Egyeztetési anyag 1. változat

AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 1 -

TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1 AZ EATT MÓDSZERTANA ÉS ILLESZKEDÉSE... 4 1.2 A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA... 4 1.3 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK... 6 1.4 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI... 9 1.4.1 Projektmenedzsment... 9 1.4.2 A pályázat költségvetése... 9 1.4.3 Ütemezés... 10 1.5 A FENNTARTÁS JELLEMZŐI... 10 1.6 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 10 2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE... 12 3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 15 3.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 15 3.1.1 Az akcióterület lehatárolásának motivációja a fejlesztési célok tekintetében... 17 3.2 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 18 4 HELYZETELEMZÉS... 20 4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE... 20 4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA... 21 4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA... 26 4.3.1 Társadalom... 26 4.3.2 Gazdaság... 27 4.3.3 Környezeti állapot... 28 4.3.4 Közműhálózat értékelése... 29 4.3.5 Közlekedés... 30 4.3.6 Közszolgáltatások... 31 4.3.7 Közbiztonság... 32 4.4 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE... 33 4.5 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE... 34 4.6 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE... 36 5 FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK... 39 5.1 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE... 39 5.2 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI... 40 5.3 A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE... 46 5.4 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK... 48 5.4.1 Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 50 5.4.1.1 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása 52 5.4.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása... 54 5.4.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása... 55 5.4.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása... 56 5.4.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése... 58 5.4.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása... 61 5.4.1.7 Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások... 62 5.4.2 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán... 64 5.4.3 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen... 64 5.5 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE... 65 5.6 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ... 66 5.6.1 A lakosság... 71 5.6.1.1 Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése... 71 5.6.1.2 Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése... 71 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 2

5.6.1.3 Lakossági célcsoportok a köztérhasználat szerinti jellemzése... 72 5.6.2 A vállalkozások... 72 5.6.3 A civil szervezetek... 73 5.7 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI... 74 5.7.1 Társadalmi-gazdasági hatások... 74 5.7.2 Esélyegyenlőségi hatások... 75 5.7.3 Környezeti hatások... 75 6 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE... 77 6.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA... 77 6.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei... 77 6.1.2 Szervezetfejlesztési lehetőségek, szervezeti kompetenciák... 77 6.1.2.1 Városfejlesztő Társaság létrehozása Nyíregyházán... 77 6.1.2.2 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony... 80 6.1.2.3 Kompetenciák, felelősségi körök... 81 6.1.2.4 A Városfejlesztő Társaság és Nyíregyháza MJV Önkormányzata közötti jogviszony a Közbeszerzési törvény vonatkozásában... 84 6.1.3 Intézményi együttműködés... 84 6.1.4 A Városfejlesztő Társaság megvalósításának összegzése... 86 6.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS... 86 7 PÉNZÜGYI TERV... 87 7.1 A PÁLYÁZAT ÉS AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ KÖLTSÉGVETÉSE... 87 7.2 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE... 88 8 AZ ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA... 91 9 MELLÉKLETEK... 92 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 3

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet (EATT) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára elnevezésű módszertani útmutató, illetve annak második, javított kiadása (Városfejlesztési Kézikönyv), valamint a Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz című dokumentum alapján dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma 2008. januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi Terv az Érkerti lakótelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt részletesen ki nem fejtett kérdéseket a második fordulós pályázathoz benyújtandó részletes és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. 1.1 Az EATT módszertana és illeszkedése Az Előzetes Akcióterületi Tervvel szemben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmaz meg, amelyek biztosítják a megvalósítás-orientált dokumentum belső koherenciáját, a fejlesztések szakmai megalapozottságát és megvalósíthatóságát, valamint a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Előzetes Akcióterületi Terv központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a célok megfogalmazása és a beavatkozások meghatározása során hangsúlyosan vizsgáltuk a város, az akcióterület és az egyes érintett létesítmények jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása. 1.2 A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében; kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 4

Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor megnevezése Mutató megnevezése Érkert Referenciaérték Alacsony gazdasági Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban aktivitás foglalkoztatottak aránya (%) 32,5 min. 28 Magas Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) 11,5 min. 10,5 munkanélküliség Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 4,5 min. 4 Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás (%) Szegénység és kirekesztettség 11,2 min. 10 Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra 65,31 városi átlag (36,52) min. 1,3-szorosa Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 5

számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. 1.3 Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi: Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civiház) felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs külső felújítása - Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása - Kincskereső Óvoda külső felújítása - Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkciót erősítő tevékenységek: - Többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Kapcsolódó ESZA típusú beavatkozások: - Ifjúsági és szabadidős programok szervezése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 6

- Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést - Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók - Egészségmegőrző programok A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint. 1. Vécsey Károly Általános Iskola 2. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) 3. Kincskereső Óvoda 4. VIII. számú főfolyás (Érpatak) 5. Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Érkerti Rendőrörs épülete 6. Akcióterületen lévő közterületek 7.-16. Társasházak Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek mellett további fejlesztések (magánforrással megvalósuló fejlesztések, illetve a közszféra további fejlesztései) is hozzájárulnak a városrehabilitáció céljainak eléréséhez. Beavatkozás típusa ROP támogatással Projektelem neve Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső Projekt rövid leírása Tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Magastető héjazat felújítása bádogos munkával, lapostető hőszigetelése és átfedése, homlokzat hőszigetelése, udvar térburkolat, sportpálya aszfaltburkolat felújítása Homlokzati nyílászáró csere befejezése, homlokzati MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 7

Beavatkozás típusa Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Projektelem neve felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása ESZA típusú beavatkozások Nyílászáró-cserék a felújított lakó-épületekben Garázsok építése Marika presszó áthelyezése Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító Parkolók kialakítása az Állomás téren Körforgalom kialakítása az Arany J. u.-szarvas u. kereszteződésben Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése Projekt rövid leírása hőszigetelés, födém hőszigetelése Lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése Dísztéri funkció kialakítása, díszburkolat, új közvilágítás, utcabútorok, esőbeálló, napvédő, zöldfelület növelése. Érpatak lefedése a Damjanich utca és Vécsey Károly utca között, parkolók kialakítása. Érpatak nyitott (Damjanich utcától délre) oldalain közpark, pihenő- és sport terület kialakítása. Gépjármű közlekedésre alkalmas híd építése az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán. A társasházak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából. 10db tízszintes épület felújítása: lift csere, homlokzat- pincefödém-, és tetőszigetelés Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok A fejlesztés keretében megvalósuló társasház-felújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik A fejlesztés keretében megvalósuló terület-előkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen A közterületek megújításával a presszó jelenlegi helyszíne más funkciót kap, ezért a presszó új helyen működik tovább Őzike bölcsőde épületének felújítása A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan elvégzi a mederrehabilitációt és víztisztító berendezést épít be Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki Az akcióterület közterületeinek további rendezése Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 8

1.4 A megvalósítás mechanizmusai 1.4.1 Projektmenedzsment A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lakástulajdonosok, lakásszövetkezetek). Az önkormányzat a projekt tényleges lebonyolítására városfejlesztési társaságot működtet. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. 1997 óta foglalkozik a Nyíregyházi Ipari Park ingatlanfejlesztéseivel, ezalatt számos projekt, fejlesztés lebonyolításában vett részt. Az önkormányzat azért döntött új Társaság létrehozása helyett a Kft Városfejlesztő Társasággá történő átalakítása mellett, mert az elmúlt tíz évben a cég nagy tapasztalatokat szerzett nagy költségvetésű, a magánszektorral partneri együttműködést igénylő projektek lebonyolítása terén. A Kft-nek vannak tapasztalatai támogatott beruházások megvalósításában is. 1.4.2 A pályázat költségvetése Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. Költségvetés eft Támogatás intenzitás % Saját Támogatás Összesen forrás Közösségi funkciók 85,0 22 950 4 050 27 000 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása 85,0 22 950 4 050 27 000 Közszféra funkciók 82,1 128 587 27 983 156 570 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs felújítása 85,0 ill. 0 15 053 7 947 23 000 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 85,0 70 575 12 455 83 030 Kincskereső Óvoda külső felújítása 85,0 20 349 3 591 23 940 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 85,0 22 610 3 990 26 600 Városi funkciók 85,0 382 500 67 500 450 000 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 85,0 382 500 67 500 450 000 Lakófunkciót erősítő tevékenység 60,0 336 000 112 000 560 000 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának 60,0 336 000 112 000 560 000 szempontjából 1 Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások 85,0 42 500 7 500 50 000 Ifjúsági és szabadidős programok szervezése 85,0 12 750 2 250 15 000 Képzési, oktatási programok lebonyolításával segíteni a munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést 85,0 17 000 3 000 20 000 Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók 85,0 6 375 1 125 7 500 Egészségmegőrző programok 85,0 6 375 1 125 7 500 Projektelemek összesen 73,4 912 537 219 033 1 243 570 Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás 85,0 85 000 15 000 100 000 Tájékoztatás, marketing 85,0 6 800 1 200 8 000 Projekt előkészítés 2 85,0 51 000 9 000 60 000 Projekt menedzsment 85,0 27 200 4 800 32 000 ÉAOP 5.1.1 támogatással megvalósítandó projekt összesen 74,2 997 537 234 033 1 343 570 1 10db tízszintes épület felújítása (lift csere, homlokzat- pincefödém-, és tetőszigetelés épületenként 56 millió Ft, a lakosság és önkormányzat ad 20-20% önerőt). Lakossági önerő 112 000 eft 2 Tanulmányok, tervek, engedélyek költségei (Akcióterületi terv, műszaki dokumentumok) Ingatlanvásárlás az iskolai parkoló bővítéséhez. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 9

A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül sor. 1.4.3 Ütemezés A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2010. február 1-én kezdődik és lezárásuk 2012. november 30-ig megtörténik. IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok 2. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civiház) felújítása Érkerti Rendőrörs külső felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása 2007.07.01-2009 2010 2011 2012 2008.12.31 I. II. I. II. I. II. I. II. Előkészítés Végrehajtás Közösségi funkció Közszféra funkció Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Kiegészítő kisléptékű ( soft ) elemek (ESZA típusú) Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok lebonyolításával elősegíteni a munkaerőpiaci (újra)beilleszkedést Helyi környezet-tudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Egészségmegőrző programok 1.5 A fenntartás jellemzői Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. 1.6 Az előkészítő tevékenységek Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 10

Szükségletfeltárás Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás Projektfejlesztés Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Tevékenység Időszak Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez 2006.07-2006.08. Városrehabilitációs kérdőív 2007.12-2007.12. Városfejlesztési fórumok 2007-2009 Bencs-Program 2007-2013 2006 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007.09-2008.03. Előzetes Akcióterületi Terv 2008.09-2009.03. Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése 2008.10-2009.07. Ahhoz, hogy 2010. február 1-én el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2009. júliusban le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a teljes Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 11

2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható. Belváros és a Búza téri piac környéke Huszártelep Érkerti lakótelep Örökösföldi lakótelep Tiszavasvári út menti laktanyák 1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Költségvetés Cél Funkció Célcsoport (millió Ft) A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása gazdasági, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők a Huszártelep lakossága az érkerti lakótelep lakossága az örökösföldi lakótelep lakossága a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők Önkormányzati forrás (%) 4 873 11,3 700 29,3 800 20 500 20 10 596,2 kb. 5% A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára; finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága. Az IVS hosszú távú, átfogó célja a településfejlesztési koncepció alapján a következő: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 12

Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu T1. A külső és belső szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi megközelíthetőség és illeszkedése. Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás elérhetőség javítása bővítése városi és városrészi szinten egyaránt. T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T3. A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T4. A(z inter)regionális szerepkör erősítése T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása T10. A szociális biztonság megteremtése A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásfejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a különböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A szociális intézményfejlesztés segíti a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 13

társadalmi felzárkózást és kohéziót. Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 14

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 3.1 Akcióterület kijelölése Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi IVS-ben megfogalmazott alapelveket vettük figyelembe: az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 15

az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 16

3. térkép Az érkerti akcióterület határai Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér Huszár sor Móricz Zsigmond utca Szarvas utca Vécsey köz Toldi utca Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város 118 795 fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 18 412 fő/km 2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 5 731 fő. 3.1.1 Az akcióterület lehatárolásának motivációja a fejlesztési célok tekintetében Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek a városfejlesztési kézikönyvben felsoroltakat figyelembe véve, illetve azokat kiegészítve, fontossági sorrendben az alábbiak: a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén; a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 17

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét; a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöld felületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez; az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot; a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz; helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása; az adott terület, városrész értékeinek bővítése; a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása; az adott terület kihasználtságának fokozása; a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából; megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt. 3.2 A jogosultság igazolása Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. Az alábbi táblázat igazolja, hogy a tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület. További feltétel, hogy a lakosság száma minimum 1000 fő, aminek az akcióterület szintén megfelel (a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő). Indikátor megnevezése (min. 3 indikátor teljesítése) Alacsony iskolázottság (min. 1 mutatószám teljesítése) Alacsony gazdasági aktivitás (min. 1 mutatószám teljesítése) Magas munkanélküliség (min. 1 mutatószám teljesítése) Szegénység és kirekesztettség (min. 2 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta, %) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Forrás Érkert Referenciaérték KSH 17,3 min. 20 KSH 14,2 max. 14 KSH 32,5 min. 28 KSH 52,5 min. 60 KSH 11,5 min. 10,5 KSH 4,5 min. 4 KSH 11,2 min. 10 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 18

Indikátor megnevezése (min. 3 indikátor teljesítése) mutatószám teljesítése) Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Mutató megnevezése Forrás Érkert Referenciaérték Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) NYMJV 5,9 min. 8 Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra NYMJV 65,31 (rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rend-szeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) városi átlag (36,52) legalább 1,3-szorosa A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások városi átlag NYMJV n.a. számához képest (%) max. 65%-a Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya (%) NYMJV 7,87 min. 60 Erősen leromlott környezet (min. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a nem KSH 2,8 1 mutatószám lakott lakásokon belül (%) releváns teljesítése) nem Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) KSH 6,3 releváns Alacsony energiahatékonyság Rossz energiahatékonyságú épületek aránya (%). Feltételek: energiakorszerűsítés nem történt; 1982. december 31. előtt épült; az 1983. január 1. után épültek esetében igazolni kell csomóponti tervekkel, hogy a panelcsomó-pontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein NYMJV n.a. min. 50 Jelmagyarázat: az akcióterület teljesíti a mutatószámot az akcióterület nem teljesíti a mutatószámot Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 19

4 HELYZETELEMZÉS 4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A településrendezési terv a lakótelepi karakterű Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza: Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakóterület (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakóterület, amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert. A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni. A Mellékletekben feltüntetjük az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit. 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009. 20