Az elismert szakképesítéssel rendelkező személyek száma, valamint állampolgárság szerinti és a diploma vagy oklevél megszerzésének helye

Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Módszertani útmutató... 7 3. Az egészségügyi humánerőforrására vonatkozó adatok... 9 3.1 Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása... 9 3.2 A működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása... 17 3.2.1. Létszámra vonatkozó adatok... 17 3.2.2. Korcsoportos megoszlás... 19 Forrás: ENKK működési nyilvántartás... 22 3.2.3. Szakvizsga és szakmacsoport szerinti bontás... 23 3.3 Az egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása... 27 3.4 Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek száma szakterületenként, földrajzi területenként, illetve munkáltató jellege szerinti bontásban... 39 3.5 Az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek száma és szakképesítésére vonatkozó adatok... 41 3.6 Az egészségügyi dolgozók tekintetében az idegen nyelvismerettel rendelkezők száma és aránya nyelvenként... 44 4. Képzésre vonatkozó adatok... 49 4.1 A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzést megkezdők és végzettek száma szakképesítés szerinti és területi megoszlása... 49 4.1.1 A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzést megkezdők száma, szakmacsoportos és területi megoszlása... 49 4.1.2 A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben végzettek száma, szakmacsoportos és területi megoszlása... 54 4.1.3 A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi alap szakképzést megkezdők és végzettek száma alap szakképesítés szerinti és területi megoszlása... 59 4.2.1. Képzésre felvettek száma... 61 4.2.2. Képzésben résztvevők száma... 62 4.3. A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és az államilag finanszírozott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésre jelentkezettek megoszlása, valamint a felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere... 64 4.3.1. A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és a képzésbe jelentkezettek megoszlása. 64 4.3.2. A felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere... 69 4.4. A szakvizsgát tett személyek számára vonatkozó adatok a szakképzés típusa és szakiránya szerinti bontásban... 71 4.5. Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben résztvevők száma a képzés típusa szerinti bontásban... 79 4.6 A külföldön megszerzett és Magyarországon elismert vagy honosított egészségügyi szakképesítéssel rendelkező száma... 80 1

4.6.1. Az elismert szakképesítéssel rendelkező személyek száma, valamint állampolgárság szerinti és a diploma vagy oklevél megszerzésének helye szerinti bontásban... 80 4.6.2. Az elismert szakvizsgák, valamint szakdolgozói szakképesítések száma... 83 4.7 A Magyarországon dolgozó, külföldön végzett vagy született egészségügyi dolgozók és az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek száma és aránya... 86 4.7.1. Az oklevél vagy bizonyítvány megszerzésének helye szerinti vizsgálat... 86 4.7.2. Születési ország szerinti vizsgálat... 88 4.7.2. Állampolgárság szerinti vizsgálat... 89 5. Az egészségügyi ellátó rendszerből kilépőkre vonatkozó adatok... 92 5.1 A működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók száma szakma szerinti bontásban... 92 5.2. Szakképesítésüket külföldön elismertetni kívánó egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok... 93 5.2.1. Orvosok... 94 5.2.2. Fogorvosok... 98 5.2.3. Gyógyszerészek... 100 5.2.3. Szakdolgozók... 101 6. Háziorvosi szolgálatokra vonatkozó adatok... 104 7. Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám statisztikai adatok, valamint az egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatok... 110 7.1. Bruttó és nettó keresetek... 111 7.2. A keresetek nemzetgazdasági összehasonlítása... 116 7.3. A keresetek nemzetközi összehasonlítása... 119 7.4. Létszámstatisztikai adatok... 122 Táblázatok és diagramok jegyzéke... 126 Mellékletek... 133 2

1. Vezetői összefoglaló Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 114. -a szerinti az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működtetését az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja alapján az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK) látja el. Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól szóló 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet (a továbbiakban: HMR rendelet) 5. -a alapján az ENKK a tárgyévet követő év április 30-ig éves beszámolót (a továbbiakban: beszámoló) készít a egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatainak elemzése és értékelése alapján az ágazati humánerőforrás helyzetéről. A beszámoló célja a kormányzat, illetve az ágazat humánerőforrással kapcsolatos döntéseinek valid adatokkal történő megalapozása, az ágazati humánerőforrás-stratégia támogatása, amely lehetővé teszi az ágazati humánerőforrás jellemzők, trendek nyomon követését, az ezzel kapcsolatos intézkedések előzetes, számszaki modellezését és hatásvizsgálatát. A beszámolónak az ENKK honlapján történő közzétételére az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően kerül sor. Az alábbiakban leírtak az egészségügyi humánerőforrás 2015. évi helyzetéről szóló beszámolóban bemutatásra kerülő részletes kimutatások és elemzések egyes kiemelt megállapításait tartalmazzák. Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásában 2015-ben az orvosok száma 1 383 fővel, a fogorvosok száma 372 fővel, a gyógyszerészek száma 291 fővel, a klinikai végzettséggel rendelkezők száma 116 fővel, az egészségügyi szakdolgozók száma pedig 8 696 fővel emelkedett a 2014. évhez képest. Az újonnan (első alkalommal) alapnyilvántartásba kerülők számával kapcsolatban a 2014-es évhez viszonyítva az orvosok esetében növekedés, míg a fogorvosok, a gyógyszerészek és a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók tekintetében kis mértékű, az egészségügyi szakdolgozók esetében nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. Az első alkalommal alapnyilvántartásba vett szakdolgozók száma azonban így magasabb volt, mint éves szinten a 2011-tól 2013-ig tartó időszakban. Az alapnyilvántartásban szereplők közük azok a személyek végezhetnek önállóan egészségügyi tevékenységet, akik érvényes nyilvántartási ciklussal rendelkeznek az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában. A nyilvántartási ciklus öt évig érvényes, ami a továbbképzési kötelezettség teljesítése, és szakmai gyakorlat igazolása esetén megújítható. Egészségügyi tevékenységet 2015. december 31-én 30 085 fő orvos, 5 769 fogorvos, 6962 fő gyógyszerész, 1 057 fő egyéb klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó, és 96249 fő szakdolgozó volt jogosult önállóan végezni. A létszám az egyéb klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók kivételével minden szakma esetében csökkent a 2014-es évhez képest. Ennek oka az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek 3

esetén a működési nyilvántartás azon sajátossága volt, mely szerint a megjelölt kategóriákba tartozók többségének 2015-ben járt le a nyilvántartási ciklusuk, így a csökkenés meghatározó indokaként az inaktívvá válás tekinthető. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy míg a nyilvántartásukat meg nem újító orvosok legnagyobb aránya az idősebb korosztályból kerül ki, addig mindez a szakdolgozók körében a 30-40 éves korosztályt érinti leginkább. Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek számát illetően két nagy adatszolgáltató adataira (Nemzetgazdasági Minisztérium és Központi Statisztikai Hivatal) támaszkodunk. Az NGM adatai, illetve az azokban kimutatható változás az összesítések alapját képező munkáltatói adatszolgáltatási hajlandóság miatt korlátozottan alkalmas a munkaerőigényekkel kapcsolatos tendenciák kimutatására. A KSH adatfeldolgozási üteme miatt jelen beszámolónkban a 2014-as adatok kerülnek bemutatásra. A KSH adatait vizsgálva megállapítható, hogy 2011 és 2014 között az álláshelyek kb. 96%-a került betöltésre. A 2015-ös évben a képzést megkezdők létszámában - az előző évekhez képest- csökkenés tapasztalható. Az egészségügyi szakképzésben végzettek létszámadataival kapcsolatban azonban a 2014-es évhez képest -, nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg (2014-ben 11 252 fő, 2015-ben 8 870 fő végzett). Az egészségügyi szakképzések legnépszerűbb szakképesítései változatlanul a felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoportba tartozó szakképesítések voltak. 2015-ben az orvos- és egészségtudományi képzési területen a felsőoktatási alap- és mesterképzésben, valamint a felsőoktatási egységes osztatlan képzéseken (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész) 27 776 fő vett részt. Számarányukat tekintve kiemelkedtek az egységes osztatlan képzésben résztvevő általános orvostanhallgatók (12190 fő) illetve az alapképzésben (BA) érintett ápolás és betegellátás szakos hallgatók (6374 fő). Az általános orvosi képzésben résztvevőknek nagyságrendileg 50%-a vesz részt a hazai szakorvosképzés bázisának tekinthető magyar nyelvű képzésben. Ezen képzésben így a következő hat évben évente átlagosan kb. 1000 főnek lesz lehetősége általános orvosdoktori oklevelet szerezni, mely létszám megfelelő utánpótlást biztosíthat az elmúlt évek során szakorvosképzést megkezdők létszámának szinten tartásához. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésbe (támogatott rezidens rendszer) 2010-ben 420 fő, 2011-ben 761 fő, 2012-ben 820 fő, 2013-ban 896 fő, 2014-ben 1 011 fő, 2015-ben 1 118 fő jelentkezett. Kedvező változás mutatható ki abban a tekintetben, hogy a 2015-ben végzett magyar állampolgárságú orvosok 78%-a már 2015-ben belépett a szakorvosi képzésbe. Ennél csak egy végzős év mutat jelenleg jobb arányt, a 2010-es, de az az évfolyam a 80%-os értéket hat év alatt érte el. Az orvosi szakképesítések tekintetében a legnépszerűbb képzések között a belgyógyászat, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint az aneszteziológia és intenzív terápia szerepel. A szakképzésbe lépők számában tapasztalható évről-évre történő emelkedő tendencia egyik indokaként azonosítható, hogy a kormányzat 2015. évben ismételten meghirdette a szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos 4

Ösztöndíját, a szakgyógyszerész jelöltek Than Károly Ösztöndíját, a csecsemő- és gyermekgyógyász jelöltek Méhes Károly Ösztöndíját, az oxyológia és sürgősségi orvostan jelöltek Gábor Aurél Ösztöndíját, valamint a szakképzésüket 2015. július 1. után megkezdők számára a Hiányszakmás Ösztöndíjat. A Markusovszky Lajos Ösztöndíjat a 2011-2015. időszakban 3 048 szakorvosjelölt, a másik négy ösztöndíjat az említett időszakban mindösszesen 469 fő nyert el. A 2011 és 2015 közötti időszakban szakvizsgát megszerző orvosok száma évről évre csökkenő tendenciát mutat (míg 2011-ben 1270 orvos szakvizsgázott, addig ez a szám 2015-ben 756 volt). A rezidens rendszerbe lépők számának 2010-től tapasztalt emelkedése ugyanakkor várhatóan a szakvizsgázó orvosok létszámának emelkedését fogja okozni már a 2016-os évtől. Az elmúlt 5 évben - a 2013-as év kivételével folyamatosan nőtt azon személyek száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésüket elismertették hazánkban. Különösen jelentős az összlétszám tekintetében a 2015. évi közel 42%-os emelkedés a megelőző évhez képest. Az egészségügyi szakképzést eredetileg külföldön megszerző, majd azt később Magyarországon honosító egészségügyi szakemberek (így az orvosok is) jelentős része a környező országokban élő magyar nemzetiségű személy, akik az állampolgársági szabályozások (kettős állampolgárság) révén rendelkeznek magyar állampolgársággal. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók esetében megfigyelhető, hogy a külföldön születettek aránya (minden szakterületen) kis mértékben emelkedett. 2015. évben ha csekély mértékben is-, de csökkent azon személyek száma, akik részére a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítvány került kiállításra. Az orvosok tekintetében a már korábbi években is kedvezően alakuló tendencia tovább folytatódott, 2014-hez képest 13 fős a csökkenés. A szakorvosi területek tekintetében 2014-hez hasonlóan 2015-ben is a háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkeznek a legtöbben a hatósági bizonyítványt igénylő orvosok közül, és kiemelkedően magas a belgyógyászat, az aneszteziológia és intenzív terápia szakvizsgával rendelkezők száma is. Az előző évhez képest kis mértékben nőtt a hatósági bizonyítványt kérő fogorvosok száma (7 fővel több, összesen 252 fő). A gyógyszerészek esetében 2014. évhez képest nagyobb mértékű csökkenés (18 fővel kevesebb, összesen 71 fő) figyelhető meg azon személyek számában, akik részére hatósági bizonyítvány került kiállításra. A szakdolgozók esetében 27 fős emelkedésről beszélhetünk. A migrációs szándék jellemzően a fiatal korosztály tekintetében a legerősebb, a kor előrehaladtával fokozatosan csökken. A szakdolgozók esetében a középkorú (30-40 éves) szakemberek azok, akik a leginkább hajlandónak mutatkoznak a külföldi munkavállalásra. A hatósági bizonyítványt igénylők által megjelölt célországok között 2015-ben is Németország és az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, melyet sorrendben Ausztria és Svédország követ. A háziorvosi ellátással kapcsolatos adatok feldolgozását követően megállapítható, hogy a 2015. december 31-i állapot szerint Magyarország 6.572 háziorvosi körzetéből 303 (4,61%) volt betöltetlen, 5

közülük pedig 247 körzet (3,76%) minősült tartósan betöltetlenek. A háziorvosi körzetek számához képest Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Tolna, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb a betöltetlen háziorvosi körzetek aránya. Figyelemre méltó, hogy 2015. december 31-én tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek több mint egynegyede (85 háziorvosi körzet) már 2011-ben is betöltetlen volt. A háziorvosi körzetekben praktizálók átlagéletkora a pillanatnyi mintavétel szerint 57 év volt. A 60 éves vagy annál idősebb háziorvosok száma a teljes létszám 42,20%-át teszik ki. A 2012-2015. évben megvalósult bérpolitikai intézkedések hatására a kórházakban és járóbeteg ellátó intézetekben foglalkoztatott dolgozók egy főre jutó havi bruttó átlagos keresete 2010-hez képest 30%-kal, 56 137 Ft/fő/hó összeggel emelkedett. Előzetes adataink szerint, a kórházakban és járóbeteg ellátó intézetekben foglalkoztatott dolgozók egy főre jutó havi bruttó átlagos keresete 2015-ben 241 132 Ft volt, mely a KSH által közölt adatokhoz viszonyítva 20 922 Ft-tal meghaladta ugyan a költségvetési szférában dolgozók keresetét, viszont 6.614 Ft-tal alacsonyabbnak bizonyult, mint a nemzetgazdasági átlagos bruttó kereset. A bruttó keresetek mindhárom munkaköri csoportban emelkedtek, az orvosok körében 46%-os, az egészségügyi szakdolgozók esetében 26%-os, egyéb egészségügyi dolgozók körében 25%-os mértékben. A járó és fekvőbeteg ellátó intézetek, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Vérellátó Szolgálat, valamint a nem-egészségügyi költségvetési intézmények (tipikusan önkormányzatok) egészségügyi szakfeladaton foglalkoztatott dolgozóinak statisztikai létszáma 2006-tól 2011-ig közel egyenletes mértékben jelentősen csökkent, majd 2013-tól 2015-ig a létszámadatok alakulása a stagnálás jeleit mutatja. A 2015. évi adatok alapján az említett intézményi körben dolgozók statisztikai létszáma az orvosok esetén 16 865 fő, az egészségügyi szakdolgozók esetén 68 314 fő, míg az egyéb egészségügyi dolgozók esetén 39 383 fő (így összesen 124 562 fő) volt. 6

2. Módszertani útmutató Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adattartalmát az Eütv 114. (2) bekezdése, a kapcsolódó adatszolgáltatók körét a HMR rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A jogszabályban szereplő adatkörök elemzési módszertan szempontjából két csoportra oszthatóak: az összetett elemzésekre lehetőséget biztosító, külön adatgazdáktól személyazonosításra alkalmas módon érkező részletes adatok, illetve a bizonyos ismérvek szerint már összesített adatokat tartalmazó jelentések. A 2015. évi beszámoló összeállításakor az alábbi adatszolgáltatók adatkörei kerültek felhasználásra. Adatszolgáltató Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (továbbiakban: ENKK) ENKK ENKK ENKK ENKK ENKK ENKK Orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek Oktatási Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezésegészségügyi Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) OEP Adatkör Az Eütv. 111. -a szerinti egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartása Az Eütv. 112. -a szerinti egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőkre vonatkozó, az Eütv. 116/A. (5) bekezdése szerinti adatok Az Eütv. 114. (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok az oklevelét, bizonyítványát elismerni, vagy külföldön elismertetni szándékozó személyekről Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám-statisztikai adatok A szakvizsgát tett személyekre vonatkozó, az Eütv. 117. (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatok Az Eütv. 114. (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok közül az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó adatok Az Eütv. 114. (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok közül az orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre, valamint egyéb egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezőkre vonatkozó adatok Az Eütv. 114. (2) bekezdés d) pontja szerint az adott évben orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésre, mesterképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvettek számára vonatkozó adatokat szakok szerinti megoszlásban Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatok Az Eütv. 114. (2) bekezdés j) pontja szerinti adatok az egészségügyi ágazati munkaerőigényre vonatkozóan Az Eütv. 114. (2) bekezdés k) pontja szerinti adatok az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyekről Az Eütv. 114. (2) bekezdés o) pontja szerinti vényírási adatok Az Eütv. 114. (2) bekezdés n) pontja szerinti alapellátásra vonatkozó adatok 7

Jelen beszámolóban az adatok feldolgozásának és elemzésének szempontjai nem változtak jelentősen a 2014-es évről készült beszámolóhoz képest. Új fejezetként kiemelésre került ugyanakkor a háziorvosi alapellátással kapcsolatos adatok elemzése, valamint az alapnyilvántartásban szereplő ápolók, a szakvizsgát szerzett személyek, a migrációs adatok, valamint a működési nyilvántartásukat meg nem újítók adatai a humánerőforrás monitoringrendszer továbbfejlesztett változata alapján kerül bemutatásra a vizsgált időszakokban. Az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi helyzetét bemutató beszámoló fejezeti tagolása így a következők szerint történt: Az első fejezet a vezetői összegfoglalót tartalmazza. A második fejezetben a módszertani útmutató szerepel. A harmadik fejezet foglalkozik az egészségügyi humánerőforrás létszámadataival. Itt találhatóak meg többek között az alapnyilvántartásban és a működési nyilvántartásban szereplő adatok részletezése korfa, megoszlás, szakmák és szakmacsoportok, valamint földrajzi terület szerint. A negyedik fejezet az egészségügyi rendszerbe belépő személyek adatait tartalmazza. A képzések, szakképzések bemutatása a következő képzési típusokat érinti: graduális képzés, alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképesítések, illetve a felsőfokú szakirányú szakképzés rendszere (a kapcsolódó ösztöndíjakkal). Ebben a pontban szerepelnek továbbá a külföldön megszerzett egészségügyi szakképesítések Magyarországon történő elismerésével kapcsolatos elemzések, valamint jelennek meg a szakképesítés megszerzése szerinti, vagy attól független állampolgárság és származási ország szerinti adatkörök. Az ötödik fejezet taglalja az egészségügyi ellátó rendszerből kilépők adatait, így a működési nyilvántartásukat meg nem újítókra, valamint a korábbi beszámolóktól eltérő, módosított formában és tartalommal elkészített külföldi munkavállalás céljából hatósági bizonyítványt kérők adatait. A hatodik fejezet a háziorvosi alapellátással kapcsolatos kimutatásokat tartalmazza, mely új elemként jelenik meg a humánerőforrás éves helyzetét bemutató beszámolóban. A hetedik fejezet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött bér- és létszám adatokat tartalmazza. 8

3. Az egészségügyi humánerőforrására vonatkozó adatok 3.1 Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Egészségügyi tevékenység Magyarországon kizárólag egészségügyi szakképesítés birtokában végezhető. Minden egészségügyi szakképesítés megszerzéséhez kapcsolódó bemeneti, képzési és vizsgakövetelmény jogszabályok által szabályozott, mint ahogy az is, hogy az egészségügyi szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését vagy Magyarországon történő honosítását, elismerését követően egységes nyilvántartásba kell venni. Ez az egységes és zárt nyilvántartás az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (a továbbiakban: Eütv.) 111. -a szerinti egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, melynek célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Valamennyi egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy alapnyilvántartását az ENKK vezeti. A nyilvántartás személy alapú, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozónak függetlenül a szakképesítései számától alapnyilvántartási típusonként egy nyilvántartási száma (alap- és működési nyilvántartási szám) és egy továbbképzési ciklusa van. Az alapnyilvántartás teljes rálátást biztosít arra, hogy hány fő és milyen egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, valamint tájékoztatást nyújt arról is, hogy közülük hányan rendelkeznek külföldön szerzett és Magyarországon egészségügyi szakképesítésként honosított vagy elismert szakképesítéssel. A kimutatott létszámot növelik az első egészségügyi szakképesítést szerzők, illetve csökkentik az elhalálozására vonatkozó bejegyzések számai. A 2015-ben összesen 309 833 fő alapnyilvántartásban szereplő közül az aktívak jelentik azt a potenciális személyi kört, akik az egészségügyi ellátórendszerben egészségügyi tevékenységet végző személyként megjelenhetnek. Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről szóló 18/2007. (VI.17.) EüM rendelet 2. -a alapján az alapnyilvántartás a következő típusú résznyilvántartásokat foglalja magába: a) orvosok és fogorvosok nyilvántartása, b) gyógyszerészek nyilvántartása, c) klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók nyilvántartása és d) egészségügyi szakdolgozók nyilvántartása. Az alapnyilvántartásban szereplő személyek megjelölt résznyilvántartások szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 9

3.1-1. táblázat: Tárgyév december 31. napján az alapnyilvántartásban szereplő személyek száma Szakma 2011 2012 2013 2014 2015 Orvos 48 355 49 609 51 699 52 951 54 334 Fogorvos 7 769 8 101 8 403 8 754 9 126 Gyógyszerész 11 422 11 788 12 047 12 302 12 593 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 1 272 1 477 1 587 1 696 1 812 Egészségügyi szakdolgozó 199 952 206 960 214 890 223 272 231 968 Forrás: ENKK alapnyilvántartás Orvosok: A Magyarországon orvosi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett és Magyarországon elismert/honosított szakképesítéssel rendelkező orvosok létszáma tekintetében folyamatos emelkedés tapasztalható. Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok száma összességében 1383 fővel emelkedett 2015-ben. Fogorvosok: A Magyarországon fogorvosi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett, és Magyarországon elismert/honosított fogorvosi szakképesítéssel rendelkező fogorvosok létszáma esetén 2015-ben is megfigyelhető a korábbi években is tapasztalt, évi 4% körüli (2015-ben 372 fős) emelkedés. Gyógyszerészek: A Magyarországon gyógyszerészi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett, és Magyarországon elismert/honosított gyógyszerész szakképesítéssel rendelkező gyógyszerészek létszám növekedése, 2015-ben 2,37%-os volt a megelőző évhez képest. Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: Ebbe a csoportba a klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkezők, a klinikai sugárfizikus, a klinikai mikrobiológus, a klinikai biokémikus, valamint a molekuláris biológiai diagnosztika szakképesítéssel rendelkező személyek tartoznak. Ennél a nyilvántartási típusnál figyelembe kell venni, hogy arányaiban sokkal kisebb a vizsgált létszám a többi csoporthoz képest, valamint azt, hogy ezek a személyek nem az alapdiploma alapján kerülnek felvételre az alapnyilvántartásba, hanem a diplomára épülő egészségügyi szakképesítés alapján. Az alapnyilvántartásban szereplő klinikai végzettséggel rendelkezők létszáma tekintetében is szinte teljesen megegyező a 2015. évi növekedés az azt megelőző évhez képest: 2014-ben 109 fővel, 2015- ben 116 fővel emelkedett a klinikai végzettséggel rendelkezők létszáma. Egészségügyi szakdolgozók: Az egészségügyi szakdolgozók kategóriája átfogó kategória, amely nagyon sok egészségügyi szakképesítést foglal magában. 2015. évben a 2014. évhez képest az alapnyilvántartásban szereplő szakdolgozók száma 3,9%-kal, 8696 fővel emelkedett. Az alábbi kimutatás az adott évben az alapnyilvántartásban első alkalommal felvett személyek számát mutatja 2011-től 2015-ig. 10

3.1-2. táblázat: Az adott évben alapnyilvántartásba újonnan felvett személyek száma Szakma 2011 2012 2013 2014 2015 Orvos 1 156 1 388 1 484 1 410 1 517 Fogorvos 281 343 332 372 369 Gyógyszerész 281 385 338 314 313 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 86 207 111 121 115 Egészségügyi szakdolgozó 7 721 7 108 8 118 10 210 8 703 Forrás: ENKK alapnyilvántartás Az alapnyilvántartásba 2015-ben újonnan felvettek száma a 2014-es évhez viszonyítva a fogorvosok, a gyógyszerészek, valamint a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében kis mértékben csökkent, míg az orvosok esetében 107 fővel, 7,59%-os mértékben növekedett. Az alapnyilvántartásba 2015-ben felvett személyek száma a megelőző négy év átlagához viszonyítva az orvosok esetében 11,59%-os mértékben, a fogorvosok esetében 11,14%-os mértékben emelkedett. Az újonnan felvett gyógyszerészek és klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma viszont csökkent az előző négy év átlagához képest: a gyógyszerészek esetében 5,01%-os, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében pedig 12,38%-os mértékben. Az alapnyilvántartásba 2015-ben újonnan felvett egészségügyi szakdolgozók száma 2014-hez viszonyítva 1 507 fővel, 14,76%-os mértékben csökkent. Ezzel a csökkenéssel az alapnyilvántartásba újonnan regisztrált szakdolgozók száma a 2013-ban belépők számához közelített. Ápolók: A tavalyi évhez hasonlóan jelen beszámoló is külön ismerteti az ápolókra vonatkozó adatokat, tekintettel az egészségügyi szakdolgozók körén belül betöltött kiemelt szerepükre és magas számukra. Folytatva a 2013. évben megkezdett szempontrendszert, a kimutatásban a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK. európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének megfelelő ápoló végzettséggel rendelkezők szerepelnek. A hivatkozott cikk alapján az ápolói képzés legalább hároméves vagy 4 600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. Az irányelvi feltételeknek az alapnyilvántartásban a következő szakképesítések felelnek meg: általános ápoló és általános asszisztens, ápoló (54), ápoló (BSc), ápoló (főiskolai végzettség), ápoló és betegellátó (ápoló szakirány) (BSc), diplomás ápoló, egyetemi okleveles ápoló, okleveles ápoló (egyetemi végzettség), okleveles ápoló (MSc). Az alapnyilvántartásban szereplő ápolók létszámváltozását (összesen és új felvétel tekintetében) az alábbi táblázat szemlélteti. 11

3.1-3. táblázat: A tárgyév december 31-én alapnyilvántartásban szereplő, illetve az adott évben alapnyilvántartásba első alkalommal felvett ápolók létszáma Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 Alapnyilvántartásban szereplő ápolók száma (fő) 65 656 67 418 69 176 71 379 73 535 Első alkalommal alapnyilvántartásba vett ápolok száma (fő) 1 933 1 503 1 518 1 721 1 681 Forrás: ENKK alapnyilvántartás Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és szakdolgozók életkor szerinti korcsoportos megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik. 3.1-1. ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) 12000 10000 10 019 8000 6000 4000 4 975 5 081 5 435 4 539 4 691 4 767 5 182 5 171 4 317 2000 0 157-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- Forrás: ENKK alapnyilvántartás 12

3.1-2. ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő fogorvosok korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) 1400 1200 1 226 1 226 1000 800 600 1 017 958 888 861 701 625 717 786 400 200 121 0-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- Forrás: ENKK alapnyilvántartás 3.1 3. ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő gyógyszerészek korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) 3000 2644 2500 2000 1500 1000 1362 1342 1275 970 1131 896 908 951 911 500 0 203-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- Forrás: ENKK alapnyilvántartás 13

3.1-4. ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) 400 350 337 300 295 250 200 150 100 240 207 158 173 157 89 114 50 42 0 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- Forrás: ENKK alapnyilvántartás 3.1 5. ábra: Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozók korcsoportos megoszlása (2015. december 31.) 40000 35000 30000 33810 34621 30778 25000 20000 17507 19080 24032 20417 18552 15000 10000 10947 12926 9298 5000 0-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- Forrás: ENKK alapnyilvántartás Az orvosok és gyógyszerészek esetében 25 év fölött és 70 év alatt közel egyenletesen oszlik el a létszám, míg a 70 év fölötti nyitott intervallum pedig az átlag létszám duplájával jelenik meg. A fogorvosok korcsoportos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy túlsúlyban vannak az 50 év alattiak, ezen belül is meghatározó a 25 és 39 év közötti korcsoportba tartozók száma. 14

Hasonlóságot mutat a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és a szakdolgozók korcsoportos megoszlása. Növekvő létszám 40-44 éves korosztályig, majd pedig egyenletes csökkenés az idősebb korcsoportok felé. Az átfogó kategórián belüli egészségügyi szakdolgozói szakképesítések csoportosítására az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) 1. számú melléklete szerint van lehetőség. A 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelet az egészségügyi szakdolgozói szakképesítéseket 17 szakmacsoportba sorolja. Egy adott szakképesítés (pl.: Ápoló BSc) ugyanakkor nem csak egy szakmacsoportba tartozik. A 3.1-4. táblázat tartalmazza a NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportokat, illetve azt, hogy az adott szakmacsoport tekintetében korcsoportonként hány egészségügyi szakdolgozó szerepel az alapnyilvántartásban. A szakmacsoportokat bemutató táblázatban kimagasló számmal szerepel a Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport, amely jelzi, hogy a legtöbb egészségügyi szakdolgozó ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel rendelkezik. Ebbe a szakmacsoportba 66 szakképesítés tartozik, többek között a teljesség igénye nélkül az általános ápoló és általános asszisztens, az ápoló (54), a felnőtt szakápoló, a diplomás ápoló és a körzeti ápoló szakképesítés. Tekintve, hogy egy dolgozó több szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel is rendelkezhet, az alábbi táblázatban szereplő személyek száma eltér az alapnyilvántartásban szereplők számától. 15

3.1-4. táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportok vonatkozásában, a 2015. december 31-én alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozók száma korcsoportok szerinti bontásban Szakmacsoport -24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- na Összesen Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport Dietetikai szakmacsoport Egészségügyi menedzsment szakmacsoport Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport Fogászati ellátás szakmacsoport Gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport Gyógyszertári ellátás szakmacsoport Képi diagnosztika szakmacsoport Közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport Műtéti ellátás szakmacsoport Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport Sürgősségi ellátás szakmacsoport Szülészeti ellátás szakmacsoport Természetgyógyá szat szakmacsoport Védőnői ellátás szakmacsoport 3 18 46 217 356 434 276 235 225 150 132-2 092 61 536 570 726 899 988 953 1 014 1 101 665 276-7 789 102 596 668 822 543 426 375 330 351 243 350-4 806 2 574 4 387 5 286 16 176 19 744 16 525 13 129 9 667 7 720 4 680 3 534 6 103 428 1 243 2 172 1 779 2 351 2 316 1 751 1 168 861 743 585 406 1 15 376 496 1 096 1 527 3 474 4 309 3 258 2 564 1 827 1 541 1 000 687-21 779 645 1 466 1 201 1 731 1 822 2 062 1 809 1 908 2 070 1 419 1 003 5 17 141 145 173 290 414 964 1 034 745 725 723 593 473 1 6 280 59 450 347 441 524 558 522 647 782 514 648-5 492 103 540 305 481 799 1 360 1 160 1 243 1 439 1 236 919-9 585 1 709 4 751 4 856 5 406 5 001 4 425 2 824 2 294 1 931 969 614 5 34 785 31 125 196 729 1 501 1 224 922 650 593 432 355-6 758 34 304 426 672 954 964 732 518 522 234 102 1 5 463 296 855 1 125 2 295 3 185 2 649 1 848 1 437 1 135 762 478-16 065 37 426 364 717 781 852 784 669 530 257 194-5 611 23 125 382 1 008 1 460 1 554 1 193 1 004 896 446 274 2 8 367 75 600 1 125 1 187 1 063 1 051 1 013 867 1 043 850 1 407-10 281 Összesen 7 636 18 620 20 498 38 853 46 221 41 115 32 017 25 896 23 345 15 035 11 852 21 281 098 Forrás: ENKK alapnyilvántartás 16

3.2 A működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása 3.2.1. Létszámra vonatkozó adatok Az alapnyilvántartásban szereplő személy abban az esetben végezhet önállóan egészségügyi tevékenységet Magyarországon, ha szerepel az Eütv. 112. -a szerinti egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában. A működési nyilvántartás az önállóan végzett egészségügyi tevékenység további két feltételének, így az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítésének, valamint a működési nyilvántartásba való bejegyzésnek az igazolására szolgál. Az alábbi táblázat az adott év december 31. napján működési nyilvántartásban szereplő személyek számáról ad tájékoztatást nyilvántartási típusonként. 3.2-1. táblázat: Tárgyév december 31. napján a működési nyilvántartásban szereplő személyek száma Szakma 2011 2012 2013 2014 2015 Orvos 36 745 37 119 38 202 39 130 40 168 Fogorvos 6 273 6 472 6 731 7 102 7 302 Gyógyszerész 9 224 9 396 9 705 9 866 10 056 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 1 096 1 190 1 255 1 311 1 406 Egészségügyi szakdolgozó 130 858 134 955 139 669 144 301 148 875 Forrás: ENKK működési nyilvántartás A működési nyilvántartásban szereplő személyek alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok az egészségügyi szakemberek tartoznak, akik rendelkeznek érvényes működési nyilvántartási ciklussal (tehát valamely általuk megszerzett szakképesítésre vonatkozóan teljesíttették továbbképzési kötelezettségüket, és kérték a működési nyilvántartásuk megújítását), míg a másik csoportot az ilyen érvényes ciklussal nem rendelkezők alkotják. A működési nyilvántartásban szereplő személyek száma évről évre magasabb. Az orvosok esetében a 2015. évi létszám 6,27%-al haladja meg a korábbi tárgyévek átlagát, fogorvosok tekintetében 9,89%- al, gyógyszerészeknél 5,32%-al, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében 15,91%-al, egészségügyi szakdolgozóknál pedig 8,32%-al. A működési nyilvántartásban szereplő, de érvényes működési nyilvántartási ciklussal nem rendelkező személyek száma alapvetően két személyi körre bontható: egyrészt tartalmazza a felügyelet mellett egészségügyi tevékenységet végzőket - melyet az Eütv. 110. (15) bekezdése alapján legkésőbb a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek (ezen bejelentések azonban a gyakorlatban esetlegesek), másrészt tartalmazzák a pályaelhagyókat is. 17

Az egészségügyi szakképesítések (tehát az alap- és működési nyilvántartás) oldaláról vizsgálva az egészségügyi humánerőforrás helyzetét, az érvényes működési ciklussal rendelkező személyeket tekintjük a ténylegesen egészségügyben dolgozóknak. Egy működési nyilvántartási ciklus főszabály szerint öt évig tart, mely időszak alatt kell az egészségügyi dolgozónak összegyűjteni a megújításhoz a megfelelő számú elméleti és gyakorlati pontokat. Erre az öt éves ciklikusságra különösen az orvosok, a fogorvosok és a gyógyszerészek éves adatainak vizsgálatakor kell figyelemmel lenni. Esetükben ugyanis a működési nyilvántartás intézményének bevezetését követően az érvényes nyilvántartási ciklusok egyszerre, nagy számban, egy időpontban kezdődtek, és így természetesen hasonlóan nagy számban, egy időpontban is járnak le. Az érvényes működési nyilvántartási ciklusoknak ilyen tömeges lejárati éve volt a 2005., a 2010. és a 2015. év. Ennek megfelelően lényegesen többen kérték a nyilvántartásuk érvényességének megújítását 2015-ben a korábbi évekhez képest, de természetesen magasabb azoknak száma, akik nem kérték a megújítást (melynek jellemző okai lehet az inaktívvá válás, a pályaelhagyás, vagy a külföldre távozás). Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a működési nyilvántartásba újonnan regisztrálóknak hosszú távon az év végi adatokban tapasztalható ciklikusság várhatóan megszűnik, és a ciklus lejárati idők és a megújítási hajlandóság a szakdolgozókéhoz hasonló egyenletes eloszlást fog mutatni. 3.2-2. táblázat: Tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkező személyek száma Szakma 2011 2012 2013 2014 2015 Orvos 29 462 30 529 31 454 32 801 30 085 Fogorvos 5 226 5 580 5 892 6 206 5 769 Gyógyszerész 6 976 7 193 7 544 7 598 6 962 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 803 872 979 998 1 057 Egészségügyi szakdolgozó 93 961 93 997 97 165 97 372 96 249 Forrás: ENKK működési nyilvántartás Az érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkező tehát önállóan egészségügyi tevékenység végzésére jogosult egészségügyi dolgozók száma 2015-ben 3,3%-kal (4 853 fővel) csökkent az előző évhez képest. Nyilvántartási típusok szerinti bontásban az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma 8,3%-kal (2 716 fővel), a gyógyszerészek száma 8,4%-kal (636 fővel), a fogorvosok száma 7,0%-kal (473 fővel), az egészségügyi szakdolgozók száma 1,2%-kal (1 123 fővel) csökkent az előző évhez képest. A 2015. évi létszám ugyanakkor minden esetben meghaladta a 2011-est. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma viszont 5,9%-kal (59 fővel) emelkedett az előző évhez képest. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók és fogorvosok számának csökkenéséhez részben hozzájárult az is, hogy az előző évhez viszonyítva csökkent a működési 18

nyilvántartásba első alkalommal bekerülők száma: az egészségügyi szakdolgozók esetében 8,30%-os (382 fővel), a fogorvosok esetében 5,16%-os (16 fővel) visszaesés tapasztalható. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az orvosok és gyógyszerészek esetében úgy csökkent az érvényes működési engedéllyel rendelkezők száma, hogy közben növekedett a működési nyilvántartásba első alkalommal bekerülők száma:orvosok esetében 10,14%-os mértékben (114 fővel), a gyógyszerészek esetében 4,2%-os mértékben (10 fővel) emelkedett a működési nyilvántartásba újonnan bekerülők száma. A következő táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes években hány személy került felvételre első alkalommal a működési nyilvántartásba: 3.2-3. táblázat: Az adott évben működési nyilvántartásba újonnan felvett személyek száma Szakma 2011 2012 2013 2014 2015 Orvos 922 867 969 1 124 1 238 Fogorvos 231 239 272 310 294 Gyógyszerész 329 228 320 249 259 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 100 75 75 84 87 Egészségügyi szakdolgozó 8 065 4 295 4 321 4 602 4 220 Forrás: ENKK működési nyilvántartás Legnagyobb arányban a szakdolgozók közül kerülnek ki azok, akik nem kezdeményezik működési nyilvántartásba vételüket: 2015-ben 8 703 alapnyilvántartásba újonnan bekerült egészségügyi szakdolgozó közül csak 4 220 Fő (48,49%) kezdeményezte működési nyilvántartásba vételét. Összehasonlítás végett: az orvosok esetében 81,61%, a fogorvosoknál 79,67%, a gyógyszerészeknél 82,75%, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók 75,65% ez az arány. 3.2.2. Korcsoportos megoszlás 2015. évben az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti létszáma az előző évekhez képest az alábbiak szerint alakult. Orvosok: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok vezető gyakoriságú korcsoportját az 55-59-évesek alkotják: 2011-ben ebbe a korcsoportba tartozott a teljes létszám 15%-a (4 276 fő), 2015-ben 13%-a (3 786 fő). Továbbra is meghatározó az 50-54 és 60-64 éves sávokba tartozók száma, ami az előző évekhez hasonlóan hívja fel a figyelmet az orvosi humánerőforrás tekintetében a közeljövőben esetlegesen kialakuló problémák lehetőségére, hiszen ezek a nagy létszámú korosztályok fokozatosan inaktívvá fognak válni. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy az orvosok működési nyilvántartási típusán belül a harmadik legnagyobb gyakoriságú korcsoport 2015-re a fiataloké lett: 2015-ben a teljes létszám 12%-át (3462 fő) a 25-29 éves korcsoportban tartozók tették ki. Erre a változásra két szempontból érdemes rávilágítani. Az egyik szempont szerint a gyakorisági sorrend változását az is okozta, hogy az érvényes nyilvántartási ciklusok 2015-ös tömeges lejártakor az idősebb, inaktívvá vált korosztály már nem kérte megújítást. A másik szempont viszont 19

az, hogy egyre nagyobb számmal képviselteti magát a 25-29 éves korcsoport a megelőző évekhez viszonyítva. Az elöregedést mutató korfa megváltoztatásához tehát a bázis jelen van az ágazatban, a következő évek kérdése az, hogy ennek a bázisnak hány százaléka marad a magyar ellátórendszerben a 30, vagy 35. életévének betöltését követően, amikor is már jó eséllyel meg is szerezték az első szakorvosi képesítésüket. 3.2-4. táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport 2011 2012 2013 2014 2015-24 104 108 94 113 112 25-29 2 050 2 380 2 736 3 096 3462 30-34 2 483 2 460 2 455 2 468 2594 35-39 2 656 2 762 2 742 2 881 2900 40-44 3 036 2 968 2 792 2 820 2604 45-49 3 391 3 385 3 353 3 378 2955 50-54 3 908 3 872 3 757 3 725 3281 55-59 4 276 4 371 4 426 4 318 3786 60-64 3 258 3 452 3 603 3 913 3632 65-69 2 349 2 535 2 747 2 855 2416 70-1 951 2 236 2 749 3 234 2343 Összesen 29 462 30 529 31 454 32 801 30 085 Forrás: ENKK működési nyilvántartás Fogorvosok: Az orvosokkal ellentétben, a fogorvosok legnagyobb gyakoriságú korcsoportját a 25-29- évesek alkotják: 2015-ben ebbe a korcsoportba tartozott a teljes létszám 16%-a (950 fő). A korábbi évekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a korcsoportok szerinti megoszlás nagyságrendileg megegyezik a 2014-es adatokkal, jelentősebb emelkedés csak a 25-29 éves korosztályban tapasztalható: 2014-ben a nyilvántartásban szereplő valamennyi fogorvos 14%-a, 2015-ben 16%-a tartozott ebbe a korcsoportba. 3.2-5. táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport 2011 2012 2013 2014 2015-24 86 100 100 112 105 25-29 551 621 733 862 950 30-34 573 608 614 623 633 35-39 588 629 652 653 615 40-44 659 655 634 647 625 45-49 571 625 689 709 648 50-54 475 487 484 537 505 55-59 552 582 605 553 481 60-64 527 513 520 549 499 65-69 464 506 513 524 396 70-180 254 348 437 312 Összesen 5 226 5 580 5 892 6 206 5769 Forrás: ENKK működési nyilvántartás 20

Gyógyszerészek: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek korcsoportos megoszlásának vonatkozásában 2015-re jelentős eltérés nem történt az azt megelőző évhez viszonyítva. 3.2-6. táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport 2011 2012 2013 2014 2015-24 123 132 156 123 120 25-29 963 990 1 069 1045 1006 30-34 893 906 971 963 981 35-39 680 753 798 805 833 40-44 748 722 695 685 603 45-49 708 707 753 754 730 50-54 657 657 643 668 615 55-59 745 739 732 699 622 60-64 589 628 655 681 606 65-69 449 449 495 513 379 70-421 510 577 662 467 Összesen 6 976 7 193 7 544 7 598 6962 Forrás: ENKK működési nyilvántartás Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók vezető gyakoriságú korcsoportját a 35-39 évesek teszik ki: 2015-ben a teljes létszám 19,58%-a (207 fő) ebbe a korcsoportba tartozott. A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók között a fiatalabb korosztályok azért képviseltetik magukat kisebb számban, mert ebbe az alapnyilvántartási típusba nem az érintett egészségügyi szakképesítés megszerzéséhez szükséges bemeneti követelményeként meghatározott jellemzően nem egészségügyi alapvégzettség megszerzésekor, hanem az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítés megszerzésekor regisztrálják a dolgozót. 21

3.2-7. táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport 2011 2012 2013 2014 2015-24 0 0 0 0 0 25-29 6 8 11 6 6 30-34 106 97 113 106 116 35-39 149 177 197 203 207 40-44 131 139 140 147 176 45-49 95 109 135 144 145 50-54 106 108 121 108 115 55-59 116 125 124 130 124 60-64 49 57 77 92 102 65-69 31 36 40 44 43 70-14 16 21 18 23 Összesen 803 872 979 998 1057 Forrás: ENKK működési nyilvántartás Egészségügyi szakdolgozók: A szakdolgozók száma a korcsoportos eloszlás alapján a 35-49éves kategóriákban a legmagasabb, az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók gerincét a negyvenes éveikben járók teszik ki. Megállapítható, hogy jelentősebb mértékű létszámváltozás a 35-39 éves korcsoportban volt tapasztalható: míg 2014-ben ebbe a korcsoportba a teljes létszám 16,06%-a (15 642 fő) tartozott, addig 2015-ben már csak 14,47%-a (13 932 fő). A 35-39 éves korosztály esetében ez a létszám csökkenés nem csupán az érintett szakdolgozói kör idősödését mutatja, hanem rámutat arra a néhány éve kimutatható tendenciára is, mely szerint a harmincas éveiben járó érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma folyamatosan csökken. 3.2-8. táblázat: A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport 2011 2012 2013 2014 2015-24 2 490 2 275 2 477 2 788 3 175 25-29 6 686 6 837 7 022 7 195 7 501 30-34 11 491 10 074 8 941 7 938 7 495 35-39 15 940 15 892 16 501 15 642 13 932 40-44 16 301 16 098 16 293 16 626 16 974 45-49 13 972 14 317 15 519 16 063 16 515 50-54 11 799 11 943 12 573 12 986 13 247 55-59 10 687 11 030 11 207 10 638 10 089 60-64 3 290 3 890 4 713 5 420 5 452 65-69 1 056 1 300 1 486 1 579 1 425 70-249 341 433 497 444 Összesen 93 961 93 997 97 165 97 372 96 249 Forrás: ENKK működési nyilvántartás 22

3.2.3. Szakvizsga és szakmacsoport szerinti bontás Az egyes egészségügyi szakmákon belül a megszerzett szakvizsgák, vagy a szakdolgozók esetén a szakmacsoport szerinti bontás és az azokhoz kapcsolódó működési nyilvántartási ciklus további, részletesebb vizsgálatokra ad lehetőséget. Tekintettel arra, hogy egy adott orvos, fogorvos, gyógyszerész vagy klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó több szakvizsgával is rendelkezhet, az adatok nem összeadhatóak, viszont a szakvizsgák egymáshoz viszonyított arányát az érvényes működési nyilvántartásban így is szemléltetik. Az orvosok által megszerezhető szakvizsgák közül a 3.2-9. táblázat a 15 leggyakoribb szakvizsgát mutatja be, melyre tekintettel az érintett személy rendelkezik érvényes működési nyilvántartással (a teljes listát az 1. sz. melléklet tartalmazza). Megállapítható, hogy az elmúlt évben nem volt jelentős változás a szakvizsgák megoszlásában, az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok közül a legtöbben továbbra is háziorvostan és belgyógyászat szakvizsgával rendelkeznek. Ahogy az előző évi beszámolóban is jeleztük, a statisztikában elfoglalt vezető szerep nem jelenti azt, hogy az ellátórendszerbe megfelelő számmal vannak jelen a háziorvosok, arra pedig egyáltalán nem mutat rá, hogy rövid, vagy középtávon biztosított-e a jelenlegi rendszer fenntartása a humánerőforrás szempontjából. A tavalyi beszámolóban jelen fejezeten belül került bemutatásra a betöltött és betöltetlen háziorvosi praxisok száma, valamint a háziorvosok korcsoportos megoszlása. Jelen beszámolóban ezek a kimutatások egyéb, a háziorvosi körzetekkel kapcsolatos adatok mellett a 6. fejezetben találhatóak. 3.2-9. táblázat: Az orvosok 15 leggyakoribb szakvizsgái vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma tárgyév december 31. napján Szakvizsga megnevezése (figyelemmel a megfeleltetés szabályaira) 2014 2015 Háziorvostan 5293 4781 Belgyógyászat 5147 4605 Csecsemő- és gyermekgyógyászat 3157 2767 Foglalkozás-orvostan 2211 1978 Aneszteziológia és intenzív terápia 1567 1467 Sebészet 1600 1343 Szülészet-nőgyógyászat 1483 1301 Pszichiátria 1321 1160 Radiológia 1097 998 Kardiológia 1037 978 Neurológia 1063 938 Szemészet 972 862 Reumatológia 831 756 Fül-orr-gégegyógyászat 747 648 Tüdőgyógyászat 734 618 Összesen* 28260 25200 * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás 23

A 3.2-10. táblázat a fogorvosok által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok számát szemlélteti. Jelentős eltérés az elmúlt évhez viszonyítva nem figyelhető meg, a konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgával rendelkezők száma továbbra is kiemelkedik a többi szakvizsga közül. 3.2-10. táblázat: A fogorvosok által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma tárgyév december 31. napján Szakvizsga megnevezése (figyelemmel a megfeleltetés szabályaira) 2014. év 2015. év konzerváló fogászat és fogpótlástan 4 561 4 212 fogszabályozás 407 469 dento-alveoláris sebészet 322 396 gyermekfogászat 238 235 parodontológia 73 91 Összesen* 5 601 5 403 * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A következő táblázat a gyógyszerészek által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek számát mutatja be. A szakvizsgák sorrendjében a tavalyi évhez viszonyítva jelentős változás nem történt. A legtöbben gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakvizsgával rendelkeznek, a második helyen pedig a gyógyszerhatástan szakvizsga található. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet a szakgyógyszerészi képzés korábbi rendszerét jelentős mértékben átalakította. Az EMMI rendelet alapján a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerészek számához viszonyítva csupán néhány főnek volt mindezidáig lehetősége új típusú (és elnevezésű) szakvizsgát tenni, a táblázat 17-36. sorában szereplő alacsony számadatokat e tény indokolja. 24

3.2-11. táblázat: A gyógyszerészek által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma tárgyév december 31. napján Sorszám Szakvizsga megnevezése 2014. év 2015. év 1 gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés 2598 2301 2 gyógyszerhatástan 1420 1488 3 gyógyszerellátási gyógyszerészet 426 491 4 gyógyszertechnológia 277 263 5 gyógyszerügyi szervezés és igazgatás 215 203 6 kórházi gyógyszerészet 151 148 7 minőségbiztosítás 72 111 8 gyógyszerellenőrzés 124 102 9 klinikai gyógyszerészet 61 64 10 farmakognózia 49 43 11 gyógyszerhatástan-toxikológia 46 35 12 mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés 37 31 13 toxikológia 34 30 14 gyógyszertár üzemeltetés, vezetés 0 25 15 egészségügyi-gyógyszerügyi igazgatás 21 15 16 kórházi-klinikai szakgyógyszerészet 0 10 17 farmakológia, farmakoterápia 0 5 18 gyógyszerészi mikrobiológia 5 5 19 gyógyszerészi gondozás 0 5 20 infektológiai gyógyszerészet 0 3 21 közegészségügyi-járványügyi laboratóriumi vizsgálatok 1 3 22 gyógyszerkémia 2 2 23 praeparativ kémiai laboratóriumi vizsgálatok 1 2 24 gyógyszer-információ és terápiás tanácsadás 0 2 25 biológiai gyógyszerellenőrzés 2 2 26 klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet 0 1 27 egészségügyi és gyógyszerügyi szervezés 1 1 28 gyógyszerügyi szakigazgatás 1 1 29 radiofarmakológia 0 1 30 radiogyógyszerészet 4 1 31 onkológiai gyógyszerészet 0 1 32 kémiai /fizikai-kémiai/ gyógyszerellenőrzés 1 1 33 klinikai laboratóriumi gyógyszerészet 0 1 34 társadalomgyógyszerészet 0 1 35 pediátriai gyógyszerészet 0 1 36 farmakovigilancia 0 1 Összesen* 5549 5400 * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás 25

Szakvizsgáik tekintetében az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók számát az alábbi táblázat szemlélteti. A szakvizsgák csoportjából kiemelkednek a klinikai szakpszichológus végzettségűek, jelentős eltérés a tavalyi évhez képest egyik szakvizsga esetében sem figyelhető meg. 3.2-12. táblázat: A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma tárgyév december 31. napján Szakvizsga megnevezése 2014. év 2015. év klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus 582 583 klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus 371 372 pszichoterápia 216 198 klinikai biokémikus 25 29 igazságügyi klinikai pszichológia 15 14 klinikai addiktológia 13 14 klinikai mikrobiológus 13 13 neuropszichológus 12 13 molekuláris biológiai diagnosztika 2 2 klinikai sugárfizikus 2 3 Összesen* 1251 1241 * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A következő táblázatban szakma szerinti bontásban összesítettük azon érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozókat, akik szakvizsgával rendelkeznek. 3.2-13. táblázat: Érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakvizsgázott egészségügyi dolgozók száma tárgyév december 31. napján Szakma 2014. év 2015. év Orvos 27 024 24 586 Fogorvos 4 812 4 619 Gyógyszerész 5 184 5 030 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 998 1057 Összesen* 38 018 35 292 * amennyiben egy személy több szakképesítésére tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A 2015. évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportos megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza. A 3.1. fejezetben leírtaknak megfelelően egy dolgozó több szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel is rendelkezhet, 26

valamint egyes szakképesítések több szakmacsoportba is tartoznak, így az alábbi táblázatban szereplő személyek száma eltér az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők számától. 3.2-14. táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportok vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók száma korcsoportok szerinti bontásban 2015. december 31-én Szakmacsoportok -25 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70- Összesen általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport 1 13 37 139 256 289 169 131 96 41 13 1185 dietetikai szakmacsoport 11 182 176 149 118 103 106 82 87 21 6 1041 egészségügyi menedzsment szakmacsoport felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport szülészeti ellátás szakmacsoport természetgyógyászat szakmacsoport védőnői ellátás szakmacsoport 2 34 56 55 66 95 106 101 76 21 1 613 822 2365 2118 5826 8995 8193 6765 4672 2489 540 164 42949 215 581 518 676 949 892 661 486 307 132 50 5467 204 694 688 1475 2050 1693 1295 836 460 78 19 9492 162 635 544 780 911 1212 1125 1173 916 284 87 7829 45 115 187 252 592 693 507 453 226 97 38 3205 4 73 64 127 175 182 166 161 149 52 49 1202 24 278 161 215 450 814 711 756 498 116 37 4060 230 1465 1484 1368 1175 1271 866 743 469 116 44 9231 4 68 109 399 861 683 541 381 203 31 13 3293 9 94 150 234 424 404 294 209 163 44 10 2035 118 467 692 1267 1851 1540 1088 753 438 72 22 8308 22 288 181 301 310 390 368 260 143 18 2 2283 2 18 34 144 213 260 182 165 121 43 25 1207 36 468 757 745 661 650 655 546 588 128 65 5299 Összesen 1911 7838 7956 14152 20057 19364 15605 11908 7429 1834 645 108699 * amennyiben egy személy több szakmacsoportba tartozó szakképesítésre tekintettel is rendelkezik érvényes működési nyilvántartással, az összesítésben többször is szerepel Forrás: ENKK működési nyilvántartás A 2015. évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók számát szakképesítések szerinti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. 3.3 Az egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása Az előző évhez hasonlóan az egészségügyi dolgozók földrajzi területi megoszlását az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők tekintetében mutatja be a beszámoló. A kimutatások 27

elkészítésénél az adott személy tartózkodási helyét (akinél ezt nem tartalmazta a nyilvántartás, az állandó lakcímét) vettük alapul. Az egészségügyi dolgozók lakosságszámhoz viszonyított arányszámait, valamint a földrajzi megoszlást a fejezet térképei illetve a melléklet 3. táblázata mutatja be. Tekintettel arra, hogy a területi megoszlás önmagában nem elemezhető, mindenképpen szükséges figyelembe venni az adott megye nagyságát, lakosságának számát is. Budapest tekintetében a fenti adatokat a főváros központi szerepe miatt külön elemeztük, de a mellékletben található táblázatok ezen adatokat a többi adattal együtt tartalmazzák. 3.3-1. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok földrajzi megoszlása (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás Ahogy a fenti térképes ábra mutatja, az orvosok közül legtöbben Budapesten rendelkeznek érvényes működési nyilvántartással (8850 fő), kitéve ezzel a 2015. évben érvényes működési ciklussal rendelkező orvosok 29,4%-át. A területi megoszlást Budapest nélkül vizsgálva megállapítható, hogy a 2015. évben az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása alapján a legtöbb orvos Pest és Hajdú- Bihar megyében van regisztrálva (2876 fő, illetve 2247 fő), emellett a másik két orvosi egyetemnek 28

otthont adó megye is kimagasló (Csongrád: 1845 fő, Baranya: 1594 fő). A legkevesebb érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvos pedig Nógrád megyénél szerepel (346 fő). 3.3-2. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma 10 000 lakosra vetítve megyénként (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A 10000 lakosra vetített érvényes működési engedéllyel rendelkező orvosok tekintetében a fővárosi arány mondható a legmagasabbnak (50,35 fő), ehhez közelít a Csongrád (45,42 fő), Baranya (42,95 fő) és Hajdú-Bihar (42,82 fő) megyékben mért számarány. Az eloszlás Nógrád (17,66 fő), Tolna (19,39 fő), és Jász-Nagykun_Szolnok (18,90 fő) megyében tekinthető a legalacsonyabbnak. 29

3.3-3. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok földrajzi megoszlása (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás Az orvosokhoz hasonlóan a fogorvosok tekintetében is a fővárosban a legmagasabb az érvényes működési ciklussal rendelkezők száma (1887 fő), és a Pest megyei arány (543 fő) is magasan megelőzi a többi megyében mért összegeket. A legkevesebb érvényes működési engedéllyel rendelkező fogorvos pedig Nógrád megyében található (48 fő). A bemutatott két szélsőséges számadaton túl egyes megyékben átlag feletti létszám mutatható ki, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén az egyetemi központok orvosi humánerőforrás megtartó erejéből (Hajdú-Bihar megye: 383 fő, Csongrád megye: 297 fő) fakad. Kiemelkedő továbbá Győr-Moson-Sopron megye 399 fős létszámadata, amelyet részben az osztrák határhoz való közelsége indokolhat. 30

3.3-4. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma 10 000 lakosra vetítve megyénként (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A 10 000 lakosra jutó, érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma a fővárosban a legmagasabb (10,74 fő), azonban Pest megye ellátottsága (4,43 fő) elmarad Győr-Moson-Sopron (8,81 fő), Hajdú-Bihar (7,13 fő) és Csongrád (7,31 fő) megyékhez képest. A lakosság számához viszonyítva aránylag alacsony az eloszlás Borsod-Abaúj-Zemplén (3,57 fő) és Szabolcs-Szatmár- Bereg (3,17 fő) megyékben, a legalacsonyabb arány pedig Nógád megyét jellemzi (2,45 fő) 31

3.3-5. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek földrajzi megoszlása (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 2015-ben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerész Pest megyénél szerepel (739 fő). A legkevesebb érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészről szóló adat Nógrád megyében látható (74 fő). A fent bemutatott két szélsőségen túl egyes területeken átlag feletti a gyógyszerészek létszáma, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén adódhat az egyetemi központok humánerőforrás megtartó erejéből (Csongrád megye: 494 fő), más területeken azonban a létszám elmarad az átlagostól (leginkább Zala, Vas és Tolna megye). 32

3.3-6. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma 10 000 lakosra vetítve megyénként (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma 10 000 lakosra vetítve Csongrád megyében a legmagasabb (12,16 fő), a magasabb lélekszámmal rendelkező megyék esetében pedig Bács-Kiskun (8,08 fő) és Hajdú-Bihar (8,52 fő) megye mondható a legkiemelkedőbbnek. Az arány Nógrád megyében mutatkozik legalacsonyabbnak (3,78 fő). 33

3.3-7. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 2015-ben a legtöbb érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű személy Pest (106 fő) és Hajdú-Bihar Megyénél (88 fő) szerepelt. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma Nógrád megyében volt a legalacsonyabb (5 fő). A fent bemutatott két szélsőség között egyes területeken átlag feletti a létszám, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén adódhat az egyetemi központok humánerőforrás megtartó erejéből (Baranya megye: 45 fő). 34

3.3-8. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma 100 000 lakosra vetítve megyénként (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók területi megoszlásának vizsgálatakor fontos kiemelni, hogy a lakosságszámhoz viszonyítás eltér az előzőektől, mivel a klinikai végzettségűeknél ez 100 000 lakosra nézve történik. Ennek oka a klinikai végzettségű dolgozók alacsony létszáma. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma 100 000 lakosra vetítve Budapesten a legmagasabb (29,30 fő), de az arány kiugróan magas Hajdú- Bihar megyében is (16,38 fő). A lakosságszámhoz viszonyított arány a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetében Nógrád megyében a legalacsonyabb (2,55 fő). 35

3.3-9. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók földrajzi megoszlása (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás A 2015. évben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozó Pest megye után (10966 fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerepel (6901 fő), a legkevesebb pedig Nógrád megyében található (1916 fő). Az egyetemi központok jelentősége, mint minden más egészségügyi végzettség esetén a szakdolgozók esetén is jól kimutatható: Hajdú-Bihar 5877 fő (Debreceni Egyetem), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4956 fő (Nyíregyházi Egyetem) és Baranya megye (Pécsi Tudományegyetem) 4576 fő. 36

3.3-10. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók száma 10 000 lakosra vetítve megyénként (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 10 000 lakosra vetítve az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók aránya Baranya megyében tekinthető a legmagasabbnak (123,31 fő), de hasonlóan magas Zala (120.75 fő), Hajdú-Bihar (109,39 fő), Csongrád (104,33 fő) és Tolna (104,28 fő) megyében is. Pest megyében az arány 89,44 fő, Budapesten pedig 95,77 fő. A 10 000 főre jutó létszám Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legalacsonyabb (85,63 fő) Az orvosok és szakdolgozók egymáshoz viszonyított arányát földrajzi megoszlás szerint térképek segítségével szemlélteti a következő két ábra: 37

3.3-11. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosokra jutó szakdolgozók aránya (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 3.3-12. ábra: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozókra jutó orvosok aránya (fő) 2015. december 31-én Forrás: ENKK működési nyilvántartás 38