Vízminőségi állapot javításával kapcsolatos intézkedések Kállay főfolyás és vízgyűjtője A vízminőség jelenlegi állapota A fő vízminőségi problémát a magas szervesanyag és tápanyag koncentráció jelenti. A szennyezés forrásai elsősorban a nem eléggé megtisztított települési szennyvizek és a vízgyűjtőterületről levezetett belvizek. A Kállay-főfolyásba közvetlen szennyvízbevezetés ugyan nincs, azonban mellékvízfolyásokon keresztül a vízgyűjtőn működő öt kommunális szennyvíztisztítóból kettő (Balkány és Kállósemjén) és két konzervüzem a főfolyást szennyezi. Közvetlen szennyező a Nagykállói strand használtvíz bevezetése is (ez azonban a kockázatosságban érintett paraméterek szempontjából nem okoz problémát). A víz szennyezettségét a felső és az alsó szakaszt elválasztó Harangodi tározó vízminősége is tükrözi, a tározó vizére az előrehaladott eutrofizáció jellemző. Az alsó szakasz határérték feletti szervesanyag tartalmát is a tározóból leeresztett víz okozhatja. A táblázatban a 2004-2006 évi mérésekből számított átlagkoncentrációkat adtuk meg, és értékeltük a jó állapotra javasolt határértékek szerint. A mérési adatok alapján a vízfolyás a teljes szakaszán kockázatos a foszfát és az összes P, valamint az oxigén telítettség szempontjából. Emellett a jó állapot határértékét kismértékben meghaladja a mért nitrit koncentráció a felső szakaszon, és a szervesanyag (BOI 5 ) az alsó szakaszon. A Kállay főfolyás vízminősége: átlag koncentrációk (2004-2006). A közepes-jó állapot határértéket meghaladó értékeket félkövérrel kiemeltük Víztest O 2 O 2 BOI 5 KOI cr NH 4 _N NO 2 _N NO 3 _N PO 4 _P ÖP 10% 90% mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Kállay felső, Nagykálló 48.4 74.6 4.6 17.6 0.22 0.06 0.66 193 374 Javasolt határérték: 15 típus 60 110 6 25 0.5 0.05 3 80* 300 Kállay alsó, Oros 51.1 106.0 5.1 17.8 0.23 0.03 0.57 157 316 Javasolt határérték: 18 típus 60 110 5 25 0.4 0.05 3 150 300 * Tározó miatt kell a szigorúbb határértéket alkalmazni Az állapotértékelés alapján tehát megállapítható, hogy a Kállay főfolyás mindkét szakaszát jelenleg a megengedhető terhelésnél nagyobb terhelés éri. A vízminőség-javító intézkedések hatékonyságát befolyásolja, hogy a felszín alatti vizek jó állapotba hozása a területen vízvisszatartást igényel, ami az alaphozam csökkenéséhez vezet. Ez tovább csökkenti a megengedhető terhelést (kevesebb lesz a tisztább minőségű hígítóvíz a mederben). Az 1. ábra a foszfor(p) terhelést és források szerinti megoszlását mutatja (a terhelhetőséget már a csökkentett alaphozamra számítottuk). 1
P terhelés (tonna/év) 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 Kállay főfolyás alsó Kállay főfolyás felső Cél (megengedhető terhelés) Felvíz Földhasználat (belvíz levezetés) Belterület felszíni lefolyás Csatornázatlan területek szennyvize Szennyvíztiszítók 1. ábra: Foszforterhelés források szerinti megoszlása és a vízhozamtól függő megengedhető terhelés A közmű ellátás helyzete, települési szennyvízkibocsátásokkal kapcsolatos intézkedések Jelenlegi állapot A Kállay főfolyás vízgyűjtőjén élő 52 ezer lakosból a két legnagyobb településen, Nagykállón 10 ezer, Nyíradonyban 8 ezer fő él. A vízgyűjtő 13 településéből 2 nem rendelkezik csatornahálózattal: Napkor és Nyírgelse. A csatornázottság vízgyűjtőre számított ellátottsági aránya magas, 76%. A rákötési arány 2004-ben azonban csak 47% volt (a későbbi statisztikák szerint a rákötöttség az elmúlt években javult). A szennyvizeket 7 szennyvíztisztító telep fogadja, melyek befogadói a Kállay mellékvizei (Kállósemjén és Balkány), a Lónyai Főcsatorna (Kemecse és Nyírbogdány), Nyíradony tisztított szennyvize déli irányban átvezetésre kerül a Berettyó vízgyűjtőjére, és két nyárfás telepnek (Nagykálló és Szakoly) a talaj a befogadója. A vízminőségi hatások szempontjából most csak a vízgyűjtőn maradó (a Kállay főfolyást szennyező) szennyvízkibocsátásokkal kell foglalkoznunk, az átvezetett szennyvizek hatásait a szomszédos vízgyűjtők terveinél kell számításba venni. Tervezett beruházások A FETI-KÖVIZIG koordinálásával készült Szennyvízelhelyezési Program a területen további csatornázás-szennyvíztisztítási beruházások megvalósítását irányozza elő. A Kállay főfolyás vízgyűjtőjén a már csatornázott települések közül Balkányon hálózat bővítésre, Napkoron pedig új hálózat és szennyvíztelep létesítésére kerülne sor. A Napkori leendő szennyvíztelepre két másik, a vízgyűjtőn kívüli település is rácsatlakozna, Apagy és Nyírtét. Ezen kívül engedélyezés alatt áll Nagykállón a nyárfás szennyvíztisztító telep helyett egy új, hagyományos biológiai tisztító, melynek befogadója a Kállay főfolyás lesz. A technológiaváltást azt teszi szükségessé, hogy a talajba történő elhelyezés a Nagykálló belterületébe is belemetsző vízbázist veszélyezteti. Minden már csatornázott településen a jövőben várhatóan javulni fog a rákötési arány, ezért a meglévő telepekre jutó terhelés is növekszik. Javasolt intézkedések A tervezett fejlesztések indokoltságát és alternatív megoldási lehetőségeket a felszíni és a felszín alatti vizek vízminőség védelmi szempontjait figyelembe véve értékeltük. A csatornázási beruházásokat a felszín alatti vízvédelem indokolja. Mivel a teljes térség beszivárgási területen található, a felszín alatti víz további elszennyeződésének megakadályozása intézkedést igényel. Ez a már csatornázott településeken a rákötéseket, a 2
még csatornázatlan területeken csatornahálózat kiépítését, vagy annak alternatívájaként szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés (oldómedence és szikkasztóágy kialakítása a telkeken belül) megvalósítását jelenti. Utóbbi a terület adottságait figyelembe véve (homokos talajon a szikkasztási feltételek jók) műszakilag könnyen megvalósítható, reális alternatíva, a vizek területen való visszatartása szempontjából is kedvező és hosszútávon mindenképpen olcsóbb a csatornázásnál (alacsony működési költség). Szakszerű kiépítés esetén a talajvíz terhelését nem növeli. A vízvisszatartást segítő intézkedések megvalósításával a mederbeli (most sem túlságosan bőséges) vízhozam tovább csökken (tározó felett 30%-os, a tározó alatt 25%-os csökkenés várható az éves középvízhozamban), ez kedvezőtlenebb feltételeket jelent a szennyvizek hígulása szempontjából. Figyelembe véve a Kállay főfolyás vízminőségének jelenlegi (szennyezett) állapotát, további, tisztított szennyvíz bevezetés engedélyezése a problémák szempontjából releváns komponensekre (PO4-P, összes P, és az oxigén viszonyokkal összefüggésben lévő NH4-N) a jelenlegi terhelések csökkentését célzó beavatkozások megtétele nélkül nem javasolt. A talajvíz védelme két településen igényel kiegészítő intézkedést: Kállósemjén és Nagykálló vízbázis védőterületén helyezkedik el. A nyárfás szennyvíztisztító felszámolásával (Nagykálló) a veszélyeztetettség megszűnik. Megjegyezzük, hogy a szennyvíz felszíni befogadóba történő átvezetésével (új tisztítótelep) a Kállay tározó alatti szakaszán is biztosítani kell elegendő hígító vizet. Ezért a felső szakaszon további tározók nem létesíthetők. Kállósemjén csatornázatlan részein pedig zárt szennyvíztárolók alkalmazása jelent csak megoldást (a többi településen a szakszerű szikkasztás megengedhető!). Lehetséges intézkedések: Település (Szennyvíz Szennyvízprogram szerinti Javasolt alternatív intézkedések agglomeráció) tervezett intézkedés Kállay felső szakasz (Harangodi tározó felett) Kállósemjén Meglévő telep bővítése, P Meglévő telep bővítése, P eltávolítás, nitrifikáció és eltávolítás, nitrifikáció, denitrifikáció (költség: B=300 denitrifikáció nélkül, a MFt, M=32 MFt/év) csatornázatlanul maradt településrészeken zárt tároló (költség: B=200 MFt, M=27 MFt/év + zárt tároló, szállítás B=70 MFt, M=24 MFt/év) Nyírgelse A tervek szerint egyedi szennyvízelhelyezés oldómedence+szikkasztóágy) (Költség: B=200 MFt, M=5 MFt/év) Vízminőségi hatás (a Felszíni víz terhelése: 0.37 Felszíni víz terhelése: 0.37 célállapot elérését az tonna (0.72 tonna csökkenés a tonna (0.72 tonna csökkenés a összes P terheléssel jelenlegi szennyvíz jelenlegi szennyvíz fejeztük ki, a terheléshez képest) a terheléshez képest) a megengedhető terhelés célállapot az egyéb (diffúz) célállapot az egyéb (diffúz) 1.2 tonna/év*) források elérhető. csökkentésével források csökkentésével elérhető. A felszín alatti vizek (vízbázis) veszélyeztetése is megszűnik. 3
Település (Szennyvíz Szennyvízprogram szerinti Javasolt alternatív intézkedések agglomeráció) tervezett intézkedés Kállay alsó szakasz (Harangodi tározó alatt) Balkány Csatornahálózat és a meglévő Új csatorna nem épül (helyette telep bővítése (költség: B=600, egyedi elhelyezés lásd az 400 MFt, M=45 MFt/év) utolsó sort), a meglévő telepen kiegészítő P eltávolítás és nitrifikáció (költség: B=140 MFt, M=22 MFt/év, + egyedi: B=700 MFt, M=15 MFt) Nagykálló, Biri Hálózatbővítés (Biri?), új biológiai tisztítótelep építése (P eltáv., nitrifikáció és Napkor (+Apagy, Nyírtét) Agglomeráció Vízminőségi hatás (a célállapot elérését az összes P terheléssel fejeztük ki, a megengedhető 2.3 tonna/év*) terhelés denitrifikáció), tisztított szennyvíz Kállay főfolyásba vezetéssel (költség: B=200, 600 MFt, M=100 MFt/év) csatornázása (csak Napkor csatornázásával számolva, a másik két település költsége a szomszédos vízgyűjtőn) és új telep építése (költség: B=800, 500 MFt, M=42 MFt/év) Felszíni víz terhelése: 2.04 tonna (0.7 tonna növekedés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) felszíni víz célállapot reálisan nem érhető el! A felszín alatti Új biológiai tisztítótelep, a meglévő hálózat bővítése nélkül (felszíni vízbe vezetés esetén denitrifikáció nem szükséges) (költség: B=500 MFt, M=85 MFt/év) Egyedi szennyvízelhelyezés Napkoron (oldómedence + szikkasztóágy), nem épül csatorna és szennyvíztisztító telep (B=550 MFt, M=13 MFt) Felszíni víz terhelése: 1.3 tonna (0.1 tonna csökkenés) a felszíni víz célállapot az egyéb (diffúz) források csökkentésével elérhető, a felszín alatti vizek (vízbázis) veszélyeztetése megszűnik vizek (vízbázis) veszélyeztetése megszűnik. * A megengedhető terhelés meghatározásánál figyelembe vettük a vízvisszatartást célzó intézkedések lefolyás csökkentő hatását B: beruházási költség, M: működési költség, csatorna, szennyvíztisztítás, egyedi szennyvíz elhelyezés, zárt tároló költsége. Látható, hogy a VKI szerinti jó vízminőségi állapot biztosításához a jelenlegi szennyvíz beruházási tervek módosítására van szükség. A célok eléréséhez azonban még további terheléscsökkenést kell elérni. Diffúz terhelésekkel kapcsolatos intézkedések A szennyvizek utáni második legnagyobb szennyezés forrást a tápanyagban gazdag belvizek levezetése jelenti. A belvizekkel kapcsolatos, vízminőség javítást szolgáló intézkedéseknél a felszín alatti víz mennyiségi és kémiai állapotának javításához szükséges beruházások (lásd a vízvisszatartással kapcsolatos intézkedéseket) lefolyás csökkentő hatása mellett azok terhelés csökkentő hatásával is számolhatunk: a belvizek mintegy negyedének a területen tartása és az előirányzott földhasználat váltás (4000 ha szántó helyett erdő vagy legelő) a felső szakaszon kb. 0.4 tonna/év, az alsó szakaszon 0.2 tonna/év P terhelés csökkenést eredményez. A földhasználat váltások költsége 160 MFt/év. 4
A felsoroltak számításaink szerint a Kállay felső szakaszán a célállapot eléréséhez ez már elegendő terheléscsökkentés. Az alsó szakaszon a jó vízminőségi állapot biztosításához a Harangodi-tározóval kapcsolatos intézkedésekre is szükség van (a tározó 50-60%-os tápanyag visszatartást jelent, ha jó állapotú). Harangodi-tározó vízminőség javítása A tározó jelenleg szennyezett, erősen feliszapolódott, a növényi tápanyagok felhalmozódása miatt eutróf állapotú. Tartós meleg időszakban az oxigénhiányos állapot bekövetkezésének valószínűsége nagy. Ez még abban az esetben is kedvezőtlen, ha a halászati hasznosítás igénye fennmarad. A tározó esetleges rekreációs céljaival azonban a halgazdálkodás nem hozható összhangba. Emellett a tározóból leeresztett kedvezőtlenül hat az alsó szakasz ökológiai állapotára is. A felvízre előirányzott szennyezés (tápanyag terhelés) csökkentési intézkedések a tározó szempontjából kedvezőek. Megvalósításuk azonban még nem elegendő, szükség van a tározó szennyezett üledékének eltávolítására (vízminőség-javító kotrás) is. Ennek megoldása kétféle lehet: hidromechanizációs kotrás (50 M Ft + zagykazetták kialakításához szükséges terület a tározó kifolyója alatt: 5 MFt), száraz kotrás (leeresztés, két évig szárítás: halászati bevétel kiesése, + 20-30 cm-es réteg kitermelése és elszállítása: 100e m 3 földmunka, 400 MFt). Kiegészítő intézkedés a keleti partvonalon húzódó teleksor és a vízpart között a zonációt biztosító védősáv (fasor) kialakítása, 30 m szélességben (évesített költség, kisajátítással: 500 eft/év). Költségek összesítése a teljes területre: Szennyvizekkel kapcsolatos beruházások (csatornázás-szennyvíztisztítás, egyedi szennyvízelhelyezés): Terv: B=3600 MFt, M=220 MFt/év, annualizált költség: 460 MFt. Alternatíva: B= 2300 MFt, M= 145 MFt/év, annualizált költség: 310 MFt Földhasználat váltás a vízvisszatartás és a terhelés csökkentés érdekében: 160 MFt/év Harangodi-tározó vízminőség javítása: Kotrás: 55 400 MFt, partmenti védősáv: 0.5 MFt/év 5
Túr, Öreg-Túr és mellékvízfolyásai A vízminőség jelenlegi állapota A Túr folyó vízminőségét alapvetően a felvizi hatások befolyásolják. A víz oxigén ellátottság, tápanyagok szempontjából jó állapotú, a problémát a Romániai eredetű nehézfém szennyezések okozzák. Ezzel kapcsolatban is a Romániával történő egyeztetés és szoros együttműködés látszik az egyetlen megoldásnak. Nagy koncentráció esetén a hazai szakaszon a sonkádi elosztómű zárásával csak az Öreg-Túr vízminősége óvható meg, magán a Túron nem lehet hatékonyan védekezni. Az Öreg-Túr és az abba csatlakozó vízfolyások, csatornák (Gőgő-Szenke-főcsatorna, Csomata-csatorna, Tapolnok és Tiszaberki-Sár-csatorna) állapota a Túrnál sokkal rosszabb. Főként a növényi tápanyagok, elsősorban a foszfor koncentrációja magas, de azokon a helyeken, ahol az áramlás lassú (pangó vizek), illetve a meder növényzettel jelentősen benőtt (pl. békalencse) az oxigén viszonyok is rosszak. A problémát részben a bevezetett, nem kellően megtisztított szennyvizek okozzák, de ahogyan ezt a 2. ábra is mutatja, magas az aránya az ismeretlen eredetű, feltehetően illegális szennyvízbevezetéseknek (lakosság, állattartó telepek). A csatornák vízminőségét a feliszapolódott meder is rontja. P terhelés (tonna/év) 12 10 8 6 4 2 Felvíz Lakossági illegális, állatartó telep, meder üledék Földhasználat (belvíz levezetés) Belterület felszíni lefolyás Csatornázatlan területek szennyvize Szennyvíztiszítók 0 Öreg-Túr Nagyari-T r ßg Alsó Öreg- Túr Sár-Égercsatorna Tapolnokfőcsat. Tisztaberki- Sár-csat Csomatacsatorna Garand- Felső-csat. Gőgő- Szenkefőcsat. Megengedhető terhelés t/év 2. ábra: Terhelések források szerint a Túr hazai vízgyűjtőjének vízfolyásain A Túr és mellékvízfolyásainak vízminőségi állapota (a FETI-KÖTEVIFE 2004-2006 évi mérései alapján): Vízfolyás Kifogásolt vízkémiai paraméter Túr Sonkád alatt Nehézfémek (Zn, Hg, Cu) Túr Sonkád felett Nehézfémek (Zn, Hg, Cu) Oxigén háztartás (O 2, KOI), tápanyagok ( PO 4, ÖP), Túr-Belvíz-fõcsatorna (Öreg-Túr) Nehézfém (Zn) Nagyari-Túr-ág Oxigén háztartás (O 2 ), Nehézfém (Zn) Alsó-Öreg-Túr (+ Felső-Öreg-Túr és Oxigén háztartás (O 2, KOI, BOI) tápanyagok ( PO 4, Paládvíz) ÖP), Nehézfém (Hg, Zn) Sár-Éger-csatorna Tápanyagok (NH 4, PO 4, ÖP) Oxigén háztartás (O 2, KOI) tápanyagok (NO 2, PO 4, Tapolnok-fõcsatorna ÖP) Tisztaberki-Sár-csatorna Oxigén háztartás (O 2 ) tápanyagok (NH 4, PO 4, ÖP) 6
Vízfolyás Csomata-csatorna Garand-Felsõ-csatorna Gõgõ-Szenke-fõcsatorna (Garand- Alsó-csatorna és Szamossályi-Árap.) Kifogásolt vízkémiai paraméter Oxigén háztartás (O 2, KOI, BOI) tápanyagok (NH 4, PO 4, ÖP) Oxigén háztartás (O 2, KOI, BOI) tápanyagok ( PO 4, ÖP) Oxigén háztartás (O 2, KOI, BOI) tápanyagok ( PO 4, ÖP) A közmű ellátás helyzete, települési szennyvízkibocsátásokkal kapcsolatos intézkedések Jelenlegi állapot A térségben 32 ezer ember él, a legnagyobb település a 8700 lélekszámú Fehérgyarmat, a többi kistelepülés átlagos lakószáma csupán 600 fő. 38 településből 24 csatornázott (átlagos lakószám 570 fő!), az ellátottság 37%-os. A csatornázott településeken a rákötés 2004-ben átlagosan mindössze 60%-os volt. A szennyvizeket négy regionális szennyvíztisztító fogadja. A telepek befogadói az Öreg-Túrba csatlakozó vízfolyások (Kölcse: Tökös-csatorna, Fehérgyarmat: Gőgő-Szenke-főcsatorna, a 12 kistelepülés szennyvizét fogadó Túrricse: Tisztaberki-Sár-csatorna és a Tapolnok-főcsatorna, Csengersima: Garand-Alsó Gőgő- Szenke-főcsat.). A telepek korszerűsítésre, bővítésre szorulnak, legrosszabb állapotú a fehérgyarmati szennyvíztisztító. A térségben általános probléma, hogy a csatornázatlan településeken (vagy ahol nem történt meg a rákötés) a szennyvizeket a szabálytalan emésztőkből a felszíni vizekbe szivattyúzzák, és a szállító járművek ( szippantók ) sem minden esetben a megfelelő helyen ürítik tartályukat. Tervezett beruházások A megyei szennyvíz program szerint a már felsorolt szennyvíztisztítók bővítése és rekonstrukciója mellett tervben van Jánkmajtis-Csegöld csatornázása és új telep kiépítése, Szatmárcseke és Túristvándi csatornázása és új telep kiépítése, Fülesd és Penyige csatornázása (Sonkádi ill. Fehérgyarmat telepre vezetéssel). A távlati tervekben további öt település (Kisszekeres, Nagyszekeres, Zsarolyán, Kisar és Nagyar) csatornázása is szerepel. Ezeken a településeken 2015-ig folyékony hulladék elhelyező telep kiépítését tervezik, melyek a későbbiekben regionális telepekké alakulnak át. Ezek a beruházások az illegális szennyvíz bevezetés visszaszorítását és a felszín alatti vizek védelmét szolgálnák. Javasolt intézkedések Egyértelmű, hogy az említett túlterhelt, üzemeltetési iszap elhelyezési problémákkal küszködő szennyvíztelepek rekonstrukciója elsődleges feladat a befogadók vízminőségének javítása érdekében. Ugyanakkor az alacsony rákötési hajlandóság jól mutatja, hogy a térségben élők nem tudják megfizetni a csatornázással és a létesítmény használatával járó költségeket. Ezért az illegális szennyvíz kieresztések visszaszorítására (a jogi szabályozás mellett) a csatornázásnál gazdaságosabb megoldást jelent a szakszerű egyedi szennyvíztisztítók megépítése, nagy valószínűséggel még akkor is, ha a talajviszonyok a szikkasztás szempontjából kedvezőtlenek. A műszaki kialakítás lehetőségét településenként, szikkasztási próbával kell vizsgálni, és ha szükséges alternatív megoldást (pl. szikkasztó kiemelése, homokszűrő) kell alkalmazni. Hosszútávon a zárt tároló és a tengelyen történő szállítás sem gazdaságos a magas üzemeltetési költség miatt. Ennek kötelező előírása csak víbázisvédelmi szempontok miatt lehet indokolt (a Túr vízgyűjtőn a még csatornázatlanok közül Szatmércseke és Nemesborozva utóbbi 92 lakos esetén szennyvíz szikkasztással is megfelelő). A szennyvíz program terveinek alternatívájaként javasolt megoldásunkban a vízminőség védelmi szempontok mellett a költségeket is figyelembe vettük. 7
Lehetséges intézkedések: Település (Szennyvíz Szennyvízprogram szerinti Javasolt alternatív intézkedések agglomeráció) tervezett intézkedés Gőgő-Szenke-főcsatorna Fehérgyarmat (+Penyige) Telep kapacitás növelés, Csak telep korszerűsítés, korszerűsítés (költség: B= kapacitás növelés (nitrifikáció, P 1000 MFt, M=80 MFt/év) eltávolítás) (költség: B=1000 MFt, M=80 MFt/év) Nagyszekeres, Zsarolyán (+Kisszekeres) Zárt tároló, folyékony hulladék fogadó (felszíni víz befogadó) építése (2015 után csatornázás) (költség: B=140 MFt, M=11 MFt/év, Száll=54 MFt/év) Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés (költség: B=350 MFt, M=11 MFt/év) Megvalósítás 2015 után elegendő. Csegöld (+Jánkmajtis) Csatornázás, új Szakszerű egyedi szennyvíz szennyvíztisztító telep elhelyezés (költség: B=170 MFt, (költség: B=200, 220 MFt, M=5 MFt/év) M=12 MFt/év) Megvalósítás 2015 után elegendő. Csengersima Nincs tervezett fejlesztés P eltávolítás (költség: B=7 MFt, Megengedhető terhelés (összes P) 2.46 tonna/év Felszíni víz terhelése: 1.92 tonna (2.81 tonna csökkenés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot az egyéb (diffúz, illegális) szennyezőforrások csökkentésével elérhető. Csomata-csatorna Nemesborozva 2015-ig nincs tervezett beruházás (hosszú távon egyedi elhelyezés) Penyige Csatornázás (csatlakozás Fehérgyarmatra) (költség: B=200 MFt) Jánkmajtis Csatornázás, csatlakozás Csegöldre (költség: B=430, MFt, M=5 MFt/év) Megengedhető terhelés (összes P) 2.46 tonna/év Felszíni víz terhelése: 0.15 tonna (0.36 tonna csökkenés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot csak az egyéb (diffúz, szennyezőforrások csökkentésével érhető el. illegális) M=11 MFt/év) Felszíni víz terhelése: 1.19 tonna (3.54 tonna csökkenés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot az egyéb (diffúz, szennyezőforrások csökkentésével elérhető. illegális) Szakszerű egyedi (oldómedence, szikkasztó) (költség: B= 30 MFt, M=1 MFt/év) Nem szükséges Szakszerű egyedi (oldómedence, szikkasztó) (költség: B= 420 MFt, M=13 MFt/év) Megvalósítás 2015 után elegendő. Felszíni víz terhelése: 0.25 tonna (0.26 tonna csökkenés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot csak az egyéb (diffúz, illegális) szennyezőforrások csökkentésével érhető el. Vízbázis veszélyeztetettsége megszűnik (Penyige) 8
Település (Szennyvíz Szennyvízprogram szerinti Javasolt alternatív intézkedések agglomeráció) tervezett intézkedés Tapolnok- és Tiszaberki-Sár-csatorna Túrricse Kapacitás növelés, korszerűsítés (költség: B=550 MFt, M=60 MFt/év) (üzemelési költség 10%-kal növelve a nagy szállítási távolságok, berothadás miatt) Fülesd Csatornázás, csatlakozás Kölcsére (B=150 MFt, M= 3MFt/év) Megengedhető terhelés (összes P) 2.79 tonna/év Szakszerű egyedi (oldómedence, szikkasztó) (költség: B= 110 MFt, M=4 MFt/év) Megvalósítás 2015 után elegendő. Felszíni víz terhelése: 0.6 tonna (1 tonna csökkenés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot csak az egyéb (diffúz, illegális) szennyezőforrások csökkentésével érhető el. Túr-Belvíz-főcsatorna (Öreg-Túr) Kölcse, Sonkád Telep kapacitás növelés, korszerűsítés (költség: B=250 MFt, M=15 MFt/év) Szatmárcseke, Túristvándi Csatornázás, új tisztítótelep Szatmárcsekén csatornázás, új (költség: B=650, 200 MFt, tisztítótelep, Túristvándiban M=12 MFt/év) Kisar, Nagyar Zárt tároló, folyékony hulladék fogadó (2015 után csatornázás) (költség: B= 140 MFt, M=15 MFt/év, Száll=80 MFt/év) szakszerű egyedi elhelyezéstisztítás (költség: B=410, 140, 180 MFt, M=10, 5 MFt/év) Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés (költség: B=410 MFt, M=13 MFt/év) Megvalósítás 2015 után elegendő. Megengedhető terhelés Felszíni víz terhelése: 1.6 Felszíni víz terhelése: 0.6 (összes P) 7.5 tonna/év tonna saját + 2 tonna tonna saját + 2 tonna (Sonkádnál több víz mellékvizekből (3.3 tonna mellékvizekből (4.3 tonna beeresztés esetén >15 csökkenés a jelenlegi csökkenés a jelenlegi tonna/év) szennyvíz terheléshez képest, szennyvíz terheléshez képest) de a közvetlen terhelésben a célállapot a mellékvizeket növekmény!) a célállapot a szennyező egyéb (diffúz) mellékvizeket szennyező források csökkentésével egyéb források elérhető. csökkentésével elérhető. Alsó-Öreg-Túr (+ Felső-Öreg-Túr és Paládvíz) Kispalád, Botpalád Egyedi szennyvíz elhelyezés szakszerű megoldása 2015 után Megengedhető terhelés 0.17 tonna/év (változatlan) a szennyvizek kis részaránya (összes P) 2.79 tonna/év miatt az egyéb szennyezőforrások csökkentése javasolt Sár-Éger-csatorna Megengedhető terhelés (összes P) 2.79 tonna/év Minden településen épült csatorna (fogadó: Túrricse szvtt), maradék (talaj) terhelés a rákötésekkel megszűnik (0.18 tonna/év csökkenés) B: beruházási költség, M: működési költség, csatorna, szennyvíztisztítás, egyedi szennyvíz elhelyezés, zárt tároló költsége. 9
A bemutatott két alternatíva vízminőségi hatások tekintetében alig tér el egymástól, a különbség a költségekben van. Ennek oka, hogy a jelentős terheléseket okozó jelenleg már működő szennyvízkibocsátásokhoz képest a többi kistelepülés összterhelése már nem számottevő, további beruházásokkal érdemi hatást nem lehet elérni. A beruházásoknál a döntést gazdasági megfontolások alapján kell meghozni, a felszín alatti vízminőség-védelem és a közegészségügyi szempontokat mérlegelve. Azokat a beruházásokat, melyeket EU kötelezettség vagy a felszín alatti vízvédelem nem tesz szükségessé, 2015 után is elegendő megvalósítani. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a felszíni vizekre nézve komoly veszélyt jelent a jelenleg érvényes emisszió szabályozás (28/2004 KvVM rendelet) tervezett módosítása, mely szerint a telep bővítéseknél sem lesz előírható a technológiai határértéknél szigorúbb tisztítási követelmény, így pl. nitrifikáció (NH 4 eltávolítás és foszfortalanítás). Ha a módosítás érvénybe lép, a telepek befogadóinál a jó állapot nem érhető el. Diffúz terhelésekkel kapcsolatos intézkedések Illegális szennyezések, ismeretlen eredetű szennyezés felszámolása A fentiekben láthattuk, hogy a térség természetes vizeinek és főként a csatornák állapotát a szennyvízbevezetéseken kívül jelentős diffúz terhelés is éri. A vizekben mért, esetenként kiugróan magas szennyezőanyag koncentrációk (ammónium, oldott P) az ismert szennyezőforrásokkal (a mezőgazdasági földhasználatból becsülhető terhelést is beleértve) többnyire nem magyarázhatók. Ezért az intézkedések első és legfontosabb lépése ezeknek a szennyezéseknek a feltárása, vizsgálati monitoring keretében. A FETI-KÖTEVIFE 2006-ban készült részletes vízkémiai és hidrobiológiai állapotfelvétele során két alkalommal végeztek hossz-szelvény méréseket a Túron és az Öreg-Túron, továbbá néhány holtágon és csatornán. A felmérések a problémákat jelezték, de az okok (szennyezés források) kivizsgálására részletesebb vizsgálatokra van szükség. Az összes csatornára kiterjedő, egy éven át tartó (legalább havi gyakoriságú) monitoring program (vízkémia vízhozam méréssel egyidejűleg, esetenként ökológiai felmérés reprezentatív élőlénycsoportokra). Becsült költség: 12 x 30 minta 6 M Ft, mintavétel, vízhozam mérés (közelítő): 3 M Ft, biológiai felmérések: 5 MFt, értékeléssel összesen: 15 MFt. Belső terhelés csökkentése A VIZIG rendszeresen végez fenntartó kotrást, de ez nem terjed ki a csatornák és az Öreg Túr teljes hosszára. A pangó vizes, kis lefolyású szakaszokon a víz magas oldott tápanyag tartalma miatt a növényzet elburjánzik, az intenzív szervesanyag képződés gyorsítja a meder feliszapolódását. Feltételezve, hogy a csatornák teljes hosszának (az Öreg Túrral együtt 190 km) mintegy 25-30%-ában kellene a mederben lerakódott iszapot eltávolítani, a teljes vízrendszerre közelítőleg 500 M Ft költséggel számolhatunk. Földhasználatból származó szennyezések szabályozása A vízgyűjtő a Szatmári-sík kistájban található. A Túr országhatárnál történő belépése utáni szakaszán homokos vályog, majd vályog fizikai féleségű, a vízgyűjtő nagyobbik, déli részén pedig agyag és agyagos vályog fizikai féleségű alluviális üledékeken döntően nyers öntéstalajokat találunk, de az agyagos üledékeken mocsári erdők talajai, és a Gőgő-Szenke főcsatorna mentén réti talajok, kisebb részben réti öntés talajok is előfordulnak. A területhasználat a vízgyűjtőn viszonylag egyöntetűen tagolt. A szántó dominanciája (61.8%) mellett a legkedvezőtlenebb adottságú területek rétként, legelőként (19.6%), és csak csekély 10
mértékben erdőként (6.4%) hasznosulnak, de gyümölcsösök is vannak (3.3%). A talajok több mint fele kedvezőtlen vízgazdálkodású, a vizet lassan befogadó és elvezető talaj. Különösen a mocsári erdők talajaira jellemző a reduktív körülmények tartós előfordulása, ami a mozgékony, vízoldható vegyületformák kialakulását eredményezi, így a foszfor egy része is oldható formába kerül vas(ii)-vegyületek formájában. A talajvízben azonban ezek a vegyületek csak lassan mozdulnak el, hiszen ezekben a talajokban a víz csak lassan szivárog. Ha azonban a vízgazdálkodás javítására drénezést végeztek, a drénekből elfolyó víz magas foszforkoncentrációjú lehet. A felszíni vízelvezetés foszforterhelési kockázata jóval kisebb. Az időszakosan elöntött területekről a visszahúzódó víz szállíthat diffúz terhelést. A szennyezés csökkentése a belvizek visszatartásával, a területhasználat szabályozásával érhető el. Annak megtervezése, hogy az egyes víztesteken milyen arányban lenne szükség a földhasználat (művelési ág, művelési mód) megváltoztatására, a szennyezés feltáró monitoring eredményeinek ismeretében lehetséges. A jelenleg rendelkezésre álló ismeretek birtokában csak durva, nagyságrendi becslésre van lehetőség. Feltételezve, hogy az illegális szennyvízbevezetések és a szennyvizekkel (elsősorban a már meglévő szennyvízkibocsátások) csökkentése eredményre vezet, a földhasználatból származó terhelésekből is mintegy 30-40 %-os csökkentésre van szükség, elsősorban a Gőgő-Szenke, Tapolnok és Csomata csatornák vízgyűjtőjén. Ez összesen közelítőleg 0.7 tonna/év összes P terhelés visszatartása, ami erdősítéssel (7000 ha, költség: 240 MFt/év), vagy a gyepek-legelők növelésével (10000 ha, költség: 190 MFt/év), illetve vizes élőhelyek kialakításával (lokális mélyedésekben a környező területekről lefolyó vizek visszatartására, 2000 ha, költség: 50 MFt/év) érhető el. Természetesen a realizálható intézkedés ezek ésszerű kombinációja, a jelenleginél természetvédelmi ökológiai szempontból kedvezőbb földhasználati arányok kialakításával. A földhasználat váltáson kívül költségesebb talajműveléssel (talajjavítás, mélyszántás, vízvisszatartás elősegítése) is elérhető ugyanez a terhelés csökkentés (költség: 220 MFt/év). Ennél kedvezőbb megoldás a füvesített vagy erdősített táblaszegélyek, partmenti puffersávok kialakítása (költség: 20-50 MFt/év). Hidromorfológiai állapot javítását szolgáló intézkedések vízminőségi hatása Az Öreg Túr a Sonkádi vízmegosztó műtárgyon keresztül kap vízbetáplálást. A kormányzott vízmennyiség tenyészidőszakban az 5 m 3 /s-os kapacitással szemben általában 1,4-1,5 m 3 /s, tenyészidőszakon kívül 0,9-1,1 m 3 /s. Maximálisan kb. 2,5 m 3 /s vízhozam engedhető anélkül, hogy a part menti épületeket a víz ne veszélyeztetné. Nagyobb vízmennyiség gyakori bevezetése jelentősen javítaná a meder állapotát, úgy, hogy közelítsen a típusnak megfelelő vízjáráshoz. Ennek megvalósítására három alternatíva lett kidolgozva (lásd a hidromorfológiai intézkedéseket): 1. Vízbevezetés 2,5 m 3 /s-ig, és duzzasztással történő vízszintszabályozás (95 MFt, M=10 MFt/év), 2. Vízbevezetés az 5 m 3 /s-os kapacitásig, egyes szakaszokon árvédelmi töltések (1000 MFt/év), Nagyvízi meder kialakítása a szükséges árvédelmi töltésekkel, és nagyvizek beeresztése és levezetése az Öreg-Túr medrében (3000 MFt/év). A vízminőség javítása szempontjából már a legolcsóbb, a vízhozamot 2.5 m 3 /s-ig növelő változat is kedvező a mellékágakból származó szennyvizek hígítása szempontjából. Ez azonban csak az Öreg Túr problémáját oldja meg, a mellékágak rossz állapota megmarad. A kockázatot kiváltó, valószínűsíthető szennyezési okokat és szükséges intézkedéseket az alábbiakban foglaljuk össze: 11
Vízfolyás Szennyezés forrásai Javasolt intézkedés Túr Külföldi szennyezés - Intézkedés a felvizen (jogi -határvíz) Túr-Belvízfőcsatorna (Öreg-Túr) Nagyari-Túr-ág Alsó-Öreg-Túr (+ Felső-Öreg-Túr és Paládvíz) Sár-Éger-csatorna Tapolnok-fõcsatorna Csomata-csatorna Tisztaberki-Sárcsatorna Garand-Felsõcsatorna Gőgő-Szenkefõcsatorna (Garand- Alsó-csatorna és Szamossályi- Árapasztó) Lakossági szennyvíz (Kölcse szennyvize a Tökös csatornából) Mellékvizekből érkező terhelések (Tapolnok, Csomata, Gőgő-Szenke) Levezetett belvíz tápanyagtartalma Túrból származó szennyezés Felvíz Belterületi lefolyás, állattartó telep Levezetett belvíz tápanyagtartalma Lakossági (illegális), Levezetett belvíz tápanyag tartalma Felvízről érkező terhelések (Tisztaberki-Sár) Illegális szennyezés Lakossági szennyvíz (Túrricse) Illegális szennyezés Üledék, belső terhelés (pangó víz) Belterületi lefolyás/belvíz Illegális szennyezés Üledék, belső terhelés Állattartó telepek Állattartás, belvíz Illegális szennyezés Lakossági szennyvíz (Fehérgyarmat, Csengersima), Illegális szennyezés (belterület, állattartás) Üledék, belső terhelés (pangó víz) - Intézkedés a mellékvízfolyásokon - Szennyvíztisztítás (lásd korábban) - Beeresztett vízhozam növelése, ártér rehabilitáció (lásd a hidromorfológiai intézkedéseknél) Intézkedés a felvizen (jogi -határvíz) - Monitoring (belterületi illegális bevezetés, Botpaládszarvasmarhatelep) - Intézkedés a felvizen (jogi -határvíz) - Rákötések növelése a csatornára - Monitoring - Intézkedés a felvizen (Tiszaberki- Sár), - Monitoring: illegális szennyvízbevezetések, belterületi és állattartásból származó terhelés felderítése - Szennyvíztisztítás (lásd korábban), - Rákötések növelése a csatornára - állattartás szabályozása: szarvasmarha, juhtelep (Tiszaberek) - Feliszapolódott szakaszok kotrása - Monitoring: illegális szennyvízbevezetések, belterületi és állattartásból származó terhelés felderítése (juhtelep - Nemesborzova) - Feliszapolódott szakaszok kotrása - Monitoring, - Állattartás szabályozása (Csengersima) - Szennyvíztisztítás (lásd korábban), - Feliszapolódott szakaszok kotrása, - Belvizek visszatartásával kapcsolatos intézkedések (tározás, művelési ág mód váltás) Költségek összesítése a teljes területre: 12
Szennyvizekkel kapcsolatos beruházások (csatornázás-szennyvíztisztítás, egyedi szennyvízelhelyezés): Terv: B=3600 MFt, M=350 MFt/év, Annualizált: 580 MFt. Alternatíva: B= 2310 (+1460) MFt, M=186 (+46), MFt/év, Annualizált: 490 MFt. (a zárójeles számok a 2015 utáni költséget jelentik) Csak a meglévő telepek szennyvíztisztításának javítása: Annualizált 100 MFt. Vizsgálati monitoring az ismeretlen szennyezések feltárására: 15 MFt Kotrás, feliszapolódott szakaszok rendbehozatala: 500 MFt Földhasználat szabályozása: 20 350 MFt/év Vízhozam növelése az Öreg Túron: 95-3000 MFt A Bereg csatornái A vízminőség jelenlegi állapota A duzzasztott, pangó vizes szakaszokon a víz sötét színű, oxigénhiányos. Ezt alapvetően a mocsári jellegű növények bomlástermékei okozzák, azaz az állapot a holtág jelleg természetes velejárója. A magas növényi tápanyag tartalomhoz azonban a környező mezőgazdasági területekről és belterületekről levezetett, növényi tápanyagokkal, esetleg növényvédőszerekkel szennyezett vizek is hozzájárulnak, melyek fokozzák a szervesanyag képződést és a csatornák feliszapolódását. Összességében a vízminőség nem kritikus állapotú, és az elmúlt három év mérési adatai alapján kismértékű javulás is mutatkozik, valószínűleg csökkent az illegális szennyvízbevezetések száma. A FETI-KÖTEVIFE vízminőség vizsgálatai szerint a tápanyagok (elsősorban a foszfor) koncentrációja lépi túl a jó állapot - hoz tartozó küszöbértéket. A magas szervesanyag tartalom (mivel a redukált nitrogén formák, pl. ammónium koncentrációja nem magas) nem utal friss szennyezésre, hanem inkább a belső szervesanyag termelés következménye. A cél ezért inkább a jelenlegi állapot megőrzése, a növényi tápanyagok minél nagyobb mértékű visszatartásával és új szennyezőforrások elkerülésével. A jelenlegi terheléseket a négy beregi csatornára a rendelkezésre álló adatok alapján összesítettük A Bereg vízfolyásainak vízminőségi állapota (a FETI-KÖTEVIFE 2004-2006 évi mérései alapján) és a szennyezések okai Vízfolyás A szennyezés forrása (kockázat feltételezett okai) Levezetett belvíz tápanyagtartalma Hígtrágyás telep (Barabás) Illegális szennyvíziszap beeresztés Szennyezett üledékből származó, ún. belső terhelés a duzzasztott szakaszon Felvízről származó terhelés (Szipa) Levezetett belvíz tápanyagtartalma Belterületi lefolyás/belvíz (Beregdaróc) Felvízről származó terhelés (Ukrajna) Szennyezettséget mutató (határértéket meghaladó) vízkémiai paraméter Oxigén háztartás (O 2, KOI), növényi tápanyagok (PO 4, ÖP) Csarondafõcsatorna Oxigén háztartás (O Dédai-Mitzcsatorna 4, 2, KOI), növényi tápanyagok (PO ÖP) Szipa- Levezetett belvíz tápanyagtartalma Oxigén háztartás (O 2 ), 13
fõcsatorna és kivezetõje Makócsafõcsatorna Hígtrágyás telep (Csaroda) Üledékből származó terhelés (pangó víz) elterületi lefolyás/belvíz (Beregdaróc) Felvízről származó terhelés (Ukrajna) Belterületi lefolyás/belvíz (Tarpa) Üledékből származó terhelés (pangó vizes szakaszon) Kisebb állattartó telepek növényi tápanyagok (PO 4, ÖP) Oxigén háztartás (O 2 ), növényi tápanyagok (PO 4, ÖP) A beregi vízgyűjtőterületről a természetes lefolyás és ezzel együtt a terhelés a kötött talajok miatt nagyobb arányban a felszínről, és ebből adódóan időszakos jelleggel a csapadékos (belvizes) időszakokban érkezik. A duzzasztott szakaszok az év jelentős időszakában állóvíznek (holtág jellegűnek) tekinthetők, a nem duzzasztott szakaszok teljesen ki is száradnak. Ezért a terhelhetőséget nem is lehet az állandó vízfolyásoknál alkalmazott, éves átlagos körülményekre (középvízhozamra) számítani, hanem gyakorlatilag a terhelés minimalizálására kell törekedni. A tervezés során ezt a körülményt figyelembe kell venni. A közmű ellátás helyzete, települési szennyvízkibocsátásokkal kapcsolatos intézkedések A Beregi térségben csak kistelepülések találhatók, a jellemző átlagos lakószám 600 fő (a legnagyobb, és már jelenleg csatornahálózattal és szennyvíztisztítóval rendelkező település Tarpa (2240 fő, a telep befogadója a Tisza). Vásárosnamény-Gergelyiugornya a vízgyűjtőn földrajzilag kívül van, de a szennyvíz befogadója a Makócsa-főcsatorna. A csatornahálózat kiépítése a 836 lakosú Jánd kivételével csak a hosszú távú (2015 utáni) tervekben szerepel. Ez érthető, hiszen a térségben jellemző település méret már messze nem tartozik a gazdaságosan csatornázható kategóriába. Tervben van azonban két folyékony hulladék fogadó telep létesítése (melyek a későbbiekben regionális szennyvíztelepekké alakíthatók). A területen veszélyeztetett vízbázis nincs, a felszín alatti vízminőségvédelem szempontjából a szennyvizek szakszerű, talajba történő elhelyezése nem okoz problémát. A szennyvíz szikkasztást csak a Tisza közelsége miatt tiltja a vonatkozó jogszabály (megjegyezzük, hogy a Tisza szempontjából ez nem jelent valós veszélyforrást, a kötött talajokban a szennyezők terjedése minimális, a foszfor szempontjából közel 100%-os tisztítási hatékonyságú). A szennyvizek helyi tisztítása és elhelyezése ezért jó alternatívája lehet a csatornázásnak. A szennyvízszikkasztásnak azonban a térségben komoly akadálya az agyagos talajok nagy aránya. Vastag (>2 m) agyagos fedőréteg esetén nagy valószínűséggel a hagyományos (oldómedence + szikkasztóágy) műszaki megoldások még talajcserével sem alkalmazhatók, ezért helyi megoldásként a homokszűrők, dombos szikkasztók jelenthetnek megoldást, szélső esetben ha a beszivárogatás egyáltalán nem lehetséges akár felszíni (nyílt árkos) tisztított szennyvíz elvezetéssel. Ezek kiépítése tekintettel arra, hogy a felszín alatti vizeket a jelenlegi terhelések rövidtávon nem veszélyeztetik 2015 után is elegendő. Az alábbiakban a szennyvíz elhelyezés lehetőségeit foglaljuk össze. Lehetséges intézkedések: 14
Település (Szennyvíz Szennyvízprogram szerinti Javasolt alternatív intézkedések agglomeráció) tervezett intézkedés Jánd (+Vásárosnamény- Csatlakozás a meglévő A meglévő telep bővítése, P Gergelyiugornya) Vásárosnamény- eltávolítás, nitrifikáció) Gergelyiugornya telepre (költség: B=25 MFt, M=1 (befogadó a Makócsa főcsat.) MFt/év) bővítése, P eltávolítás, (költség: 2015 után: Jánd csatornázása B=230, 200 MFt, M=5 MFt/év) (B=230 MFt, telep bővítés: B= 200 MFt, M= 5 MFt/év) Barabás, Vámosatya, Zárt tároló, folyékony hulladék Szakszerű egyedi szennyvíz Gelénes fogadó (felszíni víz befogadó) elhelyezés (költség: B=600 építése (költség: B=180 MFt, MFt, M=17 MFt/év). M=13 MFt/év, Száll=60 Megvalósítás 2015 után is MFt/év) elegendő. 2015 után csatornázás: B= 680 MFt Csaroda, Tákos, Hetefejércse, Márokpapi Vízminőségi hatás (a célállapot elérését az összes P terheléssel fejeztük ki, jelenleg az összes szennyvíz eredetű terhelés a térségben: 1.3 tonna/év, a cél a minimalizálás (~0 tonna/év) Zárt tároló, folyékony hulladék fogadó (befogadó: ) építése (költség: B=190 MFt, M=14 MFt/év, Száll=70 MFt/év) 2015 után csatornázás: B=720 MFt Felszíni víz terhelése: 0.3 csat.lan + 1.3 foly.hull. + 0.8 szvtt = 2.4 tonna (1.1 tonna növekedés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot nem érhető el! 2015 után: terhelés 0.5 tonna/év (a telepeken P eltávolítással) Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés (költség: B=570 MFt, M=15 MFt/év) Megvalósítás 2015 után elegendő. Felszíni víz terhelése: 0.8 csat.lan + 0.1 szvtt = 1 tonna/év (0.4 tonna csökkenés a jelenlegi szennyvíz terheléshez képest) a célállapot az egyéb (diffúz) források csökkentésével elérhető. 2015 után: terhelés 0.5 tonna/év B: beruházási költség, M: működési költség, csatorna, szennyvíztisztítás, egyedi szennyvíz elhelyezés, zárt tároló költsége. is Diffúz terhelésekkel kapcsolatos intézkedések Illegális szennyezés, települések és állattartó telepek A szakszerűen szikkasztott, vagy helyileg kezelt szennyvizek a felszíni vizeket nem szennyezik. Azonban pont a rossz szikkasztási feltételek miatt nagy a valószínűsége a lakossági illegális szennyvíz iszap kieresztésnek. Ezt az önkormányzatoknak vissza kell szorítani, mérlegelve a szennyvíz elhelyezés megoldására felvázolt lehetőségeket. A csatornák közelében működő állattartó telepek is potenciális vízszennyező források. Ezek folyamatos ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások betartatása szükséges. Földhasználat szabályozása A vízgyűjtőn, mely lényegében a Beregi-sík kistájjal egyezik, a talajképző kőzet döntően agyagos alluviális üledék, de a vízgyűjtő déli peremén vályog, agyagos vályog, és kis foltban homokos üledékek vannak, a vízgyűjtő délkeleti peremén pedig agyagos vályog. 15
Szigetszerűen az agyagos üledékek között is előfordulnak durvább üledékű területek, főleg a déli részen. Az agyagos üledékeken döntően réti talajokat találunk, délkeleten réti öntés talajokat, délen pedig nyers öntés talajokat. A Tarpai-hegy kiemelkedésén barnaföldek alakultak ki. A területhasználatra a szántók nagy súlya mellett (49%) a nagy, összefüggő rétek (32%) és az erdőfoltok jelenléte (11.8%) a jellemző. A diffúz terhelés mibenlétére a Túr vízgyűjtőjénél elmondottak fokozottan érvényesek, hiszen itt még kötöttebbek, agyagosabbak a talajok. Az elárasztásból adódó diffúz terhelési veszély kisebb a területileg kisebb arányú elöntés miatt, de ahol az elöntés megtörténik, ott a kockázatok hasonlóak. A területi vízvisszatartás csökkenti a tápanyagban gazdag vizek bejutásának lehetőségét. Cél a lehető legtöbb víz visszatartása, ami a földhasználati arányok változtatása (erdőterületek, legelők további növelése) mellett a művelési mód változtatását (talajlazítás, melioráció) igényli. Az elérhető maximális terhelés csökkentéshez abból indulhatunk ki, hogy a területen az erdősültség ökológiai szempontból ideális esetben az 50 %-ot el kellene, hogy érje. (Tekintettel arra, hogy az elmúlt években fokozott mértékű erdőtelepítés mutatkozott, a feltevés nem irreális). 13 km 2 szántó erdő konverzió hatása: ~1 tonna/év terhelés csökkenés, költség: 450 MFt/év. Vízvisszatartás, művelési mód váltással: 10 km 2 (lefolyástalan) területen: ~0.4 tonna/év terhelés csökkenés, költség: 160 MFt/év. Védősávok (táblaszegélyek), puffersávok kialakítása: 30 MFt/év. Ezekkel az intézkedésekkel a diffúz terhelés gyakorlatilag minimálissá (a természetes háttérterheléssel egyenértékűvé) tehető. Hidromorfológiai intézkedések A hidromorfológiai intézkedések is a víz visszatartást, a csatornák holtág-jellegűvé formálását célozzák, elsősorban duzzasztással és tiszai vízbevezetéssel. A duzzasztások növelik a víz mederbeli tartózkodási idejét, melynek velejárója a fokozott kiülepedés és a növekvő belső terhelés, ami ellen csak rendszeres kotrással lehet védekezni. Vízminőség javító, fenntartó kotrás (85 km, 5 évenként elvégezve): 170 MFt/év. Ha a diffúz szennyezés csökkentését szolgáló intézkedések (erdőterületek növelése, sb.) nem, vagy csak töredékében valósulnak meg, a kotrást gyakrabban kell végezni (2 évente: 420 MFt/év). Költségek összesítése a teljes területre: Szennyvizekkel kapcsolatos beruházások (csatornázás-szennyvíztisztítás, egyedi szennyvízelhelyezés): Terv: B=800 (+1400) MFt, M=160 MFt/év, Annualizált: 200 MFt. Alternatíva: B= 25 (+1600) MFt, M= 1 (+37) MFt/év, Annualizált: 76 MFt (a zárójeles számok a 2015 utáni költséget jelentik) Illegális szennyvízbevezetések, állattartás: ellenőrzést igényel Földhasználatból származó terhelések csökkentése: minimum 30 MFt/év (szegélyek) max. 640 MFt/év). Duzzasztott szakaszok rendszeres kotrása: 170MFt/év 420 MFt/év. 16