BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2010-IG A BKF SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 2011. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004 1
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN... 3 1.1 A KUTATÁS CÉLJA... 3 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 3 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS... 4 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK... 5 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR... 5 2.2 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG... 6 3. MUNKAHELY... 8 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS... 11 5. KAPCSOLAT A BKF-FEL... 13 MELLÉKLET... 14 2
1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA 2010 decembere és 2011 januárja között a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzést végzetteinek körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a szakirányú továbbképzést végzett diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is, valamint bemutatja a végzettek jelenlegi munkahelyének főbb jellemzőit. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzést 2010 decemberéig befejező hallgatók körében 2010. december 14. 2011. január 16. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 270 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 83 db, amely összességében 29%-os kitöltési aránynak felel meg. Az e-mail-es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető e-mail kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy 3
bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra 12 különböző képzés együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 29% volt, amely ugyan nem tekinthető alacsonynak, azonban az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Vélhetően a tanulmányaikat már befejezők esetében a pályakövetést jelentősen nehézkesebbé válik, és az esetleges elérhetőségre vonatkozó változásokat a volt hallgatók nem tartják szükségesnek megosztani az intézménnyel, amit az is jelez, hogy az e-mail címek jelentős része (27%-a) ténylegesen nem is működött. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes szakok kitöltési arányai között. (A táblázatot a melléklet tartalmazza). Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben súlyozatlan adatokat használunk, amelyek nem tekinthetők reprezentatívnak a sokaságra. 4
2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 72,3 százaléka nő (1. ábra). Neme (százalék) (N=83) f érf i 25,3 nő 72,3 1. ábra A szakirányú továbbképzésen végzettek átlagéletkora 32,4 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 23, a legidősebb 52 éves volt, ehhez azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy ez a kitöltéskori életkor, amely az esetek többségében nem azonos a továbbképzés végzése kori életkorral, mivel ezt a kérdőívet valamennyi szakirányú továbbképzésben résztvevő számára elküldték, függetlenül attól, hogy melyik évfolyamon végzett. (2. ábra) 5
Százalék Az életkor százalékos eloszlása (N=83) 14 12 10 8 6 4 2 0 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 41 43 44 45 47 51 52 Életkor (év) 2. ábra 2.2 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG A válaszadó hallgatók többsége budapesti, 68,3 százaléknak jelenleg Budapesten van az állandó lakhelye, de az oklevél megszerzésének időpontjában is a többség a fővárosban lakott. (1. táblázat). Hol volt az állandó lakóhelye, amikor a BKFes szakirányú oklevelét megszerezte? gyakoriság Hol van jelenleg állandó, életvitelszerű lakóhelye? Főváros 61,4 68,3 Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 14,5 11,0 Egyéb város 10,8 12,2 Község 13,3 4,9 Külföld 3,7 Total 100,0 100,0 1. táblázat A szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatóknak átlagosan 1,3 diplomájuk volt a továbbképzés elvégzése előtt, relatíve magas a már ekkor két diplomával rendelkezők aránya. (3. ábra) 6
Százalék Százalék A BKF szakirányú képzésének elvégzése előtt hány, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó oklevele volt? (N=83) 100 80 60 40 20 0 1 2 3 3. ábra A válaszadók a felsőfokú képzések széles skáláján mélyítették tudásukat életük során, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseken túl értelemszerűen a szakirányú továbbképzés is magas arányt képvisel, és többen részt vettek felsőfokú szakképzésben is. (4. ábra) Milyen felsőfokú képzés(ek)ben vett részt élete során? (N=83) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Hagy omány os f őiskolai képzés Szakirány ú tov ábbképzés Hagy omány os egyetemi képzés Felsőf okú szakképzés Mesterképzés (MA/MSc) Bachelor képzés (BA/BSc) Doktori képzés (PhD/DLA) Egy éb f elsőfokú képzés 4. ábra A szakirányú továbbképzés során a válaszadók többsége meglévő végzettségét mélyítette el (57%), míg 43 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést. 7
3. MUNKAHELY A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége mind az oklevél megszerzésekor, mind jelenleg alkalmazottként dolgozik, csaknem egy tizedük vállalkozó. Az oklevél megszerzése és a jelenlegi állapot között nincs jelentős eltérés, bár a munkanélküliek aránya sajnálatos módon megduplázódott (de ez ebben az esetben vélhetően mindössze egy embert jelentett) százalék Foglalkoztatottsági helyzete a szakirányú oklevél jelenleg megszerzésekor alkalmazott 81,7 79,3 vállalkozó 8,5 8,5 munkanélküli 1,2 2,4 alkalmi munkákból él 1,2 1,2 inaktív (pl. GYES, GYED, betegség) 6,1 4,9 egyéb 1,2 3,7 Total 100,0 100,0 2. táblázat Az alkalmazottként dolgozók minősége némileg változott az oklevél megszerzéséhez képest, relatíve csökkent azok aránya, akik középvezetőként dolgoztak, illetve adminisztratív alkalmazottak voltak, míg nőtt a jelenleg felsővezetők aránya, arról azonban nem rendelkezünk információval, hogy ez az átrendeződés vajon az oklevél megszerzésének köszönhető-e. (3. táblázat) százalék Alkalmazotti minősége, ha alkalmazott (volt) a szakirányú jelenleg oklevél megszerzésekor középvezető 37,1 33,8 ügyintéző 32,9 33,8 adminisztratív alkalmazott 17,1 12,7 felsővezető 8,6 11,3 saját tulajdonú cég vezetője 1,4 1,4 önfoglalkoztató 1,4 egyéb 2,9 5,6 Total 100,0 100,0 3. táblázat 8
Az alkalmazottakat foglalkoztató vállalatok jellege vegyes képet mutat. Közel azonos arányban találunk hazai és külföldi tulajdonú vállalkozásokat, ezek a cégek foglalkoztatják az oklevéllel rendelkezők csaknem 60 százalékát. Az állami és az önkormányzati szféra kisebb mértékben van jelen, együttes arányuk némileg meghaladja a 20 százalékot, a non-profit szféra részaránya nem éri el az egy tizedet. (4. táblázat) százalék Foglalkoztatója, ha alkalmazott (volt) a szakirányú jelenleg oklevél megszerzésekor külföldi tulajdonú vállalkozás 29,2 27,9 hazai tulajdonú vállalkozás 27,7 27,9 állami intézmény 10,8 8,8 önkormányzat 6,2 7,4 önkormányzati intézmény 6,2 7,4 alapítvány 6,2 4,4 vegyes vállalkozás 4,6 10,3 központi államigazgatás 3,1 2,9 saját vállalkozás 3,1 1,5 egyesület 1,5 egyéb 1,5 1,5 Total 100,0 100,0 4. táblázat Az alkalmazottak és a vállalkozók esetében a létszámkategóriák alapján elmondható, hogy valamennyi csoportban (a 11-20 fős kategória kivételével) relatív egyenletes arányban találhatunk végzetteket, tehát mind a mikro- mind a kis-, közép- és nagyvállalati kategóriában dolgoznak a szakirányú továbbképzésben részt vettek. Az oklevél megszerzésének időpontja és a jelenlegi helyzet között nincs jelentős különbség, vélhetően egy-egy ember került át egy másik kategóriába (5. táblázat) 9
százalék Munkáltatójánál foglalkoztatott létszám, ha alkalmazott (volt) a szakirányú oklevél jelenleg megszerzésekor 1-10 fő 24,7 18,1 11-20 fő 4,1 12,5 21-50 fő 24,7 23,6 51-300 fő 26,0 20,8 300 fő felett 20,5 25,0 Total 100,0 100,0 5. táblázat A szakirányú továbbképzésben részt vettek többsége (közel 80%) az oklevél megszerzése óta nem változtatott állást, az átlag ebben az esetben 1,2. A stabilitást jelzi az is, hogy többségük a közeljövőben sem tervez állást változtatni, csak közel 20 százalékuk jelezte azt, hogy ez szerepel a tervei között. 10
Százalék 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében csak részben köthető a szakon elvégzett képesítéshez, közel negyedük jelenleg nem használja a képzés során megszerzett képesítését. (5. ábra) 100 80 60 Jelenlegi munkája, beosztása milyen mértékben köthető az elvégzett szakon szerzett képesítéshez? (N=79) 40 20 0 teljes mértékben csak részben egy általán nem 5. ábra A továbbképzésen oklevelet szerzett hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új lehetőségek megismerését illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. (6. táblázat) Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, mindössze 12 százalékuk jelezte, hogy nem váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a részben elégedettek és az elégedettek aránya azonos. (6. ábra) A be nem igazolódott várakozások között első helyen említették az egyáltalán nem elégedettek, hogy a képzés tantárgyi programja számukra nem volt megfelelő, illetve többek szerint nem volt elég gyakorlat központú a képzés. A szakirányú továbbképzést követően mindössze a végzettek 10 százaléka folytatott további felsőfokú tanulmányokat. 11
Százalék Mi motiválta a szakirányú képzésben való részvételre? százalék gyakoriság új szakterület megismerése 34,6 28 piacképes lehetőségek megtanulása 25,9 21 meglévő alapképzettségem megújítása 12,3 10 pályaváltoztatási szándék 9,9 8 jobb kereseti lehetőségek megtalálása 6,2 5 egyéb 6,2 5 munkáltatóm igénye 2,5 2 kapcsolatok építése 2,5 2 Total 100,0 81 6. táblázat Beigazolódott-e motivációs elvárása? (N=78) 50 40 30 20 10 0 igen részben nem 6. ábra 12
Százalék 5. KAPCSOLAT A BKF-FEL A szakirányú továbbképzésen részt vett hallgatók közel 50 százaléka kap csak rendszeres tájékoztatást az intézményben folyó programokról és 10 százalékot meghaladó azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nincs kapcsolata az intézménnyel. (7. ábra) Azok, akik nem foglalkoznak jelenleg az intézménnyel részben indoklásként leginkább az jelenítették meg, hogy nem kívánnak újabb képzésben részt venni. Információs kapcsolat (N=81) 50 40 30 20 10 0 rendszeresen kapok tájékoztatást a BKF-en f oly ó programokról nem f oglalkoztam a BKFf el az oklev él megszerzését köv etően önállóan tájékozódom a BKF képzéseiről nem kapok tájékoztatást a BKF-től 7. ábra Az szakirányú továbbképzésen részt vettek közel fele tartja a kapcsolatot volt csoporttársaival, de viszonylag magas azoknak az aránya is, akik ezt a kapcsolatot nem aknázzák ki és relatíve nagyon alacsony azok aránya, akik volt oktatóikkal tartják a kapcsolatot. (7. táblázat) Szakmai kapcsolatok százalék gyakoriság rendszeres kapcsolatban vagyok a volt csoporttársaimmal 54,2 45 nincs szakmai kapcsolatom a volt csoporttársaimmal 31,3 26 rendszeres kapcsolatban vagyok a volt oktatóimmal 15,7 13 tagja vagyok egy szakmai team-nek a BKF-hez köthetően 3,6 3 oktattam/oktatok/kutatok a BKF-en 1,2 1 7. táblázat A kapcsolattartás további erősítését jelenthetné, ha a korábban a szakirányú továbbképzésen részt vettek újabb képzésekbe kapcsolódnának be, de erre relatíve kevés az esély, mindössze 13 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a vannak ezirányú jövőre vonatkozó tervei 13
Arts&Business menedzsment bank- és pénzinformatika CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás EU pályázati projektvezető protokoll és rendezvényszervező Public Relations stratégiai marketing szóvivő televíziós újságíró turizmus marketing új média grafikus vállalatirányítási rendszermenedzser Összesen MELLÉKLET Alapsokaság 30 12 14 22 41 69 33 9 16 7 12 8 273 Válaszadók 6 3 6 9 10 21 12 3 3 4 2 2 81 Arány (válaszadók/alapsokaság 20,0 25,0 42,9 40,9 24,4 30,4 36,4 33,3 18,8 57,1 16,7 25,0 29,7 14
A szakirányú oklevelét adó BKF-es szak, szakirány Százalék Első diplomájának szakját folytatta-e a szakirányú továbbképzésben? a meglévő végzettség elmélyítése új szakma keresése Public Relations kommunikáció 68,4 31,6 21 Stratégiai marketing 33,3 66,7 12 Protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező 60,0 40,0 10 EU projektmenedzser 55,6 44,4 9 Arts & Business menedzser 50,0 50,0 6 CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás 100,0 6 Turizmus marketing 50,0 50,0 4 Szóvivő és kommunikációs vezető 33,3 66,7 3 Televíziós újságíró - szerkesztő 66,7 33,3 3 Bank-és pénzinformatika 66,7 33,3 3 Új média grafikus 100,0 2 Vállalatirányítási rendszer menedzser 50,0 50,0 2 Total 57,0 43,0 81 N 15
Melyik felsőoktatási intézményben szerezte az első diplomáját? Százalék Eötvös Loránd Tudományegyetem 12,7 Budapesti Kommunikációs Főiskola 11,4 Eszterházy Károly Főiskola 6,3 Szegedi Tudományegyetem 6,3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 5,1 Szent István Egyetem 5,1 Budapesti Gazdasági Főiskola 3,8 Debreceni Egyetem 3,8 Szolnoki Főiskola 3,8 Zsigmond Király Főiskola 3,8 Janus Pannonius Tudományegyetem 2,5 József Attila Tudományegyetem 2,5 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2,5 Széchényi István Egyetem 2,5 Veszprémi Egyetem 2,5 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 1,3 Általános Vállalkozási Főiskola 1,3 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 1,3 CAH Dronten Professional Agricultural University (Hollandia) 1,3 Gábor Dénes Főiskola 1,3 Heller Farkas Főiskola 1,3 IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola 1,3 Kaposvári Egyetem 1,3 Károly Róbert Főiskola 1,3 Kodolányi János Főiskola 1,3 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Szolnok 1,3 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1,3 Magyar Képzőművészeti Egyetem 1,3 Miskolci Egyetem 1,3 Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1,3 Nyíregyházi Főiskola 1,3 Nyugat-magyarországi Egyetem 1,3 Pannon Egyetem 1,3 Semmelweis Egyetem 1,3 Varsói Egyetem 1,3 Total 100,0 16