A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János
Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erıforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelıen, merıben új gondolkodással kell megközelíteni.
Túllıttünk a célon Az emberi közösség életfeltételeit összetett ökológiai rendszer biztosítja A rendszer fenntartható, ha anyagforgalma az erıforrások megújulására épül vagyis az erıforrások felhasználása lassabb, mint azok újratermelıdése Ha egy rendszer hosszabb ideig a fenntartható mértékőnél többet fogyaszt, akkor az erıforrások kritikus hiányával kerül szembe
Az energetika ellentmondásai Növekedés, Növekedés, fogyasztás fogyasztás K G Versenyképesség, Versenyképesség, profit, profit, piaci piaci ár ár Fenntarthatóság, Fenntarthatóság, takarékosság takarékosság K Biztonság G Megfizethetıség, Megfizethetıség, költség-típusú költség-típusú ár ár Gazdas Gazdaságosság Környezet B Létfeltétel Létfeltétel B Gazdasági Gazdasági tényezı tényezı
Nézzünk Magyarország energiatükrébe! Földgázfelhasználásunk túlsúlyos A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergia- felhasználásban Épületeink energiafelhasználása pazarló Megújuló-energia energia hasznosításunk minimális
A gáz szerepe hazai végenergia felhasználásban Közvetlen földgáz arány: 40% A 16%-ot kitevı villamos energia 1/3-át gázból állítjuk elı: +5% A 7 %-ot kitevı távhıt szinte teljes egészében gázból állítjuk elı: + 7% Gázfelhasználás végenergiaként: 40 + 5 + 7 = 52 % Háztartások vonatkozásában: 54 + 5 + 11 = 74 %
Energiagazdálkodási kockázatok I. Energiafüggıségünk meghaladja a 62 százalékot A felhasznált földgáz négyötöde importból származik A gazdasági növekedés kényszere nem teszi lehetıvé a természeti és társadalmi erıforrások elégséges mértékő megújulását
Energiagazdálkodási kockázatok II. Az energiatörvények áttekinthetetlenek és bürokratikusak Az energetikai piac koncentráltsága magas A fogyasztóvédelem megingott Elmélyült az energiaszegénység Az Ötv. 1995-ös módosításával a helyi közösségek kezébıl kivették az energetikai infrastruktúrát
Szemlélet- és irányváltásra van szükség A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, a jelenleginél erısebb állami szerepvállalásra van szükség Az Európai Unió által megfogalmazott elvárások teljesítését nemzeti érdekeink figyelembe vétele mellett kell megtervezni és végrehajtani
Elsıdleges nemzeti érdek A lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos energiaellátása A legkisebb költség elvének figyelembe vétele A környezeti szempontok fokozott érvényesítése Az Unió energiapolitikájának magyar érdekő befolyásolása Az ország súlyával, és erıforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában
Intézményrendszer megerısítése Energetikai stratégiaalkotás feltételeinek megteremtése Döntéshozói kompetencia kialakítása minisztériumi szinten A MEH függetlenségének biztosítása A szabályozási hitelesség helyreállítása átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás Államilag finanszírozott, független fogyasztóvédelmi szervezet létrehozása Energetikai információkhoz történı szabad hozzáférés biztosítása A hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása
Rendszerszemlélet és súlypontképzés Az ország energiaellátásának három pilléren nyugszik: hıtermelés- és ellátás, villamos áram termelés- és szolgáltatás, közlekedés Cél az ország energiafüggıségének csökkentése: energiatakarékosság, energiahatékonyság, megújuló energiák részesedésének növelése, beszerzési diverzifikáció
Megújulók: kerüljük a görbe tükröt! Feltörekvı piaci szereplık rövid- és középtávon túlértékelik a megújuló energiaforrások szerepét Az ország területén gazdaságosan kitermelhetı megújuló energia az éves energiafelhasználás 36.5%-át képes biztosítani Amennyiben az ország 10%-án ártéri gazdálkodásra térünk át, akkor 45%-át A hazai megújuló-energiák energiák biomassza, geotermikus energia elsısorban hıellátási célra alkalmasak
Geotermikus adottságaink A jelenleg kitermelt termálvíz egyharmada szolgál energetikai célokat Az évi 4 PJ hımennyiség az ország primer energiaigényének 0.3%-át fedezi A nagymélységő termálpotenciál 65-70 PJ/év A sekély mélységő készlet 30-40 PJ/év Az ország főtési hıigényének 20%-át lenne képes biztosítani, azaz a teljes primer energia szükséglet 10-12% 12%-át
Alkalmazási lehetıségek és 2020-as célértékek Közintézmények és távhı ellátó rendszerek kiszolgálása Önálló épületek klimatizálása hıszivattyús rendszerekkel A villamosenergia termelésre is alkalmas rezervoárok használatával együtt 30 PJ/év (primer szükséglet 2,6%-a, a jelenlegi használat nyolcszorosa)
Elvégzendı feladatok Megújulóenergia-törvény megalkotása Digitális nemzeti erıforrás kataszter létrehozása Vízbázisaink lehatárolása, és termálvízkészleteink meghatározása K+F háttér megteremtése Egységes geotarifa rendszer bevezetése