A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai

Hasonló dokumentumok
A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés

Bardócz Tamás Halászati osztály

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-HAL) szerepe a hazai halászati ágazat életében

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Vajai László, Bardócz Tamás

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

MAGYARORSZÁG HALGAZDÁLKODÁSA: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei


A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

várható fejlesztési területek

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban. adó: Kapronczai István um: Agrya, február 26.

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az ökológiai mezőgazdaság hazai kutatás-fejlesztése, mint ágazatfejlesztési súlypont Dr. Drexler Dóra

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Halászati Operatív Program Magyarországon

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Vidékfejlesztési Program

A K+F+I forrásai között

MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)

OPERATÍV PROGRAMOK

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

DOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

Élelmiszeripari támogatások

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Környezetvédelem (KM002_1)

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

Átírás:

76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás A HALGAZDÁLKODÁS FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE ÉS JÖVŐJE A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai Nem elég a vágyakat és törekvések irányait megnevezni. Fel kell tárni a megvalósulás útjait, módjait és lehetőségeit is! (Woynarovich Elek) Dr. Szűcs István egyetemi docens BUDAPEST 2013. szeptember 20. (péntek) Hungexpo Budapesti Vásárközpont K Konferencia Központ, Nagyterem

ÁGAZATI KIHÍVÁSOK AZ EU SZINTJÉN Tengeri fogások csökkennek, míg a kereslet növekszik Halliszt / halolaj csapdája Az EU27 importfüggősége (kb. 10 millió tonna/év) Igazodni kell a közösségi célkitűzésekhez: Ösztönözni kell a fenntartható fejlődést; A környezeti hatások fokozottabb figyelembe vétele Biztosítani kell a versenyképesség növelését, a foglalkoztatottság megőrzését és annak növelését; Segíteni kell a versenyképes és piacorientált termelést és az ehhez szükséges szerkezet átalakítást; Az élelmiszerbiztonságnak, az állatok egészségének és jólétének garantálása; A szektor gazdaságosságának elősegítése, kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési területeknek; EU támogatások (CFP) stagnálása/várható csökkenése

ÁGAZATI HELYZETKÉP Bruttó haltermelés (27-29 ezer tonna/év és 13-14 mrd Ft/év): Tógazdasági: 18-20 ezer tonna Intenzív üzemi: 2,2-2,3 ezer tonna Természetesvízi: 2,0-3,5 ezer tonna Import: 19-20 ezer tonna/év (14-15 mrd Ft) Export: 2,0-2,2 ezer tonna/év (1,6-1,7 mrd Ft) Halfogyasztás: Élő friss és hűtött: 1,83 kg/fő/év Fagyasztott: 0,93 kg/fő/év Tartósított, konzerv: 1,02 kg/fő/év

AZ AKVAKULTÚRÁS HALTERMELÉS ALAKULÁSA (2002-2012) tonna 24 000 22 000 étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) 20 000 18 000 16 000 14 000 7 551 7 139 7 783 7 364 8 110 7 616 6 845 7 168 6 430 6 238 5 942 12 000 10 000 8 000 6 000 11 573 11 924 12 744 13 660 14 687 15 865 15 687 14 825 14 244 16 348 14 852 4 000 2 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok

AZ ÉTKEZÉSI HALTERMELÉS FAJI MEGOSZLÁSA (2012) Afrikai harcsa 12% Egyéb 2% Vadhal 4% Ponty 67% Harcsa 1% Busa 11% Forrás: AKI előzetes adatok Amur 3% Összesen: 14 852 tonna

VERSENYKÉPESSÉG A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint valaki vagy valami akkor versenyképes, ha a siker reményében vehet részt valamilyen versenyben. A Wikipédia szerint a versenyképesség az a képesség, ami egy adott piacon termék vagy szolgáltatás értékesítését teszi lehetővé. Összegezve: a versenyképesség az az állapot, amikor egy cég sikeresen képes a piacon értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait. A termelés és az értékesítés hatékonyságának növelése biztosan javítja a versenyképességet. A versenyképesség mindenképpen egy relatív fogalom.

VERSENYKÉPES-E A HAZAI AKVAKULTÚRA ÁGAZAT? IGEN, mert GMO mentes természetbarát módon termelnek a tógazdaságok mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz a tógazdasági haltermelés halliszt független a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék) többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP) nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken Nem, mert nem megfelelő az export/import struktúrája a ponty tóparti ára nem tudja követni az inputok árszínvonalának emelkedését nem tud labdába rúgni a nyugat-európai piacokon nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke túlzottan a hazai piacra van utalva nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között

VERESENYHÁTRÁNYUNK OKOZÓI: 27%-os ÁFA relatíve magas vízdíjak exportpiacoktól való távolság élve szállítás kényszere csak részlegesen térített ökológiai szolgáltatások szervezetlen értékesítés relatíve alacsony színvonalú feldolgozás alacsony hazai fogyasztás importnyomás degradálódott termelői infrastruktúra alacsony színvonalú gépesítettség innovatív szemlélet hiánya/elutasítása

MIÉRT PONT AZ INNOVÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉG KULCSA? Az innovációt egy eszköznek kell tekinteni, amellyel a vállalkozás a jövedelemtermelő-képességét és saját értékét növelni tudja. Az innovatív vállalkozás olyan versenyelőnyöket tudhat magáénak, amelyek hosszú távon biztosítják a megfelelő piaci pozícióját: új piacok feltárása és megtartása, termékválaszték folyamatos bővülése, a jelenlegi technológia korszerűsítése a termelési folyamat optimalizálása, minőségjavulás és a nagyobb hozzáadott érték elismertetése az árban, kiadások, az anyagszükséglet és a kézimunkaerő csökkentése, a környezetterhelés csökkentése. Az innovatív vállalkozást jellemzi: kiterjedt kapcsolatrendszer kialakítása és fenntartása, az ágazati átlagot meghaladó tudásszint biztosítása, K+F tevékenységekbe való bekapcsolódás, magas hozzáadott értéket képviselő termékek/szolgáltatások előállítása, gyors reakciókészség és kezdeményezőkészség.

A versenyképesség csökkenése Kevésbé hatékony termelés relatíve magasabb termelési költségek A profit csökkenése Kevesebb technológia fejlesztés és adaptáció Üzemi innováció csökken erre most nincs pénzünk Kevesebb innovatív ötlet és elképzelés Kisebb K+F források, kapacitások az újszerű elképzelések kimunkálására

A VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓHOZ (termék/eljárás/marketing/szervezeti) VALÓ VISZONYA ÉLENJÁRÓK (pioneers): elsőként vezetnek be innovációkat jelentős kockázatot vállalnak ha bejön az innovatív fejlesztés NAGYOT nyernek jellemző rájuk a saját kutatás-fejlesztési tevékenység, K+F hálózatok kialakítása KORAI KÖVETŐK (quick followers): az élenjárók tapasztalataiból tanulhatnak nem terheli őket K+F ráfordítás, de van adaptációs költségük elsősorban technológiai módosításokat, minőségjavítást, költségcsökkentést eredményező fejlesztéseket végeznek az élenjárók technológiáit a korai terjedés szakaszában adaptálják sikeres adaptációval közepes kockázat mellett KÖZEPESET nyernek KÉSEI ALKALMAZÓK (late comers): mások által létrehozott és alkalmazott bevált technológiák adaptációját végzik minimális kockázat mellett sikeres adaptációval KICSIT nyernek, de nyernek erőforrások hiányában egy vállalkozás a kései alkalmazók táborába kényszerül

Mi a helyzet Kishazánkban? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást. Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem nem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös kavarásra : a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult technológiát kell használni: a jón nem kell változtatni. Pató Pál Úr az öreg tapasztalt magyar halász Nekem visszajáró vevőim vannak, csak az foglakozzon marketinggel, aki nem tudja eladni a (rossz) halát. Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI!

VERTIKÁLIS INTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGE Külpiac (nagyker/kisker) Hypermarket Szupermarket Gastro szektor Nemzeti Halkereskedő Ház Zrt. input/output oldal monopolizált helyzet üzleti és banki kapcsolatok logisztikai kapacitás (saját/bérelt) stabil pénzügyi háttér (előfinanszírozás) Halfeldolgozás (primer/szekunder) know/how speciális infrastruktúra Cégcsoport jelleg Szövetkezet kizárva Klaszteresedés! Halbolt Saját (NHH Zrt.) halbolt Horgászszervezet Halas farm (tógazdaság/intenzív üzem) Halas farm (tógazdaság/intenzív üzem) Halas farm (tógazdaság/intenzív üzem) Központi ivadék előállítás (keltetés/előnevelés) know/how speciális infrastruktúra Takarmánygyártás (fejlesztés/gyártás) know/how speciális infrastruktúra Tőkeazonosság Érdekazonosság Információáramlás!

ÁLTALÁNOS ÁGAZATI PRIORITÁSOK: NHST ÁLTALÁNOS CÉLOK 1.1. A magyar lakosság egészséges táplálkozásának elősegítése minőségi és egészséges halhús előállításával. 1.2. Az akvakultúra hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása. 1.4. A magyar lakosság halfogyasztási színvonalának emelése és ebből kifolyólag az egészséges táplálkozás elősegítése magas biológiai értékű és egészséges feldolgozott haltermékek előállításával és forgalmazásával. 1.6. A halászati ágazat hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása és versenyképességének javítása a kollektív akciók keretében megvalósuló K+F tevékenységekre és termelői szerveződésekre alapozva. 1.7. Az alacsony hazai halfogyasztás növelése és a kereslet/kínálat összhangjának biztosítása. 1.8. A Magyarországon megtermelt halászati termékek piaci versenyképességének biztosítása. 1.9. A magyar halászati ágazat versenyképességének javítása a hazai és nemzetközi kutatási eredmények gyakorlati bevezetésére alapozva. 1.10. A hazai halfauna jó egészségi állapotának biztosítása. 1.11. A hazai halgenetikai alapok védelmének biztosítása.

KONKRÉT ÁGAZATI PRIORITÁSOK Kiemelten támogatni szükséges: a megújuló energiaforrás-használatot, a halfeldolgozók építését és rekonstrukcióját, a termékfejlesztést, a közétkeztetésben való megjelenést, az innovatív fejlesztéseket különös tekintettel a precíziós akvakultúrára, a horizontális/vertikális integrációk kiépülését, az ökológiai szolgáltatásokat támogató beruházásokat/fejlesztéseket, a multifunkciós gazdálkodási modellt, a halforgalmazás logisztikai hátterét, a halfogyasztást ösztönző marketing kommunikációs programokat/kampányokat/tevékenységeket, a ágazati alkalmazott kutatásokat és az új és újszerű szakmai ismeretek átadását.

ÁGAZATI VÍZIÓ Megvalósul a korszerű és egyben környezetbarát termelési módszerek széleskörű használata, általánossá válik a megújuló energiaforrások használata. Az ágazatban kialakul és példaértékű módon működik a vertikális integráció a termelői szerveződésekre alapozva. A hazai húsfogyasztási szerkezetben a halhús relatív részesedése növekszik nagy hozzáadott értékű, biztonságos és ízletes haltermékek, biotermékek és az egészségvédő hatású funkcionális halhús alapú élelmiszerek. Méltányos jövedelmet biztosít az akvakultúrás haltermelés a vidéki halászság számára. A mindenkori hal árszínvonal lépést tart az inputok áremelkedésével. Az oktató/kutató szféra folyamatos kapcsolatot ápol a termeléssel, megvalósul a viszonossági alapokon nyugvó szaktanácsadási rendszer, mely számára naprakész és megbízható adatok állnak rendelkezésre. A magyar halászati ágazat folyamatosan fejlődik és megújul, növekszik a vizes élőhelyek területe és fajgazdagsága.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!