2 0 0 8 KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ÉS SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓKERESÉS

2 0 0 8 KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ÉS SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓKERESÉS egyetemi jegyzet Szerkesztette: KOÓSNÉ TÖRÖK ERZSÉBET KRISTÓF IB OLYA GÖDÖLLŐ

Könyvtárhasználat és szakirodalmi információkeresés Egyetemi jegyzet a SZIE gödöllői karainak hallgatói számára

Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználat és szakirodalmi információkeresés Egyetemi jegyzet a SZIE gödöllői karainak hallgatói számára 2. javított kiadás Gödöllő, 2008

Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Szerkesztette: Koósné Török Erzsébet Kristóf Ibolya A jegyzet fejezeteit összeállították: Koósné Török Erzsébet Kristóf Ibolya Seres József Vendrei Klára Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Kiadja a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár H 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Honlap: http://lib.szie.hu Telefon: (28) 522 000/1040, 1041; (28) 522 004 Felelős Kiadó: Koósné Török Erzsébet Grafika, tipográfia: Zsivkov Anita Készült: a Szent István Egyetemi Kiadó nyomdájában Felelős vezető: Lajos Mihály Gödöllő, 2008

Az egyetem hallgatóinak a hasznos tudományokkal nem csupán felszínesen érintkezve, hanem amennyire életkoruk engedi alaposan elmélyülve kell foglalkozniuk, ez azonban aligha érhető el a legjobb könyvek állandó tanulmányozása nélkül. (II. Ratio Educationis 1806. 267. ) (külön fejezet a könyvtárakról és a tudományos gyűjteményekről)

Tartalomjegyzék Bevezető... 7 1. Könyvtárhasználati alapismeretek... 9 1.1. A dokumentum fogalma... 9 1.2. Dokumentumtipológia... 9 1.3. A dokumentumok formai és tartalmi feltárása... 17 2. A SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár... 23 2.1. A Könyvtár használatára vonatkozó kiemelt információk... 23 2.2. A Könyvtár tájékoztató eszközei... 24 2.3. Hagyományos könyvtári katalógusok... 25 2.4. Számítógépes könyvtári katalógus... 26 3. Országos számítógépes katalógusok... 35 3.1. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR)... 35 3.2. A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)... 37 3.3. Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA)... 38 4. Multidiszciplináris adatbázisok... 39 4.1. Az EISZ bemutatása (Web of Science, Science Direct és Akadémiai Kiadó Folyóirattár)... 39 4.2. Az EBSCO adatbázis... 50 4.3. MATARKA... 54 5. Szakadatbázisok... 57 5.1. Az EconLit adatbázis... 57 5.2. A CAB Abstracts adatbázis... 61 5.3. Az FSTA adatbázis (1990 )... 64 5.4. ZOOLOGICAL RECORD (1997 )... 65 5.5. EI TECH INDEX (1987 2003)... 65 5.6. Szakirodalom keresése az Interneten... 65 6. Könyvtári ismeretek a tudományos dolgozat elkészítéséhez... 67 6.1. A dolgozat elkészítésének menete... 67 6.2. A könyvtári szakirodalmi források gyűjtése, felhasználása... 67 6.3. A szakirodalmi hivatkozás szabályai... 69 6.4. A Bibliográfiai hivatkozások jegyzéke, az irodalomjegyzék... 74 6.5. A plágium hivatkozáskereső rendszerek... 75 Ajánlott irodalom... 76 Felhasznált irodalom... 76

Bevezető A Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (korábban SZIE Gödöllői Tudományos Könyvtár) nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely a Gödöllőn működő karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár 1945-ben az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését. Alapállományát a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztályának könyvtári gyűjteménye adta, amely a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott. Az egységes gyűjtemény kialakítása 1962-ben fejeződött be. A Könyvtár az Egyetem régi főépületének keleti szárnyában található, amely korábban a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi a boltíves tagolás, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című teljes falat betöltő szekkója. A Könyvtár jelenlegi állománya több mint 370.000 könyvtári egység (könyv, kötött folyóirat és kézirat). A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a Könyvtár régi, ritka könyvek gyűjteménye muzeális értékű, páratlan könyvritkaságokat tartalmaz, egészen a 16. századtól. Legrégebbi könyvünk egy strassburgi kiadású 1556-ból való kötet (Hieronymus Bock Kreuter Buch című műve). A teljesség igényével különgyűjteményként gondozzuk az egyetem múltjával, életével összefüggő, a szakoktatás történetére vonatkozó kiadványokat, dokumentumokat. A levéltár 1920-ig visszamenően őrzi a történeti értékű iratokat. A könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Az életének 95. évében, 2007-ben elhunyt Kosáry Domokos, az MTA rendes tagja, egykori nagy tekintélyű elnöke, Széchenyi-nagydíjas történész, a nemzetközi tudományos élet és közélet kiemelkedő egyénisége, mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott az egyetem könyvtárában (1952. október 3-tól egészen 1957 őszéig, letartóztatásáig): kezdetben önálló könyvtárosként, később önálló tudományos kutatóként, végül igazgatóként. Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Nevéhez köthető a Központi Könyvtár tudományos színvonalúvá alakítása; az egyetemi könyvtártól elvárható bibliográfiai és tudományos tevékenység, a rendkívül fontos szakszerű állománygyarapítás, a külső kapcsolatok kiépítése, a széles körű kiadványcsere megszervezése. Ő hozta létre az Agrártudományi Egyetem Tanácsának felkérésére az Agrártörténeti Munkaközösséget, s indította el az Agrártörténeti Szemle című folyóiratot. Időszakában hat kiadványsorozat hívta fel a figyelmet a könyvtárra: köztük bibliográfiák, az új szerzemények jegyzékei, az Agrártörténeti tanulmányok, valamint a kezdő kutatóknak készített A kutatás és tájékoztatás segédkönyvei kötetek. Kosáry Domokos munkásságának, szakmai igényességének méltó folytatói, a tanulás, az oktatás, valamint a kutatás segítői kívánunk lenni a megváltozott körülmények között. A Könyvtár szolgáltatásaival, minden tevékenységével arra törekszik, hogy a hagyományos könyvtár és tudástár, valamint az információs adatbázisok, elektronikus dokumentumok szerves egységét alkotó, az egyetem életében meghatározó, korszerű, kiemelt intézmény legyen. A Gödöllői Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár könyvtári bemutatók, séták szervezése mellett különböző szintű képzések keretében ismerteti a könyvtár hagyományos dokumentu- 7

mainak és az elsőre talán bonyolultnak tűnő elektronikus katalógusok, adatbázisok használatának hatékony módjait, ezzel is hozzájárulva az önálló tanuláshoz, kutatáshoz, dolgozatíráshoz szükséges szakirodalom-kutatási készségek fejlesztéséhez. Olyan fontos ismeretek elsajátításához járul hozzá, mint igényes szakirodalom-használat, bibliográfiai gyűjtés, idézés és hivatkozások módjai, irodalomjegyzékek készítése. A Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár közreadott, javított, 2. kiadású jegyzetével is a hallgatók tanulmányainak eredményes végzését, valamint az oktatói munkát kívánja szolgálni, segíteni. Gödöllő, 2008. október A jegyzet összeállítói nevében: (Koósné Török Erzsébet) 8

1. Könyvtárhasználati alapismeretek ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1.1. A dokumentum fogalma Információ Az információ olyan jel, amelynek jelentése van egy előre meghatározott és egyértelmű jelrendszeren. Dokumentum Könyvtár A dokumentum önálló szellemi termék, amelynek célja az információ közlése, a tudás, az ismeret átadása, átvitele. A könyvtár dokumentumok (információhordozók) tervszerűen gyarapított, rendezett és feltárt, használatra szánt gyűjteménye. Az információs, tudás alapú társadalom alapintézménye. A szakirodalmi anyaggyűjtés, irodalomkutatás célja olyan megbízható dokumentumok keresése, amelyek relevánsak, azaz valamilyen szempontból szükségesek, elengedhetetlenek, a kereső számára fontos információkat tartalmaznak. 1.2. Dokumentumtipológia Dokumentumok formai és tartalmi jegyei közötti kapcsolatok és rendszerbe foglalása. A könyvtárakban előforduló dokumentumok több szempont, számos ismérv szerint csoportosíthatók. Így például: a tartalom és a formai sajátosságok, a megjelenés gyakorisága, az előállítás technológiája, a publicitás szerint. A felosztások közül a jegyzetben Tószegi Zsuzsanna dokumentumtipológiáját vesszük alapul (TÓSZEGI, 1999.), s csak néhány szempont szerinti csoportosítást mutatunk be. Az előállítás technológiája szerinti csoportosítás Az előállítás technológiája szerint: nyomtatott és elektronikus dokumentumokat különböztetünk meg. A nyomtatott dokumentumokra jellemző a statikus megjelenési forma, és az, hogy az információhordozótól elválaszthatatlan. Az elektronikus dokumentumok esetében nem csak a sokszorosításhoz, hanem a felhasználáshoz is szükség van bizonyos technológiára, amitől függ a dokumentum megjelenési formája is. Az elektronikus dokumentumok tovább csoportosíthatók. Elérés szerint megkülönböztethetők: helyi (lokális) hozzáférésű dokumentumok, melyeknél a dokumentum fizikailag is (kézzel foghatóan) jelen van, például CD-ROM és távoli hozzáférésű dokumentumok, melyeknél számítógép(ek)en keresztül érhető el a dokumentum. Az elektronikus dokumentumok szerkezet szerint az alábbi három csoportba oszthatók: homogén szerkezetű dokumentum, amely végleges terjedelmű, állandó tartalmú, egyetlen fizikai egységből áll; heterogén szerkezetű dokumentum, amely homogén elemekből áll (például egymáshoz kapcsolt fájlok), s az egyes alkotóelemek között valamilyen logikai kapcsolat mindig kimutatható; hipertext alapú, nyitott szerkezetű dokumentumok, amelyeket a felhasználó kapcsol össze az objektum között levő tartalmi összefüggések alapján. A jegyzetben használt fogalmak magyarázata a vonatkozó könyvtári szabványok alapján készült. 9

Tartalom szerinti csoportosítás Tartalom szerinti csoportosítás a tárolt információk jellege és minősége alapján lehetséges, így megkülönböztetünk: elsődleges (primer) dokumentumokat, amelyek első ízben adják közre az új információkat, így ezek a legértékesebb dokumentumok; másodlagos (szekunder) dokumentumok, amelyek már ismert információkat dolgoznak fel, tájékoztatnak a primer dokumentumokról (ide tartoznak az elsődleges forrásokról készült fordítások is); harmadlagos (tercier) dokumentumok az előzőek információtartalma alapján összeállított elemző tanulmányok, összefoglaló, értékelő szemlék, tanulmányok. Megjelenés gyakorisága szerinti csoportosítás A megjelenés gyakorisága, az időszakosság szerint megkülönböztetünk: eseti (egyszeri alkalommal) és folytatólagosan, periodikusan megjelenő dokumentumokat. Az eseti dokumentumok a könyvek, melyek meghatározott idő alatt, véges tartalommal jelennek meg. Ennek megfelelően a többkötetes lexikon is eseti, mivel tartalma előre meghatározott. A könyvek jellemzője, hogy benne megjelentetett tartalom hosszú idő alatt, alapos kutatás eredményeként állt össze, így a benne megjelenő információ megbízható. A folytatódó, folytatólagos dokumentumok egymást követő részegységekből állnak. Lehetnek sorozatok vagy időszaki kiadványok. A folytatólagos dokumentumok megjelenése nem előre meghatározott, nem alkotnak lezárt egységet és fontos jellemzőjük a periodicitás. Publicitás szerinti csoportosítás Az egyes dokumentumok publicitás szerinti csoportosítása alapján megkülönböztetünk: publikált, részben publikált, nem publikált (csak kéziratos formában létező) dokumentumokat. Ilyenek többnyire például a disszertációk és téziseik, a kutatási jelentések, valamint a szakdolgozatok, TDK dolgozatok. A felsorolt dokumentumok lehetnek publikált dokumentumok is, amennyiben az adott intézményben előírt példányszámon felüli példányszámban terjesztési céllal állítják elő. Az elektronikus dokumentumra is értelmezhető a fenti felosztás. Például a honlap publikált; az előfizetéses adatbázis vagy levelezőlista részben publikált 1.2.1. Könyv Könyv ISBN szám A könyv megőrzésre és terjesztésre szánt foglalata az ember írásjelekkel rögzített szellemi alkotásainak. Közösségnek szánt mű. Formailag nem folytatódó (nem időszaki kiadvány), nyomtatott, kötetformájú, lapozható, legalább 49 oldalt tartalmaz borítófedél nélkül. Az oldalszám meghatározás országonként más. Magyarországon 64 oldal (4 ív). International Standard Book Number (ISBN) nemzetközi szabványos azonosító könyvszám. A 2007. január 1-től 13 jegyű szám (ezt megelőzően 10 számjegyű) tájékoztat többek között az országról és a kiadóról is. Kötelező használatát, illetve az azonosítószám felépítését nemzetközi szabvány írja elő. 10

1.2.1.1. A könyvek felosztása, csoportosítása 1.2.1.1.1. A könyvek tartalmi felosztása szerint két nagy csoportba sorolhatók: művészeti tárgyú művek, amelyek lehetnek szépirodalmi művek és zeneműveket tartalmazó dokumentumok. ismeretközlő művek, amelyek lehetnek: tudományos művek, szakkönyvek, ismeretterjesztő művek. 1.2.1.1.2. A szakismereteket közlő művek egy adott téma jellemző tárgyalási módszere alapján lehetnek például: összefoglaló munka, amely átfogó, az ismeretek arányos összegzését adja; szintetizáló munka, amely egy nagyobb tudományterület, ismeretkör minden lényeges ismerettartalmát összegzi, ok-okozati összefüggéseit tárja fel. kézikönyv a szintézis és az összefoglaló művek közös elnevezése; monográfia, amely egyetlen téma, témakör részletes és teljes tárgyalására, feldolgozására vállalkozik; tanulmánykötet vagy tanulmánygyűjtemény, amely több, kisebb terjedelmű, önálló (általában azonos témakört felölelő) műveket, tanulmányokat tartalmaz. 1.2.1.1.3. További csoportosítások tájékoztató segédkönyvek (referensz-művek): az általános és szaklexikonok és enciklopédiák; a szótárak; a bibliográfiák; a biográfiák; az adattárak, névtárak, címtárak; zsebkönyvek; atlaszok; gyűjteményes művek: egy- és többkötetes munkák, sorozatok; antológia: szépirodalmi, valamilyen szempont szerint válogatott művek; kolligátum: kiadói (egy kötetben több szerző munkája), kötészeti (korábban önállóan megjelent művek együtt); tankönyvek, amelyek az iskolai rendszernek megfelelő korcsoportonként és tantárgyanként közlik, dolgozzák fel a tananyagot. Megjegyzés: az egyetemi tankönyvek többnyire nem ebbe a csoportba tartoznak, mert azok gyakran az adott szakterület tudományos igényű kézikönyvei. 1.2.1.2. A könyv részei, adatai A könyv adatai a könyv különböző részein találhatóak. A címlap tartalmazza a legfontosabb adatokat, amelynek homlokoldala a címoldal, hátoldala pedig a címlapverzó. A könyv további részein is fontos adatokat találhatunk. Ezek részletezésére azért kerül sor a jegyzetben, mert az szakirodalmi gyűjtés, cédulázás során szükséges ismeret (segít abban, hogy honnan vegyük az adatokat). Borító A könyv borítójának célja védelem, figyelemfelhívás és reklám. A visszahajtott részeken könyvismertetéseket, a szerző bemutatását is tartalmazhatja. Kötésgerinc A kötésgerinc a könyvtestet összefogó kötésrész. Általában a cím és a szerző, valamint a kiadó neve szerepel rajta. (Megjegyzés: a címet gyakran rövidített formában közlik.) 11

Előzéklap(ok) Az előzéklap lehet üres, vagy tartalmazhat rövidített címet, a szerző(k) nevét, sorozatcímet. Címlap, címoldal Szabványokban is rögzített előírások szerint az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a szerző(k) teljes neve vagy szerkesztő(k); a cím, (főcím, esetleg alcím, párhuzamos cím és egyéb címadatok); többkötetes művek estén: a mű összefoglaló címe, a részkötet sorszáma, a kötetcím; a könyv tartalmának létrejöttében résztvevő egyéb szellemi közreműködők (például: szerkesztő, fordító, összeállító, illusztráló stb.); nem első kiadás esetén a kiadás száma és minősége (például: 2. kiadás; 2. javított, bővített kiadás); a kiadó neve; a megjelenés helye és a kiadás éve. Címlapverzó A címoldal verzója a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos copyright adatokat tartalmazza: a copyright jele a szerzői, kiadói jog tulajdonosának neve, illetve elnevezése és a jogvédelemben részesülés évszáma. Kolofon A kolofon vagy záradék tartalmazza a kiadvány technikai kivitelezésével, előállításával kapcsolatos adatokat. A kolofon lehet a címlap verzóján vagy a könyv legvégén. A kolofon tartalmazza: terjedelem; példányszám; nyomdai adatok (impresszum adatok); ISBN szám, amely szerepelhet a címlapverzón vagy a kolofonban. Könyv szövegtest A könyvtest ívekből áll. Az ívek összehajtogatása révén jönnek létre a lapok. A lapok sorrendjét pedig a lapszámok rögzítik. A szövegtest részei lehetnek: előszó, amely általános tájékoztatást ad a mű létrejöttéről, körülményeiről, a szerző, fordító vagy éppen a kiadó szándékáról a művel kapcsolatban; bevezető, amely bevezet a mű tartalmába, felvázolja a mű megértéséhez szükséges történeti hátteret stb.; a szöveg, amely részekre, fejezetekre, alfejezetekre osztható; jegyzetek (lapalji jegyzet, a fejezet vagy a könyv végén elhelyezett jegyzet); bibliográfia (a könyv végén és/vagy az egyes fejezetek végén); tábla, melléklet; mutatók (névmutató, tárgymutató, összevont név- és tárgymutató, időrendi mutató stb.); tartalomjegyzék (könyv elején, végén). 12

1.2.2. Időszaki kiadvány Időszaki kiadvány (periodikum) Az időszaki kiadványokat folyamatosságuk és tartalmi időszerűségük különbözteti meg a könyvtől. Időszaki kiadvány minden nyomtatott vagy nem nyomtatott, előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő számokból áll, és ezeket számozásuk vagy kronologikus megjelölésük különbözteti meg egymástól. A közös jellemző, hogy a folyamatos megjelenés történhet szabályos időközönként (napilapok, hetilapok, folyóiratok) és szabálytalan, illetve nagyobb időközönként (almanachok, évkönyvek stb.). ISSN szám International Standard Serial Number (ISSN) az időszakos kiadványok (nyomtatott és elektronikus folyóiratok) egyértelmű azonosítására szolgáló 8 számjegyű numerikus kód. Az ISBN-től eltérően nem tájékoztat sem a kiadóról, sem a kiadás helyéről, csupán az azonosító funkciót tölti be. A világon megjelenő időszaki kiadványok számbavételéről és nyilvántartásáról a Párizsban székelő nemzetközi szervezet, az ISDS Központ (International Seriales Data System) gondoskodik. Minden időszaki kiadványt nemzetközi azonosító jelzettel látnak el, ez az ISSN szám. (Megjegyzés: Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban található az ISBN és az ISSN iroda. Tőlük lehet a Magyarországon megjelent kiadványoknak nemzetközi azonosítószámokat kérni.) 1.2.2.1. Az időszaki kiadványok csoportosítása, legfontosabb fajtái Hírlapok, amelyek lehetnek: napilapok. hetilapok. Folyóiratok, amelyek tartalmi csoportosításuk szerint lehetnek: általános profilúak, szakfolyóiratok, ismeretterjesztők, irodalmiak, művészetiek, szórakoztató, vegyes tartalmúak, gyermek- és ifjúsági lapok, vállalati, intézményi, referáló folyóiratok. Nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok, amelyek évenként vagy még nagyobb időszakokban, továbbá nem előre meghatározott időközökben megjelenő kiadványok, összetartozásuk mégis vitathatatlan. A nem folyóirat jellegű kiadványok lehetnek: évkönyvek, tudományág eredményeit összefoglaló munkák, adattárak, almanachok, kurrens naptárak, iskolai értesítők, címtár, névtár, helységnévtár, időszakosan (rendszeresen) megrendezett konferenciák, kongresszusok kiadványai, testületi jelentés stb. A könyvek és a periodikumok közötti határesetet képviselik az időszaki kiadványokban megjelenő részcímes periodikumok. Tipikus esetei például az olyan intézeti, egyetemi, konferenciakiadványok, amelyeknek a periodikum közös főcíme mellett saját kötetcímük, esetenként szerzőjük is van. Ezen adatok alapján (kötetcím, szerző) gyakran könyvként is feldolgozásra kerülnek. Elektronikus folyóirat egy hagyományos folyóirat elektronikus változata, de léteznek csak elektronikus formában megjelenő folyóiratok is. 13

Open Access Initiative (OAI) Az Open Access Initiative (OAI), magyar fordításban a Nyílt Hozzáférési Kezdeményezés elnevezésű program a kereskedelmi kiadókkal szemben hozta létre a tudományos dokumentumokhoz, kutatási eredményekhez történő nyílt hozzáférés új lehetőségének két típusát: az egyetemi, intézményi repozitóriumot és az alternatív e-periodikát. Saját archiválás: a teljes szövegű anyagok dokumentumtára, repozitóriuma, amelyen a kutatók szabadon elérhető archívumokban helyezik el kutatási eredményeiket. Alternatív folyóiratok kiadása: ingyenes, nyílt hozzáférést biztosítanak, eltekintenek a szerzői jog átruházásától, továbbá a kutatók díjazás nélkül szerkesztőként, szakértőként, lektorként, bírálat készítőjeként támogatják a folyóiratot. A külföldi, jelentős eredményeket elért szolgáltatások tapasztalatairól, a magyar intézmények eddigi törekvéseiről, kezdeményezéseiről többek között Voncsina Laura könyvében olvashatók részletek (VONCSINA, 2007.). 1.2.2.2. Folyóiratok, mint a tudományos információszerzés forrásai A folyóiratokat tekinthetjük a tudományos információszerzés legfontosabb forrásainak, a folyóiratcikk a legjellegzetesebb tudományos-szakmai információközlési forma, ezért a jegyzetben részletesebben tárgyaljuk. Elsődleges szerepüket annak köszönhetik, hogy rendszeres megjelenésükkel biztosítani tudják az információk frissességét, továbbá nem törekszenek átfogóbb ismeretek közlésére, inkább az újdonságot hangsúlyozzák. A folyóiratok számának felduzzadása miatt indították el a tudományos kutatás mérésének, a sciento-metriának (tudománymetria) módszerét, amely rangsorolja a folyóiratokat és a benne megjelenő tudományos publikációkat idézettségük szerint. A folyóiratok esetében impact factor-ról, míg a szerzők esetében citation index-ről beszélünk. 1.2.2.2.1. A tudományos folyóiratok létrejötte A tudományos eredmények terjesztése eltekintve egyes népszerű almanachoktól és kalendáriumoktól szinte kizárólag könyveken és a tudós társakhoz írott leveleken keresztül történt a tudomány hőskorában. A folyóiratok létrejötte sem szüntette meg a tudósok levelezését. A kutatók nem várták meg egy hosszú kísérletsorozat végét, hanem igyekeztek azt részletekben, minél hamarabb, folyóiratcikként megjelentetni. Az idők során a folyóiratok és folyóiratcikkek számos változáson mentek keresztül. A korábbi cikkek összefoglalóit (absztrakt) a hosszabb, leíróbb cím pótolta. A hivatkozások gyakran hiányoztak, vagy nem tartalmaztak visszakeresésükhöz megfelelő adatokat. A sorok között, vagy lábjegyzetben sokszor csak a név és cím volt megemlítve (X. Y. doktor vagy professzor). A hivatkozások számának növekedése, valamint ezek megadásának fokozottabb pontossága, a szerzők rangjainak és címeinek elhagyása a tudomány bonyolultabb szervezetének kialakulásával függ össze. A tudományos közlemények mai alakja: cím, szerző(k), a szerző(k) munkahelye, a cikk beérkezési vagy elfogadási dátuma, összefoglalás, bevezetés, azaz az előzmények tárgyalása, a vizsgálat célja, a felhasznált eszközök és metodika, eredmények, azok értelmezése és beépítése a korábbi ismeretekbe, irodalomjegyzék a cikk végén vagy lábjegyzetben. Ez a forma csupán a XX. század első negyedében alakult ki a tudományos igényű publikációkban. Fontos: Tudományos közleménynek az olyan lapokban megjelenő publikáció fogadható el, amelyiknek szerkesztőbizottsága van, a kéziratokat lektorálják (legalább lektorálva fogadják 14

el), a publikáció végén teljes irodalomjegyzék található, továbbá a magyar nyelvű dolgozatok esetén idegen nyelvű összefoglaló van. 1.2.2.2.2. Referáló folyóiratok A folyóiratok nagy száma és folyamatos gyarapodása hozta létre a referáló folyóiratokat, megkönnyítve ezáltal egy-egy tudományos téma irodalmazását. A referáló folyóiratok nemcsak a szerzőségi és címadatokat közlik, de egy rövid kivonatot (absztrakt) is, amely segítséget nyújt a felhasználónak a cikk hasznosságának megítélésében. Az egyes tudományterületek hatalmasra duzzadt információmennyiségének kezelésére már önálló szakterületi referáló dokumentumok jelennek meg. Külön érdemes megemlíteni az összefoglaló közlemények (review articles) csoportját, mivel ezek egy-egy időszak eredeti tudományos közleményeit gyűjtik össze és tekintik át bizonyos szempontok alapján. 1.2.2.2.3. A tudományos folyóiratok minőségének mutatói A folyóiratcikk a kutatói munka eredményének, ugyanakkor a tudományos kommunikációnak is a legjelentősebb megjelenési formája: a tudományos folyóiratok olvasói nemcsak az információk passzív befogadói, hanem termelői is, akik számára nem közömbös, hogy a kutatási eredményeiket publikáló cikkeik milyen minőségű szakmai környezetben (milyen minőségű szakmai folyóiratokban) látnak napvilágot. A szakmai színvonalat két mennyiségi adat jellemzi: (1) milyen mértékben hivatkoznak a folyóiratban megjelent közleményekre, azaz milyen a hatása (impact) a folyóiratnak a tudományos közösségre; (2) milyen gyorsan reagál a tudományos közvélemény a folyóiratban megjelent publikációra. Ezen két jellemző mérésére Garfield két mutatót, mérőszámot vezetett be (GARFIELD, 1972.): 1. a hatástényezőt (impact factor) és 2. a frissességi mutatót (immediacy index). Mindkettő értékét a folyóiratok hivatkozási adataiból lehet kiszámítani. Ezek a Science Citation Index mellékleteként megjelenő Journal Citation Reports-ban találhatók. A hatástényező / impaktfaktor valamely folyóirat egy cikkének átlagos fajlagos idézettségét mutatja: a tárgyévben kapott idézetek száma a tárgyévet megelőző két évben megjelent dolgozatokra, osztva ezen két év alatt a folyóirat által közölt cikkek számával. Például: 2002 2003-ban megjelent cikkekre 2004-ben kapott idézetek száma 2004. évi impaktfaktor = 2002 és 2003-ban megjelent összes cikk száma A frissességi mutató a folyóiratban megjelent cikkek reflexiójának a sebességét méri, nevezetesen a tárgyévben kapott idézetek száma osztva a tárgyévben megjelentetett cikkek számával. Például: 2004-ben kapott idézetek száma 2004. évi frissességi mutató = 2004-ben megjelent cikkek száma A folyóirat összidézet száma egy évben az általa közzétett dolgozatok használatának vagy hatásának abszolút mértéke. Megmutatja, hogy milyen széleskörű az érdeklődés a folyóirat cikkei iránt. Nem véletlen, hogy a Nature és a Science a rangsorban az elsők között van. 15

A tudományos idézetek indexeinek megjelenése a tudománymetria jelentős fejlődését eredményezte. Az indexek ugyanis számos tudománymetriai vizsgálat kiindulásául szolgáltak. Könnyen előfordulhat, hogy egy publikáció címéből nem tudjuk kihámozni, hogy a cikk mivel foglalkozik. Az irodalomjegyzékét átnézve azonban az ott szereplő idézett publikációk szerzői, címei és megjelenési helyei alapján könnyűszerrel fogalmat alkothatunk a publikáció tárgyáról, problémaköréről. Minden tudományos eredmény szervesen kapcsolódik a korábbiakhoz. Ezt jelzik a hivatkozások. A tudományos cikkek átlagosan 15 hivatkozást tartalmaznak, azaz átlagosan 15 publikáció kell egy újabb létrehozásához. A hivatkozások tehát információátvitelt jelentenek, odakötik az új eredményt a korábbi tudományos ismeretanyaghoz, a hivatkozó és az idézett dokumentum közötti érdemi és pozitív kapcsolatot tükrözik. Egy tudományos publikáció hivatkozásán tehát az irodalomjegyzékben közölt formális utalásokat értjük, míg egy publikációra vonatkozó idézetek más publikációknak a szóban forgó munkákra való hivatkozásai. A hivatkozások segítségével tehát egy tudományos eredmény előzményeit, a kapott idézetek révén annak tudományos hatását (impactját) ismerhetjük meg. Az első Science Citation Index 1963-ban jelent meg. 613 folyóirat 1961-es évfolyamában megjelent cikkeit tartalmazta, és ezek 1,4 millió idézetét. Az adatbázis részletes bemutatása a későbbiekben történik: az EISZ Web of Science ismertetésénél (4. fejezet). 1.2.3. Egyéb dokumentumok 1.2.3.1. Egyéb szöveges dokumentumok Az egyéb szöveges dokumentumok nem tartoznak sem a könyvek, sem az időszaki kiadványok közé, s közülük egyre több jelenik meg elektronikus hordozón is. kéziratok (gépiratok): néhány példányban készült, belső használatra vagy csak szűk körű nyilvánosság elé szánt írásművek. A kutatás szempontjából felbecsülhetetlen értékük lehet; disszertációk (doktori értekezések): a szerzők kutatásairól és eredményeiről beszámoló dokumentumok, amelyeket a szerzők tudományos vagy szakmai minősítésre való jelölésének alátámasztásaként terjesztenek elő. Többnyire kéziratjelleggel, néhány példányban készülnek, s mivel elsődleges információt tartalmazó dokumentumok, információértékük magas (az egyetemeken doktori disszertációk, a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi és az akadémiai doktori disszertációk találhatók); kutatási és fejlesztési jelentések: szakembereknek friss, elsődleges információkat nyújtanak, a folyamatban levő vagy éppen befejezett kutatások eredményeit tartalmazzák, s általában nem a széles nyilvánosságnak, hanem a kutatásra megbízást adó számára készülnek. Ennek megfelelően a használók köre bizonyos mértékig jogilag is korlátozott lehet. Ezeken a dokumentumokon többnyire feltüntetik a kutatási jelentés voltát kifejező megnevezést; fordítások: fordítóirodák, tájékoztatási intézmények a gyors információközlés érdekében készített dokumentumai; kisnyomtatványok vagy aprónyomtatványok: szabadalmi leírások, szabványosítási kiadványok, vállalati ismertető irodalom. kották: hangjegyírást használó nyomtatott zeneművek; 16

térképek (földrajzi, speciális térképek): önálló térképek, atlaszok (könyv formájú és térképgyűjtemények). földgömbök, éggömbök és dombormű térképek. 1.2.3.2. Egyéb, nem szöveges dokumentumok Mikroformátumú dokumentumok: kicsinyítéssel készült, szabad szemmel már nem olvasható szöveget, mikroformátumú dokumentumnak nevezzük. Hangrögzítéses dokumentumok az auditív vagy fonetikai dokumentumok közös jellemzője, hogy csak a lejátszásukhoz alkalmas eszközzel szólaltathatók meg. Képrögzítéses dokumentumok (állóképek). Videodokumentumok: a videodokumentumok tipikusan audiovizuális dokumentumok, oktatási célra, kutatási eredmények bemutatására is készülhetnek, sokszorosított, terjesztésre szánt művek. 1.2.3.3. Elektronikus, számítógéppel olvasható dokumentumok Az elektronikus dokumentumok csoportosítása (részletesebben az 1.1.1. fejezetben található): Elérés szerint megkülönböztethetők: helyi (lokális) hozzáférésű dokumentumok távoli hozzáférésű dokumentumok Az elektronikus dokumentumok szerkezet szerint az alábbi három csoportba oszthatók: homogén szerkezetű dokumentum heterogén szerkezetű dokumentum hipertext alapú, nyitott szerkezetű dokumentumok Elektronikus dokumentum: minden olyan dokumentum, amely elektronikus úton érhető el; Virtuális dokumentum: nyomtatott változattal nem rendelkező, csak elektronikusan elérhető dokumentum; Digitalizált dokumentum: minden esetben van nyomtatásban megjelent változata, amelyről az elektronikus változat készült. A számítógépes információtárolás fejlődése miatt mára egyre kevésbé fontos a dokumentum fizikai jellemzője, és inkább a dokumentum információtartalma, jelentése válik fontosabbá (elektronikus folyóiratok, könyvek). 1.3. A dokumentumok formai és tartalmi feltárása Könyvtári állomány Könyvtári katalógus Számítógépes katalógus Meghatározott típusú dokumentumok összessége, amelyek helyben tárolhatók vagy olyan, távoli forrásokban, amelyekre legalább meghatározott időszakra hozzáférési joga van egy adott könyvtárnak. A könyvtár állományában meglevő dokumentumok bibliográfiai tételeit és lelőhelyüket tartalmazó adattár. A könyvtár állományát a hagyományos és számítógépes katalógusok tükrözik, az állomány rendszerezett áttekintésére szolgálnak. A hagyományos leíró katalógus formai jegyek alapján, a tárgyi katalógus tartalmi ismérvek alapján készül. A gépi katalógus eltünteti a határokat bibliográfiai leírás és a tárgyi feltárás között. Egyes könyvtárak vagy könyvtári hálózatok által épített, folyamatosan bővülő adatbázis neve, amely egy vagy több könyvtár állományát tartalmazza, s több szempontú keresést tesz lehetővé. 17