Hagyományos gyümölcsészet
A szilva A keménymagú gyümölcsök közt az elsőség a szilváé A szilvafák száma az összes többi gyümölcsfa együttes számát is felülmúlta az 895ös országos összeírás szerint A szilvafélék egyetlen hazánk területén őshonos fajtája a kökény és valószínű ebből kialakított termesztett változata a kökényszilva Kökény szavunk török eredetű és a kék színt jelentő szóra megy vissza Szilva szavunk szláv eredetű s ebben szintén kék színt jelentő szót kereshetünk A kökényszilva tehát kétszeresen kéket jelent s valószínű egy a korábbi időben kökénynek nevezett gyümölcstől eltérő már nemesített fajta neve lett 334ben említik okleveleink először a Kökényszilvakerteket vagyis Kökényszilvaerdőt
A szilva A szilvafa csak közepesre növő fa könnyen szaporodik gyökérsarjakkal mint egyes meggyfajták; gondozást nem kíván nem ad nagy árnyékot elég bőven terem kártevőkre nem kényes ezért került kerítésekbe mezsgyékbe kaszálók szállások kertek szélébe utak mellé szőlők közé és köré is de legnagyobb számmal folyóink mentén az árteres ligetekben találjuk valóságos erdőket alkotva: a Dráva mentén Szerémségben Szatmárban a Szamos és Tisza mentén a Duna mentén valamint hegyvidékek nyirkos völgyeiben Erdélyben a havasok alján Moldva folyói partján ligetekben tájszóval livádákban Számos fajtáját ismerjük azok számos helyi változatban jelennek meg A FelsőTisza és a Szamos alsó torkolata fölötti szakaszának vidékét egyenesen a szilva hazájának nevezték Luby M 939
Szilva
Szilva
Szilva 4 3 2 8 6 7 3 5
Szilva
Szilva Egyébként országszerte a fajtákat elsősorban szín és alak szerint nevezték el: fehér kék sárga vörös zöld ringló is datolya horgas magú hosszi macskatökű kökény kettős lómonyú vagy lószemű kék és sárga tojás cseresznye nyakas Származás szerint: besztercei bódi beregi csanádi duráncai durancai erdélyi gajdelli gömöri ungi uri Használat és más tulajdonság szerint: aszaló húsos magbaváló lotyó kutya dobzó vagy dobzódó hideglelő vagy fosóka pisa potyó Az utóbbiak mind a könnyen hasmenést okozó sárga kökényszilvára vonatkoznak Érési idő szerint: boldogasszonyi búza augusztusi margitás szentjános szilva
Szilva fajták Szilva fajták 33 6 5 4 3 2
Szilva fajták Szilva fajták 3 4 2
Szilva fajták Szilva fajták 3 2 2 5 4 5 4 5 5 5 5 7 6 4 5
Szilva fajták Szilva fajták 3 4 2 2 2 3 7 6 5
Szilva fajták Szilva fajták 3 7 7 6 4 2 5 4 5 8
Szilva fajták Szilva fajták 2 5 7 8 5 : 2 4 : 8 7 5 6 6 < 3 9 9 4 ; 4 = 2 3 =
Szilva fajták Szilva fajták 2 4 6 5 3 3 5 5 7 7 2 2 8 9
Szilva fajták Szilva fajták 2 3 2 3 4 9 6 8 8 5 7
Szilva fajták Szilva fajták
Szilva fajták Besztercei muskotályszilva: Hazánkban ismeretlen helyen ismeretlen körülmények között állott elő Gyümölcse színre alakra és mindenféle használhatóságára egyezik a Besztercei szilvával de kitűnő muskotályosbazsalikomos aromájával azt felülmúlja Ezért mint csemege és lekvárszilva amannál jobb Érési ideje szeptemberben közepe Fája termékenysége kívánalmai egyeznek a Besztercei szilvafáéval Talán koronája kicsit szétterülőbb szemben a Besztercei szilva ovális koronaformájával Hazánkból terjedt el a külföldön Bazsalikom szilvának is mondják
Szilva fajták Debreceni muskotály Ismeretlen fajta magvetéséből Paczelt J állította elő Gyümölcse közepesen nagy méretű hamvasbarnássötétlilás barnássötétliláspiros Húsa aranysárga lédús finoman muskotályos ízű Szeptember közepén érik Fája nagy sűrű felálló koronát nevel Önmeddő A sarkavírusra közepesen a polisztigmás levélfoltosságra meglehetősen érzékeny Leginkább frissen fogyasztva aszalványnak és házi befőzésre ajánlják
Szilva fajták Szilva fajták
Szilva fajták Szilva fajták
Szilva fajták Szilva fajták 3 2
Szilva fajták Szilva fajták 4 5 4 3 2
Ősi gyümölcsfajták Almafajták Batul Borízű alma Bőralma Fűzalma vagy Orbai nagy Jánycsöcsű Kenézi piros Mohos alma Nemes Sóvári Nyári búzás Nyári fehér édes Piros cigányalma Pogácsa alma Sárgaédes Sárga kormos Szikkesalma Tehen alma Török Bálint Zöld kormos Darázsédes
Virágzó alma
Alma
Ősi gyümölcsfajták Körtefajták Árpával érő Búzával érő Eperrel érő Citromkörte Kálmán körte Méz körte Kozma körte Pirosbélű Rúddal érő Vilmoscsászár Zabbal érő körte
Vilmos körte
Ősi gyümölcsfajták Meggyfajták Cigánymeggy Hályogmeggy Vörös meggy a Tisza árterében
Meggy
Ősi gyümölcsfajták Ősi gyümölcsfajták 4 5 3 4 5 2 6 S _ O P O O G T PG _ UUV GK F JU : 4 R S W PS N Q W U F ^OP N OGP M ] UVZ L \ S 5 G Y 4 JK S V H GI U F T D E X H 3 4 B C W P [ A S? @ O < => HZ R Y ; X H G W O 5 SK F 89 7 OG J L U V T \S ` R J O S Q JHZ F S O J L F S Q P ]Z ] S G P V U GK I TK F i Q F G U V SK I H O ` L jz L G JK h E [ \OS S fg OGU c e H G J d V L c G b JK a X n J ` g m B le e l = bg ek a
Dió
Ősi gyümölcsfajták Ősi gyümölcsfajták 7 6 5 4 2 2 3 2 @? 2 A 2? : => :; < : 9 2 8 B 4 2 3 4 2 2 8
Som virág
Som
Gyümölcsfeldolgozás A Tisza Szamos és Túr ártereiben termett gyümölcsöt a környék lakossága többféle formában használta fel A szilvából és más gyümölcsöket legfőképp nyersen fogyasztották de készítettek belőle habart levest is mely különösen hidegen kitűnő étel volt Azonban legfőképpen lekvárnak használták fel A szilvalekvárt például kenyérre kenve főleg a gyermekeknek vagy a kifőzött tésztára mocskoslaska palacsintákhoz buktákhoz használták fel A hulló értéktelenebb gyümölcsből pedig pálinkát főztek A pálinkafőzés régente nagyrészt házilag történt
Lekvárfőzés A lekvár neve és első írásos feljegyzése a XIVszból ból A Szatmárban és Beregben termelt gyümölcs főleg a szilva nagy részét lekvárnak dolgozták fel A lekvárfőzés általában szeptemberben kezdődött ekkorra már puha és szép hamvas volt a nemtudom szilva Ilyenkor kora ősszel ha esténként végigment az ember a környék falvain mindenünnen a cibere jellegzetes kellemes illata érződött A lekvárfőzés a környék falvainak életében egy szórakoztató társas munka volt melynél általában nagyszámú fiatal is összegyűlt
Aszalás A fáról leszedett vagy levert gyümölcsöt házilag készült 6x8 cmes hosszanti oldalai egyegy deszkalap fűzfavesszőből fontaszalókasokra terítették körülbelül kétújnyi vastagságban az aszalandó gyümölcsöt: szilvát szeletelt almát meggyet körtét somot De a különféle gyümölcsöt másmás érésidejük miatt nem egyidejűleg aszalták
Pálinka :7 89 272 7 6 2 345 K I J G > H E > <F B <CD A @ ;>? ; <= > A U R X D< 7 G >C> Q O < C = A TQ= > > C O E > Y >DN ; : N A E F> > R > > => = E O N: U Q 7 X A SC?: R CF G > 7 A < G N W : X7 > : C R? <F P C > R : OE9 Q = > Q= 8 Q>= X A?>? > D E > A S N Q < = C = N 7 V?SC VE [> E G > >P> G VE Q = > Q= SE SE UQ O A <C : N R Z F > N Q 7 =? DN : M :DD : C : U Q? :CF L? ; : H E Z 8 Q= A \ I @E JK IJK G A U G >C> O A TQ= > A R > X7 A X EO 7 P E A S N S C? :?9 OE OE : A R > X7 A X EO A P 7 V? ; : : = :9 A 7 8 A:?:CF A > < A >= A ] Q> E : N: F L A : E7 Z 8 Q= A VE G E A S N V?SC VE Q = :?9 OE OE : VE R G SE SE UQ Z F D N? DN :? :CF X D< 7 Q < C = > C Y >DN L V ` : = b 7 = W ODQ : P F : Q E? ; < R E A < 8 G> A H > D N =7 : F E F> :? > Q > =? >C > = F : A a > R?7 < E F D >? > N?>C V > SE SE UQ b? 7 Z F 8 W:Q D N D N > Q _` 9 < V _ b? ` ^ J b =:Q R L A : A := 7 E W : 7 E C: A > E B < ; < A < E > Q _` < _ d e f R F O Fc O7 F L
Móricz Zsigmond Szamár szülötte azt vallotta: A kenetlen szekér is csikorog a locsolatlan gégén pedig nem jön ki a bölcs ige Tisztelt hallgatóság Bölcselkedjünk
Köszönöm megtisztelő figyelmüket Dr Cservenyák László PhD etnográfus múzeumigazgató Szatmári Múzeum Mátészalka
Viszontlátásra