A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei - 2011 1. A kutatás háttere A Szent István Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában támogatást nyert a Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetésére és kapcsolódó kutatások, adatfelvételek elvégzésére. A program az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, amelynek része az egyetemen végzett hallgatók standard kérdőíves módszerekkel való elérése. A program keretén belül az egyetem 2011. tavaszán az EvaSys rendszer felhasználásával on-line kutatást végzett a különböző karain 2008-ban és 2010- ben végzett hallgatók körében. A mintavételes kutatások pályázati követelményeit tartalmazó módszertani útmutató tartalmazza azokat a standardokat és protokollokat, amelyek mentén az adatfelvételt el kellett végezni. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a vizsgált időszakban végzett hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi oktatásuk hasznosságát, jelenleg milyen munkaerőpiaci pozícióban vannak, milyen további karrierterveik vannak valamint, hogy ezek milyen összefüggésben vannak az egyetemi időszakban nyújtott szakmai teljesítményükkel. A kérdőív elsősorban a kötelező, országosan standardizált kérdéseket tartalmazta, de kiegészítésre került specifikus, az egyetem által preferált dimenziókkal is. A kérdőívben alkalmazott ún. központi részt az Educatio Kht. állította össze, az ún. intézményi részt a Szent István Egyetem alakította ki. 231
2. Módszertan A Szent István Egyetem reprezentatív on-line kutatást végzett az Egyetem különböző karain, 2008-ban és 2010- ben végzett hallgatók körében 2011. április 15. és július 15. között. A kutatás során első lépésben az egyetemen 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók populációjára vonatkozó adatokat kellett tisztítani, korrigálni, az így kapott korrigált adatbázis összesen 4862 fő adatait tartalmazta, az alábbi kari bontásban. Kar Végzett hallgatók száma 2008 és 2010 Aránya (összesen 2008/2010-re) AB Alkalmazott Bölcsészeti Kar 450 9,3% AO Állatorvos-tudományi Kar 194 4,0% EF Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet GT Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 215 4,4% 1243 25,6% GK Gazdasági Kar 643 13,2% GM Gépészmérnöki Kar 239 4,9% MK Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 930 19,1% PK Pedagógiai Kar 329 6,8% VK Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 166 3,4% YM Ybl Miklós Építéstudományi Kar 453 9,3% SZIE összesen 4862 100,0 Ezt követően minden egyes hallgatót rétegekbe soroltunk az alábbi rétegképző változók mentén: kar, végzés éve, nem, képzési szint, tagozat. Ezek után rétegenként vettünk véletlen kezdőpontú szisztematikus mintát. A csökkenő minta eredményeként több mint 700 interjú készült el, ebből adatmi- 232
nőségi szempontokból 12 interjút az editálás során töröltünk a végső adatbázisból, így mindösszesen 701 sikeres és validált kérdőíven történt az adatelemzés. Kar Minta száma Elért hallgatók aránya AB Alkalmazott Bölcsészeti Kar 70 15,6% AO Állatorvos-tudományi Kar 27 13,9% EF Egészségtudományi és 36 16,7% Környezetegészségügyi Intézet GT Gazdaság- és 190 15,3% Társadalomtudományi Kar GK Gazdasági Kar 113 17,6% GM Gépészmérnöki Kar 44 18,4% MK Mezőgazdaság- és 97 10,4% Környezettudományi Kar PK Pedagógiai Kar 34 10,3% VK Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 10 6,0% YM Ybl Miklós Építéstudományi Kar 80 17,7% SZIE összesen 701 14,4% 233
A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kar, végzés éve, nem, képzési szint, finanszírozási forma és tagozat szerint reprezentálják a Szent István Egyetemen 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatókat. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat az automatikus rögzítés után ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén a teljes mintára számítva maximum ± 2-4 százalék, az egyes karokra számított mintavételi hiba ettől eltérő az eltérő esetszámok miatt és az alábbiak szerint alakul. 234
3. Végzés körülményei A Szent István Egyetem 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatói közül legtöbben gazdaságtudományi területen szereztek diplomát, a hallgatók egyharmada végzett ilyen területen. Őket követik az agrártudománnyal kapcsolatos képzési területeken végzett hallgatók, illetve a műszaki és pedagógus diplomával rendelkezők, a volt hallgatók 29 százaléka agrártudományi, 13 százalékuk műszaki, 12 százalékuk pedagógus diplomát szerzett. A többi képzéstípusban való részvétel aránya maximum 5 százalék, a hallgatók 5-5 százaléka vett részt bölcsész és társadalomtudományi jellegű képzésben, 2 százalékuk állatorvos-tudományi illetve egészségügyi képzésben, 1-1 százalékuk szerzett nemzetvédelmi és természettudományi diplomát. A 2008-ban végzett hallgatók 70 százaléka főiskolai, 30 százaléka egyetemi diplomát szerzett, azonban a 2010-ben végzett hallgatók 46 százaléka BA vagy BSc diplomával, 8 százaléka MA vagy MSc jellegű, 24 százaléka egyetemi és 22 százaléka főiskolai diplomával rendelkezik. 235
A volt hallgatók nagy többsége, 60 százalékuk jó eredménnyel végezte el saját szakját, 18 százaléknak szerepel diplomájában jeles osztályzat, valamivel több mint egyötödük pedig közepes eredménnyel abszolválta felsőfokú tanulmányait. A legtöbb jeles tanulmányi átlagú diák a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben volt a végzett hallgatók között, de az Alkalmazott Bölcsészeti Karon végzettek valamivel több mint egyharmada is hasonlóan kiváló eredménnyel fejezte be tanulmányait. A Pedagógiai Karon 32 százalék végzett jeles eredménnyel, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon 19 százalék, az Állatorvos-tudományi Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon 14-14 szá- 236
zalék, a Gazdasági Karon 8 százalék, és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2 százalék. Közepes eredménnyel legtöbben a Gépészmérnöki Karon, a Gazdasági Karon, az Ybl Miklós Építéstudományi Karon és a Pedagógiai Karon végeztek, ezeken a karokon az ilyen tanulmányi eredménnyel végzettek aránya 28 százalék vagy ennél magasabb volt. A nők, a nem érettségizett apával rendelkezők és az 1985 után születettek jobb eredménnyel végezték tanulmányaikat, mint a többi alcsoportba tartozó volt hallgatók. 237
A 2010-ben végzettek között a 2008- ban végzettekhez képest 6 százalékponttal többen voltak azok, akik jó eredménnyel rendelkező diplomát vehettek át, illetve az esti, levelező vagy távoktatásban tanuló diákok között is valamivel több ilyen hallgatót találunk a nappali tagozaton végzettekhez képest, bár körükben valamivel kisebb arányban találhatóak a jeles eredménnyel végzettek. A finanszírozási forma alapján az állami finanszírozásban tanulók között 8 százalékkal többen vannak azok, akik jeles eredménnyel végeztek. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel fele úgy gondolja, hogy ugyanolyan tanulmányi eredménnyel végezték el felsőfokú tanulmányaikat, mint az ugyanazon a szakon végzett többi diák, valamivel több mint 40 százalék szerint a sajátja valamivel jobb volt, mint a többieké, és 9 százalékuk véleménye az, hogy a saját eredménye sokkal jobb volt, mint a többieké. Azoknak a diákok aránya, akik saját eredményüket rosszabbnak tartják a többi diákhoz képest, 3 százalék alatti, 2,4 százalékuk valamivel rosszabbnak, 0,1 százalékuk pedig sokkal rosszabbnak ítéli meg. Az egyes dimenziók mentén nagy különbségek nem láthatóak ennek a kérdésnek a megítélésében, a férfiak és a diplomás apával rendelkezők 238
körében kicsivel magasabb azok aránya, akik negatívabban ítélik meg saját eredményüket a többi szaktársukhoz képest, illetve ugyanez tapasztalható a 2008-ban végzettek, a költségtérítéses formában, és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők körében. 239
Az abszolutórium megszerzéséhez a legtöbb időre az Állatorvos-tudományi Karon végzetteknek volt szüksége, átlagosan 10,6 félév alatt jutottak el idáig, őket követik az Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Gépészmérnöki Kar diákjai 9,1 illetve 8,9 félévvel. Átlagban 8-8,3 félévre volt szüksége a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar hallgatóinak az abszolutórium megszerzéséhez, és 7,1-7,2 félévre az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt diákjainak. Legkevesebb félév alatt a Gazdasági Kar és a Pedagógiai Kar hallgatói jutottak el az abszolutóriumig, átlagosan nekik 6,6 félévre volt szükségük ehhez. 240
A férfiak, az 1985 után születettek, a 2008-ban végzettek, az állami finanszírozásban tanulók és a nappali tagozaton végzők egy kicsivel hosszabb idő alatt jutottak el az abszolutóriumig, mint a többi alcsoportokba tartozó társaik. 241
Diplomájukat az abszolutórium után közvetlenül legtöbben a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar volt hallgatói közül szerezték meg, 100 százalék vehette át rögtön, ugyanezt tehette az Állatorvos-tudományi Kar diákjainak 88, az Alkalmazott Bölcsészeti Karon végzettek 86 és a Gazdasági Kar hallgatóinak 83 százaléka is. A Pedagógiai Kar hallgatóinak 81 százaléka, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karról 80 százalék, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetből 79 százalaék tudta átvenni diplomáját rögtön az abszolutórium után, a Gépészmérnöki Kar diákjainak háromnegyede, az Ybl Miklós Építéstudományi Karon pedig 74 százaléknak. Mindez legnagyobb arányban nem sikerült a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon végzettek 42 százalékának, ők csak később tudták átvenni diplomájukat. A többi kar esetében a diplomájukat később megszerzők aránya maximum 26 százalék volt a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében. 242
Megfigyelhető, hogy a diploma megszerzése nagyobb kihívás volt a férfiak, az érettségizett apával rendelkezők, a 1980 előtt születettek, a 2008- ban végzettek, a költségtérítéses, illetve az esti, levelező vagy távoktatási formában tanulók számára, közöttük magasabb azok aránya, akik nem tudták átvenni diplomájukat közvetlenül az abszolutórium megszerzése után, körükben 24-27 százalék az ilyen tanulók aránya. 243
Azok közül, akik nem tudták megszerezni diplomájukat az abszolutórium után közvetlenül, 5,6 százaléknak 1-3 hónapon belül, 20,6 százaléknak 4-6 hónapon belül, 22,3 százaléknak pedig 7-12 hónap múlva sikerült mindezt megtenni. A hallgatók 16,3 százalékának ugyanezt csak több mint egy éven túl, de két éven belül sikerült teljesítenie, és 11,2 százaléknak több mint 2 évébe telt. 244
A késedelem legfőbb oka a nyelvvizsga hiánya volt, ez az ok leginkább a Pedagógiai Kar a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar hallgatóit sújtotta, de nagy problémaként jelentkezett az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, a Gazdasági Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói között is. A Víz- és Környezetgazdálkodási Karon, a Gazdasági Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon a késedelemnek további oka adminisztratív jellegű volt, illetve több karon például a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon és a Gépészmérnöki Karon végzettek esetében magas arányban egyéb okok is ahhoz vezettek, hogy többen később vehették át diplomájukat. A diploma átvételének csúszását előidéző okok megoszlása minden alcsoportban szinte azonos mértékben volt jelen, azonban az érettségizett apákkal rendelkezők, az 1985 után születettek, és a 2010-ben végzett tanulók körében valamivel nagyobb gondot okozott a nyelvvizsga hiánya. 245
246
A hallgatók 41 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott, 37 százalék lépett a munkaerőpiacra diploma nélkül úgy, hogy az abszolutóriuma már megvolt, 22 százaléknak pedig ugyan megvolt az abszolutóriuma, de nem akart munkát vállalni vagy nem tudott elhelyezkedni. Legtöbben a Pedagógiai Kar és az Alkalmazott Bölcsészeti Kar volt hallgatói közül léptek ki diploma nélkül a munkaerőpiacra csak abszolutóriummal, 78 illetve 67 százalékuk tette ezt, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet diákjainak fele, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon 42 százaléknak, a Gépészmérnöki Karon 41 százaléknak, a Vízés Környezetgazdálkodási Karon 34 százaléknak, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek egynegyedének, a Gazdasági Karról 21 százaléknak és az Ybl Miklós Építéstudományi Karon 17 százaléknak sikerült mindez. Az Állatorvos-tudományi Kar hallgatói közül egy sem lépett ki a munkaerőpiacra diploma nélkül, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatóinak 28-28 százaléka nem helyezkedett el ilyen feltételekkel, őket követik a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar diákjainak 26 százaléka és a Gazdasági Karon végzettek 25 százaléka. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak 19 százaléka, az a Gépészmérnöki Karon 18 százalék és 247
a Pedagógiai Karon 11 százalék nem dolgozott csak abszolutóriummal. Az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet esetében a legkisebb az ilyen diákok aránya, körükben 8 százalék azok aránya, akik nem léptek ki a munkaerőpiacra az abszolutórium megszerzése után. Az egyes alcsoportokat összehasonlítva megállapítható, hogy az 1980-1985 között születettek több mint fele ki tudott lépni abszolutóriummal is a munkaerőpiacra, úgyszintén a nappali tagozaton tanulók 52 százaléka és az állami finanszírozásban tanulók 46 százaléka is, illetve könnyebben tették ezt a férfiak, a diplomás családi háttérrel rendelkezők, és a 2008-ban végzettek is. 248
A munkaerőpiaci érvényesülésben a hallgatók közel felének csak kisebb problémát jelentett illetve jelent a diploma hiánya, 30 százalékuknak nem okoz(ott) egyáltalán problémát ez, illetve 22 százalék küzd(ött) nagy problémákkal emiatt. 249
A diplomák között ezen kérdés mentén is láthatunk különbségeket, a gépészmérnöki diplomával rendelkezők többsége nem érzi úgy, hogy a diploma hiánya gondot okoz vagy okozott nekik a munkaerőpiaci érvényesülésben, ez inkább az egészségügyi, a pedagógiai, a mezőgazdasági, illetve a gazdasági és társadalomtudományi jellegű diplomák esetében jelent vagy jelentett nagyobb gondot. 250
A 2010-ben végzetteknek, a költségtérítéses finanszírozási formában és esti, levelező vagy távoktatási tagozaton tanulóknak nagyobb mértékben jelentett gondot a munka világában való érvényesülés területén a diploma hiánya, mint más formában tanuló társaiknak. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 53 százaléka tud arról, hogy működik öregdiák szervezet az intézményben, és ezen diákok közül majdnem minden tizedik tagja is ennek. 251
Leginkább ezzel az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt hallgatói vannak tisztában, legkevésbé pedig a Pedagógiai Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Gazdasági Kar hallgatói. Az öregdiák szervezetnek legtöbb tagja az ezekben az években végzettek közül az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, illetve a Gépészmérnöki Kar hallgatóiból kerül ki, senki nem tagja az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, az Állatorvos-tudományi Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Pedagógiai Kar hallgatóiból. 252
253
4. Korábbi tanulmányok A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók több mint egytizede már felsőfokú végzettség birtokában kezdte meg tanulmányait a Szent István Egyetemen, 89 százaléka pedig ilyen végzettség nélkül. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak 21 százaléka, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon 16 százalék, a Pedagógiai Karon 13 százalék szerzett már felsőfokú végzettséget, mielőtt ennek a diplomájának megszerzésébe kezdett. A Vízés Környezetgazdálkodási Kar hallgatóinak 11 százaléka, a Gazdasági Kar diákjainak 8 százaléka, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar tanulóinak 5-5 százaléka, illetve az Alkalmazott Bölcsészeti Karon és a Gépészmérnöki Karon 3-3 százalék kezdte meg tanulmányait már egy korábbi felsőfokú végzettség birtokában. Az Állatorvos-tudományi Kar esetében egyetlen egy diák sem volt, aki rendelkezett már más felsőfokú végzettséggel azelőtt, hogy megkezdte ezt a szakot. 254
Erre nagy hatással bír az apák iskolai végzettsége, minél magasabb a hallgatók apjának iskolai végzettsége, annál többen végeztek már korábban felsőfokú tanulmányokat. Az 1980 előtt és 1980-1985 között születettek között is nagyobb arányban találunk ilyen személyeket, illetve a 2010-ben végzettek, a költségtérítéses finanszírozási formában és esti, levelező vagy távoktatási formában tanulók közül is nagyobb arányban voltak olyanok, akik a Szent István Egyetemen már második vagy többedik diplomájukat szerezték. 255
A hallgatók 82 százaléka korábbi diplomájukat főiskolai képzésben szerezték, 8 százalékuk felsőfokú szakképzési formában, 9 százalékuk BA vagy BSc, 1 százalék pedig egyetemi diplomával rendelkezett. 256
A hallgatók többsége, 71 százaléka állami finanszírozású képzésben tanult, 29 százalékuk végezte korábbi tanulmányait költségtérítéses formában. A korábbi diplomával rendelkező diákok 71 százaléka előző tanulmányaikat nappali tagozaton, 23 százalékuk levelező szakon, 6 százalékuk pedig távoktatásban folytatta. 257
5. További tanulmányok A Szent István Egyetemen folytatott tanulmányok alatt vagy utána a végzett hallgatók 5,2 százaléka szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, ez főleg a Pedagógiai Kar volt hallgatói között (14 százalék), a Gépészmérnöki Kar diákjai (8 százalék) és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek (7 százalék) körében fordult elő nagyobb arányban. 258
Ahogy egy korábbi kérdés esetén is láthattuk, az apa iskolai végzettsége hatással van arra, hogy gyermeke szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget képzése közben vagy utána, illetve látható, hogy a 1980-1985 között születettek között jellemző inkább valamivel nagyobb arányban ez a jelenség. A végzés éve szerint a 2008-ban végzettek körében magasabb ezen tanulók aránya, illetve a tagozat típusa szerint inkább a nappalis diákok körében. 259
Az új diplomát a hallgatók közel egyötöde főiskolai képzési formában, 17 százaléka MA/MSc képzésben, 17 százalékuk BA/BSc képzésben, 15 százalékuk felsőfokú szakképzésben, 14 százalékuk egyetemi képzésben, 13 százalékuk szakirányú továbbképzésben, és 7 százalékuk kiegészítő képzésben szerezte. A hallgatók kétharmada költségtérítéses formában szerezte újabb diplomáját, és a diákok fele levelező tagozaton, 48 százalékuk pedig nappali tagozaton. 260
A végzett diákok közel 89 százaléka nem vesz részt jelenleg felsőfokú képzésben, 11,5 százalékuk azonban jelenleg is folytat ilyen jellegű tanulmányokat. A jelenleg is felsőfokú képzésben résztvevők aránya a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar volt hallgatói között a legnagyobb, közülük 22 százalék vesz részt most is ilyen képzésben, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karról 18 százalék, a Gépészmérnöki Karról 15 százalék, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karról 13 százalék, az Állatorvos-tudományi Karról pedig 12 százalék. Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Gazdasági Kar volt hallgatói közül körülbelül minden tizedik folytat ilyen tanulmányokat, a Pedagógiai Kar diákjainak 7 százaléka és az Alkalmazott Bölcsészeti Karról 5 százalék. Az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet volt hallgatói között nem találunk ilyen személyt. A férfiak és nők a volt hallgatók között kicsi a különbség abban a tekintetben, hogy milyen arányban vesznek részt felsőfokú képzésben, a későbben születettek (1985 után születettek) és a későbben végzettek (2010-ben) körében többen folytatnak ilyen tanulmányokat, és az állami finanszírozási formában tanult és nappali tagozatos diákok közül is többen aktívak ezen a területen. 261
262
A jelenleg felsőfokú képzésben résztvevők több mint fele MA/MSc képzésben tanul, 15 százalékuk BA/BSc képzésben, 8 százalékuk felsőfokú szakképzésben, 9 százalékuk doktori programban, 6 százalékuk szakirányú továbbképzésben, egyéb képzési formában pedig maximum a hallgatók 4 százaléka. A tanulmányaikat 64 százalékuk állami finanszírozásos, 36 százalékuk pedig költségtérítéses formában folytatja, a diákok több mint fele pedig levelező tagozaton, 45 százalékuk nappali tagozaton. 263
A MA/MSc képzés főleg az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, a Gépészmérnöki Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar volt hallgatói között népszerű, míg a doktori képzés az Állatorvos-tudományi Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon végzettek körében. 264
A Gépészmérnöki Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet volt hallgatói jelenleg államilag támogatott képzésben t- anulnak, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar diákjainak 80 százaléka szintén. A költségtérítéses formában leginkább a Pedagógiai Kar és az Állatorvos-tudományi Kar volt hallgatóival találkozhatunk. 265
6. Egyéb tanulmányok A végzett hallgatók 49 százaléka tervezi, hogy a jövőben további MA/MSc képzésben vesz részt, 51 százalék esetében ez nincsen a tervek között. A Vízés Környezetgazdálkodási Karon végzettek kétharmada, az Ybl Miklós Építéstudományi Karról 65 százalék, a Pedagógiai Kar volt diákjainak 61 százaléka, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet tanulóinak 53 és a gépészmérnök diplomával rendelkezők 51 százaléka fontolgatja egy ilyen diploma jövőbeni megszerzését. Legkevésbé az állatorvosi diplomával rendelkező hallgatók tervezik ezt a jövőre nézve. 266
A nők a férfiakhoz képest 4 százalékponttal többen szeretnének egy ilyen képzésbe bekapcsolódni, és a 1980-ban vagy később született hallgatók közül is valamivel többen hajlanak ilyenre. Az apák iskolai végzettsége, a végzés éve, a finanszírozási forma és tagozat típusa szerint nagy különbségek nem tapasztalhatóak. 267
A végzett hallgatók saját bevallásuk szerint leginkább az angol és német nyelvet beszélik, és inkább közepes vagy az alatti szinten. Ezt a két nyelvet az orosz nyelv követi, a nyelvtudás szintje ötfokú skálán 1,3 pont. A további nyelveket illetően, mint az olasz, a francia és a spanyol a hallgatók saját nyelvtudásukat átlagosan 1,2 pontra osztályozzák. Angol nyelvtudásukat legmagasabb szintűnek az állatorvosi diplomával rendelkezők ítélik, bár ez is mindössze 3,8 pont, őket követik a gépészmérnökök, illetve a mezőgazdászok és egészségügyiek. Legrosszabbul a geoinformatikai és pedagógiai diplomások beszélnek saját bevallásuk szerint. 268
A német nyelvvel kapcsolatban az Állatorvos-tudományi Kar hallgatói a legbizakodóbbak, és a leggyengébbek a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar volt diákjai. A francia nyelvet inkább az állatorvosi, gazdaság- és társadalomtudományi, valamint az alkalmazott bölcsész diplomával rendelkezők beszélik, de az ő tudásszintjük is 1,5 pont alatt marad. 269
Az olasz nyelv használata az egészségügyi, állatorvosi, alkalmazott bölcsész, gépészmérnök és gazdasági-társadalomtudományi jellegű diplomával rendelkezők körében fordul elő intenzívebben. Az orosz nyelv használata inkább a bölcsészek, az egészségügyiek, illetve a víz- és környezetmérnökök körében jellemzőbb, bár ők is alacsony szinten beszélik. 270
Tanulmányaik alatt a végzettség megszerzése előtt a diákok 7 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 93 százalékuknak nem volt ilyen tapasztalatuk. Az állatorvosok és a gépészmérnökök közül nagyobb arányban voltak kint külföldön, a többi kar esetében a külföldön tanulók aránya 9 százalék vagy az alatt marad. 271
A külföldi tanulmányok választására némi hatása van a családi háttérnek, illetve annak, hogy milyen képzési formában és tagozaton tanultak a diákok, mivel a magasabb iskolai végzettségű apával rendelkezők, a nappalis és állami finanszírozású rendszerben tanulók közül többen tanultak külföldön. 272
Akik legalább egy szemesztert tanultak külföldön, 71 százalékuk egy alkalommal volt kint, 14 százalékuk pedig kétszer, azok közül, akik kevesebb mint egy szemesztert tanultak, azok 25 százaléka egyszer fordult meg más országban, 18 százalékuk pedig két alkalommal. A külföldi tanulmányokat a hallgatók 4 százaléka saját vagy családi tőkéből finanszírozta, 5 százalékuk Tempus vagy Erasmus ösztöndíjból, egyéb külföldi pályázatból, hazai ösztöndíjból vagy pályázatból, a fogadó intézmény ösztöndíjából illetve egyéb forrásból fedezte kintlévőségének költségeit a diákok 1-1 százaléka. 273
Tanulmányaik alatt a végzett hallgatók több mint 80 százaléka vett részt tanulmányaik részét képező kötelező szakmai gyakorlaton, ezt főleg a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, az Állatorvos-tudományi Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Pedagógiai Kar vették komolyan, legkevésbé pedig a Gépészmérnöki Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói. 274
A gyakorlati helyen később a diákok 28,7 százalékát alkalmazták, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon végzett hallgatók kétharmadának lett így munkahelye, az Alkalmazott Bölcsészeti Karon végzettek 36 százalékának, a Gépészmérnöki Kar hallgatóinak 35 százalékának, a Pedagógiai Karról 34 százaléknak, az állatorvosok és egészségügyiek egyharmadának és a többi kar diákjainak 12-28 százalékának is így volt lehetősége elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 275
A nők, az 1980 előtt születettek, a 2008-ban végzettek és az esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők közül valamivel többen tudták kihasználni ezeket a lehetőségeket, mint más társaik. 276
A végzett hallgatók közel egyharmada már tanulmányai előtt szerzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot részfoglalkozású munkakörben vagy teljes állásban, közel kétharmaduk pedig mindezt tanulmányai közben szerezte meg. Ebben főleg az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói jártak élen, legkevésbé pedig az Állatorvos-tudományi Kar volt hallgatói, azonban mindegyik kar esetében a diákok több mint 45 százaléka a tanulmányaik közben szerzett ilyen jellegű munkatapasztalatot. 277
A tanulmányokhoz nem kapcsolódó munkatapasztalat területén többen szereztek tapasztalatot tanulmányaik megkezdése előtt, a volt hallgatók 60 százaléka rendelkezett már ilyennel még a tanulmányok előtt, 62 százalékuk pedig a tanulmányok közben is szerzett ilyeneket. 278
A külföldi munkavállalás akár a tanulmányok előtt, akár a tanulmányok alatt a diákok kevesebb mint 8 százalékánál volt tapasztalható, főleg a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, és a Gazdaságés Társadalomtudományi Kar hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. 279
280
7. Átmenet a felsőoktatásból a munka világában A diákok többsége, 58 százalékuk leginkább főfoglalkozású diáknak tekintette önmagát felsőfokú képzése során, és 42 százalékuk tekintett magára úgy, hogy főfoglalkozású dolgozó, aki a munka mellett tanul is. A főfoglalkozású dolgozót azaz akik munka mellett végezték el tanulmányaikat legnagyobb arányban a Pedagógiai Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet esetében találunk, de az Alkalmazott Bölcsészeti Karon, a Gazdasági Karon, és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek 51-59 százaléka is így tekintett önmagára. A Gépészmérnöki Karon 26 százalékban voltak jelen ilyen emberek, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon és az Ybl Miklós Építéstudományi Karon 23-23 százalékban, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon 15 százalékban és az Állatorvos-tudományi Karon pedig 3 százalék volt ilyen személy. A nők között többen voltak azok, akik munka mellett végezték tanulmányaikat a Szent István Egyetemen, illetve az érettségi nélküli apával rendelkezők, az 1980 előtt születettek, a költségtérítéses finanszírozási formában és esti, levelező vagy távoktatásban tanulók között is. 281
282
Az abszolutórium megszerzésekor a tanulók 42 százaléka rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 58 százalékuknak nem volt ilyen. 283
Ez főleg az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben, az Alkalmazott Bölcsészeti Karon, a Gazdasági Karon és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon volt inkább jellemző, kevésbé a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon, a Gépészmérnöki Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon. 284
A munkához való jutás legtöbb esetben valamilyen személyes ismeretség révén sikerült a végzett diákoknak, 22 százalékuk álláshirdetésen keresztül jutott hozzá, 19 százalékuk közvetlen a munkáltatónál való jelentkezés után, 14 százaléknak korábbi munkakapcsolat révén, 6 százalékuknak korábbi gyakorlati helye volt, 5 százalék vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként kezdte, további 1 százaléknak pedig tanári ajánlással sikerült munkát találni. 285
A végzett hallgatók 57 százaléka szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 26 százalék szerint egy egészen más szakterület, 9 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete, és 7 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. Ez a munkaviszony a volt hallgatók 87 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű volt, 13 százalékának pedig határozott idejű. 286
Az abszolutórium megszerzésekor a diákok 96 százaléka főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát, aki tanul, és mindössze 4 százalék gondolt magára úgy, mint főfoglalkozású diák. Főfoglalkozású diáknak ekkor főleg a Gépészmérnöki Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és az Alkalmazott Bölcsészeti Kar hallgatói tekintették magukat. 287
Főfoglalkozású diákok inkább nappali és állami finanszírozású tagozaton tanultak, és jellemző volt rájuk, hogy többen rendelkeztek közülük érettségizett apával. 288
Az abszolutórium megszerzése után a 2008-ban és 2010-ben végzett diákok 52 százaléka rögtön keresett munkát, 38 százalékuk nem keresett, mert már akkor is dolgozott, 6 százalékuk azért nem keresett, mert folytatta tanulmányait, illetve 4 százalék egyéb ok miatt nem keresett munkát. 289
Az Állatorvos-tudományi Kar hallgatóinak 83 százaléka, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon végzettek 69 százaléka, míg a Gépészmérnöki Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és a Pedagógiai Kar diákjai közül 56-65 százalék keresett rögtön munkát, legkevésbé pedig az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Gazdaságés Társadalomtudományi Kar hallgatói kerestek munkát, főleg azért, mert már volt korábbi munkahelyük. 290
Az abszolutórium megszerzése után a végzett diákok 30 százaléka azonnal, egy hónapon belül talált munkát, 55 százaléka kicsit hosszabb keresés után, míg 15 százalékuk még mindig nem talált megfelelő munkát maga számára. 291
Gyorsan el tudtak helyezkedni az állatorvosi és gépészmérnöki diplomával rendelkező hallgatók 50-72 százaléka, az Ybl Miklós Építéstudományi Karról 40 százalék, a Pedagógiai Karról 35 százalék, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, illetve a Gazdasági Kar hallgatóinak 29-29 százaléka. Az azonnali elhelyezkedésben az Alkalmazott Bölcsészeti Kar hallgatóinak volt több gondjuk, közülük csak 14 százaléknak sikerült rögtön munkát találni az abszolutórium megszerzése után. Azok között, akiknek még nem sikerült munkát találni, nagyobb arányban találunk egészségügyi, mezőgazdasági és építészeti diplomával rendelkező korábbi hallgatókat. A férfiak, a 1980-1985 között születettek, a 2008-ban végzettek, az állami finanszírozású és nappali tagozatú képzésben résztvevők gyorsabban találtak munkát, mint a nők, a 1980 előtt születettek, a 2010-ben végzettek, költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevő volt hallgatók. 292
Az abszolutórium megszerzése után a diákok 31 százaléka álláshirdetésen keresztül jutott, 28 százaléka személyes ismeretség révén, 17 százalékuk közvetlen a munkáltatónál való jelentkezés után, 11 százaléknak pedig korábbi gyakorlati helyén keresztül. A volt hallgatók 4 százalékának korábbi munkakapcsolat révén, 2 százalékuknak tanára ajánlásával, további 2 százaléknak intézményi karrieriroda vagy állásbörze révén, 4 százaléknak pedig egyéb módon. Érdekes adat, hogy vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként senki nem kezdte a munka világát az abszolutórium megszerzése után. 293
A végzett hallgatók több mint fele szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 24 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete, 12 százalék szerint egy egészen más szakterület, és 10 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. 294
Az abszolutórium utáni munkaviszony a volt hallgatók 65 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű volt, 32 százalékának határozott idejű és 3 százalékának alkalmi, megbízás jellegű volt. 295
8. Munkaerő-piaci életút A végzettség megszerzését követően a volt hallgatók 58 százalékának egy munkahelye volt, 22 százalékuknak kettő, 7 százalékuknak három, 4 százalékuknak háromnál több, és 9 százalékuknak egyetlen egy munkahelye, munkaviszonya sem volt eddig. A munkanélküliség leginkább a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, az Állatorvos-tudományi Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar volt hallgatóit sújtja, körükben 14-18 százaléknak nem volt még munkahelye a végzést követően. Mindegyik kar esetében a többségnek egy munkahelye volt ezidáig, két munkahellyel a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon és a Gazdasági Karon végzettek rendelkeztek, az ő esetükben egynegyedüknek volt már két munkahelyük. A három vagy annál több munkahellyel rendelkezők aránya a karok esetében 7-25 százalék között mozog. A nők a férfiakhoz képest több munkahellyel rendelkeztek eddig, illetve a 1980-1985 között születettek is. Egyéb 296
szempontok mint a végzés éve, finanszírozási forma, tagozat típusa érdemi hatással nincs a több munkahely szempontjából, de a munkahelylyel nem rendelkezők között több embert találunk állami finanszírozású és nappali tagozatú képzésben résztvevők közül. 297
A végzettség megszerzése óta a volt hallgatók 65 százaléka nem volt munkanélküli, 35 százalékukkal azonban már előfordult. Utóbbi főleg a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar volt hallgatóival fordult elő nagyobb mértékben, ebből a szempontból jobb helyzetben vannak a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar illetve az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet diákjai, bár körükben is 26-29 százalék volt már munkanélküli. 298
A férfiak és a nők között, valamint a végzés éve szerint nincs jelentős eltérés az egyes alcsoportok között, akik a végzettség megszerzése után voltak már munkanélküliek.. A fiatalabbak, az állami finanszírozású és nappali tagozaton végzettek körében magasabb azok aránya, akik voltak már munkanélküliek, és az érettségizett apákkal rendelkezők körében gyakoribb az előfordulási arány. 299
A leghosszabb munkanélküliségi időszakok összességében az egészségügyi diplomával rendelkezőket sújtotta, körükben átlagosan 13,3 hónapig tartott, őket követik a pedagógiai diplomával rendelkezők 11,5 hónappal, majd az állatorvosok és a gazdasági diplomával rendelkezők 7,9-7,9 hónappal, illetve a Gazdaságés Társadalomtudományi Kar volt hallgatói 7,7 hónappal. Legkevesebbet a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar hallgatói töltöttek munka nélkül, átlagosan 3,4 hónapot. 300
A nők, az 1980 előtt született hallgatók, a 2008-ban végzettek, a költségtérítéses formában és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők több időt voltak kénytelenek munka nélkül tölteni, mint más jellemzőkkel bíró társaik. 301
A munkanélküli időszakok alatt az ezzel a problémával küzdő végzett hallgatók 71 százaléka regisztrált a munkaügyi központokban munkanélküliként, 29 százalékuk nem választotta ezt a lehetőséget. Inkább az egészségügyi, a víz- és környezetmérnökök, a gazdasági és a pedagógiai diplomával rendelkezők regisztráltatták magukat, az állatorvosok és a gépészmérnökök kevésbé. 302
A külföldi tanulmányok a hallgatók 2 százalékánál, illetve a végzés utáni külföldi munkavállalás a diákok 6 százalékánál volt tapasztalható, főleg a Gépészmérnöki Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és a Mezőgazdaságés Környezettudományi Kar hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. 303
Ezeknek a külföldi munkáknak 32 százaléka kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez, 24 százalékuk csak részben, további 44 százalékuk pedig egyáltalán nem. Végzettségüknek megfelelő munkahelyen főleg az állatorvosi, gazdasági és egészségügyi diplomával rendelkezők tudtak külföldön dolgozni, több kar hallgatói esetében csak nem szakmájukhoz kapcsolódó munkakörben tudtak csak dolgozni. 304
A férfiak, a magasabban kvalifikált családi háttérrel rendelkezők, az idősebbek tudtak inkább végzettségüknek megfelelő munkát találni külföldön. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 78 százaléka jelenleg alkalmazotti státuszban dolgozik, 7 százalékuk munkanélküli, 6 százalékuk GYES-en vagy GYED-en 305
van, 5 százalékuk nappali tagozaton tanuló diák, 1 százalékuk önálló vállalkozó, 2 százalékuk egyéb szervezeti formában vállalkozó, illetve 1 százalékuk inaktív. A volt diákok több mint 60 százaléka beosztott diplomásként dolgozik, 2 százalékuk felsővezető, 15 százalékuk középvezető, 8 százalékuk alsóvezető, 14 százalékuk pedig beosztott, nem diplomás munkakörben dolgozik. A vezetői beosztásokban dolgozók főleg az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Mezőgazdaság- és Kör-nyezettudományi Kar, a Gazdaság- és 306
Társadalomtudományi Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet volt hallgatói közül kerültek ki, a nem diplomás munkakörben foglalkoztatottak pedig az egészségügyi és alkalmazott bölcsész diplomával rendelkező diákok közül kerül ki. Jelenlegi munkaviszonya a volt hallgatók 79 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű, 19 százalékának határozott idejű és 2 százalékának alkalmi, megbízás jellegű. A volt hallgatók 38 százaléka köztisztviselői, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői pozícióban dolgozik, 8 százaléka állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja, 54 százalékuk pedig más szektorban dolgozik. 307
Az államigazgatásban dolgozik a pedagógiai diplomával rendelkezők kétharmada, illetve a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet volt hallgatóinak több mint fele. Állami vagy önkormányzati vállalatnál legtöbben a gépészmérnökök közül dolgoznak, más szektorban pedig szintén a gépészmérnökök, az építészeti illetve a gazdasági vagy társadalomtudományi diplomával rendelkezők. 308
A vezetők közül az egészségügyiek rendelkeznek a legtöbb beosztottal, de az építészeti és a mezőgazdasági diplomások is több ember munkáját koordinálják. Jelenlegi munkájában leginkább az Állatorvos-tudományi Karon és a Pedagógiai Karon végzettek használják a tanulmányaik során elsajátított tudást, legkevésbé pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói. 309
A hallgatók 43 százaléka teljesen állami tulajdonú szervezetnél, 51 százalékuk részben állami, részben magántulajdonú szervezetnél, 6 százalékuk pedig teljes mértékben magántulajdonban lévő szervezetnél dolgozik. A külföldi érdekeltség szerint a hallgatók 70 százaléka teljesen magyar tulajdonú, 22 százalékuk részben magyar, részben külföldi, 8 százalékuk pedig teljes mértékben külföldi tulajdonú szervezetnél dolgozik. 310
A végzett diákok 11 százaléka mikrovállalkozásnál, 20 százalékuk kisvállalkozásnál, 26 százalékuk középvállalatnál, 42 százalékuk pedig nagyvállalatnál dolgozik. Az átlagos nettó fizetések a gépészmérnökök körében a legmagasabb, őket követik az egészségügyi diplomával rendelkezők, illetve a gazdasági illetve társadalomtudományi, majd az építéstudományi diplomások. Legkisebb fizetéssel az alkalmazott bölcsész diplomások rendelkeznek. 311
A fizetések magasabbak a férfiak, a diplomás családi háttérrel rendelkezők, a korábban születettek, a költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatásban részt vett hallgatók körében. 312
Az egyes karok képviselői közül legtöbbet a Gazdasági Karon és a Gépészmérnöki Karon végzettek dolgoztak, ők az elmúlt hónapban minimum 165 órát dolgoztak. A mezőgazdászok 161 órát, az építéstudományi diplomások 159 órát, az egészségügyi és víz- illetve környezetgazdálkodási diplomások 155-155 órát dolgoztak. Legkevesebbet a pedagógiai diplomások dolgoztak az előző hónapban, átlagosan 119 órát. 313
A diákok leginkább munkájuk szakmai, tartalmi részével és a személyi körülményeivel elégedettek, de ezen kívül kielégítőnek tartják a tárgyi körülményeket is. Legkevésbé a jövedelmi viszonyokkal és a juttatásokkal vannak megelégedve, ötfokú skálán ezt 2,5 pontra értékelték. 314
Az egyes karok volt hallgatói között nagy különbségek nem tapasztalhatóak a főállású munkájukkal való elégedettség kapcsán, összességében minden hallgató közepesen elégedett jelenlegi munkájával. Más demográfiai jellemzők alapján sincsenek nagy különbségek az elégedettség kapcsán. 315
316
9. Vélemény az egyetemről A volt hallgatók az egyetemen leginkább a tanárok felkészültségével és szakmai tudásukkal, segítőkészségükkel, a könyvtár felszereltségével, a tanulmányi előadók munkájával és a közösségi élettel voltak megelégedve. A SZIE 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatói legkevésbé a külföldi ösztöndíj lehetőségekkel, a gyakorlati képzés színvonalával, valamint a tantermek berendezésével, azok felszereltségével voltak megelégedve. A hallgatók véleménye szerint közepes szinten fordítottak figyelmet a tehetséges tanulók segítésére, támogatására, ezenkívül a hallgatók kívánságainak megfelelő programok szervezésére és a szociális problémákkal való foglalkozásra. Kevésnek tartották azt a figyelmet, amit a végzés utáni elhelyezkedés segítésére fordított az egyetem apparátusa. 317
A végzettek úgy ítélik meg, hogy a végzettségüknek, illetve a diplomájuk szerinti szakmájuknak nagyobb a társadalmi presztízsük mint az anyagi megbecsültsége. Legnagyobb társadalmi presztízse saját szakmájuknak a Gépészmérnöki Karon végzettek szerint van, őket követik az Állatorvostudományi Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói. Saját szakmájuk társadalmi presztízsét legalacsonyabb szinten a Pedagógiai Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar volt hallgatói ítélik meg. A társadalmi presztízs és az anyagi megbecsültség között a legnagyobb különbség az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, az Állatorvos-tudományi Kar és a Pedagógiai Kar volt hallgatói között tapasztalható. A két szempont megítélése leginkább a Gépészmérnöki Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatói körében hasonló, itt a legkisebb a különbség a választott szakma társadalmi presztízse és annak anyagi megbecsültsége értékelése között. 318
A volt hallgatók 45 százaléka szerint a választott szak hozzájuttatta azokhoz az ismeretekhez, amelyekre számított, 53 százalékuk szerint csak részben, 2 százalékuk szerint egyáltalán nem. 319
Ezzel kapcsolatban pozitív véleményen vannak az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben, a Pedagógiai Karon és az Alkalmazott Bölcsészeti Karon végzettek, negatív véleményen pedig a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, az Állatorvos-tudományi Kar és a Gépészmérnöki Kar volt hallgatói. 320
Tanulmányaik alatt a diákok 18 százaléka vett részt kutatási tevékenységben, 11 százalékuk szakmai táborokban, 9 százalékuk tudományos diákköri munkában, 8 százalékuk külföldi képzésben és ösztöndíjban, 4 százalékuk pedig szakkollégiumi munkában. 321