Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Hasonló dokumentumok
Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Heves

Lakásbérleti jogonként: 6000 Ft/év. Külterületi építményenként:


Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Tiszacsege szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Bevezetett helyi adók Heves megye január 1-jei állapot

Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

Káld szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Drávaszabolcs szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Szolnok geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Bodrogköz vízgyűjtő alegység

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Drávaszabolcs szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Bevezetett helyi adók Heves megye január 1-jei állapot

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

Rába szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Fedémes szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Ercsi szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Agrometeorológiai összefoglaló

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

HÍRDETMÉNY. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Heves Megyei Területi Igazgatóság Állampénztári Iroda kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról

Alkalmazott talajtan I.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS


HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

Átírás:

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29 kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Babinszki Edit 1, Barczikayné Szeiler Rita 1, Bibók Zsuzsanna 3, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Holndonner Péter 3, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jobbik Anita 1, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Maginecz János 4, Maros Gyula 1, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Szabadosné Sallay Enikő 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1, Zsámbok István 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF Budapest, 2015 05 07

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás 2015 05 07 Lektorálta: Füri Judit 2014 09 15 Dr Koloszár László 2014 09 11 Dr Piros Olga 2015 04 08 A jelentés: 259 oldalt, 60 ábrát, 54 táblázatot, 11 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jászberény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv 9 (2 bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I Jászberény vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 Bevezetés 11 1 A vizsgálati terület jellemzése 12 11 Jászberény vizsgálati terület földrajzi leírása 12 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza 12 112 Talajtan és természetes növényzet 22 113 A területhasználat térképi bemutatása 28 114 Természetvédelem 29 12 Jászberény vizsgálati terület földtana 35 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 35 122 A terület földtani viszonyai 40 13 A terület vízföldtani viszonyai 59 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 59 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 63 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 64 134 A terület vízminőségi képe 65 14 A terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF 70 141 Felszíni és felszín alatti víztestek 70 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 74 143 Határmenti víztestek 93 144 Monitoring 93 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés 98 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések 101 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 102 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján 102 152 Szénhidrogén-kutatás 102 153 Egyéb nyersanyagok 103 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások 108 2 A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata 109 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 109 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 109 212 A Jászberény terület szénhidrogén vagyona 114 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 120 221 Kutatási módszerek 120 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH 127 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 128 241 Közlekedési viszonyok 128 242 Energiahálózatok 134 4

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél 139 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 143 27 A terhelés várható időtartama 145 271 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk 145 272 A kutatási szakasz időtartama 145 273 A termelési szakasz időtartama 146 274 A termelés felhagyását követő időszak 147 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek 149 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 153 31 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat 153 311 Levegőtisztaság-védelem 153 312 Zajhatás és rezgések 159 313 A talajvízre gyakorolt hatások 159 314 A felszíni vizekre gyakorolt hatások 160 315 Természetvédelem 161 316 Tájvédelem (NeKI 163 317 A termőföld védelme 165 318 Erdőgazdálkodás, vadvédelem 167 319 Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme 167 3110 Társadalmi vonatkozások 175 32 A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása 177 321 Hatások a rezervoárokban 177 322 Hatások a rezervoárok és a felszín között 179 323 Hatások a felszínen 181 324 Országhatáron átnyúló hatások 181 325 A hatásvizsgálatok kapcsán megemlítendő néhány kérdés 181 33 A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH 182 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI 183 Irodalom 186 Internetes hivatkozások 189 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 192 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 195 1 Környezet-, táj- és természetvédelem 195 2 Vízgazdálkodás és vízvédelem 206 3 Kulturális örökségvédelem 208 4 Termőföldvédelem 212 5 Közegészségügy és egészségvédelem 214 6 Nemzetvédelem 214 7 Településrendezés 215 8 Közlekedés 218 9 Ásványvagyon-gazdálkodás 222 5

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Függelék 223 Mellékletek 259 Ábrajegyzék 1 ábra A vizsgált terület elhelyezkedése 13 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése 16 3 ábra Jászberény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000 19 4 ábra Jászberény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (% 21 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Jászberény vizsgálati területen, 2011 (% 22 6 ábra Talajtípusok a Jászberény vizsgálati területen (VKGA 2009 23 7 ábra Jászberény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013 25 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 35 9 ábra A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel 41 10 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Usz 25-ös időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 42 11 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Usz 18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 42 12 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Usz 23-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 43 13 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Usz 20-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 43 14 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján, fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet 44 15 ábra A kutatási területnek és 5 km-es körzetének prekainozoos földtani térképe a pretercier aljzatot elért fontosabb fúrásokkal (HAAS et al 2010 45 16 ábra A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannont elért fontosabb fúrásokkal és a szelvények nyomvonalával 46 17 ábra ÉNy DK-i csapású földtani szelvény a terület D-i részén, Jászberény és Nagykörű között 48 18 ábra Bátonyterenye-Kömlő mélyföldtani szelvény (1 szelvény a 16 ábrán, mely ÉNy DK-i irányban szeli át a kutatási terület É-i részét (kivágat MÁFI, 2005 50 19 ábra Szécsény Detk mélyföldtani szelvény (3 szelvény, 16 ábra a vizsgálati terület 5 km-es körzetébe esik, annak ÉNy-i részén ÉNy DK-i irányban szeli át a területet (kivágat MÁFI, 2005 53 20 ábra Aldebrő Battonya földtani szelvény, mely a terület középső részét É D-i irányban szeli át (5 szelvény a 16 ábra, MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet 54 21 ábra 4-es számú földtani szelvény (16 ábra, mely a terület É-i részén DNy KÉK-i irányban húzódik 56 22 ábra A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése 58 23 ábra A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával 66 6

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 ábra A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével 67 25 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 69 26 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 72 27 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 73 28 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 78 29 ábra Hulladékgazdálkodás 79 30 ábra Szennyezett területek 80 31 ábra Ipari létesítmények, káresemények 81 32 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 82 33 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 84 34 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 88 35 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 95 36 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen97 37 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 104 38 ábra Demjén-nyugat kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 112 39 ábra Demjén-kelet kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 113 40 ábra Demjén-Pünkösdhegy kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 113 41 ábra Farmos földgázmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 114 42 ábra Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve a prekainozoos aljzat mélységtérképén 115 43 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései 121 44 ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai: 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej 122 45 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia 123 46 ábra Irányított ferde fúrás 124 47 ábra A rétegrepesztés folyamata 125 48 ábra A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye közúthálózata (2013 128 49 ábra A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Pest megye vasúti közlekedési hálózatának térképe 131 50 ábra A jászberényi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe 135 51 ábra A jászberényi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe 137 52 ábra A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között 139 53 ábra Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására 140 54 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok 141 55 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás REKK 142 56 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok 142 57 ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 144 58 ábra Gázkitörés (1950-es évek 151 7

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 59 ábra A jászberényi vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái 155 60 ábra A jászberényi vizsgálati területen és környékén található földvárak, kunhalmok 175 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 12 2 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 14 3 táblázat A Heves koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 14 4 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 14 5 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 15 6 táblázat A Heves koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 15 7 táblázat Jászberény vizsgálati terület tájbeosztása 17 8 táblázat Jászberény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 24 9 táblázat Jászberény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009 29 10 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére 36 11 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre 36 12 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH 37 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 38 14 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben 39 15 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai 57 16 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek 70 17 táblázat A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek 71 18 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek 74 19 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből 74 20 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint 75 21 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO 75 22 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 76 23 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 77 24 táblázat A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai 85 25 táblázat Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai 86 26 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak 87 27 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 88 28 táblázat A terület környezetében lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 91 29 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek 1000 m 3 /év egységben (VGT 2007-es nyilvántartási adatok 92 30 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban 93 31 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében 94 32 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai (9, 16 db 94 33 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása 96 8

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 34 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata 98 35 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 100 36 táblázat Felszín alatti víztestek minőségi állapota 100 37 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel részben átfedő geotermikuskoncessziós terület 102 38 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek 102 39 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek 102 40 táblázat A Heves koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek 103 41 táblázat A Heves koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek 103 42 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai 105 43 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai 105 44 táblázat Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona 115 45 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Jászberény területre 117 46 táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon 149 47 táblázat A jászberényi vizsgálati területnek (az ország többi területe valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11 kijelölt városok légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7 KvVM rendelet 1 melléklete szerint 156 48 táblázat A jászberényi vizsgálati területnek (az ország többi területe valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11 kijelölt városok légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7 KvVM rendelet 1 melléklete szerint 156 49 táblázat A 2011 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2012 157 50 táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013 157 51 táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013 157 52 táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014 157 53 táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a jászberényi vizsgálati területen (I II kategória 168 54 táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 172 Függelék 1 függelék Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa 223 2 függelék Rövidítések 223 3 függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége 226 4 függelék Helyi jelentőségű, védett természeti területek 229 5 függelék A vizsgálati terület 1000 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH 233 6 függelék Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások 236 9

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7 függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények 246 8 függelék Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében 248 9 függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben 250 10 függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 254 11 függelék A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala illetékességi területéhez tartozó települések átlagosnál jobb minőségű termőföldterületei 257 Mellékletek 1 melléklet: Helyszínrajz, természetvédelmi területek: Jászberény 2 melléklet: Területhasznosítás (CORINE: Jászberény 3 melléklet: Prekainozoos aljzat: Jászberény 4 melléklet: Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége: Jászberény 5 melléklet: Alsó-pannóniai képződmények vastagsága: Jászberény 6 melléklet: Szénhidrogén-kutatási felmértség: Jászberény 7 melléklet: Szeizmikus felmértség: Jászberény 8 melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Jászberény 10

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I Jászberény vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29 Korm rendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Jászberény terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 11

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Jászberény vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület legnagyobb része Heves megyéhez tartozik Középső területei Jász Nagykun Szolnok, DNy-i sarka Pest megye része Sarokpontjait az 1 táblázat adja meg 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m EOV X (m EOV Y (m EOV X (m 1 712000 265000 1 758000 288000 2 732000 265000 2 758000 215000 3 732000 283000 3 707000 215000 4 753000 283000 4 707000 288000 5 753000 240000 5=1 758000 288000 6 732000 240000 7 732000 220000 8 712000 220000 9=1 712000 265000 A terület (1 sarokpontja Atkár ÉNy-i határában található Innen K felé 20 km-re, Ludas és Nagyút között, a vasútvonal mentén található a (2 pont, majd innen É felé 18 km-re, Kisnánától É-ra kb 4 km-re a (3 Tovább K felé Eger városán át 21 km-re, Ostoros É-i határában a (4, majd D-i irányban 43 km-re, Tarnaszentmiklóstól DK-re kb 3 km-re található az (5 pont Innen Ny-felé 21 km-re, Jászapáti D-i határában a (6, D felé 20 km-re, Szászberek K-i határában a (7, majd Ny felé 20 km-re, Tápiószele DNy-i határában a (8 Innen É felé 45 km-re a határ beköt az (1 pontba (1 ábra, 1 melléklet A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 méterig terjed 12

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1 ábra A vizsgált terület elhelyezkedése A terület kiterjedése 1803,0 km 2, legmagasabb pontja a terület északi határán található, Egerszalóktól KÉK-re 1800 m-re 255 mbf A legalacsonyabb pont a terület DK-i sarkában, Újszásztól ÉK-re kb 2 km-re Szászbereknél, a Zagyva medrében 86 mbf A vizsgálati terület egy részén átfedésben van a 2013 augusztusában kiírt, és a MOL CEGE által már elnyert Jászberény geotermikus koncessziós területtel (2 ábra, illetve Jászberény terület koncessziós jelentése, 2012 A vizsgálati területet két részre osztva (a Ny-i részt Jászárokszállás, (a K-i részt Heves néven javasoljuk koncesszióra kiírni (2 ábra, 2 táblázat, 3 táblázat Jászárokszállás térrész határponti koordinátákkal: 900 km 2 Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület: 897,79 km 2 Jászárokszállás szénhidrogén bányatelkek területe: 2, 21 km 2 13

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m (m Koncesszióra javasolt terület 1 712000 265000 2 732000 265000 3 732000 220000 4 712000 220000 5 712000 226423,95 6 713895,45 228907,69 7 712000 228758 8=1 712000 265000 Heves térrész határponti koordinátákkal: 903 km 2 Heves koncesszióra javasolt terület: 873 km 2 Heves szénhidrogén bányatelkek területe: 30 km 2 3 táblázat A Heves koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m (m Koncesszióra javasolt terület 1 753000 283000 2 753000 240000 3 732000 240000 4 732000 283000 5=1 753000 283000 Bányatelek miatt kizárt terület 1 752994 282101,63 2 750994,13 282101,81 3 750994,06 281101,88 4 745994,38 281102,31 5 745994,06 277102,56 6 752993,56 277102 7=1 752994 282101,63 A 4 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete érinti a vizsgálati területet Az 5 táblázat és a 6 táblázat a két koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 4 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Adács Heves Jászszentandrás Jász Nagykun Szolnok Alattyán Jász Nagykun Szolnok Jásztelek Jász Nagykun Szolnok Aldebrő Heves Kál Heves Andornaktálya Heves Kápolna Heves Átány Heves Karácsond Heves Atkár Heves Kerecsend Heves Besenyőtelek Heves Kisköre Heves Boconád Heves Kisnána Heves Csány Heves Kompolt Heves Demjén Heves Kömlő Heves Detk Heves Ludas Heves Domoszló Heves Maklár Heves Dormánd Heves Nagyfüged Heves 14

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Megye Település Megye Eger Heves Nagytálya Heves Egerszalók Heves Nagyút Heves Egerszólát Heves Ostoros Heves Erdőtelek Heves Pély Heves Erk Heves Sirok Heves Farmos Pest Szászberek Jász Nagykun Szolnok Feldebrő Heves Tápiógyörgye Pest Füzesabony Heves Tápiószele Pest Gyöngyöshalász Heves Tarnabod Heves Heves Heves Tarnaméra Heves Hevesvezekény Heves Tarnaörs Heves Jánoshida Jász Nagykun Szolnok Tarnaszentmária Heves Jászágó Jász Nagykun Szolnok Tarnaszentmiklós Heves Jászalsószentgyörgy Jász Nagykun Szolnok Tarnazsadány Heves Jászapáti Jász Nagykun Szolnok Tenk Heves Jászárokszállás Jász Nagykun Szolnok Tófalu Heves Jászberény Jász Nagykun Szolnok Újszász Jász Nagykun Szolnok Jászboldogháza Jász Nagykun Szolnok Vámosgyörk Heves Jászdózsa Jász Nagykun Szolnok Vécs Heves Jászivány Jász Nagykun Szolnok Verpelét Heves Jászjákóhalma Jász Nagykun Szolnok Visznek Heves Jászkisér Jász Nagykun Szolnok Zaránk Heves Jászladány Jász Nagykun Szolnok 5 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Adács Heves Jászladány Jász Nagykun Szolnok Alattyán Jász Nagykun Szolnok Jászszentandrás Jász Nagykun Szolnok Atkár Heves Jásztelek Jász Nagykun Szolnok Csány Heves Karácsond Heves Erk Heves Ludas Heves Farmos Pest Nagyfüged Heves Gyöngyöshalász Heves Nagyút Heves Jánoshida Jász Nagykun Szolnok Szászberek Jász Nagykun Szolnok Jászágó Jász Nagykun Szolnok Tápiógyörgye Pest Jászalsószentgyörgy Jász Nagykun Szolnok Tápiószele Pest Jászapáti Jász Nagykun Szolnok Tarnaméra Heves Jászárokszállás Jász Nagykun Szolnok Tarnaörs Heves Jászberény Jász Nagykun Szolnok Tarnazsadány Heves Jászboldogháza Jász Nagykun Szolnok Újszász Jász Nagykun Szolnok Jászdózsa Jász Nagykun Szolnok Vámosgyörk Heves Jászjákóhalma Jász Nagykun Szolnok Visznek Heves Jászkisér Jász Nagykun Szolnok Zaránk Heves 6 táblázat A Heves koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Aldebrő Heves Kápolna Heves Andornaktálya Heves Kerecsend Heves Átány Heves Kisköre Heves Besenyőtelek Heves Kisnána Heves Boconád Heves Kompolt Heves Demjén Heves Kömlő Heves Detk Heves Maklár Heves Domoszló Heves Nagytálya Heves Dormánd Heves Nagyút Heves Eger Heves Ostoros Heves Egerszalók Heves Pély Heves Egerszólát Heves Sirok Heves 15

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Megye Település Megye Erdőtelek Heves Tarnabod Heves Feldebrő Heves Tarnaméra Heves Füzesabony Heves Tarnaszentmária Heves Heves Heves Tarnaszentmiklós Heves Hevesvezekény Heves Tarnazsadány Heves Jászapáti Jász Nagykun Szolnok Tenk Heves Jászivány Jász Nagykun Szolnok Tófalu Heves Jászkisér Jász Nagykun Szolnok Vécs Heves Jászszentandrás Jász Nagykun Szolnok Verpelét Heves Kál Heves Zaránk Heves 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete sárga poligon Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület; rózsaszín poligon Heves koncesszióra javasolt terület zöld vonal Jászberény geotermikus koncesszió területe A vizsgált terület tájbeosztását (1 ábra MAROSI & SOMOGYI (1990 ÉS DÖVÉNYI (szerk 2010 alapján a 7 táblázat foglalja össze 16

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alföld 7 táblázat Jászberény vizsgálati terület tájbeosztása (MAROSI & SOMOGYI 1990, DÖVÉNYI (szerk 2010 alapján Tápió Galga Zagyvavidék Hatvani sík 47,6 2,64 Tápióvidék 0,7 0,04 Közép-Tiszavidék Mátravidék Mátraalja Központi-Mátra Jászság 318,3 17,65 Hevesi-ártér 26,6 1,48 Keleti-Mátraalja 94,1 5,22 Nyugati-Mátraalja 18,1 1,00 Déli-Mátra 20,6 1,14 Magas-Mátra 3,4 0,19 Bükkvidék Bükkalja Egri-Bükkalja 135,2 7,50 Terület Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj (km 2 % Hevesi-sík 603,1 33,45 Gyöngyös Heves-vidék Gyöngyösi-sík 496,7 27,55 Borsod Zemplénisíkvidék Észak-Alföldihordalékkúp-síkság Borsodi-Mezőség 5,1 0,28 Közép-Tiszavidékiártér Észak- Magyarországiközéphegység Észak-Magyarországimedencéközti-dombság Felső-Zagyva Tarna- Tarna-völgy 33,5 1,86 Összesen 1803,0 100,00 A vizsgált terület É-i 16,91%-nyi területe az Észak-magyarországi-középhegység része, a Mátra DK-i peremvidéke, illetve az Egri-Bükkalja, melyeket a Tarna völgye választ el (3 ábra ÉNy felé az alacsony középhegység domborzati típusba sorolható Mátra központi tömegéhez kapcsolódik, itt a relatív relief 200 m/km 2 is lehet A Magas-Mátrához tartozó része egykori lávatakaró, felszínén gazdag periglaciális formaegyüttes található A Mátra és a Bükk tagolt hegylábfelszíne, illetve a hegységelőtéri lejtő közepes magasságú, DDK-felé alacsonyodó hegységelőtéri dombság, melyet a közel É D-i tengelyű völgyek völgyközi hátakra tagolnak Az átlagos relatív relief É-ról D felé 70 m/km 2 -ről 50 m/km 2 alá csökken A lejtők lejtőlemosás miatt erózióveszélyesek A Tarna-völgy a Mátra és a Bükk között határként húzódik, közel É D-i tengelyű, tektonikus eredetű teraszos folyóvölgy, melyben szűk szurdokok és tágabb völgymedencék váltakoznak Az Alföldre nyíló szájadéka medencedombság Az átlagos relatív relief É-ról D felé 50 m/km 2 -ről 20 m/km 2 -re csökken A terület 83,09%-a, a hegységelőtérhez csatlakozó, alacsonyodó, teraszos hordalékkúpsíkság az Alföldhöz tartozik A Gyöngyös Heves-vidék fiatal hordalékkúpjai zömmel folyóvízi üledékekkel fedettek Ny-on a Gyöngyösi-sík a Zagyva, a Tarna (és a Mátrából érkező jobboldali mellékágai magasabb helyzetű hordalékkúpja közé ékelt vizenyős terület, tagolt, hullámos síkság Az átlagos relatív relief 2 m/km 2, a felszínt folyóvízi formák (holt medrek, lefűzött morotvák színesítik K-i szegélyén 5 10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának maradványa, a Hevesi-homokhát Az eolikus formák alkotta hullámos síkságon az átlagos relatív relief 5 m/km 2 A terület K-i része a Hevesi-sík a Laskó- és az Eger-patak hordalékkúp síksága alacsony, ármentes síkság, enyhén hullámos síksági részekkel Az átlagos relatív relief 1 2 m/km 2 Délen a Jászság enyhén D felé lejtő, folyóvizek által feltöltött, erősen belvízveszélyes, mocsaras alacsonyártéri síkság, melynek felszínén holtmedrek, árterek, zátonyok találhatók Az átlagos relatív relief alig 1 m/km 2 K-i és Ny-i határán ármentes síkság, ahol az átlagos relatív relief akár 4 m/km 2 is lehet A Hatvani-síkkal határos részén futóhomok terület ismert, eolikus formakinccsel 17

18 Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 ábra Jászberény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000 19

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az éghajlat az É-i, hegységi, hegylábi területek és a Tarna-völgy magasabb részein mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, délebbre haladva előbb mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, majd mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, az alföldi terület már mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, délen a meleg, száraz zóna határára nyúlik Az évi napfénytartam D felé növekvő mértékben 1870 2000 óra, ebből nyáron 740 800, télen 180 200 óra Az évi középhőmérséklet a legmagasabb helyeken 8 C, alacsonyabb térszín feletti helyzetben 9,0 10,0 C, az Alföldön 10,2 C A napi középhőmérséklet az É-i részen április 10 17-től 178 185 napon át (október 10 14-ig, az alföldi részen április 1 8-tól 195 200 napon át (október 16 21-ig 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok É-on április 15 20- a körül, míg az első őszi fagyok október 15 22-e körül várhatók, így évente átlag 180 185, a D-i lejtőkön 190 fagymentes napra lehet számítani Délebbre, a sík vidéken április 4 13-a körül fagy utoljára, míg az első őszi fagyok október 22 26-a körül várhatók, így évente átlag 190 200 fagymentes nap van A jelentős különbségeket a terület nagy vertikális kiterjedése magyarázza A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga a magasságtól függően 28 34 C, míg a téli minimumoké 15,0 17 C A csapadék évi összege kb 510 660 mm, a legdélebbi területek a legszárazabbak Évente átlag 32 50 hótakarós nap valószínű (a magasság függvényében, a maximális hóvastagság átlaga É-on 25 30 cm, D-en 16 20 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk: É-on, a magasabban fekvő részeken 1,00 1,18 körüli, a hegylábi lankán eléri az 1,25-ös értéket, az alföldi területeken 1,26 1,35 Leggyakoribb szélirány az ÉK-i részeken ÉNy-i és DK-i, a Mátra hegylábi részén a Ny-i és K-i, a Bükkalja D-i területein a DNy-i, a dél felé csatlakozó alföldi területen a Ny-i, a K-i és az ÉK-i, D-en, a Jászságban az ÉNy-i Az átlagos szélsebesség 2,0 3,0 m/s, a kiemelkedő területeken nagyobb A vizsgált terület É-i részén az éghajlati adottságok (a D-i kitettségű lejtőkre érkező bőséges napsugárzás a szőlő- és gyümölcstermesztés számára felelnek meg A Mátra- és a Bükkalja ismert borvidék A magasabban fekvő területeken erdőgazdálkodás folyik, valamint jelentős a túrizmus és idegenforgalom Az alföldi éghajlati adottságok elsősorban a kevés és szeszélyes eloszlású csapadék miatt a kisebb vízigényű, szántóföldi és öntözéses kertészeti kultúrák számára megfelelők A vizsgált térségben a 2011-es népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 85 fő/km 2, ami kevéssel marad el az országos átlagtól (106 fő/km 2 A legnagyobb érték Egerben (614 fő/km 2 a legalacsonyabb érték pedig Jászivány településen (10 fő/km 2 mérhető (3 függelék A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében meghaladta a 65 év felettiek számát, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora értéke átlagosan 91,3% volt, ugyanakkor a vizsgált területen belül rendkívül nagy különbségek mutatkoznak A leginkább elöregedő település Tarnaszentmária (380%, míg a legfiatalosabb korszerkezettel Tarnabod rendelkezett (18,4% Az iskolázottság tekintetében a népszámlálás adatai szerint a teljes népesség átlagosan mintegy 26%-a végezte el az általános iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság közel 19%-a, érettségizett több, mint 23,5%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 11% volt, így az iskolázottság szintje a térségben az országos átlag körül alakul 20

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 ábra Jászberény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (% Adatok forrása: TEiR (KSH Népszámlálás 2011 A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 42,8% volt, ami csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (45,4% Kedvezőbb értékekkel rendelkezett Hatvan, Jászberény, Eger és Gyöngyös térsége, míg a Pétervásárai, Jászapáti és Hevesi járásokban a 40%-ot sem érte el gazdasági aktivitási arány A munkanélküliségi ráta átlagosan 14%-volt, szemben az országosan mért 12%-kal A területi különbségeket tekintve mozaikos mintázat rajzolódik ki, összességében a Jászságban, valamint Eger környékén volt alacsonyabb a munkanélküliség mértéke, míg Heves térségében több településen is igen magas, 40%-ot meghaladó munkanélküliséget is regisztráltak (népszámlálás 2011, 4 ábra A lakosság jövedelmi helyzete mérsékelten kedvezőtlennek tekinthető, az egy lakosra jutó éves összes jövedelem 2011-ben megközelítette a 700 000 Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt A jövedelem tekintetében azonban jelentős területi különbségek figyelhetők meg: a legszegényebb településen, Tarnabodon az egy lakosra jutó jövedelem (144 920 Ft/fő nem érte el 2011-ben a leggazdagabb település az Eger melletti Ostoros (911 375 Ft/fő értékének 16%-át sem Összességében megállapítható, hogy a Heves város környékén található kistelepüléseken, valamint a Jászság egyes részein volt kiugróan alacsony a lakosság jövedelemszintje (NAV Személyi jövedelemadó statisztika, 5 ábra 21

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Jászberény vizsgálati területen, 2011 (% Adatok forrása: TEiR (KSH Népszámlálás 2011 A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (népszámlálás 2011 a cigány (15 778 fő, a német (1 186 fő a román (491 fő és a szlovák (264 fő, a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 650 fő volt A cigányok részaránya a térség legtöbb településén 5 15% körüli, Tarnazsadány, Erk és Tarnabod településen 30% feletti A németek részaránya Aldebrőn, a szlovákok részaránya pedig Kisnánán haladja meg a 10 százalékot, az összlétszámban jelentősnek tekinthető románok aránya egy településen sem haladja meg a 2%-ot 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területeken található talajtípusok területi eloszlását az 6 ábra, százalékos arányait a 8 táblázat mutatja be A terület ÉNy-i sarkában, a Mátrához tartozó legmagasabb térszíni helyzetben található agyagbemosódásos barna erdőtalajok andezitmálladékon, andezittufán, neogén üledékeken képződtek, vályog, agyagos vályog mechanikai összetételűek, általában közepes vagy kis 22

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vízvezető-, jó, illetve erős víztartó-képességűek, olykor szélsőséges vízgazdálkodásúak, gyenge termékenységűek A termőrétegük vékony A nyiroktalajokkal érintkező határon jelentősek a köves kopárok, melyek egy része szőlőműveléssel hasznosul, másutt terméketlen felszín A Déli-Mátra andezit, andezittufa anyaga a fekete nyiroktalajok talajképző üledéke Zömmel agyagos vályog mechanikai összetételűek, gyengén savanyúak Ahol a víz hatására duzzadó agyagásványt tartalmaznak, ott kedvezőtlen a vízgazdálkodásuk Termékenységük alacsony Általában szőlők ÉK-en, a Bükkalján riolittufa és lösz alkotta térszínen Ramannféle barna erdőtalaj, vagy barnaföld települ Mechanikai összetétele a vályogtól az agyagos vályogig változó, közepes vagy kis vízvezető- és nagy víztartó- képességűek Agyagásványtartalma függvényében jó tapadóképességű, kiszáradt állapotban repedezettség megjelenése jellemző Termékenysége a termőréteg vastagságának (erodáltság és a talaj kémhatásának függvénye Jelentős szőlő-, és szántóterületek 6 ábra Talajtípusok a Jászberény vizsgálati területen (VKGA 2009 23

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A hegylábi területek Alföldbe simuló vidékén a bázisos és savanyú vulkáni tufák mállott anyagából képződött görgetes agyag és löszös talajképző üledéken csernozjom barna erdőtalajok találhatók, melyek főként agyagos vályog mechanikai összetételűek Közepesen kötöttek, gyenge vízvezető- és erős víztartó-képességűek Szervesanyag-tartalmuk a barnaföldekénél nagyobb Nehezen művelhető, de kedvező termékenységű talajok Túlnyomórészt szántók, termékenységük javítással növelhető 8 táblázat Jászberény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 Terület (% 25 Réti talajok 481,20 26,69 11 Csernozjom barna erdőtalajok 211,13 11,71 16 Réti csernozjomok 208,07 11,54 14 Alföldi mészlepedékes csernozjom 140,26 7,78 10 Kovárványos barna erdőtalajok 138,25 7,67 22 Réti szolonyecek 97,88 5,43 23 Sztyepesedő réti szolonyecek 94,01 5,21 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok 83,50 4,63 24 Szolonyeces réti talajok 78,12 4,33 15 Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom 49,66 2,75 5 Erubáz talajok, nyirok talajok 49,45 2,74 3 Humuszos homoktalajok 42,82 2,37 17 Mélyben sós réti csernozjomok 36,02 2,00 18 Mélyben szolonyeces réti csernozjomok 31,83 1,77 31 Nyers öntések 26,90 1,51 12 Csernozjom jellegű homoktalajok 22,98 1,27 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 9,76 0,54 1 Köves és földes kopárok 1,16 0,06 Összesen 1803,00 100,00 A Tarna völgyében, annak dombsági és alföldi területein, fiatal allúviumán réti talajok alakultak ki A vizsgált területen ez a legelterjedtebb talajtípus (26,69% Többnyire agyagos vályog mechanikai összetételű, általában mészmentes, a nyers öntésekével megegyező vízgazdálkodású, de azoknál magasabb szervesanyag-tartalmú és kedvezőbb szelvény felépítésű, így magasabb termékenységű talajféleségek Főként szántók, alárendelten kaszálók, rét legelők Csapadékhiányos vidéken öntözéssel a termésbiztonság növelhető Az ártérrel érintkező, lösszel, löszös üledékkel fedett területeken csernozjom-féleségek alakultak ki A réti csernozjom területei jó minőségű szántók, rét legelők A mélyben sós réti csernozjom agyagos vályog mechanikai összetételű, főleg szántók és gyepterületek Helytelen öntözésük másodlagos szikesedést idézhet elő Az alföldi mészlepedékes csernozjom főként vályog mechanikai összetételű, kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodású Öntözéssel nagy búza- és kukoricatermés érhető el A csernozjom jellegű homoktalajok és a humuszos homoktalajok homok, löszös homok talajképző üledéken képződtek, zömmel szántók, kisebb részben erdőkként hasznosulnak A lösz alól kibukkanó homokdűnéken kovárványos barna erdőtalajok alakultak ki A kovárványcsíkok miatt vízgazdálkodásuk a homokénál kedvezőbb, termékenységük a nyirokéval egyezik meg Szőlőkként jól hasznosíthatók Változatos elhelyezkedésben fordulnak elő szikes, vagy sóhatás alatti talajtípusok A szolonyeces réti talajféleségek kismértékű és a mélyebb rétegekben megjelenő sóhatás és szikesség miatt zömmel szántóként, rét legelőként hasznosíthatók Az erősebben szikes, kedvezőtlen mechanikai összetételű réti szolonyec, és a sztyepesedő réti szolnyec legelőként és rétként, kaszálóként hasznosul A szoloncsák szolonyec talajok főként legelők Fiatal, nyers öntéstalajok a patakmedrekben találhatók Közepesen kötött, agyagos vályog vagy agyag mechanikai össze- 24

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tételű, közepes vízvezető, jó víztartó, karbonátmentes talajféleségek Főleg mezőgazdasági területek, helyenként ligeterdők 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint-emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013 Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009 kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három-három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 7 ábra Jászberény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013 25

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált terület talajai zömmel a közepesen veszélyeztetett tartományba esnek Erősen veszélyeztetettek a csernozjom és homoktalajok Legérzékenyebbek a mélyben sós és mélyben szolonyeces, illetve az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, mert a talajvízszint emelkedése könnyen másodlagos szikesedést, ezzel minőségromlást idézhet elő A homoktalajoknál, ha megbomlik az egységes talajtakaró, a szélmarás okozta erózió veszélye áll fenn A talajvédelemre az egész vizsgált területen figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a leginkább érzékenynek jelölt foltokra 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület jórészt kultúrtáj, nagy kiterjedésű szántókkal, melyek nyugaton természetközeli gyepekkel, keleten szikespusztai elemekkel tarkítottak Északon és délnyugaton nagyobb kiterjedésű erdőket találunk, középen csak kisebb erdőfoltokat, míg délen fűz-nyár ligetek és mocsárrétek fordulnak elő Magas-Mátra (ÉNy-i sarok A déli kitettségű oldalakon a magasra felhúzódó tölgyesek a jellemzőek, a legmagasabb területeket montán bükkösök borítják, lombkoronájuk ideális viszonyok között elegyes Az északi oldalak sziklás-törmelékes és meredek oldalai menedékhelyek a korábbi vegetációs időszakok fajainak Az erősen savanyú talajú területek kiterjedt erdei a mészkerülő tölgyesek és a mészkerülő bükkösök Kiemelten fontos élőhelyek a szivárgó vízfolyások fás és fátlan társulásai Viszonylag elterjedtek a nedves teknőkben a kőrises lápok A nedves élőhelyek fátlan növénytársulásai a forráslápok, láprétek A tájegység jelentős részét telepített erdők borítják Nagy kiterjedésű bükkös területeket váltottak fel luc-, vörös- és erdeifenyvesekkel Déli-Mátra (ÉNy A terület potenciális vegetációját a szőlőtermesztés fokozatosan megszüntette, és a Mátra déli peremének képét teljesen átformálta A jelenlegi fás növényzet főként a száraz, melegkedvelő fajokban bővelkedő cseres-tölgyes és molyhos tölgyes bokorerdő A kiemelkedő hegykúpok szikláin megtelepednek az Északi-középhegység sziklagyepeinek, sziklaerdeinek fajai is Főként a cseres-tölgyes állományok irtása nyomán jöttek létre azok a gyepek, amelyek gazdagok erdőssztyep-elemekben A hegylábon elterjedtek az akáctelepítések Kelet-Mátraalja (ÉNy Szinte teljesen átalakított táj, hiszen területén szántó- és szőlőterületek, települések és hatalmas kiterjedésű külszíni bányaterület található Természetes növényzetet néhány mezsgyén, településekhez tartozó külterületi határszélen találunk nyomokban A telepített akácon és a spontán cserjésedő bozótos területeken kívül nincs említhető növényzete Nyugat-Mátraalja (Ny Potenciális vegetációja napjainkra szinte teljesen megsemmisült, jelenleg szántó és szőlőterületek, települések tartoznak a kistájhoz Természetes növényzete alig van, néhány száraz gyepfolt, nedves rét említhető Egri-Bükkalja (ÉK Általánosságban elmondható, hogy főként erdőssztyep-erdők boríthatták a tájat, helyenként sztyepjellegű füves élőhelyekkel mozaikolva A Bükkalját napjainkban is intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók, legelők és gyümölcsösök foglalják el 26

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ugyanakkor az Alföldön egykor elterjedt pannonikumi vegetációnak a Bükkalján még megtalálhatók izolált foltjai A Bükkalja 250 m tszf magasságot meghaladó területein a cseres-tölgyesek uralkodnak, melyek egy része erdőssztyep-elemekben gazdag, más része mészkerülő jellegű Potenciális termőhelyeiket sok helyen telepített fenyvesek, akácosok, vagy legelők foglalják el A meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erdőket is találunk Napjainkra a vizes élőhelyek egy része degradálódott, ill termőhelyeiket szántók és telepített nemesnyárasok foglalják el Tarna-völgy (É A folyóvölgy potenciális növényzete a puhafás ligeterdő Mára ebből kis kiterjedésű állományok maradtak Jelentősebb méretűek a mocsárrétekkel, bokorfüzesekkel jellemezhető folyószakaszok Sajnos a terület az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben Borsodi-Mezőség (ÉK-en kis rész A tájban jelentős kiterjedésű gyepeket találunk (kb 25%, amelyek megoszlása jellemző térbeli anomáliát mutat Délkeleten, a Tisza egykori magas árterén, erekkel és övzátonyokkal sűrűn behálózott pusztai rész található A gyepek száma és kiterjedése ezzel szemben nyugati irányban jelentősen lecsökken, a Bükkalja peremén, a löszplatókon a természetes vegetáció teljesen felaprózódott Az egykori morotvákkal tarkított pusztán nagy területet foglalnak el a vizes élőhelyek A szolonyec szikesei jelentősek, változatos megjelenésűek Az erdőket jobbára fűzligetek és telepített tölgyesek képviselik (sok esetben értékes orchideaflórával A kistáj egykori sziki erdőssztyep erdeje erősen degradálódott, viszont sziki magaskórósai még természetesek Özönnövényei közül a csatornák mentén terjedő gyalogakác okozza a legjelentősebb problémát Gyöngyösi-sík (középen és Ny-on nagy terület Fragmentális természetközeli gyepekkel (10% tarkított kultúrtáj, ahol az erdők aránya igen alacsony (1,5% A kistáj északi részén a hegylábperem flóra- és vegetációgazdagító hatása még érvényesül A gyepek délebbre jórészt szikesedő legelők és kaszálók, helyenként szikeserdei magaskórósokkal A táj keleti és délnyugati részén a homoki vegetáció a jellemző, gyepek inkább csak délen maradtak fenn, az érintkező jászsági kistájjal rokonítható növényzettel A kistáj telepített erdei sokszor értékes erdőssztyepfoltokat őriztek meg Ártéri jelleggel kevert lösztölgyes maradványa a jászdózsai Pap-erdő Az özönnövények a vízfolyások mentén, ill a homoki parlagokon és a kultúrerdőkben jelentősek Hevesi-sík (középen és K-en nagy terület Átmeneti növényzetű táj, jelentős arányban kultúrterületekkel (80% A táj északi része az érintkező hegylábperemmel mutat rokonságot A kerecsendi Berekerdő a hegylábperemi, alföldi lösztölgyesek locus classicus -a, gyertyános-tölgyes foltokkal is A táj nyugati részén (a Kál Jászszentandrás tengely mentén a Hevesi-homokhát egykor értékes homoki vegetációja mára teljesen megszűnt, a Hanyi-ér forrásánál (Erdőtelek ma is megtalálható az égerláp maradványa A táj déli és nyugati része már gyepekben gazdagabb, jobbára szikespusztai táj, kevés elsődleges szikes foltot is feltételezhetünk (Jászapáti és Pély térségében, míg a magasabb löszhátaknál a másodlagos szikesedés révén kialakult cickórós gyepek fordulnak elő jelentős arányban A hegylábperemi sztyep- és erdőssztyepfajok a táj északi részére koncentrálódnak, előfordulásuk a tájban igazi kuriózum 27

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Hatvani-sík (D Mára a természetes vegetáció helyét jórészt szántók, ültetvényszerű erdők, valamint infrastrukturális elemek foglalják el A táj északi és középső részén még nagyobb kiterjedésben maradtak fenn fűz-nyár ligetek és mocsárrétek Tápió-vidék (DNy A táj vegetációját a domborzati, talajtani adottságok két markánsan elkülönülő részre osztják A Felső- és az Alsó-Tápió árterületének vízhatás alatt álló részein az egykor lényegesen kiterjedtebb lápi vegetáció maradványaként láprétek, mocsárrétek, fűz nyár ligetek, illetve kisebb égeresek maradtak fenn, míg a vízfolyásokat kísérő homokos hordalékkúpon ittott fellelhetők az egykor nagy területeket borító homoki gyepek és homoki nyárasok állományai Természetszerű erdő ma már alig van, a helyüket szinte teljesen nemesnyárból, akácból és erdei fenyőből álló gazdasági ültetvények foglalták el Hevesi-ártér (DK A Tisza egykori árterén, az ármentett részen a csatornák mentén találunk fragmentált vizes élőhelyeket, míg a jobbára másodlagos szikesedést mutató gyepek igen kis kiterjedésűek (2% A nagy kiterjedésű szántók mélyedéseiben jelentékeny törpekákás iszapnövényzet alakulhat ki Erdők Északon (hegyvidéki és hegylábi területek a legnagyobb az erdők kiterjedése (vegyes erdők és telepített fenyvesek, majd a középső és a déli részen csökken az erdők aránya, de délnyugaton Portelek környékén találhatók még kiterjedt lomblevelű erdők Az északi blokkban a tulajdonviszonyokat tekintve a magántulajdon a legnagyobb arányú, de jelentősek az állami tulajdonban lévő erdők is néhány település környékén (Vécs, Kisnána és Demjén A középső és a déli részen a magántulajdon jellemző Az elsődleges rendeltetés szempontjából a gazdasági kategória vezet, de északon védelmi funkció is előfordul (pl Kisnána és Kerecsend környéke, sőt Demjéntől észak északkelet felé közjóléti feladatot is ellátnak Tűzveszélyességi szempontból északon mozaikos a kép, mindegyik körzetben megtalálható a kis-, a közepes- és a nagymértékben tűzveszélyes kategória, bár ez utóbbi kisebb arányban, míg a középső és a déli részen a kis tűzveszélyesség jellemző (a bekezdés forrása: http://erdoterkepmgszhgovhu/ Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO a vizsgált területen jelentős számban találhatók Tájvédelmi körzethez tartozó ökoszisztémák: Hevesi Füves Puszták TK, Mátrai TK, Tápió-Hajta Vidéke TK területén lévő víztestekhez kapcsolódnak Natura 2000-es területekhez tartozó ökoszisztémák: Alattyáni Berki-erdő, Borsóhalmilegelő, Hevesi-sík (2 víztest, Jászapáti jászkiséri szikesek, Jászárokszállási szikesek, Jászság, Mátra (2 víztest, Nagy-fertő Gulya-gyep Hamvajárás szikes pusztái, Nagy-Hanyi, Pélyi szikesek, Pusztafogacs, Rekettyés, Tápiógyörgye-újszilvási szikesek és Újszász jászboldogházi gyepek területén lévő víztestekhez kapcsolódnak A leírás részben DÖVÉNYI (szerk (2010 alapján készült 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatait a CORINE (2009 szerint a 9 táblázat tartalmazza Térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 28

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9 táblázat Jászberény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009 Kód Leírás Terület (km 2 % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 92,8 5,15 121 Ipari, kereskedelmi területek 8,4 0,47 122 Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek 0,6 0,03 131 Nyersanyag kitermelés 2,4 0,13 133 Építési munkahelyek 0,4 0,02 211 Nem öntözött szántóföldek 1311,6 72,74 221 Állandó növényi kultúrák szőlők 42,9 2,38 222 Gyümölcsösök 16,0 0,89 Rét/legelő 129,9 7,20 242 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 22,0 1,22 243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 12,4 0,69 311 Lomblevelű erdők 82,7 4,59 312 Tűlevelű erdők 1,0 0,06 313 Vegyes erdők 4,7 0,26 321 Természetes gyepek, természetközeli rétek 37,1 2,06 324 Átmeneti erdős cserjés területek 26,8 1,49 411 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 2,9 0,16 511 Kontinentális vizek folyóvizek, vizi utak 5,1 0,28 512 Kontinentális vizek állóvizek 3,3 0,18 ÖSSZESEN 1803,0 100,00 114 Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8 kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen nemzeti park nem található Az országos jelentőségű védett területek közé négy természetvédelmi terület és három tájvédelmi körzet tartozik (6,2% A Natura 2000-es területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC kategóriába tartozik (5,1%, míg különleges madárvédelmi terület (SPA nagy kiterjedésben található a vizsgált terület középső és keleti részén (36,4% A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (http://geokvvmhu/tir/ adatai szerint mindhárom kategóriában jelentős kiterjedésűek (magterület 10,6%, ökológiai folyosó 7,7% és pufferterület 25,6%, így összesen 43,9%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 29

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1141 Természetvédelmi területek Erdőteleki arborétum Természetvédelmi Terület Leginkább az Alföld flóravidék tiszántúli flórajárásával jellemezhető, de még érezhető az Északi-középhegység cserháti flórajárás állománygazdagító hatása is Ennek megfelelően megtalálható a pusztai tölgyes, mélyebb területeken pedig a tölgy kőris szil ligeterdő és a fűz nyár égerliget, jelezvén a víz közelségét Ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növény él különböző flóraterületekről A zsúfolt növényállomány miatt a bővítés már 1976-ban felvetődött, de csak 1981-ben indult el Területe a bővítéssel együtt 65 287 m 2 1989-ben sikerült továbbfejleszteni 19 ha füves, égerlápos területtel Ma ebben a formában látogatható Érintett település: Erdőtelek Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi Terület Az Erdőtelki Arborétum közvetlen szomszédságában található terület védetté nyilvánításának célja az Alföldön mára megritkult éger- és fűzlápi, valamint a mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése volt Az égerláp területén ered a Hevesi-sík egyik jelentős patakja, a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése, a lábas égerfáknak köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből A Hanyi-ér és az égerláp, mint vizes élőhely, fontos kétéltű szaporodóhely A terület madártani értékét az égeres szegélyein, a cserjeszintben és a bolygatott, cserjésedő gyepekben, valamint magaskórós élőhelyen költő, fészkelő énekesmadár-közösség jelenti Érintett település: Erdőtelek Kőlyuktető Természetvédelmi Terület A természetvédelmi területet 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy a területen meglévő szőlő génbanki anyagokat és szőlő törzsültetvényeket megőrizzék Az Eger déli határában húzódó többhektáros szőlőültetvény nem elsősorban az ökológiai, illetve termőhelyi adottságok miatt figyelemreméltó, hanem a területen fellelhető szőlő génállománya miatt A természetvédelem elsődleges célja a területen ennek a génállománynak és a törzsültetvényeknek a jogszabályokban, rendeletekben és előírásokban rögzített módon történő megtartása Mivel a terület bizonyos szőlőfajták törzsültetvényeinek fenntartását és létesítését szolgálja, ezért bárminemű egyéb gazdálkodási tevékenység a területen nem engedélyezett A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény alapján a génforrások megőrzésére irányuló tevékenységek során nemzetközileg egyeztetett, standard módszertani ajánlásokat és előírásokat kell alkalmazni Érintett települések: Andornaktálya, Eger Kerecsendi-erdő Természetvédelmi Terület Az erdő feltérképezésekor ez az unikális erdőállomány vált a tatárjuharos lösztölgyesek locus classicus -ává, és mindmáig ez hazánk legnagyobb és legtermészetesebbnek ítélt alföldperemi lösztölgyese Az erdő egykor az egri érsekséghez tartozott, és fő feladata a fácánneveléssel, vadásztatással függött össze Az erdő teljes területén tilos volt a legeltetés, és a többi erdei mellékhasználat (pl gomba- és vadgyümölcs-gyűjtés A XIX század végi fácántenyésztés érdekében végzett erdőkezelések is kedveztek a sűrű cserje- és gyepszintű állományok fennmaradásának, és bizonyítottan másodlagos kialakításának is A lösztölgyesre jellemző, hogy négy honos tölgyfajunk (a kocsánytalan, a kocsányos, a molyhos és a csertölgy is előfordul benne, míg a dús cserjeszintből kiemelkedik mintegy a második lombkoronaszintbe nyomul a tatárjuhar Érdekes színfolt a Laskó-teraszt felszabdaló 30

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kisebb völgybevágásban kialakult gyertyános-tölgyes állomány, amelynek ebben a klímazónában való megjelenése nem szokványos Az idős fák és a dús szintezettség kedvező létfeltételeket biztosít a gazdag rovarvilágnak A terület egyik nem feltűnő, de annál értékesebb lepke-kuriózuma az Európai Uniós jogszabályokkal védett, posztglaciális reliktumnak tartott magyar fésűsbagolylepke, melynek hernyói az erdőben gyakori tatárjuhar és mezei juhar cserjéken fejlődnek A madárfauna a zárt erdőállományok és a változatos mikro-élőhelyek miatt gazdag Érintett település: Kerecsend 1142 Tájvédelmi körzetek Mátrai Tájvédelmi Körzet A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal Legjellemzőbb erdőtársulása a középhegységi cseres-tölgyes A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m magasság körül gyertyános-tölgyes, majd bükkös váltja fel 900 m fölötti magasságban, a Kékes, Galyatető és Piszkéstető északi, hűvös lejtőin magashegyi bükkös található Az itteni idős, természetközeli állapotban lévő bükkösben jelölték ki a hegység két erdőrezervátumának egyikét, ahol a változatos faállomány-szerkezet és a természetes erdődinamikai folyamatok teljes ciklusban vizsgálhatók A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál A Mátra déli oldalán, a lejtőlábi melegkedvelő tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek átmeneti állományokat alkotnak, erdőssztyepp elemekkel A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, különféle gyepek és kékperjés láprétek alakultak ki A flórához hasonlóan a Mátra állatvilága is rendkívül gazdag és változatos, a hegységben ritka, védett kétéltűek élnek, de igen gazdag a madárvilág is Számos védett emlősfaj is élőhelyet talál itt, például különféle denevérfajok, melyeknek fontos élőhelyet jelentenek az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók is Érintett települések: Domoszló, Kisnána, Sirok Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzetet 1993-ben hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében Tizenöt területegységből tevődik össze, melyek közül tíz esik a vizsgált területre: Pusztafogacs (Tarnaméra, Erk és Boconád községek határában Bene-terasz (Nagyút község határában, Göbölyjárás (Nagyút, Kompolt és Tarnazsadány községek határában, Nagy-Hanyi-puszta (Dormánd és Erdőtelek között, Kis-Hanyi-puszta (Átány, Erdőtelek és Besenyőtelek községek határában, keleti része már kívül esik, Hevesi-gyepek (érintkezve a Hanyi-ér egy szakaszával, Hamvajárás (Nagy-fertő, Gulya-gyep, Garabont területrészekkel, keleti része már kívül esik, Pélyi-szikesek (Pély, Jászivány és Tarnaszentmiklós települések határában, déli része már kívül esik, Csörsz-árok (Dormánd és Erdőtelek közötti szakasza, Lógó-part (Kerecsend község határában A térség mintegy 60%-a szántóföldi művelés alatt áll, a gyepterületek aránya mindössze 12% Sajnos az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 10 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain A védett terület legnagyobb részét a gyepek (47% és a 31

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés szántók (46% teszik ki Közel 5% a művelésből kivont területek, alig több mint 1% az erdők és fásítások aránya A növényzet fajösszetételén északon a dombvidéki, hegylábi területek, délen pedig a Tisza növényzetformáló hatása mutatkozik meg A térségben 43 növénytársulás fordul elő, melyek közül országosan 2 kipusztulással veszélyeztetett, 5 aktuálisan, 31 potenciálisan veszélyeztetett, míg 5 nem veszélyeztetett Az legmarkánsabb növényzeti típust a szikesek adják, melynek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszottak az emberi hatások A szikesek a változatos mikrodomborzatnak megfelelően mozaikos élőhelyeket alkotnak A mozaikosság a vízborítás időtartamától, valamint a talaj szikesedésének és eróziójának a mértékétől függ A mozaikos jellegű, ún padkás szikesek egyik legszebb képviselője a Pélyiszikesek elnevezésű területrészen található Vegetációtörténeti szempontból érdemes még kiemelni egy szikesekhez köthető de löszfajokban is gazdag értékes növénytársulást: a sziki erdőspuszta-rétet, melynek legértékesebb állományai a dormándi Nagy-Hanyiban találhatók Az állatvilágot megvizsgálva, természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb-nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár-vonulás során töltenek be jelentős szerepet A fészkelő madárfajok közül a túzok, a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók A mozaikos tájszerkezet miatt számos kis méretű, sérülékeny élőhely található a tájvédelmi körzet területén Ezek megóvása, fejlesztése a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata Érintett települések: Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Jászivány, Kál, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Nagyút, Pély, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna Tisza köze, a Tiszántúl és az Északiközéphegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé A tájvédelmi körzet három nagyobb és több kisebb részből áll, és csak a keleti rész kisebb foltjai közül kettő esik a területre, részben, vagy egészben Rekettyés: Farmostól nem messze, az Ős-Zagyva egykori medrében egy csodálatos láprét, valamint egy kisebb szikes legelő található Nevét a félgömb alakú rekettyefűz-bokrokról kapta Májusban a mocsári kosbor lila virágai, ősszel a kornistárnics kék szirmai teszik felejthetetlenné a látványt Tápiógyörgyei-legelő: A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő északi fele található a területen, mely egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztet Elsősorban az őszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepe Természetvédelmi beruházásként a közelben készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelőhelye Érintett települések: Farmos, Tápiógyörgye, Újszász 32

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1143 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1 bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterületek találhatók az országos szinten védett területeken és helyenként ezek határán túlnyúlva is folytatódnak A természetmegőrzési területek nagy része is ide tartozik, valamint Tarnaszentmáriától nyugatra a különleges madárvédelmi terület egy része is Jászboldogházától északra is található egy közepes folt Az ökológiai folyosó kategóriába tartozik Füzesabony vonalától északra több nagyobb, részben összefüggő folt, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyes részei (Nagyúttól délre és Hevestől keletre, Jászberény vonalától délre a Zagyva mentén több kisebb folt, valamint Jászboldogházától északnyugatra egy nagy kiterjedésű terület Pufferterület a különleges madárvédelmi területek nagy része és Jásziványtól délre is néhány kisebb folt Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC a Nagy-Hanyi (HUBN20037 elnevezésű terület, a Kerecsendi Berek-erdő és Lógó-part (HUBN20038, a Pusztafogacs (HUBN20039 elnevezésű terület, a Nagy-fertő Gulya-gyep Hamvajárás szikes pusztái (HUBN20040, a Pélyi szikesek (HUBN20041, a Verpeléti Vár-hegy (HUBN20043, a Jászdózsai Pap-erdő (HUHN20044, a Jászárokszállási szikesek (HUHN20073, az Alattyáni Berki-erdő (HUHN20074, a Borsóhalmi-legelő (HUHN20076, a Jászsági Zagyvaártér (HUHN20078, a Pusztamizsei-erdő (HUHN20079, az Újszász jászboldogházi gyepek (HUHN20081, a Jászapáti jászkiséri szikesek (HUHN20085, a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek (HUDI20024, a Rekettyés (HUDI20043 elnevezésű terület és a Jászalsószentgyörgyi erdő (HUHN21162 A különleges madárvédelmi terület (SPA kategóriába tartozik a Hevesi-sík (HUBN10004, a Mátra (HUBN10006 és a Jászság (HUHN10005 Ramsari területek nem találhatók a vizsgált területen Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források, víznyelők és barlangok A vizsgált koncessziós területen ex lege védett kunhalmok találhatók jelentős számban, a Tarna vonalától délre, valamint két földvár Füzesabonytól délre és Jászdózsától északnyugatra (1 melléklet 33

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1144 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT vagy természeti emlékek (TE is (4 függelék 34

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Jászberény vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit az 10 táblázat és a 11 táblázat adja meg (8 ábra, 1 melléklet 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA A fontosabb jelentéseket a 11 táblázat listázza 35

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 10 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Zárójelentés, fontosabb Név Időszak Engedélyes dokumentáció az (Kezdet és megszűnés MÁFGBA-ban Megjegyzés Jászberény 125 szénhidrogén MOL Nyrt T22782 a vizsgálati területtel azonos Heves II - szénhidrogén Mobil Erdgas-Erdöl a vizsgálati terület középső T20116 GmbH része Jászberény (GT koncesszió CEGE Geotermikus Koncessziós Kft T22494 a vizsgálati terület Ny-i része Szolnok - szénhidrogén RAG Hungary Kft T21169 csatlakozó terület D-en Monor 138 - szénhidrogén MOL Nyrt T22781 csatlakozó terület Ny-on Gödöllő 103 - szénhidrogén MOL Nyrt T21172 csatlakozó terület Ny-on Bátonyterenye 136 - szénhidrogén MOL Nyrt T22518 csatlakozó terület ÉNy-on Salgótarján 111 - szénhidrogén MOL Nyrt T21124 csatlakozó terület ÉNy-on MBFH adattári szám T22782 T22494 T20116 2000 T22518 T21172 T21124 11 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Zárójelentés a 125 Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9; Jászberény (Gödöllő- Jászberény 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; + 1 DVD Balázs E-né, Boncz L, Eszes I-né, Klemenik R B, Lux M, Pusztai J, Szabóné László A, Szászfai J, Mészáros V Cs et al 2012 Zilahi-Sebess L, Gyuricza Gy, Barczikayné Szeiler R, Gál N, Gulyás Á, Hegyi R, Horváth Z, Jencsel H, Kerékgyártó T, Kovács G, Kovács Zs, Kummer I et al 2012 M2 Geotermikus vizsgálati feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés Kutatási jelentés Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a vizsgálati jelentéshez Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1, Jaszsag Basin, szénhidrogén A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Sőreg V, Balázs E-né, Boncz L, Eszes I-né, Krusoczki T Gy, Lux Zárójelentés a 136 Bátonyterenye területen végzett M, Pusztai J, Szabóné László A, szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ Határozat; Bér-1, Szászfai J, Tomcsányi T et at Hatvan-É-1 sz fúrások; 2D, VSP 2012 Boncz L, Balázs E-né, Bartha A, Kósa L, Milánkovich A, Nagy Gy-né, Séllei Cs, Vadász Gy-né, Szentgyörgyi K-, Tóth J, Tóth L- né 2004 Balázs E-né, Bartha A, Boncz L, Kovács A, Kósa L, Nagy Gy-né, Séllei C, Tóth L-né, Tóthné Medvei Zs, Török V-né 2003 T21169 Campbell Riley Bates 2004 T22118 Lemberkovics V 2009 Zárójelentés a 103 Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről + Határozat és módosítása Zárójelentés a 111 Salgótarján kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről + Határozat Örményes Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes Kelet miocén korú tárolóban Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence Kutatási zárójelentés A rész a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekés azok eredményeiről (+Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - Tószeg MOL Nyrt ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI Mobil Erdgas- Erdöl GmbH MOL Nyrt MOL Rt MOL Rt Pogo Magyarorsz ág Kft Toreador Magyarorsz ág Kft, RAG Hungary Kft 36

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T22332 Lemberkovics V 2010 T22781 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Balázs E-né, Boncz L, Lux M, Klemenik R B, Krusoczki T Gy, Pusztai J, Szászfai; Tomcsányi T, Milánkovich A et al 2013 Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Tószeg - Szolnok-Hajtótanya kutatási alterületen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek-, és azok eredményeiről + Határozat Zárójelentés a 138 Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Csévharaszt 2, Gomba 3, 4, 5, Jászberény Ny 4, Monor ÉK 1, 2, Nagykáta Ny 1, Ócsa 2, 4, Sülysáp 1, Sülysáp É-1, 2, 4, Tápióság 1, Tóalmás D 5 fúrások; Dunavarsány 2D RAG Hungary Kft MOL Nyrt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (9 függelék, 10 függelék A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter Az MFGI fúrási adatbázisa alapján, a vizsgálati területen 172 db 1000 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 5 függelék, 8 melléklet, az ismert rétegsorú fúrások közül 28 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (12 táblázat 12 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH Frs id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m (m (m (m Dátum 35065 Demjén Dep 17 748359,2 278756,6 183,16 662 1964 35449 Demjén DK 337 750431,5 278595,8 173,83 1391,5 1968 35468 Demjén DK 357 752570,4 278102,5 148,65 1750 1968 35535 Demjén DK 432 750536,6 277936,3 169,42 1388 1983 35541 Demjén DK 438 750145 277137,4 167,73 1500 1984 150573 Verpelét Verp 1 739664,4 271976,7 126,56 2995 1978 150574 Verpelét Verp 2 744868,8 269537,9 135,12 2600 1979 150577 Verpelét Verp s 1 744310,4 279007,3 233,5 804 1978 150578 Verpelét Verp s 2 742614 277869,5 152,14 1585 1978 150579 Verpelét Verp s 3 742683 275631,1 150,16 1500 1978 150580 Verpelét Verp s 4 741606,1 277691,6 178,93 1670 1979 34967 Demjén De 1 747150,5 279131,2 163,23 844 1954 34972 Demjén De 6 746908,3 279675 203,84 602 1955 34974 Demjén De 8 746783,1 279843,8 213,74 570 1955 35050 Demjén Dep 2 747694,2 278229,7 220,01 798,5 1962 35052 Demjén Dep 4 747242,5 277783,9 174,23 702 1962 35108 Demjén DK I 750967 279943,6 153,79 1700 1966 35434 Demjén DK 322 748100,6 280168 233,94 955 1966 35480 Demjén DK 369 749357,2 278256,5 244,59 1108 1967 35492 Demjén DK 381 751793,5 278591,1 139,98 1595 1968 35501 Demjén DK 391 749194,2 277674,7 202,3 1270 1969 49404 Füzesabony K 15 749217 269824 117,22 2465 1964 71520 Jászberény Jb 1 714947,7 235130,1 101,54 1923,5 1953 71521 Jászberény Jb 2 716983,6 236780,6 92,43 1857,3 1953 77584 Kerecsend Ker 1 749,3 269827,6 117,22 2465 1964 113020 Ostoros OtÉ 1 752492,2 282344,9 210,71 896 1970 113021 Ostoros OtÉ 2 752630,1 281889,1 208,35 1045 1970 251655 Jászberény Jb 3 715554,4 236712,7 96,28 1950 1993 +Frs-id egyedi fúrásazonosító 37

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az MBFH szénhidrogénkutató fúrásnyilvántartása szerint 623 fúrás esik a vizsgálati területre, ebből csak 38 fúrás található a két koncesszióra javasolt területre, 585 fúrás bányatelken van (6 függelék, 6 melléklet Ebből 1 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep, Ostoros OstÉ 1, meddő fúrás 27 db (bányatelekre esik 585 db (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE], mélygeoelektromos (VESZ, gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen a 13 táblázat adja meg Terület Jászberény 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 1000 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 1803 km 2 172 34 * MBFH adatok alapján 1000 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás (db Jászberény (db/km 2 1803 km 2 0,0954 0,0189 *MBFH adatok alapján VSP * Szeizmokarotázs * 7 5 0,0039 0,0028 2D szeizmika * 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 Gravitáció (db Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 Tellurika (TE Magnetotellurika (MT (db VESZ ABmax >4000 m 114 221 9416 877 3646 1237,9 709 59 2 3D szeizmika * (területi fedettség % Gravitáció (db/km 2 Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség % Tellurika (TE VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT (db/km 2 VESZ ABmax >4000 m 0,0632 12,25 5,2224 0,4864 2,0222 0,6866 0,3932 0,0327 0,0011 A terület 12,25 %-ban fedi 3D szeizmikus mérés (Jászberény 3D [T21382, T21383] és Jászság 3D [T22485] 114 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 7 függelék listázza A MÁFGBA 1 -ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 50 érinti a vizsgálati területet (7 függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés 34 fúrás mélyfúrás-geofizikai adata (legalább részleteiben digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (8 függelék Az MBFH adattárában (MÁFGBA jelenleg nincs olyan, a vizsgálati területre eső fúrás, amelynek kútkönyve elérhető digitális formában Az 5 km-es környezetben a JászberényNy4 1 MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 38

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (T22510[VSP],CD K3, HHENPély2 (766/4,1DVD[VSP] és a THLNköNy1 (659/26 + 5 CD fúráshoz tartozik valamilyen digitális állomány A vizsgálati területen 7 fúrásban végeztek VSP, 5 fúrásban szeizmokarotázs mérést, az 5 km-es környezetben további 1 VSP, és 4 szeizmokarotázs mérés ismert (14 táblázat Mindössze 4 mérés esetén érhető el dokumentáció a MÁFGBA-ban, ezt az Adattári azonosító oszlopban megjelenő adat jelzi 14 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Engedélye Mérés EOV Y EOV X Z Adattári Dátum s típus* (m (m (mbf azonosító Terület+ Alattyán 1 ALATTYÁN 1 MOL (OKGT VSP 730760,2 737,9 90 1990 1 Demjén K 438 DK 438 MOL (OKGT VSP 750144,7 277137,4 0 1984 1 Demjén M 1 DM 1 MOL (OKGT VSP 750796,4 275059,6 0 1987 1 Jászberény 1 JB 1 SZK 714947,3 235129,8 101,5 1 Jászberény 3 JB 3 MOL Rt VSP 715554,2 236712,7 0 1993 T20237 1 Jászberény ÉK 1 JbÉK 1 MOL Rt VSP 718138,09 247337,79 95,5 2007 T21818 1 Kerecsend 1 KER 1 SZK 749230,9 269827,6 117,2 1 Tarnabod 1 TARNA 1 MOL (OKGT VSP 738092,4 258187 106 1990 1 Tarnabod 1 TARNA 1 SZK 738092,4 258187 106 1 Verpelét 1 VERP 1 SZK 739664 271976,6 126,6 1 Verpelét 2 VERP 2 SZK 744868,4 269537,8 135,1 1 De21 De 21 VSP 746932,59 279082,58 184,42 T22675 1 Jászladány I JÁSZ I SZK 738246,7 225293,7 86,6 2 Kömlö 1 KÖMLÖ 1 SZK 753154 252878,8 95,9 2 Szihalom 1 SZI 1 SZK 756525,4 270961,5 112,8 2 Tiszaroff 1 TIR 1 SZK 757210,8 229696,4 89,3 2 JászberényNy 4 JászberényNy 4 VSP 711346,58 235307,2 0 T22510 2 *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 59 magnetotellurikus (MT mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (5,22 pont/km 2 2 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m található a területen A terület gravitációs térképét KISS (2006, mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006, a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al (2000 mutatja be 39

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1221 A terület tektonikája 122 A terület földtani viszonyai A Szarvaskő Darnói egység és a Bükki-egység határa nyugat, észak és északkelet felé egy feltételezett takaróhatár, míg délre normálvetős, fiatal szerkezet lehet A Bükki-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a Közép-magyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton Tóalmás törészóna keleti folytatása A terület szerkezetileg domináns töréses övei a Közép-magyarországi nyírási övhöz (CSONTOS, NAGYMAROSI 1998 tartoznak A Balaton-vonal és a Tóalmás alatt futó zóna korrelációja nem teljesen bizonyított A Közép-magyarországi nyírási öv a területünkön a késő oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapa-egység kiszökése, valamint az Alcapa- és Tiszai-egységek ellentétes rotációja következtében Ennek eredményeképpen ÉNy-i vergenciájú gyűrődési és feltolódásos deformáció jött létre Ennek intenzitása Ny felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokkrotációk miatt A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén rétegsorokat is A miocén bázisának feltételezett felboltozódása a feltolódási zónák fölött azt jelzi, hogy a feltolódások, vak feltolódásokként a miocén elején is aktívak voltak A Tóalmás-zóna keleti folytatása feltehetően egy paleogén feltolódási öv reaktivációjaként a korai miocénben jött létre és először jobbos eltolódásként működött A zóna eltolódásként felújult pozitív virágszerkezete a medencealjzat domborzatában is kimutatható kiemelkedést jelent például Jászberény térségében, a legidősebb pannóniai korú üledékek rálapolódnak erre a kiemelkedésre Ez a zóna kora-pannóniai eltolódásos deformációjára utal Az eltolódás értelme ebben az időszakban balos lehetett A zóna íves lefutása miatti helyi tágulásos vagy torlódásos szerkezetek jöhettek létre A Balaton Tóalmás-zónától DK-re a Közép-magyarországi nyírási öv oligocén kompressziós szerkezetei, míg tőle É-ra és ÉNy-ra a kora-miocén szinrift fázis lecsúszó normálvető rendszerei válnak dominánssá Az eredetileg minden bizonnyal rátolódásos jellegű, a Közép-dunántúli-egység és Mecseki egység határaként funkcionáló szerkezet a mai szerkezeti képben lecsúszó normál vetőként jelentkezik (17 ábra A lecsúszási felület és a kréta paleogén flis képződmények feltolódási frontja között nagy mélységű medencék jöttek létre (Újszásztól ÉK-re és Kiskörétől D-re, amelyeket szinrift üledékek töltenek ki 1222 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata A Jászberény vizsgálati területen az Usz jelű 2D-s szelvényeket vizsgáljuk, melyek közül négy, az ábrán zöld vonallal jelölt időszelvény (Usz 18, 20, 23, 25 értelmezésének eredményét mutatjuk be LandMark értelmezőrendszerben Az MFGI rendelkezésére álló szelvények közül a terület középső és déli részéről tudunk átfogó képet adni A területen található fúrások kis mélysége és a szelvényektől való nagy távolságuk miatt csak néhányat lehetett felhasználni a vizsgálat alátámasztására, így nagy segítséget jelentettek az egymást keresztező szelvények Az értelmezést csak a kijelölt terület határán belül mutatjuk be (9 ábra 40

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9 ábra A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel Zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény (Usz 18, 20, 23, 25 Az értelmezés során kijelöltük a prekainozoos (lila, a paleogén (zöld, a miocén felszínt (piros és az Algyői Formáció felszínét (sárga A területen mélyült fúrások nagy vastagságban harántoltak miocén képződményeket Ezek felszíne szeizmika alapján is egyértelműen kijelölhető volt, azonban az alatta lévő idősebb korú képződményeket, mint a terület nyugati felén előforduló paleogén rétegsorokat és az alatta lévő aljzatot már bizonytalansággal kezeltük Paleogén összletet az ÉNy-i területen azonosítottuk távolabbi mélyfúrások rétegsora alapján az Usz 25 és 18-as szelvényeken (10 ábra, 11 ábra 41

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 10 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Usz 25-ös időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 11 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Usz 18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben Az Usz 23-as szelvény (12 ábra az Usz 25-tel párhuzamosan helyezkedik el, tőle keletre Az Algyői Formáció felszínének kijelölése itt szintén bizonytalanabb volt, így azt szaggatottan jelöltük Az imént említett 2 vonalra merőlegesen helyezkedik el az Usz 20-as szelvény (13 ábra, melyen ÉK DNy-i irányultságából következően az Algyői Formáció felszíne egyértelműen azonosítható volt 42

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Usz 23-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 13 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Usz 20-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A vizsgálati terület közepén a Közép-magyarországi-törésvonal fut végig, ezáltal a terület tektonikailag erősen igénybe vett, a szelvényeken láthatóak prerift, és szinrift törések, melyek később a nagy vastagságú miocén rétegekben is követhetők A terület egyes részein kompressziós erők hatottak, de a vetők mentén nem alakultak ki nagyobb mélységű 43

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés medencék, vagy kiemelkedések A prekainozoos aljzat értelmezésében HAAS et al (2010 térképére támaszkodtunk 1223 A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al (2010 térképére (14 ábra támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal A formációk megnevezéseit az 1997-ben kiadott Magyarország litosztratigráfiai alapegységei (CSÁSZÁR szerk 1997 című kiadvány definiálja 14 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján, fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet Általánosságban a Közép-magyarországi nyírási zónától északra, az Alcapa-főegységben az aljzatot paleozoos mezozoos sorozatok alkotják, melyek az alpi kőzetekkel mutatnak hasonlóságot (VÖRÖS et al 1990; HAAS et al 1995 A Balaton-vonal mentén viszont variszkuszi gránitok és paleogén tonalitok alkotják a kristályos aljzatot (FÜLÖP & DANK 1987 A Tisza Dacia-egység aljzatát viszont magasfokú, erősen metamorf kőzetek (CSEREPES MESZÉNA 1986 és késő-variszkuszi gránitok építik fel (BUDA 1992 Ezek fedője nem metamorf, mezozoos germán típusú üledékes összlet (GÉCZY 1973; KOVÁCS S 1982; VÖRÖS 1993 A késő-kréta korú kőzetek majdnem teljesen hiányoznak a Középmagyarországi nyírási övből A nyírási zónától délre, a Tisza Főegységben azonban már nagy vastagságú felső-kréta mélytengeri vörös márga, konglomerátum és egyéb törmelékes kőzetek fordulnak elő néhány jelentősebb szinformban (SZENTGYÖRGYI 1989 A Jászberény vizsgálati terület aljzata a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Középdunántúli-, Bükki-, Szarvaskő Darnói- és a Tiszai-főegységhez tartozó Mecseki-egység területére esik (15 ábra 44

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15 ábra A kutatási területnek és 5 km-es körzetének prekainozoos földtani térképe a prekainozoos aljzatot elért fontosabb fúrásokkal (HAAS et al 2010 45

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az alpi orogenezis során az afrikai és az eurázsiai kéreglemezek egymáshoz közeledése, kollíziója zajlott, ennek eredményeképpen takaróképződés és pikkelyeződés során a keletkezett rétegösszletek összetorlódtak A kompresszió ható iránya DK-i volt, ennek eredményeképpen alakult ki az aljzatképződmények elsődleges északkelet délnyugati irányú takarós pikkelyes elrendeződése, ezek sorrendjét azonban későbbi, nagy amplitúdójú eltolódások, majd egyéb, köztük a Pannon-medencét kialakító törések felülírták, komplikálták 16 ábra A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannont elért fontosabb fúrásokkal és a szelvények nyomvonalával A Szarvaskő Darnói egységhez tartozik a terület 5 km-es körzetébe eső, a Ny-i és É-i oldalon megjelenő jura bázisos magmatitok egy kisebb foltja (Hosszúvölgyi Bazalt Formáció, 15 ábra, 62-as számú egység Az S 1-es fúrásban a felső-jura Mónosbéli Formációcsoport és a triász jura Hosszúvölgyi Bazalt Formáció ötször ismétlődő melanzs rétegsora található A vizsgálati terület É-i, ÉK-i és Ny-i részén, kis területen középső-jura olisztosztrómamelanzs rétegsor húzódik (15 ábra, 63-as számú egység Az Rm 109-es fúrásban a felsőjura Mónosbéli Formációcsoport és a középső felső-jura Bükkzsérci Formáció található (16 46

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ábra, 1 szelvény, 18 ábra Az Esz 1-es fúrásban 330 351 m között az Oldalvölgyi Formáció középső felső jura mélyvízi pala képződményei találhatók Az Rm 96-os fúrásban a késő-eocén korú Recski Andezit Formáció által közrefogva (andezit 5 324 m és 495 1200 m között, a Mónosbéli Formációcsoport felső-jura képződményeit találjuk (324 495 m-ben A jura képződményeket andezit telér is harántolta A Bükki-egység aljzatkomplexumai alapvetően dél-alpi földtörténeti és genetikai rokonságot mutatnak, alpi metamorfózist szenvedtek A terület aljzatában közvetett alapon, konkrét fúrásokkal nem igazolt az egység jelenléte Az egység szerkezeti stílusa takarós, erős képlékeny deformációt, gyűrődést mutat A földtani felépítés bizonytalanságát jelzi a térképen a 68-as (perm alsó-triász képződmények és 69-es jelű (tagolatlan permo-mezozoos képződmények területek kiterjedt volta A Tarna 1 és Detk I-es fúrások, melyek ezen a területen találhatók nem érték el az aljzatot (16 ábra, 3 szelvény, 19 ábra A terület ÉK-i részén két foltban jelenik meg az a tűzköves mészkő, mely nagyon kisfokú metamorf középső felső-triász lejtő és medence fáciesű (15 ábra, 67-es számú egység A Ker 1-es fúrás 2 2465 m között harántolta ezt a felső-triász képződményt, ami a Felsőtárkányi Mészkőnek felel meg A terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, annak É-i részén a nagyon kisfokú metamorf középső felső-jura pelágikus összlet (radiolarit, agyagpala (15 ábra, 64-es számú egység, valamint a terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, annak ÉK-i részén középső felső-triász metavulkanitok találhatók (15 ábra, 65-ös számú egység A vizsgálati terület É-i részén kisfokú metamorf középső felső-triász platform karbonátok elég nagy területen találhatók (15 ábra, 66-os számú egység A Verp s 4-es fúrás tárta fel 1612 1670 m között a szkíta Ablakoskővölgyi Formációt, mely metamorfózist szenvedett tarka homokkő, lemezes mészkő, agyagmárga és mészmárga rétegcsoport A középső-triász platform fáciesű Hámori Dolomit Formáció 1555 1612 m között található ugyanebben a fúrásban A középső felső-triász Bervai Mészkő (enyhén gyűrt platform mészkő a Verp s 3-as fúrásban 1395 1500 m között található A Verp 2-es fúrás mindhárom képződményt harántolta A Verp 1-es fúrásban a Hámori és Ablakoskővölgyi Formációk alatt felső-perm Nagyvisnyói Mészkő Formáció található 2659 2995 m között (16 ábra, 1 szelvény, 18 ábra A Közép-dunántúli-egységben bükki típusú, dinári eredetű aljzatkőzeteket találunk (WEIN 1969, BALLA 1984, CSONTOS et al 1992, melyeket gyenge, kréta korú regionális metamorfózis ért (ÁRKAI et al 1995 Ezt az egységet CSONTOS és VÖRÖS (2004, valamint PALOTAI ÉS CSONTOS (2010 alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega nyírási zónaként értelmezhetjük, ők használták először a Közép-magyarországi nyírási öv elnevezést Az övön belüli szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, az egységről felhalmozott tudásunk szegényes Az egység területén az aljzatot felépítő képződmények között találunk egy középső felső-triász korú platform és medence fáciesű karbonát összletet (15 ábra, 58-as számú egység Ez az összlet a terület Ny-i oldalán keskeny sávban és K-i oldalán kis területen található meg A terület középső részén DNy ÉK irányú sávban jelenik meg az alsó triász sekélytengeri agyagkő, márga, mészkő (15 ábra, 59- es számú egység A Jb ÉK 1-es fúrás 2790 2967 m között tárta fel a Buzsáki Formációba sorolt triász képződményeket Ez alatt perm korú Tabi Dolomit és Trogkofeli Formációhoz tartozó összleteket találunk A területet DNy ÉK-i irányú pásztaként szeli át az az összlet, melyet tagolatlan újpaleozoos és mezozoos képződmények alkotnak (15 ábra, 60-as számú egység Valószínűleg a Közép-dunántúli-egységhez tartozóan a vizsgálati terület DNy-i, K-i részén nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzat található (15 ábra, 88-as számú egység 47

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 17 ábra ÉNy DK-i csapású földtani szelvény a terület D-i részén, Jászberény és Nagykörű között (2 szelvény a 16 ábra, szerkesztette: MAROS, PALOTÁS A zárójelben lévő számok HAAS et al (2010 térképe alapján jelölik az egyes képződményeket Aljzat: Pt (23: variszkuszi metamorfit összlet (gneisz, csillámpala, amfibolit; Pz Mz (60: újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül; T1(14: alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények; T2-3 (58: középső felső triász platform és medence fáciesű karbonát összlet; J1-2 (10: alsó-, középső- jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet; J (62: jura bázisos magmatitok; J2 (63: középső jura olisztosztróma-melanzs; J2-K1(9: középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő; K1 (6: alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei; N_Pc-Ol2 (1: szenon-paleogén pelágikus márga, flis Medencekitöltés: be3-ol1: Budai Márga Formáció; kol1: Kiscelli Agyag Formáció; pol2-me: Pétervásárai Homokkő Formáció; sol2- Me: Szécsényi Slír Formáció; M1k: miocén kárpáti; Mb: miocén bádeni; hms: Hajdúszoboszlói Formáció; MMk-s: Mátrai Vulkanit Formációcsoport; em3: Endrődi Márga Formáció; szm3: Szolnoki Homokkő Formáció; am3: Algyői Formáció; úm3po: Újfalui Homokkő Formáció; úm3po+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; zm3-pl: Zagyvai Formáció; nm3_pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában A vizsgálati terület Mecseki-egység területére eső kristályos aljzatképződménye a variszkuszi metamorfit, gneisz, csillámpala, amfibolit összetételű összlet, amely a Körösi Komplexumba sorolható (15 ábra, 23-as számú egység A Jász I-es számú fúrás 3637 3800 m között harántolt paleozoos képződményeket A terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, a DK-i részen további képződmények találhatók, melyek ÉK DNy-i irányú zónákat alkotnak: senon paleogén pelágikus márga, flis (15 ábra, 1-es számú egység, alsó-kréta bázisos 48

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (15 ábra, 6-os számú egység, középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (15 ábra, 9-es számú egység, alsó-, középsőjura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet (15 ábra, 10-es számú egység, alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (15 ábra, 14-es számú egység (16 ábra, 2 szelvény, 17 ábra 1224 Medenceüledékek Paleogén képződmények A paleogén sorozatok szintén nagyon eltérőek a Közép-magyarországi-vonal két oldalán A vonaltól északra az Észak-magyarországi paleogén medencében (BÁLDI, BÁLDI BEKE 1985, FODOR et al 1992, TARI et al 1993, a késő eocén folyamán törmelékes kőzetek, mészkő és mélytengeri márga, az oligocén során anoxikus üledékek és mélytengeri agyag keletkezett A területen kb 25 millió évvel ezelőtt egy eróziós esemény vetett véget az üledékképződésnek A folyamatos vulkáni aktivitást számos tufaszint jelzi A Középmagyarországi-vonaltól délre, a vonal közvetlen közelében nem fordulnak elő paleogén kőzetek: ezek a Szolnoki árokra korlátozódnak (NAGYMAROSY, BÁLDI BEKE 1993, ahol a tengeri törmelékekre oligocén (agyag pala települ Így a Közép-magyarországi nagyszerkezeti zónát az Észak-magyarországi paleogén medence déli határának tekinthetjük Az eocén képződmények diszkordánsan, üledékhézaggal települnek az alaphegységre Az epikontinentális eocén képződmények a felszínen Recsk környékén találhatók Szárazföldi mocsári képződmény a Kosdi Formáció (De 8, DK I, Rm II-es fúrásokban A medence fokozatos süllyedésével nagyobb vízmélységben képződött a Budai Márga (Rm II, De 8, Es 2-es fúrásokban és a Szépvölgyi Mészkő (Verp s 3, Eg 1-es fúrásokban Tipikus rétegvulkáni kifejlődés a Recski Andezit Formáció, amit a Parádi Rm 96-os fúrás kétszer is harántolt Az oligocén rétegek üledékfolytonosan települnek az eocén rétegekre A legkorábbi képződmény a Tardi Agyag Formáció (Eg 1, Es 2, Szi 1-es fúrásokban, mely a terület ÉK-i részén típusos kifejlődésű Csak a Magyar paleogén medence központi keskeny tengelye mentén található, a Budai-vonaltól K-re Mint szénhidrogén-anyakőzet jelentős Ahol nincs Tardi Agyag, nagyon vékony bázisréteggel, vagy szinte a nélkül, közvetlenül települ a preoligocén aljzatra a Kiscelli Agyag (Verp 3-as fúrás: a Kiscelli Agyag feküje Szépvölgyi Mészkő A kiscelli mélymedence kialakulása drámai gyorsasággal következett be Az infraoligocén denudáció elsekélyesedéshez vezetett A Tardi Agyagból fokozatosan fejlődik ki a Kiscelli Agyag (Eg 1, De 8, Eg 3-as fúrás, majd ebből a felső-oligocén alsó-miocén Szécsényi Slír (Rm 109 és Jb ÉK 1-es fúrás, 16 ábra, 1 szelvény, 18 ábra A felsőoligocén medence K-i peremein, a Darnó-vonaltól K-re található az Egri Formáció, mely felső-oligocén képződmény Eger környékén a Kiscelli Agyagból fejlődik ki jellegzetes regressziós rétegsorral (Eg 1, DK I-es fúrás (BÁLDI 1998 49

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 18 ábra Bátonyterenye-Kömlő mélyföldtani szelvény (1 szelvény a 16 ábrán, mely ÉNy DK-i irányban szeli át a kutatási terület É-i részét (kivágat MÁFI, 2005 (Az A, B, C betűjelek a szelvény fölött a hosszú szelvény elvágási helyeit jelölik, ami a 16 ábrán is látható 50

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Neogén képződmények Amíg a Közép-magyarországi-vonaltól északra alsó-miocén sekélytengeri homokkő fedi az oligocén kőzeteket (SZTANÓ, TARI 1993, addig a vonaltól délre nem található hasonló korú képződmény Az kora-miocén eseménytörténetét az utolsó Afrika Eurázsia kollízió határozza meg A szávai orogén ciklus (HÁMOR 1984 döntően ÉK-irányú kompresszív hatásai következtében az alpi egységek tömegei feltorlódtak, K-i csatlakozó területeik előtér-domborulattá, az É-alpi előtér és a Kárpátok belső szutúra-vonala pedig üledékgyűjtő mélymedencévé alakultak A Magyar paleogén medence feltöltődése felgyorsult, a késő-egri idejére a tengeri, sekélybathiális üledékgyűjtő tere beszűkült a Nógrád Cserhát Ózd Rimaszombat területre (Szécsényi Slír Formáció A peremeken sekélyvízi glaukonitos homokkő (Pétervásárai Homokkő Formáció képződött Ősföldrajzi kapcsolatai a Sajó-árok Hajdúsági-árok közvetítésével már a Tiszai-egységhez tartozó késői flis üledékgyűjtőkkel lehettek (HÁMOR 1998 Az észak-magyarországi Zagyvapálfalvai Formáció (Verp 2, Es 2, DK I-es fúrásokban, 16 ábra, 1 szelvény, 18 ábra általában diszkordánsan települ az idősebb képződményeken Tarka aleurit, kavics, homok összetételű folyóvízi ártéri összlet ( ipolytarnóci rétegek (HÁMOR 1985, 1996 A szávai orogén ciklus második tágulásos fázisa epizodikus vulkáni működésben nyilvánult meg Az Észak-Dunántúl kivételével országosan az árokrendszerek peremi területein, dilatációs hasadékok mentén, valamely korábbi kéregbeolvadás termékeként riolit riodácit tört a felszínre Kitörési hasadékai nagyjából követik az alaphegység nagyszerkezeti egységeinek határvonalait (Etesi-árok, Darnó-vonal, Tarna-vonal, Bükk D-i peremtörései egyben a Pelsói, Tiszai egység és a Vepori-, Gömöri-, Bükki-alegységek határvonalai is (Hámor 1983 A korábban alsó riolittufa -ként elnevezett Gyulakeszi Riolittufa Formáció a De 8, Es 2, Eg 1-es fúrásokban tanulmányozható A Salgótarjáni Barnakőszén Formáció az ottnangi transzgressziós ciklus terméke, mely pl az Esz 1-es fúrásból került felszínre A középső- és felső-miocén képződmények nem különülnek el a Közép-magyarországivonal két oldalán, bár a vastagságokban nagy különbségek adódnak A középső-miocén vulkanitok jelzik a Közép-magyarországi-vonal közelségét A középső-miocén eseménytörténetét a Pannon medencében a már konszolidálódott és ÉK DNy irányban pásztásan elrendeződött nagyszerkezeti egységeket érő, kétszer ismétlődő ÉNy DK irányú erőhatások határozzák meg Ezek hatására az ÉK-felé kitérni igyekvő, különböző rugalmasságú zónák érintkezési vonalában, kismértékű oldalelmozdulásokkal kísért hosszanti (ÉK DNy irányú aszimmetrikus árkok alakultak ki a kárpáti íven belüli feszültségtérben Ennek következménye: az árkosan beszakadt Dinári-rendszeren át gyorsan direkt tengeri kapcsolat alakult ki a Mediterrán-medencével A stájer orogén ciklust két fázis jellemzi: az erősebb óstájer fázis a kárpáti árkos beszakadásokat, az újstájer fázis az alsóbadeni idején megismétlődő, túlterjedő transzgressziót és a medencévé szélesedő árokrendszer fejlődéstörténetét határozza meg A felerősödő kárpáti transzgresszió litorális, abráziósparti, síkparti, a medence irányában néhol delta fáciesű képződményeit Észak-Magyarországon az Egyházasgergei Formáció ( kispectenes, chlamysos rétegek, mangános homokkövek (S 1-es fúrásban képviseli Diszkordánsan települ idősebb miocén, oligocén rétegeken és a paleo mezozoos alaphegység peremein Az Egyházasgergei Formáció a medence irányában összefogazódhat slír összletekkel, melyek az előrehaladó transzgresszió következtében közvetlen fedőjében is megjelennek, konkordáns településben A slír összletek néha bázisképződmények hiányával, az alaphegységen is megtalálhatók (HÁMOR 1998 A Garábi Slír Formáció (S 1, Rm 109-es fúrások, 16 ábra, 1 szelvény, 18 ábra homok, aleurit, agyag, agyagmárga összlet part távoli nyílt vízi kifejlődésben Vastagsága elérheti a 600 800 m-t 51

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A kárpáti középciklus regresszív szárnyát az üledékgyűjtők aljzatsüllyedésének megszűnése, a víz elsekélyesedése és feltöltődés jellemzi a peremeken A Fóti Formáció (S 1-es fúrásban bryozoás kavicsos homokkő, homok, agyag-betelepülésekkel Feltöltődő zátonyos, sekélytengeri kifejlődés (HÁMOR 1996 A kárpáti középciklus záró szakaszában Észak-Magyarországon epizodikus vulkáni működés zajlott le A Hasznos Alsótold Mogyoród Fót-K Dunazug-D Börzsöny vonalában általában tengeralatti kitörésű, részben szubvulkáni állapotban megrekedt intermedier (andezit-vulkanizmus termékeit a Hasznosi Andezit Formációba ( alsó andezit (S 1, Detk I-es fúrás soroljuk Országosan elterjedt a Tari Dácittufa Formáció ( középső riolittufa (S 1, Detk I-es fúrás, 16 ábra, 3 szelvény, 19 ábra, mely kompresszív fázis során, felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett (HÁMOR 1998 Az alsó-badeni idején változatlan ősföldrajzi keretben DNy-felől megismétlődött tengerelöntés a kárpátival azonos fácies elrendeződésben zajlott le A középső-miocén végén elzáródott a Földközi tengeri kapcsolat, kialakult a mai orográfia, megszűnt a mediterrán környezetű üledékképződés A Kárpát medencében ekkor történt események a következők: elmocsarasodás feltöltődés Ny-on, sóssági krízis K-en (keletszlovákiai, kárpátaljai, erdélyi sóformációk és vulkáni kitörés középütt (HÁMOR 1984 A Pilis-vonaltól K-re a középső-badenit uralkodóan a Börzsöny, Dunazug, Cserhát, Mátra hegységek tömegét alkotó Mátrai Vulkanit Formáció (Jb 1, Jb ÉK 1, Ker 1-es fúrásokban, 16 ábra, 2 szelvény, 17 ábra képviseli Képződése már a kora-badeni végén megkezdődött A formációt általában szárazföldi sztratovulkáni sorozatok építik fel A formáció döntő tömege andezit Vastagsága 800 3000 m közötti (HÁMOR 1998 A késő-miocén idejének globális lemeztektonikai eseménye, hogy az afrikai és az eurázsiai lemez a köpenyáramlás következtében ismét távolodni igyekezett egymástól E mozgás csak a kőzetmechanikai rugalmasság határáig valósul meg és területileg eltérően nyomásos, ill oldalirányú elmozdulásból adódó húzásos zónák kialakulásában nyilvánul meg Ennek következménye az alp kárpát dinári kaukázusi rendszer általános feltorlódása, illetve a közbezárt medenceterületek tágulásos beszakadása A Kárpát-medence mediterrán tengeri kapcsolatai megszűntek a Dinári-hegység kiemelkedésével A tengeri transzgressziók DKfelől érkeztek, ismétlődően a felső-badeni, szarmata, pannóniai, pontusi idején (HÁMOR 1998 A késő-miocén kárpát-medencei fejlődéstörténetét a lajtai orogén ciklus határozta meg (HÁMOR 1978, 1985 Kezdeti fázisai a középső-miocén végi vulkáni tevékenységet, sóképződést, a sugárirányban kifelé mutató vergenciájú utolsó kárpáti takarók képződését eredményezték Fiatalabb fázisai okozták a belső tér regionális, változó sebességű aljzatsüllyedését, az idősebb miocén képződmények deformációját, a második nagy vulkáni kitörést a szarmata idején és a 3 5 kilométer vastagságú felső-miocén üledék összleteket Mindezek additív hatásaként csak ekkor alakult ki a késő-miocénben a részmedencék láncolatából álló, többé-kevésbé egységes Pannon-medence Ezt a Vardar gát ÉNy DK csapású vonulata osztja két nagyobb kifejlődési területre A Ny-Pannon-medence mélymedencéi a Száva-depresszió és a Stájer Mura Dráva-medence; a K-Pannon-medence mélymedencéi a Bécsi-medence, Kisalföld Dunai-depresszió, Jászsági-, Békési-medence és a Morava-, Kelet-Szlovákiai-, Erdélyi-medence A Kelet Pannon-medence K-i peremrésze a nagyrészt vulkanitokkal kitöltött Szatmári-árok A felső-miocént egy földtani nagyciklus építi fel, amely a későbadeni, szarmata és pannóniai idején ismétlődő transzgressziós, és a pontusi idején erősödő regressziós középciklusok additív eredménye Felső-badeni nyíltvízi kifejlődésű foraminiferás agyagmárga a Szilágyi Agyagmárga Formáció (Tarna 1, Detk I, Ker 1-es fúrásokban, 16 ábra, 3 szelvény, 19 ábra Sekélyvizű zátonyos szigettenger kisebb részmedencéinek nyíltvízi területein képződött (HÁMOR 1998 52

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A szarmata során képződött a Tinnyei Formáció (biogén mészkő, mészhomokkő Jb ÉK 1- es fúrás és a Hajdúszoboszlói Formáció (bioklasztos mészkő, Tarna 1-es fúrás Többnyire a felső lajtamészkő képződményeire települnek, néhol a középső-badeni andezitre Mindkét képződmény brakkvízi partszegélyi fáciesű A nyíltvízi fáciesű Kozárdi Formáció, mely uralkodóan agyag, agyagmárga, (Verp 1, Verp 4, Ker 1-es fúrások, 16 ábra, 1 szelvény, 18 ábra területi elterjedése nagyjából követi a Szilágyi Agyagmárga Formáció határait A peremibb Tinnyei Formációból fokozatosan fejlődik ki a medencék irányában, néhol annak fedőjébe települ 19 ábra Szécsény Detk mélyföldtani szelvény (3 szelvény, 16 ábra a vizsgálati terület 5 km-es körzetébe esik, annak ÉNy-i részén ÉNy DK-i irányban szeli át a területet (kivágat MÁFI, 2005 53

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A terület pannóniai képződményei 20 ábra Aldebrő Battonya földtani szelvény, mely a terület középső részét É D-i irányban szeli át (5 szelvény a 16 ábra, MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet am3 Algyői Formáció; úm3 Újfalui Homokkő Formáció; ú+zm3-pl Újfalui és Zagyvai Formáció; nm3_pl Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h pleisztocén holocén általában 6,8 és 9,1 millió év között kiújult az oldaleltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott, nagy vastagságú, deltafront rétegsorok (JUHÁSZ et al 2006 Az Északi-középhegységben már a szarmatában kialakult a delta rendszer A Pannonmedence feltöltésében jelentős szerepet kaptak azok a bő vízhozamú, nagy mennyiségű 54

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány törmelékanyagot szállító folyók, melyek hordalékukat a torkolatuknál rakták le A kutatási területen ÉNy és ÉK-i progradációs iránnyal jellemezhető sziliciklasztos delta-rendszer hozta létre az alsó-pannóniai rétegsort a szeizmikus felvételek tanúsága szerint (JUHÁSZ 1998 A delta-progradáció következtében a medenceperemeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, deltafront, deltasíkság, folyóvízi tavi homokos agyagos üledék-képződés Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak, mivel ezek hozták létre a legtöbb üledékanyagot Az alsó-pannóniai emeletben kialakult deltarendszerek tovább nyomultak a medence belseje felé A délkeletre mélyülő jászsági medence belseje felé progradált az alsó-pannóniai deltarendszer (PALOTAI, CSONTOS 2010 Az Északi-középhegység előterében vastag delta alluviális síksági üledékek halmozódtak fel A középhegység körül kialakult deltafáciesek közvetlen kapcsolódnak a medence belsejei fáciesekhez A Pannon-tó gyors feltöltődése ezen deltarendszerek eredménye, mely hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010 A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig A kutatási területen a pannóniai rétegek talpa 670 3100 m (É-ról DK-felé mélyen helyezkedik el, az összletek általánosnak mondható D DK-i dőlésiránnyal jellemezhetők a területen A pannóniai az északi területrészen teljes egészében hiányzik Pl Demjén 8: Az ottnangi Gyulakeszi Riolittufa felett már kvarter löszt találunk A Verp s 3-as fúrásban a szarmata Kozárdi Formáció felett kvarter üledékek vannak A Verp 4-es fúrásban és attól DK-re már a pannóniai képződmények is jelen vannak a rétegsorban (16 ábra, 1 szelvény, 18 ábra Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett alsó-pannóniai formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al 2006 és GYALOG szerk 1996 alapján történt Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein igen csekély mértékű kondenzált üledékképződés folyt, hemipelágikus tavi, beltengeri agyagos karbonátos rétegsorokat hozva létre, melyeket mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok képviselnek Ezek alkotják a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Formáció képződménysorát A Detk I-es fúrásban az Algyői Formáció feküje a Tótkomlósi Mészmárga Tagozat, vastagsága 30 m (16 ábra, 3 szelvény, 19 ábra A terület DK-i részén az Endrődi Formáció nagyobb vastagságban jelenik meg A Jász I-es fúrásban 114 m vastag (16 ábra, 2 szelvény, 17 ábra A mélyvízi márgák fölött a medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga-márga rétegek váltakozásából álló turbiditsorozat települ Ez a képződmény a Szolnoki Homokkő Formáció Vastagsága nagyon változó, a mélymedencékben meghaladja az 1000 m-t, a medenceperemek irányában kiékelődik A kutatási terület DK-i részén fordul elő A Jász-I-es fúrásban 1000 m vastag (16 ábra, 2 szelvény, 17 ábra Sekély szublitorális fáciesű a Száki Agyagmárga Formáció, mely molluszkás osztrakodás agyagmárgás aleurit a Verp 1-es fúrásban az Algyői Formáció feküje, vastagsága 260 m A turbiditek fölött a lejtőn (deltalejtő, medencelejtő zagyárként mélybe csúszott homokok finomszemcsés üledéke található, ami az Algyői Formációt alkotja Agyagos aleuritos rétegsor, melybe torkolati zátony, víz alatti mederkitöltés, és gravitációs eredetű aleurolit- és homokkőtestek települhetnek, amelyek gyakorisága és vastagsága területenként igen eltérő lehet Az Algyői Formáció a Ker 1-es fúrásban 245 m, délkeletre kivastagszik, a Jász I-es fúrásban már 600 m vastagságban jelenik meg (16 ábra, 2 szelvény, 17 ábra 55

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 21 ábra 4-es számú földtani szelvény (16 ábra, mely a terület É-i részén DNy KÉK-i irányban húzódik (MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet úm3po Újfalui Homokkő Formáció; zm3-pl Zagyvai Formáció; bm3-pl Bükkaljai Lignit Formáció; nm3-pl Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h pleisztocén holocén általában A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al 2006 és GYALOG szerk 1996 alapján történt Az Újfalui Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkő testek vastagsága több tíz méter is lehet Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak A Verp 1-es fúrásban 95 m, délkeletre kivastagszik, az Nkö 11-es fúrásban 260 m vastagságban jelenik meg (17 ábra, 18 ábra 56

Peremartoni Fcs Dunántúli Fcs Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A már feltöltődött területeken folyóvízi-ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől A Zagyvai Formáció szenesedett növénytöredékeket tartalmazó közép- és finomszemcséjű homok, homokkő-, aleurit-, agyag- és agyagmárga-rétegek igen sűrű váltakozásából áll, gyakori földes fás barnakőszén csíkokkal A Verp 4-es fúrásban 185 m, az Nkö 11-es fúrásban 178 m vastag (17 ábra, 18 ábra A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homokrétegekkel A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén korai részébe is A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző A kutatási területen a K 12-es fúrástól délre egyre nagyobb vastagságban jelenik meg Átlagos vastagsága 175 m (16 ábra, 5 szelvény, 20 ábra A Bükkaljai Lignit Formáció deltasíkság víz fölött és víz alatt keletkezett agyagrétegeinek váltakozásaiból áll, homok és lignit-közbetelepülésekkel A Verp 1-es fúrás 160 m, a Tarna 1-es fúrás 300 m vastagságban harántolta A 16 ábra, 4-es szelvényén (21 ábra a K 14-es fúrásban látható A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia az 1980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 15 táblázat és a 22 ábra mutatja a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát 15 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Hagyományos (nem javasolt korbeosztás Kvarter Q Fcs*-baosztás legfelsőpliocén (levantei Pl3 Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől Nemzetközi korbeosztás Pl pliocén elfogadott Pliocén Pl felső-pliocén (felsőpannóniai Pl2 pannóniai (s l felső-pannóniai (Pa2 felső-miocén Miocén M alsó-pliocén (alsópannóniai Pl1 szarmata M3 középsőmiocén tortónai helvét burdigáliai akvitániai *Fcs: formációcsoport M2 M1 alsó-miocén alsó-pannóniai (Pa1 szarmata (Ms badeni (Mb kárpáti (Mk ottnangi (Mo eggenburgi (Me egri (Mer M3 M2 M1 középső-miocén alsó-miocén 57

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 ábra A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ HÓDI, JUHÁSZ in CSÁSZÁR szerk 1997 Negyedidőszaki képződmények A 2,5 millió évvel ezelőtti tektonikai mozgások eredményeként az Északi-középhegység és D-i előtere jelentősen megemelkedett, s így a lepusztulás változó mértékben belemart a felszínen lévő, medencekitöltő pliocén, sőt néhol az idősebb képződményekbe is Az Északiközéphegység eddigi süllyedő mozgása ekkor változott át ellenkező, kiemelkedő irányzatúvá A süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata A negyedidőszaki képződmények vastagsága a medenceterületeken elérheti a több száz métert (RÓNAI 1985, RÓNAI, FRANYÓ 1989 A kvarter képződmények túlnyomó részét a pleisztocénben lerakódottak teszik ki, a holocénben kialakultak vastagsága általában csak néhány deciméteres A pannóniainál fiatalabb üledék, ahogy a pannóniai is, DK-felé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén pliocén süllyedés mértéke növekedett (KŐRÖSSY 2004 A területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai (homok, kavics, aleurit, agyag töltögették fel A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, alföldi lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998 58

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1311 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 13111 Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén késő-pleisztocén és holocén korú képződményekben, elsősorban eolikus futóhomokos, homokos, löszös rétegeiben, üledékeiben, illetve infúziós löszös, ártéri képződményekben alakultak ki Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; legnagyobb területi elterjedésben az eolikus futóhomokok, löszös képződmények találhatóak, a holocén korú folyóvízi homokos, aleuritos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások (Zagyva és Tarna mentén, 5 km-es körzetben a Tisza mentén jellemzőek A talajvíz egybe tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük A talajvíz-domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 7 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt (elsősorban az északi területek lejtőtörmelékei, vulkáni képződményei területén helyenként hiányzik A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint a felszínhez közeli 13112 Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén korú folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen általában néhány száz méterre tehető A víztartó a vizsgált terület legészakibb részein hiányozhat, míg legnagyobb, kb 400 500 méteres vastagságát a medenceterületek irányában, Jászberénytől délre éri el Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű-kútjainak nagy része elsősorban a felső 100 400 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ A kvarter összletben tárolt vizek többnyire 500 1200 mg/l összes oldottanyag-tartalommal (TDS rendelkeznek, melyhez párosultan a CaMgHCO 3 -os és NaHCO 3 -os kémiai jellegek között minden víztípus előfordul Alapvetően elmondható, hogy elsősorban a mintegy 100 méteres mélységnél mélyebb víztartók vizei tartalmaznak 70%-nál magasabb részarányban nátriumot (NaHCO 3 -os víztípus 100 méternél mélyebben a vizsgálati területen belül leginkább 500 800 mg/l TDS, illetve NaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jellegek jellemzőek Az 5 km-es körzeten belül ebben a mélységben magasabb (1300 1600 mg/l TDS és hasonló kémiai jelleg figyelhető meg a vízmintákban Területi elterjedésben elsősorban a vizsgálati terület északi, keleti és déli részein találhatók CaMgHCO 3 -os és CaMgNaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek, míg a középső részeken (vastagabb összletben NaCaMgHCO 3 -os kémiai jellegek dominálnak Fontos megemlíteni, hogy egyes esetekben megnövekedhet a szulfát mennyisége Ez zagytározói, erőműi eredetre vezethető vissza Az alacsony TDS és a HCO 3 -os kémiai jelleg intenzív áramlást bizonyít az összletben 59

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött késő-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció+Zagyvai Formáció és Újfalui Formáció=Peremartoni Formációcsoport; a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint több száz méter, azonban a vizsgált terület északi részein hiányozhat is, míg a medenceterületek irányában elérheti akár az 1000 m-es vastagságot is Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezetalakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier áramlási rendszert 300 400 m-es mélység alatt már 30 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen Legnagyobb (több száz méteres vastagságát a vizsgálati terület D-i, DK-i részén éri el A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 200 400 m Az összlet homokosabb delta-front üledékei már jóval 30 C-nál magasabb hőmérsékletű melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltatnak A kvarter összlet vizeihez hasonlóan az összes oldottanyag-tartalom a felsőpannóniai víztartók vizeiben is alacsony, általában 400 1200 mg/l közötti, melyhez változatos (Ca Mg Na kation arányú hidrogénkarbonátos kémiai jelleg párosul A mélységgel megfigyelhető a nátrium túlsúlyba kerülése a kalciummal és magnéziummal szemben Az egyes képződményekben (Nagyalföldi Tarkaagyag, Bükkaljai Lignit, Zagyvai Formációk tárolt vizek hasonló, 400 700 mg/l TDS-űek, valamint CaMgHCO 3 -os és CaMgNaHCO 3 -os kémiai jellegűek Ugyanakkor az Újfalui Formációban tárolt vizek esetén már megjelenik a NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleg is, továbbá kb 400 500 méteres mélységtől már a kissé magasabb, 800 1400 mg/l TDS és a NaHCO 3 -os kémiai jelleg válik uralkodóvá, helyenként kloridos-hidrogénkarbonátos jelleggel A vizek összetétele É D-i, illetve ÉÉNy D-DK-i irányban változik: az eleinte (Vámosgyörk Szihalom vonalától északra még CaMgHCO 3 -os kémiai jelleg fokozatosan eltolódik (Jászberény Heves vonaltól délre a NaHCO 3 -os kémiai jelleg felé Az alacsony oldottanyag-tartalmú és hidrogénkarbonátos kémiai jellegű vizek a felső-pannóniai összletben uralkodó intenzív, É D-i, ÉÉNy D-DK-i irányú áramlási rendszerre utalnak Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A felső-pannóniai és negyedidőszaki rétegek nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek 13113 Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A kora-pannóniai összlet (Peremartoni Formációcsoport a Jászladány térségében éri el legnagyobb (1500 m-t is meghaladó vastagságát A vizsgálati terület egyéb részein 500 1100 m-es átlagos vastagságban jelenik meg A kora-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete szintén DK-i irányban éri el jelentősebb, akár 1000 m-es vastagságát: a vizsgálati terület K-i és D-i részein átlagos vastagsága 100 300 m körül alakul, északon már nem fordul elő A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban is gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő-testek jelennek meg Az Endrődi Formáció bázisán található kavicsbetelepülésekben, illetve, a Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, 60

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány amennyiben azok (általában 10 50 m-es vastagságban megjelennek a területen A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai vízadói jóval kedvezőbb adottságuak, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt A területen egyértelműen alsó-pannóniai összletből csupán két vízminta származik Ezek Jászberény térségében NaCl-os vizek jelenlétét jelzik, mely már kissé elzártabb víztartók meglétére utal Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén korú, illetve paleogén összletben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, illetve Szászvári és Gyulakeszi Riolittufa, továbbá Egyházasgergei, Pétervásárai Formációk A pannóniainál idősebb, miocén korú képződmények vastagsága erősen változó: a legkiemeltebb aljzati rögök felett nem, vagy csak kis (50 150 m-es vastagságban jelennek meg, míg más területeken akár több száz métert is meghaladó vastagságban találhatók a vulkáni képződmények A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá A prepannóniai miocén korú rétegek vizei változatos összetétellel és TDS-sel jellemezhetőek, de megfigyelhető a mélységgel növekvő nátrium- és klorid-tartalom is Alapvetően elmondható, hogy a vizsgálati terület északi részein, elsősorban kiemelt helyzetben és kis mélységben található prepannóniai miocén korú vulkanikus, tufás képződményekben tárolt vizek az intenzívebb áramlások következtében alacsonyabb, 650 900 mg/l TDS-sel és CaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel (esetenként magasabb szulfát-tartalommal, illetve a Gyulakeszi Riolittufában Demjén térségében 1100 2300 mg/l összes oldottanyag-tartalommal és NaHCO 3 SO 4 -os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek A sekély, 50 méternél kisebb mélységközben ezeknél alacsonyabb TDS is előfordulhat Déli irányban haladva, az összlet mélyebb régióiban tárolt vizek egyre magasabb TDS-sel és egyre inkább NaCl-os kémiai jelleggel jellemezhetőek (Jászberény: 17 200 mg/l, NaCl; Farmos: 14 400 15 100 mg/l, NaClHCO 3 A magas TDS és a kloridos jelleg a víztartók elzárt jellegére utal A Farmos 3, 5 kutatófúrásban az alsó-pannóniai rétegekben megismert, 8000 mg/l-nél magasabb hidrogénkarbonát-tartalom (14 800 17 200 mg/l TDS önmagában is figyelemre méltó, hiszen ilyen magas értékekek a Pannon-medencében ritkán fordulnak elő, és az esetek egy részében a nagyobb mélységekből feláramló és az adott rezervoárban megrekedt széndioxid hatására alakult ki A képződmények enyhén, vagy a mély medencék irányában (pl Jászsági-süllyedék jelentősebben túlnyomásosak lehetnek Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni 13114 Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Tinnyei, Hajdúszoboszlói és Fóti Formációk és amennyiben előfordulnak, az eocén korú karbonátokat (pl Szépvölgyi Mészkő Formáció, Budai Márga karsztosodott részei Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal 61

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Eocén képződményekből elsősorban márgás kifejlődésekből (Budai Márga áll rendelkezésre vízelemzés a területen, Eger, Demjén és Ostoros térségéből Az itt feltárt vizek alacsony, 500 2400 mg/l TDS-sel és leginkább CaMgHCO 3 -os és NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os kémiai jelleggel rendelkeznek Az elemzések intenzív áramlási rendszert jeleznek a vizsgálati terület ÉK-i csücskében található eocén márgás képződményekben Egy elemzés származik a Recski Andezit Formációból (5 km itt az andezit elzárt víztartót képez (11 100 mg/l TDS, NaHCO 3 Cl-os kémiai jelleg A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni A miocén rétegek a területen a Csány Karácsond Füzesabony vonaltól délre, a mély medencék irányában, egyre nagyobb mértékben, túlnyomásosak lehetnek 13115 Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlett képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk (ritkábban Száki Agyagmárga Formáció A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a vizsgálati terület D-i, DK-i részein a Jászsági-süllyedék irányába kivastagodnak; köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek, akár jelentős vastagságban is Az Endrődi Formáció átlagosan 30 120 m, az Algyői Formáció 300 400 m- es átlagos vastagsággal jellemezhető, mely DK-i irányba elérheti, sőt meg is haladhatja az 500 600 m-t Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak A vizsgálati területen az alsó-pannóniai finomszemcsés üledékeken kívül, több, jelentősebb vertikális és horizontális elterjedéssel rendelkező, illetve kisebb térbeli elterjedésű prepannóniai miocén finomszemcsés, agyagos, márgás felépítésű képződmény található, melyek regionális/lokális vízzáró szerepet tölthetnek be E miocén képződmények (Szilágyi Agyagmárga, Garábi Slír Formáció döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen a paleogén Szécsényi Slír és Kiscelli Agyag finomszemcsés üledékei, illetve a felső-eocén oligocén Budai Márga Formáció márgás, nem karsztosodott képződményei is Demjén térségében rendkívül nagyszámú vízelemzés áll rendelkezésre a Kiscelli Agyagból Az itt tárolt vizek döntő részben NaCl-os kémiai jellegűek, azonban az összlet sekélyebb, mintegy 600 méternél kisebb mélységéből származó vízminták ettől eltérhetnek a hidrogénkarbonátos jelleg felé, sőt egy-egy esetben akár CaNaHCO 3 Cl-os, CaNaCl-os, NaCaCl-os, CaNaClSO 4 -os, NaCaHCO 3 SO 4 -os és MgHCO 3 -os kémiai jelleg is megfigyelhető Ebben a mélységközben az összes oldaottanyag-tartalom csak ritkán haladja meg az 5000 mg/l-t Kb 600 méteres mélységtől a TDS akár 15 000 mg/l-ig is emelkedhet, melyhez szinte kizárólag NaCl-os kémiai jelleg párosul (a HCO 3 részaránya nem éri el a 20 %-ot Csupán 1-2 kiugróan magas (24 000 39 000 mg/l TDS figyelhető meg A kémiai jelleg és a magas sótartalom (a legsekélyebb részektől eltekintve csak nagyon lanyha áramlás meglétére utal a képződményben Az Egri Formációból származó néhány vízelemzés 2000 5400 mg/l TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget jelez 1312 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a vizsgálati területen változatos képződményekben találhatjuk A vizsgált terület északi részein, a Bükki-egység területén 62

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Pusztamonostor Besenyőtelek vonaltól északra elsősorban kisfokú metamorfózist szenvedett újpaleozoos mezozoos képződmények találhatóak, melyek elsősorban repedezettségük révén válhatnak tároló képződményekké A vizsgált terület középső részén (a Közép-dunántúli-egység területén tagolás nélkül találunk újpaleozoos mezozoos képződményeket, melyek egyrészt repedezettségük, másrészt karsztosodás következtében lehetnek rezervoárok A Tápiószele Hevesvezekény Sarud vonaltól délre, a Mecseki-egység területén, variszkuszi metamorfitok (Körösi Komplexum alkotják az aljzatot, melyek repedezettség esetén tároló képződményeket alkothatnak Az aljzat mélysége jellemzően 2400 3600 mbf mélységben található, míg a vizsgálati terület északi részein ennél jóval sekélyebb, akár 500 mbf mélységbe is emelkedhet; Jászberény térségében szintén 2000 mbf mélység fölé emelkedik A Jászsági-süllyedék irányában a terület DK-i részein, a legmélyebb részeken elérheti, vagy meg is haladhatja akár a 4000 mbf mélységet is Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl geotermikus, szén-dioxid-tárolási szempontból A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel Mindemellett a metamorf képződmények repedezett zónái alkothatnak még rezervoárokat a térségben Mezozoos (triász karbonátos képződményekben (elsősorban Bervai Mészkőben tárolt vizekből származó vízkémiai elemzés csak kis számban található a vizsgálati területen, azok is az ÉK-i, Eger környéki területrészeken Itt a Bervai Mészkőben leginkább 800 1000 mg/l közötti, kalciumos, hidrogén-karbonátos (CaHCO 3 -os, CaNaHCO3-os, CaMgNaHCO 3 -os vizek jelennek meg, jelezve az itt zajló intenzív vízáramlásokat Csupán egy-egy adat áll rendelkezésre más képződményekből (Felsőtárkányi Mészkő, Ablakoskővölgyi és Nagyvisnyói Mészkő Formációk, ahol változatos TDS, (800 és 6400 mg/l és CaNaHCO 3 -os és NaHCO 3 SO 4 -os kémiai jelleg figyelhető meg Ki kell emelni, hogy az aljzatból származó vízelemzések a Bükki-egység területéről származnak, ahol az aljzati képződmények jelentősen eltérnek a Jászberény térségében, a Közép-dunántúli-egység aljzatában található képződményektől Ennek következtében a vízelemzések nem feleltethetőek meg a Jászberény térségében található aljzati rezervoárokban tárolt vizek összetételének Eddigi tapasztalatok alapján itt, vastag fedősorozat alatt, nagy mélységben az aljzati képződmények elzárt rezervoárjait valószínűsíthetjük Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során megismert, döntően homokos, löszös talajképző üledékek alapján az évi 63

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés csapadék kb 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A helyenként előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből A pannóniai hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei részben a vizsgált területen (annak északi részein, részben azon kívül találhatók, az innen érkező utánpótlódás egy jelentős része tehát szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkezik, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlás elsősorban ÉÉNy-i irányból (DK-i irányba várható, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100 200 méteres zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen az Észak-Alföld porózus termál víztest süllyedési teszt alapján megállapított gyenge mennyiségi állapota miatt Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai révén jelentenek megcsapolásokat Ennek következtében szikes területek a vizsgálati területen belül nagy kiterjedésben fordulnak elő Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO vannak, a szükséges vízigényük következtében a sekély porózus víztestek gyenge mennyiségi állapotúak A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt ÉÉNy-i irányból DK-i irányába történő áramlással lehet számolni 64

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai rezervoárokat érintő ivó-, gyógyászati- (pl Demjén, Eger, Egerszalók, Jászapáti, Tápiószentmárton, fürdő, ipari, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek A triász eocén karbonátos képződményeket északon Demjén, Eger, Egerszalók térségében található fürdők termálkútjai csapolják meg Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, valamint a vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 134 A terület vízminőségi képe A Jászberény vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról A felszínhez közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen, a 10 90% percentilis értékeket figyelembe véve jellemzően 400 1250 mg/l (medián körülbelül 800 mg/l, míg a klorid ion tartalom 5 100 mg/l (medián körülbelül 30 mg/l, a hidrogén-karbonát tartalom 200 600 mg/l között változik, utóbbi 400 mg/l körüli medián érték mellett A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom meghaladhatja a 9500 mg/l-t is, mely esetekben a nátrium 400 800 mg/l, a kalcium 200 1200 mg/l, a hidrogén-karbonát 200 800 mg/l, a klorid 50 5100 mg/l és a szulfát 300 mg/l körüli (23 ábra Box Whisker diagramján nem ábrázolt A rendelkezésre álló adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS] eloszlását Box Whisker diagramon (23 ábra ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a minimum és maximum értékeknek felelnek meg 65

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 23 ábra A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződményekben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a 10 90% percentilis értékeket figyelembe véve jellemzően 550 1300 mg/l között változik A vizek áramlása Ny K, ÉNy DK irányú, melyet a vízösszetétel is alátámaszt A bővített terület É-i és Ny-i részén, ahol az üledék viszonylag vékony (körülbelül 10 200 méter, a vizek kémiai jellege főleg CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, de néhol (a sekélyebb kutakban megjelenik a szulfát- (NaCaSO 4 -os, NaCaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgNaHCO 3 SO 4 -os, a nátrium- (NaCaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és a klorid-ion (NaCaMgHCO 3 Cl-os, CaMgNaHCO 3 Cl-os is A bővített terület DK-i részén, (ahol az üledék vastagsága elérheti a 450 métert is a vizek jellemzően NaCaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és NaHCO 3 -os típusúak, de előfordulnak NaHCO 3 Clos, NaClHCO 3 -os jellegű vizek is A fő jellemző alkotók a 10 90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő intervallumokban változnak, körülbelül 10 250 mg/l Na +, 30 130 mg/l Ca 2+, 10 60 mg/l Mg 2+, 5 60 mg/l Cl, 300 900 mg/l HCO 3 és 1 150 mg/l SO 4 2 A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények kisebb vastagságú (körülbelül 10 300 m, peremi részein a vizek CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os jellegűek, de előfordulnak NaCaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és NaHCO 3 -os vizek is Gyöngyös és Nagyréde környékén a felszín közeli vizekben megjelenik a szulfát- és a klorid ion is, mely NaCaMgHCO 3 SO 4 -os, NaCaMgClSO 4 -os, NaCaSO 4, NaCaMgSO 4 HCO 3 Cl-os víztípusokat eredményez A bővített terület D DK-i részében, ahol az Újfalui Formáció feküje (mely a Dunántúli Formációcsoport feküje is egyben 600 1200 mbf közötti mélységben húzódik, a vizek jellemzően NaHCO 3 -os típusúak A sekélyebben szűrőzött kutak vizei NaCaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, míg a fekü közeléből származó vizek NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegűek is lehetnek A területen a Dunántúli Formációcsoport üledékeiben tárolt víz ÉNy DK irányú áramlást mutat Az összes oldottanyag-tartalom és a főbb jellemző alkotók a 10 90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő tartományokban változnak, körülbelül 50 250 mg/l Na +, 10 80 mg/l Ca 2+, 2 30 mg/l Mg 2+, 10 80 mg/l Cl, 300 800 mg/l HCO 3 és1 70 mg/l SO 4 2, 450 1150 mg/l TDS mellett A rendelkezésre álló adatok alapján a felső pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokos vízadóiban tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS] eloszlását Box Whisker diagramon (24 ábra ábrázoljuk 66

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 ábra A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeinek vizeiről csak a Farmos Fa 3, 5 jelű és CH-kutató fúrások adatai nyújtottak információt, melyek alapján az itt tárolt víz NaHCO 3 Cl-os típusú, ahol az összes oldottanyag-tartalom 15 000 17 000 mg/l körüli, körülbelül 4500 5000 mg/l Na +, 1800 2500 mg/l Cl és 8200 9000 mg/l HCO 3 tartalom mellett A Jászberény Jb 1 jelű CH-kutató fúrás vize az alsó- és felső-pannóniai korú Algyői Formációból származik, mely NaCl-os jellegű, 5100 mg/l körüli TDS mellett, ahol a Na + 1900 mg/l, míg a Cl 2300 mg/l körüli Fontos megjegyeznünk, hogy a rendelkezésre álló elemzések csekély száma a bizonytalanságot jelentősen növeli A lokális víztartók kora-pannóniainál idősebb miocén üledékeiben tárolt vizek vízösszetétel szempontjából két csoportra bonthatóak A sekélyebb (felszín alatt 500 méteres mélységig, a bővített terület É-i részén mélyült kutakból származó vizek kémiai jellege széles intervallumban változik a CaMgHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os jellegtől a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Clos, NaClHCO 3 -os jellegen keresztül a NaCl-os, CaSO 4 HCO 3 -os, NaSO 4 HCO 3 -os, CaNaSO 4 - os és CaNaSO 4 Cl-os jellegig Itt az összes oldottanyag-tartalom 200 3200 mg/l közötti, körülbelül 10 700 mg/l Na +, 5 450 mg/l Ca 2+, 5 100 mg/l Mg 2+, 5 500 mg/l Cl, 10 1100 mg/l SO 4 2 és 50 2200 mg/l HCO 3 tartalom mellett A mélyebbről (felszín alatti 1300 2000 méteres mélységköz, a bővített terület DNy-i, illetve a vizsgálati terület északi részéről származó vizek NaHCO 3 Cl, NaClHCO 3 -os, NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a Na + 600 10 600 mg/l, a Cl 500 16 500 mg/l és a HCO 3 100 5000 mg/l között változik Az összes oldottanyag-tartalom széles intervallumban, körülbelül 3000 29 500 mg/l között változik, attól függően, hogy a víz mennyire elszigetelt, az intenzív áramlási rendszertől elzárt térrészről származik Az eocén Szépvölgyi Mészkő és az eocén oligocén Budai Márga Formációban tárolt vizek NaHCO 3 -os, CaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os és NaClHCO 3 -os jellegűek Az összes oldottanyagtartalom a mélység függvényében változik, a felszín alatti kb 200 600 méteres mélységközben a TDS 600 1000 mg/l, a felszín alatti kb 800 1500 méteres mélységközben a TDS 500 1700 mg/l, míg a felszín alatti kb 1900 méteres mélységből származó víz összes oldottanyag-tartalma 3000 mg/l körüli A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, 10 900 mg/l Na +, 5 170 mg/l Ca 2+, 10 400 mg/l Cl és 150 1750 mg/l HCO 3 67

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Fontos megjegyeznünk, hogy csak a terület északi határának közeléből álltak rendelkezésünkre vízelemzési adatok, mely a megbízhatóságot csökkenti Az oligocén -agyag, márga, agyagmárga és homokkő (Kiscelli Agyag Formáció rétegeinek vizeiről a bővített terület ÉNy-i részében lévő parádi és a vizsgálati terület ÉK-i sarkában lévő andornaktályai, demjéni, egri, verpeléti és ostorosi fúrásokból származó vízminták nyújtanak információt Itt a viszonylag kisebb összes oldottanyag-tartalmú (jellemzően 600 1100 mg/l vizek jellemzően NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, ahol a fő jellemző alkotók, a 10% és 90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő tartományokban változnak, körülbelül 400 700 mg/l Na +, 150 500 mg/l Cl - és 650 1100 mg/l HCO 3 A nagyobb TDS-ű (jellemzően 7000 13 500 mg/l vizek NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a fő jellemző alkotók, a 10% és 90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő tartományokban változnak, körülbelül 2500 5000 mg/l Na + és 3500 6500 mg/l Cl Néhány esetben (Demjén, Eger, Parád és Verpelét térségében előfordulhatnak kis összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül 450 1050 mg/l, CaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os, CaNaCl-os, NaHCO 3 SO 4 -os, NaHCO 3 SO 4 Clos, NaClSO 4 -os és CaMgHCO 3 SO 4 -os vizek is Itt a fő jellemző alkotók a 10 90% percentilis értéket figyelembe véve a következő tartományban változnak, körülbelül 10 200 mg/l Na +, 10 150 mg/l Ca 2+, 2 30 mg/l Mg 2+, 5 170 mg/l Cl, 50 600 mg/l HCO 3 és 20 150 mg/l SO 4 2 Néhány demjéni fúrásban a vizek összes oldottanyag-tartalma kiugróan magas (24 000 39 000 mg/l körüli és NaCl-os kémiai jellegű, ahol a Na + 2000 13 500 mg/l, míg a Cl 13 000 23 500 mg/l körüli Fontos megjegyeznünk, hogy csak a terület ÉNy-i részéről állt rendelkezésre adat, mely az értékelés bizonytalanságát növeli A miocén és oligocén képződményeket is szűrőző Demjén DK 339-es fúrás vize NaCl-os jellegű, ahol a TDS 13 000 mg/l körüli, körülbelül 4600 mg/l Na + és 6200 mg/l körüli Cl - tartalom mellett Az oligocén és eocén rétegeket is megnyitó andornaktályai és demjéni fúrások vizei NaClos és CaCl-os jellegűek ahol a TDS 1500 6000 mg/l körüli, körülbelül 100 2000 mg/l Na +, 100 350 mg/l Ca 2+ és 900 3400 mg/l körüli Cl tartalom mellett Az oligocén és triász képződményeket is szűrőző kutak vize NaHCO 3 -os, CaHCO 3 SO 4 -os (Demjén B 11, DK 357, 369, CaMgHCO 3 -os (Eger K 9 és NaHCO 3 SO 4 -os jellegű Az összes oldottanyag-tartalom körülbelül 500 3500 mg/l, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50 400 mg/l Na +, 30 130 mg/l Ca 2+, 20 50 mg/l Mg 2+, 350 1400 mg/l HCO 3 és 40 60 mg/l SO 4 2 Az triász mészkőben tárolt vizeket a vizsgálati terület északi részén lévő demjéni, ostorosi és verpeléti fúrások tárták fel A demjéni és az ostorosi fúrások vize a felszín alatti 850 1050 méteres mélységközből származik, melyek NaCaHCO 3 Cl-os (Demjén DK 322 és NaMgHCO 3 -os (Ostoros OtÉ 2 jellegűek, 900 1000 mg/l körüli összes oldottanyagtartalom mellett A verpeléti fúrások vizei összes oldottanyag-tartalom alapján három csoportra bonthatók A kis TDS-ű vizek (750 950 mg/l NaCaHCO3-os, a nagyobb TDS-ű vizek (3000 3400 mg/l NaHCO 3 Cl-os, NaHCO 3 SO 4 -os, míg a viszonylag nagy TDS-ű (körülbelül 5500 mg/l vizek NaCaSO 4 HCO 3 Cl-os jellegűek A fő jellemző alkotók a következő tartományban változnak, körülbelül 100 1400 mg/l Na +, 10 450 mg/l Ca 2+, 10 50 mg/l Mg 2+, 20 680 mg/l Cl -, 450 1600 mg/l HCO 3 - és 20 1500 mg/l SO 4 2- A vizsgálati területen kívüli, az északkeleti határánál lévő egri fúrások vizei CaHCO 3 -os és CaMgHCO 3 -os jellegűek, ahol a TDS 450 850 mg/l körüli, 5 15 mg/l Na +, 80 150 mg/l Ca 2+, 10 30 mg/l Mg 2+, 20 40 mg/l SO 4 2- és 300 600 mg/l körüli HCO 3 tartalom mellett (25 ábra Összességében a térség felszín alatti vizeire a felszínhez közel a CaMgHCO 3 -os, mélyebben, illetve a medence belseje felé haladva a NaCaMgHCO 3 -os víztípus jellemző, melyet a mélység növekedésével a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, majd a NaCl-os kémiai jelleg vált fel Néhány esetben nagyobb koncentrációkban is megjelenik a szulfát ion (Gyöngyös, Demjén, Parád, Verpelét, NaHCO 3 SO 4 -os, NaCaHCO 3 SO 4 -os, NaSO 4 HCO 3 -os 68

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és egyéb szulfát tartalmú víztípusokkal A kvarter, a pannóniainál idősebb miocén képződményekben és a Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek klorid és összes oldottanyag-tartalma növekvő tendenciát mutat a mélységgel Fontos megjegyeznünk, hogy a felszín alatti 2000 méteres mélység alatt, csupán egy fúrás vízelemzési adatai álltak rendelkezésünkre, mely a bizonytalanságot növeli 25 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 69

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14 A terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (ez a legfrissebb hivatalos állomány Az értékelés során, mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 141 Felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni víztestek, vízfolyások és állóvizek A területen összesen négy felszíni vízgyűjtő alegység található: a Tarna (2 11, a Zagyva (2 10, a Bükk és Borsodi-Mezőség (2 8 és a Hevesi-sík (2 9; ezek a Tisza részvízgyűjtő egységhez tartoznak További két alegység (a Nagykőrösi-homokhát [2 12] és a Nagykunság [2 18] érinti a terület környezetét Az 16 táblázat mutatja be a területre eső 42 vízfolyás víztestet (22, illetve 20 A terület számos egyéb víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott A területen 1, környezetében további 7 síkvidéki, meszes állóvíz víztest található (17 táblázat Víztest kategórián kívüli állóvizek közé tartozik a területen és környezetében további 23 tározó, 39 bányató, 3 természetes tó és 14 holtág 16 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Ágói-patak AEP259 síkvidéki, meszes, módosított 2-11 *Bene-patak AEP315 síkvidéki, meszes, módosított 2-11 *Eger-patak AEP449 dombvidéki, meszes, módosított 2-8 *Egyesült-Tápió AEP458 síkvidéki, meszes, természetes 2-10 *Gyöngyös-patak alsó AEP541 síkvidéki, meszes, módosított 2-11 *Hajta-patak AEP557 síkvidéki, meszes, módosított 2-10 *Kígyós-patak (Tarnavízgyűjtő AEP671 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 *Külső-Mérges-patak AEP735 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 *Laskó-patak alsó AEP750 síkvidéki, meszes, módosított 2-8 *Laskó-patak középső AEP751 dombvidéki, meszes, természetes 2-8 *Ostoros-patak AEP858 dombvidéki, meszes, természetes 2-8 *Rédei-patak alsó AEP912 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 *Rima AEP927 síkvidéki, meszes, módosított 2-8 *Sajkfoki-csatorna AEP930 síkvidéki, meszes, módosított 2-9 *Szarv-ágy-patak AEP977 síkvidéki, meszes, természetes 2-11 *Szóláti-patak AEQ017 dombvidéki, meszes, természetes 2-8 *Tarna alsó AEQ040 síkvidéki, meszes, módosított 2-11 *Tarna középső AEQ039 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 *Tarnóca-patak AEQ043 síkvidéki, meszes, módosított 2-11 *Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak AEQ042 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 *Zagyva alsó AEQ140 síkvidéki, meszes, módosított 2-10 *Zagyva felső AEQ139 síkvidéki, meszes, módosított 2-10 70

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Bene-patak felső vízrendszere AIH272 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2-11 Bene-patak középső AEP316 dombvidéki, meszes, módosított 2-11 Bíbicfészeki-ág és Kerektóiárok AEP326 síkvidéki, meszes, természetes 2-10 Doba-csatorna AEP424 síkvidéki, meszes, módosított 2-9 Gyöngyös-patak felső AEP540 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2-11 Gyöngyös-patak középső AEP538 dombvidéki, meszes, módosított 2-11 Hanyi-csatorna AEP564 síkvidéki, meszes, módosított 2-9 Jászsági-főcsatorna AEP620 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-9 Kánya-patak felső AEP630 dombvidéki, meszes, természetes 2-8 Kövicses-patak felső AEP725 hegyvidéki, szilikátos, módosított 2-10 Millér-csatorna AEP804 síkvidéki, meszes, módosított 2-9 Nyiget-patak AIH292 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 Öreg-Hajta AEP860 síkvidéki, meszes, módosított 2-10 Parádi-Tarna alsó AEP874 dombvidéki, meszes, természetes 2-11 Parádi-Tarna felső vízrendszere AEP873 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2-11 Tarján-patak AEQ038 dombvidéki, meszes, módosított 2-11 Tisza Kiskörétől a Hármas- Körösig AEQ060 síkvidéki, meszes, természetes 2-18 Tiszabői-csatorna AEQ061 síkvidéki, meszes, módosított 2-18 Toka-patak alsó AEQ069 dombvidéki, meszes, módosított 2-11 Toka-patak felső AEQ070 hegyvidéki, szilikátos, módosított 2-11 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 17 táblázat A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Használat Jellege *Adácsi víztározó AIG923 sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges Csengeri sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, AIH033 halastavak mesterséges Faluréti halastó AIG949 sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges György-éri sekély, időszakos, benőtt vízfelületű, AIH080 halastavak természetes Jászkiséri halastó AIG972 sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges Kanyari Holt-Tisza AIH083 sekély, állandó, nyílt vízfelületű, természetes Kőtelki halastó AIG984 sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges Tiszasülyi sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, AIH034 Tiszahalker halastó mesterséges A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet öntözővíz, horgászat halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halászat, belvíztározás halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halastó halastó halastó halastó belvíztározó halastó halastó Vízgyűjtő alegység 2-11 2-9 2-9 2-9 2-9 2-9 2-9 2-9 Az 26 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 71

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 26 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 1412 A terület felszín alatti víztestjei A területet és környezetét 3, a felszín alatti tér felső 20 40 m-ét reprezentáló sekély porózus és 3 sekély hegyvidéki víztest érinti (27 ábra A területen és környezetében hideg vagy langyos vizet adó (<30 C víztestek lehetnek hegyvidéki (3, porózus (3, illetve karsztos (1 jellegűek (33 ábra 72

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30 C-nál melegebb vízadó a területen az Észak-Alföld (pt22 porózus termál, illetve Bükki (kt21 és Recsk Bükkszék (kt25 termálkarszt víztestek (34 ábra A terület felszín alatti víztesteit részletesen a 18 táblázat ismerteti 27 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 73

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 18 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek Víztest neve Víztest azonosító Víztest típusa Kód *Mátra sh22 AIQ606 *Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő sh23 sekély hegyvidéki AIQ578 *Bükk Tisza-vízgyűjtő sh24 AIQ506 *Északi-középhegység peremvidékei sp291 AIQ566 *Jászság, Nagykunság sp292 sekély porózus AIQ585 *Duna Tisza köze Közép-Tisza-völgy sp2102 AIQ526 *Mátra h22 AIQ607 *Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő h23 hegyvidéki AIQ577 *Bükk Tisza-vízgyűjtő h24 AIQ505 *Északi-középhegység peremvidék p291 AIQ567 *Jászság, Nagykunság p292 porózus AIQ584 *Duna Tisza köze Közép-Tisza-völgy p2102 AIQ527 *Bükk nyugati karszt k21 karszt AIQ609 *Bükki termálkarszt kt21 AIQ511 termálkarszt Recsk Bükkszék termálkarszt kt25 AIQ629 *Észak-Alföld pt22 porózus termál AIQ563 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizekből ivóvíz célra négy helyen történik vízkiemelés: a Hasznosi-tározóból, a Köszörűvölgyi-víztározóból, a Csór-réti-víztározóból és a Csatorna-patakból Egyéb célú (kommunális, ipari, energetikai, öntözési, halastavi, rekreációs vízkiemelés 9 vízfolyás és 1 állóvíz víztestet érint (19 táblázat 19 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai *Ágói-patak + Gyöngyös-patak felső + Parádi-Tarna felső vízrendszere + Tarna alsó + Zagyva alsó + + + Nyiget-patak + Eger-patak + Hajta-patak + Millér-csatorna + + Rédei-patak alsó + Tarján-patak + Tarna középső + Toka-patak alsó + Jászsági-főcsatorna + Sajkfoki-csatorna + Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig + + + + Kanyari Holt-Tisza + A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 74

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, vízi turizmus kijelölt folyóvizek és állóvizek Az 20 táblázat és a 27 ábra mutatja be a védett területeket 20 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Kijelölt fürdőhely Víziturizmus Horgászat Halászat *Eger-patak x *Laskó-patak alsó x *Laskó-patak középső x *Sajkfoki-csatorna x *Hajta-patak x *Zagyva alsó x x *Zagyva felső x x *Gyöngyös-patak alsó x *Tarna alsó x x *Tarna középső x *Tarnóca-patak x *Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak x Jászsági-főcsatorna x x Millér-csatorna x Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig x x x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 2008 évi nitrátjelentés alapján a terület foltokban, csak kissé nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny régiók nem lettek kijelölve A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Tájvédelmi Körzet (21 táblázat Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 21 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Natura2000_SCI HUHN20074 Alattyáni Berki-erdő Natura2000_SPA HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei Natura2000_SCI HUDI20025 Hajta mente Natura2000_SPA HUBN10004 Hevesi-sík Natura2000_SCI HUHN20085 Jászapáti jászkiséri szikesek Natura2000_SCI HUHN20073 Jászárokszállási szikesek Natura2000_SPA HUHN10005 Jászság Natura2000_SPA HUHN10004 Közép-Tisza Natura2000_SCI HUHN20015 Közép-Tisza Natura2000_SCI HUHN20015 Közép-Tisza Tájvédelmi Körzet 158/TK/78 Közép-tiszai TK Natura2000_SCI HUBN20049 Mátrabérc-fallóskúti rétek Natura2000_SCI HUBN20040 Nagy-fertő Gulya-gyep Hamvajárás szikes pusztái Natura2000_SCI HUBN20037 Nagy-Hanyi Natura2000_SCI HUBN20041 Pélyi szikesek Natura2000_SCI HUBN20039 Pusztafogacs Natura2000_SCI HUDI20043 Rekettyés Natura2000_SCI HUDI20024 Tápiógyörgye újszilvási szikesek Natura2000_SCI HUHN20081 Újszász jászboldogházi gyepek Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be 75

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Pontszerű szennyezőforrások: A területen és környezetében elhelyezkedő települések kb 2/3-a csatornázatlan A települések kb harmadánál a települési folyékony hulladékot szennyvíztelepre szállítják A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba, ritkábban felszín alatti víztestekbe vezetik A bevezetések hatása a befogadókra esetenként jelentős (28 ábra, 22 táblázat 22 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Adács Adács - Szennyvíztisztító Telep Külső-Mérges-patak nem jelentős Eger Eger - Szennyvíztisztító Telep Eger-patak jelentős Füzesabony Füzesabony - Szennyvíztisztító Telep Laskó-patak alsó jelentős Gyöngyös Gyöngyös - Szennyvíztisztító Telep Gyöngyös-patak alsó nem jelentős Gyöngyösoroszi - Gyöngyösoroszi Károlytáró - Toka-patak felső Károlytáró Szennyvíztisztító Telep nem jelentős Gyöngyöstarján Gyöngyöstarján - Szennyvíztisztító Telep Tarján-patak jelentős Heves Heves - Szennyvíztisztító Telep Hanyi-csatorna jelentős Hort Hort - Szennyvíztisztító Telep Szarv-ágy-patak jelentős Hunyadfalva Hunyadfalva - Szennyvíztisztító Telep Doba-csatorna jelentős Jászapáti Jászapáti - Szennyvíztisztító Telep Millér-csatorna nem jelentős Jászárokszállás Jászárokszállás - Szennyvíztisztító Telep Szarv-ágy-patak nem jelentős Jászberény Jászberény - Szennyvíztisztító Telep Zagyva alsó jelentős Kerecsend Kerecsend - Szennyvíztisztító Telep Laskó-patak alsó nem jelentős Maklár Maklár - Szennyvíztisztító Telep Rima nem jelentős Markaz Markaz - Szennyvíztisztító Telep Nyiget-patak nem jelentős Mátraszentimre Mátraszentimre - Szennyvíztisztító Telep Toka-patak felső jelentős Noszvaj Noszvaj - Szennyvíztisztító Telep Kánya-patak felső nem jelentős Parádsasvár Parádsasvár - Szennyvíztisztító Telep Parádi-Tarna felső vízrendszere nem jelentős Recsk Recsk - Szennyvíztisztító Telep Parádi-Tarna alsó nem jelentős Sirok Sirok - Szennyvíztisztító Telep Tarna középső nem jelentős Verpelét Verpelét - Szennyvíztisztító Telep Tarna középső nem jelentős Visonta Visonta - Szennyvíztisztító Telep Bene-patak középső jelentős Tenk Tenk - Szennyvíztisztító Telep sp292 elhanyagolható Alattyán Alattyán - Szennyvíztisztító Telep Zagyva alsó nem jelentős Tiszaroff Tiszaroff - Szennyvíztisztító Telep Tisza Kiskörétől a Hármas-Körösig elhanyagolható Jánoshida Települési folyékony hulladék elhelyező sp2102 elhanyagolható Jászkisér Települési folyékony hulladék elhelyező sp292 elhanyagolható A terület felszíni, és egy esetben felszín alatti víztesteibe egyéb (nem kommunális szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 23 táblázat ismerteti 76

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Visonta Bánya Déli bányászat Bene-patak nem jelentős Heves városi strandfürdő termálvíz, fürdővíz Hanyi-csatorna nem ismert Eger Eger Termál Kft termálvíz, fürdővíz Eger-patak nem jelentős Eger Heves megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- termálvíz, fürdővíz Eger-patak nem jelentős Rendelőintézet Tápiószele Villamosberendezés Gyártó Üzem egyéb feldolgozóipar Egyesült-Tápió nem ismert Tenk baromfifeldolgozó üzem élelmiszeripar Hanyi-csatorna nem ismert Gyöngyös Vishay Hungary Kft kommunális Külső-Mérgespatak egyéb feldolgozóipar szennyvíztisztító telep nem ismert Egerszalók Egeszalók Gyógyforrást Üzemeltető Laskó-patak termálvíz, fürdővíz Kft középső jelentős Jászapáti Jásztej Rt, szennyvíztisztító telep élelmiszeripar Millér-csatorna nem ismert Jászapáti strandfürdő termálvíz, fürdővíz Millér-csatorna nem ismert Jászkisér Gépjavító-karbantartó üzem egyéb feldolgozóipar Millér-csatorna nem ismert Jászkisér K-38 sz termálkút termálvíz, fürdővíz Millér-csatorna nem ismert Jászkisér fürdőmedence termálvíz, fürdővíz Millér-csatorna nem ismert Jászszentandrás Strandfürdő termálvíz, fürdővíz Millér-csatorna nem ismert Jászárokszállás Jászárokszállási Víziközmű lehet, hogy Intézmény - strandfürdő tartalék termálvíz, fürdővíz Szarv-ágy-patak fontos hévízkút Sirok Sirok gyártelepi ipari szennyvíztisztító telep kohászat, fémfeldolgozás Tarna középső nem ismert Visonta Bánya K-II bányászat Tarnóca-patak nem ismert Jászberény Központi üzem egyéb feldolgozóipar Zagyva felső nem ismert Jászberény LEHEL Strand termálvíz, fürdővíz Zagyva alsó nem ismert Jászboldogháza ALURAD Fűtéstechnikai Kft kohászat, fémfeldolgozás Zagyva alsó nem ismert Jászboldogháza strandfürdő termálvíz, fürdővíz Zagyva alsó nem jelentős Jásztelek 801 m-es termálkút (Dr Gondos Imre termálvíz, fürdővíz Zagyva alsó nem jelentős Halmajugra Falazóelemgyár egyéb feldolgozóipar Nyiget-patak nem ismert Visonta Erőmű energiaipar Nyiget-patak jelentős 77

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 78

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 29 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~90 bezárásra kerültek 2009-ig Nagyobb szilárd hulladéklerakó Jásztelken található Veszélyes hulladéklerakó Aldebrőn, Gyöngyösön és Visontán, inert hulladéklerakó Atkáron, Egerben, Gyöngyösön (2 db, Jászberényben (2 db, Tápiógyörgyén és Visontán található Szerves hulladéklerakóval Gyöngyös, Jászberény, Jásztelek, Tarnaméra és Zagyvarékas rendelkezik Hulladékégető Gyöngyösön található 29 ábra Hulladékgazdálkodás 79

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 30 ábra a szennyezett területeket mutatja Szénhidrogén-szennyezés Jászberényhez, Heveshez, Füzesabonyhoz és Feldebrőhöz köthető Ezen túlmenőn Jászberényben fémszennyezés is történt 30 ábra Szennyezett területek A területen több helyütt folyik szennyező ipari tevékenység; így Jászberényben (fémtermelés és fémfeldolgozás, hulladék- és szennyvízkezelés, Jászapátin (hulladék- és szennyvízkezelés, Jászkiséren (fémtermelés és fémfeldolgozás, Gyöngyösön (élelmiszeripar, 80

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hulladék- és szennyvízkezelés, Halmajugra környékén (energiaágazat, ásványipar, vegyipar, Egerben (energiaágazat, ásványipar, Abasáron (hulladék- és szennyvízkezelése és Kálon (hulladék- és szennyvízkezelése Nagy létszámú állattartás és akvakultúra elszórva jellemző a területen Seveso besorolású üzem működik Füzesabonyban és Vámosgyörkön (31 ábra A folyóvizeket szilárd anyag szennyezés, szennyvíz bevezetés, olajszennyezés, halpusztulás, vegyianyag szennyezés és egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezés érte A terület állóvizeit halpusztulás érintette A területen számos kavics- és homokbánya található; e mellett agyagot, andezitet, diabázt, riolittufát, dácittufát, riolitot, valamint gyógyiszapot és termálsót is termelnek A területen több elkülönült szénhidrogén-bányatelek is található (Andornaktálya I, Andornaktálya II, Demjén-Nyugat I, Nagykörű I, Farmos II; e mellett ércbányatelek Gyöngyösoroszi és Recsk mellett, barnakőszén Dorogházán és Nagybátonynál és lignit Visontán 31 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartás 81

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Diffúz szennyezőforrások: Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen A terhelés mértéke változó, esetenként eléri az évi 50 150 kgn/ha-t A településeket érintő nitrátterhelés jellemzően 50 kgn/ha/év alatt marad, esetenként (pl Jászság egyes településein magasabb is lehet (32 ábra A diffúz foszforterhelés mértéke változó, jellemzően a 10 000 g/évet nem haladja meg 32 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 82

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1422 Felszín alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A területen nem történik felszíni ivóvízkivétel A terület környezetében 4 esetben történik ivóvíz célú vízkivétel, 3 esetben tározóból, 1 esetben pedig patakból A vizsgálati területet 25 felszín alatti üzemelő ivóvízbázis védőterülete érinti, környezetében további 26 üzemelő felszín alatti vízbázis található Ezen felül a területet 1 egyéb célú vízbázis védőterülete érinti (24 táblázat és 25 táblázat Távlati vízbázis a vizsgálati területen belül és környezetében nincs A vizsgálati területen lévő üzemelő vízbázisok közül 8 sérülékeny földtani környezetben van, 1 sérülékenysége bizonytalan, ezek mind rendelkeznek befejezett diagnosztikai vizsgálattal Az 5 km-es körzetben lévő vízbázisok közül 16 sérülékeny, 3 bizonytalan besorolású, 6 vízbázis rendelkezik becsült védőterülettel, 11 vízbázis befejezett diagnosztikai vizsgálattal 2 felszíni sérülékeny vízbázis esetében nem történt diagnosztikai vizsgálat A lakossági ivóvízellátás elsősorban rétegvíz, illetve felszíni vízből történik a területen, azonban karsztos vízbázis is érintett A 33 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a termelőkutak védőterületeit mutatja be 83

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 84

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 táblázat A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Vízbázis Kód Státusz Alattyán Vízi közmű üzem Szerv Andornaktálya, Eger-déli vízmű 15024-20 üzemelő 9043-10 üzemelő Átány Vízmű vízellátó kútjai 9105-40 üzemelő Erdőtelek Vízmű vízellátó kútjai Heves Tarnaholding Agrárszöv Alatka 9089-10 üzemelő Heves Városi vízmű 9110-30 üzemelő Hevesvezekény Vízmű hidegvizes kútjai Hevesvezekény Vízmű termálkútja Jánoshida Vízműtelep vízellátó kútjai Jászalsószentgyörgy Vízmű hévízkútja/jászberényi u Jászapáti Lehel úti vízmű hévízkutak Jászapáti Lehel úti vízmű hidegvizes kutak Jászberény Portelek 285 m-es vízműkút Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika hiányzó poligon, befejezett SVB diagnosztika VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika Vízbázis sérülékeny Termelt víztest Védendő termelés (m 3 /nap nem p2102 356 igen sp291 3627 igen p292 125 igen p291 821 9110-190 üzemelő csak VI, becsült 2009 nem p292 10 9112-20 üzemelő 9112-10 üzemelő 15027-40 üzemelő 15031-10 üzemelő 15013-160 üzemelő 15013-150 üzemelő 15011-490 üzemelő Jászberény Városi vízmű 15011-50 üzemelő Jászboldogháza Önkormányzati vízmű kútjai hévíz Jászboldogháza Önkormányzati vízmű kútjai rétegvíz Jászivány Jászapáti Városüz 15030-110 üzemelő 15030-90 üzemelő csak VI, befejezett SVB diagnosztika VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (különbözőek, befejezett SVB diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika igen p292 1718 bizonytalan p292 69 nem pt22 14 nem p2102 411 nem pt22 493 nem pt22 1370 nem p292 822 nem p2102 27 igen p2102, p292 6027 nem pt22 289 nem p2102 70 csak VI, befejezett 15014-10 üzemelő Kft rétegvíz üzemeltetői diagnosztika nem p292 95 Jászjákóhalma települési hiányzó poligon, befejezett 15012-20 üzemelő vízmű üzemeltetői diagnosztika nem p292 397 VT és VI (azonosak, Jászszentandrás Vízmű 15003-70 üzemelő befejezett üzemeltetői vízellátó kútjai diagnosztika igen p292 438 Jásztelek Települési vízmű 15018-10 üzemelő csak VI, befejezett pt22, nem üzemeltetői diagnosztika p292 260 Kompolt községi vízmű 9074-10 üzemelő VT és VI (különbözőek, befejezett SVB diagnosztika igen sp291 400 Tápiógyörgye Vízmű 12134-10 üzemelő csak VI, becsült 2009 nem p2102 739 Tápió szele Vízmű 12133-10 üzemelő csak VI, becsült 2009 nem p2102 822 Tarnaszentmiklós Vízmű csak VI, befejezett 9114-30 üzemelő nem p292 96 vízellátó kutak üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak, sp291, Verpelét vízmű 9046-20 üzemelő igen 450 befejezett SVB diagnosztika p291 *Egerszalók, fürdő 9041-10 üzemelő csak VI nem kt21 2490 VT és VI (különbözőek, k21, Eger, Petőfi tér 9038-80 üzemelő igen 10000 befejezett SVB diagnosztika kt21 VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis, *egyéb vízbázis 85

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 táblázat Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Vízbázis Kód Státusz Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Vízbázis sérülékeny Termelt víztest Védendő termelés (m 3 /nap Abasár Községi Vízmű 9057-20 üzemelő VT és VI (azonosak, becsült h22, igen 1999 sh22 1000 Besenyszög Vízmű csak VI, befejezett üzemeltetői 15040-50 üzemelő hévízkútjai /2 db/ diagnosztika nem pt22 343 Csány, községi vízmű 9103-20 üzemelő VT és VI (azonosak, becsült 1999 igen p291 500 Domoszló-Kisnána, VT és VI (azonosak, becsült 9050-10 üzemelő Vincellér-forrás 1999 igen p291 195 Farmos Vízmű 12127-300 üzemelő csak VI, becsült 2009 nem p2102 384 Gyöngyös városi Vízmű 9064-80 üzemelő VT és VI (különbözőek, befejezett SVB diagnosztika igen p291 12500 Csórréti víztározó VT és VI (azonosak, befejezett AEP540 üzemelő (Gyöngyös-patak felső üzemeltetői diagnosztika igen felszíni 960 Hasznosi tározó (Kövicses-patak felső AEP725 üzemelő igen felszíni Jászkisér, Jászkisér és csak VI, befejezett üzemeltetői Vidéke Vízgazdálkodási 15022-120 üzemelő diagnosztika Társulat nem p292 932 Jászladány Önkormányzat vízműtelepe Kömlő Vízmű vízellátó kútjai Kőtelek-Hunyadfalva Vízmű Kőtelek Vízmű /Deák Ferenc út/ Nagykörű VCsat Vizsgálati Rt Csataszög Nagykörű Vízmű (Önkorm Gazd Ell Szer 15032-10 üzemelő 9106-10 üzemelő 15036-10 üzemelő 15036-20 üzemelő 15042-20 üzemelő 15042-10 üzemelő csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak, becsült 2009 VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak, befejezett üzemeltetői diagnosztika nem p2102 685 igen p292 150 bizonytalan p2102 22 igen p2102 274 bizonytalan p2102 33 igen p2102 260 Nagyréde, községi vízmű 9067-40 üzemelő VT és VI (azonosak, becsült p291, igen 1999 sp291 1850 Köszörűvölgyi víztározó VT és VI (azonosak, befejezett AEP873 üzemelő (Parádi-Tarna felső üzemeltetői diagnosztika igen felszíni 1100 Parádsasvár VT és VI (azonosak, becsült 9036-20 üzemelő forráscsoport 1999 igen h22 156 Pély Vízmű, vízellátó csak VI, befejezett üzemeltetői 9116-10 üzemelő kutak diagnosztika nem p292 140 csak VI, becsült 2009, Tápiószőlős, 12144-10 üzemelő befejezett üzemeltetői Tápiószőlősi vízmű diagnosztika nem p2102 274 Tiszabura Vízmű, VT és VI (azonosak, befejezett 15023-40 üzemelő vízellátó kutak üzemeltetői diagnosztika igen p292 233 Tiszaroff Vízmű kutak csak VI, befejezett üzemeltetői 15029-10 üzemelő (Pol Hivatal Víz diagnosztika nem p292 247 Tiszasüly, Szénási-major csak VI, befejezett üzemeltetői 15028-140 üzemelő 184,0 m-es közkút diagnosztika nem p292 20 Tiszasüly, Tiszasülyi VT és VI (azonosak, befejezett 15028-90 üzemelő Közüzemi Gondnokság üzemeltetői diagnosztika igen p292 197 Tiszasüly, Zártkerti VT és VI (azonosak, befejezett 15028-70 üzemelő parcellák kútja üzemeltetői diagnosztika bizonytalan p292 15 Újszász, Erzsébet liget csak VI, befejezett üzemeltetői 15039-80 üzemelő 3395 m kút diagnosztika nem p2102 50 Újszász, Kastélykerti artézi kút 15039-70 üzemelő csak VI, becsült 2009 nem p2102 51 Zagyvarékas, Liliom úti 440 m-es közkút 15041-40 üzemelő csak VI, becsült 2009 nem p2102 29 VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis 86

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az OGYFI 2010-es nyilvántartása szerint ásványvíztermelő kút nincs a területen, 5 km-es körzetében 4 található (Eger, Jászdózsa, Kál és Parádsasvár 1 1 db Gyógyvíztermelő kút a területen 6 mélyült, (Demjén 3 db, Eger, Egerszalók, Jászapáti 1 1 db, míg 5 km-es környezetében további 6 (Eger 3 db, Parád 1 db, Parádsasvár 2 db A kutak részletes adatait a 26 táblázat tartalmazza A vizsgált területen nem található gyógyhellyé minősített település Közelében 3 település vált gyógyhellyé: Gyöngyös Kékestető, Parád Parádfürdő és Mezőkövesd Zsóryfürdő Védettséget élvez továbbá a Tiszasüly I agyag védnevű bányatelek, ahol gyógyiszapot termelnek 26 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás Térképi jel Demjén *K 10 gyógyvíz gyógyvíz D10 Demjén *K 11 Demjéni Termál Kristály gyógyvíz gyógyvíz D11 Demjén K 12 Demjéni Termál Kristály gyógyvíz gyógyvíz D12 Eger *K 21/a gyógyvíz gyógyvíz E21A Egerszalók *K 7 gyógyvíz gyógyvíz Esz7 Jászapáti *B 15 APÁTI gyógyvíz gyógyvíz Ja15 Eger B 117 Szent József ásványvíz ásványvíz E117 Jászdózsa B 2 Jászok kincse ásványvíz ásványvíz Jd2 Kál K 22 Káli ásványvíz ásványvíz K22 Parád Nagy-forrás gyógyvíz gyógyvíz PN Parádsasvár Nagy Cseviceforrás gyógyvíz Parádi kénes gyógyvíz PsN Parádsasvár K 2 Parádi kénes gyógyvíz gyógyvíz Ps2 Parádsasvár K 3 Parádi ásványvíz ásványvíz Ps3 Tápiószentmárton K 34 Kernács-fürdő gyógyvíz A *-gal jelölt kutak a területre esnek A vizsgálati területen 86, míg 5 km-es körzetében további 46 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó termelő illetve visszasajtoló kút mélyült, melyek a pt22 porózus termál, valamint a kt21 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és a felső-pannóniai összleteket, illetve a mezozoos aljzatot (felső-triász csapolják Az egri langyos és meleg karsztforrások a terület környezetének északkeleti részén helyezkednek el és a területen karsztos vízadókból történő termelés azok hozamát befolyásolhatja A területen három, környezetében további hat kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert A működő kutak vizét több célra, de főleg ivóvízként, fürdővízként, illetve mezőgazdasági célra használják Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 27 táblázat és 28 táblázat közöl A 34 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 87

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 34 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 27 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m Vízadó kora * Víz hőmérséklete ( C ** Hasznosítás Térképi jele Adács B 20 719957,31 261214,02 312 387,9 Pl2 30 ivóvíz A 20 Alattyán B 8 724696,69 605,47 600 676,5 Pl2 42 ivóvíz A 8 Alattyán K 7/a 726361 230929 563,9 715,3 Pl2 45 mezőgazdasági A 7/a Alattyán K 10 724949,1 236,38 638,4 654,6 Pl2 45 ivóvíz A 10 Alattyán K 6 724600 700 446 484 Pl2 34 eltömve A 6 88

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m Vízadó kora * Víz hőmérséklete ( C ** Hasznosítás Térképi jele Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya K 5 (DK 366 K 3 (AT DK1 K 2 (DEM K357 750259,38 277994,47 750967,15 279944 752570,15 278102,56 1114 1257 1455,5 1700 1621,5 1750 O3 62 eltömve A 5 T3 48 mezőgazdasági (hasznosítatlanul elfolyik A 3 Ol, T3 53 mezőgazdasági A 2 Boconád K 13 738100 256200 425 463 Pl2, E3 33 mezőgazdasági B 3 Boconád K 17 735247,31 255550,19 408,6 466,4 Pl2 35 ivóvíz B 7 Demjén K 10 742210,25 277804,69 687 693 E3 66,7 D 10 Eger K 21 750702,4 281371,84 741,5 886,5 E3, T2 48 ivóvíz, fürdő E 21 Eger K 15/a 750345 281118 805,5 840 E3 50 fürdő, ivóvíz E 15/a Egerszalók K 4 746313,43 279592,29 397,5 403,5 E3 65,5 fürdő E 4 Egerszalók K 7 746322,5 279586,31 400,3 423,2 O, E3 68 lezárva E 7 Erdőtelek K 38 742012,15 260704,44 552,5 635 Pl2 39 fürdő E 38 Heves B 20 743213,81 250282,52 548 772 Pl2 47 fürdő H 20 Heves K 43 741300 256900 601,5 636,5 Pl2 40 mezőgazdasági H 43 Heves B 44 742905,38 252140,52 495,3 643 Pl2 35 eltömve H 44 Heves B 21 741714,12 251227,91 318 579 Pl2 34 eltömve H 21 Heves K 40 743334 251621 512 618 Pl2 35 H 40 Heves B 54 743542,5 252357,06 506,1 609,5 Pl2 37 ivóvíz H 54 Hevesvezekény B 2 748771,56 246904,78 541,1 568,2 Pl2 35,5 ivóvíz Hv 2 Hevesvezekény B 5 747904 246606,36 575,1 580,4 Pl2 36 észlelő Hv 5 Jánoshida B 12 726262,94 2269,4 514,8 536,5 Pl2 38 lezárva Jh 12 Jánoshida B 14 725800 227000 799,6 846,5 Pl2 54 ivóvíz Jh 14 Jánoshida B 16 725875,56 227038,09 641 656,8 Pl2 46,9 ivóvíz Jh 16 Jászalsószentgyörgy K 22 728343,31 227843,84 710 797 Pl2 49 mezőgazdasági Jszgy 22 Jászalsószentgyörgy K 19 728379,19 227338 504 530 Pl2 33 lezárva Jszgy 19 Jászalsószentgyörgy B 20 727273 227096,95 605,3 Jszgy Pl2 46 ivóvíz 748,5 20 Jászalsószentgyörgy K 21 729300,5 223658,34 622,5 Jszgy Pl2 39 mezőgazdasági 632,8 21 Jászapáti B 15 732617,69 240726,62 617 773 Pl2 49 fürdő Ja 15 Jászapáti B 16 732842,56 242205,19 445 432,1 Pl2 35 ivóvíz Ja 16 Jászapáti B 53 732886 243,48 553,8 720 Pl2 42 ivóvíz Ja 53 Jászapáti B 58 731656,44 242577,19 665,3 742 Pl2 46 ivóvíz Ja 58 Jászapáti K 59 729700 240300 574 598 Pl2 39 eltömve Ja 59 Jászapáti B 2 731800 241900 0 0 Pl2 31 eltömve Ja 2 Jászapáti B 3 732900 241800 0 0 Pl2 31 eltömve Ja 3 Jászapáti B 7 732200 241500 0 0 Pl2 32 eltömve Ja 7 Jászapáti B 9 733400 241600 451 458 Pl2 31 ipari Ja 9 Jászapáti B 10 733400 241400 456 458 Pl2 30 eltömve Ja 10 89

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m Vízadó kora * Víz hőmérséklete ( C ** Hasznosítás Térképi jele Jászapáti B 11 732200 240700 0 0 Pl2 31 eltömve Ja 11 Jászapáti K 13 729700 240200 401 436 Pl2 32 mezőgazdasági Ja 13 Jászapáti K 31 732750,5 243656,95 418 446 Pl2 33 mezőgazdasági Ja 31 Jászapáti K 65 731607,02 242546,38 402 460 Pl2 32 ivóvíz Ja 65 Jászapáti K 60 729711,62 240454,83 573 597,5 Pl2 42,9 mezőgazdasági Ja 60 399,1 Jászapáti K 64 732502,69 243601,94 Pl2 34,4 mezőgazdasági Ja 64 518,3 Jászapáti K 67 729915,02 240826,88 368 392,5 Pl3 31 mezőgazdasági Ja 67 Jászapáti B 69 732941 242392,11 534 564 Pl2 37 ivóvíz Ja 69 Jászapáti B 68 732902,5 242386,64 440 482 Pl2 30,2 Ja 68 Jászárokszállás B 62 721297,81 255102,06 648 681 Pl2 52 fürdő Jász 62 Jászárokszállás K 59 719000 252900 296 344 Pl2 32 mezőgazdasági Jász 59 Jászberény B 696,9 714931,81 240258,41 415 761,2 Pl2 45 fürdő Jb 415 Jászberény K 676 712064,57 238932,5 973 1000 Pl2 56,6 Jb 676 Jászberény K fürdő, 712695,12 239656,3 694 758 Pl2 45 562 mezőgazdasági Jb 562 Jászboldogháza K 32 721300 224800 458 604 Pl2 42 lezárva Jbh 32 Jászboldogháza B 37 721865,19 224925,94 420,7 435,2 Pl2 31 ivóvíz Jbh 37 Jászboldogháza B 31 721800 224800 456 551 Pl2 38 fürdő, ivóvíz Jbh 31 Jászdózsa K 10 723971,88 246555,61 351 400 Pl2 32,5 ivóvíz Jd 10 Jászdózsa B 11 722800 247200 398 416 Pl2 32 ivóvíz Jd 11 Jászdózsa K 12 723971,88 246555,61 347 383 Pl2 30 ivóvíz Jd 12 583,3 ivóvíz, Jászivány K 43 740115,38 243170,22 Pl2 37 Ji 43 595,4 mezőgazdasági Jászjákóhalma K 16 723739,56 241561,16 524 536,5 Pl2 40 mezőgazdasági Jjh 16 Jászjákóhalma K 18 721294,31 241650,55 364 391 Pl2 30 ivóvíz Jjh 18 Jászkisér B 40 738346,81 235619,54 697,7 563 Pl2 48 ivóvíz Jk 40 Jászkisér B 48 738349,58 235588,13 699,99 709,27 Pl2 44 ivóvíz Jk 48 Jászladány K 16 734853,44 229071,55 412 814 Pl2 51 lezárva Jl 16 Jászszentandrás B-3 734444,44 249199,2 536 596,6 Pl2 42 fürdő Jsza 3 Jászszentandrás B 49 734400 249700 432 533 Pl2 35 lezárva Jsza 49 Jászszentandrás B 59 734974,34 249786,68 440,5 485,7 Pl2 35,2 ivóvíz Jsza 59 Jásztelek K 13 722360,75 238162,03 369,3 382,3 Pl2 31 ivóvíz Jt 13 Jásztelek K 736,97 722636,75 235666,67 12/a 778,13 Pl2 44,8 fürdő Jt 12/a Pély K 9 747356,12 241526,69 778 834,7 Pl2 48 mezőgazdasági P 9 Szászberek K 10 728500 219800 655 715 Pl2 45 mezőgazdasági Szb 10 Tápiógyörgye B 11 718016,12 221520,06 427,6 493 Pl2 34 ivóvíz Tgy 11 Tápiógyörgye B 3 718200 221700 0 0 30 eltömve Tgy 3 Tápiógyörgye B 9 717900 221500 398 492 Pl2 33 lezárva Tgy 9 Tápiógyörgye B 10 717654,25 221689,8 364 375,2 Pl2 30 ivóvíz Tgy 10 315,5 Tápiószele B 15 713207,56 220723,98 Pl2 30 ipari Tsz 15 363,5 Tszm Tápiószentmárton K 62 706957,49 222887,43 854,5 872 Pl2 55,2 62 Tarnaméra B 11 733352,44 257153,84 435 594 Pl2 39 fürdő Tm 11 Tarnaörs B 5 725900 251100 341 360 Pl2 32 ivóvíz Tö 5 Tarnaszentmiklós B 9 750400 243300 382 413 Pl2 30 lezárva Tszm 9 90

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m Vízadó kora * Víz hőmérséklete ( C ** Hasznosítás Térképi jele Tarnazsadány B 5 733500 259900 302 320 Pl2 31 ivóvíz Tzs 5 Vámosgyörk B 17 716180,31 260188,81 348 388 Pl2 32 ivóvíz Vgy 17 Visznek K 13 723071,56 255452,83 354 367 Pl2 33 mezőgazdasági V 13 Jászapáti K 52 734505,6 240039 486 505 Pl2 37 mezőgazdasági Ja 52 Karácsond K 10 721706,9 264837,9 382 411 Pl2 33 eltömve Ka 10 * vízgazdálkodásban használt kor, A Pl2 Pa 2 -nek feleltethető meg, ** kút létesítése idején kifolyóvíz hőmérséklete 28 táblázat A terület környezetében lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút száma EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz Vízadó kora* Kifolyóvíz hőmérséklet ( C** Hasznosítás Térképi jele Besenyszög K 17 742418,5 219116,4 925 mezőgazdasági, Pl2 60 1074 vízmű Bsz 17 Besenyszög K 28 741897,8 217022,3 897,4 918,1 Pl2 56 ivóvízellátás Bsz 28 Domoszló B 6 730263,1 276549,1 232 486 Pl2 30 ivóvíz Do 6 Eger B 2 749700 284700 45 50 T2 32,3 ivóvíz E 2 Eger B 3 749800 284700 38 43 T2 30 eltömve E 3 Eger B 4 749900 284700 0 0 T2 30 eltömve E 4 Eger B 5 749700 284600 168 182 T2 31,9 ivóvíz E 5 Eger K 7 749500 283100 0 0 T2 32 eltömve E 7 Eger B 22 749600 284500 202 209,6 T2 32 ivóvíz E 22 Gyöngyös B 33 715500 270400 321 357 Pl2 31 fürdő Gy 33 Gyöngyöshalász K 13 714954,7 267328,3 324 792 Pl2 30 eltömve Gyh 13 Jászapáti K 30 735000 238900 509 553,2 Pl2 37 lezárva Ja 30 Jászapáti K 27 734990,6 238917,6 450 485 Pl2 35 lezárva Ja 27 Jászberény mezőgazdasági, K 599 1064 711345,7 235526,9 M5 52,2 fürdő, (Jb Ny 3 1071 palackozás Jb 99 Jászkisér B 10 737974,3 235696,5 569 607 Pl2 37 eltömve Jk 10 Jászkisér K 38 739353,8 236128,1 1021 ipari, Pl2 69 1218 kommunális Jk 38 Jászkisér K 39 737102,6 233109,8 709,2 772,1 Pl2 48 ipari Jk 39 Jászkisér K 43 737374,6 233074,9 1004,1 1200,4 Pl2 70 ipari Jk 43 Jászkisér K 44 738360,7 235617,6 604 634 Pl2 43 ivóvíz Jk 44 Jászkisér K 23 734852,6 229069,9 403 563,6 Pl2 34 mezőgazdasági Jk 23 Jászkisér K 33 736603,1 232867,8 584,4 mezőgazdasági, Pl2 42 659 ipari Jk 33 Jászkisér K 34 736032,1 236811,6 598 845 Pl3,Pl2 46 mezőgazdasági, ipari Jk 34 Jászkisér K 35 737153,9 235498,6 480 914 Pl3,Pl2 56 lezárva Jk 35 Jászkisér K 36 737100 235500 705,5 830,2 Pl2 52 ivóvíz Jk 36 Jászladány K 19 733128,4 223449,5 699 839 Pl2 50,8 mezőgazdasági Jl 19 Jászladány K 21 735721,2 251067,5 890,4 905,4 Pl2 54 észlelő Jl 21 Jászladány K 22 737700 225200 780 801 Pl2 50,5 mezőgazdasági Jl 22 Jászladány B 23 735187,3 224750,5 723,1 869,2 Pl2 52 lezárva Jl 23 Jászladány B 25 734425,5 224436,6 924,5 Pl2 56,2 ivóvíz Jl 25 91

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Kút száma EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz 992 Vízadó kora* Kifolyóvíz hőmérséklet ( C** Hasznosítás Térképi jele Jászladány B 26 732686,6 225917 369,6 408,7 Q 30 mezőgazdasági Jl 26 Jászladány K 29 736417,5 224410,2 717 735 Pl2 48 ivóvíz Jl 29 Karácsond B 33 724094,7 265299,1 324,29 361,62 Pl2 31,5 ivóvíz Ka 33 Kömlő K 19 754440,1 253163,7 573,5 633 Pl2 35 mezőgazdasági Kö 19 Kömlő K 20 753811,3 251385,5 625 714 Pl2 38 mezőgazdasági Kö 20 Kőtelek K 11 753102,4 221372,5 1027,7 mezőgazdasági, Pl2 0,35 1223 fürdő Kt 11 Pély B 7 747579,5 239090 703,5 734,5 Pl2 39 lezárva P 7 Pély K 5 746986,1 239085,8 350,6 622 Pl2 33 lezárva P 5 Szászberek K 11 732938 215038 657 712,5 Pl2 48 mezőgazdasági Szb 11 Tápiószőlős K 16 710901,7 215431,2 922,5 996 Pl2 60,5 mezőgazdasági Tsz 16 Tiszaroff K 20 757210,8 229696,4 1056,5 1073 Pl2 58 lezárva Tr 20 Újszász K 23 727181,5 215833 373,7 398,3 Pl2 30 ivóvíz Úsz 23 Újszász B 21 728025,9 216496,3 616,5 659,5 Pl2 44 ivóvíz Úsz 21 Zagyvarékas K 12 730267,3 215176,7 860 888 Pl2 57,2 Zr 12 Zagyvarékas K 13 730272,2 215167,7 648 700 Pl2 47,6 ipari vízellátás Zr 13 * vízgazdálkodásban használt kor, A Pl2 Pa 2 -nek feleltethető meg, ** kút létesítése idején A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 29 táblázat és a 30 táblázat tartalmazza A sekély porózus víztestek készleteit főképp ivóvízként, bányászati, öntözési, és ipari céllal, a porózus víztestek készleteit ivóvízként, öntözésre, fürdővízként és ipari célra, a porózus termál és karszt termál víztestek készleteit pedig elsősorban fürdővízként és ivóvízként hasznosítják A karszt, sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek hasznosítása kevésbé jelentős Víztest kódja 29 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek 1000 m 3 /év egységben (VGT 2007-es nyilvántartási adatok ivóvíz ipari energetikai bányászati öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdasá gi fürdővíz egyéb termelés visszatáplálás többcélú termelés összevonva sh22 13 13 sh23 0 Összesen sh24 5,724 92,708 98,432 sp291 515,487 2164,282 35,086 2,5 2717,355 sp292 1,2 40,009 4,225 45,434 sp2102 2819,391 28,71 7 35,71 h22 294,44 1,38 295,82 h23 16,83 16,38 h24 2,36 2,36 p291 6746,981 275,74 6 21788,132 14,593 23,678 9,125 28920,852 92

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest kódja ivóvíz ipari energetikai bányászati öntözés p292 2864,902 261,85 1 Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdasá gi fürdővíz egyéb termelés visszatáplálás többcélú termelés összevonva Összesen 135,004 260,905 126,949 25,88 3696,271 p2101 0 p2102 2819,391 1,459 2,927 45,965 17,2 2886,942 k21 271,178 465,048 736,226 kt21 1276,873 pt22 2304,31 169,90 5 1002,51 6 89,557 2368,946 20,63 128,825 460,383 24,947 285,85 3358,249 30 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT 2007-es nyilvántartási adatok Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m A kifolyó víz hőmérséklete ( C Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év sekély porózus sekélyebb, mint 30 2799 sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 111 porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 35504 hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 315 porózus termál mélyebb, mint 30 magasabb, mint 30 3358 karszt mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 736 termál karszt mélyebb, mint 30 magasabb, mint 30 2369 Összesen: 45192 143 Határmenti víztestek A terület által fedett víztestek nem érintettek határmenti egyeztetésekben, továbbá egyik víztest se része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River szinten kiemelt víztest aggregátumnak 1441 Felszíni víz monitoring-programja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII31 KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring helyeket és a vizsgált jellemzőket a 31 táblázat mutatja be A VKI monitoringon kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2005-ben ökológiai felmérés az Agoi-patakon, a Csatlói Holt-Tiszán, a Csór-réti-tározón (3 helyen, az Eger-patakon, az Egyesült-Tápión, a Gyöngyös-patakon (4, a Hajta-patakon, a Hanyi-belvízcsatornán (2, a Jászsági-öntöző-főcsatornán, a Károlyitározón, a Kígyós-patakon, a Koszorú-völgyi-tározón (3, a Külső-Mérges patakon, a Laskópatakon, a Millér-csatornán, a Parádi-Tarnán (2, a Tarnán (3, a Tarnóca-patakon, a Tokapatakon és a Zagyván (2 történt A 2008-as hidromorfológiai felmérés több helyen vizsgálta a felszíni vizeket (Doba-csatorna, Gyöngyös-patak, Hanyi-csatorna, Sajfoki-csatorna, Tarna (2, Zagyva (35 ábra A védett területekre vonatkozó monitoring-programot a 32 táblázat tartalmazza 93

Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 31 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ570 Gyöngyös-patak alsó Gyöngyöshalász + A P/B/M/Z H AIJ567 Gyöngyös-patak középső Gyöngyös Dél (TESCO + A P/B/M/Z H ALC953 Jászsági-főcsatorna Tiszasülly, Jászladány- Tiszasülyi út, kh + A P/B/M/Z H ALC857 Sajkfokibelvízcsatorna közúti híd Pély (Pély-Sajkfok közötti + A P/B/M/Z H *AIJ778 Tarna alsó Kompolt (Kál alatt + A Z/H H/M/F *AIJ779 Tarna alsó Tarnazsadány + A Z/H H/M/F *AIJ844 Zagyva alsó Jásztelek közúti híd + + + A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F AIY141 Zagyva-patak Bátonyterenye + A/E/V P/B/M/Z/H H Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia E elsőbbségi anyagok (33-as lista V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton B fitobenton M makrofita Z makrozoobenton H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia M morfológia F folytonosság A *-gal jelölt monitoring pont a területen található 32 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai (9, 16 db Monitoring azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ845 Zagyva (Újszász AIJ570 Gyöngyös-patak (Gyöngyöshalász nitrát *AIJ539 Egyesült-Tápió nitrát *AIJ779 Tarna (Tarnazsadány *AIJ778 Tarna (Kál AIJ505 Bene patak(csatorna p AIJ671 Laskó-patak *AIJ674 Laskó-patak középső (Egerszalók nitrát AIY289 Gyöngyös patak felső (Mártaháza nitrát AIJ572 Gyöngyös-patak felső *AIJ673 Laskó-patak középső AIJ568 Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Észak nitrát *AIJ571 Gyöngyös-patak (Vámosgyörk AIJ535 Eger-patak (Eger nitrát AIJ567 Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Dél nitrát, hal *AIJ533 Eger-patak nitrát *AIJ534 Eger-patak *AIJ844 Zagyva (Jásztelek AIJ615 Kanyari Holt-Tisza AIJ661 Parádtarna felső vízgyűjtő nitrát *AIJ767 Szóláti-patak AIJ805 Toka-patak nitrát AIJ806 Toka-patak nitrát AIJ807 Toka-patak (Gyöngyösoroszi nitrát AIJ808 Toka-patak felső A *-gal jelölt monitoring pont a területen található 94

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 35 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 1442 Felszín alatti vizek monitoring-programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring-program keretein belül a sekély porózus vízadókról 31, a sekély hegyvidéki vízadóról 4, a porózus vízadókról 56, a hegyvidéki vízadóról 5, a porózus termál vízadókról 12, a karszt vízadóról 0, a termál karszt vízadókról 3 kút szolgáltat mennyiségi vagy minőségi információt Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 33 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 36 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring-pontjait A felszín alatti víz szempontjából védett területek monitoring-programja 154 kutat tartalmaz, melyek túlnyomórészt vízbázis- és vízműkutak, illetve figyelő kutak 95

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db 5 km-es környezetére esik (db Víztest Összesen mennyiségi kémiai kémiai mennyiségi + mennyiségi + kémiai mennyiségi kémiai (db sh22 Mátra 0 0 1 1 Hevesi-dombság, sh23 0 1 0 1 Tarna vízgyűjtő Bükk, Tisza sh24 1 0 0 1 0 0 2 vízgyűjtő sp210 Duna Tisza köze - 1 1 0 2 1 0 5 2 Közép-Tisza-völgy Északiközéphegység 6 3 0 2 1 0 12 sp291 peremvidék Jászság, sp292 7 3 0 4 0 0 14 Nagykunság h22 Mátra 0 0 0 0 0 3 3 Hevesi-dombság, h23 0 0 0 1 1 0 2 Tarna vízgyűjtő Bükk, Tisza h24 0 0 0 0 0 0 0 vízgyűjtő Duna Tisza köze - p2102 1 4 0 2 5 0 12 Közép-Tisza-völgy Északiközéphegység 5 9 0 5 9 0 28 p291 peremvidék Jászság, p292 1 9 0 0 6 0 16 Nagykunság pt22 Észak-Alföld 2 5 0 1 3 1 12 Bükk nyugati k21 0 0 0 0 0 0 0 karszt kt21 Bükki termálkarszt 2 0 0 0 1 0 3 96

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 36 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 97

Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni vízfolyás víztestek állapota 20 esetben mérsékelt, 9 esetben gyenge, 3 esetben rossz, 1 esetben jó, valamint 9 esetben bizonytalan A bizonytalan állapot oka többnyire adathiány vagy az egyedi állapotértékelésekkel kapcsolatos bizonytalanságok Különleges követelmény 5 víztestet érint Ivóvíz szempontú értékelés alapján mind az 5 jó állapotú (Kövicses-patak felső, Gyöngyös-patak felső, Parádi-Tarna felső vízrendszere, Bene-patak felső vízrendszere, Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig A Tisza Kiskörétől a Hármas-Körösig víztest fürdővíz szempontú értékelése során viszont nem jó állapotot határoztak meg Az állóvíz víztestek értékelése többnyire adathiány miatt nem volt lehetséges Kettőről van információ; egyik gyenge, másik jó állapotú A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 34 táblázat mutatja be 34 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest neve AEP449 *Eger-patak mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP750 *Laskó-patak alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP751 *Laskó-patak középső gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEP858 *Ostoros-patak rossz mérsékelt mérsékelt rossz rossz AEP927 *Rima gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEQ017 *Szóláti-patak gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP930 *Sajkfoki-csatorna jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP458 *Egyesült-Tápió mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP557 *Hajta-patak gyenge gyenge mérsékelt gyenge gyenge AEQ139 *Zagyva felső jó mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEQ140 *Zagyva alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt AEP259 *Ágói-patak mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP315 *Bene-patak jó jó mérsékelt jó nem jó mérsékelt AEP541 *Gyöngyös-patak alsó mérsékelt gyenge rossz mérsékelt mérsékelt AEP671 *Kígyós-patak (Tarnavízgyűjtő rossz mérsékelt rossz rossz AEP735 *Külső-Mérges-patak mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP912 *Rédei-patak alsó mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt mérsékelt AEP977 *Szarv-ágy-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ039 *Tarna középső gyenge jó gyenge gyenge gyenge AEQ040 *Tarna alsó gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge 98

Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest azonosító Víztest neve AEQ042 *Tarnóca-patak-felső és Domoszlói-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ043 *Tarnóca-patak jó kiváló mérsékelt jó jó AEP630 Kánya-patak felső mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP424 Doba-csatorna mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEP564 Hanyi-csatorna mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt AEP620 Jászsági-főcsatorna mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt AEP804 Millér-csatorna mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP326 Bíbicfészeki-ág és Kerektói-árok mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP725 Kövicses-patak felső gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP860 Öreg-Hajta mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP316 Bene-patak középső gyenge gyenge bizonytalan bizonytalan AEP538 Gyöngyös-patak középső jó mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP540 Gyöngyös-patak felső jó jó jó jó nem jó mérsékelt AEP873 Parádi-Tarna felső vízrendszere jó jó mérsékelt jó nem jó mérsékelt AEP874 Parádi-Tarna alsó gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEQ038 Tarján-patak mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEQ069 Toka-patak alsó mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEQ070 Toka-patak felső jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AIH272 Bene-patak felső vízrendszere gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AIH292 Nyiget-patak rossz mérsékelt gyenge rossz rossz AEQ060 Tisza Kiskörétől a Hármas-Körösig mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt nem jó mérsékelt AEQ061 Tiszabői-csatorna jó gyenge bizonytalan bizonytalan AIG923 *Adácsi víztározó jó jó jó AIG949 Faluréti halastó adathiány AIG972 Jászkiséri halastó adathiány AIG984 Kőtelki halastó adathiány AIH033 Csengeri halastavak adathiány AIH034 Tiszasülyi Tiszahalker halastó adathiány AIH080 György-éri halastavak adathiány AIH083 Kanyari Holt-Tisza gyenge jó gyenge gyenge A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 1452 A felszín alatti víztestek Mennyiségi szempontból vizsgálva a sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek állapota jó A sekély porózus és porózus víztestek között azonban van gyenge (3 db, illetve bizonytalan (2 db állapotú is Az Észak-Alföld porózus termál víztest és a Recsk Bükkszék termálkarszt állapota gyenge, a Bükk nyugati karszt és a Bükki termálkarszt víztest állapota jó (35 táblázat 99

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Minőségi szempontból csak az Északi-középhegység peremvidék sekély porózus víztest problémás, amely diffúz nitrátszennyeződés folytán gyenge minősítést kapott A többi víztest állapota jó (36 táblázat Víztest jele 35 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest neve Vízmérleg Süllyedés FAVÖKO Áramlási viszonyok sh22 Mátra jó jó jó jó sh23 Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő jó jó jó jó Víztest állapota sh24 Bükk Tisza-vízgyűjtő jó jó jó jó sp2102 Duna Tisza köze Közép-Tiszavölgy jó/gyenge határán jó gyenge jó gyenge sp291 Északi-középhegység peremvidék gyenge gyenge jó gyenge sp292 Jászság, Nagykunság jó jó bizonytalan jó bizonytalan h22 Mátra jó jó jó jó h23 Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő jó jó jó jó h24 Bükk Tisza-vízgyűjtő jó jó jó jó p2102 jó/gyenge határán jó jó bizonytalan p291 Északi-középhegység peremvidék gyenge gyenge jó gyenge p292 Jászság, Nagykunság jó jó jó jó pt22 Észak-Alföld gyenge jó gyenge k21 Bükk nyugati karszt gyenge jó jó jó kt21 Bükki termálkarszt gyenge jó jó jó kt25 Recsk Bükkszék termálkarszt gyenge jó gyenge A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet **: a víztest jó állapota bizonytalansággal terhelt Víztest 36 táblázat Felszín alatti víztestek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát Diffúz szennyeződés a víztesten>20% Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens sh22 *Mátra jó Duna Tisza köze Közép-Tiszavölgy növényvédőszer *Hevesi-dombság sh23 Tarna-vízgyűjtő *Bükk Tiszavízgyűjtő sh24 *Duna Tisza köze sp2102 Közép-Tisza-völgy *Északiközéphegység sp291 peremvidék sp292 *Jászság, Nagykunság h22 *Mátra jó h23 *Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő h24 *Bükk Tiszavízgyűjtő p2102 *Duna Tisza-köze Közép-Tisza-völgy x Minősítés jó jó jó gyenge jó jó jó jó 100

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát p291 növényvédőszer *Északiközéphegység peremvidék Diffúz szennyeződés a víztesten>20% Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens p292 *Jászság, Nagykunság jó pt22 *Észak-Alföld jó k21 *Bükk nyugati karszt jó kt21 *Bükki termálkarszt jó kt25 Recsk Bükkszék termálkarszt jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Minősítés jó 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése A felszín alatti víztestek többségénél a jó állapot fenntartandó, a többi esetben a jó állapot (vagy a jó állapotnál enyhébb cél 2021-re, 2027-re vagy az után érhető el A vízfolyás víztestek közül a jó potenciál a Tarnóca-patak esetében fenntartandó, a többi esetben a jó állapot vagy potenciál 2021-re, 2027-re vagy az után érhető el Állóvizek közül az Adácsi víztározó esetében a jó potenciál fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál vagy állapot 2021-re vagy 2027-re érhető el A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63 tartalmazzák (wwwvizeinkhu 101

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján Jelenleg hatályos geotermikus koncessziós jogosultságot a 37 táblázat, a 2 ábra és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 április 37 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel részben átfedő geotermikuskoncessziós terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Jászberény - geotermikus energia geotermikus energia/ koncesszió 800670 Engedélyes CEGE Geotermikus Koncessziós Kft Terület (km 2 Fedőlap (mbf Alaplap (mbf 390,367 2500 6000 Megállapít Érvényes 20140619 20170315 A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos geotermikus bányaterületet (védőidom 152 Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület A kijelöléskor a hatályos szénhidrogén-bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területből (a 2015 áprilisi állapot szerint, így csak határos (érintkező bányatelkekről beszélhetünk A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területeket az 38 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 április 38 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Körös - szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 718800 Hernád II szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 710740 Engedélyes Terület (km 2 Fedőlap (mbf Alaplap (mbf O&GD Central Kft 125 100 5000 Folyópart Energia Kft 125 0 0 Megállapít Érvényes 20101103 20151001 20050110 20150227 A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező jelenleg hatályos szénhidrogén-bányatelkeket a 39 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 április 39 táblázat A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Farmos II - szénhidrogén szénhidrogén földgáz érvényes kitermelési MÜT 500160 Engedélyes MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Fedőlap (maf/mbf Alaplap (maf/mbf Megállapít Terület (km 2 105 1220 20001018 8,4784 MÜT* nincs MÜT 102

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Heves koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 40 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH BÁNYÁSZAT, 2015 április 40 táblázat A Heves koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Hernád II szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 710740 Engedélyes Terület (km 2 Fedőlap (mbf Alaplap (mbf Folyópart Energia Kft 125 0 0 Megállapít Érvényes 20050110 20150227 A Heves koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező jelenleg hatályos szénhidrogén-bányatelkeket a 41 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 április 41 táblázat A Heves koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Andornaktálya I szénhidrogén szénhidrogén földgáz kőolaj - 503010 Andornaktálya II szénhidrogén kőolaj szénhidrogén földgáz - 503020 Demjén-Nyugat I szénhidrogén kőolaj szénhidrogén földgáz - 503030 Engedélyes MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Fedőlap (maf/mbf Alaplap (maf/mbf Megállapít Terület (km 2 250 2000 19701012 11,9984 200-3000 19701012 9,9985 220 2000 19701012 7,999 MÜT* nincs MÜT nincs MÜT nincs MÜT 153 Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 21 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: homok, kavics, agyag, lignit, egyéb (dácittufa, riolittufa, andezit Ezekből 19 db esik a területre, 1 telek benyúlik a területre, és 1 db bányaterület csak érintkezik a területtel A nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ill csak néhány 10 m-nél nagyobb mélységű van, ezért ezek horizontális kiterjedését nem tüntettük fel Ki kell emelni azonban, hogy a nagy kiterjedésű, visontai lignit bányatelke, amely benyúlik a területre 250 m Bf-től jelentős mélységig, 150 m Bf-ig rendelkezik jogosultsággal A területen és 5 km-es körzetében 75 db a nyilvántartott, megkutatott készletek száma, amelyek között sokféle nyersanyag: kavics, homok, agyag, lignit fordul elő, valamint az egyéb anyagok közé sorolt andezit, riolit- és dácittufa, kvarcit, diabáz, riolit, termálsó és gyógyiszap A területen belülre 38 db megkutatott készlet esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 37 ábra, adataikat a 42 táblázat és 43 táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 júliusi adatbázisa alapján készültek 103

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 37 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 104

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 42 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév 1 101890 Visonta I - lignit 2 604200 Tápiógyörgye II - agyag 3 614190 Jászberény V - homok Terület Anyagnév Engedélyes EOV km 2 X EOV Y Bányakód Tevékenység 70,60 lignit Mátrai Erőmű Zrt 269664 729693 működő 1968 1021 0,08 agyag Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 0,11 homok Lengyel és Társa Bányászati és Kereskedelmi Bt 222349 719492 működő 1995 1109 234170 714393 működő 2009 0325 Engedély kezdete vége belóg belül belül 4 607400 Verpelét I - homok 5 607740 Egerszólát II - homok 6 605530 Erdőtelek I (Fövénygödri - homok, kavics 7 609190 Boconád II - kavics, homok 8 607430 Heves II - homok, kavics 0,07 homok Bolykő Bányászati Kft 277597 738094 működő 1998 0317 0,03 homok KVARC-GROUP 279967 743847 működő 1998 Mérnöki és Szolg Kft 0818 0,82 homok, VISZ-FUVAR Fuvarozó 261653 741994 működő 1997 kavics és Gépszolgáltató Kft 0106 0,71 homok, kavics 0,46 homok, kavics Rab és Rab Sóder-Homok 254196 739023 működő 2000 Bányászati Kft 0829 HE-FU Fuvarozási és 255334 739925 működő 1998 Szállítmányozási Kft 0210 9 613810 Tarnabod II - kavics, homok 0,16 homok, kavics DOBA-BÁNYA Bányászati Kft 259832 741953 szünetelő 2007 0804 10 609600 Kál VII - 0,20 közlépítési HE-FU Fuvarozási és 261721 741566 szünetelő 2001 kavicsos homok homok Szállítmányozási Kft 0129 11 611870 Jászberény III - 0,10 közlépítési CSIZMADIA és TÁRSA 236963 711814 működő 2003 homok homok Termelő, Kereskedelmi és 1124 Szolgáltató Kft 12 608220 Kál V - homok 0,08 közlépítési Magyar Bányászati és 262989 742338 nincs 1999 homok Földtani Hivatal MÜT 0614 13 603020 Füzesabony I - 0,38 kavics Füzesabonyi 268608 750037 szünetelő 1996 kavics Kavicsértékesítő Kft 1219 14 606710 Kerecsend I - 0,26 kavics Magyar Bányászati és 271929 746903 szünetelő 1997 kavics Földtani Hivatal 1001 15 602780 Aldebrő I - 0,16 közlépítési Silye és Társa Szolgáltató 273206 737997 működő 1986 kavics kavics és Kereskedelmi Kft 0312 16 608280 Kál IV - kavics 0,11 közlépítési Magyar Bányászati és 264708 741057 nincs 1999 kavics, Földtani Hivatal MÜT 0407 homok 17 606910 Kál III - kavics 0,11 homokos Magyar Bányászati és 264144 741086 működő 1997 kavics Földtani Hivatal 1111 18 607720 Tarnaszentmária 0,03 faragható Bolykő Bányászati Kft 282792 736530 szünetelő 1998 I - dácittufa dácittufa 0921 19 606880 Kisnána I - andezit 20 720950 Kisnána I - andezit bővítés 21 611460 Demjén II - riolittufa 0,45 andezit Tarnóca Kőbánya Kft 280709 732664 működő 1997 1002 0,20 andezit Tarnóca Kőbánya Kft 281035 732853 2012 0601 0,04 riolittufa egyéni vállalkozó 277529 747077 szünetelő 2003 0227 Status Helyzete a területen határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek belül határozatlatelek bánya- belül határozatlan bányatelek belül határozatlan bányatelek belül határozatlan bányatelek belül határozatlan bányatelek belül határozatlatelek bánya- belül határozatlatelek bánya- érintke zik határozatlan bányatelek belül határozatlatelek bánya- belül határozatlan bányatelek belül határozatlan bányatelek belül határozatlan bányatelek belül határozatlan bányatelek belül határozatlatelek bánya- belül határozatlan bányatelek belül 43 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai 2016 0601 határozatlan bányatelek belül bányatelek belül Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van Bányaterület neve (lelőhely Nyersanyag neve 1 050411002 Szomolya Szomolya I - dácittufa Ispán-oldal, 093, 0117; (Szomolya I faragható dácittufa 2 100100001 Eger Eger I (Eger I Téglagyár Eger I (Eger I Téglagyár- blokktégla - agyag agyag bányatelek agyag 3 100100004 Eger Eger I (Eger I Téglagyár Merengő, Eger I (Eger I blokktégla - agyag Téglagyár -agyag bányatelek agyag 4 100100005 Eger Síkhegy blokktégla agyag 5 100100013 Eger Eger IV - riolittufa Tihaméri riolittufabánya, (Eger építési IV-riolittufa riolittufa EOV X EOV Y Helyzete a területen 282546 757073 kívül* 284805 751033 kívül* 284805 751033 kívül* 286470 752150 kívül* 283229 751297 kívül* 105

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van Bányaterület neve (lelőhely 6 100110001 Egerszólát Egerszólát II - homok Körtvélyes-tető 0133/9 hrsz (Egerszólát II-homok 7 100110002 Egerszólát Beleznai tanya 017/1/a hrsz (Egerszólát I-homok törölt Nyersanyag neve közlépítési homok gázbeton adalék homok EOV X EOV Y 279988 743824 belül 278709 743079 belül 8 100110003 Egerszólát Homokelőfordulás falazó homok 279130 743190 belül 9 100110004 Egerszólát FTV Esz-1 és Esz-2 fúrás gázbeton 279830 743550 belül körzete adalék homok 10 100113001 Kerecsend Kerecsend I-kavics Fácános Berek-dűlő kavicsbánya (Kerecsend I- kavics közlépítési kavics 271983 746866 belül 11 100113002 Kerecsend Téglagyári bánya (Kerecsend II-agyag 12 100113101 Demjén Demjén II - riolittufa Érsekségi bánya, Parasztbánya (Demjén II-riolittufa tömör téglaagyag építési riolittufa 272619 748110 belül 277511 747076 belül 13 100118005 Noszvaj Noszvaj II-riolittufa Láztető 016/b hrsz (Noszvaj építési 287977 756491 kívül* II-riolittufa riolittufa 14 100119001 Novaj Bolhás-dűlő - Öreg-hegy falazó homok 281410 756520 kívül* 15 100121001 Parád Mátra Rózsaszállás bentonitos 282500 722920 kívül* nemesagyag 16 100121002 Parád Parád I - termálsó Fehérkő, Egyezség-bánya (Parád I - termálsó termálsó 287840 725630 kívül* 17 100123001 Recsk Recsk II - andezit Csákánykői andezitbánya (Recsk II-andezit zúzott andezit Helyzete a területen 284340 727939 kívül* 18 100123002 Recsk Györke-tető 0203/b hrsz faragható 285140 729380 kívül* andezit 19 100123005 Recsk Recsk V - diabáz Baj-patak (Recsk V-diabáz zúzott diabáz 286959 731454 kívül* 20 100128101 Tarnaszentmária Tarnaszentmária I - Dobi (Tarnaszentmária I- faragható 282773 736513 belül dácittufa dácittufa dácittufa 21 100129001 Verpelét Verpelét I - homok Hajcsár út 0260 hrsz (Verpelét vakoló homok 277600 738131 belül I-homok 22 100200005 Gyöngyös Mátraháza Sás-tói andezitbánya zúzott andezit 278630 718830 kívül* 23 100201003 Abasár Abasár I - andezit Tatár-mező andezitgörgeteg bánya (Abasár I - andezit építési andezit 275640 723940 kívül* 24 100201004 Abasár Tatár-mező É építési andezit 275964 723050 kívül* 25 100203001 Atkár Atkár I - homok Repce-dűlő (Atkár I-homok falazó homok 263839 711647 kívül* 26 100205003 Domoszló Tarjánka 0152 hrsz faragható 277540 727400 kívül* andezit 27 100207001 Gyöngyös oroszi Bagolyvár-Dögkút nemeskvarc - kvarcit 278080 713020 kívül* 28 100208003 Gyöngyöspata Gyöngyöspata I - andezit Gereg-hegy, Fülegor-dűlő (Gyöngyöspata I-andezit zúzott andezit 274521 708068 kívül* 29 100208004 Gyöngyöspata Gereghegy, Fülegor D zúzott andezit 274344 707638 kívül* 30 100209001 Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos I (Kishegyi kőbánya üzem - Kis-hegyi riolitbánya (Gyöngyössolymos I-riolit tömbkő riolit 276401 716003 kívül* 31 100209002 Gyöngyössolymos 32 100210003 Gyöngyöstarján 33 100210004 Gyöngyöstarján riolit Gyöngyössolymos II (Cserkő - piroxénandezit Alsó-cserkői andezitbánya (Gyöngyössolymos II-andezit Gyöngyöstarján I - andezit Füledugó 0335, 0357, 0375 hrsz (Gyöngyöstarján I- andezit zúzott andezit faragható andezit Csege-patak nemeskvarc - kvarcit 34 100212001 Kisnána Kisnána I - andezit 3458 (Kisnána I-andezit Derzstanya zúzott andezit 277327 716388 kívül* 275674 710760 kívül* 276814 710936 kívül* 280830 732761 belül 35 100219001 Vécs Cigánytelep 0202 hrsz falazó homok 273670 733960 belül 36 100220001 Visonta Visonta I - lignit Visonta-I lignit lignit 269664 728073 kívül* 37 100400001 Heves Boconádi út falazó homok 253360 742380 belül 38 100400002 Heves Heves III-homok Bikkhalmi-dűlő (Heves III- homok 39 100400003 Heves Heves II - homok és kavics 40 100400003 Heves Heves II - homok és kavics Bánom-dűlő (Heves II-homok és kavics Bánom-dűlő (Heves II-homok és kavics falazó és közlépítési homok közlépítési homok közlépítési kavics 254786 739590 belül 255322 739955 belül 255322 739955 belül 106

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van Bányaterület neve (lelőhely 41 100402002 Boconád Boconád II (Boconád I-kavics és homok törölt bányatelek 42 100402003 Boconád, Boconád II - kavics, Heves-Boconád Dinnyeföldi Heves homok kavics és homokbánya külterület 43 100402003 Boconád Boconád II - kavics, Heves-Boconád Dinnyeföldi homok kavics és homokbánya 44 100403004 Erdőtelek Erdőtelek I (Fövénygödri Fövénygödri-dűlő, (Erdőtelek - homok, kavics I-homok, kavics 45 100403004 Erdőtelek Erdőtelek I (Fövénygödri Fövénygödri-dűlő (Erdőtelek - homok, kavics 46 100408002 Tarnabod Tarnabod II - kavics, homok I-homok, kavics Tarnabod II, 029 hrsz (Tarnabod II-kavics és homok 47 100408003 Tarnabod Tarnabod III 025, 029, 030 (Tarnabod III-kavics és homok 48 100500004 Füzesabony Füzesabony I - kavics Bikafertő 0276 hrsz (Füzesabony I-kavics Nyersanyag neve közlépítési kavics építési homok homokos kavics falazó homok közlépítési kavics közlépítési kavics közlépítési kavics bányászati betonkavics EOV X EOV Y 259459 741247 belül 254101 738844 belül 254101 738844 belül 260711 741991 belül 260711 741991 belül 260067 741890 belül 260238 741935 belül 268519 750060 belül 49 100501002 Aldebrő Aldebrő I - kavics Kisrét 048/1 hrsz (Aldebrő I- közlépítési 273192 738000 belül kavics kavics 50 100503001 Feldebrő Vízmű mellett 048 hrsz falazó homok 274890 739710 belül 51 100504006 Kál Csörsz-árok 0167/b, 0176/a bányászati 262435 741430 belül hrsz betonkavics 52 100504007 Kál Kál III - kavics Kál III kavicsbánya (Kál III- kavics homokos kavics 264120 741094 belül 53 100504008 Kál Kál IV-kavics Kál IV-kavics közlépítési homok 54 100504009 Kál Kál V-homok Kál V-homok közlépítési homok 55 100504010 Kál Kál VI-kavics törölt bányatelek homokos kavics 56 100504011 Kál KálVIIkavi-csos homok Padalja (Kál VII-kavics bányászati betonkavics 57 100506002 Mezőtárkány Kiskút bányászati betonkavics 58 100510001 Szihalom Szihalom II - kavics Töviski (Szihalom II-kavics közlépítési kavics 264677 741045 belül 262982 742324 belül 265001 741153 belül 261752 741522 belül Helyzete a területen 267150 757100 kívül* 270355 754584 kívül* 59 100510002 Szihalom Szihalom I (3-as úti - 0207 hrsz (Szihalom I (3-as bányászati 269698 755210 kívül* kavics úti-kavics betonkavics 60 110100001 Jászberény Jászberény I - homok Jászberény I - homok; építési homok 237972 711063 kívül* 0827/64 hrsz 61 110100002 Jászberény Jászberény II- homok Jászberény II- homok, vakoló homok 234351 714242 belül Jászb0427/4; /60; /62-63 hrsz 62 110100003 Jászberény Jászberény III - homok Jászberény III-homok közlépítési 236973 711745 kívül* homok 63 110100004 Jászberény Jászberény IV - homok Jászberény IV-homok építési és 236265 711055 kívül* közlépítési homok 64 110100005 Jászberény Jászberény V - homok Jászberény 0427/58 hrsz közlépítési 234170 714393 belül homok 65 110101101 Jászladány Jászladány I - homok Jászladány I-homok közlépítési 222 742397 kívül* homok 66 110108103 Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy I- Jászfelsőszentgyörgy I-homok falazó homok 241594 707782 kívül* homok 67 110108104 Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy II - Jászfelsőszentgyörgy II-homok építési homok 241449 707830 kívül* homok 68 110110001 Jászkisér Jászkisér I - agyag Jászkisér I - agyag, Téglagyári tömör 237265 736318 kívül* agyagbánya téglaagyag 69 110502201 Tiszasüly Tiszasüly I - agyag Tiszasüly I -agyag (0121 hrsz gyógyiszap 226574 750300 kívül* 70 141101001 Farmos Agyagbánya, Rekettyés festékföld 226545 714880 belül 71 141107001 Tápiógyörgye Tápiógyörgye I-agyag Téglagyári bánya körzete tömör 221560 719330 belül téglaagyag 72 141107002 Tápiógyörgye Gazsi szék tömör 222440 719950 belül téglaagyag 73 141107003 Tápiógyörgye Tápiógyörgye II - agyag Tápiógyörgye II - agyag (Gazsi szék bánya tömör téglaagyag 222342 719497 belül 107

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van Bányaterület neve (lelőhely Nyersanyag neve 74 141107004 Tápiógyörgye Téglagyári bánya körzete tömör téglaagyag EOV X EOV Y 222780 719250 belül 75 100208005 Gyöngyöspata Gyöngyöspata III-andezit 080/2 andezit 274282 707779 kívül* * a vizsgálati területen kívül és 5 km-es távolságon belül helyezkedik el Helyzete a területen 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 (1 A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások 49 16 Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő 49 24 Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 108

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2111 A Jászberény terület szénhidrogén-földtani megismerése A vizsgálati területen a MÁELGI már 1937-ben végzett felderítő gravitációs méréseket Füzesabony és Jászberény között: a Jászberénynél jelentkező pozitív indikációt később Eötvös-inga mérések is alátámasztották Az Eötvös-inga mérésekre különböző részterületeken 1938 és 1955 között, több lépcsőben került sor 1956 után a járható utak mentén végeztek graviméteres méréseket A GKV 1979 81-ben Heves környékén és 1979 82 között Jászjákóhalmánál mért részletező graviméteres méréseket A mérési adatok alapján a legjelentősebb pozitív indikációk (BONCZ et al 2012: Jászberény Farmos Bugyi vonalában többtagú indikáció; Kömlőtől nyugatra és délre három különálló, egytagú indikáció; Detknél kéttagú indikáció; Szihalomtól keletre markáns egytagú indikáció Földmágneses méréseket a területen a MÁELGI végzett a járható utak mentén az 1950-es években 1979 82 között, a gravitációs mérésekkel egy időben Jászjákóhalma és Heves környékén részletesebb magnetométeres mérésekre is sor került A terület fő mágneses maximumvonulata DNy ÉK-i irányú: a farmosi fúrásoktól délre kezdődik és Kerecsendig tart A mágneses hatások feltehetően a kivastagodó miocén vulkáni összletnek tulajdoníthatók (BONCZ et al 2012 A Bugyi Jászberény közötti nagy gravitációs maximumon mélyült 1947 48-ban a Bugyi (Bu 1 2 és 1952 53-ban a Jászberény (Jb 1 2 fúrás A Jb 1 olaj- és gáznyomosnak bizonyult A fúrásos kutatás folytatásához szeizmikus reflexiós mérésekre is szükség volt, amit 1953 66 között a GKÜ végzett el A kimutatott pozitív szerkezeti indikációk közül a mezőkövesdi szerkezet északi szárnyán mélyítették a Mezőkövesd (Mk 3 fúrást A Farmosnál jelentkező, mélyebb helyzetű, de jobban kiemelkedő indikáción mélyültek 1963- tól kezdődően a Farmos 1 6 fúrások, melyek a miocénben és a pannóniaiban nem éghető és éghető kevertgáz-telepeket tártak fel A GKÜ refrakciós mérései alapján kimutatott, a Mezőkövesd Mezőkeresztes rögvonulat csapásában lévő indikáción mélyült 1964-ben a Kerecsend 1 fúrás Szihalomnál a kerecsendihez hasonló sasbércszerű indikációt fúrta meg az 1971 72-ben lemélyített Szihalom 1 fúrás 1963 65-ben mélyültek a Jb 1 2-től nyugatra lévő indikáción a Jb-Ny 1, 3 fúrások 1969 76 között Demjén-D Füzesabony Heves Jászapáti Jászkisér környékén végeztek szeizmikus méréseket A területen információszerzés céljából két alapfúrást mélyítettek: 1972-ben a 3101,5 méter mély Tarnabod (Tarna 1 jelűt, amely miocén vulkanitban állt meg és 1974-ben a 4000 méteres Kömlő 1-et, amely elérte a mezozoos feküt 1970-től kezdve több lépcsőben végeztek szeizmikus méréseket a területen: 1970 73: Demjén D (GKÜ; 1980 86: Demjén-D Maklár Mezőkövesd (GKV; 1986: Jászberény Nagykáta (GKV; 109

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1987 90: Heves Jászapáti Jászberény Farmos Alattyán Jászkisér (MÁELGI; 1992: Jászberény környéke (GES; 1995: Jászberény Jászdózsa Jászárokszállás és Jászivány Tarnaszentmiklós területen a pannóniai összlet szekvenciáit kutató, nagyfelbontású szelvények (Mobil Erdgas Erdöl GmbH Az 1970 73-as mérések alapján az NKFÜ a szeizmikus indikációkon mélyítette le a Verp 1 4, a gravitációs indikációkon pedig a Verp s fúrásokat, 1978 79-ben Az 1987 90-es mérések alapján kijelölt fekübeli boltozatos indikáción mélyítették az Alattyán 1 fúrást 1990- ben; az 1992-es mérések alapján pedig a Jászberény 3 fúrást tűzték ki A MOL a 2002 2012 közötti időszakban egy szeizmikus 2D, egy szeizmikus 3D és egy magnetotellurikus mérést végzett a területen és lemélyítette a 3030 méter mély Jászberény ÉK (Jb ÉK 1 kutatófúrást, amely meddőnek bizonyult 2112 A Jászberény terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A Paleogén-medence több részén fedeztek már fel olaj- és gáztelepeket A feltárt szénhidrogének származási helyei általában a kiemelt helyzetű szerkezetcsoportok között elhelyezkedő, nagymélységű részmedencék, melyekben anyakőzet tulajdonságokkal rendelkező üledékek is megtalálhatók Az anyakőzetnek tekinthető alsó-oligocén agyagok és felső-eocén márgák a mélyzónákban általában kellő vastagságban és kifejlődésben vannak jelen A vizsgálati területen is a fő anyakőzetek az eocén oligocén rétegsorban találhatók ezt támasztja alá a Bükk előterében feltárt demjéni olajmező is Az oligocénnél fiatalabb képződmények a területen túlnyomórészt éretlenek Olaj- és alárendelten gázgeneráló kerogént tartalmazó anyakőzetek: Budai Márga Formáció meszes-agyagos összletei, Tardi Agyag Formáció agyagos-meszes rétegei, Kiscelli Agyag Formáció agyagos összletei A területen a kőolajképződés körülbelül 5 6 millió, a termikus gázképződés 1 1,5 millió évvel ezelőtt kezdődhetett Jelenleg a potenciális anyakőzetek az olajképződés kezdeti és fő fázisában találhatók A legmélyebb szerkezeti helyzetben lévők (3500 méternél mélyebben már elérték a nedvesgáz-képződés fázisát (BONCZ et al 2012 Migráció A területre jellemző, szénhidrogén generálására alkalmas anyakőzetek pelites jellegük miatt kis áteresztőképességgel rendelkeznek, ezért elsődleges migráció csak rövid távolságon belül zajlik, a másodlagos migrációs útvonalakig történő eljutásig és ezek a kőzetek a másodlagos migrációban feltehetően nem vesznek részt Másodlagos migrációs útvonalak a rétegtani diszkordancia-felületek és a tektonikai felületelemek, ezek mentén jutottak el a szénhidrogének a paleogén aljzat tárolóképes összleteiig Az érés- és süllyedéstörténeti modell szerint a Paleogén-medencében rövid távolságú horizontális és vertikális migrációval kell számolni, tehát a szénhidrogének a csapda környezetében lévő mélyzónákból származhatnak Az eddig megtalált fluidumok érettsége alapján a vertikális migráció maximum 500 méter lehetett Ezért azok az objektumok perspektivikusak, melyek az anyakőzetekkel közvetlen kapcsolatban állnak, vagy hozzájuk nagyon közel helyezkednek el (BONCZ et al 2012 110

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tárolókőzetek A Paleogén-medence egyéb területein végzett szénhidrogén-kutatások eredményei alapján, a vizsgálati területen a következő képződmények jöhetnek számításba, mint perspektivikus tárolókőzetek: triász jura karbonátos képződmények (Tóalmás D; Nagykáta; felső-eocén konglomerátum, homokkő (Monor É 1; Gomba 1, 3; oligocén homokkő, agyagos homokkő (Demjén A terület DK-i részén miocén vulkanitok és homokkövek, pannóniai homokkövek is potenciális tárolókőzetek lehetnek Zárókőzetek A mezozoos tárolók zárását a szerkezeti elemek mellett az eocén és oligocén pélitek, azaz az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései, valamint ezek impermeábilis heteropikus fáciese is biztosítja A kainozoos (eocén, oligocén csapdák zárását pedig a tárolók fölé települt agyagmárgák biztosítják Lokálisan esetleg számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák impermeábilis rétegei is Csapdázódás A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: a paleo-mezozoos aljzat morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, a maximumok felett kialakult települt álboltozatok, litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, a tektonikai elemek vetők záró hatása, kapilláris nyomási viszonyok, nyomásrendszerek A tektonikusan erősen igénybevett demjéni területen részben szerkezeti, részben litológiai csapdákban található a kőolaj Az itt található telepek sekély mélységűek (KŐRÖSSY 2004 A vizsgálati terület nyugati szomszédságában feltárt telepek mezozoos aljzati maximumokhoz köthető csapdákban helyezkednek el A mezozoos összletek a késő-kréta kora-eocén szárazulati kitettségük miatt karsztosodtak, melynek nyomai a jelenlegi tárolókban kimutathatók A vizsgálati területen kombinált csapdatípusok feltételezhetők: legvalószínűbbek a halmaztelep jellegű, tektonikusan határolt, paleogeomorfológiai dómok A terület DK-i részén a pannóniai homokkövekben litológiai csapdák is kialakulhattak (BONCZ et al 2012 2113 A Jászberény területen végzett legutóbbi szénhidrogén-kutatás eredményei 125 Jászberény kutatási terület (BONCZ et al 2012 A MOL Nyrt által végzett kutatás célja többek között a korábbi földtani szénhidrogénföldtani modell továbbfejlesztése, a paleogén üledékek elterjedésének megállapítása, mélyfúrásos kutatás, a szerkezeti kép finomítása volt A kutatás során magnetotellurikus, 221 km 2 -en 3D, valamint 274 km 2D szeizmikus mérés történt, és lemélyítettek egy fúrást A Jászberény ÉK 1 fúrás célja a Jászberénytől ÉK-re kimutatott eocén és medencealjzati szerkezet felderítése és kőolajtelep feltárása volt A fúrás a várt földtani modellt igazolta, de a fúrás során jelentős CH-indikáció nem jelentkezett, a fúrás meddőnek bizonyult A mérési adatok azt valószínűsítik, hogy a potenciális anyakőzetek nincsenek jelen kellő mennyiségben a szerkezet környezetében A kutatási időszak alatt szénhidrogéntelepet nem tártak fel 111

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2114 A Jászberény terület környezetében található szénhidrogén-felhalmozódások: Demjén-nyugat kőolajmező (VÖLGYI et al 1985 A demjéni területen az első kőolajtermelésre kiképzett fúrás (De 1 1954-ben mélyült le, miután számos környékbeli szerkezetkutató fúrásban biztató olajnyomok jelentkeztek A sikeres fúrás lemélyítése után a terület jelentős szerkezeti töredezettsége miatt számos további kutató-, majd termelőfúrás kivitelezésére került sor A kőolaj oligocén korú agyagos homokkő-rétegekben (Kiscelli Formáció, álboltozatban települt sztratigráfiai/tektonikai csapdákban tárolódik (38 ábra A törésekkel tagolt kőolajtelep átlagmélysége 340 méter A tárolókőzet porozitása 25%, víztelítettsége 30% A telephőmérséklet 22 C, a kezdeti telepnyomás 2,35 MPa A kőolaj paraffinos típusú, sűrűsége 0,820 t/m 3 A kezdeti kitermelhető vagyon több mint 80%-át már felszínre hozták, az előfordulást napjainkban is termeltetik 38 ábra Demjén-nyugat kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 Demjén-kelet kőolajmező (VÖLGYI et al 1985 Az előfordulást a DK-3 fúrással tárták fel 1956-ban, azóta több mint négyszáz kutató és feltáró fúrás mélyült le a területen A tárolókőzet és a csapdatípus a Demjén-nyugat mezővel megegyező (39 ábra A teleprészek átlagmélysége 1030 méter, az etázsmagasság 350 méter A tárolókőzet átlagos porozitása 20,4%, a víztelítettség 35% A telephőmérséklet 1430 m-ben 57 C, a telepnyomás 3,9 11,7 MPa A kőolaj intermedier típusú, sűrűsége 0,830 t/m 3 Az oldottgáz éghető része 97,4%, fűtőértéke 44 551 kj/m 3 A mező jelenleg is termelő, kezdeti kitermelhető készletének több mint 95%-át már kitermelték 112

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 39 ábra Demjén-kelet kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 Demjén-Pünkösdhegy kőolajmező (VÖLGYI et al 1985 40 ábra Demjén-Pünkösdhegy kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 A Demjén Pünkösdhegy előfordulást a DeP 2 fúrással fedezték fel 1962-ben A kőolajtelepek tárolókőzete oligocén korú homokkő, agyagmárgás homokkő (Kiscelli Formáció Csapdatípusa paleogén álboltozaton települt sztratigráfiai tektonikai 10 számozott telepet különítenek el a területen A telepek átlagmélysége 410 méter A 113

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tárolókőzetek porozitása 15-23%, a víztelítettség 35% A telephőmérséklet 42 C, a telepnyomás 5,5 MPa A kőolaj paraffinos típusú, sűrűsége 820 870 t/m 3 Az oldottgáz éghető része 98%, fűtőértéke 48116 48147 kj/m 3 Farmos mező (VÖLGYI et al 1985 A Farmos 1 fúrással 1963-ban tárták fel a négy telepből álló mezőt (41 ábra A legalsó, ún miocén telep tárolókőzete tufa, agglomerátum és andezit, a csapda sztratigráfiai, vulkáni kúp eróziós diszkordanciafelülete alatt alakult ki A tárolt földgáz magas inerttartalmú, nitrogéntartalma 47,5% A tároló porozitása 13% A felső három telep (Pl I, II, III tárolókőzete felső-pannóniai homokkő A szintén magas inerttartalmú földgáz települt álboltozat litológiai csapdáiban tározódik A tároló porozitása 20 27% A földgáz nitrogéntartalma 33,6 41,9%, fűtőértéke 21 24000 kj/m 3 41 ábra Farmos földgázmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985 212 A Jászberény terület szénhidrogén vagyona 2121 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2123 fejezet Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt vagyona számítható a Q=A h P SCH 1/B Rf képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, Rf a kihozatali tényező Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetőek Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona Miután az 114

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor az adott területre nem rendelkezünk proszpektek azonosítására alkalmas geológiai-geofizikai ismeretekkel, ilyen típusú becslést nem végzünk A Jászberény területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (42 ábra kezdeti földtani vagyonát a 44 táblázat mutatja be 42 ábra Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve a prekainozoos aljzat mélységtérképén 44 táblázat Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona Mező/telep Bányatelek Státusz Felfedező fúrás/ év Telepek száma Kezdeti földtani kőolaj (kt Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3 Farmos, Pl2 I, -II, -III Farmos II szüneteltetett Farmos, Miocén Farmos II szüneteltetett Demjén-kelet Andornaktálya I, Andornaktálya II, Demjén Nyugat I működő Demjén-nyugat Demjén-Nyugat I működő Fa-1, 1963 Fa-1, 1963 DK-3, 1956 De-1, 1954 3 0 9,5 1 0 21,8 1 6868,6 412,0 1 1053,6 0 Demjén- Andornaktálya I, működő DeP-2, 10 1159,6 17,6 115

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mező/telep Bányatelek Státusz Felfedező fúrás/ év Telepek száma Kezdeti földtani kőolaj (kt Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3 Pünkösdhegy Demjén Nyugat I 1962 Összesen 9081,8 460,9 2122 A Jászberény terület reménybeli szénhidrogénvagyona A jelentésben szereplő becslést térfogatgenetikai módszerrel végeztük, az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból indultunk ki A számításhoz meg kell becsülni a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyagtartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER 1994 Az ún biogén gázok keletkeztetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó szénhidrogén mennyiségét A vizsgálati jelentésekben az eredmény megadásánál nem vettük figyelembe az elvileg végtelen számú lehetséges telep méreteloszlását, illetve azt, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá Nem vizsgáltuk azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos Óvatos becslés alapján a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad-negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepekben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet A Jászberény vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 45 táblázat mutatja be A terület északi, északnyugati részén a Paleogén-medence eocén és oligocén összletében feltételezhető érett anyakőzetek jelenléte A terület délkeleti része felé a paleogén üledékek kiékelődnek, ezen a területen az idősebb miocén badeni és szarmata képződményekben, esetlegesen az alsó-pannóniai képződmények alsó szakaszában vehetők számításba érett anyakőzetszakaszok A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves széntartalmat (OTOC original total organic carbon súlyszázalékban három-három különböző értékkel adtuk meg Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén-generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy a generáló szerves anyag típusától függő része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint adtuk meg A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 3,9 116

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Mt kőolaj és 5,1 Md m 3 földgáz A reménybeli vagyon ettől kevesebb, mert ebből le kell vonni a fúrásokkal már feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus földtani vagyon mennyiségét megkapjuk Ennek egy jellemző, becsült kihozatali tényezővel való szorzata adja meg a kitermelhető részt A Jászberény területen a reménybeli szénhidrogéneknek a fenti módon számítható, kitermelhető mennyisége így közelítően 0,8 Mt kőolaj és 2,0 Md m 3 földgáz A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet 45 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Jászberény területre A Jászberény Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Anyakőzet kora paleogén miocén B B1 B2 B3 B4 B5 Az anyakőzet(ek elterjedési területe Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata km 2 (10 6 m 2 50 100 150 100 150 200 Össz effektív anyakőzetvastagság m 50 75 100 100 150 200 TOC (teljes szerves széntartalom súly%/100 0,015 0,015 0,015 0,015 0,015 0,015 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC %/100 1,2 1,2 1,2 1 1 1 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom 10 6 m 3 B1*B2*B3*B4 45,0 135,0 270,0 150,0 337,5 600,0 C C1 C2 C3a C3b Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata Nettó generált kőolaj arány %/100 %OTOC/100 0,100 0,100 0,100 0,050 0,050 0,050 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %C1/100 0,100 0,100 0,100 0,020 0,020 0,020 Kőolaj térfogata (standard, felszín 10 6 m 3 B5*C1*C2*2,71 1,22 3,66 7,32 0,41 0,91 1,63 Kőolaj tömege (standard, felszín 10 6 m 3 C3a*0,85 1,04 3,11 6,22 0,35 0,78 1,38 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj %/100 adott 0,20 0,20 0,20 0,30 0,30 0,30 C5a Kőolaj térfogata (standard, felszín kitermelhető 10 6 m 3 C3a*C4 0,24 0,73 1,46 0,12 0,27 0,49 117

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A C5b C31 C51 C6 C7 C8a C8b C9 Jászberény Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Kőolaj tömege (standard, felszín kitermelhető 10 6 tonna C5a*0,85 0,21 0,62 1,24 0,10 0,23 0,41 Kőolaj tömege összesen 10 6 tonna C3bsum/kat 1,38 3,89 7,60 Kitermelhető kőolaj tömege összesen 10 6 tonna C5bsum/kat 0,31 0,86 1,66 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 tonna adott 0,00 0,00 0,00 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 tonna adott 0,00 0,00 0,00 Reménybeli földtani kőolaj tömege 10 6 tonna C31-C6 1,38 3,89 7,60 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 10 6 m 3 C8a/085 1,63 4,57 8,94 Reménybeli kitermelhető kőolaj 10 6 tonna C8a*C4 0,28 0,78 1,52 D D1 D2 Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,050 0,050 0,050 0,030 0,030 0,030 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,100 0,100 0,100 0,100 0,100 0,100 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín 10 6 m 3 B5*D1*D2*3025 680,6 2041,9 4083,8 1361,3 3062,8 5445,0 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz %/100 adott 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín kitermelhető 10 6 m 3 D3*D4 272,3 816,8 1633,5 544,5 1225,1 2178,0 D31 D51 D6 D7 D8 D9 Földgáz térfogata összesen 10 6 m 3 D3sum/kat 2041,9 5104,7 9528,8 Kitermelhető összesen 10 6 m 3 D5sum/kat 816,8 2041,9 3811,5 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 0,0 0,0 0,0 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 0,0 0,0 0,0 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D31-D6 2041,9 5104,7 9528,8 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8*D4 816,8 2041,9 3811,5 118

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2123 Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon 119

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 221 Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 2211 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968 Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m A rotary fúróberendezések (43 ábra általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok 120

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok, diesel-elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztása többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul A fúrófejek (44 ábra rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók, magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés 121

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású: a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám 1 2 3 4 44 ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai: 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprend- 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását; desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból; iszap gáztalanító; furadékos tartály 122

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (45 ábra Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadékszilárdanyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 45 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokor fúrást vagy gyökér fúrást mélyítenek, ha a lakott, vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (46 ábra (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 123

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 46 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor; 5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz;7-fúrókötél; 8-érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű; 12-iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk; 16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk szakasz falának acél csövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső, közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidummigráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat 124

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely megakadályozza a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges illetve elegendő fluidum-beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok szemcséket (proppant juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 47 ábra 47 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványos összetételi stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 125

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 2212Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén-tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 126

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezetékrendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 127

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület mintegy 60%-a heves megyére, 35%-a Jász Nagykun Szolnok megyére, és kb 5%-a Pest megyére esik 2411 Közúti közlekedés 241 Közlekedési viszonyok A terület közlekedési hálózatának térképe a 48 ábra látható 48 ábra A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye közúthálózata (2013 A térség közúti közlekedésének gerince a Budapestről kiinduló M3-as autópálya, mely az V-ös számú Helsinki közlekedési folyosó részét képezi, és az Észak-magyarországi régió legjelentősebb autópályája 128

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Pest, Heves és részben a Jász Nagykun Szolnok megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget A térségbe érkező autópálya a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú eleme, amely mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat sem A vizsgálati terület északi zónája és a környező térségek megközelíthetősége autópályával (M3, illetve az ezzel párhuzamos elsőrendű főúttal biztosított, de az autópályától viszonylag távolabb eső hegy és dombvidéki kistérségek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos Az autópályával közel párhuzamosan szeli ketté Heves megyét az országos vasúti fővonal is Ezek a kelet nyugati irányú közlekedési fő hálózatok egyértelműen kijelölik a legnagyobb forgalmú útszakaszokat Északi irányban a patak völgyekben haladó vasútvonalak, és a 21-es, 24-es és 25-ös főutak tagolják a térség területét A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak M3: Budapest (M0 Hatvan Füzesabony Polgár Görbeháza Nyíregyháza Vásárosnamény Beregdaróc (Ukrajna (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN T hálózat része, M5: Gyál (M0 Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (Szerbia (a TENT hálózat része A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya vizsgálati terület északi zónájában NyDNy KÉK irányában halad az M5-ös autópálya a térképen nem látható, a vizsgálati területtől kb 25 30 km-re délnyugatra fut ÉNy DK-i irányban, és lehetővé teszi a terület nyugati, délnyugati térségeinek megközelítését Budapest, ill Szerbia és Románia felől Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak át a vizsgálati területen: 3-as főút: Budapest Hatvan Gyöngyös Füzesabony Mezőkövesd Miskolc Szikszó Encs Tornyosnémeti (Szlovákia, 25-ös főút: Bánréve Eger Kerecsend Ózd, 31-es főút: Budapest (M0 Nagykáta Jászberény Dormánd, 32-es főút: Hatvan (M3 Jászberény Újszász Szolnok, 33-as főút: Dormánd Poroszló, 311-es főút: Nagykáta (31szfőút Cegléd (4szfőút A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad a vizsgálati terület északi zónájában, NyDNy KÉK-i irányban Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta A 25-ös főút északi irányban teremt összeköttetést Ózddal és a Borsodi-medence térségével A 31-es főút az M0-ás autóúttól indul, keleti irányba A vizsgálati területre Jászberény előtt lép be, és NyDNy KÉK-i irányban teljes szélességében átszeli a vizsgálati terület középső sávját A terület keleti határán, Füzesabonytól délre, Dormándnál csatlakozik be a 33-as főútba A 32-es főút Hatvan térségéből, az M3-as autópályától indul délkelet felé Északnyugati irányból érkezve Jászberény előtt lép be a vizsgálati területre Délkeleti irányba halad a terület déli térségén, és Újszásznál lép ki a területről Gépjárművel megközelíthetővé teszi a vizsgálati terület déli térségét 129

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 311-es másodrendű főút a vizsgálati terület délnyugati sarkából, Nagykátáról indul, és hozzávetőleg déli irányba haladva Ceglédnél végződik Összeköttetést teremt a 4-es főúttal, ill tovább haladva délnyugati irányban, Kecskeméttel A főúthálózat elemei közül az alábbiak nem érintik a vizsgálati területet: 4-es főút: Budapest Cegléd Szolnok Püspökladány Debercen Hajdúhadház Nyíregyháza Záhony (Ukrajna, 21-es főút: Hatvan Salgótarján, 24-es főút: Gyöngyös Parád Eger, 405-ös főút: Albertirsa (4szfőút Újhartyán (M5 A 4-es főút a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 18 km-re halad, ÉNy DK-i irányban, Szolnok Debrecen felé A 21-es főút a vizsgálati terület nyugati határától kb 15 km-re nyugatra fut Hatvan térségéből, a 3-as főúttól indul, és északi irányba tart, Salgótarján felé A 24-es főút Gyöngyöstől, a vizsgálati terület északnyugati sarkától tart északi félkörívet leírva Egerig, a terület északkeleti sarkáig, de a területen kívül A 405-ös másodrendű főút Albertirsa mellett kezdődik, a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 20 km-re Szerepe, hogy a 4-es főút felől megközelíthetővé tegye az M5-ös autópályát A térségbeli mellékúthálózat döntően megfelel a vizsgálati terület és környezete földrajzi viszonyainak és településhálózatának A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni Összességében megállapítható, hogy a vizsgálati területről a főváros megközelítési lehetőségei kiválóak, de hiányosak a térség harántoló kapcsolatai A harántoló kapcsolatokat legtöbbször a mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek A fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a térség köz-lekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Új út létesítéséhez és útcsatlakozás kialakításához, vagy átépítéséhez szintén a közút kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni Új út építése építési engedély köteles, melyhez a területileg illetékes megyei kormányhivatal engedélyét kell beszerezni A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, 130

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u 39 és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45 jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 2412 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát A jászberényi vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 49 ábra tartalmazza A megyei vasúthálózat a XIX század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák Budapesthez közeli szakaszai a főhálózat legszűkebb elemei 49 ábra A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Pest megye vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2006 A tanulmány vasútvonalakkal foglalkozó fejezetét a Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/VF/3334/1/2014-es ügyiratszámú véleményével és adatszolgáltatásával kiegészítve ismertetjük A jászberényi vizsgálati terület és térsége az alábbi az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V 11 kormányrendelet 1 számú 131

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2 melléklete alapján besorolt regionális, és a 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 80 (1-as számú, Budapest (Keleti pu Hatvan Miskolc Mezőzombor, 100-as számú, Budapest (Nyugati pu Cegléd Szolnok Záhony-országhatár, 120-as számú, Szajol Lőkösháza országhatár, 120a számú, Budapest (Rákos Újszász-Szolnok A 80 (1 Budapest (Keleti pu Hatvan Miskolc Mezőzombor vonal Budapestről indul Hort Csány után lép be a vizsgálati területre, és annak középső részén Vámosgyörk és Kál- Kápolna érintésével halad keleti irányba Füzesabonynál lép ki a vizsgálati területről, északkeleti irányba fordul, és halad tovább Miskolc felé A vasútvonal korszerűsítésének engedélyezési eljárása a vasúti hatóságnál folyamatban van A korszerűsítés során a nyíltvonali szakaszok nagy részén a vágánytengely távolságot 4,50 méterre növelik, ezen kívül nagyobb korrekciót Vámosgyörk Adács között 929 m hosszban, Karácsond Ludas között 1387 m hosszban, Nagyút Kál-Kápolna állomásközben 2302 m hosszban, illetve a kálkápolnai bejárat vonatkozásában terveznek A 100 számú, Budapest (Nyugati pu Cegléd Szolnok Záhony országhatár vonal is Budapestről indul ÉNy DK-i irányú A vizsgálati terület határát nem lépi át, annak délnyugati sarkát mintegy 15 km-re irányból közelíti meg legjobban A 120a számú, Budapest (Rákos Újszász Szolnok vasúti pálya szintén Budapestről indul A vizsgálati terület térségében szintén ÉNy DK-i irányú, annak délnyugati sarkán halad át Tápiószelénél lép be a területre, és Újszász előtt lép ki onnan Szolnoknál keleti irányba vált, és Szajolnál végződik Folytatása a 120a vasúti vonal, Szajoltól Lőkösháza felé tart és a vizsgálati területen kívülre esik A Budapest (Rákos Újszász vonalszakaszt a MÁV Zrt 1998 2004 között saját hatáskörében (helyben történő felépítménycserével építette át Az átépítés során nyomvonalváltozás, illetve sebesség emelés nem történt Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 81-es számú, Hatvan Somoskőújfalu országhatár, 82-es számú, Hatvan Újszász, 86-os számú, Vámosgyörk Újszász, 87 (1-es számú, Füzesabony Eger, 103-as számú, Karcag Tiszafüred, 108-as számú, Debrecen Füzesabony A 81-es számú, Hatvan Somoskőújfalu országhatár vasútvonal nem érinti a vizsgálati területet Annak nyugati peremétől 16 km-re nyugatra, Hatvanból indul, és észak felé haladva Selyp Pásztó Kisterenye Salgótarján érintésével hald Somoskőújfaluig A 82-es számú, Hatvan Újszász vonal szintén Hatvanból indul ÉNy DK-i irányba Jászberény térségében lép be a területre, és annak déli részén áthaladva Újszásztól északra lép ki a területről, Újszász felé A nyomvonalat a MÁV Zrt 1978 1984 között saját hatáskörében (helyben történő felépítménycserével építette át Az átépítés során nyomvonalváltozás, illetve sebesség emelés nem történt A 86-os számú, Vámosgyörk Újszász vonal a vizsgálati terület nyugati zónájából, Vámosgyörkről indul Délkeleti irányba haladva egy félkört ír le, Jászapátinál kilép a területről, de nyomvonala Jászladány után ismét keresztezi a terület délkeleti sarkát A vonal Újszásznál végződik A nyomvonalat a MÁV Zrt 1978 1984 között saját hatáskörében (helyben történő 132

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felépítménycserével építette át Az átépítés során nyomvonalváltozás, illetve sebesség emelés nem történt A 87 (1 számú, Füzesabony Eger vasútvonal Füzesabonyból, a vizsgálati terület keleti határáról indul Azzal párhuzamosan északi irányba halad, és a terület északkeleti sarkánál, Egerben végződik A vasútvonal füzesabonyi kiágazásának átépítése a 80 számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg A 103-as számú, Karcag Tiszafüred vonal a vizsgálati területtől keletre kb 24 km-re fut, DDK ÉÉNy-i irányba Tiszafüreden végződik A 108-as számú, Debrecen Füzesabony vasútvonal a vizsgálati terület keleti peremén, Füzesabonyban végződik DK ÉNy-i irányú A vasútvonal füzesabonyi kiágazásának átépítése a 80 számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg Az R 2 számú melléklet alapján besorolt regionális vasúti pályák: A 85-ös számú, Vámosgyörk Gyöngyös vonal 13 km hosszú A vizsgálati terület nyugati zónájából, Vámosgyörkről indul Északi irányba halad, és Gyöngyös előtt kilép a vizsgálati területről Egyvágányú A vasútvonal vámosgyörki kiágazásának átépítése a 80 számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg Egyéb vasúti pályák: A 84-es, Kisterenye Kál-Kápolna vonal a vizsgálati terület északi részén fut A térségben ÉÉNy DDK-i irányú Kál-Kápolnát köti össze Kisterenyével A vasútvonalon a személyszállítás szünetel, Kisterenye és Mátramindszent, valamint Recsk Parádfürdő és Kál-Kápolna között a teherforgalom fenntartva A 87 (2 Eger Putnok vasúti pálya a vizsgálati terület északi sarkából, Egerből indul, északi irányba, a Borsodi-medence felé A vizsgálati területen párhuzamosan fut a mintegy 12 15 km távolságban levő 84-es számú vonallal A 102-es, Kál-Kápolna Kisújszállás vonal a vizsgálati terület keleti részének közepéről, Kál-Kápolnáról indul, ÉÉNy DDK-i irányú Áthalad a vizsgálati terület keleti zónáján, és Tarnaszentmiklós után hagyja el a területet, majd halad tovább Kisköre Kisújszállás felé vasútvonal kál-kápolnai kiágazásának átépítése a 80 számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg A kutatásra, kitermelésre tervezett terület térségében az alábbi két helyi, keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pályák található, melyek nem érintik a területet A 324/325-ös számú, Göngyös Mátrafüred/Gyöngyös Szalajkaház erdei vasút Gyöngyösről indul Egyik szárnyvonala Mátrafüreden, másik szárnyvonala Szalajkaháznál végződik A 321-es számú Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút 5 km hosszú Turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el Felsőtárkányból indul, és Stimecz-háznál ér véget A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a jászberényi vizsgálati terület közúton, illetve vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak A területen áthaladó gyorsforgalmi autópálya, a főutak és vasúti hálózat a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII 21 KM rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 20 kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK 26 (2 bekezdés h és i pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési 133

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy: Az OTÉK 38 (10 bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 38, (10 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003 (XII 27 GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még: a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII 23 NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012 (XII 20 NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3 KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A felsorolt vasúti pályák kezelője (kivéve a keskeny nyomtávú vasútakat a MÁV Zrt Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3 Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54 60 és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45 tud felvilágosítást adni 242 Energiahálózatok A jászberényi vizsgálati terület legnagyobb része Heves, illetve Jász Nagykun Szolnok megyére esik, ezért területén az országos jelentőségű energiaellátó-rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nemcsak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit, valamint Budapestet és a budapesti agglomerációt ellátó helyi vezetékek is, melyek döntően a megyék területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet 134

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2421 Villamosenergia-hálózat A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt tulajdonában és kezelésében van A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az EON ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak A jászberényi vizsgálati területnek és térségének villamosenergia-ellátási térképét az 50 ábra tartalmazza 50 ábra A jászberényi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Heves megye Területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 2 sz térképi melléklet felhasználásával, RÉGIÓ KFT nyomán, 2010 május, valamint Jász Nagykun Szolnok megyei területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 1 sz melléklet felhasználásával, A Város TEAMPannon Kft 2004, valamint Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1 számú melléklet felhasználásával, PESTTERV, 2012 135

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kv-os országos főgerinc (Albertirsa Vinyica vonal a terület déli határától délre, attól kb 10 km-re húzódik, K Ny-i irányban A 400 kv-os átviteli hálózat egyik nyomvonala, a Sajószöged Mezőkövesd Detk Hatvan Göd vezeték a területre Hort után lép be, és teljes hosszában áthalad kelet nyugati irányban a vizsgálati terület északi zónáján A terület keleti határát Füzesabonynál lépi át A vizsgálati terület déli határától délre mintegy 12 14 km-re halad az Albertirsa Szolnok Békéscsaba 400 kv-os átviteli hálózat A térségben kelet nyugati irányú, Törökszentmiklósnál fordul délkeleti irányba 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei: A Detk Sajószöged I vezeték és Detk Sajószöged II vezeték a vizsgálati terület közepének pereméről indul, és tart keleti irányba Füzesabony térségében lépnek ki a területről, és haladnak tovább KÉK felé Nyomvonaluk egymással párhuzamosan fut, egymástól való távolságuk néhány km A Detk Budapest (Zugló I vezeték és Detk Budapest (Zugló II vezeték is a vizsgálati terület közepének pereméről, Detkről indul Irányuk nyugat délnyugati A délebbre futó vezeték nyomvonala a vizsgálati terület középső részén halad át, az északi nyomvonal a terület határvonala térségében fut A vezetékek nyomvonalának egymástól mért távolsága néhány km Az északi vezeték Atkárnál, a délebbre futó vezeték Csány térségében lép ki a vizsgálati területről A Detk Szolnok Ovit vezeték a vizsgálati terület közepének északi pereméről indul, a detki alállomásról Déli irányba fut, Jászapátinál hagyja el a területet A Sajószöged Szolnok Ovit vezeték Sajószögedről indul, és délnyugati irányba halad A vizsgálati terület délkeleti sarkát metszi Tarnaszentmiklósnál lépi át a terület határát, és Pélynél hagyja el a területet A vezeték a szolnoki alállomásnál végződik A térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat elemei: A vizsgálati területnek és térségének legfontosabb elosztó központja a Detken található alállomás, ahol a Sajószöged Göd 400 kv-os távvezeték felhasítása történik 400 kv-ról 120 kv-ra Északi irányból Bekölce település területén lép Heves megyébe a (Mezőkövesd Eger Borsodnádasd Ózd vezeték Szintén erre a hálózatra csatlakozik Kisköre irányából a Tiszavíz Vízierőmű Kft vezetéke Kisköre Füzesabony, ill Kisköre Heves irányból Ezek a vezetékék a vizsgálati terület keleti, ill középső zónáját látják el árammal Detkről indul a Detk Füzesabony Eger Mezőkövesd vezeték Ez KÉK NyDNy irányú, és teljes hosszában áthalad a területen A Detk Recsk Nagybátony Bátonyterenye vezeték a vizsgálati terület középső részéről indul, és halad előbb észak, majd északnyugat felé A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci 120 kv-os vezetéke a vizsgálati terület északi határán fut Detk felé, kelet nyugati irányban Szintén Lőrinciből indul a Lőrinci Jászberény Szolnok vezeték, mely a vizsgálati terület nyugati és déli részén halad át 2422 Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték-hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén-mezőkből érkezik A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik 136

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés A gázátadó nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki A jászberényi vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 51 ábra tartalmazza A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén-termékvezetékeket ábrázoltuk 51 ábra A jászberényi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe Heves megye Területrendezési terve, Térségi szerkezeti terv, 2 sz térképi melléklet, RÉGIÓ KFT nyomán 2010 május, valamint Jász Nagykun Szolnok megyei területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 1 sz melléklet felhasználásával, Város TEAMPannon Kft 2004, valamint Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1 számú melléklet, PESTTERV, 2012 felhasználásával 137

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek A vizsgálati területen és térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek az alábbiak: Az Ukrajna (országhatár Vásárosnamény Füzesabony Zsámbok Százhalombatta gázvezeték Füzesabonytól délre lép be a vizsgálati területre, és KÉK NyDNy irányban teljes szélességében áthalad azon Jászárokszállástól északra csatlakozik le róla a Gyöngyöst ellátó vezeték, mely északi irányba fut Jászágónál, már a vizsgálati terület nyugati határán kívül csatlakozik le egy másik vezeték, mely Jászberény ellátását biztosítja Nógrád megye felől, nyugatról érkezik a Bátonyterenye Pétervására Eger vezeték, mely Egert, és a vizsgálati terület északkeleti részét látja el gázzal Az Ukrajna (országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta kőolajvezeték keleti irányból szállítja a kőolajat a százhalombattai finomítóba Ez a vezeték áthalad a vizsgálati terület délkeleti részén, de nem került ábrázolásra, ugyanis nyomvonaláról még hozzávetőleges információink sincsenek 138

Energia, 10E+18 J Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400 1018 J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 10%-ot képviselt A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken (52 ábra Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A század első évtizedében évente átlagosan 4 10 9 t kőolajat és 5 10 12 m 3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8 10 9 t kőolaj és 8 10 12 m 3 földgáz felszínre hozása a kívánatos A jelen évszázadban 250 260 10 9 t kőolaj és 500 550 10 12 m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010 (53 ábra 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa 400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 52 ábra A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010 139

Kőolajtermelés, 10E+9 t Földgáztermelés, 10E+12 m3 Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 50 40 kőolaj földgáz 100 80 30 60 20 40 10 20 0 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 0 53 ábra Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010 Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9 10 Md m 3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgáz felhasználásunk 82%- a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2010-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 3,1 Mrd m 3 volt (MBFH 2011 Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan kitermelhető szénhidrogén vagyona 23 millió tonna kőolaj és 74 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 98 millió tonna, földgázra 228 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013 Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogén-vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 3000 4000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerek- 140

Jászberény I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030 Az Jászberény vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 0,8 M t kőolaj és mintegy 2,0 Md m 3 földgáz A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára 2008 2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést határozott meg az 1985 87-es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 M t kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (54 ábra 54 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok 141

Jászberény Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011 (X14 OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (55 ábra 55 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás REKK Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (56 ábra A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a vizsgálati tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 56 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok 142

2025 © DocPlayer.hu Adatvédelmi irányelvek | Szolgáltatási feltételek | Visszajelzés