Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, folytatás Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet
Tantárgy tematika De csak a témák biztosak, az időpontok nem 1 09.10. Bevezetés. Ipari, energetikai kockázatok. 2 09.17. A lakossági elfogadás fő elemei 3 09.24. A lakossági elfogadás fő elemei 4 10.01. Kockázatok kommunikációja 5 10.08. Atomenergia elfogadása Lakossági kommunikáció, kommunikáció a sajtóval 6 10.15. Vészhelyzeti kommunikáció TMI, Csernobil 7 10.22. Meghívott előadó 1. 8 10.29. Meghívott előadó 2. 9 11.05. Meghívott előadó 3. 10 11.12. Meghívott előadó 4. 11 11.19. Csoportmunka 1. 12 11.26. Csoportmunka 2. 13 12.03. Csoportmunka 3. 14 12.10. Csoportmunka 4., ZH az elméleti anyagból Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 2
TMI Események - Március 28., 1. nap Esemény kezdete: 4:00 Súlyosbodás operátorhibák miatt 7:00: telephelyi veszélyhelyzet elrendelése (sugárzási helyzet a segédépületben ill. más helyeken), PEMA, DER, DOE stb. értesítése NRC értesítése csak ¾ 8-kor (üzenetrögzítő) 7:24: általános veszélyhelyzet elrendelése további radiológiai romlás miatt (1 mrem/h a telephelyen kívül) Első sajtóhír: WKBO rádió 8:25-kor (CB rádión keresztül) -> MetEd tájékoztatás teljes fejetlensége + tagadás There s no danger off-site. No danger to the general public. Riadólánc hiánya: több illetékes is a sajtóból értesült (pl. Harrisburg polgármestere) 9:15-kor értesítették a Fehér Házat NRC csapat érkezése az erőműbe Scranton alkormányzó első sajtótájékoztatója (kisebb ellentmondásokkal) Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 3
TMI Események - Március 28., 1. nap Sajtóérdeklődés reggeltől (először az AP, majd UPI), újságírók déltől az erőmű közelében Scranton alkormányzó elismeri a környezeti kibocsátást Este már a nagy hírcsatornák is beszámolnak a balesetről Információ hiányában a környező települések vezetése tájékoztatja a lakosságot Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 4
TMI Események - Március 29., 2. nap Javuló műszaki, változatlan radiológiai helyzet Problémák felgyülemlett radioaktív hulladékvízzel NRC: a veszély elmúlt a lakosság számára Tervezett környezetbe bocsátás, majd PR szempontok alapján leállítás Éjjel azonban kiderült, hogy valószínű a komolyabb zónasérülés 2 szenátor + 1 parlamenti képviselő Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 5
TMI Események - Március 30., 3. nap A véletlen egybeesések miatti káosz Az NRC szerint a radioaktív kibocsátások a segédépületben keletkeznek (pótvízrendszer) + pótvíz táptartály gáztalanító tartályai megtelhettek, emiatt nyithatnak a leeresztő szelepek -> direkt környezeti kibocsátás lehet NRC számításai szerint ez 1200 mrem/h felszíni dózisteljesítményt jelenthetne Mérés: 1200 mrem/h (valójában a pótvíz táptartály gáztalanító szándékos leeresztéséből) Az NRC evakuációt javasolt a kormányzónak és a PEMA-nak Ezt követően teljes káosz a kitelepítést mértéke és szükségessége miatt Végül az NRC visszavonta a javaslatot, 5 mérföldes elzárkóztatással 12:30: A kormányzó emellett a terhes nők és kisgyermekek kitelepítését rendelte el az 5 mérföldes körzetben, és bezáratta az iskolákat Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 6
TMI Események - Március 30., 3. nap MetEd kommunikációs csődje az újságírók hazugsággal, csúsztatással vádolják MetEd vezető: Nem tudom, miért kell maguknak minden egyes dologról beszámolnom, amit teszünk teljes hitelvesztés Lakosság bizonytalanságban a kitelepítés miatt Pl. Goldsboro lakosságának 90%-a elmenekült A három érintett megye elkezdte kidolgozni (!) a kitelepítési terveket 10 és 20 mérföldes körzetre is + KI A hidrogénbuborék problémája Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 7
Hidrogén-robbanás lehetősége Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 8
TMI Események - Március 31., 4. nap Hidrogénrobbanás lehetősége felmerül Az viszont már nem jutott el később a lakossághoz, hogy alaptalan volt a félelem Hidrogén a primer körben adott, a kérdés, hogy keletkezhet-e mellé kelő mennyiségű radiolitikus oxigén Az újabb számítások szerint igen, kb. 2 napon belül Az NRC bejelenti, hogy akár 20 mérföldes körzetben is kitelepítésre lehet szükség A lakosság jelentős része (egyes becslések szerint a 950 000 fő 25%-a) elmenekül Jimmy Carter elnök bejelenti, hogy az erőműbe látogat Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 9
TMI Események Április 1., 5. nap A lakosság a PEMA-t keresi a kitelepítéses kérdésekkel, de a központosított kommunikáció miatt nem tudnak segíteni Az önkormányzatoknak sincs információjuk Új számítások: nem fog felrobbanni a hidrogén ezt nem közölték még 2 napig a lakossággal; Az NRC nem ismerte el számítási hibáját. Az iskolák április 4-én nyitottak ki újra Április 9-én feloldották a részleges evakuálást Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 10
TMI kommunikáció - értékelés A baleset híre hamar (órákon belül) a sajtóban bár nem szándékosan Az első hét során 300-500 újságíró utazott az erőműhöz A nagy TV-társaságok (ABC, CBS, NBC) átlagosan 200 percet foglalkoztak az eseménnyel (fél év alatt), ezalatt az országos lapokban 45-85 cikk jelent meg A radiológiai helyzetjelentéseknek csak töredéke minősíthető teljesnek A szükséges információk: mennyiség, egység, időpont, időtartam, mérés helye, sugárzó anyag fajtája Összehasonlítási alap gyakran a tüdőröntgen -> nem megfelelő Kemény jelentés: a lakosság megismeréshez való joga sérült az esemény során Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 11
TMI kommunikáció - értékelés A Kemény-jelentés ajánlásai (többek között): A szolgáltatóknak és hatóságoknak szisztematikus veszélyhelyzeti tájékoztatási programot kell kidolgozniuk A tájékoztatás fő felelőse a szolgáltató A lakosságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban a tájékoztatási felelős az állami szervezet Helyi hatóságok tájékoztatása! A sajtó információ-igényét ki kell elégíteni, ehhez megfelelő (műszakilag képzett) szakembereket kell kijelölni Sajtóközpontot kell kialakítani Sajtó részére: képzett riporterek alkalmazása (műszaki és valószínűségi területen) Helyi média bevonása a baleset-elhárításba A lakosságot rendszeresen tájékoztatni kell a normál üzemi sugárzási adatokról Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 12
CSERNOBIL 1986. április 26. Felrobbant a Csernobil atomerőmű 4. blokkja A baleset oka: reaktivitásbaleset (láncreakció megszaladása), a feszabaduló hő hatására gőzrobbanás, majd hidrogénrobbanás, végül grafittűz. Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 13
RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 14
Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök: Hátrányok: Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére) Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 15
A csernobili baleset következményei A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 3,5-4%-át szétszórta a környezetben. A környezetbe került: a nemesgázok 100 %-a, I, Te, Cs 10-20 %-a, üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3,5 %-a. Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 16
A csernobili baleset következményei Baleset-elhárítás: Telephelyen: nagy létszámú tűzoltó és elhárító személyzet (likvidátorok, ~60 000, később összesen 600 000 fő) Jelentős dózisok (134 fő kapott 3 Sv-nél nagyobb dózist) Kb. 50 halálos áldozat akut sugárbetegség miatt Növekedett leukémia-kockázat Telephelyen kívül: Legszennyezettebb területek, később a teljes 30 km-es zóna kitelepítése (116 000 fő) Növekedett pajzsmirigyrák-kockázat a gyermekek esetében Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 17
Csernobil nem műszaki okok Vezetési-irányítási okok Kísérlet végzése üzemelő blokkon, előzetes biztonsági elemzés nélkül Eltérések a kísérleti programtól Operátorok hajlandóak voltak elvégezni a programtól eltérő beavatkozásokat, biztonsági rendszerek bénítását! Társadalmi okok Hosszú katonai irányítás -> műszaki helyett adminisztratív tiltások Pu-termelés a cél a tervezés mögött Túl gyors fejlesztések a nukleáris iparban kellő tesztelés nélkül (pl. RBMK) Biztonságot megalapozó kutatások mellőzése Hidegháborús titkolózás Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 18
Csernobil tájékoztatás Magyarországon Első sajtóhír: 1986. április 28. este Magyar Rádió-ban először a baleset híre MTI: Előre beütemezett karbantartás közben történt egy baleset, megnövekedett a sugárzási szint, amely azóta már helyre is állt, folyik a károk felmérése és a helyreállítás. Április 29: Rövid hír a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben az MTI hír alapján 30-án rendkívüli kormánybizottság alakult a tájékoztatás irányítására Április 30-tól hosszabb beszámolók 2 halott, környező lakosok kitelepítése említve Későbbi hírekben sem szerepelnek mérési eredmények, sugárzási adatok, sem a helyszíni elhárítás adatai (pl. kitelepítettek száma) Április 30.: Hazánk légkörében nem növekedett a radioaktivitás Május 1.: Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás Május 4.: A magyar légtérben tovább csökken a radioaktivitás Május 6.: Csernobilben eloltották a tüzet. Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 19
Csernobil tájékoztatás Magyarországon Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 20
Csernobil tájékoztatás Magyarországon Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 21
Csernobil tájékoztatás a külföldi sajtóban Az első héten 394 cikk az 5 nagy amerikai lapban, 43 TV-beszámoló a 3 nagy csatornánál (kb. felében információ a sugárzási helyzetről) Fejlődés TMI-hoz képest: hasonlítás a természetes háttérhez Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 22
Csernobil - kommunikáció Első sajtóhír 36 óra elteltével (kitelepítés Pripjatyban) Első hivatalos hír 67 óra múlva Gorbacsov május 14-én mondott először TV-beszédet Első nemzetközi sajtókonferencia júniusban Magyarország: minden nap összesítő jelentés a mérési eredményekről a követségeknek Hazai közvélemény bizonytalansága, nyugati sajtó ellenségessége Május 21.: sajtótájékoztató a bécsi magyar követségen Az elhallgatási politika csak a sajtóra vonatkozott, a hazai szakembereket nem tiltották le a témáról Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 23
Csernobil - kommunikáció Nem tartottak sajtótájékoztatókat Hírek csak a TASZSZ-on keresztül Riporterek nem mehettek a 30 km-es zónába Lakossági tájékoztatás csak a kritikus szakasz lezárulta után Szakértők nem szerepeltek a szovjet tömegmédiában (TMI: az első hétben 300 szakértő) Hasonlóságok is voltak TMI-jal (rossz hírek elhallgatása, központosított tájékoztatás, súlyos baleset lehetőségének titkolása, túlzott optimizmus) De: hatóság, politika eltérő szerepe Nem tudni, hogy a felsővezetés mit tudott a balesetről (a politikusok valószínűleg nem sokat, da a katonaság, belügy igen) (pl. Gorbacsov) Radiológiai mérések hiánya A kommunikáció irányítása TMI esetén 3 napig hiányzott, Csernobilnál 2 hétig! A 2 hét alatt teljes hitelvesztés Amatőr rádiósok közvetítése (innen a 2000 halott is) Katonai műholdképek, kivándorolt ukránok hírei Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 24
Csernobil - következmények TMI-jal együtt megváltoztatták a nyugati nukleáris kommunikációt Határokon kívüli tájékoztatás fontossága NAÜ: INES skála létrehozása Nukleárisbaleseti gyorsértesítési rendszerek, tájékoztatási egyezmények létrehozása Tanulási folyamat a Szovjetuniónak is Máig tartó hatás a lakossági hozzáállásban, Fukushima előtt Csernobil volt az abszolút viszonyítási pont Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 25
AZ INES SKÁLA Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI 26
INES skála Célja: A nukleáris és radiológiai események kommunikálása a lakosság felé (súlyosság, következmények szempontjából) Fejlesztés szempontjai: Kimondottan a lakosság számára bonyolult technikai leírások használata nélkül Nemzetközileg alkalmazható, jól megalapozott, széles körű skála kell Terjedelme: Nukleáris létesítmények eseményei Radioaktív anyagok és sugárforrások használatával, szállításával, tárolásával kapcsolatos események Radioaktív sugárforrások vagy csomagok elvesztésével, ellopásával kapcsolatos események, gazdátlan sugárforrások megtalálása (pl. hulladékfémben) Dolgozók vagy lakosság véletlen túlterhelése orvosi, kutató, vagy oktatási létesítményekben Dr. Aszódi A., Boros 27 I., BME NTI
INES skála 7 szint 1 3. szint: üzemzavar 4-7. szint: baleset Besorolás: figyelembe kell venni az esemény hatását Az emberekre és a környezetre (dózis) Radiológiai gátakra és a sugárzó anyag feletti kontrollra Mélységi védelemre A biztonsági relevancia nélküli események besorolása: Skála alatti / 0. szint Dr. Aszódi A., Boros 28 I., BME NTI
INES skála Esemény szintjének meghatározása: Hatás az emberekre és a környezetre; Lokalizált vagy széleskörű következmények; Besorolás a kibocsátott radioaktivitás vagy a személyi dózisok alapján Hatás a radiológiai gátakra; Jelentős aktivitás kibocsátása esetén (jelentős dózisok nélkül) Mért dózisteljesítmények, vagy a kibocsátott aktivitás alapján Hatás a mélységi védelemre. Valós biztonsági következmények nélkül, de azok lehetőségével Különböző besorolási sémák sugárforrásokra, atomerőművi blokkokra és egyéb létesítményekre Valós következmények Potenciális következmények 29 Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI
INES skála Csernobil, 1986 Fukushima, 2011 TMI, 1979 Tokai Mura, 1999 Paks, 2003 Dr. Aszódi A., Boros 30 I., BME NTI
A besorolás szabályai Minden esemény esetén Meg kell vizsgálni, mely szempontok alapján lehetséges a besorolás Besorolás minden szempont szerint További szempontok figyelembe vétele Végső besorolás: a meghatározott szintek közül a legmagasabb A besorolás korlátai: Valós következmény nélküli eseményekre max. 3. szint Nem használható: katonai létesítményekre, orvosi kezelés során bekövetkező túlsugarazásra Fig. 4: General INES rating procedure 31 Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI