszter, ratifikálta a trianoni békeszerződést. 1921 áprilisában az első királypuccs után lemondott. 1921-1938 között elsősorban tudományos munkát folytatott. 1921. évi törvények: - III. tc. (április 6.) az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, - XXV. tc. (június 16.) a trianoni béke folytán székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegeden, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsett helyezi el, - XXXIII. tc. (július 26.) a trianoni békeszerződés törvénybe iktatása: A békeszerződés értelmében a történelmi Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer km 2 területéből 93 ezer km 2 (33 %) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20886487 főnyi népességből 7,6 millió (36 %) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3241895 (30 %) magyar nyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. (1930-ban a romániai Erdélyben 1481 ezer magyar (az összlakosság 26,7 %-a), 1921-ben Csehszlovákiában 745 ezer magyar (6 %), Jugoszláviában 468 ezer magyar (3,9 %) élt. 1921-ben Ausztriához, Burgerlanddal 30 ezer magyar ajkú lakos került.) 1922-ig 350000 menekült, nagyrészt tisztviselő érkezett Magyarországra. 1921. május 22-én Horthy Miklós a Várpalota Zsigmond-kápolnájában felavatja a vitézi rend első vezetőit. Augusztus 21-én Budapesten a Várkertben a kormányzó vitézzé avatja az első kiválasztott személyeket. 1921. július 5-én a belügyminiszter feloszlatja az irredenta egyesületeket.

411 1921. július 6-án Kolozsvárott megalakul a Magyar Szövetség. 1921. augusztus 1-jén a XIV. tc. értelmében a Magyar Állami Jegyintézet megkezdi működését, az Osztrák-Magyar Bank megszűnik. 1921. augusztus 3-án Határmegállapító Központ alakul. 1921. augusztus 8-án Rigában aláírják a magyar-szovjet fogolycsere-egyezményt. 1921. október 20-án IV. Károly Svájcból feleségével együtt különrepülőgépen a Sopron megyei Dénesfára érkezik, gróf Cziráky József Vas megyei birtokára. Innen 22-én vonattal indul Budapest felé. Október 23/24-én Budaörsnél összecsapnak a nemzeti hadsereg és a IV. Károlyt támogató csapatok. November 6-án a nemzetgyűlés becikkelyezi a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló 1921:XLVII. tc.-t. 1921. november 26-án a Kisgazdapárt és a kereszténypárt értekezletén Bethlen István miniszterelnök meghirdeti a konszolidáció programját. 1921. december 11-én megalakul a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara. 1921. december 14-16. között népszavazást tartanak Sopron és környékén. A lakosság a Magyarországhoz tartozás mellett dönt. 1921. december 22-én aláírja a Bethlen-Peyer-paktumként emlegetett megállapodást a kormány és az MSZDP. 1921. december 23-án közzéteszik a közkegyelemről szóló kormányrendeletet. Peyer Károly (1881-1956), SZDP politikus, elítélte a proletárdiktatúrát. 1919-1920-ban belügy-, majd munkaügyi és népjóléti miniszter lett. Az 1921. évi Bethlen-Peyer-paktummal biztosította az MSZDP legalitását. 1922-1944 között parlamenti képviselő volt. 1944-ben a németek koncentrációs táborba hurcolták. 1945 után a szociáldemokrácia kommunista kisajátítása ellen foglalt állást. 1947-ben kizárták az SZDP-ből, ezután emigrált. Haláláig az USA-ban élt, 1989-ben rehabilitálták. Az 1921-es alkotmány értelmében Lengyelország köztársasági államformájú ország volt. Súlyos nehézségekkel küzdött. Jellegét tekintve agrárország. A külső kapcsolatok terén az uralkodó osztály egy része franciabarát, más része angol-, illetve egyenesen németbarát politikát folytatott. 1922. 1922. január 5-én Bethlen bejelenti, hogy belép a Kisgazdapártba. Február 22-én a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyesül a Kisgazdapárttal. 1922. február 1-jén Budapesten 11878, vidéken 6334 szervezett munkás van munka nélkül. 1922. február 10-én megszűnik a Magyar Nemzetiségügyi Minisztérium. A nemzetiségi kérdések intézését a miniszterelnökség II. akciós ügyosztálya veszi át. 1922. március 2-án megjelenik a 2200/1922. sz. ME. r. a választójogról, és a belügyminiszter 34100/1922. sz. rendelete a népgyűlések engedélyezéséről. 1922. március 30-án a kormány közli a Jóvátételi Bizottsággal: nincs olyan helyzetben, hogy jóvátételt fizessen. Augusztus 8-án a kormány felállítja a Devizaközpontot. 1922. április 1-jén Madeira szigetén elhunyt IV. Károly. 1922. április 3-án az SZK(b)P XII. kongresszusán a párt főtitkárává választják J. V. Sztálint. Sztálin (ered. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), grúz származású orosz forradalmár és szovjet politikus (1878-1953). 1898-tól az orosz SZDP tagja, 1912-ben kooptálták a bolsevik párt KB-ba. 1917 előtt többször elítélték, bebörtönözték és száműzték. Az 1917-es októberi forradalom egyik pétervári vezetője lett. 1922-től mint az SZKP KB főtitkára ellenőrzése alá vonta az SZKP pártapparátusát. Lenin 1924-ben bekövetkezett halála után az SZKP-n belüli különböző csoportok ügyes kijátszásával egymás után állította félre Trockíjt, Zinovjevet, Kamenyevet és más ismert bolsevikokat. Az 1920-as évek végétől a párt és az ország diktátora lett. Belpolitikai győzelmét követően brutális terrorrendszert hozott létre. 1941-től a Népbiztosok Tanácsának elnöke és a Vörös Hadsereg főparancsnoka lett. 1939. augusztus 23-án megállapodást kötött Hitlerrel és nyugati irányú bekebelező politikát folytatott. A II. világháború után szocialista tábort hozott létre, amely a hidegháborúhoz vezetett. Maga körül személyi kultuszt hozott létre. Sztálin kidolgozta a sztálinista elméletét a bolsevista kommunizmus megvalósítása érdekében. Az ellenzéki politikusok kiiktatásával az 1930-as évektől totális diktatúrát vezetett be. Fő jellemzői: - a marxizmus dogmatizálása, mértéktelen személyi kultusz - minden polgári szabadságjog felszámolása - tízmilliók legyilkolása.

412 1945 után a sztálinizmus kiterjedt a szovjetek kelet-európai csatlósállamaira is. 1922. május 28-június 11. között nemzetgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. 1922. június 1-jén megindul a Prágai Magyar Hírlap. 1922. augusztus 17-én Horthy országos nyomorenyhítő akciót hirdet. 1922. szeptember 1-jén hatályba lép a nagy közgyűjtemények önkormányzatáról szóló 1922:XIX. tc. 1922. szeptember 17-én Zentán megalakul a Jugoszláviai Országos Magyar Párt. 1922. szeptember 18-án a Népszövetség felveszi tagjai sorába Magyarországot. 1922. október 26-án Mussolini-puccs zajlik Olaszországban: Marcia su Roma. 1922. november 21-én megnyílik a budapesti Corvin Mozi. 1922. november 22-én aláírják a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést. 1922. december 1-jén a nemzetgyűlés megszavazza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állami támogatásáról szóló 1923:I. tc.-t. 1922. december 16-án a nemzetgyűlésen Gömbös Gyula nyilvánosságra hozza fajvédő programját. December 17-én az olasz fasizmus létrejöttét követő két hónap múlva - a pesti Vármegyeház dísztermében tartja alakuló közgyűlését a Magyar Fascista Hungarista Tábor. 1922. december 21-én, Budapesten megalakul a Magyar Munkaadók Központja. 1922. december 23-án megnyílik a Fővárosi Operettszínház. 1922. december 30-án létrejön a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (SzSzKSz = SZU.). A Szovjetunió és Németország az olaszországi Rapallóban diplomáciai és gazdasági egyezményt köt. 1922-ben megjelenik József Attila első verseskötete A Szépség Koldusa, és Móricz Zsigmond Tündérkert c. műve, melynek további 2 folytatása 1935-ben jelenik meg. Lengyelországban Piłsudski visszavonulása után az első törvényesen megválasztott államfőt, Gabriel Narutowiczot 1922. decemberében, egy héttel hivatalba lépése után szélsőséges nacionalisták meggyilkolták. A bizonytalan gazdasági helyzet nyomán fellángoltak a sztrájkmozgalmak. A Lengyel Kommunista Párt illegalitásba vonult. Az 1923-as krakkói általános sztrájk fegyveres harcba csapott át a munkásság és a katonaság között. 1923. 1923. január 1-jén megkezdi működését a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT.) Władysław Sikorski (1881-1943), lengyel politikus és katonatiszt, 1923. január-május között miniszterelnök volt. 1939-1943 között a londoni emigrációs kormány miniszterelnöke lett. 1923. február 21-én a Budapesti Büntető Törvényszék ítélete alapján államosítják a hazaárulás vádjával vádolt Károlyi Mihály magyarországi birtokait. 1923. január 31-én Magyarország belép a Népszövetségbe, és április 22-én Genfben, a népszövetségi tanács 24. ülésszakán Magyarországnak ítélik Somoskő és Somoskőújfalu községeket és a környékbeli bányákat. 1923. március 2-án üzembe helyezik a csepeli rádióadót. 1923. április 3-án Budaörsről megindul a magyar légiforgalom. 1923. május 2-22. között Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter Párizsban, Londonban és Rómában a magyar pénzügyi kölcsönről tárgyal. A Jóvátételi Bizottság elvileg hozzájárul a kölcsönhöz. Július 28-án Svájcban összeül a kisantant konferencia (Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), amely megtárgyalja a magyar kölcsön ügyét. A kölcsönt Magyarország nem fordíthatja fegyverkezésre és irredenta propagandára. 1923. május 26-án a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet Gerő Ernő és 66 kommunista társa perében. 1923. június 21-én teszik közzé a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. ME. sz. rendeletet.

413 1923. július 24-én Lausanne-ban az antanthatalmak és Törökország képviselői aláírják a békeszerződést. 1923. augusztus 2-án Gömbös Gyula és csoportja Fajvédő Pártot alapít. 1923. szeptember 4-24. között a Genfben folytatott tárgyalásokon megegyezés jön létre Bethlen miniszterelnök és Beneš cseh külügyminiszter között a határátlépések megkönnyítésére, az állampolgárság és illetékesség, a propaganda és a magyar államkölcsön kérdésében. 1923. szeptember 8-án kiadott 1923:XXV. tc. a közalkalmazottak létszámát 20 %-kal csökkenti. Az október 19-i 7502/1923. ME. sz. r. szabályozza az állami alkalmazottak politikai tevékenységét. 1923. október 14-én Pécsett megnyílik az áttelepült Erzsébet Tudományegyetem. 1923. november 14-én polgári és katonai érdemek jutalmazására a kormányzó új érdemkeresztet, valamint ezüst és bronz érdemérmet alapít. 1923. november 20-án a budapesti Bazilikában ünneplik Habsburg Ottó születésnapját. 1923. december 20-án a Népszövetség tanácsa elfogadja a magyarországi pénzügyi szanálás tervezetét. Irányelvek: - Magyarország új jegybankot állít fel, - a költségvetés egyensúlyát 1926. június 30-ig helyreállítja, - az ország 250 millió aranykorona újjáépítési hitelt vesz fel, - az ország pénzügyi ellenőrzését főbiztos végzi, - 1926. júniusáig a jóvátételi fizetéseket felfüggesztik, - a népszövetségi kölcsön 20 év alatt fizetendő vissza. 1923-ban megalakul a Bauxit Trust. 1923-ban megjelenik Bartók Béla Kodály Zoltán Erdélyi magyarság. Népdalok c. munkája. 1924. 1924 januárjától megjelenik a Magyar Rádió Újság. 1924. január 21-jén meghal V. I. Lenin. 1924. február 21-én a Jóvátételi Bizottság elfogadja Magyarország pénzügyi szanálásának tervét: 179 millió aranykorona jóvátételt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak 3 évi szénszállítást rögzít. 1924. március 14-én Genfben magyar-román egyezményt írnak alá, amelyben Magyarország lemond a háborúban a románok okozta károk megtérítéséről, Románia pedig garantálja Magyarország területi épségét. 1924. évi törvények: - II. tc. (március 28.) a kisebbségi nyelvek közhivatalokbani ismeretéről, - IV. tc. (április) az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, - V. tc. a Magyar Nemzeti Bank felállításáról, - XI. tc. (május 20.) a középiskolákról. 1924. április 10-én a Kereskedelemügyi Minisztériumon belül felállított Légügyi Hivatal a katonai repülés szervezője volt. 1924. április 14-én megalakul a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. (MSZMP.) 1924. május 24-én megalakul a Magyar Nemzeti Bank. 1924. május 31-én kiadott 4300/1924. ME. sz. r. az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság felállításáról. 1924. június 30-án a belügyminiszter 124000/1924. ME. sz. körrendeletében a leventeegyesületek szervezéséről intézkedik. 1924. szeptember 5-én Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai egyezményt köt Berlinben. 1924. szeptember 12-én aláírják a magyar-szovjet kereskedelmi megállapodást. 1924. szeptember 17-én Bécsben megnyílik a Collegium Hungaricum. 1924. szeptember 28-án Veszprémben megtartják az első balatoni kongresszust.

414 1924. október 26-án Szegeden felavatják az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet. 1924. november 30-1928. február 28. között a belügyminiszter megvonja a Népszava utcai árusításának jogát. - 1924. december 31-én a Népszava közli a Bethlen-Peyer-paktumot. - Az MSZDP 1924 december elejétől 1925. május 26-ig parlamenti passzivitásban van. 1924-ben megalakul a Magyar Hirdető Iroda. 1924-ben megjelenik Kosztolányi Dezső Pacsirta c. regénye. 1925. 1925. március 18-án a nemzetgyűlés elfogadja az első aranyalapú költségvetést. 1925. április 18-án megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. 1925. június 3-án megnyílik a Csepeli Szabadkikötő. 1925. június 30-án Vági Istvánt és társait letartóztatják. 1925. július 7-én a nemzetgyűlés elfogadja a választójogi törvényjavaslatot, amely az ország nagy részén visszaállítja a nyílt szavazást. 1925. augusztus 18-21. között tartja a Kommunisták Magyarországi Pártja I. kongresszusát Bécsben. 1925. szeptember 22-én a rendőrség letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP.) és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP.) 40 tagját, köztük Rákosi Mátyást és Hámán Katót. Hámán Kató (1884-1936), magyar kommunista munkásmozgalmi vezető 1925-ben az MSZMP egyik alapítója volt. 1927-től a Vörös Segély titkára lett. 1934-ben bebörtönözték, 1936-ban szabadult. 1925. november 18-án hatályba lép az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925:XXXI. tc. 1925. november 21-én 125 éves jubileumát ünnepli a Pesti Izraelita Hitközség. 1925. december 1-jén felavatják a pesti rádióstúdiót. 1925. december 19-én MTI közlemény adja közzé: Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert 10 millió frank értékben, hamisított ezerfrankosokat találtak náluk. 1925. december 14-én tartóztatta le a rendőrség Jankovich Arisztid magyar diplomáciai futárt. A frankhamisítási botrány vezetői Teleki Pál és Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány voltak. 1926. január 20-án a frankhamisítási botrány politikai vonatkozásainak kivizsgálására a nemzetgyűlés parlamenti bizottságot küld ki. 1925-ben megnyílik a pesti Corvin Áruház. August Hlond (1881-1948), lengyel római katolikus főpap, 1925-től Gniezno érseke és Lengyelország prímása, 1927-től bíboros, 1939-1944 között a német megszállás idején emigrációban élt. 1926. 1926. január 12-én Budapesten megalakul a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. 1926. február 25-én Gaál Gaszton vezetésével megalakul a konzervatív Agrárpárt. 1926:VII. tc. (március 24.) népiskolák létesítéséről és fenntartásáról, báró Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszter törvénye. 1926. május 16-án a Budai-hegységben, Nagyszénáson felavatják az első munkás-turistaházat. 1926. május 7-26. között a frankhamisítási per a törvényszék előtt. Május 26-án a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a frankhamisítási perben: Nádosy Imrét és herceg Windischgrätz Lajost 4 évi fegyházra és 10-10 millió korona pénzbüntetésre, hivatalvesztésre és politikai jogaik felfüggesztésére ítélik. Piłsudski 1926. májusában a lengyel hadsereg nagyobbik részének támogatásával államcsínyt hajtott végre, és magához ragadta a tényleges hatalmat. A háromnapos lövöldözés a Witos-kormány és Vojciechowski államelnök május 12-i lemondásával végződött. Ignacy Mościcki (1867-1946), lengyel kémikus és politikus, - Piłsudski híve - 1926-1939 között töltötte be a lengyel köztársasági elnöki tisztséget. 1939-ben Svájcba emigrált. 1926. július 1-jén a Népszövetség Tanácsának magyar albizottsága megszünteti a magyar államháztartás ellenőrzését és a népszövetségi főbiztosi állást. 1926. július 16-án Rassay Károly elnökletével megalakul a Független Nemzeti Demokrata Párt.

415 1926. július 18-án Marosvécsen megalakul az Erdélyi Helikon írói munkaközösség. 1926. október 3-6. között Bécsben rendezik a Páneurópai Unió első kongresszusát. 1926. október 14-én Bethlen István miniszterelnök benyújtja kormánya lemondását a frankhamisítási ügy politikai vonatkozása miatt. A lemondást a kormányzó nem fogadja el. 1926. december 14-15. között, az Egységes Párt 60,1 %-os győzelmével tartják az országgyűlési választásokat. 1926. évi törvények: - XXII. tc. (november 15.) az országgyűlés felsőházáról, - XXIV. tc. (december 2.) a leány-középiskolákról és leánykollégiumokról. 1926. november 20-án a budapesti Városligetben megnyitják a Műjégpályát. 1926. december 23-án a fővárosban a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán felállítják az első közlekedési lámpát. 1926-ban felépült az első szovjet vízi erőmű. 1926-ban Németországot felveszik a Népszövetségbe. 1927. 1927. január 1-jén bevezetik az új fizetőeszközt, a pengőt. 1927. január 27-én a 203000/1926. sz. belügyminiszteri körrendelet bevezeti a fényképes személyigazoló jegyet. 1927. március 31-én megszűnt az antant katonai ellenőrzése. 1927. április 4-6. között Bethlen István miniszterelnök római látogatása alkalmával Bethlen és Mussolini aláírják a kölcsönös olasz-magyar barátsági és gazdasági együttműködést. 1927. június 21-én H. S. Rothermere lord a Daily Mail c. lapban írt cikkében Európa érdekében is szorgalmazza a trianoni béke revízióját. 1927. július 15-én a forradalmi tüntetőkkel utcai harcokra kerül sor Bécsben. 1927. július 27-én Herczeg Ferenc elnökletével megalakul a Magyar Revíziós Liga. Herczeg Ferenc (1863-1954) a Budapesten, 1895-1949 között megjelenő Új Idők, magyar irodalmi hetilap szerkesztője volt 1894-1944 között. Herczeg Ferenc a XX. század elején és a két világháború között a konzervatív irodalom vezéralakja volt. 1927-1944 között a Magyar Revíziós Liga elnöke volt. Német családból származott, a gimnáziumban tanult meg magyarul. Munkatársai, a korszak divatos írói: Csathó Kálmán (1881-1964) színházi rendező, Kosáryné Réz Lola, Harsányi Zsolt (1887-1943) volt. 1927. évi törvények: - XII. tc. (július 3.) a polgári iskolákról, - XIII. tc. (július 3.) a külföldi magyar intézetekről és a magyar műveltség céljait szolgáló ösztöndíjakról, - XXI. tc. (december 28.) március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról, - XXXII. tc. (december 28.) Kossuth Lajos örök érdemeit és emlékét törvénybe iktatja. 1927 szeptemberében megindul a Magyar Szemle. 1927. szeptember 5-én a kormányzó jelenlétében Tihanyban felavatják az Országos Magyar Biológiai Kutató Intézetet. Alapkövének letételére 1926 augusztusában került sor. 1927. október 26-án a kormány megbízásából, Prónay György vezetésével 8 tagú küldöttség utazik Rómába, az olasz fasizmus rendszerének tanulmányozására. 1927. november 6-án a budapesti Országház téren felavatják a Kossuth-szobrot. 1927. november 9-én a kommunista Szántó Zoltánt nyolc és félévi börtönre ítélik. 1927. december 23-án a Koronatanács határozatot hoz a rejtett haderőfejlesztésről. 1932. augusztus 1- jétől vezetik be az általános védkötelezettséget. 1927-ben létrejön az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI). Serédi Jusztinián (tkp. Szapucsek György) római katolikus főpap és egyházjogász (1884-1945), 1927- től esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása lett.

416 1928. 1928. március 4-én Debrecenben tartott beszédében Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy az ország a határok békés revíziójára törekszik. 1928. április 10-én Balatoni Intéző Bizottság alakul. 1928. április 26-án hatályba lép az ún. második numerus clausus törvény: 1928:XIV. tc. 1928. április 29-én a lakihegyi új, 20 kw-os rádióadó megkezdi a műsorszórást. Júniusban a rádió előfizetők száma 100 ezer fő. 1928. június 15-én Kassán megalakul a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, titkára: Sziklay Ferenc. 1928. augusztus 4-én hatályba lép az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást kimondó 1928:XL. tc. 1928. augusztus 11-én megalakul a Magyar Fasiszta Munkások Országos Pártja. 1928. szeptember 9-én Budapesten levegőbe emelkedik az első helikopter, Asbóth Oszkár találmánya. 1928. október 1-jén megalakul az Idegenforgalmi Tanács. 1928. október 28-án átadják a forgalomnak a csepeli nemzetközi szabadkikötőt. 1928. november 24-én Horthy kormányzó felavatja az Alföld energiaszükségletét biztosító salgótarján-szolnoki villamos vezetéket. 1928. december 11-én a pilisvörösvári bányászok tüntetnek. 1928-ban megjelenik Hóman Bálint - Szekfű Gyula Magyar Történet c. művének első kötete. 1928- ban kiadják Zilahy Lajos Valamit visz a víz c. regényét. Hóman Bálint (1885-1951), magyar történész, kultúrpolitikus, 1932-38 és 1939-42 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Németbarát, de náciellenes politikai irányvonalat képviselt. A népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte, 1951-ben a börtönben hunyt el. A középkori magyar történelem kiemelkedő kutatója volt. Fő művei között szerepel a Magyar pénztörténet 1000-1325; A magyar királyság pénzügyi és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Szekfű Gyulával kiadta az 1935-36-ban elkészült, ötkötetes Magyar Történet című művet. Szekfű Gyula (1883-1955), magyar történész, a Magyar Szemle szerkesztője, Magyarország moszkvai nagykövete, majd 1946-48 között moszkvai nagykövet volt. Fő műve az Iratok a magyar államnyelv kérdéseinek történetéhez; Bethlen Gábor; A száműzött Rákóczi; Forradalom után. 1928-ban a Margit-szigeten megszűnik a Lóvasút. 1929. 1929. május 1-3. között utcai harcokra kerül sor Berlinben a tüntető kommunisták és a rendőrök között. 1929. május 13-20. között megrendezik az első könyvhetet Magyarországon. 1929. július 1-jén a Rendőr Újonciskolán felállítják az első magyar páncélosalakulatot. 1929:XXXIII. tc. (július 18.) a Nemzeti Közművelődési Alap létesítéséről. 1929. augusztus 3-9. között Budapesten rendezik a XXI. Eszperantó Világkongresszust. 1929. október 25-én kirobban a New York-i tőzsdakrack, kezdetlét veszi a világgazdasági válság. 1930. 1930. január 4-20. között Hágában konferenciát rendeznek, amely a magyar jóvátétel végleges rendezéséről is határoz. Magyarországot 25 évre évi 13 és fél millió pengő háborús jóvátétel fizetésére kötelezik. Magyarország pénzügyi ellenőrzése megszűnik. 1930. április 11-én újabb Bethlen-Mussolini találkozóra kerül sor Rómában. 1930. május 20-án megszűnik a magyarországi népszövetségi ellenőrző bizottság működése. 1930. június 4. a trianoni békeszerződés 10. éves évfordulója. 1930. június 15-én Bethlen Londonba látogat. Az 1930. július 3-i 1930:XXXI. tc. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy egyes gazdasági ágazatokra és országos beruházásokra az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül kölcsönt vehessen fel. 1930. szeptember 1-jén tüntetések a fővárosban és vidéken.