Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő Németh István, Tógazda Halászati Zrt, Százhalombatta
Szereplők: Invazív faunaidegen fajok Őshonos ragadozó fajok
Állóvízi ökoszisztéma
A szerves szén formájában rögzített napenergia útja Charles Elton (1900-1991), ökológus, Egyesült Királyság, az ökológia megújítója
Állóvízi (tavi) bottom up szabályozás Az energia mozgása a trofitási szintek között Tercier konzumció (csúcsragadozás) Sekunder konzumció(zooplankton) Primer konzumció (növényt fogyaszt) Primer produkció (növényi termelés) Napfény energia + Növényi tápanyagok
Az energia áthasonulásának általános hatásfoka vízi ökoszisztémákban 1 egység ragadozó hal 10 egység planktonevő hal 100 egység zooplankton 1000 egység alga és makrofita produkció Szintenként átlagosan 10 %
Tógazdasági modell Formák A szervesanyag formájában rögzült energia vándorlása Tercier konzumció (csúcsragadozás) Sekunder konzumció (zooplankton fogyasztás) Nyurga ponty (Cyprinus c. c hungaricus) P 4,5 Tőponty (Cyp morpha acum Pi.:2,8-3,5 Nemes ponty (Cyprinus c. c nobilis) Pi.:2, Primer konzumció (növény fogyasztás) Primer produkció (növényi termelés) Napfény energia + Növényi tápanyagok
A top down szabályozás előnyei Korábbról ismert, várható hatások figyelembe vétele (gyomhal fertőzöttség feltételezése) Célzott összetételű és fajú ragadozó állomány telepítése (az adott tó melyik ragadozó halfaj nevelésére alkalmas) A polikulturás szerkezet érvényre juttatása ( biológiai produkció hatékony kihasználása)
A csúcsragadozók állomány gyarapodása egy évben. (tógazdaságban egy vegetációsiós periódusban) Természetes vízben A fogásokban dominálnak az idősebb korosztályok, a szaporulat pl. a Balatonban 1 3 kg /ha süllő (Bíró 1974) (oka a kannibalizmus és a táplálékhiány) Az energia transzformáció az algaprodukció 1/ 800-1/1600-ad része (Bíró, 1974). Tógazdaságokban Exponenciálisan növekedő 1-2 nyaras korosztály, a hozam a kihelyezett állomány létszámától és a táplálék ellátottságtól függően 10-35 kg/ha közötti érték (Horváth et al (2002)
.. Polikultura
Nettó planktonevőhal hozam: a három részhozam összege 1. Zooplankton és zoobentosz természetes hal hozama 2. Takarmányhozam 10 kg (ponty+busa) A zooplankton és zoobentosz produkciója (100kg) 10 kg (ponty) 30-40 kg abraktakarmány 3. A szerves trágyázás hozamtöbblete 10 kg (ponty+busa) A szerves trágyázás zooplankton többlet hozama (250-300 kg trágya)
Gyakoribb faunaidegen halfajaink A hazai vizekben előforduló kb. 90 halfaj közül exóta fajként 12-t tartunk számon: Razbóra (Pseudorasbora parva) Ezüstkárász (Carassius gibelio) Barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) Pettyes harcsa (Ictalurus punctatus) Naphal (Lepomis gibbosus) Amurgéb (Percottus glenii) Folyami géb (Neogobius fluviatilis) Csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) Kessler géb (Neogobius kessleri) Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) Szirman géb (Neogobius syrman)
AKI statisztikák 2008-2012 (hal biomassza kg/ha) A négy legfontosabb régió A hazai haltermelés több, mint 90%-át lefedi Kellően nagy elemszám Vadhal 2008 2009 2010 2011 2012 átlag Dél-Dunántúl 55,02 60,71 57,47 69,49 41,71 56,88 Észak-Alföld 25,26 41,13 31,96 36,30 26,26 32,18 Dél-Alföld 28,32 21,31 18,09 24,57 8,89 20,24 Közép-Dunántúl 42,20 13,36 15,86 43,46 24,39 27,85 Összes ragadozó 2008 2009 2010 2011 2012 átlag Dél-Dunántúl 20,92 23,34 25,31 24,30 25,62 23,90 Észak-Alföld 10,44 18,03 18,26 22,23 20,01 17,79 Dél-Alföld 4,45 13,15 10,10 15,39 10,30 10,68 Közép-Dunántúl 12,22 15,37 20,59 15,34 19,38 16,58
Lineáris regresszió P=0,0049 Lehalászott ragadozó hal mennyisége (kg/ha) 25 20 15 10 5 0 0 20 40 60 80 Gyomhal mennyiség kg/ha
Halfaj neve Dunántúli kisüzem (üzemelő tóterület 96 ha) 2008-2012 év átlaga Tény adatok, egy hektárra vetítve Lehalászott mennyiség (kg) Halfajok (Ft) Részarány (%) Ponty 506 252 973 62,5 Amur 98 488 14 12,1 Busa 83 20 852 5,2 Ponty félék összes 687 322 638 79,7 Harcsa 12 14 684 3,6 Süllő 10 25 521 6,3 Csuka 18 26 516 6,5 Ragadozók összesen 40 66 722 16,5 Vadhal Mindösszesen 155 15 485 3,8 882 404 845 100,0
Dunántúli kisüzem (üzemelő tóterület 96 ha) 2008-2012 év átlaga Ragadozó halak nélkül, egy hektárra vetítve (Elméleti számítások) Halfaj neve Lehalászott mennyiség (kg) Halfajok (Ft) Részarány (%) Ponty 266 132863 49,5 Amur 59 48814 18,2 Busa 65 20852 7,8 Ponty félék összes 499 222398 82,9 Harcsa 73 0 0,0 Süllő 61 0 0,0 Csuka 106 0 0,0 Ragadozók összesen 240 0 0,0 Vadhal 395 45756 17,1 Mindösszesen 964 268154 100,0
Dunántúli kisüzem (üzemelő tóterület 96 ha) 2008-12 év, 5 év átlaga Ragadozóval vagy anélkül egy hektárra vetítve Megtermelt halmennyiség (kg) Árbevétel (Ft) Ragadozó hal nélkül 964 268 154 Megtermelt halmennyiség (kg) Árbevétel Ragadozó hallal 882 404 845 A különbség: 136 691 Ft azaz 33,76 %!
Dunántúli nagyüzem (üzemelő tóterület 1090 ha) 2008-2012 év átlaga Tény adatok egy hektárra vetítve Halfaj neve Lehalászott mennyiség (kg) Halfajok (Ft) Részarány (%) Ponty 756 377 978 76 Amur 24 11 989 2 Busa 153 38 297 8 Ponty félék összes 933 428 265 86 Harcsa 12 14 355 3 Süllő 13 33 254 7 Csuka 6 9 278 2 Ragadozók összesen 31 56 886 11 Vadhal 153 15 282 3 Mindösszesen 1 117 500 433 100
Dunántúli nagyüzem (üzemelő tóterület 1090 ha) 2008-2012 év átlaga Ragadozó halak nélkül egy hektárra vetítve (Elméleti számítások) Halfaj neve Lehalászott mennyiség (kg) Halfajok (Ft) Részarány (%) Ponty 570 284 791 77 Amur 24 11 989 3 Busa 153 38 297 10 Ponty félék összes 747 335 078 91 Harcsa 72-0 Süllő 80-0 Csuka 35-0 Ragadozók összesen 186-0 Vadhal 339 33 919 9 Mindösszesen 1 272 368 997 100
Dunántúli nagyüzem (üzemelő tóterület 1090 ha) 2008-2012 év átlaga Ragadozóval vagy anélkül egy hektárra vetítve Megtermelt halmennyiség (kg) Árbevétel (Ft) Ragadozó hal nélkül 1 272 368 997 Megtermelt halmennyiség (kg) Árbevétel Ragadozó hallal 1 117 500 433 A különbség: 131 436Ft azaz 26,26 %!
Költség, árbevétel (Ft) A fedezeti pont változása a ragadozó halak telepítésének hatására A fedezeti pontnál az összes költség és az összes árbevétel egyenlő (Szűcs 2000) Összes bevétel (gyomhal nélkül+ragadozó) Összes bevétel (gyomhal nélkül) Összes költség Összes bevétel (gyomhallal) Összes állandó költség Értékesített mennyiség (t)
Környezet-tudatos erőforrás takarékosság A haltermelés ragadozó hallal kombinálva kevesebb természeti erőforrást használ fel, kisebb környezeti terhelést eredményez. Egységnyi haltermék előállításának ökológiai lábnyoma szignifikánsan csökken.
Köszönjük figyelmüket!