Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi és társadalmi szempontból MagNet Közösségi Ház, Budapest 2016. Június 21.
Mezőgazdasági területekhez kötődő közösségi jelentőségű élőhelyek állapota 2013. évi jelentés: 46 élőhely-típusból 3 (6%) természetvédelmi helyzet romlása (Mészkerülő ezüstperjések; Száraz fenyérek, csarabosok; Kékperjés láprétek)
Mezőgazdasági területekhez kötődő közösségi jelentőségű fajok állapota Forrás: EU 2010 Biodiversity Baseline 2013. évi jelentés: 208 fajból 10 faj (5%) természetvédelmi helyzet javulása 208 fajból 8 faj (4 %) természetvédelmi helyzet romlása
A Magas Természeti Értékű Területek Programjának jelentősége Állam tulajdonosi jogosítványai Jogszabályi kötelezettségek Önkéntességen alapuló vállalások és kifizetések Alá-fölé rendeltség Élőhely-megőrzés Hatósági kötelezések Fajvédelmi projektek Partnerség Élőhely-fejlesztés Egyedileg lehatárolt területeken elérhető területalapú kifizetés 5 évre szóló önkéntes vállalások Speciális, komplex előíráscsomagok (Vetésforgó, Tápanyag-utánpótlás, Növényvédő szer használat, Legeltetett állatfajok, legeltetési sűrűség, Legeltetés, kaszálás módja,ideje, Kaszálatlan területek)
Mérföldkövek Az MTÉT program fejlesztésének mérföldkövei 2253/1999. kormáyhatározat a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálk odási Programról Előkészítés, Érzékeny Természeti Területek első lehatárolása 2/2002. miniszteri rendelet az Érzékeny Természeti Területekről ÉTT program elindítása mintaterületeken 150/2004. rendelet az AKG kifizetésekről 2004-2009 Új ÉTT mintaterületek Monitoring tervek elkészítése valamennyié TT-re ÉTT-k felülvizsgálata, új célprogramok és belső zónarendszer kialakítása 61/2009. rendelet az AKG kifizetésekről 2009-2014 Új MTÉT-ek elindítása, zónarendszer bevezetése MTÉT-ek felülvizsgálata, új tematikus előíráscsoportok kidolgozása VP Pályázati felhívás az AKG kifizetésekről 2016-2020 Új MTÉT mintaterületek Program NAKP Monitoring tevékenység folytatása mintaterületeken a program biodiverzitásra gyakorolt hatásának mérése érdekében ÉTT megvalósíthatóségi tanulmányok készítése NVT Darányi Ignác Terv VP Év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2008 2009 2014 2015 2016 Folyamatos építkezést és fejlesztést igényel, különösen az önkéntes mivolta miatt. A hitelesség és a bizalom megőrzése alapvető.
A természetvédelmi szakterület szerepe a Magas Természeti Értékű Területek Programjának megvalósításában Előkészítés Terület kijelölés, Előírások megh. Gazdálkodók bevonása Értékelés Biodiverzitásra gyakorolt hatás monitorozása Végrehajtás Kapcsolattartás, előírások szerinti közreműködés, ellenőrzés Természetvédelem aktív közreműködése a programban; Évtizedes együttműködés az érintett szervezetek között;
Magas Természeti Értékű Területek kijelölésének folyamata Támogatható területek változása: +173 000 hektár (76% Natura 2000) Új MTÉT javaslatok: Fertő, Jászság, Tiszavölgy MTÉT
A Magas Természeti Értékű Területeken vállalható előírások kialakítása Ellenőrizhető előírások, Gazdálkodási gyakorlatba illeszthető kötelezettségek. Természetvédelmi kívánalmak Gazdálkodói szempontok Eredményesség mutatói Célfajok állományainak változása Programban résztvevő területek nagysága
A Magas Természeti Értékű Területek programjának eredményei Az MTÉT támogatott területek alakulása
A Magas Természeti Értékű Területek programjának eredményei Az MTÉT támogatott, illetve pályázott (2016-2020) területek alakulása
A Magas Természeti Értékű Területek programjának eredményei Az MTÉT támogatást igényelt területek alakulása 9 MTÉT esetében csökkenés, összesen -12 500 hektár 14 MTÉT esetében növekedés, összesen +35 268 hektár Területek elhelyezkedését is figyelembe véve A 2009-2014. között támogatott 203 ezer hektár MTÉT területből ~60 ezer hektáron más előíráscsomagot választottak, vagy nem pályáztak AKG-ra; A 274 ezer hektárból 132 ezer hektár 2009-2014. között nem MTÉT támogatott terület; 94 ezer hektár a korábban is jogosult területekről pályázott; 38 ezer hektár az újonnan jogosulttá vált területekről;
A Magas Természeti Értékű Területek programjának eredményei
A Magas Természeti Értékű Területek programjának eredményei A hazai túzok populáció alakulása (1991-2016.)
A Magas Természeti Értékű Területek programjának eredményei Kapcsolatépítés az állami természetvédelem és a gazdálkodók között; Természetvédelem általános megítélésének változása Együttműködés kulcselemei: Kijelölt MTÉT koordinátorok, mint a program arcai Állandó terepi jelenlét NPI gazdálkodásának köszönhetően hitelesség és tapasztalat A programelőírásokon túlmutató partnerség az NPI-k részéről: Általános tájékoztatás, tanácsadás, jogszabály értelmezés, vis maior helyzetek kezelése. A programelőírásokon túlmutató partnerség a gazdálkodók részéről: Kaszálások sorrendje, kaszálatlan sávok kialakításának mikéntje; Kihajtás idejének, útvonala (korán költő rétisas...); Legeltetési terv, kaszálási terv (teljes gazdaságra figyelemmel); Vetésforgó közös kialakítása ( egyéb kultúrák egyeztetése); Elképzelések hivatalos engedélyeztetési eljárást megelőző egyeztetése
Korábbi elképzelések megvalósulása Új területek bevonása a programba Eljárásrend lehetőség szerinti egyszerűsítése Területileg és szakmai tartalmat tekintve fókuszáltabb előírások Szemléletformálás, végrehajtáshoz kapcsolódó ismeretátadás erősítése 2015. év a szemléletformálásban elért eredményekről lehet visszajelzés
A Magas Természeti Értékű Területek program folytatásához fűzött remények Továbbra is az egyik legfontosabb eszköz a természetvédelemben: Táji léptékben képes a védett fajok élőhely-igényeinek megfelelő földhasználati gyakorlatokat elterjeszteni; A természetvédelem számára a legfontosabb lehetőség arra, hogy a hangsúly a korlátozásokról a támogatásokra helyeződjön; A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül is lehetőséget biztosít a földhasználat befolyásolására; Kizárólag lehetőségként, pozitívumként szabad megjelennie a gazdálkodók előtt.