PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2004. ÉV 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. 1535 Budapest, 114. Pf.: 777 Telefon: 4899-100 Fax: 4899-102 www.pszaf.hu
A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA 2004. ÉV 1. A költségvetési szerv azonosító adatai: Költségvetési szerv megnevezése: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) Székhelye: Budapest, I. ker. Krisztina krt. 39. ÁHT azonosítója: 232 533 PIR-törzsszáma: 329 871 Szakágazati besorolása: 75 1123 Általános közigazgatás, irányítás (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) Szakfeladata: 75173-5 Hatósági főfelügyeleti, szakmai irányítási tevékenység Adószáma: 15329877-2-41 Általános forgalmi adó alanyisága: A PSZÁF alanya az általános forgalmi adónak Előirányzat-felhasználási 10032000-00283834-00000000 keretszámla száma: Felügyeleti szerve: XXII. fejezet Pénzügyminisztérium Az alapító jogszabály száma: 1999. évi CXXIV. törvény A költségvetési szerv típusa: A Kormány irányítása és a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő fejezeti jogosítványokkal felruházott, önálló címként megjelenő, országos hatáskörű közigazgatási szerv, mely az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik és önállóan gazdálkodik 2. Állami feladatként ellátott alaptevékenység A PSZÁF tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetéskezelési, árutőzsdei szolgáltatási, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet szervező szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete. A PSZÁF feladata ellátása során folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását helyszíni ellenőrzéseken (több mint fél ezer) és nem helyszíni ellenőrzéseken (monitoring és minősítési rendszeren) keresztül, melyek - különösen a pénzmosással, bennfentességgel, tisztességtelen árfolyam 2
manipulációval kapcsolatos előírások - megsértése esetén a külön jogszabályokban meghatározott intézkedéseket hoz, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez. A PSZÁF javaslatot tesz a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok megalkotása során. A PSZÁF tevékenységéről szeptember 30. napjáig beszámol a Kormánynak, mellyel egyidejűleg a működéséről tájékoztatót tesz közzé. A tevékenység ellátását meghatározó jogszabályok: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény Az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény 3. Közhasznú, gazdasági társaságokban való részvétel: A PSZÁF egyszemélyi tulajdonosa és az egyik jogelőd szervezet (Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet) által 1997-ben alapított Hitelintézeti Felszámoló Kht.-nak, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 177. -a (3) bekezdésének rendelkezése alapján végzi feladatait. A társaság törzstőkéje 50 millió Ft. Az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet által 1999-ben került megalapításra a Budaglobál Kft., melynek a PSZÁF egyszemélyi tulajdonosa. A társaság a Felügyelet alaptevékenységén kívüli, épület üzemeltetési, gondnoksági, beszerzési feladatokat lát el. A törzstőke összege 3 millió Ft. A PSZÁF kezdeményezte a Kft. végelszámolással való megszüntetését. 4. Szervezeti felépítés, személyi feltételek: A PSZÁF szervezete közvetlenül elnök alárendelt egységekre, ügyvezető igazgatóságokra, továbbá főosztályokra és osztályokra tagozódik. (A részletes szervezeti felépítést melléklet tartalmazza.) A PSZÁF 2004. évi jóváhagyott költségvetési létszámkerete 560 fő. 3
5. A gazdálkodás főbb jellemzői: 1. A PSZÁF gazdálkodását, mint egyszemélyi felelős vezető az elnök irányítja. 2. A PSZÁF-nak az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szerinti gazdasági vezetője a Gazdasági Főosztály (a továbbiakban: GFO) főosztályvezetője, aki a működéssel összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében a PSZÁF elnöke helyett eljár, feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. 3. A gazdasági vezető - amellett, hogy feladata eredményes és szabályszerű ellátása érdekében köteles minden tőle elvárhatót megtenni - felelőssége nem érinti a PSZÁF elnökének egyszemélyi felelősségét és az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét. 4. A gazdasági vezető feladatai: - érvényesíti a gazdálkodásra és pénzügyekre vonatkozó jogszabályi és egyéb előírásokat, - közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági, pénzügyi és számviteli munkájához iránymutatást ad és ezek végrehajtását ellenőrzi, - gondoskodik a költségvetés tervezéséről, az elfogadott költségvetés végrehajtásáról és a beszámolásról, - végzi a likviditás-menedzseléssel kapcsolatos feladatokat, - a kiadások teljesítésére és bevételek beszedésére szóló intézkedések kapcsán pénzügyi ellenjegyzési jogot gyakorol, - irányítja a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, - gondoskodik a feladatok eredményes és gazdaságos megoldásának feltételeiről, - intézkedéseket tesz az eszközök megőrzésére és rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása érdekében, - a felsoroltak megvalósítása érdekében a PSZÁF egészére vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket hoz, 5. A gazdasági vezető felelős azon feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, melyeket az a vonatkozó jogszabályok az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete részére előírnak. 6. A gazdasági vezető feladatkörét a PSZÁF gazdasági szervezeteként működő GFO útján látja el, mint annak felelős vezetője. 7. A GFO-nak önállóan, vagy - ezirányú elnöki döntés esetén - részben vásárolt, a felügyeleti szerv által engedélyezett szolgáltatás igénybevételével, a felelősség átruházása nélkül az érintett szervezeti egységek közreműködésével kell megoldania a gazdálkodással összefüggő feladatokat. 8. A gazdálkodással összefüggő feladatok különösen: a hatályos jogszabályokban és állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglaltak szerint a tervezéssel, az előirányzatfelhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a 4
munkaerő-gazdálkodással, a készpénz-kezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, valamint a gazdálkodást érintő adatszolgáltatással kapcsolatos faladatok. 9. A gazdálkodással összefüggő intézményi szintű feladatellátás rendjét, annak feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárást a PSZÁF Gazdálkodási Szabályzata, valamint a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés rendjéről szóló elnöki utasítás tartalmazza. 10. A GFO a Költségvetési Osztályra és a Felügyeleti Osztályra tagozódik. Az osztályok tevékenységét, s az azokhoz kapcsolódó feladat- és hatásköröket a GFO ügyrendje (Gazdálkodási Ügyrend) tartalmazza. Az egyes osztályok, az osztályvezetők közvetlen irányítása alatt állnak. 11. A PSZÁF Gazdálkodási Szabályzatban meghatározott vezetői, szervezeti egységei az egyes kiemelt előirányzatok, vagy előirányzat-részek (elemi sorok, jogcímek) felett keretgazdai hatáskörrel rendelkeznek. A keretgazda a kiadási előirányzatok tekintetében: - a költségvetés tervezése során javaslattételi joggal rendelkezik a hatáskörébe tartozó költségvetési keret összegszerűségére vonatkozóan, javaslatait a gazdasági vezető által megadott szempontrendszer alapján - a költségvetési tervezés menetéhez igazodó - határidőre adja át a GFO-nak, - a költségvetés végrehajtása során a rendelkezésre bocsátott kereteken belül - eltérő rendelkezés hiányában - a vonatkozó jogszabályok és utasítások által meghatározott rendben kötelezettséget vállalhat, utalványozhat, - szakmailag felelős a keretgazdai hatáskörébe tartozó előirányzatok, előirányzat-részek hatékony felhasználásáért. 12. A PSZÁF bevételi előirányzatainak beszedésével kapcsolatos hatáskört a GFO látja el. 13. A PSZÁF kiadási előirányzatai felett keretgazdai hatáskört az alábbi szakterületek, illetve szervezeti egységek vezetői gyakorolnak: - GFO - Informatikai Szolgáltatási Igazgatóság, - Információs és Minőségirányítási Főosztály logisztikai szakterülete, - Humánpolitikai Főosztály, - Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya, - Kommunikációs Főosztály, - Felügyeleti Ellenőrzési Igazgatóság, - Elnöki Titkárság. 14. A kiemelt költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás a jogszabályi előírásokra is figyelemmel kiterjed - az előirányzatok megtervezésére - az előirányzatok felhasználására és - az előirányzatokról esedékes beszámolásra. 15. A PSZÁF a személyi juttatás kiemelt előirányzat terhére gondoskodik a foglalkoztatottakat jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján 5
megillető juttatásokról, azon belül a külső személyi juttatások terhére az állományba nem tartozók juttatásairól, továbbá a saját alkalmazottnak a munkakörén kívüli munkáért fizetett díjazásról is. 16. A PSZÁF-fal közszolgálati jogviszonyban állók juttatásaira vonatkozó szabályokat a hatályos jogszabályokon túl a Közszolgálati Szabályzat, a munkavállalók vonatkozásában pedig a Kollektív Szerződés tartalmazza. 17. A kötelezően előírt járandóságok teljesítési kötelezettsége megelőzi az egyéb jogcímen adható kifizetéseket. 18. Az eszközgazdálkodás a PSZÁF rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanok és ingó tárgyi eszközök igényfelmérésére, beruházásának tervezésére, beszerzésére és üzembe helyezésére, a már meglévő eszközök használatára, fenntartására, felújítására és vagyonvédelmére terjed ki. 19. A beruházások igényfelmérési és tervezési rendjét, a már meglévő eszközállomány fenntartásának és felújításának tervezési, bonyolítási módját a hatályos jogszabályi előírások, a Gazdálkodási Szabályzat és a vagyongazdálkodási terv figyelembevételével a gazdasági vezető határozza meg. 20. Az eszközállomány vagyonvédelmének szempontjait az érintett keretgazdákkal együttműködve a szabályozás keretén belül a gazdasági vezető határozza meg. 21. Készletgazdálkodás a PSZÁF rendeltetésszerű működéséhez szükséges munkaeszközök (irodaszerek, szakmai és karbantartási anyagok) igényfelméréséből, beszerzéséből és a felhasználókhoz való eljuttatásából áll. 22. A lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása tekintetében keretgazdai hatáskörrel a lakásbizottság javaslata és elnöki döntés alapján a GFO rendelkezik, külön jogszabályokban, a Közszolgálati Szabályzatban és Kollektív Szerződésben meghatározott feltételekkel. 23. Kiadások csak érvényes kötelezettségvállalások (szerződések, a megrendelők, stb.), alapján teljesíthetők. 24. A gazdasági vezető ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető. A kötelezettségvállalás kizárólag pénzügyi ellenjegyzéssel együtt érvényes. Pénzügyi ellenjegyzés nélkül pénzügyi, anyagi teljesítés nem hajtható végre. 25. A kötelezettségvállalás előkészítése előtt meg kell győződni arról, hogy a beszerzés egyedi, illetőleg a vonatkozó jogszabályok értelmében éves szintre összesített ellenértéke szerint melyik beszerzési körbe tartozik. 26. A kötelezettségvállalás menete az alábbi szakaszokból áll: - igény felmerülése, - értékhatár vizsgálata az eljárási rend kiválasztása céljából, - a kötelezettségvállalás okmányának előkészítése, - a kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata, előzetes pénzügyi ellenjegyzés, - kötelezettségvállalás okmányának aláírása a kötelezettségvállaló részéről. 27. Az érintett szervezeti egység vezetője az igény felmerülését írásban jelzi a Gazdálkodási Szabályzat szerint illetékes keretgazdának. 6
28. A keretgazda a bejelentett igényeket felülvizsgálja, s a szakmailag indokolt tételek vonatkozásában a - a Gazdálkodási Szabályzatban meghatározott értékhatárokra figyelemmel - gondoskodik a kötelezettségvállalás okmányának előkészítéséről. Az értékhatártól függő beszerzési eljárás kiválasztásához a keretgazda szükség szerint konzultál a GFO-val. Közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségessége esetén külön elnöki utasításban meghatározott eljárásrend szerint kell a kötelezettségvállalás előkészítését bonyolítani 29. A GFO az Ámr. 134. (7) bekezdése alapján meggyőződik a keretgazda által előkészített kötelezettségvállalási dokumentum alapján az alábbiakról: - a költségvetési fedezet biztosított-e, - a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, - a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárást a keretgazda lefolytatta-e. 30. Az ellenjegyzett kötelezettségvállalási dokumentumot a kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásával látja el. 31. A kötelezettségvállalás előkészítése során lefolytatott célszerűségét megalapozó eljárás keretében vizsgálni kell különösen: - a kötelezettségvállalás szakmailag és az adott időpontban indokolt-e, - van-e lehetőség ütemezett beszerzésre, - a vásárolandó szolgáltatást intézményi erőforrások igénybevételével megoldható-e, - a beszerzendő áru, termék intézményen belüli szervezeti egységek közötti átcsoportosítás révén biztosítható-e, - a tulajdonszerzés vagy a bérleti (lízing) konstrukció alkalmazása gazdaságosabb. 32. A célszerűséget megalapozó eljárás dokumentumának a kötelezettségvállalás érdekében elkészített - pénzügyileg ellenjegyzett - megrendelések, szerződések (megállapodások) tekintendők. Az eljárás megtörténtét mindezek, vagy az ezekhez mellékelt (rendszeresített, iktatott) kötelezettségvállalás engedélyezése megnevezésű adatlapon a kötelezettségvállalásra jogosult aláírásával igazolja. 33. A PSZÁF által előírt és beszedett bírságbevétel a vonatkozó jogszabályok szerint nem használható fel a folyó működés finanszírozására. A bírságbevétel felhasználási rendjét külön elnöki utasítás tartalmazza. 34. A bevételi előírásokról szóló bizonylatok alapján a GFO intézkedik a PSZÁF-ot megillető bevételek beszedésére és szükség esetén a kintlévőségek behajtására. 4. Előirányzatok, pénzügyi források: A PSZÁF 2004. évben a központi költségvetésből támogatásban nem részesül. Kiadásait kizárólag az intézményi működési bevételei terhére teljesíti. A PSZÁF bevételeit a külön törvényekben meghatározott felügyeleti díjak, igazgatásiszolgáltatási díjak, felügyeleti bírságok és egyéb bevételek képezik. A Felügyelet bevételeivel 7
önállóan gazdálkodik, bevételeit - a bírságból származó bevétel kivételével - működésének fedezetére használja fel és azok más célra nem vonhatók el. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény alapján a PSZÁF 2004. évi eredeti előirányzatai az alábbiak szerint alakul. Adatok millió forintban! Kiadás Bevétel Működési költségvetés 8 206,0 Személyi juttatások 3 860,5 Munkaadókat terhelő 1 291.3 Dologi kiadások 2 560,3 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,8 Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások 381,3 Felújítás 3,0 Kölcsönök 160,0 65,2 Budapest, 2004. február 8