Szanda Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program Szanda Községi Önkormányzat 2013. az elfogadás napjának dátuma

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 44 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 51 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 54 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 56 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 57 1. A HEP IT részletei... 57 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 57 Jövőképünk... 58 i területek részletes kifejtése... 58 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 67 3. Megvalósítás... 69 A megvalósítás előkészítése... 69 A megvalósítás folyamata... 69 Monitoring és visszacsatolás... 69 Nyilvánosság... 70 Érvényesülés, módosítás... 70 4. Elfogadás módja és dátuma... 71 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szanda Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Földrajzi elhelyezkedés Szanda Nógrád megyében található.. Nógrád megye az ország északi részén fekszik, Pest, Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék, valamint a Szlovák Köztársaság határolja. Területe 2544 km², ez az ország területének 2,7%-a, amivel Nógrád a második legkisebb területű megye. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportjai töltik ki. Szanda és belterületi településrésze Szandaváralja közigazgatásilag egy községet jelent. A falu a Cserhát belsejében, a Szanda- hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el, vagy Balassagyarmattól Cserháthaláp és Terény érintésével. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

Történetiség A térségben az ember megtelepedésére utaló jelek a Kr. előtti 2000. évből vannak régészeti leletek. A terület Kr. előtt 1500 évvel népesülhetett be a talált késő rézkori péceli leletek, bizonyítékai ennek, (a leleteket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum és a Nemzeti Múzeum őrzi.)legelőször szkíták, nyugat felől kelták érkeztek, majd germánok vándoroltak be. A IV. század végén hunok, majd a IX. század elején honfoglaló magyarok jönnek, erre az időre a történelmi Nógrád megye területének északi részén zömében már kialakulnak a szláv települések. Az első írásos emléke 1301-ből való, ahol a falut Zonda-ként írták, minden bizonnyal Zonda György földbirtokos után. Az évszázadok során ebből a vezetéknévből magyarult a könnyebb kiejtés miatt, a ma is használt Szanda alakra. Szanda várához igen sok uradalom, birtok és falu tartozott. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt. Zsigmond király a Csetneki családnak adományozza 1387-ben. Borbála királyné tulajdona 1424- ben, amelyet Albert király az 1439. évben visszavett tőle és feleségének, Erzsébetnek ajándékozott. Mátyás idejében egyházi birtok, az esztergomi érsek tulajdona. A Báthory család 1476-tól 1490-ig uralkodott Szandán. A 16. században a Báthroy főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szemben álló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai pogányok gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a pogány búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára. A várhegy keleti részén a várrom mellett geológiai bemutatóhely is található, ahol az oszlopos elválású piroxénandezit a vízszintesen egymásra épülő andezit-teraszokkal együtt különleges képződményt alkot. A középső csúcson Árpád-kori körtemplom alapjait fedezték fel, a nyugati csúcson ősi földvár nyomaira leltek. A. XV. Század közepétől a település városi kiváltságokkal bírt. A központnak számító Szandán népi pincesorok és a Máriácska káponkája, míg Váralján a Tájház és mindkét falurészen hagyományosan épült palóc paraszti porták kínálnak látnivalót. 4

Szandának három testvértelepülési kapcsolata van: Leszenye Szlovákiában, Hegyközszentmiklós Romániában és Dabrowa Lengyelországban. A szerbiai Kishegyessel is testvértelepülési szándéknyilatkozat készült. Gazdaság A falu életét sokáig a mezőgazdaság határozta meg. A szocializmus éveiben a helyi termelőszövetkezetben állattenyésztéssel (főként libatartással, juhokkal) és növénytermesztéssel (napraforgó, kalászosok) foglalkoztak. Napjainkban csak egy jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás, és néhány kisgazdaság működik. A mezőgazdaságból élők aránya viszonylag alacsony. A méhészet jelent kiegészítő jövedelmi forrást, valamint az erdő- és vadgazdálkodás és a falusi turizmus. A községben nincs jelentős ipari vállalkozás. A szandai Szeszfőzde megléte fontos a környező települések szempontjából is. A hetvenes évek végén bezárt a szandai kőbánya, amelynek újranyitását tervezik. Munkalehetőség hiányában a településen élők más településekre kénytelenek eljárni dolgozni. Közszolgáltatások Szandán a közüzemi szolgáltatások közül elérhető az energiaellátás (villamos energia, gáz), a közműves ivóvíz szolgáltatás, valamint a hírközlés és postai szolgáltatás. A csapadék- és szennyvíz elvezetése nem megoldott. A település nem rendelkezik vasúti hálózattal, a tömegközlekedés autóbuszjáratokkal lehetséges Balassagyarmat irányába. A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőket, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről, valamint a szelektív hulladékgyűjtésről. A közigazgatási feladatokat 2013. január 1-től közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltsége látja el. A szociális ellátások közül a településen van gyermekjóléti- és családsegítő és tanyagondnoki szolgálat, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés. Házi orvosi, védőnői szolgálattársulásban működik. A fogorvosi szolgáltatás és a gyógyszertár Magyarnándorban érhető el. 2013-tól önálló intézményként működik a Szandai Pitypang Óvoda, a községben nincs iskola. 2011-től Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér van a faluban, ahol könyvtár, emagyaroszág pont, MNVH iroda, civil szervezetek terme található, ezen kívül a művelődési ház nyújt teret a nagyobb rendezvényeknek. Egyelőre nincs étterem, de egyéb vendéglátóhelyek (italbolt, fagyizó) és élelmiszerboltok vannak. A Dudások Hagyományőrző Csoport munkája segíti néprajzi értékeink ápolását. Községünkben lehetőség van lovaglásra, vadászatra, egy közeli tavon horgászatra. Itt halad el a kék-túra útvonal. Két polgárőr egyesület működik a településen. 5

Demográfia Lakónépesség Fő Változás 2007 629 2008 622 99% 2009 622 100% 2010 605 97% 2011 606 100% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti grafikonból kitűnik, hogy Szandán a lakónépesség száma 2007-tól kismértékű, de folyamatos csökkenést mutat. Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 329 314 643 51% 49% 0-2 évesek 0-14 éves 33 29 62 53% 47% 15-17 éves 7 13 20 35% 65% 18-59 éves 159 196 355 45% 55% 60-64 éves 22 26 48 46% 54% 65 év feletti 108 50 158 68% 32% 2011-ben a településen a nők száma 329, a férfiak száma 314 fő volt. Életkor szerinti megoszlásban a 15-64 éves korosztálynál a férfiak aránya, amíg 0-14 éves korig a nők aránya a magasabb. A 65 év felettieknél a nők száma a férfiak számának már több mint kétszerese. 6

Az egyes nemeken belül az életkori megoszlás tekintetében látható, hogy a nőkénél az aktív korú (18-59 éves) népesség aránya 48%, míg ugyanez az arány a férfiaknál 63%. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 na. na. 2008 168 70 240,0% 2009 171 66 259,1% 2010 161 64 251,6% 2011 158 62 254,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Szandán az öregedési index radikálisan magas értékeket és növekvő tendenciát mutat. Ugyanezekben az években a magyarországi öregedési indexek a következők voltak: 107,6 % 109,9 % 112,6 % 114,7 % 7

Az országos átlagértékeket kétszeresen meghaladó mutató a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Szanda erősen elöregedő, ezért egyrészt szükséges az idősebb korú lakosságról való gondoskodás, az aktív időskor lehetőségeinek biztosítása, másrészt fontos lenne a település vonzóvá tétele a betelepülők számára. A természetes szaporodás községünkben 2008 és 2011 között csak negatív előjelű volt, mivel az élve születések számát száma minden évben meghaladta a halálozások száma. 2008-ban és 2009-ben volt magasabb településre vándorlók száma az elvándorlók számánál. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A Szanda Községi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. 8

Az önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Értékeink: Hagyományőrzés, közösségteremtés, kooperáció Környezetvédelem, környezettudatosság Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a a közszolgáltatások elérésében, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, tanulásban, a fizikai környezetben. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szanda Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 9

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyelőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31. -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a mélyszegénységben élők, romák, fogyatékkal élő személyek, valamint a nők, gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely 10

csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Szanda Község Önkormányzatának képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Szanda Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42.. 1. pont és az 53. (1) bekezdés felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg önkormányzat által ellátott feladatait és hatásköreit. 2013 - ban a Képviselő-testület elfogadta a 8/2013(IV.27.) számú, a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célt, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Településünk egyes programjai, koncepciói saját területükre vonatkozólag határozzák meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is átalakult 2013. évtől. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat 2014 évre vonatkozó költségvetési koncepciója, amelyet a képviselő testület 38/2013 (IV.24.) határozatával fogadott el. Településünk 2011-2014 évre szóló gazdasági programját a Szanda Községi Önkormányzat Képviselőtestület a 26/2011 (V. 18.) határozatával fogadta el. A program kitér a közbiztonság helyi feladataira, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra, közösségi színtér és a sport támogatására, az időskorúakra, az egészségügyi ellátásra, az óvodai nevelés biztosítására, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítésére, a közfoglalkoztatásra valamint a nemzeti és etnika kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítására. 11

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szanda Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja: Önkormányzati Törvény előírásai alapján 2013. február 1-jével alakult meg a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (2694 Magyarnándor, Fő u. 88.) amely Cserháthaláp, Debercsény, Magyarnándor Szanda és Terény igazgatási feladatait látja el. Szandán a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik. Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás, amely új tartalommal, kibővülő feladatokkal működik tovább. A Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ látja el a települési önkormányzatok szociális alapfeladatai közül a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működik a két településen a háziorvosi és a védőnői szolgálat. Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja Intézmény fenntartási társulás óvodai feladat ellátásnál 2013. 01. 01-vel megszűnt, azóta önálló intézményként működik Szandán a Pitypang Óvoda. A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőt, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről. Szanda Község Önkormányzatának önálló Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatása van 2013. július 1-től. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft., TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni szükséges. 12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység fogalma alatt elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és nincs sok esélyük arra, hogy ebből a helyzetből mások segítsége nélkül kitörjenek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység a szegények mintegy 30%-a kiskorú), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). A mélyszegények között sok a roma származású, ugyanakkor nem minden roma származású személy él mélyszegénységben, a két fogalom nem fedi egymást. Szandán a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 27 fő vallotta magát romának. Szandán roma nemzetiségi önkormányzat működik. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan figyel. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Szandán mint ahogyan erre a település bemutatásánál utaltunk erre - nincs jelentősebb ipari létesítmény, és mindössze egyetlen olyan nagyobb mezőgazdasági vállalkozás van, amely a családi mértéken túl mutat. A kereskedelmi és egyéb szolgáltatások mellett a községi önkormányzat jelenik meg még, mint foglalkoztató. A munkaképes korú lakosság jelentős részének el kell hagynia a települést a munkavállaláshoz. Az ingázáson túl a tömegközlekedés hiányosságai is nehezítik a munkába járást, a nógrádi szórványfalvak egymás közötti átjárhatatlansága pedig tovább rontja a munkavállalás lehetőségeit. 2011-ben a településen az 1-9 fős vállalkozások száma 63, ebből a regisztrált őstermelők száma 48, a betéti társaságok száma 4, az 1-9 fős regisztrált társas vállalkozások száma 11 volt. 10-19 fős vagy ezt meghaladó sem társas sem egyéb regisztrált vállalkozás nem volt Szandán. (Forrás: TeIR) 13

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 195 232 427 17 8,7% 24 10,3% 41 9,6% 2009 194 198 392 15 7,7% 23 11,6% 38 9,7% 2010 191 232 423 16 8,4% 31 13,4% 47 11,1% 2011 188 235 423 12 6,4% 24 10,2% 36 8,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva összességében 2010-ig emelkedett, majd visszatért a 2008. évi számra, majd a 2011-es évben ez az érték csökkent. A 2010-es év 10% feletti értékénél valószínűleg az előző évek gazdasági válságának a begyűrűzése is szerepet játszhat. A nemek szerinti megoszlást megfigyelve elmondható, hogy Szandán a munkanélküliség mind számában, mind arányában jelentősen magasabb a férfiak, mint a nők körében. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 41 38 47 36 20 éves és fiatalabb fő 3 0 2 0 % 7,3% 0,0% 4,3% 0,0% 21-25 év fő 2 2 0 3 % 4,9% 5,3% 0,0% 8,3% 26-30 év fő 2 3 7 2 % 4,9% 7,9% 14,9% 5,6% 31-35 év fő 10 5 6 2 % 24,4% 13,2% 12,8% 5,6% 36-40 év fő 4 5 5 5 % 9,8% 13,2% 10,6% 13,9% 41-45 év fő 7 9 8 9 % 17,1% 23,7% 17,0% 25,0% 46-50 év fő 6 8 10 7 % 14,6% 21,1% 21,3% 19,4% 51-55 év fő 5 3 6 6 % 12,2% 7,9% 12,8% 16,7% 56-60 év fő 2 3 3 2 % 4,9% 7,9% 6,4% 5,6% 61 év felett fő 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti vizsgálata arra mutat rá, hogy a településünkön a 31-50 év közötti korosztályt érinti leginkább az munkahely elvesztés, az álláskeresés problémája. 2008-ban a 31-35 év közöttiek, 2009-ben és 2011-ben 41-45 év közöttiek, míg 2009-ben és 2010-ben a 46-50 év közöttiek aránya emelkedik a 20 %-os érték fölé. 14

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 17 24 41 7 8 15 41,2% 33,3% 36,6% 2009 15 23 38 4 12 16 26,7% 52,2% 42,1% 2010 16 31 47 3 9 12 18,8% 29,0% 25,5% 2011 12 24 36 4 11 15 33,3% 45,8% 41,7% 2012 n.a. n.a 0 n.a n.a 0 ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya az átmeneti és a tartós munkanélküliség viszonyát mutatja meg a településen. Szandán ez az érték 2008 és 2011 között 25 és 42 % között változott. A legkedvezőbb 2010-ben volt, amikor a 47 regisztrált munkanélküliből 35 féléven belül el tudott helyezkedni, a legkedvezőtlenebb 2009-ben, amikor a 38 nyilvántartott munkanélküliből 16 tartósan állás nélkül maradt. Ehhez hasonló értékek köszönnek vissza a 2011-es évben is. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek körében zömében szintén magasabb Szandán a férfiak aránya, mint a nőké. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 29 47 76 1 3,4% 3 6,4% 4 5,3% 2009 28 51 79 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 30 57 87 1 3,3% 1 1,8% 2 2,3% 2011 35 59 94 0 0,0% 2 3,4% 2 2,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az adott korosztályhoz viszonyítva 5 % vagy ez alatti értéket mutat községünkben. 15

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 32 1 3,1% 10 31,3% 21 65,6% 2009 38 2 5,3% 12 31,6% 24 63,2% 2010 47 2 4,3% 16 34,0% 29 61,7% 2011 36 2 5,6% 10 27,8% 24 66,7% Az iskolai végzettség szerinti megoszlás szerint az álláskeresők között a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel (szakiskola, szakközépiskola, főiskola) rendelkezők aránya 61,7-66,7 %-os, a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma 1 illetve 2 fő, a 8 általánossal rendelkezők aránya azonban közel egyharmados. Ez azt jelenti, hogy a szandai munkaképes korú lakosság szakmai, tanfolyami képzése a munkaerő piaci igények figyelembevételével nagyon fontos. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest 2010 10 2% 2011 12 3% 2012 14 n.a. Forrás: az önkormányzat adatai Szandán a közfoglalkoztatásban résztvevők száma és aránya az aktív korú lakossághoz viszonyítva enyhén emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A községi önkormányzat igyekszik valamennyi olyan foglalkoztatási lehetőséget megragadni, amely a település lakosai számára előnyös. Így 2011 év végétől két lépcsőben a Belügyminisztérium biomassza kazán programjában vesznek részt, amely az intézmények hatékony energiafelhasználását és a foglalkoztatást egyaránt elősegíti. 2013-ban a Szanda Községi Önkormányzat a képzéssel és oktatással egybekötött téli közfoglalkoztatási programban vesz részt, valamint a kulturális közfoglalkoztatásba is bekapcsolódik. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 16

3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés Legközelebbi centrum elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal 25 perc 7 40 perc 0 0 Megye-székhely 90 perc 5 120 perc 0 0 Főváros 120 perc 5 2 óra 20 perc 5 2 óra 30 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Szanda nem bővelkedik helyi foglalkoztatási lehetőségekben. Tervezett beruházásokról, lehetséges vállalkozásokról nincs tudomásunk. A település viszonylagos elzártsága problémát okoz a közlekedés szempontjából. A legközelebbi város Balassagyarmat, ennél messzebbre eljutni közösségi (tömeg-) közlekedéssel a csak átszállásokkal lehet, ezért ennél távolabbra a helyből kiinduló munkába járás - a 24-72 órás munkarend kivételével autóbusszal és vonattal nagyon nehezen megvalósítható, nem is jellemző a falu lakosaira. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kifejezetten a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek a településen. A Dekra Akadémie Kft az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők részére az Európai Unió és a MVH által 100 %-ban finanszírozott képzéseket indított Szandán 2011-ben (fakitermelő valamint mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő tanfolyam). 2013-ban az idegen nyelvi és az informatika kompetenciák fejlesztésére nyílt lehetőség 2-5 % önrész befizetése mellett a TÁMOP 2.1.2. program segítségével. A Cserhát Natúrpark Svájci Alapból megvalósuló több település érintő alapfokú gombafelismerő tanfolyama szintén 2013-ban indult el szandai helyszínen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Kis település lévén nincsenek kifejezetten a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltsége szervez időszakonként az álláskeresők részére tanfolyamokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat portálján (www.aszf.hu) megjelenő aktuális támogatásokról az IKSZTben működő emagyarország Ponton lehet informálódni, és igény szerint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás valamint az IKSZT munkatársa a segítik az ehhez kapcsolódó és az egyéb foglalkoztatottságot elősegítő helyzetekben a tájékozódást. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 17

Saját fenntartású intézményekben (óvoda, polgármesteri hivatal, IKSZT) a foglalkoztatottak alacsony létszáma és a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek meglétének hiánya miatt mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása az utóbbi években és jelenleg nem történik, de a közfoglalkoztatás során igen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns községünkben. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Szociális törvény. 25. -a és 47. -a alapján aszociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,adósságkezelési-szolgáltatás. 2013. január 1-től módosultak a hatáskörök, az ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a járási hivatalok hatáskörébe került. Szanda vonatkozásában a Balassagyarmati Járási Hivatal az eljáró hatóság. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Szandán a közgyógyellátásban részesülők száma 2008 és 2011 között emelkedő majd csökkenő tendenicát mutatott, a lakónépességhez viszonyított arányuk 3,6 és 4,6 % között mozgott. Az ápolási díjban részesítettek száma a 2009. évi csökkenést követően a következő két évben emelkedett. Ez a mutató is a falu elöregedését erősíti meg, amelyről az állandó népességnél a magyarországi örgedési indexet kétszeresen meghaladó értékhez kapcsolódva szóltunk. A lakosság elidősödése magával hozza a 18

róluk való gondoskodás szükségességének fokozódását, s ha ez családon belül megoldható, akkor az aktív korúak az ápolási díjban részesülnek, ahogyan ezt a grafikon is mutatja a községünkben egyre többen. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Az állam különféle támogatásokkal segíti, ösztönzi az állampolgárokat és a munkáltatókat, hogy minél többen jussanak munkához. Ezek közé tartoznak pl.: az álláskeresési járadék, álláskeresési segély és az álláskeresők költségtérítése, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, a képzések elősegítése. Az álláskeresési segély a nyugdíj előtti munkanélküli segély, illetve 1998. előtt létezett előnyugdíj jogintézménye 2005. november 1-től rendeződött. 2011. szeptember 1-től ismét lényegesen megváltoztak az álláskeresési segélyre vonatkozó szabályok. Korábban álláskeresési segélyt kaphatott az is, aki az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, vagy arra nem volt jogosult, de legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezett. Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 427 2 0,5% 2009 392 3 0,8% 2010 423 6 1,4% 2011 423 4 0,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szandán az álláskeresési segélyben részesülők száma a vizsgált időszakban változó tendenciát mutat, az aktív korú lakossághoz viszonyított arányuk 0,5 ill. 1,4 % közötti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma a legmagasabb értéket 2010-ben érte el, ekkor 6 fő 19

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 41 9 22,0% 2009 38 11 28,9% 2010 47 11 23,4% 2011 36 5 13,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Szandán a vizsgált időszakban az álláskeresési járadékra jogosultak száma 5 és 11 fő között változott, a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyított arányuk viszonylag alacsony 13,9 és 28,9% közötti értéket mutatott. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben majd minden harmadik, az egyéb években minden 5-dik, 2011-ben a 10%-os értékhez közel csak minden 9-dik, tízedik regisztrált álláskereső volt álláskeresési járadékra jogosult. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési támogatás) év részesülők fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 15 3,50% n.a. n.a n.a. n.a. 2009 4 1% 7 18,40% n.a. n.a. 2010 3 0, 71% 4 8,50% n.a. n.a. 2011 6 1,42% 14 38,90% n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint rendszeres szociális segély. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt a települési jegyző arról, hogy a jogosult részére rendszeres szociális segélyt, illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell-e megállapítani. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultságát évente felülvizsgálják. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 7, 4 és 14 fő volt. 2011-ben megközelítette a munkanélküliek 40 %-át. Figyelemre méltó továbbá, hogy a munkanélküliséghez köthető támogatások (álláskeresési segély, álláskeresési járadék) száma elmarad a nyilvántartott álláskeresők számától. A számadatok alapján jó néhányan ellátatlanok a településen. Tájékoztatásuk a szociális támogatásokról fontos. Az, az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján 20

egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. [Szt. 37. (1)] Ha a rendszeres szociális segélyre jogosultság a jogosultsági feltétel hiányában megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani és a 35. (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A rendszeres szociális segély legmagasabb összege 2013. január 1-jétől 44 508 Ft. Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 21 708 Ft. [R. 17/B. (2)- (3)] Szandán a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2008-ban volt a legmagasabb: 15 fő, amely az aktív korú lakosság 3,5%-át tette ki, a további években a részesülők száma 10 fő alatt maradt, és az aktív korúakhoz viszonyított arányuk 1% körül mozgott. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 1991-ben kiadott indoklásában értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, ez minden ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). 21

Szandán a 420 lakóingatlan található. Az itt lakók elenyésző kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. A lakások száma a vizsgált négy év alatt szinte stagnált. Csak 2009-ről 2010-re következett be a számukban változás, ekkor 2-vel lett több a lakások száma. Lakónépesség Fő év összes lakásállomány (db) 2007 629 2008 622 2009 622 2010 605 2011 606 Forrás: TeIR 2008 418 2009 418 2010 420 2011 420 Ha a lakónépesség számához viszonyítjuk a lakások számát, akkor azt látjuk, hogy Szandán hozzávetőleg 1,5 lakosra jut egy családi ház. A településen az egyedülállóak száma valóban magas, azonban nem elenyésző az üres vagy hétvégi házként használt lakóingatlanok száma sem. A 2001-es KSH népszámlálási adatok szerint Szandán 284 háztartás, 296 lakott lakás, 6 más célra használt, 81 nem lakott és 28 üdülésre használt lakás volt. a) bérlakás-állomány Településünkön nincs bérlakás-állomány. b) szociális lakhatás Nem releváns. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Fajtái: 1. normatív lakásfenntartási támogatás (továbbiakban: normatív támogatás) 2. adósságkezelési szolgáltatás részeként megállapított lakásfenntartási támogatás Jogosultsági feltételek: 1.) Normatív támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 2.) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatást nem igényelhet. 22

Támogatás mértéke 2013-ban: a) a lakásfenntartás elismert költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,-Ft/hó. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. [Szt. 38. (3)] Központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. törvény 56. (5): az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2013. évben 450 forint. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, ha négy személynél több lakik a háztartásban, a 65 nm felett minden további személy után 5-5 nm,de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. [Szt. 38. (4)] Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. [Szt. 38. (5)] 23

Szandán a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma a 2008 és 2011 közötti időszakban folyamatosan és fokozatosan emelkedett. 2008-ban 6, 2009-ben 14, 2010-ben 17, 2011-ben 22 fő kapott lakásfenntartási támogatást. A lakás fenntartása a faluban egyre többeknek okozott gondot az alacsony jövedelmek mellett. Adósságcsökknetési támogatást a településen a vizsgált időszakban nem vettek igénybe. A központi költségvetés mindkét támogatási forráshoz 10%-kal járul hozzá. f) eladósodottság A lakosságnak mint fogyasztónak nyújtott hitel jelentősége a tartós fogyasztási cikkek térhódításával kapcsolódik össze. Korábban a lakosságnak fogyasztási céllal nyújtott hitel nem tipikus banki művelet, jóval inkább zálogházi tevékenység volt, ahol kézizálog ellenében rövid lejáratra, szükség esetén folyamatosan megismételve a rövid lejáratot, a zálogház a saját pénzkészletéből az időlegesen pénzszűkében lévő ügyfeleit hitelezte. A zálogházak mellett a takarékpénztárak tevékenységi körébe tartozott fedezet ellenében a kis összegű lakossági hitelek nyújtása. A tartós fogyasztási cikkek elterjedésével a termelők, a kereskedők a kapacitások kihasználása és a forgalom növelése, valamint a piacszerzés érdekében a hitelre történő értékesítést ösztönözték. A fogyasztók (háztartások, lakosság) a mielőbbi vásárlásban és fogyasztásban voltak érdekeltek, ezért szívesen fogadták a hitel lehetőségét. A művelet egyszerűen leírható: a kereskedő (termelő) a bankkal megállapodva - adott saját részt kikötve - a terméket a vevőnek átadja. A bank a vásárlóval hitelszerződést köt, ahol rögzítik a kamatot, az egyéb költségeket, a törlesztési időt és a törlesztési periódusonként esedékes összeget. A hitel fedezete a vevő várható jövedelme, esetleg a megvett áru. A tipikus lakossági hitelfelvételi cél a lakásvásárlás vagy a lakás- (ház-) építés finanszírozása. (Pénzügyi Szemle Online, 2013. április) Az eladósodottság a bérjövedelem csökkenésével illetve megszűnésével krízis helyzetbe hozza hitelt felvevőket, amelynek kezelése társadalmi szintű méretekben értelmezhető. A megélhetés során keletkező tartozás felhalmozás egyrészt a lakosság elszegényedésével, másrészt a közép és fiatalabb generációnál megjelenő törlesztési morál roncsolódásával lehet valószínűleg összefüggésben. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szandához több külterületi településrész tartozik, ezek közül Szőlőkalja és Cservölgy pusztákon vannak állandó lakosok. Az itt élő néhány család a Szanda belterületén található gáz- és vízhálózathoz nem tud csatlakozni, a vezeték nélküli telefonszolgáltatók általi lefedettség számukra is többnyire megoldott. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szanda községre nem jellemző. Nem jöttek létre telepek, nincsenek szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, 24