Igényérvényesítés és biztosítékok az új PTK-ban

Igényérvényesítés és biztosítékok az új PTK-ban Dr. Elek Orsolya Fővárosi Törvényszék Credit Piknik az új PTK árnyékéban, Etyek 2014.06.12.

Az új Ptk. szerkezete KÖNYVEK 8 könyvből áll, számunkra az I., II., III., V., VI., és VIII. könyvek bírnak elsődleges jelentőséggel I. Bevezető rendelkezések (6 ) II. Az ember mint jogalany (55 ) III. A jogi személy (406 ) IV. Családjog (244 ) V. Dologi jog (187 ) VI. Kötelmi jog (592 ) VII. Öröklési jog (100 ) VIII. Záró rendelkezések (6 )

Társasági jog Az új Ptk. Harmadik Könyve szabályozza a jogi személyeket. A jogi személyek létrehozása a jogalanyok magánautonómiájába tartozik. A jogi személy hitelezői, munkavállalói, a jogi személy tagságának kisebbsége érdekeit védő rendelkezésektől eltérni nem lehet. A társasági jogviták választott bíróság előtt is lefolytathatóak. A Kft.-nél a kötelező minimális törzstőke 3.000.000.- Ft, 2016. márciusig kell ennek megfelelni.

DE! A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete (1997. évi CXXXII. tv.) teszi lehetővé, hogy a külföldön regisztrált vállalkozások itthon fióktelepet létesítsenek és ennek keretei között tevékenykedjenek a magyar piacon. Fióktelepként, mindenféle korlátozás nélkül, pontosan ugyanazokat a tevékenységeket gyakorolhatják a vállalkozók, méghozzá pontosan ugyanúgy, mintha ezt egy magyar kft. kereti között tennék. Angliai cégalapítás akár 100 GBP jegyzett tőke befizetésével, 1-2 napon belül megoldható. Az angol ltd. ezután maga dönt arról, hogy fióktelepet létesít Magyarországon. Ebben a jogi formában működik pl. a Citibank, a Swietelski, a STRABAG, az AEGON.

Addig nem lehet osztalékot fizetni és a be nem fizetett tőkerészig a tulajdonos felel, amíg a cég a 3 milliós szabálynak nem felel meg. A pénzbeli befizetés elnyújtható. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem kötelező a törzstőke 50 %-át befizetni, és 1 éven túli befizetési határidő is előírható.

TAGGYŰLÉS A taggyűlési hatáskör nincs már taxatíve meghatározva, a törvény csak annyit mond, hogy a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal tartozik taggyűlési hatáskörbe. A taggyűlési meghívók kiküldése és a taggyűlés napja között legalább 3 napnak kell eltelnie (ez kógens eltérést nem engedő szabály). Mindez igaz a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlésre is (a határozatképtelen taggyűlés napjától számított 3 napnál közelebbi időpontra az sem hívható össze).

Kötelező összehívni a taggyűlést, ha a saját tőke a törzstőke felére csökken. Ha ez a helyzet a taggyűlés befejezését követő három hónap múlva is fennáll, akkor le kell szállítani a törzstőkét. Ügyvezető, cégvezető Az ügyvezető lehet jogi személy is, és a kft.-k esetében is lehetséges a testületi ügyvezetés ( board ). Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben nem lesz hatályos.

Bt. és Kkt. Az új Ptk. alapján a bt. és a kkt. jogi személyekké válnak, ez nem változtat azon, hogy a bt. beltagjait, valamint a kkt. tagjait a társaság hitelezői irányában korlátlan, mögöttes és egyetemleges felelősség terheli. Ebben az esetben nem készfizető kezességről van szó, így csak akkor kerülhet sor a mögöttes felelősség érvényesítésére, ha a társaság elleni végrehajtási (felszámolási) eljárás sikertelen marad, vagyis még kényszer útján sem lehet behajtani a hitelezői követelést a társaságtól.

Alkalmazandó jog gazdasági társaságok esetén: A Ptk. rendelkezéseit közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-től kell alkalmazni.

Alkalmazandó jog az új PTK. hatálybalépését követően: A PTK. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatosan a PTK. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra, a PTK. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. De! A felek megállapodhatnak abban, hogy a PTK. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új PTK. hatálya alá helyezik.

Alkalmazandó jog felszámolás során a biztosítékok tekintetében: A Cstv. 83/I. (1) bekezdése szerint a 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. ) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122 -a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a biztosítékok, amelyeket bár az új PTK. nem ismer (vagyont terhelő zálogjog) vagy nem ismer el (vételi jog biztosítéki célú kikötése), megfelelő eljárásjogi elbírálást kapjanak. Az új PTK. 6:99. -a szerint semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.(fiduciárius biztosítékok semmissége!)

Hitelbiztosítéki nyilvántartás Az új kódex a zálogjogi nyilvántartás helyett hitelbiztosítéki nyilvántartást szabályoz, e nyilvántartásba kerülnek be a zálogjogon kívül elismert dologi hitelbiztosítékok, illetve ilyen biztosítékot magukban foglaló finanszírozási formák (tulajdonjog fenntartás, lízing és faktoring) is. A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket.

- Internet alapú, elektronikus nyilvántartás - biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi, - az új nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre az ellenérdekű fél hozzájárulásával, elektronikus formanyomtatvány megfelelő kitöltése útján automatikusan kerül sor, nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, tartalmát interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti.

Aki sérelmezi a nyilvántartás adatait, a nyilatkozatot tevőt perelheti. Az interneten személyi azonosítás és díjfizetés nélkül elérhető. Zálogjogi nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjogosult tesz kijelentést, úgy nyilatkozatához a zálogkötelezett hozzájárulása is szükséges, fordított esetben a zálogjogosult hozzájárulása nem kell. Zálogjog törlése esetén viszont a zálogjogosult egyoldalúan is tehet nyilatkozatot, nem kell hozzá a zálogkötelezett beleegyezése, míg a zálogkötelezett csak a zálogjogosult hozzájárulásával tudja töröltetni a zálogjogot. A zálogjogosultnak 30 napon belül kell nyilatkoznia a törlésről, ha elmulasztja törlik a zálogjogot. Halál esetén a közjegyző nemperes eljárásban dönt. Egyedi jogutódlást azonban a felek kötelesek bejegyeztetni. Üzemeltetését a MOKK látja el, legalább 8 órától 20 óráig elérhető.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés - Új jogintézmény, a tulajdonosi pozíció és a döntéshozatal szétválasztásával. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében de a kedvezményezett javára történő kezelésére köteles, melynek fejében a vagyonrendelő számára díjat fizet. - Garanciális jellegű a vagyon elkülönítésének a szabálya. A kezelt vagyont védi az a szabály, mely szerint a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, bejegyzett élettársa személyes hitelezői és vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt.

Háromszereplős jogviszony: 1. Vagyonrendelő 2. Vagyonkezelő 3. Kedvezményezett Előnye: A vagyon nagysága, összetétele (műkincs) miatt a hasznosítás szakértelmet igényel. Ún. kvázi képviselet kisrészvényesek érdekérvényesítése. A befektető kiléte ismeretlen projektmegvalósítás. A vagyonrendeléskor illetéket nem kell fizetni, a kedvezményezett részére történő vagyonkiadáskor válik illetékkötelessé. Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, csak ha a vagyonkezelő egyben kedvezményezett is. A kedvezményezettet megillető vagyonnal szemben azonban felléphetnek, ha a vagyon kiadása esedékes. A vagyonkezelő hitelezői sem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben. 50 évnél nem hosszabb határozott időre létesíthető. A törvény általánosan kimondja, hogy a pénzmosási és fedezet elvonási korlátok a bizalmi vagyonkezelésre is kiterjednek.

A vagyonkezelő díjra tarthat igényt, a hasznosításból származó bevétel a kedvezményezetté. Főtevékenységként Mon bejegyzett Kft., Zrt., vagy EGT fióktelep, a kormány által kijelölt hatóság (MNB) által kiadott engedély birtokában végezheti. A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni.

1990. évi XCII. tv. 17/D. - Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonkezelő vagyonszerzése - A keret vagyon és hasznai megszerzésekor a ke4dvezményezett illetéket fizet - Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyon és hasznai vagyonrendelő általi megszerzése.

2000. évi C. tv. (Számvitelről) - 7/B. -a szerint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget a vagyonkezelő teljesíti. - 27. (9) bekezdés alapján a tartósan követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell kimutatni. - 40/A. (7) bekezdés szerint hozamkifizetés a tárgyévi adózott eredményből teljesíthető.

A kezes helyzete az új PTK alapján: A kezes helyzete nehezebb lehet, mint a főadósé. Az új Ptk. az adóssal kapcsolatos háromféle körülményváltozást nevesít, amelynek bekövetkezése a kezesre nézve hátrányos, hiszen sortartási kifogását többé nem érvényesítheti, ezek a következők:

a.) a követelésnek a kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült, b.) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy c.) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolás indult.

A kezes elesik a sortartási kifogás lehetőségétől azáltal (noha a kezesség elvállalásakor ennek fennállásában még bízott vagy bízhatott), hogy az adós vagyoni helyzete lényegesen romlik. Ilyen eset lehet például, ha egyéb, a kezesség által biztosított követeléstől eltérő követelés tekintetében az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás sikertelen, illetve, ha adott esetben az adós ellen felszámolási eljárás indul.

Kezesség a csődeljárásban Az új PTK.6.417. (4) bekezdése szerint: A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolás vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

ZÁLOGJOG A korlátolt dologi jogok körében a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza. Fogalmának szabályozása tartalmilag azonos. Létrejötte: Zálogszerződés + nyilvántartásba bejegyzés vagy birtokátruházás. Új a fogyasztói zálogszerződés (5:90. ) A zálogkötelezett természetes személy és a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad. A biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölést.

Új: Zálogjogosulti bizományos (5:96. ) A zálogjogosult jogai illeték és kötelezettségek terhelik, a zálogjogosulti bizományos a saját nevében a zálogjogosult javára jár el. A zálogjogosult jogait nem gyakorolhatja. A bizományos elkülönítve köteles a befolyt pénzt kezelni.

Biztosíték Különvált zálogjog Új PTK.5:100 (1) bekezdés: A jelzálogjog jogosultja szerződéssel, tartozásának biztosítékául a biztosított követelés nélkül is átruházhatja a zálogjogot ( a továbbiakban: különvált zálogjog) a vele szembeni követelés jogosultjára. A különvált zálogjog alapján a zálogjogosult jogai a zálogjog megszerzőjét ( a továbbiakban: a különvált zálogjog jogosultja) illetik. (3) bekezdés: Harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a különvált zálogjog jogosultját az ingatlan-nyilvántartásba, más lajstromba, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték.

Körülírással meghatározott zálogjog Az új PTK. 5:102. -a szerint ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére került sor.

Zálogjog érvényesítése Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.(5:136. ) De! A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílta után írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja kielégítés fejében.(5.137. ) A zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítése részletesen szabályozott az új Ptk-ban! A kereskedelmi ésszerűség követelménye!

A kielégítés végrehajtáson kívül: Az új Ptk. lehetővé teszi, hogy a zálogjogosult válasszon (5:127. ) a..) értékesíti maga; b..) megszerzi a tulajdonjogot; c..) az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti Értékesítés esetén szándékáról előzetesen írásban értesíteni kell a zálogkötelezettet, egyéb jogosultakat, az értékesítés módjáról, időpontjáról. A kielégítési jog megnyílása után a zálogjog birtoklása a zálogjogosultat megilleti, a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az értékesítésnek. A zálogjogosult a tulajdon átruházásra jogosult. Írásbeli elszámolást kell készítenie, a kereskedelmi ésszerűséget be kell tartania.

Zálogjog a felszámolási eljárásban Cstv. 49/D. (2) bekezdés új szabálya: Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett összes vagyontárgyára kiterjed, a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50 %-át kell kifizetni.

Változások csőd és felszámolási ügyekben, joggyakorlat változása: A BT. és a KKT. jogi személy az új PTK. szerint, az illeték felszámolás esetén 80.000.- Ft. 2015-től elektronikus értékesítés kötelező a felszámolási eljárás során 17/2014. (II.3.) Korm. rendelet. A csődegyezség jóváhagyásánál vizsgálni kell a jóhiszemű joggyakorlás követelményét, a 2014. április 1-je után kezdeményezett csődeljárásban (Cstv. 20. (1a) bekezdése).

CSŐDEGYEZSÉG - A csődegyezséget tartalmazó összes iratból kell kitűnnie a megállapodásnak. Nem kizárt, hogy a felek az adós követelésének engedményezésében állapodnak meg. De! Valamennyi hitelező minden engedményezett követelésből arányosan kell részesüljön. Gfv.VII.30.351/2013/3. - A Cstv. 19. (1) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a csődeljárásban részt vevő felek olyan megállapodását is, amely szerint a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedést szereznek. (Gfv.VII.30.351/2013/3; 12.Cspkf.43.372/2014/2). A végrehajthatóság e körben úgy vizsgálható, hogy az adós és a hitelezői ellenőrizhetővé tették-e a teljesítést.

- Az első helyi jelzálog alapján biztosított követelés jogosultjára méltánytalan az olyan kényszeregyezség, ahol a másod helyi jelzáloggal biztosított, bizonytalan megtérülésű igénnyel rendelkező hitelező szavazata alapján az egyezség keretében a jelzálogjog törlését fogadják el. (11.Cspkf.43.669/2014/2). - Ha az adós tevékenységét nem kívánja folytatni, akkor a Cstv. 21/B. -a szerint nem hagyható jóvá a csődegyezség. (Gfv.VII.30.098/2014/6.)

A Kúria Gfv.VII.30.339/2013/5. végzése Nem használható fel a csődeljárás és kényszeregyezség olyan terhektől való esetleges mentesülés érdekében, amelyet a csődeljárás hiányában az adós vezető tisztségviselőjével vagy a tulajdonosával szemben érvényesíthetnek a hitelezők. (Bírói gyakorlat.) Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.439/2013/10. ítélete Csődegyezség megtámadása iránti kereset elutasítására került sor azzal, hogy a hitelező kártérítési perben érvényesítheti igényét. (Bírói gyakorlat.) Stratégiailag kiemelni egy felszámolást a zárómérleg elkészítéséig lehet majd, állami cég esetén, egyébként 1 évig. A felszámoló kijelölésénél nem lehet eltérni az elektronikusan kijelölt felszámoló cégről.

Felszámolási eljárások során értelmezendő problémák Az egyszerűsített elektronikus levélben elektronikus aláírással el nem látott nyilatkozatban közölt vitatást a bírói gyakorlat nem minősíti elfogadhatónak. A cégnek a bejegyzett képviselője útján való felszólítása azonos következményekkel jár, mint a székhelyre történő kézbesítés.

A HITELEZŐI FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS TARTALMA A KÖVETELÉS JOGCÍME ÉRTELMEZÉSE I./ A hitelező fizetési felszólítása akkor szabályos, ha abból egyértelműen megállapítható a követelés jogcíme, összege, megfizetésének határideje. A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, ha a felszólítás olyan előírást tartalmaz, amely nem teszi kétségessé a követelés beazonosíthatóságát. II./ A követelés jogcíme nem eljárásjogi fogalom, hanem annak megjelölése, hogy az adós a hitelezővel kötött mely szerződésből eredően, milyen tartozásra hivatkozással érvényesíti vele szemben az igényét.

- A számla visszaküldése önmagában nem vitatás. - Az adós vagyonába tartozik a garanciális visszatartás és a jóteljesítési garancia. - A felszámoló mulasztása nem addig kifogásolható, amíg fennáll az, hanem a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 napig.

ÍH 2014.37. FORGALOMBAN ELÉRHETŐ LEGMAGASABB VÉTELÁR A FELSZÁMOLÁSBAN HITELEZŐI JOGOSULTSÁGA AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI LEVONÁSÁNAK KÉRDÉSE I./ A felszámolási eljárás során a forgalomban elérhető legmagasabb vételár nem azonos a vagyontárgy elméleti piaci értékével. A felszámolási vagyon értékesítésekor a törvény által előírt nyilvános értékesítési módok közül az alkalmazott értékesítési forma útján elérhető legmagasabb vételár tekintendő a vagyontárgy forgalmi értékének. II./ A hitelező, mint harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását csak annyiban, oly módon és mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdekeltsége ténylegesen indokolja és megalapozza.

ÍH 2014. 40. A ZÁLOGTÁRGY MEGŐRZÉSÉNEK ÉS ÁLLAGMEGÓVÁSÁNAK KÖLTSÉGEI A felszámolási költségek közötti vagyon megóvásával kapcsolatos költségek köre szélesebb, mint a zálogtárgy állagmegóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségeké. A felszámolási vagyon létével összefüggő közterhek, adók, mint felszámolási költségek esetenként a vagyon megóvásához kapcsolódó költségek tágabb kategóriájába beletartozhatnak, de nem számíthatóak hozzá a zálogtárgy állagának megóvásával, megőrzésével felmerülő kiadások szűkebb köréhez. (Cstv. 49/D. (1) bek).

FELSZÁMOLÓ ELSZÁMOLÁSA Gfv. VII.30.205/2013/5. I./ A felszámoló által alkalmazott személyek tevékenységéért a felszámoló tartozik felelősséggel. Amennyiben az adós vagyonából nem a felszámolás lefolytatása érdekében került sor kifizetésre, a felszámolási költségként el nem ismert követelést a felszámolóval szembeni követelésként kell nyilvántartani. II./ Ha a felszámoló nem tud elszámolni a rábízott vagyonnal, akkor a Cstv. 48. (3) bekezdésében írt kötelezettsége folytán az eredeti állapotot kell helyreállítania.

A VAGYONONT ÉRINTŐ FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK ALAPJÁN FENNÁLLÓ FELSZÁMOLÓI KÖTELEZETTSÉG - Irat és vagyonátadás elmaradása esetén a Cstv. 33. (1) bekezdése szerinti bírság kiszabásának érdekében tájékoztatni a bíróságot. - A Cstv. 33. (4) bekezdése szerint a tudomására jutott bűncselekményt írásban bejelenteni. - A Cstv. 33/A. (1) bekezdése szerint az adós nevében a volt képviselővel szemben felelősség megállapítása iránt pert indítani. - A Cstv. 40. (1) bekezdése szerint az adós nevében 90 napos szubjektív és 1 éves objektív határidőn belül perben megtámadni a szerződéseket, ha: a./ csalárd (5 év) b./ ingyenes, vagy feltűnő értékaránytalan (2 év) c./ hitelezőt előnyben részesítő (90 nap)

- A Cstv. 40. (2) bekezdése szerint szolgáltatás visszakövetelése iránti pert indíthat a rendes gazdálkodás körébe nem tartozó hitelezőt előnyben részesítő teljesítés esetén. - Vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása esetén, vagy a többségi tulajdonos tartósan hátrányos üzletpolitikája esetén a hitelezőket tájékoztatni, a Cstv. 63. (2) bekezdése és a 63/A. szerint. - A Cstv. 54. -a szerint vagyonkimentés esetén, ha a vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani. - Könyvvezetési kötelezettség megszegése esetén, ha nem tud nyitó mérleget csinálni Btk. 403. -a szerint számviteli rend megsértése. - Vagyon elrejtése, eltitkolása, vagyon tényleges vagy színlelt csökkentése, hitelezők kielégítésének meghiúsulása esetén, ha a felszámolás megindult, Btk. 404. -a szerinti csődbűncselekmény.

- Az a felszámoló, aki a felszámolás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése, vagy csődbűncselekmény elkövetéséről, és nem tesz feljelentést, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 404/A. ). - Nyilvántartás és irathiány esetén egyszerűsített felszámolásnak van helye, a felszámoló honlapján köteles felhívást intézni, hogy bárkinek tudomása van adósi vagyonról azt jelentse be (Cstv. 63/B. (1) bekezdés).

ÜGYVEZETŐ LEMONDÁSA I./ A lemondás csak akkor hatályos, ha a lemondó nyilatkozatot a társaságtagjai átvették. Ezt a volt ügyvezetőnek kell bizonyítania. II./ A volt ügyvezető a felelősség alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy tevékenysége csak a levelek átvételére és továbbítására korlátozódott.

A szerződésen alapuló tartozás fogalma a felszámolási eljárásban A 4/2013. PJE jogegységi határozatot, kimondta, hogy a Cstv. 27. (2) bekezdés a., pontja szerinti szerződésen alapuló tartozás fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt hitelezői igények beletartoznak, ideértve a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzköveteléseket is.

A nem szerződésszerűen teljesített kötelezettségekből, az érvénytelen szerződésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzkövetelés megalapozza az adós fizetésképtelenségét. A legalább a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és teljesítési határidejét tartalmazó fizetési felhívást bizonyíthatóan közölni kell, és le kell telnie az adós számára a követelés vitatására rendelkezésre álló törvényi határidőnek. Ezt követően van mód a felszámolási kérelem beadására. Az adós nem számolható fel ugyanis egy olyan követelés miatt, amely korábban számára nem vált ismertté.

Esedékesség, elévülés, költségátalány: - Fizetési határidő, ha a felek másként nem állapodnak meg, 30 nap. - Az új Ptk. nem szabályozza az elévülést megszakító okként a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást (6:25. )

Behajtási költségátalány A Ptk. 6:155. (2) bekezdésének előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a kötelezett késedelme esetére. E szerint a késedelembe esett kötelezett a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 -nak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.

A 2013. július 1-től kötött (módosított) szerződések alapján bekövetkező késedelem esetén kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések alapján bekövetkező változásokra akkor is, ha a késedelem 2013. július 1-je után következett be, a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kényszertörlési eljárás átfordulása felszámolásba A 2012. március 1-jéig élő kényszer-végelszámolás egy, a cégbíróság által alkalmazott szankciós jellegű jogkövetkezményként, kötelezően kapcsolódott a cég működéstől való eltiltásához és megszűntnek nyilvánításához. A kényszer-végelszámolást felváltotta a kényszertörlés.

A kényszertörlési eljárás során a céget törlik a cégnyilvántartásból, kivéve, ha az eljárási költségeket meghaladó mértékű vagyona van, munkavállalója van, vagy a cégbíróság megállapítja, hogy fedezetelvonó szerződést kötött. Ezekben az esetekben átfordul felszámolásba az eljárás. De! A jövőben, ha munkavállalója van a cégnek, nem kell átfordítani az eljárást felszámolásba, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéből kirendel egy céget, aki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos teendőket lebonyolítja.

A kényszertörlési eljárásban ellentétben a kényszer-végelszámolással nincs bíróság által kijelölt végelszámoló. A korábban a végelszámolóként eljáró felszámoló szerveztek által végzett feladatok a cégbíróságon belül zajlanak, tehát a cégbíróság végzi a céggel szembeni követelések és a cégvagyon felmérését. Mindkét jogintézmény esetében az eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését fogja eredményezni, ezzel ellentétes döntést sem a cég, sem a cégbíróság nem hozhat.

Kártérítés Minden károkozás jogellenes, de nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha nem volt előrelátható a károkozó által a kár, és azt nem is kellett előre látnia. Ez a szerződésen kívüli kártérítés alapszabálya. A szerződésszegésért a PTK. 6.142. szerint felel a fél, a felróhatóság nem feltétel! Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy elhárítsa.

Szerződésszegés esetén kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. Az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár - vagyis a szerződésszegés lehetséges következménye - a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.(ésszerű, gondosan eljáró személyre vonatkoztatva értelmezendő,objektíve.) Szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

Az új PTK. egyrészt megszigorítja a szerződésszegő fél kimentését, másrészt korlátozza a megtérítendő következménykárok mértékét. A deliktuális felelősség körében változatlanul fenntartották a felróhatósági (vétkességi) elvet. Az új PTK. koncepciója, hogy a gazdasági tevékenység üzletszererű folytatása szükségszerű kockázatvállalást jelent.

A társasággal és más tagokkal szembeni képviselői felelősség - Ha a kötelező tv-i rendelkezéseket nem tartja be. - Túllépi a megbízás határait. - Megszegi a társasági szerződést. - A legfőbb szerv határozatait nem hatja végre. - A társaság számára előnytelen szerződést köt. - Összevegyíti magán-és a társaság ügyeit. - A jegyzett tőke terhére osztalékot fizet. - Fizetésképtelenség esetén ezt nem jelenti. Mérleget nem készít. Ha

- A vezető tisztségviselő az ügyvezetést a cég érdekeinek elsődlegessége alapján látja el, a társaság tagja nem utasíthatja (kivéve egyszemélyes társaság). - A tag kártérítéssel jogutód nélküli megszűnés esetén a törléstől számított 1 évig léphet fel a képviselővel szemben. - Szerződésszegéssel okozott kártérítés szabálya szerint felel. - Akkor mentesül, ha ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény (betegség) okozta a kárt, és nem volt elvárható az elhárítása.

- Az új szabályok szerint az egyszemélyes tulajdonos célszerűtlen utasítása esetén a vezető köteles figyelmeztetni a tagot. Ez után a vezető a tulajdonos kockázatára cselekszik. - Ügyvezetői tiltakozás: ha egy Kft.-nek több önálló képviseletre jogosult ügyvezetője van, bármelyik tiltakozhat a másik intézkedése ellen. A tiltakozást a taggyűlés bírálja el, amíg ez nem történik meg, az intézkedés nem hajtható végre. - Felmentvény: a jövőben akkor is lehet adni, ha a létesítő okirat ezt nem tartalmazza. A felmentvénynek kifelé, a hitelezők felé nincs hatálya.

Vezetői felelősség kifelé, a hitelezők felé: Új szabály!a képviselő feladat és hatáskörében eljárva okoz kárt kifelé, magatartása eddig betudható volt a jogi személynek, a jövőben egyetemlegesen felel!de csak károkozás esetén! Az új PTK.6:541. -a szerint ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel.

- A vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni. Nem feltétel a szándékosság! - A tag és az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. A Ptk. elhagyja a közvetlen felelősség megállapításának feltételéül a jogi személyiséggel való visszaélés kritériumát.

Vezetői felelősség jogutód nélkül megszűnt cég esetén: Az új PTK. 3:118. a vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége kapcsán kimondja, hogy ha a gazdasági társaságjogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A vezetővel szemben alkalmazandó intézkedések a felszámolási eljárás során A vezetői felelősség (Wrongful trading) megállapítására irányuló rendelkezések a magyar jogban 2006-ban kerültek be. A gazdasági tevékenység jogellenes folytatása különbözik a gazdasági tevékenység csalárd folytatásától. Ha egy igazgató tudja, vagy tudnia kellene, hogy a fizetésképtelenség miatti felszámolás elkerülhetetlen, ezt az igazgatót személyes felelősség terheli azért, hogy a társaság gazdasági tevékenységtét folytatja tovább. A vezetőnek minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy minimalizálja a hitelezők potenciális veszteségét.