Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen biológiailag: élettér, ivóvízként, táplálékban higiénia: tisztálkodás, mosás, szennyezések eltávolítása rekreáció (vízisportok, üdülés), gyógyhatás közlekedés energiaforrás ipar, mezőgazdaság vízigénye élelmiszer-termelő közeg (halászat) stb. 1
A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok A, állapot/fázis diagram H: hármaspont (+0,01 C és 0,61 kpa) K: kritikus pont (374,2 C és 21,42 MPa) (Légköri nyomás: 100 kpa) A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok B, sűrűség Hőmérséklet ( C) X Sűrűség (kg/m 3 ) 0 (jég) 917 0 (víz) 999,8 2 999,96 4 1000,00 10 999,60 20 998,26 30 995,6 40 992,2 hőtágulás 2
A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok C, viszkozitás D, fajhő (4183 J/kgºC) E, párolgáshő (20ºC-osé 2453,6 kj/kg) F, szín A víz tulajdonságai Kémiai tulajdonságok jó oldószer víz keménysége Ca 2+ + 2 HCO 3 - CaCO 3 + H 2 O + CO 2 változó kem.: Ca(HCO 3 ) 2 és Mg(HCO 3 ) 2 okozza állandó kem.: egyéb Ca 2+ és Mg 2+ sók összes keménység = összes jelenlévő Ca 2+ és Mg 2+ só (= változó+állandó keménység) 1 nkº annak a víznek a keménysége, amely literenként 10 mg CaO-dal egyenértékű Ca 2+ és Mg 2+ sót tartalmaz 3
A víz tulajdonságai Kémiai tulajdonságok Raoult-törvény: híg oldatok esetén a moláris koncentráció növekedésével a fagyáspont csökken, forráspont nő (35 sótart.: -1,91ºC olv. pont) koncentráció nő sűrűség nő 1 m 3 20 C-os tengervíz tömege 27 kg-mal több, mint 1 m 3 20 C-os deszt. vízé sós vizek: +4 C alatt érik el maximális sűrűségüket A Föld vízkészlete Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (kötött víz) 253 900 15,5 litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) 8 060 0,5 világóceán 1 348 000 82,3 sarkvidéki és magashegységi jég 27 820 1,69 édesvizű tavak 125 0,01 sós tavak 100 0,01 légkör 12,3 0,0008 vízfolyások 1,25 0,00006 élőlények 1,13 0,00006 összesen (a Föld vize) ~1 638 020 ~ 100 4
A kontinensek vízkészlete Tároló litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) mennyiség 1000 km 3 -ben % 8 060 22,3 sarkvidéki és magashegységi jég 27 820 77,0 édesvizű tavak 125 0,35 sós tavak 100 0,28 légkör 12,3 0,03 vízfolyások 1,25 0,003 élőlények 1,13 0,003 Összesen (kontinensek vize) 36 120 100 A vízkészlet származása endogén eredet: bolygónk belső anyagainak gázleadása révén az egykori vulkanizmus illó anyagaiból (80% víz, 10% CO 2 volt) a víz az őslégkörből kicsapódott gravitáció, kedvező hőmérséklet az ózonpajzs meggátolta, hogy fotodisszociációval elbomoljon juvenilis víz: a Föld felszínén még sosem járt (jelenleg kb. 0,1-0,3 km 3 /év a vulkanizmussal) vadózus víz: a körforgásba korábban már bekerült vizek 5
A víz körforgása Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás Az óceánokra (o), a szárazföldekre (k) és a Föld egészére az alábbi vízháztartási egyenletek írhatók fel: bevétel kiadás óceán: Co+L = Po, azaz L = Po - Co szárazföld: Ck = Pk + L, azaz L = Ck - Pk ezért Po - Co = Ck - Pk és Po + Pk = Ck + Co így a Föld egészére: P = C A légkör szempontjából a következőképpen alakul a körforgás: bevétel kiadás légkör: Po + Pk = Co + Ck P = C Számolási feladat 1.-2.!!! 6
Megújulási idők körforgásban: 500 ezer km 3 /év atmoszféra vize: évente 40-szer, mintegy 9 naponta óceánok vize: kb. 3000 év szárazföldi jég: kb. 12 ezer év vízfolyások: hetek tavak: kb. 10 év felszín alatti vizek: változó, néhány hét több ezer év Az emberi tevékenységek hatása a vízkörforgásra Közvetlen hatások pl. vízkivétel, vízbevezetések Közvetett hatások pl. erdőirtás, talajművelés, urbanizáció Globális felmelegedés globális vízkörforgalom változása 7
A természetes vizek előfordulási típusai légköri vizek párolgás csapadék felszíni vizek vízfolyások tavak vizes élőhelyek óceánok, tengerek felszín alatti vizek parti szűrésű vizek talajnedvesség talajvíz rétegvíz nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz Légköri vizek párolgás abszolút és telítettségi légnedvesség, telítettségi hiány, relatív légnedvesség potenciális és tényleges párolgás szabad vízfelület párolgása evaporáció evapotranspiráció 8
Légköri vizek csapadék mikro- és makrocsapadék területi kiterjedés, időtartam, mennyiség, intenzitás hó (sűrűség: 0,1-0,15 g/cm 3-0,6-0,7 g/cm 3 ) hó olvadása, hó vízleadása minősége: oldott gázok, por, füstgáz, korom, pernye, radioaktív anyagok, mikroorganizmusok ariditási index: potenciális párolgás/éves csapadék intercepció Légköri vizek a növényzet a rá hulló csapadék egy részét visszatartja potenciális és tényleges intercepció mértéke függ: levélfelületi indextől (növényenként, évszakonként változik) a csapadék tulajdonságaitól 9
A felszíni vizek összegyülekezése Lefolyás ( vízfolyás) a lefolyás összegyülekezése, összegyülekezési idő a csapadék lefolyást adó hányadának a vízgyűjtő terület minden pontjától a vízfolyás adott pontjáig való eljutásához szükséges időtartam felszíni lefolyás: a, közvetlen; b, késleltetett felszín alatti lefolyás Számolási feladat köztes lefolyás 3.-4.!!! lefolyási tényező: közvetlen felszíni lefolyás/csapadék fajlagos lefolyás: egységnyi területről egységnyi idő alatt lefolyó víz mennyisége (felszíni+felszín alatti) (közepes vízhozam/vízgyűjtőterület) (liter/perc/km 2 ) antropogén hatások Vízfolyások a vízfolyások közös tulajdonságai: a víz a magasabban fekvő pontok felől az alacsonyabb szintek felé halad a víz mederben folyik a vízszállítás kisebb-nagyobb mértékben ingadozik minőség: kevés oldott só sok lebegő anyag, szerves anyag, oxigén (öntisztulás) többnyire lúgos kémhatás ökológiai és gazdasági jelentőségük vízfolyások táplálója: csapadék és források 10
Vízfolyások csoportosítása időbeli változás alapján: állandó időszakos: periodikus, epizodikus (vádi, creek) vízszállítás jellege és az éghajlat alapján: autochton allochton: átfolyó (Nílus, Niger, Colorado), elvesző (Amudarja, Szir-darja Aral-tó; Chari, Logone Csád-tó) torkolatok Vízgyűjtő terület Vízgyűjtő terület: a földfelszínnek az a része, ahonnan a vízfolyás a vizeit összegyűjti A vízgyűjtő területeket vízválasztók választják el egymástól 11
12
Vízhálózat, vízgyűjtő terület a Marcal vízgyűjtő területe a Sajó vízgyűjtő területe 13
Vízválasztók A, hegyi vízválasztó topográfiai, rétegtani vízválasztó, vízválasztó sáv (v) Vízválasztók B, völgyi vízválasztó Jelmagyarázat: 1 = magas helyzetű hátak, 2 = alacsony löszfelszínek, 3 = völgyek, 4 = völgyi vízválasztók 14
Vízválasztók C, síksági vízválasztó Pl. Pripjaty mocsarak bifurkáció: kétirányú lefolyás - Cassiquiare Orinoco és Amazonas - Benue ( Guineai-öböl) és Logone ( Csád-tó) - Csorba-tó Vág és Dunajec Óceánok vízgyűjtő területei Óceán Kontinens Atlanti Indiai Csendes É-i Jegestenger mill. km 2 % mill. km 2 % mill. km 2 % mill. km 2 % Lefolyástalan terület mill. km 2 % Összesen mill. km 2 % Európa 6,5 65,0 - - - - 1,6 16,0 1,9 19,0 10,0 7,4 Ázsia 0,5 1,1 11,7 26,6 8,2 18,6 11,2 25,5 12,4 28,2 44,0 32,7 Afrika 14,9 49,9 6,1 20,4 - - - - 8,9 29,7 29,9 22,2 É-Amerika 8,3 34,6 - - 4,5 18,7 10,2 42,5 1,0 4,2 24,0 17,8 D-Amerika 16,3 90,0 - - 1,0 5,6 - - 0,8 4,4 18,1 13,4 Ausztrália - - 2,9 33,0 1,8 20,5 - - 4,1 46,5 8,8 6,5 Összesen 46,5 34,4 20,7 15,4 15,5 11,5 23,0 17,1 29,1 21,6 134,8 100 lefolyástalan területek (szárazföldek 1/5-e) belső lefolyású területek (Volga vízgyűjtője) valódi lefolyástalan területek (nincs vízfolyás) (Szahara, Arab-félsziget) 15
Szürke: lefolyástalan területek 16
A folyóvizek vízállása vízállás: valamely vízfolyás vízszintjének egy adott vízmérce nullpontjától mért magassága mérése: lapvízmércék, rajzoló műszerek (limnográfok) vízállás-előrejelzés LKV, LNV, KÖV, KV, NV, abszolút és közepes ingás vízmérce Forrás: Observator Kft 17
Mekkora a pillanatnyi vízállás? 18
Rajzoló vízmérce A folyóvizek vízhozama pillanatnyi vízhozam, átlagos vízhozam, LNQ, LKQ (m 3 /s) mérése, meghatározása: köbözés átfolyási keresztszelvény*vízsebesség (forgóműves vagy forgószárnyas sebességmérő) akusztikus doppler elven működő berendezések jelzőanyagos mérés vízhozamgörbe (Q-H görbe) vízhozamok (vízállások) tartóssági görbéje vízállásgörbe 19
Vízhozam görbe (forrás: Környezetföldtan, 2008) 20
21
Győr-Moson-Sopron megye nagyobb vízfolyásainak vízhozama Vízfolyás Állomás Időszak LKQ KÖQ LNQ m 3 /s Duna Medve 1981-1999 1806+400 787 1966 8600 Mosoni-Duna Mecsér 1981-1999 48+100 2,96 29,5 154 Lajta Szelvényszám Mosonmagyaróvár 1960-1999 0+600 0 10,59 106,1 Rába Árpás 1954-1999 29+000 0,49 36,61 955 Marcal Rábaszentmiklós 1971-1999 15+200 1,03 8,14 75,6 Rábca Lébény 1940-1999 21+700 0 10,98 130 A folyóvizek vízjárása ~: A folyó vízhozam-ingadozásának átlagos, szabályos és évszakos rendje 22
A vízfolyások alakrajzi jellemzői vízfolyás futásvonala (l) folyó völgyének hossza (t) forrás és torkolat közti távolság (d) futásfejlettség: (l-t)/t folyásfejlettség: (l-d)/d völgyfejlettség: (t-d)/d torkolatsűrűségi paraméter A Föld legnagyobb folyórendszerei Hosszúság (km) Vízgyűjtő terület (ezer km 2 ) alapján Vízhozam (ezer m 3 /s) 1. Amazonas-Ucayali 6516 1. Amazonas 7180 1. Amazonas 180 2. Nilus-Kagera 6484 2. Kongó 3822 2. Kongó 42 3. Mississippi-Missouri 6420 3. Mississippi 3221 3. Jangce 35 4. Jangce 5800 4. Ob 2975 4. Orinoco 28 5. Ob-Irtis 5575 5. Nilus 2881 5. Brahmaputra 20 6. Jenyiszej-Szelenga 5550 6. La Plata 2650 6. Jenyiszej 19,6 7. Huang-ho 4845 7. Jenyiszej 2605 7. La Plata 19,5 8.-9. Kongó 4700 8. Léna 2490 8. Mississippi 17,5 8.-9. La Plata 4700 9. Niger 2092 9. Léna 16,4 10. Amur 4510 10. Jangce 1970 10. Mekong 15,9 23
A vízfolyások alakrajzi jellemzői meder: mederfenék, oldalrézsű medrek alaprajzi sajátosságai: keresztmetszet, hossz mentén mederkanyarok, meanderek, kanyarulattávolság Folyók helyszínrajzi jellemzői tetőpont középvonal sodorvonal balpart inflexió R R folyásirány jobbpart kanyarulati sugár Forrás: Observator Kft 24
J1-J4 = a kanyarulatok inflexiós pontjai; h1, h2 = a kanyarulatok húrjai; H1, H2 = a kanyarulatok burkolóvonalai; M = a burkolóvonalak távolsága (a kanyarulat tágassága); i1, i2 = a kanyarulatok ívhossza; k1, k2 = a kanyarulat húrjára mint átmérőre rajzolt félkör kerülete; Rm = a kanyarulat görbületi sugara; D = a kanyarulat átmérője; m = a húrra merőlegesen mért ívmagasság. 25
A folyómeder vándorlása Forrás: ÉDUKÖVIZIG Folyóteraszok kialakulása, fejlődése 26
Morotvák kialakulása Folyóvölgy szélesedése 27
Üledéklerakódás az ártéren 55 A vízfolyások alakrajzi jellemzői a folyó esése v. esésmagassága: a folyó eredete és torkolata közti szintkülönbség (m/km, ) a folyó esésgörbéje (normális esésvonal: homorú parabolikus görbe) 28
A fenék esésvonala a Tisza Tokaj környéki szakaszán (M. Kir. Országos Vízépítési Igazgatóság adatai alapján). A folyamatos vonal az 1890/91. évi kisvíz szintjét jelzi. 29
A vízhálózat alakrajzi jellemzői meghatározó tényezők: domborzat, földtani szerkezet, éghajlat, fejlődéstörténet vízfolyássűrűség (km/km 2 ) (Száraz- és Nedves Champagne) völgyhálózat-sűrűség (km/km 2 ) Folyóhálózati rajzolattípusok 30
Vízfolyások energiája helyzeti, mozgási és hőenergia sebesség: - külső és belső súrlódás - izotahiavonal ( sodorvonal) lamináris folyás, turbulens folyás Vízfolyások hordalékszállítása a hordalék eredete: vízgyűjtő területről + meder, part anyaga szállítása: fenéken: görgetve, ugráltatva, csúsztatva lebegtetve felszínen úszva ritmikus mederformálás 31
Forrás: ÉDUKÖVIZIG felső szakasz a folyóvölgy jellegének természetes változása középső szakasz középső szakasz alsó szakasz Vízfolyások hőháztartása, jég a folyókon hőmérsékletet alakító tényezők: levegő, források, betorkoló vízfolyások hőmérséklete, hőszennyezés nincs hőmérsékleti rétegződés befagyás jégzajlás jégdugulásos árvíz 32
Tavak ~: a szárazföld azon önálló medencével rendelkező, tartósan megmaradó állóvizei, amelyek nincsenek vagy csak folyóvizek útján vannak kapcsolatban a világtengerrel kiterjedés: 2,5 millió km 2, földfelszín 0,5%-a elterjedés genetikai tótípusok Genetikai tótípusok A folyamatok típusai a, kimélyítéses medencék b, elgátolásos medencék I. endogén erők 1. Kéregmozgások 2. Vulkáni folyamatok - tektonikus árkok - kibillent rögök közötti mélyedések - epirogenetikus süllyedékek - kalderák - maarok - tektonikus mozgással elzárt tengerek - tektonikus küszöbbel elzárt völgyek - gyűrűszerű felboltozódások útján - vulkáni anyaggal elzárt mélyedések - kráterek 3. Egyéb endogén eredetű hegyomlások 33
II. Exogén erők 1. glaciális erózió A, jégtakarók 2. termokarsztos folyamatok B, hegységi gleccserek 3. folyóvízi erózió üstök 4. karsztosodás - glintlépcsők előtt - sziklamedencék - túlmélyítéses csorgó tavak - kárfülkék - túlmélyített gleccservölgyek eltemetett jégtömbök, ill. talajjég utólagos olvadása útján oldásos mélyedések (dolina, uvala stb.) 5. eolikus folyamatok deflációs mélyedések 6. tengerpartok fejlődése 7. tömegmozgások 8. az élővilág hatásai felszín alatti üregek beszakadásával - hullámos fenékmoréna felszínek - végmoréna-vonulat mögött gleccserjéggel elzárva - lefűzött kanyarulatok - elhagyott medrek - folyóhátak mögött (mész)kicsapódásos gátak útján (tetarata lépcsők) homokfelhalmozódások között, mögött - tengerek vízszintcsökkenése útján - turzások, delták útján - hegyomlásokkal - csuszamlásokkal korallgátak, hódgátak stb. útján III. Kozmikus hatás IV. Antropogén hatás meteoritbecsapódás következtében külszíni bányászat mélyedései (völgy)zárógátak útján, tengeröblök elzárásával 34
A Föld jelentősebb tavai Terület (ezer km 2 ) Keletkezése ** Legnagyobb mélység (m) Keletkezése ** Vízmennyiség (ezer km 3 ) 1. Kaszpi-tó* 371,0 I-1 Bajkál 1620 I-1 Kaszpi-tó 79,3 2. Felső 82,4 II-1-A-a Tanganyika 1435 I-1 Bajkál 23,0 3. Viktória 68,8 I-1 Kaszpi-tó 955 I-1 Tanganyika 18,9 4. Aral* 66,0 I-1 Nyasza 706 I-1 Nagy-Medve 13,5 5. Huron 59,6 II-1-A-a Isszik-kul 702 I-1 6. Michigan 58,0 II-1-A-a Nagy- Rabszolga Nagy- Rabszolga 13,4 Felső 12,0 7. Tanganyika 32,9 I-1 Crater 608 I-2 Nyasza 8,4 8. Bajkál 31,5 I-1 Matana 590 I-1 Michigan 5,8 9. 614 II-1-Aa Nagy- Medve 31,0 II-1-A-a Hornindalsvatn 514 II-1-B Huron 4,6 10 Nyasza 30,0 I-1 Szarezszkoje 505 II-7 Viktória 2,7 *E tavak méretei főleg antropogén hatásra az utóbbi években is jelentősen tovább csökkentek. ** A jelek az előző táblázat tómedence típusaira utalnak. Vízháztartás szerinti tótípusok Pozitív vízháztartású: forrástó (Hévízi-tó) átfolyásos tó (Balaton) Negatív vízháztartású: lefolyástalan tó (Aral-tó) magas sótartalom (Tuz Gölü, Holt-tenger) 35
Termikus tótípusok meleg tavak ( monomiktikus) hideg tavak ( monomiktikus) mérsékeltövi tavak ( dimiktikus) ugróréteg befagyás Biológiai tótípusok harmonikus tavak oligotróf tavak eutróf tavak diszharmonikus tavak 36
Tavak pusztulása kiszáradás lecsapolódás feltöltődés ( fertő mocsár láp) Vizes élőhelyek "wetland": felületarányos átlagos vízmélység középvízálláskor < 2 m >2 m: legalább 1/3-át makrovegetáció borítja azon hidromorf talajok, amelyek felső rétege tartósan vagy hosszabb ideig vízzel átitatott, ezért nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényekkel borított a természeti környezet és az ott élő élővilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező Pl: nádas, sásos, láp- és mocsárrét, láp- és mocsárerdő, bokorfüzes, puha- és keményfa ligeterdő, égerliget, szikes tó, morotva, alföldi ér, tőzegmohaláp stb. 37
A vizes élőhelyek ökológiai szerepe táji sokszínűség biodiverzitás ökológiai folyosó értékes fajok élőhelyei szennyeződések kiszűrése, feldolgozása, átalakítása nagy részük a korábbi beavatkozások miatt eltűnt megmentésük, védelmük fontos Mo: 29 nemzetközi jelentőségű vizes terület (Ramsari terület) és közel 400 holtág Ramsari területek Magyarországon http://geo.kvvm.hu/tir/ 38
Felszín alatti vizek ~: A litoszféra legfelső 4000 m-ében tárolódó vízkészlet előfordulása általános víztartó kőzetek: porózus hasadékos kőzetek porozitása hézagtérfogat (tömött vagy kristályszemcsés magmás kőzetek: 0,02-12%, homokkő: 6-37%, tőzeg: 72-81%) Talajnedvesség ~: A felszín és a talajvíztükör közti zóna nedvességtartalma kristályvíz, adszorbeált víz, adhéziós víz, kapilláris víz, szivárgó víz növények vízellátása 39
Talajvíz ~: Az első vízzáró réteg fölött elhelyezkedő vízréteg, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai viszonyok Típusai: nyílt tükrű talajvíz nyomás alatti talajvíz időszakos talajvíz általajvíz Talajvíztípusok 1: víztartó rétegek, 2: vízzáró rétegek, 3: talajvíztükör 40
Talajvíz a talajvíztükör magassága követi a felszín formáit talajvíz áramlása: tömöttebb talajok: 0,5-1 m/nap homok: 5-6 m/nap kavics, durva szemű hordalék: 15-20 m/nap talajvízszint-ingadozás bevételi és kiadási oldal alapján bevétel: csapadék (tartóssága) hozzáfolyás (felszíni, felszín alatti) ( alföldi folyók kiegyenlítettebb vízjárása) öntözés ( vízelvezető csatornahálózat válhat szükségessé) kommunális szennyvizek beleeresztése kiadás: párolgás elfolyás ( alföldi folyók kiegyenlítettebb vízjárása) vízkitermelés a talajvízszint állandó mozgásban van (évi ingadozás, tartós egyirányú változások) 41
A talajvíz minősége a talajon átszivárgó víz oldóképessége megnő sok oldott só, szerves anyagok (bomlástermékek, oxidáció) ammónia, nitrit fertőzés a közelmúltban nitrát fertőzés régebben érzékeny a szennyeződésekre Rétegvíz ~: A vízzáró rétegek közötti jó vízvezető képességű zónában elhelyezkedő víz talajvízzel szoros v. laza kapcsolat felső 20 m alatt: rétegvíz (Duna kisalföldi hordalékkúpja) nyomás alatt van pozitív és negatív artézi kutak rétegvíztartó szerkezetek 42
Tipikus rétegvíztartó szerkezet az ausztráliai Nagy-Artézi-medence egyszerűsített példáján 1 = vízzáró kőzetek, 2 = víztározó rétegek 1126. Artois tartomány, Lille-i kolostor Mo: 1830. Ugod, Zsigmondy Vilmos és Béla A dakotai Préri-tábla szerkezete A rétegvizek beszivárgása a Sziklás-hegység (nyílt) lejtőin történik 43
Magyarország rétegvizei Az Alföld rétegvízkészlete: felső pannon tavi és negyedidőszaki folyóvízi rétegekben Duna-völgy, Szatmár-Beregi-síkság, Bodrogköz, Sajóvölgy alsó szakasza dinamikus és statikus készletek 1980. Mo: 58 ezer mélyfúrású kút (43 ezer az Alföldön) Vízzáró és vízáteresztő rétegek váltakozása az Alföld közepén egy Ny-K-i metszetben 1 = vízáteresztő, víztartó rétegek, 2 = vízzáró rétegek, 3 = miocén és mezozoos képződmények, 4 = plio-pleisztocén határ, 5 = felső-pannóniai-pliocén határ, 6 = hőmérsékleti izovonalak, 7 = fajlagos vízhozamok (sorrendben: 1-5, 5-10, 10-20, 20-40, 40-60, 60-80, 80-100, 100-150, 150-200 l/p) 44
Rétegvizek általános minősége nincs: fertőző mikroorganizmus, szennyező anyag, oxigén sok oldott só (200-20000 mg/l) ásványvíz: só > 1000 mg/l vagy 500-1000 mg/l + valami extra mennyiségben ásványvizek fajtái: alkalikus, keserű, konyhasós, földes-meszes, vasas, kénes, jódos-brómos, radioaktív vizek öntözés, emberi fogyasztás: só <1600 mg/l Hasadékos kőzetek vizei (résvíz) résvíz: kőzethézagokban porózus kőzetek: diszperzen diagenetikus és posztgenetikus kőzethézagok gyors mozgás, gyors utánpótlódás 45
Nem karsztosodó kőzetek hasadékvize kialakulás: kőzet kihűlése (magmás), tektonizmus, mállás (fiz., kém., biol.: csak a felszíni rétegekben) felszín közelében: talajvíz mélyre süllyed: rétegvíz a kőzetek kis mértékű oldódása kevés oldott só, lágy, gyakran agresszív Karsztvíz ~: Karbonátos kőzetek hasadékvize (mészkőterületek) a karbonátos kőzeteket a víz jól oldja (CO 2 ) kemény vizek karsztos járatok kialakulása: 1. oldás 2. erózió oldási tevékenység oldásos v. beszivárgási karsztövezet semleges zóna lencsezóna (keveredési korrózió) holtkarszt övezet 46
A helyi erózióbázis (F) nívója fölé kiemelkedő karsztok szintjeinek vízmozgásai A = beszivárgási övezet B = semleges övezet C = lencsezóna D = mélykarszt F = karsztforrás, a helyi erózióbázis szintje A-típusú (autogén) karszt B-típusú (allogén) karszt 47
Karsztvíz sekély- és mélykarszt nyílt és fedett karszt gyors vízmozgás kisebb öntisztulási lehetőség szennyeződésekre érzékeny! Források felszín alatti víz felszínre lépése: areálisan (mocsarak, lápok) pontszerűen: források (természetes felszínre bukkanás) jelentős funkció a vízellátásban (ma már mesterséges kitermelés is) talajvíz-, rétegvíz-, karsztforrás forrás és táplálóterülete magassági helyzete alapján: leszálló átbukó felszálló források 48
A. Leszálló források: a-b = rétegforrás, c = törmelékforrás; B. Átbukó források: a = egyszerű átbukó forrás, b-c = szűkülő forrás; C. felszálló források: a = felszálló vetőforrás, b: réteggyűrődéses forrás, F = forrás Források vízszolgáltatás folyamatossága alapján: állandó források talaj- és rétegvízforrások: néhány l/sec, csapadékviszonyokkal szoros kapcsolat karsztforrások: vízhozam tág határok között Jósva-forrás: 0,5 m 3 /sec - 16 m 3 /sec, Vaucluse-forrás (Fr.o.): átlag 17 m 3 /sec, de 120 m 3 /sec is lehet vaucluse: bővízű, de erősen ingadozó karsztforrás (B-típusú karsztokban gyakori) időszakos források intermittáló források (mediterrán, monszun területek; karsztokon szifonok) epizodikus források (karsztokon) 49
Intermittáló forrás szifonnal 1996. LIII. tv. a természetvédelemről: minden forrás védett források foglalása 50