A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály
Az előadás tartalma: Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja Az akvakultúra ágazat szerepe és lehetőségei a KHP reformjában A magyar halászati és haltermelési ágazat jövőbeni fejlesztési irányai A VM stratégiája az ágazat fejlesztésére
OECD FAO mezőgazdasági kilátások 2011 2020 A mezőgazdasági termékek árai magasabb árszínvonalon fognak beállni mint az elmúlt évtizedben A halliszt árának emelkedésével, növekedni fog a különbség a termelt és a fogott halak ára között A haltermékek mennyiségének növekedését az akvakultúra termelés bővülése fogja fedezni
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja EU 27 Halászat és akvakultúra (tonna) EU 27 Halászat és akvakultúra 2008
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja A halászati erőforrások az egész világon kimerülőben vannak, de különösen az EU által halászott vizeken, ahol - a fogások 88 %-a túlhalászott állományból származik. - sok halásztevékenység azon fiatal egyedek halászatán alapul, amelyeket ivarérettségük elérése előtt fognak ki. - Túl sok a pazarló visszadobás Halászflotta túlzott kapacitása: túl sok a hajó a csökkenőben lévő erőforráshoz képest. - alacsony jövedelem - a konjunkturális válságokkal szembeni sérülékenység - a közpénzekből való támogatástól való függőség EU lemaradása az akvakultúra fejlődésében
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja
A Közös Halászati Politika reformja: hogyan? Bemutatása: július 18-19, a lengyel elnökség alatt első Halászati Tanácsi ülésén történt, kezdődik a vita, mely hónapokig tart Közlemény, amely átfogóan mutatja be a javaslatcsomag egészét és rávilágít a rendeleti úton nem szabályozandó kérdésekre is. Közlemény a reform nemzetközi vonatkozásairól: RFMOs, FPAs Rendelet javaslat a KHP működtetésének keretrendszeréről. Rendelet javaslat a piac politika reformjáról: a. ágazati önszabályozás (PO) b. halászati és akvakultúra termékek marketingje c. fogyasztó tájékoztatása, tanúsítványok November: rendelet javaslat az Integrált Tenger-politika, a KHP és az akvakultúra reform megvalósításának finanszírozására: új pénzügyi eszköz
Akvakultúra a KHP reformjában Forrás: Eurostat/FAO
Akvakultúra a KHP reformjában A KHP-nak támogatnia kell az akvakultúra környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlesztését Nemzeti Akvakultúra Stratégia (NAS): több éves stratégiai dokumentum, amelyben a tagállamok felmérik a következőket: Ágazati fejlesztés lehetőségei Adminisztratív akadályok csökkentése: hozzáférés az erőforrásokhoz Környezeti, gazdasági és fenntarthatósági indikátorok kidolgozása A Bizottság Akvakultúra Tanácsadó Testületet hoz létre Akvakultúra Termelői Szervezet külön is megjelenik, saját elismerési feltétel rendszerrel: nagyobb hangsúly a termelői szervezeteken Piac szabályozás egyszerűsítése, szigorodó termék jelölés: fogás, akvakultúra
Magyarország haltermelése 2001-2010 Forrás: Váradi 2011
Az ágazat statisztikai mutatói: Halászati vízterületek Halászati vízterületek méret szerinti eloszlása Méret tartomány Darabszám Összes terület 1 ha alatt 164 107,9964 1-5 ha 631 1 694,1516 5-10 ha 290 2 156,4767 10-50 ha 405 8 882,4632 50-100 ha 79 5 816,0530 100-500 ha 59 11 742,6477 500 ha felett 31 110 344,8314 Összesen: 1659 140 744,6200 Forrás: HAKI, Halászati Adattár
A halászati haltermelési ágazat gazdasági jelentősége 2010-ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 2,9 % volt A halászati ágazat a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 2,3 %-át, a hazai összes mezőgazdasági termelésnek pedig megközelítőleg 0,8%-át adja. Egyéb gazdasági jelentőségek Horgászat Természetvédelem Egészséges élelmiszer ellátás Vidékfejlesztés, turizmus
A magyar halászati ágazat alap célkitűzései a Közös Halászati Politika reformjában Tógazdasági haltermelés jövedelmezőségének biztosítása, ágazat gazdasági stabilitásának növelése Az EU akvakultúra fejlesztésében történő részvétel, hozzájárulás a termelés növeléséhez Édesvízi halászati erőforrások vidékfejlesztési hasznosításának fejlesztése
A halgazdálkodás ágazati szabályozása NHST - HOP Halászati Kutatás
A magyar haltermelés fejlődésének stratégiai irányai A pontynak van jövője és helye az EU akvakultúra fejlődésében: o Egészséges táplálék, fenntartható termelési mód, tömegtermelési lehetőség o Minőségi termékekre és marketingre van szükség A tógazdasági haltermelés ökológiai értékei o A haltermeléstől függő ökoszisztémák fenntartásának támogatása Minden tógazdaság potenciális lehetőség az intenzív haltermelés fejlesztésére
A természetes vízek halászati hasznosításának stratégiai irányai Kereskedelmi halászat és horgászat egymás melletti működésének fenntartása Halászati őrzés fejlesztése Horgászat, horgásztatás fejlődésének elősegítése Természetes és mesterséges állománypótlás lehetőségeinek jobb kihasználása
Köszönöm a figyelmet!