Szakmailag gyakran élvonalbeliek, az üzleti készségek terén viszont hiányosságokkal küzdenek a fiatal vállalkozások Speciális helyzetük és piaci potenciáljuk miatt külön figyelmet és egy sor kifejezetten nekik szóló finanszírozási lehetőséget kapnak az elsősorban az informatikai, a telekommunikációs, vagy műszaki területen jelentős innovációra építő, induló szakaszban vagy első két évükben járó hazai vállalkozások. Azonban ők sem tekinthetnek el attól, hogy sok hagyományos feltételt teljesíteniük kelljen ahhoz, hogy akár startupként, akár a mintegy két éves induló szakaszon túllépve sikeres tőkebevonást hajthassanak végre. Az SZTA eddigi tőkekihelyezési gyakorlata, illetve az előzetes egyeztetések során számos induló és fiatal, mintegy két éves vállalkozással találkozott. Az innovatív mikro- és kisvállalkozásokról egyre több konferencia és workshop szól. A nekik szervezett globális versenyek hazai leágazásai, vagy az önálló magyar megmérettetések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nem csak a tőkéhez jutásban van szükségük segítségre, hanem az üzleti élet egyéb területén is támogatásra szorulnak. Az ígéretes, felfuttatásra érdemes kisvállalkozások kapcsán itthon jobbára a fiatal iparágakról beszélünk, holott a hagyományos szegmensben például az anyagtechnológia, építőipar, energetika területén szintén léteznek innovatív Akár tőkeoldali, akár hiteloldali finanszírozásról legyen szó, három 1 vállalkozások(http://blog.szta.hu/?p=594), akiket éppen nemzetközileg versenyképes tudásuk emel ki a hazai mezőnyből. Ezek a cégek sokszor eleve nemzetközi piacon próbálnak nagyot álmodni ; eredményeket azonban csak piacképes és progresszív tudással, innovációval és egyedi terjeszkedési stratégiával lehet elérni. Ez azonban nem csak eszközök finanszírozását jelenti, hanem utazási, konferencia-részvételi, nemzetközi prezentációs, más szóval üzletfejlesztési vagy marketingköltségeket, amely megköveteli a finanszírozótól, hogy ne csak biztosítékokban, fedezetben gondolkodjon, hanem adott esetben valóban kockázati tőkésként áldozzon nem egyértelműen megtérülő költségekre is. tényezőt vizsgálnak a szóba jöhető partnerek: a múltbéli teljesítményt, a
jövőbeni tervek kivitelezhetőségét, valamint a sikerhez fontos személyi és tárgyi feltételeket. A két évnél fiatalabb vállalkozások, csakúgy, mint a startupok, mindhárom területen a jellegükből adódóan hátrányból indulnak. A finanszírozók természetesen elismerik, hogy rájuk másként kell tekinteni, mint az érettebb cégekre, ugyanakkor maguknak a cégeknek is fel kell ismerniük, hogy szükségszerű igazodniuk az elvárásokhoz (http://blog.szta.hu/?p=712). Miben különbözik egy induló, vagy mérhető eredményt egyelőre felmutatni nem képes cég a többi vállalattól? múltbéli teljesítmény ( track record ) jövőbeni tervek megvalósíthatósága ( business plan viability ) személyi és tárgyi erőforrások ( resources ) hagyományos vállalkozás nyomon követhető rendelkezésre állnak használható viszonyítási pontok értékelhető, általában rendelkezésre áll induló vagy két évesnél fiatalabb cég nem releváns a viszonyítási pontok bizonytalanok az értékelés során nehezen meghatározható 2
Közel megháromszorozódott a Start által nyújtott munkahelyteremtő pályázati garanciák értéke. A Start Garancia Zrt. idén második alkalommal vett részt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által, mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt pályázati programban, mint garanciaszervezet. Társaságunk - mely 2012-ig csak Európai Uniós forrásokból kiírt támogatásokhoz nyújtott pályázati garanciát - tavaly bevezetett Munkahelyteremtő Pályázati Garancia terméke (MGR) által segíti a vissza nem térítendő támogatást elnyerő KKV-kat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által előírt feltételek teljesítésében. A Start Zrt. és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közötti megállapodás értelmében, a pályázatokon nyertes-, anyagi biztosítékok nyújtására kötelezett KKV-k, az ingatlanfedezet és bankgarancia mellett a Start Zrt. garanciáját is igénybe vehetik, mely által további óvadék, vagy ingatlanfedezet nélkül teljesíthetik a vissza nem térítendő támogatás biztosítéki feltételeit. A termék bevezetésének első évében tizenkilenc, 2013-ban tizenhat nyertes pályázathoz nyújtottak be Start garanciaigénylést, több mint 1,5 milliárd Ft értékben. Az eddigi igénylések több mint fele a Délalföldi- és Észak-magyarországi régióból érkezett, de több garanciaigénylést nyújtottak be a Közép-magyarországi-, illetve a Déldunántúli régióból is. Ez nagyjából összhangban van a támogatási program nyerteseinek régiónkénti eloszlásával. A nyertes projektek közel 50%-a a Dél-alföldi-, valamint az Észak-magyarországi megyékben került megvalósításra. 3 1 1 Észak-magyarországi régió 9 Dél-alföldi régió 5 Közép-magyarországi régió Dél-dunántúli régió 7 9 Észak-alföldi régió Közép-dunántúli régió Nyugat-dunántúli régió 3
Bár az igénylések száma és értéke 2013-ban kisebb volt, mint az előző évben, azok minőségbeli javulásának köszönhetően, az elutasítási arány jelentősen csökkent. Ez annak is köszönhető, hogy a Start Zrt. termékmenedzserei már a telefonon érdeklődő ügyfeleket tájékoztatták az esetleges kizáró okokról, illetve a formai befogadás előtt előminősítést végeztek. 2013.06 2013.08. 2012.06 2012.08. 2013/2012. M Ft db M Ft db Érték db Befogadott igénylések 649,7 16 931,8 19 69,7% 84,2% Pozitívan elbírált igénylések 479,6 11 275,9 8 173,8% 137,5% 2012-ben a befogadott igénylések 42%-, míg idén már 69%-áról született pozitív döntés, ami a szerződésállomány több mint 180%-os növekedéséhez vezetett. Munkahelyteremtő pályázati garancia szerződésállomány 2013. aug. 25. 2012. dec. 31. 2013/2012. M Ft db M Ft db Érték db 716,3 17 254,9 7 281,0% 242,9% A Start Zrt. termékeinek egyre nagyobb népszerűsége és a társaság pályázati biztosíték piacon elfoglalt pozíciója, a munkahelyteremtő pályázati garancia állomány további növekedését vetíti előre. Reményeink szerint a termék szerződésállománya jövőre meg fogja közelíteni a 1,5 milliárd forintot. A munkahelyteremtő pályázati garanciáról bővebben társaságunk honlapján tájékozódhatnak. (www.startgarancia.hu/t/munkahelyteremto-beruhazasok-tamogatasa.html 4
A bővülés finanszírozása volt 2012 kihívása a működő kkv-k számára Az elmúlt év adatsorai azt mutatják, hogy a Széchenyi Tőkealap befektetési portfóliójába tartozó cégek több mint fele növelni volt képes árbevételét 2012-ben. A cégek nagyobb része beruházásai miatt magasabb költségekkel működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét, a portfóliócégek 75 százalékánál pedig a foglalkoztatás is bővült. A cégek közel 80 százalékánál a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása teremtett igényt a forrásbevonásra. A legnagyobb kihívást az elmúlt évben az SZTA által feltőkésített vállalkozások esetében a stabil működéshez szükséges egyéb finanszírozási források előteremtése jelentette. A tőkehelyzet megerősítése e területen egyrészt közvetlenül tudott segíteni, másrészt a cég tőke-hitel mutatóit javítva növelte a vállalkozás hitelképességét. A portfóliócégek közel negyedének a piaci igények hirtelen megugrása, míg egy másik negyedének a piaci igények hirtelen lecsökkenése jelentett komoly kihívást. Voltak ugyanis szektorok, melyekben a hazai kis- és középvállalkozások beszállítóként saját bőrükön érezték meg a tervezett fejlesztések elhalasztását. Bár az Alap elsősorban a hagyományos iparágakban keresi befektetési célpontjait, a vállalkozások közel 70 százalékánál fontos szerep jutott az innovációnak. Egyrészt, a cégek a belső fejlesztések révén új szolgáltatással, termékkel, vagy gyártási eljárással jelentek meg, ezzel megteremtve a lehetőséget aktivitásuk és árbevételük későbbi bővítésére. Másrészt, az SZTA néhány kifejezetten innovációs fókuszú szegmensben működő cégben is kisebbségi befektetővé vált olyanokban, amelyek számára a csekély összegű tőkejuttatás volt az optimális megoldás. A tőke felhasználása szempontjából az elmúlt évben kiemelt szerepet kapott a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása a cégek közel 80 százalékánál eleve ez teremtette meg a forrásbevonás igényét. A cégek több mint felénél a kínálat bővítése került a középpontba. Bár az SZTA nem exportra termelő vállalkozásokra koncentrál, a cégek negyedénél a tőkebevonás a külpiacra történő kilépést is sikerrel támogatta. 5
A cégek nagyobb része a tervezett és megvalósított beruházások miatt magasabb költséghányaddal működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét. Kiemelten fontos szempont a foglalkoztatás ösztönzése, e téren már az első évben is jelentős eredményt tudtak elérni a portfóliócégek, hiszen a vállalkozások 75 százalékánál bővült a közvetlen és közvetett munkavállalói létszám. Mivel az egy befektetésre jutó tőkelimit az EU engedélye alapján bevezetett új SZTAtermékek révén mostantól már a 220 millió forintot is elérheti (http://blog.szta.hu/?p=827), idén tovább bővült az a vállalkozási kör, amelynek az Alap a jövőben partnere lehet. További változás, hogy a kisebb összegű tőkebefektetés esetén a következő két évben 5 főt foglalkoztató vállalkozások számára is elérhető a befektetési konstrukció (http://blog.szta.hu/?p=687). Az SZTA a rendelkezésre álló, de még le nem kötött, mintegy 10 milliárd forintos forrását a hét magyarországi régióban egyenlő arányban kívánja kihelyezni a következő bő két évben. 6