E L Ő T E R J E S Z T É S

IKTATÓSZÁM: 077/1932/2015. TÁRGY: A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZET BEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS GYERMEK VÉDELMI TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI REN DELET MEGALKOTÁSA MELLÉKLET: E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE 2015. február 12I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: ELŐTERJESZTÉS KÉSZÍTŐJE: ELŐADÓ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER DR. MAULNÉ DR. TÓTH CSILLA FŐOSZT.VEZ. DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER HIVATALI KOORDINÁTOR: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG SZÁMA: 33/2015.(02.04.) 15/2015.(02.10.) 30/2015.(02.11.) ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER

Tisztelt Közgyűlés! Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 49/2013. (Xl.18.) önkormányzati rendelete szabályozza jelenleg a rászorultságtól függő szociális és gyermekvédelmi támogatásokat. 2015. március 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (a továbbiakban: Szt.) pénzbeli ellátásokról szóló fejezete teljesen átalakul. Jegyzői hatáskörből az aktív korúak ellátása az egészségkárosodott személyek támogatása (a továbbiakban: rendszeres segély) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (a továbbiakban: fht.) átkerül a járási hivatalhoz. Január, február hónapban az aktív korúak ellátásának folyósítása még az önkormányzat feladata, de ehhez az fht. esetében a 80%ot, a rendszeres segély esetében a 90%ot az állami költségvetés biztosítja. A fenti időponttól kezdődően a jegyzői hatáskörbe tartozó lakásfenntartási támogatás, a polgármesteri hatáskörbe tartozó méltányossági ápolási díj, a közgyógyellátás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint önkormányzati segély, mint ellátási forma megszűnik, új ellátási formaként a települési támogatás kerül bevezetésre. A települési támogatást az önkormányzati rendeletben szabályozott feltételek szerint kell nyújtani, az ehhez szükséges helyi rendeletet 2015. február 28. napjáig kell megalkotni. Települési támogatás a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (korábban lakásfenntartási támogatás), b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére (korábban méltányossági ápolási díj), c) a gyógyszerkiadások viseléséhez (korábban méltányossági közgyógyellátás), d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére (korábban adósságcsökkentési támogatás) nyújtható támogatás. Rendkívüli települési támogatás a korábbi önkormányzati segély. A települési támogatás keretén belül nyújtott ellátások anyagi fedezetét 2015. március 1. napját követően az önkormányzatoknak saját költségvetésükből kell finanszírozni. A tavalyi évről áthúzódó, illetve 2015. március 1. napja előtt megállapított lakásfenntartási támogatás és adósságcsökkentési támogatás eddigi 90%os összegét a központi költségvetés biztosítja. A települési támogatás formái a rendelettervezet szerint az alábbiak: a) lakhatási támogatás, b) ápolási támogatás, c) gyógyszertámogatás, d) adósságcsökkentési támogatás. Az Szt. szerint az önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott 2

települési támogatás ide nem értve az adósságcsökkentési támogatást havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 2015. évben 28 500, Ftot. A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely a villanyáram, a vízés a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható. A támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakhatási támogatás folyósítása elsősorban a szolgáltató részére történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Lakhatási támogatásra jogosult az a személy akinek: egyszemélyes háztartás esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%át, többszemélyes háztartás esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%át Az ellátás havi összege a rendelettervezet szerint: a) 3000, Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át nem haladja meg, b) 2500, Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át meghaladja. A lakhatási támogatást 6 vagy 12 hónapra lehet megállapítani, tüzelővásárlás esetén a támogatás egy összegben is kiutalható. Akinek korábban lakásfenntartási támogatást állapítottunk meg, egy időben lakhatási támogatásra nem jogosult, a párhuzamos kifizetés elkerülése érdekében. Ápolási támogatás a tartósan beteg személy otthoni ápolását vagy állandó és tartós felügyeletét ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, melyre akkor jogosult a hozzátartozó, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át nem haladja meg. Az ápolási támogatás havi összege a rendelettervezet szerint 22 500, Ft. A 2015. február 28. napján méltányos ápolási díjban részesülők 2015. március 1. napjától a rendelettervezet szerinti ápolási támogatásban részesülnek azzal, hogy az ápolási támogatásra való jogosultságot a tervezetben szabályozott feltételek szerint 2015. május 31. napjáig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként megállapított ápolási támogatás összegét 2015. június 1. napjától kell folyósítani. Gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászoruló a) az a családban élő személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de nem több annak 160%ánál, egyedül élő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori 3

legkisebb összegének 150%át meghaladja, de nem több annak 210%ánál, és b) a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%át meghaladja. A gyógyszertámogatás havi mértéke 3000, Ft, mely hat hónap időtartamra állapítható meg. Nem jogosult gyógyszertámogatásra az, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül, mivel az már jelentős segítséget kap gyógyszerköltségei viseléséhez. Adósságcsökkentési támogatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az ellátásban részesülő köteles adósságkezelési tanácsadásban részt venni. Az adósságcsökkentési támogatás az alábbi adósság típusokra terjed ki a rendelettervezet szerint: a) vezetékes gázdíjtartozás, b) villanyáram díjtartozás, c) víz és csatornahasználati díjtartozás, d) távhő és melegvíz szolgáltatási díjtartozás, e) önkormányzati lakás lakbértartozás, f) szemétszállítási díjtartozás. Az adósságcsökkentési támogatás körébe tartozó adósságtípusokból keletkezett adósságokból maximum 200.000, Ftot lehet a támogatás körébe bevonni. Ha az adósság meghaladja a 200.000, Ftot az adósnak nyilatkozatban kell vállalnia a 200.000, Ft feletti adósság megfizetését. Erről a szolgáltatóval szerződést kell kötnie. Az önkormányzat a rendelettervezet szerint adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a személyt vagy családot, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) adóssága meghaladja az 50.000, Ftot, b) a rendeletben meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá c) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%át, egyedül élő esetén 220% át. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke a rendelettervezet szerint az alábbi módon alakul: a) a támogatást első alkalommal igénybe vevő esetén a bevont tartozás 60%a, b) ismételt igénybevétel esetén a bevont tartozás 40%a. Ehhez igazodóan az adós által fizetendő önrész mértéke 40%, illetve 60%. Az adósságcsökkentési támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 18 hónap. Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, melynek keretében köteles együttműködni az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával. Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása alatt az adós az önrész részletekben történő teljesítése mellett köteles a folyó fizetési kötelezettségének is eleget tenni. 4

Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Szociálisan rászoruló személyek részére rendkívüli települési támogatást kell nyújtani elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is. A rendelettervezet szerint az a személy részesíthető rendkívüli települési támogatásban, akinek az egy főre jutó havi jövedelme: a) családban élők esetén, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%át. b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át. A temetési hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: a) családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át, b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%át. A rendkívüli települési támogatás évente a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével két alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli települési támogatás összege a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható támogatás összege gyermeket nevelő családok esetén nem haladhatná meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (jelenleg 28 500, Ft). Települési támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy vagy család tárgyévben a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével egy alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Amennyiben a rendkívüli települési támogatást az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtjuk, annak összege nem lehetne kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%ánál, de nem lehet magasabb annak 50%ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegéről az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó gazdasági társasága minden év elején tájékoztatja az önkormányzatot. A rendelettervezet méltányossági rendkívüli települési támogatás kategóriát is tartalmaz. Méltányosságból a Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján rendkívüli települési támogatásban az a személy részesülhet, akinek az egy főre jutó havi jövedelme családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében 220%át és a) lakhatását biztosító ingatlanát elemi kár érte, 5

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, c) az általa lakott lakásban önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos rendkívüli települési támogatás megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal), e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel. A méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%a lehet. Pécs város valamennyi köznevelési intézményében fenntartótól függetlenül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 14. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1től június 30ig ) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%ának megtérítését igényelheti. Tanulói bérlettérítésben részesülhet az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 58. évfolyamos általános iskolás korú tanuló is, aki abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. A köztemetést az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó gazdasági társasága útján kell biztosítani a rendelettervezet szerint. Köztemetésre akkor kerülhet sor, ha nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, illetve ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg. A nevelési oktatási intézményekbe járó és ott étkezést igénybe vevő gyermekek részére a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXl. törvény 151. (9) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzat a gyermek egyéni rászorultsága alapján az étkezéshez a normatív kedvezményeken kívül további kedvezményt állapíthasson meg. Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 18 évfolyamos nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek, valamint fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben elhelyezett gyermekek után a térítési díj 100%át, egyéb rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, valamint három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, illetve tartós beteg vagy fogyatékos gyermekek után az intézményi térítési díj 50%át normatív kedvezményként kell biztosítani. 6

Indokolt e körön kívüli rászoruló gyermekek családját is támogatni azzal, hogy az iskolai, óvodai étkezéshez hozzájárulást nyújt az önkormányzat étkezési támogatás címen. Étkezési támogatásra a rendelettervezet szerint az a gyermek jogosult, aki az önkormányzat által fenntartott óvodába jár vagy az önkormányzat által működtetett általános iskolában tanul, normatív kedvezményben nem részesül és a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át, b) akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%át. Az étkezési támogatás összege a rendelettervezet szerint az igénybe vett étkezési napokon, egy jogosult gyermek esetében napi 150, Ft, két jogosult gyermek esetében gyermekenként napi 100, Ft. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelettervezet elkészítését széles körű szakmai egyeztetés és konzultáció előzte meg, melyben részt vettek a területi szociális központok vezetői, illetve az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ igazgatója és belvárosi egységének vezetője. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy 2014. évben az aktív korúak ellátásához az Önkormányzat által biztosított önerő fht. esetében: 109 245 000, Ft, rendszeres segély esetében: 21 000 000, Ft volt. Mivel ezen ellátás átkerül a járási hivatalhoz, így a támogatás önerőből biztosított fedezete felszabadul, ezért a települési támogatás keretén belül nyújtott támogatások finanszírozásánál figyelembe lehet venni ezt az összeget, kizárólag a januári, februári önerőt kell biztosítani, amely: 25 000 000, Ft. A jogszabályváltozásból eredendően a méltányossági jogcímen kiállított közgyógyellátási igazolvány után kifizetett térítési díj összege (2014. évben 6 000 000, Ft), szintén beépíthető az új ellátások anyagi fedezetébe. A rendelettervezet által megállapított támogatások fedezetét a város 2015. évi költségvetésében kell biztosítani az alábbiak szerint: az áthúzódó fht: 21 000 000, Ft az áthúzódó rendszeres segély: 4 000 000, Ft az áthúzódó lakásfenntartási támogatás: 4 176 000, Ft az áthúzódó adósságcsökkentési támogatás: 1 000 000, Ft települési támogatás: 302 000 000, Ft rendkívüli települési támogatás: 110 000 000, Ft köztemetés: 15 000 000, Ft. Összességében a feladat ellátásához 457 176 000, Ftot lenne szükséges az önkormányzat által a város költségvetésében biztosítani. Ezen összeg nem több, mint amit a város 2014. évben a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra fordított. A rendelet hatálybalépését követően az adósságcsökkentési támogatás biztosításához szükség lesz a szolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálatára és módosítására. 7

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell. A Jat. 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálni, melyre tekintettel a rendelet megalkotásának várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: 1. A rendelet megalkotása valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: a) A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A rendelettervezetben meghatározott ellátásokkal az Önkormányzat biztosítja a városban élő nagyszámú rászoruló támogatását, létfenntartásához történő hozzájárulást. A települési támogatás formái a rendelettervezet szerint a lakhatási támogatás, az ápolási támogatás, a gyógyszertámogatás, és az adósságcsökkentési támogatás. A rendelettervezet szerinti ellátás a rendkívüli települési támogatás, melyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Szociálisan rászoruló személyek részére rendkívüli települési támogatást kell nyújtani elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is. Külön ellátási forma a köztemetés, a tanulói bérlettérítés és az étkezési támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket kívánja az önkormányzat támogatni a tanulói bérlettérítés támogatással. Pécs város valamennyi köznevelési intézményében fenntartótól függetlenül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 14. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1től június 30ig ) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90% ának megtérítését igényelheti. Tanulói bérlettérítésben részesülhet az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 58. évfolyamos általános iskolás korú tanuló is, aki abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. 8

A normatív étkezési kedvezményben részesülő családokon kívül, egyébként rászoruló gyermekek családját is támogatni kívánja az önkormányzat azzal, hogy az iskolai, óvodai étkezéshez hozzájárulást nyújt étkezési támogatás címen. A jogosult egyrészt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át, másrészt akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%át. A Város költségvetésében a szociális ellátások céljára 457 176 000, Ft biztosítása szükséges. A rendelet megalkotásának környezeti és egészségügyi következményei: A rendelettervezettel a rászoruló személyek és családok jelentős támogatásban részesülnek, különösen a települési támogatás biztosításával, mely egészségi állapotuk megőrzéséhez, lakhatásuk biztosításához járul hozzá. A rászoruló családok gyermekei lehetőséget kapnak, hogy az étkezéshez nyújtott támogatás megállapításával a gyermek részére meleg étel biztosított legyen. b) A rendelet megalkotásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelettervezet meghatározott ellátások megállapítása a Polgármesteri Hivatalban a meglévő létszámmal megoldható, nem ró többletterhet a dolgozókra. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye: Az Önkormányzat kötelezettsége, hogy az új ellátási formáról, a települési támogatásról rendeletet alkosson. Az Szt. által szabott kötelezettség, hogy a Közgyűlésnek a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket illetően az 1. pontban meghatározottak az irányadók. Az előterjesztést a Népjóléti és Sport Bizottság 2015. február 04. napján a Jogi és Ügyrendi Bizottság 2015. február 10. napján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2015. február 11. napján tárgyalja, állásfoglalásukról képviselőtársaimat szóban tájékoztatom. A rendelet megalkotása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. a alapján minősített többséget igényel. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendeletet alkossa meg és a határozatot fogadja el. Pécs, 2015. február 2. Dr. Páva Zsolt polgármester 9