1. A TÁVHŐ FEJLŐDÉSÉT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK A POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ ÉVEKBEN: a fogyasztói árkiegészítés megszüntetése 1991- ben, a társadalom visszaeső, stagnáló majd lassan növekedő jövedelemszínvonala, magas hőtermelési költség és ebből adódó relatíve magas távhődíj, kedvezőtlen, a piacgazdaságoktól eltérő nagyfogyasztói/kisfogyasztói gázár arány, ami a versenytárs lakossági, kisfogyasztói és középfogyasztói gázfűtést előnyhöz juttatja, rossz hőtechnikai tulajdonságú épületek, takarékosságra alkalmatlan fogyasztói rendszerek. HATÁSUK: erős lakossági árérzékenység, távhő versenyhelyzete kedvezőtlenné vált, távhő imázs jelentős romlása, távhőre csatlakozási szándékok számának visszaesése, kilépési szándékok megjelenése.
2. A TÁVHŐT ÉRINTŐ NÉHÁNY JELLEMZŐ ARÁNYSZÁM: Megnevezés HU EU Távhő input energia 1 1 Távhő ára 2 4 Távhő hozzáadott értéke 1 3 Gázkazánházas hőellátás éves összköltsége 1,6 4 Háztartási földgáz ára 1 2,5 Beruházási árszint 1 1 1 lm 3 -re jutó hőfelhasználás 1 0,5 GDP 1 5 GNI vásárlóerő paritáson 1 2,5 Hőellátás ktg-e a családi kvben 1 0,2 Az egyes blokkok arányszámai külön-külön értelmezendők.
3. A TÁVHŐ FEJLESZTÉSÉNEK SZISZTÉMÁI EURÓPÁBAN A volt keleti blokk országaiban a távfűtés elsősorban a nagytömegű lakásépítés velejárójaként terjedt el. A hangsúly az extenzív fejlesztésen volt, a minőségi mutatók például az energiahatékonyság, vagy az egyedi fogyasztói igények kielégítése nem kaptak jelentős figyelmet. Bár igyekeztek törekedni az energetikai előnyök kihasználására, de a távfűtést olyan esetekben is kiépítették, amikor ezeknek az előnyöknek a kihasználására például tőkehiány miatt nem volt lehetőség. Európa nyugati felén kezdetben energetikai és gazdasági előnyök motiválták a távhő széleskörű alkalmazását. Később előtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, melyeknek köszönhetően ez a szolgáltatás ma reneszánszát éli.
4. AZ ENERGIA- ÉS KÖRNYEZETPOLITIKÁK JELLEG- ZETES EREDMÉNYEI NYUGAT-EURÓPÁBAN Hollandia, amely közismert módon a földgáz országa, a távfűtés dinamikus fejlesztését tervezi annak érdekében, hogy Kyoto-i vállalásait teljesíteni tudja. A távfűtés elterjedésének segítésére az energiaár-szabályozásnál a helyettesíthetőség elvét alkalmazzák. Németországban az energia termelése és elosztása a stadtwerke koncepción keresztül valósul meg. A stadtwerke városi vállalatok holdingja, amely az energiaellátásért és más városgazdálkodási feladatok ellátásáért felelős. Minden ágban a költségek csökkentésére törekszik. A koncepció megteremti az alapot a jó együttműködéshez, a hosszú távú energiastratégia kialakításához. Franciaországban folyamatosan bővül a távfűtés. Párizsban a hő 50%-a szemétégetőkből, további 32%-a pedig széntüzelésből származik. Dániában az energiapolitika célja a bruttó energia felhasználás csökkentése, elsősorban a környezeti hatások, főként a CO 2 kibocsátás csökkentése érdekében. A távhő részesedése 50%-ra nőtt, a fajlagos hőfogyasztás 45%-kal csökkent.
5. A FENNTARTHATÓ VÁROS NEVŰ SVÉD VÁROSÜZEMELTETÉSI MEGOLDÁS Nézetük szerint számos városnak szembe kell néznie a levegőszennyeződés, a növekvő hulladékmennyiség, valamint az elektromos áramigények emelkedésének problémáival. A göteborgi hőellátás egy olyan rendszer, amelyben az energiát döntő részben (70%-ban) nem fosszilis tüzelőanyagokból, hanem meglévő újratermelődő energiaforrásokból nyerik. Szennyvízből hőszivattyúzással 13%, ipartelepi energia visszanyerésekből 33%, hulladékhasznosításból 25% hőt nyernek. A távhő csőhálózat veszi fel, majd juttatja el a hőt a város minden pontjára. Megvalósítása akkor lehetséges, ha létezik egy olyan helyi önkormányzat, amely képes egész városra szóló terveket készíteni és a választott hosszú távú stratégiát végrehajtani.
6. BÉCS, A KÖRNYEZETVÉDELEM MINTAVÁROSA A városi energiakoncepció alapgondolata a környezetvédelem és az energiahatékonyság. A nagy ütemű fejlesztések eredményeként a hőellátást a belvárosban és más sűrűn lakott területeken távhővel biztosítják. Bécs erősen centralizált önkormányzati modellt képvisel. Minden jelentős döntést városi szinten hoznak meg. Ennek a város egységes, stadtwerke típusú üzemeltetése szempontjából különös előnyei vannak. Az energiaszolgáltatást végző cégek külön szabályzat szerint működnek együtt. A képviselőikből álló munkabizottság tesz javaslatot a fejlesztéseknél a távhő vagy a gáz alkalmazására. A jelentős kapcsolt energiatermelő kapacitás, a példa értékű hulladékhasznosítás és a kiépült teljes városi távhőhálózat alapján alapvetően távhő kerül javaslatba. A távhő ára versenyképes, emellett azonban fejlődését nem a piaci verseny, hanem a koordináció határozza meg. A bécsi távhőrendszer vevőkörének növekedése ma is töretlen.
7. A TÁVHŐ JÓ TERMÉK A kapcsolt villamos és hőenergia termelésen alapuló távhőszolgáltatás jelentősen csökkenti a nemzetgazdaság primer energia felhasználását és ezáltal a szennyezőanyag-kibocsátást. A távhő lehetőséget biztosít a hulladék és megújuló energiák befogadására és továbbítására, az energiahordozó megváltoztatására. A fejlett világban az emberek értékelik a távhő kényelmét és biztonságát. A távhő tiszta szolgáltatás, amelynek károsanyag kibocsátása a közvetlen lakókörnyezetre nincs. A kevesebb primer energia felhasználás, a fejlett tüzeléstechnika a lehető legmagasabb szinten óvja meg a környezetet.
8. A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS GAZDASÁGI HASZNA
9. TÁVHŐ ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A fogyasztók energiaigényének ellátása minden esetben kisebb-nagyobb mértékben a környezet szennyezését okozza. A távhő előnyei az egyedi fűtéshez viszonyítva mutatkoznak. Egyedi fűtésnél a kibocsátási szint alacsonyan, a lakókörnyezetben helyezkedik el. A fővárosban a legszennyezettebbek a belső, belvárosi kerületek. A távhőnél mód van arra, hogy a hőforrásokat a sűrűn lakott területektől távolra telepítsék, valamint a keletkező füstgázokat magas kéményen bocsássák ki. Erőművekben a műszeres és hatósági ellenőrzés rendszeres, a szennyezőanyag kibocsátás általában alacsonyabb szintű. A távhő lehetőséget nyújt a kapcsolt energiatermelés alkalmazására. A környezet megóvásának tartós előremutató megoldását az jelenti, ha a környezeti szempontok beépülnek az értékrendünkbe.
10. A TÁVHŐ JÖVŐKÉPE a hőtermelés költsége csökken vagy inflációnál kisebb mértékben nő (kapcsolt energiatermelés, szigetüzemek összekapcsolása után hőtermelők versenyeztetése) új csatlakozó fogyasztók gázmotorral a kis és középfogyasztói gázfűtés abszolút és relatív mértékben drágul mindezekkel javul az árverseny helyzete szünetmentes távhőszolgáltatás egész évben korszerű, önálló hőközpont létesítés minden épületben megerősödő energetikai és környezetvédelmi tudatosság a társadalomban meglévő fogyasztói rendszerek korszerűsítése mai igényeknek megfelelő új fogyasztói rendszerek létesítése távhűtés kialakulása országos, hosszú távra szóló energiapolitika a fejlesztés célszerű területeinek kijelölése a város belső területeinek távfűtése fokozódó bizalom és érdeklődés a távhő iránt
11. ÖSSZEFOGLALÁS: A TÁVHŐ LEHETSÉGES SZEREPEI Gazdasági szerep: Megtakarítás a nemzetgazdaság primer energiahordozó felhasználásában Környezetvédelmi szerep: Szennyezőanyag kibocsátás csökkenés országos szinten Imisszió csökkenés a közvetlen lakókörnyezetben Tiszta szolgáltatás Városüzemeltetési szerep: Jól csatlakozik a város hulladékgazdálkodási feladatainak megoldásához Életmódot érintő szerep: A távhőtechnikára épülő szolgáltatás kényelmes és biztonságos