'irc>i'i y»zírxt : +V 6 Érkezett 2009 MÁJ 2 7. 2009. évi... törvény A nemdohányzók védelmér ől és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásána k egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáró l Az Országgy űlés - felismerve, hogy a dohányzás, illetve a dohányfüst által kiváltott egészségkárosodás komol y közegészségügyi következményekkel járó olyan probléma, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival, különösen az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi III. törvénnyel kihirdetett Dohányzás-ellen őrzési Keretegyezményével és az Európai Uni ó célkitűzéseivel összhangban széleskör ű nemzeti együttm űködést tesz szükségessé, - tekintettel a dohányzás és a dohányfüst-expozíció romboló egészségi, társadalmi, gazdaság i és környezeti következményeire, szilárdan elhatározva a nemdohányzók egészségének védelméhez fűződő jogok garantálását szolgáló eszközrendszer kiterjesztésének szükségességét, ezen keresztül a társadalom mind szélesebb körének védelmét a környezet i dohányfüst egészségkárosító hatásaival szemben, - tudatában annak, hogy a dohányzás visszaszorításának a jogi szabályozás nem az elsődleges vagy kizárólagos eszköze, így különösen nem helyettesíti az egyén családi vagy tágab b környezetéből származó viselkedési minta magatartásformáló hatását, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a dohányzás visszaszorítására tett er őfeszítések az állami és önkormányzati eszközök mellett csak különösen a családok, a szakmai testületek, a nők, a fiatalok, a környezet és a fogyasztók érdekeit véd ő civil szervezetek, a szociális, oktatási és egészségügyi intézmények aktív, célzott és egészségtudatos együttműködése esetén lehetnek hatékonyak a következő törvényt alkotja : 1. (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban : Nvt.) 2. (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő új e) ponttal egészül ki : [A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - ne m szabad dohányozni] d) munkahelyen, e törvényben, külön jogszabályban, valamint a munkáltató rendelkezése i szerint meghatározott esetekben, e) közterületnek minősül ő ea) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban, zárt légter ű felüljárókban és közterületi játszótereken, eb) tömegközlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelöl t várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül. (2) Az Nvt. 2. (2) bekezdés j) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [Nem jelölhető ki dohányzóhely]
-2- fi helyi közforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközön, helyiérdek ű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton ;" (3) Az Nvt. 2. (2) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki : [Nem jelölhető ki dohányzóhely) h) külön jogszabályban meghatározott melegkonyhás vendéglátóhely zárt légter ű helyiségében." (4) Az Nvt. 2. (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (8) A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, e törvény, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak. (5) Az Nvt. 2. -a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki : (10) A helyi önkormányzat rendeletben az (1) bekezdés e) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. A nemdohányzó közterület kijelölésére a (7) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. -ban foglaltakon túl az önkormányzat rendeltében foglaltakra figyelemmel a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozá s tetten ért megszegőjét a 7. (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele. Az Nvt. 4. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2. (3) A 2. (2) bekezdés fi pontjában nem szerepl ő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelölésér ől az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat, illetőleg közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet vagy veszélyeztethet. 3. Az Nvt. 5. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 5. (1) Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamin t egészségügyi intézményben. (2) Dohánytermék árumintaként nem forgalmazható. (3) Dohánytermék
-3- a) 100 m2-nél nagyobb eladótér-alapterületű üzletben az egyéb termékekt ől elkülönítve, az üzlethelyiség erre a célra elkülönített részén, b) 100 m2 vagy annál kisebb eladótér-alapterületű üzletben az a) pont szerinti módon, vagy önálló polcon, illetve a pénztárnál elhelyezett tárolóban, vag y c) kizárólag dohánytermékek, illetve azok fogyasztásához kapcsolódó, külön törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott kiegészít ő kellékek forgalmazására szolgáló önálló üzletbe n hozható kereskedelmi forgalomba. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti helyen és a b) pontja szerinti önálló polcon, illetve tárolóban a dohánytermék úgy forgalmazható, hogy az a vásárló számára csak a kereskedelmi tevékenységet folytató feladatkörében eljáró személy közreműködésével legyen hozzáférhető. (5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a forgalmazás a pénztárnál nem történhet. (6) Üzletenként a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti forgalmazási helyb ől együttesen legfeljebb a) a legalább háromezer négyzetméter eladótér-alapterületű üzletekben három, b) a háromezer négyzetmétert el nem érő eladótér-alapterületű üzletekben eg y jelölhető ki. (7) A (6) bekezdés alkalmazásában a (3) bekezdés b) pontjában említett önálló polc és a tárol ó külön forgalmazási helynek számít." 4. Az Nvt. 6. (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (1) Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerül ő fogyasztói csomagolási egység felirata szembetűnően, kontrasztos háttérben, jó l olvashatóan, tartósan, magyar nyelven egyaránt tartalmazza a) egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen : aa) A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében él ők egészségét! figyelmeztetést, vagy ab) A dohányzás halált okozhat! figyelmeztetést, b) másik főoldalán, az oldal legalább 50%-át kitevő felületen a 8. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott külön jogszabály szerinti, szabadon megválasztható képes egészségvéd ő figyelmeztet ő feliratot, valamint c) egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitev ő felületen, a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalo m számszerű értékét. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alatti általános egészségvéd ő figyelmeztetéseket, továbbá az (1) bekezdés b) pontjában említett, külön jogszabály szerinti szabadon megválasztható képes egészségvédő figyelmeztet ő feliratot váltakozva kel l alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése f őoldalanként biztosított legyen. 5. (1) Az Nvt. 7. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
-4- (1) A 2-4/A. -ban foglalt, valamint a munkavédelemr ől szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. -a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellen őrzi, és azok megsértése esetén a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyisé g nélküli gazdasági társasággal szemben egészségvédelmi bírságot szab ki." (2) Az Nvt. 7. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) Az egészségvédelmi bírság összege a) a dohányzással összefügg ő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 30 000, legfeljebb 100 000 Ft; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelel ő teljesítése, valamint a dohányzást, illet őleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása eseté n ba) legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 5 000 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. (3) Az Nvt. 7. (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (7) Egészségvédelmi bírság a jogsértésről való tudomásszerzést követ ő 6 hónapon belül szabható ki. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírsá g nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezd ődik. 6. Az Nvt. a Záró rendelkezések cím el őtt a következ ő 7/A. -sal egészül ki : 7/A. (1) Az 5. és 6. -ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban : Fgytv.) rendelkezéseinek alkalmazásával eljár azok megsértése esetén. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 7. (1) Az Nvt. 8. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6. (1) bekezdésének b) pontja szerinti képes egészségvédő figyelmeztető feliratokat, és az azok feltüntetésére vonatkozó részlete s szabályokat rendeletben állapítsa meg. (2) Az Nvt. 8. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki :
-5- (5) Felhatalmazást kap a közlekedésért felel ős miniszter, hogy az egészségügyért felel ős miniszterrel egyetértésben a dohányzóhelyek tömegközlekedési eszközön történő kijelölésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg." (3) Az Nvt. 8. (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki : [Ez a törvény a következ ő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja] c) Bizottság 2003/641/EK határozata (2003. szeptember 5.) a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról. 8. (1) Ez a törvény a (2) (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Az 1. (2) bekezdése, a 2., valamint az (5) bekezdés a) pontja 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 1. (3) bekezdése, a 3., a 4., valamint a (6) bekezdés 2010. július 1-jén lép hatályba. (4) Az 5. (2) bekezdése, valamint a (9) bekezdés b) pontja e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (5) Hatályát veszti az Nvt. a) 4. (2) és (5) bekezdése, b) 7. (2) bekezdésében az,illetőleg a dohánytermékek forgalmazására szövegrész, c) 7. (4) bekezdés b) pontjában az, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását szövegrés z d) 7. (6) bekezdése, e) 7. (13) bekezdésében a életévét betöltött szövegrész. (6) Hatályát veszti az Nvt. melléklete. (7) A(z) a) 1. (1) bekezdése, az 5. (1) és (3) bekezdése, a 6. és a 7., valamint az (5) bekezdé s b)-e) pontja e törvény kihirdetését követő 16. napon, b) 5. (2) bekezdése, valamint a (9) bekezdés b) pontja e törvény kihirdetését követ ő 46. napon, c) 1. (2) bekezdése és a 2., valamint az (5) bekezdés a) pontja 2010. január 2. napján, d) 1. (3) bekezdése és a 3., a 4., valamint a (6) bekezdés, 2010. július 2. napján hatályát veszti. (8) E törvény 2010. november 1. napján hatályát veszti.
-6- (9) Az Nvt. a) 4. (1) bekezdésben az a), illetőleg c) pontjaiban szövegrész helyébe az a), c) és d) pontjában, b) 7. (5) bekezdésében a 20 000 Ft-ig szövegrész helyébe a 30 000 Ft-ig, c) 7. (8) bekezdésében az A (6) bekezdés szerinti hatóságot szövegrész helyébe az Az egészségügyi államigazgatási szervet szöveg lép. (10) Az Nvt. 2010. június 30-án hatályos 6. (1) bekezdés b) pontjának és mellékleténe k megfelelő egészségvédő figyelmeztet ő felirattal ellátott cigaretta legkésőbb 2010. október 31 - ig bocsátható szabadforgalomba. (11) Ez a törvény a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról szóló, 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
-7- INDOKOLÁ S Általános indokolá s A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvez őtlen, és jelent ősen elmarad attól, amit társadalmi gazdasági fejlettségünk általános szintj e lehetővé tenne. Az egészség javítását, a betegségek megelőzését, az emberhez méltó élet meghosszabbítását csak az egész társadalom szervezett er őfeszítéseivel, anyagi, szellemi erőforrásainak, egyéni kezdeményezéseinek mozgósításával és hatékony felhasználásával lehet elérni. E célkitűzések megvalósítását a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozattal meghirdetésre került Egészség Évtizedének Nemzeti Programja i adja. A Program alapvető küldetése, hogy választ adjon az egészséget érint ő kihívásokra, segítse és felgyorsítsa, hogy a magyar lakosság életesélyei minél hamarabb megközelítsék az Európai Unió átlagát. Cél : cigarettafogyasztás évi 8%-kal való csökkentése 2005-ig, illetve a rendszere s dohányosok prevalenciájának 6%-kal (férfiaknál 35% körülire) való csökkentése 2010-ig. Annak az időnek 20%-al való csökkentése, amit egy fő passzív dohányzással tölt, illetve a passzív dohányzás ártalmainak csökkentése a dohányzás további térbeli korlátozásával, illetve a jelenlegi szabályok szigorú ellen őrzésével. A sohasem dohányzott lakosság számarányának növelése a gyermekek és fiatalo k dohányzásra való rászokásának csökkentésével. A dohánytermékek fogyasztásának csökkentését célzó törvényi és egyéb szabályo k betartatása, szigorítása az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban : EVSZ) javaslatainak mielőbbi átvétele. A dohányzás és a dohányipar társadalmi elfogadottságának csökkentése, olyan társadalmi környezet kialakításával, melyben a nemdohányzó életmód a társadalmi norma. További szempontot jelent a közforgalmú intézményekre vonatkozó dohányzási korlátozáso k tekintetében az EVSZ 2005. évi III. törvénnyel kihirdetett Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye amelyhez az Európai Unió is részes félként csatlakozott amelynek 8. cikkéb ől nemzetközi jogi kötelezettségként is következik a vonatkozó szabályozá s fejlesztésének szükségessége. 8. Cikk A dohányfüst-expozíció elleni védelem 1. A Részes Felek elismerik, hogy tudományos bizonyítékok egyértelm űen igazolják azt, hogy a dohányfüstnek való kitettség halált, betegséget és rokkantságot okoz. 2. A Részes Felek a zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeke n és ahol szükséges, egyéb közterületeken a dohányfüst-expozíció elleni védelemről rendelkez ő hatásos jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket hoznak és hajtana k végre bels ő jogszabályaik szerinti nemzeti joghatóságuk keretei között, és aktívan elősegítik más joghatósági szinteken ezek meghozatalát és végrehajtását. Az Európai Bizottság 2007. január 30-án jelentette meg a Dohányfüstmentes Európáért : politikai lehetőségek című, COM(2007) 27 fival számú közleményét (a továbbiakban : Zöld Könyv). A Zöld Könyvvel kapcsolatban az Európai Bizottság nyilvános konzultációt tartott a z uniós intézmények, a tagállamok és a civil szféra bevonásával, a közleményben foglal t kérdések tekintetében. A Zöld Könyv azt két fő kérdést vizsgálja, hogy európai szinten 1 A Program elnevezését a 4/2006. (II. 8.) OGY határozat módosította.
-8- kerüljön-e kialakításra átfogó dohányfüstmentes szabályozás kivételekkel vagy azok nélkül, illetve hogy milyen jogi eszközökkel történjen mindez. A Zöld Könyv foglalkozik a szigorítás vendéglátóiparra gyakorolt hatásaival is, jelezve, hog y például Írországban, Norvégiában, New York városban és Kalifornia államban a szigor ú szabályozás bevezetése egyáltalán nem járt forgalomcsökkenéssel a vendéglátásban. Ez természetesen nem garantálja azt, hogy a szigorúbb szabályozás bevezetése Magyarországo n rövid távon ne vezethetne ezzel ellentétes eredményre. A Zöld Könyvvel kapcsolatban a magyar Kormány az Európai Bizottságnak eljuttatott álláspontjában kifejtette, hogy az egészséghez való jog biztosítása, és a dohányzá s visszaszorítása a Kormány legfontosabb prioritásai közé tartozik. A dohányzás zárt nyilvános helyeken való teljes tilalmának végs ő célként való feltüntetése tudatos és célzott kötelezettségvállalás mind az Európai Unió, mind a Kormány részér ől, amellyel a Magyarországon különösen a fiatalok körében mind jobban terjed ő dohányzás, valamint a világon igen magas dohányzási ráta elleni határozott fellépést deklarálta. A dohányzás zárt területen való tilalmi köre kiterjesztésének célja deklaráltan nem a dohányzás teljes betiltása, hanem az, hogy világméretű beavatkozással a dohányzást és annak a nemdohányzó k egészségére gyakorolt hatásait minimális szintre szorítsa vissza, gátat vessen a dohányzás i epidémiának, mérsékelje az egészségre káros hatásokat, és a társadalomra rótt a dohányzással összefüggő költségek elfogadható mértékre csökkenjenek. A munkavállalóka t különösen a vendéglátó-ipari munkavállalókat passzív dohányzásra kényszerít őjelenlegi szabályozás alkotmányosan aggályos. A javaslat ennek megfelel ően egyes dohányzási korlátozások és egyes, a dohányterméke k feliratozására, címkézésére, forgalmazására vonatkozó szabályok szigorítását, a rendelkezések megsértése esetén kiszabható szankciók szigorítását, valamint a jogalkalmazást el ősegítő pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Részletes indokolá s Az I. -hoz A tervezet rögzíti, hogy a munkahelyekre vonatkozó, a nemdohányzók védelmét érint ő korlátozásokat tartalmazó külön jogszabályok mellett az Nvt. rendelkezései is irányadóak. A Javaslat szerint a külön jogszabály különösen a munkavédelemr ől szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a munkáltató rendelkezései mellett az Nvt. rendelkezései is irányadóak a munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállaló k részére történ ő kijelölésének feltételeire. Szükséges továbbá egyes további közterületeken (aluljárókban és zárt légterű felüljárókban, a légtér jellegére tekintettel, valamint játszótereken, a gyermekek fokozott egészségvédelm e érdekében, és a tömegközlekedési eszközök megállóiban) dohányzási korlátozás bevezetése. A Javaslat a dohányzás teljes tiltását indítványozza a menetrend szerint közleked ő személyvonatokon és a melegkonyhás vendéglátóhelyek zárt légterű helyiségeiben. Ez utóbb i intézmények esetében a dohányzóhelyként nyílt légter ű helyiség (kerthelyiség) vagy közterület kerülhet kijelölésre, illetve a jelenleg is hatályos szabályok szerint a vendéglátóhel y teljesen nemdohányzóvá is nyilvánítható. Magyarországon több helyi önkormányzat rendeleti szabályozást adott ki, vagy tervez kiadni egyes közterületek nemdohányzóvá nyilvánítása érdekében. A kérdés alkotmányos rendezése
-9- érdekében a Javaslat az Nvt. olyan tartalmú módosítását indítványozza, amely szerint a helyi önkormányzat rendeletben a törvényben nevesített helyeken túl közterületet nemdohányz ó közterületnek nyilváníthat, amelyet a megfelel ő jelölésekkel kell ellátni. A közterületi dohányzási tilalmak megszeg őivel szemben indokolt a közterület-felügyelet eljárásában i s kiszabható helyszíni bírság kilátásba helyezése. Az így befolyt bírság az önkormányza t bevétele. A 2. -hoz A Javaslat a teljes dohányzási tilalom bevezetését javasolja a menetrend szerint közlekedő személyvonatokon. A 3. -hoz Egészségpolitikai szakmai igényként merült fel, hogy további feltételekhez kell kötn i dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályokat. Az eladás céljára szolgáló hely kijelölésére vonatkozó hatályos szabályok szigorítása arra a gyakorlati megfontolásr a tekintettel szükséges, hogy sajnos néhány kivételtől eltekintve az eladás helyén tipikusan a pénztáraknál nagy mennyiségben és állandóan jelenlév ő dohánytermékek a fogyasztás természetes jellegét közvetítik különösen a gyermekek számára. A Javaslat a jelenleg legálisan dohányterméket forgalmazó üzletek (az értékesítési pontok ) számának csökkenését nem javasolja, az értékesítési pontokon belüli hozzáférhetőségi helyek számának csökkentését azonban igen. A Javaslat továbbá a jelenlegi gyakorlatnak i s megfelel ően biztosítja, hogy csak eladó közrem űködésével lehessen hozzáférni a dohánytermékekhez (kivéve a szakboltokat). A szabályozás illeszkedni képes a mindenkori eladási helyi reklámra vonatkozó szabályokhoz. A Javaslat az üzletenkénti forgalmazási pontok számának üzletméret függvényében történ ő maximalizálását javasolja, illetve ahol lehetséges, pl. a hipermarketek jelenlegi gyakorlatának is megfelelően elkülönített dohányáruda felállítását teszi kötelezővé. A 4. -hoz A Javaslat az Európai Bizottság által javasolt képes figyelmeztet ő irányozza elő a cigarettásdobozokon. feliratok bevezetését A 5. -hoz A a jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel az egészségvédelmi bírságra vonatkoz ó eljárási szabályok pontosításával és szigorításával a jelenleg hatályos szankciórendszer hatékonyabbá tételére irányul. A továbbá az Nvt. és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban : Mvt.) között fennálló a munkahelyeken a nemdohányzók védelmét szolgáló jogszabályok ellenőrzésére és szankcionálására vonatkozó közigazgatási eljárások lefolytatását akadályoz ó negatív hatásköri összeütközés megszüntetésére irányul. Az Mvt. 2008. január 1-től hatályos szabályai szerint a foglalkozás-egészségügyi feladatokat a munkavédelmi hatósá g látja el, ugyanakkor az Mvt. 86. (1) bekezdés c) pontja a munkavédelmi hatóság hatósági
-10- jogköre nem terjed ki a nemdohányzók védelmére vonatkozó el őírások ellenőrzésére. Ezzel párhuzamosan az Nvt. 2. (8) bekezdése és 7. (1) a munkavédelmi törvényre kiutalva deklarálja, hogy a munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelye k munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak, valamint a munkavállalóknak, illet őleg a munkáltatóknak az adott munkahelyet érintő dohányzási korlátozást, illetve a dohányzóhely munkavállalók részére történ ő kijelölésének kötelezettségét sértő magatartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket külön törvény szabályozza. Annak érdekében, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az eredet i jogalkotói szándéknak megfelel ően megfelel ő visszatartó erej ű szankció alkalmazásának lehetősége mellett ellenőrizhesse a munkahelyi dohányzási szabályok betartását, a két törvén y között tapasztalható, hatásköri összeütközést eredményez ő kollízió feloldása szükséges. Az 6. -hoz A fogyasztóvédelmi törvénnyel való összhangot teremti meg a korszerű követelmények figyelembe vételével. jogalkotási A 7. hoz A az Alkotmány 37. -a (3) bekezdésére figyelemmel a törvény végrehajtásához szüksége s felhatalmazásokat alkotja meg, illetve módosítja, továbbá kiegészíti az Nvt. jogharmonizációs záradékát. A 8. -hoz A hatályba léptető, hatályon kívül helyez ő és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A Javasat a személyszállító vonatokat érint ő dohányzási korlátozások szigorítását, a képes figyelmeztet ő feliratok alkalmazását, valamint a melegkonyhás vendéglátóhelyek tekintetébe n az új dohányzási korlátozásokat fokozatosan, alkotmányosan megfelel ő (fél-egy éves) felkészülési id ő biztosításával vezeti be.
Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága EB/91 /2009. Törvényjavaslat kezdeményezés e DR. SZILI KATALIN asszonynak, az Országgy űlés elnökének Helybe n Tisztelt Elnök Asszony! Mellékelten a Házszabály 85. (2) bekezdése c.) pontja alapján benyújtom a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Budapest, 2009. május 27.